Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)
1959-10-07 / 80. szám
1959. október 7. NOSRADINIPOJ8A8 3 Határozni és végrehajtani >1 intha csak randevút adtak volna egymásnak a pártélet megjavítását szolgáló nagy tervek, a születő feladatok. A párt kis egységeiben ezernyi vélemény hangzott el a pártszervezetek eddigi munkájáról és a kommunista tanácskozások kritikus légkörében ugyancsak ezernyi javaslat született a pártszervezetek tevékenységének megjavítására. Kevés kivétellel minden kommunista tanácskozáson a fejek fölé emelkedtek már a piros könyvek, jelezve, hogy a taggyűlés által alaposan fontolóra vett feladatok megjelölésével egyetértenek. S egyidőben arra is szavaztak, hogy részt- kívánnak venni a taggyűlés által hozott határozatok kollektív végrehajtásából. Azt mondtuk kevés kivétellel. S ezt azért mondtuk, mert voltak olyan pártszervezetek mint a Salgótarjáni Tűzhelygyár hidegüzemének pártszervezete, ahol a határozati javaslathoz olyan sok kiegészítő javaslat érkezett, hogy azok a határozatok teljes átdolgozását tették szükségessé. Itt g legközelebbi taggyűlés dönt majd a határozati javaslatok átdolgozott pontjai felett. De előfordult olyan eset is, mint a balassagyarmati vasipari vállalatnál, ahol azért érte a bírálat a határozati javaslatot és annak beterjesztőit, mert bár nagyon fontos feladat itt a munkafegyelem megszilárdítása, de a javaslat szerint ezért csak az igazgatót, és a műszaki vezetőt akarták felelőssé tenni. Az igazgató és a műszaki vezető ugyanis hivatalból felelős a munkafegyelemért. S a felelősség ilyen leszűkítése teljesen felmentené a tagságot a vállalatnál megkívánt rend és fegyelem kialakítása alól. Már pedig a párttagsággal járó egyik követelmény, hogy a kommunisták saját környezetükben olyan légkört alakítsanak ki, amely alkalmas a párt és kormány által kitűzött országos nagy feladatok megoldására is. Ef elyes, hogy pártszerve*"*■ zeteink ilyen kritikus szemmel mondtak véleményt a tagság elé terjesztett határozati javaslatokról Mert bár a határozati javaslatok legtöbbje valóban a legfontosabb feladatokat foglalta magában, de 100—200 ember mégis csak bölcsebb szemmel ítéli meg a feladatok mértékét, mint a szűkkörű vezetőség. Ott található ugyan a határozati javaslatok pontjai között a valóban egyik legfontosabb tétel a pártegység megerősítése, megszilárdítása, a párt belső életének megjavítása. Ott vannak a részfeladatok között az oktatási munka teendői, hogy növelik a termelést, csökkentik a termelési költségeket, elősegítik az üzem technikai haladását. A beterjesztett javaslatokat akár beterjesztés szerint, vagy kisebb-nagyobb módosításokkal elfogadták a taggyűlés résztvevői. Elfogadták, határozattá emelték! A javaslatból határozat lett, a pártszervezetek fontos okmánya. Napról-napra ellenőrizni kell azonban a végrehajtást, hogy ezekben a fontos okmányokban foglaltak pontról-pontra meg is valósuljanak. Mert mit ér az olyan okmány, amely csak azt a célt szolgálja, hogy az irattárba a többiek mellé kerüljön? Kell erről beszélni mert pártszervezeteink életében előfordultak már olyan esetek, hogy a tagság egyetértett a javaslatokkal, a munka megjavítására határozatokat hozott, csak éppen ezeknek a határozatoknak megvalósításáért nem tettek meg mindent. S noha ismeretes is, azért elmondjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az ország vezető pártja. És ennek tagjai akár kisebb, akár nagyobb csoportokban, akár alsóbb, akár felsőbb szinten tanácskoznak, tanácskozásuknak mindig komoly és fontos eseménynek kell lenniök. Amikor a kommunista önként belépett a pártba, attól az időtől annak előírásai és törvényei szerint harcolnia