Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-07 / 80. szám

2 NÓGRÁDI NÍPÜJ8AG 1959. október 7 Egységesen, jó politikai munkával a gazdasági feladatok megoldásáért A mizserfai pártértekezletről Nőgyülést tartottak az acélárugyárban A mizserfai kommunisták­nak régi, jó hírnevük van a «zénmedencében. Példamuta­tó magatartásukkal nem egy politikai és gazdasági harcot vívtak meg sikerrel, nem egyszer vitték győztes szén­csatákra az üzem valameny- nyi dolgozóját. A bánya alapszervezetei­nek küldöttei szombaton es­te is ezekről az eredmények­ről, a jövő feladatairól' ta­nácskoztak a bányatelepi mű­velődési otthonban megtar­tott pártértekezleten. Maga a beszámoló is azzal foglalko­zott, hogy az elmúlt két év­ben milyen eredményeket ér­tek el politikai és gazdasági téren, de mindjárt megszab­ták azt is, hogy melyek a legfontosabb feladatok. A pártértekezlet például elismerőleg értékelte azt az eredményt, amelyet a mizser­fai bányászok a párt VII. kongresszusa tiszteletére in­dított munkaversenyben elér­tek. Hiszen a kongresszusi verseny időszakában termelési tervüket 100,1 százalékra, minőségi ter­vüket li>0,9 százalékra teljesítették. A robbanó- anvagnál 3,6 százalékos megtakarítást értek el; míg a bányafa felhasz­nálásánál 1,2 s á r.tlékos a megtakarítás. Ez azt jelenti, hogy a ver­seny időszakában a tervezett­ből 14 köbméter bányafával használtak fel kevesebbet, ami 8 400 forintot jelent. Ki­emelkedőnek értékelték a termelékenység növekedését, amelyet több hasznos műsza­ki intézkedés végrehajtása, a párttagok politikai, felvilágo­sító munkája segített elő. A versenyben eddig elérték, hogy az összüzemi teljesít­ményt 26 kilóval, míg a pro­duktív teljesítményt közel 80 kilogrammal növelték úgy, hogy csökkentették az inpro­duktiv létszámot, újabb gé­peket helyeztek üzembe, Pál- hegy III. Gusztáv és Kistelek bányákban áttértek a sokkal nagyobb szervezettséget igénylő kétharmados szállítás­ra. Feltétlen hozzájárult a termelékenység növekedésé- / hez annak a tíz szénfali bri- k gádnak a teljesítménye, mely­nek tagjai a szocialista cím elnyeréséért harcolnak. Annál is örvendetesebb a termelékenység ilyen arányú növekedése, mivel ez nem hogy rontotta volna, hanem javította a szén minőségét is. Ennek fontosságát például röpgyűléseken vitatták meg a dolgozókkal, s a munkahelyi válogatással, nem utolsó sorban pedig — amint azt a beszámoló is értékelte — nagyobb fegyelemmel a verseny időszakában 24 kalóriával javították a mizserfai szén fűtőértékét. A pártalapszervezetek po­litikai munkáját tehát a bá­nya gazdasági eredményei is bizonyítják. Hiszen gyakor­lat Mizserfán, hogy a párt- szervezet gyakran beszámol­tatta a gazdasági vezetést végzett munkájáról, s mind­járt megszabták a további feladatokat is. Ahol termé­szetesen a gazdasági vezetés­nek politikai segítségre volt szüksége, azt a pártszervezet­től csaknem minden esetben meg is kapta. Ilyen például a fegyelem javítása, a poli­tikai és szakmai oktatások szervezése, a szocialista cím elnyeréséért folyó brigádok munkájának szervezése, po­litikai támogatása, stb. Mindezeket az eredménye­ket figyelembe véve szabta meg az elkövetkező idők fel­adatait is a mizserfai pártér­tekezlet. A határozatban első helyre a pártegység további megszilárdítását helyezték, ki­mondva, hogy segítik a párt­tagok eszmei, politikai felké­szülését, elsősorban az okta­tás helyes megszervezésével. Elhatározták, hogy a felsőbb pártvezetéstől kapott pártha­tározatokat állandóan ismer­tetik a párttagokkal, míg az alapszervezetekhez tartozó tagjelöltekkel is gyakrabban