kell pártja politikájának meradéktalan végrehajtásáért. A mi pártunkban szigorú pártfegyelem van. A pártfegyelemhez hozzátartozik a cselekvési fegyelem is. Ha tehát a tagság kollektiven határozatokat hozott a munka megjavítására, akkor azok végrehajtásáért nemcsak a vezetők, de a szervezet minden egyes tagja is felelőszáj árulhatnak, amikor egyes vállalatoknál egy-egy mutatónál hibájukon kívül nem teljesítik a kívánt szintet. De ez sem lehet ok arra, hogy megmagyarázzák gyengeségeiket, munkájuk fogyatékosságát. Az alapvető cél: országosan is és helyileg is minden üzemben arra törekedni, hogy megvalósuljanak a márciusi határozatban megszabott feladatok. Ezzel a kérdéssel függ ösz- sze, hogy a verseny nyilvánosságában nemcsak az értékelés elveit illetően találhatunk félreértéseket, de igen sok a tennivaló a nyilvánosság módszereit illetően is. A bányásznap előtt például a bányaüzemek mozgalmi és gazdasági vezetői levélben köszöntötték a termelésben élenjáró dolgozók családjait. Zenekar adott ajándékműsort egy-egy község, vagy telep legjobb dolgozóinak. A versenytáblákon gyorsan és ízlésesen közölték az eredményeket. Ma a bányásznap után ezeken a versenytáblákon már elég sok helyen szakálas adatok porosodnak. A postások sem fáradnak a köszönő levelek kézbesítésével. Sőt a községi művelődési otthonok csendjét sem háborgatja az üzemek zenekara. A kiváló dolgozók köszöntése kampánymunka volt. Volt időszak, amikor a tröszt röpcédulák sokaságát adta ki. Az utóbbi időben azonban egyszer sem jelent meg ez a népszerű villám. Pedig annak idején napokig beszélgettek közleményeiről, dicsérő, vagy bíráló megjegyzéseiről ösztönzően hatott a gazdaságos termelés célkitűzéseinek megvalósítására. Az élenjáró bányászok Salgótarján kirakataiban elhelyezett fényképeiből sem tudja meg a kíváncsi, hogy milyen eredményekért érdemelték ki a megtiszteltetést. Elsőrendű szakszervezeti feladat lenne, hogy a verseny nyilvánossága a megfelelően tisztázott elvi alapokon minél előbb fellendüljön. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a mozgalmi és gazdasági vezetők egy része nem elégíti ki megfelelően a munkásoknak azt a jogos kívánságát, hogy rendszeresen tájékoztatást kapjanak vállalásaik teljesítéséről. Cikkünk elején arról szóltunk, hogy a célok, eredmények és feladatok ismertetésének szükségessége általában elismerést nyert. Hozzá kell tennünk azonban azt is, — a tények bizonyítják — hogy akadnak még vállalatok amelyeknél ez az elismerés nem kap megfelelő helyet a mindennapi gyakorlati munkában. Helyes lenne, ha az utolsó negyedév megkezdésével egyidőben a párt- és szakszervezeti bizottságok, a gazdasági és műszaki vezetés, a termelés politikai és szakmai feltételeinek biztosításával együtt erre a kérdésre is fokozottabb gondot fordítanának. A pontos értékelés és a gyors nyilvánosság olyan lehetőség és tartalék a kongresszusi munkaversenyben, amelynek teljes kihasználása js feltárása ezután következő feladataink közé tartozik. Hasznosítsuk minél előbb és minél alaposabban! séggel tartozik. Sőt, ennél tovább kell menni. A párttag nemcsak azért felelős, hogy saját maga a határozatok szellemének megfelelően dolgozzon és elősegítse azok maradéktalan megvalósulását, de mint kommunistának a tömegek vezetőjévé kell válnia.. Fel kell ébresztenie a pártonkívüliekben is a párt politikájával szembeni felelősségérzetet, az alkotó kezdeményezést. Arra kel! törekednie, hogy a környezetéhez tartozó minden egyes dolgozó, tehát a párton kívüliek is tudatosan harcoljanak a technikai haladásért, a munka termelékenységének növeléséért, az önköltség csökkentéséért. z a munka nagyon •*-J fontos tényezője az olyan törekvések megvalósításának, hogy hazánk felzárkózzon a legfejlettebb - ipari országok mögé. S ugyancsak fontos tényezője annak is, hogy a párt által tervezett és javasolt életszínvonal emelés, a dolgozók igényeinek fokozottabb kielégítése valóra váljon. Az alapszervezetek sajátos feladataiból nőtt ki aztán az a nagy feladat, amelyet országos szinten úgy nevezünk, hogy: a párt politikai irányvonala. A párt ezekre a kis csoportokra támaszkodva ter- vez4 megoldani nagy, országos* feladatokat. Például olyanokat, hogy az ipar termelése az 1958 végéig elért színvonalához képest 1965 végére legalább 65—70 százalékkal, a mezőgazdasági termelés az 1954—1958-as évek átlagához viszonyítva, 30—32 százalékkal növekedjék. S ezen belül a részletcélkitűzések, hogy a széntermelést — természetesen a nógrádi szénmedence bányászainak közreműködésével — 1965-re 27—29 millió tonnára kel] emelni, hogy az építőipar termelését — a Nógrád megyei építő munkások segítségével — 1958-hoz képest 75 százalékkal kell emelni, hogy a bútorgyártást a következő öt esztendőben meg kell duplázni, hogy közel 40 százalékkal kell fokozni a pamutéi gyapjúszövet-termelést, több mint 40 százalékkal kell több cipőt készíteni, nagy- mennyiségű háztartási gépeket kell gyártani stb. K* zak nagyszerű számok, szép tervek, egyelőre még ugyanolyan javaslatok, mint amilyenek a vezetőség által a tagság elé terjesztett javaslatok voltak, amelyeket a taggyűlések határozattá emeltek. Most a helyi feladatok megszabása után az országos feladatok kimunkálásán a sor. S egy alkotó vita után ezek az országos javaslatok is határozattá válnak. A kommunisták döntenek afölött, hogy az ország dolgozó népének az elkövetkezendő években hogyan alakuljon a sorsa. Kik hát a felelősök elsősorban a jóváhagyott tervek végrehajtásáért, ha nem azok, akik ezt a tervet határozattá emelték? A párttagok, a kommunisták legyenek kezdeményezők, járjanak az élen az általuk elfogadott határozatok végrehajtásában. Személyes példa- mutatásukkal lelkesítsék és vigyék magukkal a párton- kívüli tömegeket is a határozatok végrehajtásáért folyó harcban. Orosz Béla Vélemények az ötéves terv irányelveiről JERMENDI KÁROLY A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁR FŐMÉRNÖKE: Már most felkészülünk... Közel három évvel ezelőtt még infláció fenyegette hazánkat, amelyet azonban elsősorban a Szovjetunió és a baráti államok segítsége, dolgozóink munkája elhárított. Három év után most már a második ötéves terv irányelvei megállapíthatják: „Ä hároméves terv során eddig elért eredmények azt mutatják, hogy megvannak a szocializmus gyorsabb építésének feltételei.” E megállapítás alapján az ötéves terv keretében elénk tárul az ipar fejlődésének lelkesítő perspektívája. A feladatok engem és munkatársaimat mindenek előtt abból a szempontból érintenek, hogy a fogyasztási cikkek termelése 45—50, a gyümölcs- konzerv termelése 50, a főze- lék-konzerv termelés 100 százalékkal növekedik, elsősorban a reáljövedelem 26—29 százalékkal lesz magasabb. A feldolgozó ipar, a konzervipar szükségleteinek maradéktalan biztosítása ez az üvegipar feladata. A magunk részéről a beruházások termelést növelő hatásán kívül az összes lehetőségeket felhasználjuk, hogy a feldolgozó ipar és a lakosság minden igényét kielégítsük. E feladat teljesítéséhez minden lehetőségünk megvan. Már most felkészülünk az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására. Gyárunkban már épül egy nagy termelőegység, amely két darab szovjet gyártmányú palackfúvó automatával járul hozzá a termelékenyebb, gazdaságosabb és korszerűbb termeléshez és amely 1960 kora tavaszától már működni fog. Mint műszaki értelmiségi