foglalkoznak. Az intrika meg­szüntetése érdekében elvtársi módon magyarázzák azt, hogy az intrika milyen káros a pártegységre, a párt tömeg­kapcsolatában. Az üzemi demokrácia kiszé­lesítése érdekében például el­határozták, hogy minden hat hétben tartanak üzemi nagy­gyűléseket és tájékoztatják a do'gozókat a mindennapi ese­ményekről, az üzem feladatai­ról, problémáiról. .Röpgyűlése­ken kérik ki az üzem párton- kívüli dolgozóinak véleményét az üzemi feladatokról, s kérik segítségüket. A termelés pártellenőr- zcse érd :kében megszab­ták, hogy a pártbizottság minden hónap elején be­számoltatja a gazdasági vezetőket a végzett mun­káról, ugyanakor pedig ismertetik a párttagok­kal a legfontosabb gaz­dasági mutatókat, hogy azok birtokában végez­zék politikai és gazdasági fel­adataikat, világos legyen előt­tük a cél, amelyet el kell ér­niük. Ezért minden párttag­nak pártmegbizatást adnak a termelés és politikai munka egy-egy munkaterületén. Ki­mondották a küldöttek, hogy a jövőben erőteljesebben kell támaszkodni a törzsgárdára, az üzemvezetőség azt rendsze­resen hívja össze, s kérje ki véleményüket, javaslataikat. A szocializmus építése — amint ezt a pártértekezleten a hozzászólók hangsúlyozták is — megköveteli a dolgozók Az óvodai nevelés megala­pozottságán múlik a gyermek iskolai nevelésének könnyeb- sége. Ez viszont több feltéte­len múlik. A feltételek közül egyik legfontosabb az óvodai nevelők felkészültsége, mind eszmei-politikai mind pedagó­giai vonatkozásban. A felké­szítés, a modern kor követel­ményeinek megfelelően törté­nik; azonban ez nem minden. Gondot kell fordítani a to­vábbképzésre is, mert a fej­lődéssel lépést .kell tartani. A korábbi gyakorlathoz ha­sonlóan az óvodai nevelők számára az 1959—60-as évben is rendeznek továbbképző ok­tatási formákat, hogy előse­gítsék illetékes szerveink az óvodai nevelés egyre korsze­rűbbé válását. A korábbi évek és a jelen is azt mutat­ja, hogy óvónőink nagy több­sége már felismerte a képzés jelentőségét — azt, hogy to­vább kell lépni — és ennek megfefelelően igénylik is a továbbképzést, az óvodai ne­velésben felmerülő problé­mák megoldását. A Német Demokratikus Köztársaság lakosai az utób­bi hat esztendőben a nemze­ti újjáépítési mozgalom ke­retében 669,4 millió D-már- ka értéket hoztak létre. Ta­valy a mozgalom keretében A zwickaui „Sachsenring” gépkocsigyár a hétéves terv időszaka alatt a Német De­mokratikus Köztársaság leg­nagyobb autógyárává épül ki. Az üzem 1959-ben 20 000 „Trabant” típusú kis személy­es műszaki vezetők szakmai és politikai fejlettségének nö­velését. Ezért feladatul szab­ták meg a pártbizottságnak, hogy gondoskodjon a műsza­ki vezetők politikai tovább­képzéséről, a fiatal mérnökök és műszaki dolgozók politi­kai fejlettségének fokozásá­ról. E ténykedés gyümölcsö­zik majd a műszaki fejlesz­tésben, a műszaki fejlesztés érdekében hozott újításokban. A mizserfai kommunisták pártértekezlete hasznos volt. Azokról a feladatokról vitat­koztak, amelyek most legfon­tosabbak a pártszervezeteink, párttagjaink e ott: a politikai felvilágosító munka, a poli­tikai nevelés, valamennyi gazdasági feladat teljesítése, túlteljesítése érdekében. A pártértekezlet azt bizonyí­totta, hogy a korábbi veze­tésben meglevő kisebb hibák feltárása után megszűnnek ezekben az alapszervezetekben is az intrikák, a kisebb nézet- eltérések. s így a párttagság teljes erejét az eszmei, poli­tikai nevelésre, a termelés fokozására tudja fordítani. Erre is van szükség, hiszen a VII, pártkongresszus és az ötéves terv újabb nagy feladatok elé á'lít- ják a mizserfai