elismeréssel adózom az irányelveknek, amelyek az értelmiség alkotó munkájának jobb megbecsülését hangsúlyozva még jobb munkára ösztönöznek bennünket. Salgótarjánban a lakás- és ivávíieilátás, megyei viszonylatban a bJyiipar tejlesztése lesz nagy segitség Második ötéves tervünkkel kapcsolatos irányelvek, hasonlóképpen pártunk VII. kongresszusának irányelveihez, széleskörű érdeklődést váltottak ki dolgozó népünk minden rétegéből. Lado- merszki István elvtárs, a megyei tanács tervosztályának beruházási csoportvezetője a következőket mondta az ötéves terv irányelveinek megyei vonatkozásáról: — Salgótarjánban a második ötéves tervben — jellegének és problémájának megfelelően — az ivóvíz- ellátás és a lakásépítés kerül a fejlődés, illetve a fejlesztés előterébe egyéb más feladatok mellett. A helyi speciális helyzet károsan befolyásolja a lakásépítkezéseket, mert Salgótarjánban a jövőben számottevő építkezést csak a régi házak szanálásával, valamint költséges járulékos beruházással lehet megkezdeni. — A mátraszelei vízvezeték megépítésével biztosíthatjuk a város lakosságának egy főre eső napi száz literes vízfelhasználását, azonban a második ötéves terv jen megoldást csak a regionális vízmű felépítése hoz. Hasonlóképpen lehet beszélni a szociális, kulturális létesítményekről is. E tekintetben elsősorban számításba jön a városi művelődési otthon és a megyei kórház felépítése. Megyei viszonylatban a helyiipar fejlesztése megnyugtató cél a második öt éves tervben. A helyiipari vállalatok profiljának helyes meghatározása és telepítése nagy segítséget jelent megyénk lakosságának — fejezte be rövid nyilatkozatát Lado- merszki elvtárs. VINCZE JÁNOS, SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR: Nagyon bízom, jó munkát fogunk tudni végezni Pártunk Központi Bizottsága által kiadott irányelvek hű képet adnak hazánk minden dogozója részére arról a történelmi küzdelemről, amelyet a párt fennállása óta és az ellenforradalom után a tömegek érdekében a szocializmus felépítéséért folytatott. Azok a célkitűzések, amelyek az irányelvekben akár a gazdasági építőmunkáról, akár a kulturális fejlődésről, vagy társadalmi rendünk továbbfejlesztéséről szólnak, végrehajtás esetén közelebb viszik országunk dogozó társadalmát a szocializmus felépítésének teljes győzelméhez. A kiadott irányelveken döntő megállapításként húzódik keresztül az előírt nagy munkának elvégzéséhez szükséges legfontosabb feltétel a tömegekre való támaszkodás, azok munkájának, legyen az munkás, paraszt, vagy értelmiségi, a nemzeti célok szolgálatába való állítása. A feladatok eredményes végrehajtása nagyrészben függ a vezetés színvonalától. A Központi Veztőség irányelvei helyesen reagálnak erre a tényre, amikor megállapítják, hogy elérkezett az az idő, amikor a gazdasági élet minden szintjén az eddiginél magasabb színvonalú vezetésre van szükség. Fontos feladatként tűzi ki a vezetés szervezeti formáinak kidolgozását. Véleményem szerint ez igen nagy jelentőségű probléma, mert mi gazdasági vezetők munkánk során többször közvetlenül tapasztaljuk, hogy ha a vezetés kuszáit, az operatív beavatkozás ténykedést vagy intézkedést közbeiktatott gazdasági szervek befolyásolják, ha nem is rossz- akaratúlag, de a tények alapos ismerete nélkül, akkor a feladatok végrehajtása nehézkes és sokszor nem is lehetséges olyan erdménnyel, amelyet megkövetelünk. A vezetés felelősségének növelésével, helyesen állapítja meg az irányelv, növelni kell az alsóbb szervek és ebből következik, hogy a gazdasági vezetők hatáskörét is. Mi akik üzemek vezetésével folalkozunk, munkánk során többször érezzük azt, hogy olyanért kell felelősséget vállalnunk, mely