kommu­nistákat, a mizserfai bá­nyászokat is. ame’ycket csak — ahogyan ezt hangoztatták is — a pár- tonkívüli dolgozók és a mű­szakiak közös összefogásával tudják valóra váltani. Es hogy ez így is legyen, feltétlen a most megválasztott 25 tagú pártbizottságnak kell elsősorban vezetnie. Somogy vári László Megyénkben hét óvodai munkaközösség működik, ezeknek az a céljuk, hogy egy-egy körzetben elősegít­sék az óvodai nevelők mun­káját és irányítsák azt — és amelyek az eddigiekben is sikeresen elősegítették óvó­nőink munkáját, s a jövőben is meg van erre a bitosíték. Ebben az oktatási évben a munkaközösségi összejövete­lek, tapasztalatcserék és a továbbképzési napok lesznek hivatottak a politikai és szak­mai képzést elősegíteni. Az új oktatási év folya­mán megyénkben mintegy 26 munkaközösségi összejövetel­re kerül sor, amelyeken az óvodai munka politikai, pe­dagógiai és módszerbeni kér­déseit vitatják meg óvónőink. Az év folyamán egyéb ren­dezvények mellett négy to­vábbképzési napon is részt- vesznek óvónőink, amelyeken az óvodai neveléssel hapcso- latos időszerű témákat tár­gyalnak meg, mint például: fiatal óvónőink problémái, viselkedés, öltözködés, szóra­265 millió D-márka értéket teremtettek társadalmi mun­kával, idén pedig október 7- ig, a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának tizedik évfordulójáig 280 mil­lió márka értéket akarnak produkálni. gépkocsit gyárt, 1965-ben pe­dig már 65 000-nél többet. A tehergépkocsigyártás meg­szűnik az üzemben, ezt a werdaui „Emst Grube“ autó­gyárba helyezik át. Csütörtökön délután nagy­üzemi nőgyűlést tartottak a Salgótarjáni Acélárugyár nő­dolgozói. A nagygyűlésen a gyárban dolgozó munkásnők, valamint az adminisztratív munkakörben dolgozó lányok és asszonyok teljes létszám­ban megjelentek. Szentgyörgyiné elvtársnő, az üzemi nőbizottság titkára beszámolójában elmondotta, hogy a felszabadulás óta évről-évre rohamosan nő a gyárban foglalkoztatott nő­dolgozók száma. A felszaba­dulás előtt három nő dolgo­zott a gyárban, ezenkívül né­hány szerencsés legfeljebb takarítást kapott. Ma viszont 247 munkás, 5 műszaki, 120 admini z^ratív, 96 nő egyéb kisegítő munkát végez és a 14—18 év közötti fiatal lányok kö­zül is 55-öt foglalkoztatni tud az acélárugyár. Tény az is, hogy a dolgo­zó asszonyok számára tenger­nyi intézkedés teszi könnyeb­bé a munka elvégzését és az otthoni második műszakot a szülőotthonok, bölcsődék, óvo­dák, napköziotthonok háztar­tási gép kölcsönzők segítsé­gével. A társadalom tehát valóban igyekszik a dolgozó nőkön segíteni, a nőkre háru­ló terheken könnyíteni. Nézzük meg a másik ol­dalt, mit adnak mindezekért cserébe maguk a dolgozó nők. Mindenekelőtt nekik is részt kellene venni a munkafegye­lem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon megvé­désében, szükség van a női dolgozók felelősség tudatára, mindenre kiterjedő gondos­ságára, f igvelmességére, a nagv esalácl, a társadalom életében. Sajnos azonban a nők egvrésze nem mindig él az üzemi demokrácia által biztosított lehetőségekkel, nem vesz részt kellőképpen a ter­melési értekezleteken, szak- szervezeti üléseken, javaslata­ikkal, bírálataikkal és egyéb észrevételeikkel nem járulnak kozás, a munkára nevelés, keresztény ünnepeink erede­te — tekintettel az ideológiai átnevelésre — és az irodalmi nevelés kérdései. A verseny nyilvánosságá­nak jelentőségéről, fontossá­gáról a kongresszusi kezde­ményezések kibontakozásával együtt gyakran esik és esett szó. Abban minden ipari vállalatunk mozgalmi és gaz­dasági vezetői egyetértenek, hogy a versenynek ez az al­kotó eleme elsőrendű politi­kai jelentőséggel bír. Ma már megfelelő elismerésben részesül az a követelmény, hogy a munkások ismerjék a célkitűzéseket, állandóan tá­jékozottak legyenek az elért eredményekről, hibákról, en­nek kapcsán pedig tudjak, hogy mit kell tenni a továb­biakban. Nem kétséges, hogy veze­tőink sokat tettek eddig is e fontos feladat megvalósítása érdekében. A termelési ta­nácskozások mindinkább be­töltik azt a szerepüket, hogy a munkások megismerjék a tennivalókat, lássák hol tart üzemük, bányájuk. Meglehe­tősen elterjedt a versenytáb­la és a nyilvánosság egyéb más módja. Számos erőfeszí­tés történt, hogy az értékelés minél gyorsabb, a nyilvános­ság pedig minél szélesebb, színesebb legyen. Ezek a té­nyek nem homály osí thatják azonban el, hogy a kongresz- szusi verseny jelenlegi szaka­szában több fogyatékossága van a verseny értékelésének és nyilvánosságának. Pártunk márciusi határoza­ta világosan megszabta ez- évi tennivalónkat: 1959-ben elérni néhány legfontosabb megfelelően hozzá az üzemi élet irányításához. Az üzemben rájuk váró kö­telezettségek mellett külön plusz munkák is várnak a munkásasszonyokra. Mindenekelőtt segíten-’ök kell a fiatalság neve­lésében. A fiatalság nevelése otthon a családi közösségben kezdő­dik. Ahhoz viszont, hogy a nők helyesen tudják nevelni gyermekeiket, megfelőképpen be kell kapcsolódniok a gyár­ban, üzemben folyó oktatás­ba, saját maguk szakmai, po­litikai képzésébe. A tapasztalatok azonban azt mutatják, ez az a terület, amelyen nem kielégítő a nők részt vétele. Igaz, hogy a párt­oktatásban 127 nő vesz részt és ez jó eredménynek számit. Problematikusabb viszont, a dolgozó nők ismereteinek ki­bővítését célzó nők iskolá­ján való részvételük. Itt pe­dig igen sokrétű problémával Vasárnap, hétfőn a két­napos őszi vásáron mint­egy ötezer ember fordult meg Kisterenyén. A gyönyörű parkban 540 folyóméter területen állítot­ták fel az áruval dúsan megpakolt sátrakat. A nagy­szabású őszi vásáron vala­mennyi kereskedelmi forma képviseltette magát. Csak a Kelet Nógrád megyei Nép­bolt árudái mintegy 120 íolyómétemyi területen pa­kolták ki gazdag választékú áruikat. De képviseltette ma­gát a Nyugat Nógrád megyei Népbolt mellett a Kiskeres­kedelmi Vállalat, Vendéglátó­ipari Vállalat és a szövet­kezeti kereskedelem is. Az első napon vasárnap mintegy 4000 tmber for­dult meg a vásáron és másfélmillió forint értékű árut vásárolt. Nagy keletje volt a ruhá­zati cikkeknek, amelyekből ezen a vásáron mintegy 10 millióval többet hoztak for­galomba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Gazdag választékot biz­tosítottak gyapjú-kötött­áruból, télikabátokból és egyéb cikkekből Is. De gondolt a vásári bízott­gazdasági mutatóban a jövő évre tervezett szintet. Ez a célkitűzés a kibontakozott munka verseny alapja, ehhez igazítva kell és lehet reáli­san felmérni, hogy valamely gyár, bánya, építkezés hol tart, meddig jutott a gazda­ságos termelésben. Mind erre a figyelmet felhívni szüksé­ges azért, mert itt-ott ta­pasztalható, hogy ezt a fon­tos alapelvet figyelmen kívül hagyják. Több jelentésben, a verseny eredményeiről ké­szült kimutatásban, vagy termelési tanácskozáson el­hangzott beszámolóban nincs utalás arra, hogyan alakul­tak a legfontosabb mutatók a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva, többnyire csak idei tervüket veszik ala­pul, pedig enélkül számos esetben elferdített képet ka­punk. Vizsgáljuk meg például a Magyar Vasötvözetgyár ese­tét. A gyár dolgozói az első félévben mintegy 1 millió kWó villamosenergiát takarí­tottak