feladat végrehajtása és a végrehajtáshoz szükséges feltételek biztosítása más munkakörök, illetve szervek feladata. Nem szükséges és a feladatok végrehajtását teszi nehézkessé és bizonytalanná, ha a felügyeleti szervek az alsóbb vezetés részére mindent előírnak, tehát megkötik az alsóbb vezetés kezét. Ez csökkenti a kezdeményezést, önálló gondolkodást, az öntevékenységet. A vezetők arra szoknak rá, hogy csak utasításokat kell végrehajtaniok és ha ilyet nem kapnak, rögtön zökkenő támad. Mivel feladataink végrehajtása a társadalom ügyét segíti és előreviszi a szocializmus építését, tehát fontos, hogy a vezetők társadalmi szempontból is vizsgálják feladataikat és problémáikat, ezeket az érdekeket érvényesítsék munkájukban. A hatáskör kibővítése feltétlenül segít kialakítani ezt a szemléletet. Összevetve: bízom abban az irányelvek alapján, hogy a kongresszus jó munkát fog végezni és helyesen szabja meg feladatainkat. Dr. Enyedi Györgyné, salgótarjáni gyógyszerész: Teljes szívvel segíteni akarunk Nagy örömmel olvastam az ötéves terv irányelveit. Természetesen csodálatba ejtett a sok nagyszerű terv és elgondolás, de engem, mint egészségügyi dolgozót különösképpen az egészségügyi tervek érdekelne«. Bízom benne, hogy öt év múlva lényegesen javul majd az amúgy is évről evre javuló egszségügyi ellátás. Mert meg kell vallani őszintén, hogy mi, a megye legnagyobb gyógyszertárának Megalakult az úttörőcsapat Salgótarján legfiatalabb iskolájában Meghitt, bensőséges ünnepség zajlott le szeptember hó 29-én, kedden délután Salgótarján legfiatalabb iskolájában, a Május 1. úti általános iskolában. Jeles ünnepként fog szerepelni ez a nap az iskola történetében, hiszen az úttörőcsapat alakuló ülését és névadó ünnepélyét rendezték meg ezen a csípős, őszi délutánon. Üttörők és kisdobosok felvonulásával vette kezdetét az ünnepség. Kedves epizód volt a rajvezetők jelentéstétele, majd Nádházi Lajos, megyei úttörőtitkár engedélyt adott az ünnepség megkezdésére. Dobpergés és kürt hangja mellett három pajtás hozta a csapatzászlót, amit az úttörők néma tisztelgéssel fogadtak. E kedves formaságok után Kusz János főhadnagy, az úttörőcsapat szervezőbizottságának elnöke, a csapat megalakulása, valamint a néphadsereg napja alkalmából üdvözölte a pajtásokat. Beszélt az úttörők feladatairól, kötelességeiről. A beszéd után Balogh Jolán, VIII. osztályos tanuló virágcsokorral köszöntötte, a főhadnagy elvtárs személyében jelképesen, néphadseregünket. Az ünnepség további részében Szabó Ferenc csapatvezető bejelentette a csapatok megalakulását. A fiúcsapatot Lovász Józsefről, a leánycsapatot Hámán Katóról, az ifjúsági mozgalom e két hős alakjáról nevezték el. dolgozói meglehetősen nehéz körülmények között dolgozunk. Nedves, korszerűtlen a gyógyszertárunk. Nagyon bízunk benne, hogy az új ötéves tervben, melynek irányelveit közzétette pártunk, megoldódik a 26-os középső gyógyszertár problémája is. Eddig is úgy tapasztaltuk, nemcsak papíron maradtak a tervek, hanem mind pontról pontra előbb, vagy utóbb gyakorialti valósággá váltak. A gyógyszer- tárral kapcsolatban is megszületett már a megoldás terve, mi már csak azt várjuk. hogy meg is valósuljon. Hiszen mi a magunk módján teljes szívvel segíteni akarunk abban, hogy a mi munkaterületünkön is mindent megtegyünk a párt munkásosztály- lyal kapcsolatos határozatának megvalósításáért. Nagyon bízunk benne, hogy a mi legnagyobb problémánkat, az említett raktározási és egyéb gondjainkat minden bizonnyal megoldja az elkövetkező ötéves terv, amelynek nagyszerű irányelveit jóval megkezdése előtt láthatjuk, javaslatainkkal kiegészíthetjük. Ez lei ne a mi kérésünk és javaslatunk.