meg, augusztusig to­vábbi 600 ezret és most újabb 500 ezerre tettek vállalást. Ez dicséretre méltó teljesí­tés. Ugyanakkor azonban eb­ben a gyárban nem esik elég szó az egy főre egy napra eső termelési értékről, helye­sebben annak arányáról a tavalyi teljesítéshez viszo­nyítva. Amíg például az 1958. évi átlag 364 forint volt, ad­dig ez év júliusában már csak 246, augusztusában pe­dig 264 forint. A termelé­kenység e mutatójának csök­foglalkoznak majd, csupa olyannal, rmi a nőket érintené elsősorban. Vannak még problémák í nők munkafegyelmével is. A nők közötti nézeteltéréseit sok alkalommal nyomják rá bélyegüket a munkafegyelem­re. Nincs meg még közöttül kellően egymás segítése, gya­kori az összeférhetetlenség ami gátolja jobb munkáju­kat. Pedig a gyár vezetősé­ge a nőknek adott sokirányú támogatás mellett elvárná, hogy a munkában kifogásta­lanul megállják helyüket. A nagyüzemi nőgyűlés ta­pasztalatai azt bizonyították, több őszinteséggel, bátorsággal jelentősen javíthatják munkájukat, széni hetik életüket az acélárugyár munkáslányai és asszo­nyai. Javaslataik pedig jelentős mértékben járulhatnak hoz­zá a gyárban folyó sokirányú munka megjavításához. ság a lakásberendezési tár­gyakra is. A bútorbemu­tató megtekintése után gyö­nyörű szőnyegekből, füg­gönyanyagokból válogathat­tak a vásárlók. Megtalálták a kedvükre valót a háziasszonyok Is, hiszen a sokféle háztartási gépben, és egyéb fe’s’e elé-ben, zo­mánc, jénai és pirce'án edényekben nagy volt a választék. A vásár nagy sikere és forgalma arról tanúskodik, érdemes megrendezni a már szinte hagyományossá váló őszi vásárokat. GAZDAG OKTATÁSI PROGRAM A VÖRÖSKERESZTNÉL Az elmúlt napokban tár­gyalta Salgótarjánban a vá­rosi vöröskereszt bizottsága a város 45 alapszervezetében meginduló oktatás időszerű feladatait. Az őszi-téli oktatási prog­ramban több oktatási formát indítanák a vöröskeresztes szervezetek. kenésével egyidőben a kere­setek pedig nem ennek meg­felelően alakultak, hanem je­lentős növekedést mutatnak. Az igaz, hogy például az év elejétől egészen július végé­ig a. tervezetthez viszonyítva magasabb termelékenységet értek el a Vasötvözetgyárban. De az is igaz, hogy már a terv alacsonyabb volt. mint a tavaly elért eredmény. Ilyen és hasonló példát más gyáraktól, bányáktól is hoz­hatnánk. Többek között a Salgótarjáni Acélárugyárban a költségek alakultak rosz- szabbul mint a múlt eszten­dőben. A tűzhelygyárban egy egész sor mutatónál elmara­dás van a múlt évihez ha­sonlítva. Dicséretes a bányá­szoknak az az erőfeszítése, hogy a kongresszusi munka­verseny kezdete óta rendsze­resen túlteljesítik a szén fűtő­értékére vonatkozó előirány­zatot. Ha azonban az idei el­ső nyolc hónap átlagát ösz- szehasonlítjuk a múlt év azo­nos időszakával, akkor már nem 40—50 kalóriás túltelje­sítést találunk, hanem mind­össze 14-et. Ezek a tények arra világí­tanak rá, hogy egyetlen gyárban, bányánál, építke­zésnél sincs ok a megnyug­vásra. Hiba lenne megszé­dülni egyes eredményektől, részleges sikerektől. Nagyon sok tennivalónk van addig, amíg becsülettel végrehajt­juk a márciusi határozatban előírt feladatokat. Természe­tesen az is kétségtelen, hogy bizonyos körülmények hoz­Munkaközösségi foglalkozások, tapasztalatcserék, továbbképzési napok az óvodai nevelés gazdagításáért Hat év alatt 669.4 millió D-márka társadalmi munkával 1965-BEN MÄR 65 000 „TRABANT” KISKOCSI KÉSZÜL AZ NDK-BAN Jobb verseny nyilvánossá got!---------------------------------------­M integy 5 ezer ember tekintett-e meg az őszi vásárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom