Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-24 / 85. szám

2 NOSRADINtPOJBAQ 1959. Oktober 24. Eredményeink kiállítása Ma délután nyitja meg kapuit a megyei tanács kul­túrtermében a pártbizottság kezdeményezésére, a tanács és az SZMT rendezésében az a kiállítás, amely szemléleted megyénk dolgozóinak ered­ményeit az újítómozgalom­ban és a kongresszusi mun­kaversenyben. Több mint húsz miniszté­riumi ipari vállalat, állami gazdaság, ezen felül számos helyiipari üzem és a keres­kedelem dolgozói állítják ki termékeiket, új cikkeiket, újításaikat ebből az alkalom­ból. Bemutatják azt a fejlő­dést, amelyen vállalatuk a kongresszusi munkaverseny megindulása óta keresztül ment. Ismeretes, hogy a gyá­rak, a bányák, az építőipar, a mezőgazdaság és kereske­delem dolgozói nagy többsé­gükben becsülettel teljesítik a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat. A bá­nyászok, az acélárugyáriak, és több más vállalattól azzal dicsekedhetnek majd, hogy jó úton haladnak a márciusi párthatározatban ajánlott fel­adatok megvalósításában. A tűzhelygyáriak új termékei­ket, a Salgótarjáni Üveg­gyárból pedig a világ szá­mos országában keresett cik­keket hozzák el közszemlé­re. Bányagépek, a rohamosan fejlődő villamosítás, a lakás­építés adatai szemléltetik a kiállításon megyénk munká­sainak, műszaki dolgozóinak alkotó erejét, az új iránti egyre gyarapodó érzékét. Az állami gazdaságok és erdőgazdaságok a mezőgazda­ság fejlesztésében elért sike­reik mellett bemutathatják azit is, hogy nagyszerű ered­ményekét érnek el, különö­sen az utóbbi évben a ter­melés önköltségének alaku­lásában, hogy a gazdaságos­ság szemlélete az ipar mel­lett itt is egyre nagyobb tért hódít A helyiipari és keres­kedelmi vállalatoknak a lakos­ság szükségleteinek jobb ki­elégítése érdekében, tett erő­feszítéseit szemlélteti majd a kiállítás. A Balassagyarma­ti Húsipari Vállalat egyedül 66 fajta különböző terméket mutat be. A párt és a kor­mány útmutatásai nyomán ezek a vállalatok is sokat fejlődtek, hogy hivatásuknak és céljaiknak minél jobban megfeleljenek. Az elért eredmények mel­lett ez a kiállítás azt is bizo­nyítja majd, hogy rengeteg mée a lehetőség és tartalék, hogy megyénk ipara, mező- gazdasága és kereskedelme termelésében és gazdálkodá­sában magasabb szintre emel­kedjék. A ferronikkel, a tűz­helygyáriak ez évben beve­zetett több mint 15 új gyárt­mánya, a művészi üvegáruk, az acélárugyár közel egy év­százados fejlődésének szem­léltetése, a romhányi kály­hagyártók nagyszerű sikerei a munkaversenyben és még sok-sok más példa gazdagon bizonyítják, hogy megyénk dolgozói rendelkeznek azzal a képességgel és elhatáro­zással, amely életünk gazda­gabbá, szebbé tételéhez szük­séges. Nemcsak egyszerűen az eredmények felsorakoztatása leisz ez a ma megnyíló sereg­szemle. Politikai bizonysága annak is, hogy a párt és a kormány célkitűzései sorra- rendre megvalósulnak, mert azok teljesen egybeesnek dol­gozóink kívánságaival, elha­tározásaival. A termelés gaz­daságosságában, a műszaki fejlesztésben, a választék bő­vítésében és még más terü­leten elért sikerekben az az alkotó erő és alkotó energia testesül meg, amely már ed­dig is magasra emelte né­pünket és további nagyszerű távlatokat nyit meg előtte. Ki ne emlékeznék még ar­ra, amikor tíz évvel ezelőtt megszülettek az első újítási javaslatok? Ki ne hasonlíta­ná össze büszkén az elért hatalmas fejlődést, amely az utóbbi években nem is any- nyira számszerűségében, mint inkább a benyújtott javasla­tok magas gazdasági eredmé­nyében jelentkezik. Valami­kor egy-egy gyárban csak félkézzel foglalkoztak az újí­tásokkal, ma számos helyen több beosztott dolgozó intézi a mind nagyobb számban be­érkező javaslatok elbírálását és bevezetését. Ki ne venné jóleső érzéssel tudomásul, hogy műszaki értelmiségünk — idősebbek és fiatalok — döntő többsége új eljárások, új gyártmányok, gazdaságo­sabb munkamódszerek beve­zetésére fordítja munkája nagy részét? Nem lehet meg­hatottság nélkül tudomásul venni, hogy megyénk ipari termelése többszöröse a fel- szabadulás előttinek, hogy növekedett mezőgazdaságunk termelése is és kialakul a dolgozók igényeit egyre job­ban kielégítő szocialista ke­reskedelem. Hasznos kezdeményezés volt e kiállítás megrendezé­se és nagy tanulságokkal, erőt adó tapasztalatokkal szolgál mindazoknak, akik megtekintik, tanulmányozzák és elgondolkoznak az itt be­mutatott tények fölött. A nyitvatartás két hete alatt valószínű szép számú látoga­tója lesz, akik eljönnek, hogy lemérjék azt a fejlődést, amelyben az ő munkájuk is benne van és újabb kedvet, elhatározást nyerjenek ah­hoz, hogy érdemes volt fá­radságot nem kímélve mun­kálkodni a köz javára, mert ez együtt jár minden egyes dolgozó boldogulásával is. A pártszervezet segítségével haladnak előre... Egy egész napot töltöttem el a minap Mohorán, ebben a nagy hagyományokkal ren­delkező községben. Róttam a község poros útjait, betekin­tettem a kis házak udva-ai- ba. Találkoztam időssel, fia­tallal egyaránt. Sokszor egy- egy beszélgetésnek alig sza­kadt vége. A fiatalokról beszélget­tünk, és egyetlen olyan községbelivel sem talál­koztam, akinek a jövő nemzedéke közömbös len­ne. Sokan elmondták, nagyon megváltozott ma a fiatalság. Nem nyúlnak messzire a pél­dák, csak az ellenforradalom­ig­Az ellenforradalom előtt a pártszervezet nem sokat tö­rődött a DISZ-szel. Tudták, hogy az is van a községben, azonban közelebbi kapcsolatot nem építettek ki. Nem ala­poztak a fiatalokra, nem szá­mítottak munkájukra. Az el­lenforradalom után. amikor a pártszervezet újjáalakult, na­pirendre került az ifjúság ügye is. Tudták, hogy a vál­tozás nem megy máról hol­J dolgozók egészségéért A Salgótarjáni Üveggyár­ban az üzemi vöröskeresztes aktívák a felvilágosító szótól az elsősegélynyújtásig sokat tesznek a dolgozókért. Ebben a gyárban több mint 340 vörüskeresztes tag van, akik munkájuk mellett felelősséget vállaltak még dolgozó társaikért is. Vajon milyen munkát végez­nek a vöröskereszt tagjai? A szervezet titkára Zsóri Ist­vánná tájékoztatott. — A mi tevékenységünk el­sősorban a felvilágosító mun­ka. Ennek érdekében tanfo­lyamokon, filmvetítéseken ismertetjük meg a dolgozó­kat a különböző betegségek­kel, azok megelőzési módjai­val. Figyelemmel kisérjük a terhes ' anyákat, bármikor felvilágosítást nyújtunk szá­mukra. Elsősegélynyújtó tan­folyamokat szervezünk az esetleges sérülések ellátása céljából. A múlt évben is két első­segélynyújtó tanfolyam és egy anyák iskolája működött az üzemben. Havonként egészségügyi ismeretterjesztő előadáso­kat is tartottak a dolgo­zóknak. A női dolgozók már egyre jobban igénylik ezeket a fel- világosító előadásokat. Bát­ran mondhatjuk, hogy a női dolgozók, mert alig egy-két férfi vesz részt a vöröskeresz­tes munkában. A 4-es kemencéhez érkez­ve, tiszta egészségügyi állo­mást találunk. A mentő­szekrényben gyógyszereket, lelkiismeretesen vezetett bal­eseti naplót. Ez a 3. számú mentőállomás. — A gyárban négy helyen van egészségügyi állomásunk és minden munkaihelyen Rendelet a kiváló ójítók kitüntetésére Az eddig meglevő újítási rendelet módosításaként a kormány az újítók és felta­lálók kívánságának megfele­lően lehetővé tette a kiváló újító és kiváló feltaláló ki­tüntetések adományozását. A kiváló újító, vagy felta­láló kitüntetés arany, ezüst, bronz fokozatát, illetve a dí­szes oklevelet a következő feltételek alapján kaphatják meg az újítók: Bronz fokozat: 25 beveze­tett újításért, amelynek nép- gazdasági eredménye összes­ségében legalább 250 ezer forint. Nagyjelentőségű újítá­sért, találmányért, ha a nép- gazdasági eredmény megha­ladja a 250 ezer forintot. Ezüst fokozat: 50 beveze­tett újításért, amely népgaz­dasági eredménye összességé­ben legalább 500 ezer forint. Nagyjelentőségű újításért, vagy találmányért, amikor a népgazdasági eredmény meg­haladja az 500 ezer forintot. Arany fokozat: 100 beveze­tett újításért, amely népgaz­dasági eredménye összességé­ben legalább 1 millió forint. Nagyjelentőségű újításért, vagy találmányért, amikor a népgazdasági eredmény meg­haladja az 1 millió forintot. A kiváló újító és feltaláló kitüntetésre a vállalatok (üzemek, intézmények) igaz­gatói és szakszervezeti bizott­ságai együttesen tehetnek előterjesztést, de az előter­jesztést a minisztérium ille­tékes osztályának (műszaki, újítási) kell megküldeni mi­niszteri jóváhagyásra. Az idén első alkalommal november 8-án kerül sor a kitüntetések kiosztására. mentőláda — mondja Zsóriné elvtársnő. A 4-es korongos üzemrészlegnél piszkos, hiá­nyos mentőládát találunk. Nem lehet bezárni, s így lel­kiismeretlen kezek hurcolják szét a tartalmát. A sérülte­ket is az látja el, aki éppen éri. Nincs egészségügyi fele­lős. A dolgozókkal való be­szélgetés közben Darvasi Ele­onóra elvállalta a mentőláda kezelését, hiszen elsősegély­nyújtó tanfolyamot is végzett. A zöld kemencénél foko­zottabb felvilágosító és meg­előző munkára van szükség a vöröskereszt részéről, mert az építkezés miitt keve­sebbet törődnek a dolgo­zók a tisztasággal, testi épségükkel. A reggeliző helyiségekben, a mosdókban és öltözőkben ál­talában rend van, viszont a dolgozók a vízcsapok fogan­tyújának elhurcolásával csak önmagukat károsítják meg. A zöld kemence egészség- ügyi állomásán állandóan nyitva van a mentőláda. A baleseti naplóban pontosan vezetik a sérüléseket is. Eb­ben az üzemrészlegben a dol­gozók nem nyúlnak a men­tőláda tartalmához. A vörös keresztesek nevelő­munkája nyomán nagyobb a tisztaság, a dolgozók ismere­teik birtokában jobban vi­gyáznak önmagukra is. Az aktívák elősegítik az üzem­orvos munkáját is. Ebben az évben közel 1500 trachoma, 1200 tüdő­szűrő, közel 200 szilikó­zis vizsgálatnál segítettek. A festő dolgozóinak egészsé­gét is figyelemmel kísérik, ahol az egészségre ártalmas munkát végeznek. napra. A kezdet különösen nehéz volt, mert vigyáznlok kellett, ne vegyék el a fiata­lok önállóságát. Pártvezető­ségi ülésen, majd taggyűlésen vitatták meg a tennivalókat, így került 1957 tavaszán 9 párttag a helyi KISZ- szervezetbe. Megbízatásuk az ifjúság nevelése volt. A fiatalok a kommunisták segítségét kezdetben fenntar­tással fogadták. Nem mond­ták ki nyíltan véleményüket, de egymás között gyakorta be­széltek A párttagok tud y- mást szereztek erről, s egy alkalommal leültek a fiata­lok közé. Nyíltan, őszintén el­mondták terveiket. Nem tit­kolták el, hogy mit szeretné­nek, s ehhez kérték a fiata­lok segítségét. Egy gyűlés azonban kevés volt és ezt a kommunisták is tudták. So­kat vártak az oktatás meg­indulásától. Korábban rend­szeres oktatás nem volt, s ha igen, azon alig vett részt 4—5 fiatal. Most az oktatás beindítását hosszú munka előzte meg. Minden KISZ- taggal elbeszélgettek, s az eredmény nem maradt el. Ott volt valamennyi fiatal az első oktatáson és ez így foly­tatódott tovább. Ma is gya­korta állítják meg László Sándort, a szervezet propa­gandistáját. Azok a fiatalok kérdezték tőle, hogy mikor lesz oktatás, akiket három évvel ezelőtt kötéllel sem le­hetett odahúzni. Ennek csak egy titka van: érdekli a fiatalokat az oktatási anyag, színesek, érdekesek az előadások. A tavaszon itt is a tsz-t szervezték. A községben mű­ködő Kossuth Tsz már bő­velkedett a közösségi munka szép eredményeivel. Sokan voltak, akik az új szövetke- zési forma mellett szavazta kf ám akadt még kivétel is. ök sem a szövetkezés ellen vol­tak, de elhatározásuk nehe­zen történt meg. A fiatalok nem egyszer segítettek szü­leiknek az új úton való elin­dulásban. Erre ma is sokan emlékednek, amikor a Mik­száth Tsz megkezdte műkö­dését. Sokan hálásak a fia­taloknak, hogy segítettek az elhatározásban. A régi problémát is orvo­solták a pártszervezet segít­ségével. Megszüntették a ket­tősséget a művelődési ott­honnál. Nagy sérelme volt ez a fiatalságnak és sok eset­ben idézett elő vitát, vesze­kedést. Ma a művelődési ott­honnal már megtörtént az egyezség. A KlSZ-szervezet- faől tevődik ki a színjá szó és egyéb írás csoport. Így nemcsak a veszekedések szűn­tek meg, hanem a művelő­dési munka is színvonalasabb lett. Ma egységesek a község fiataljai. Közösen vitatják, beszélik meg feladataikat. A szervezetben levő párttagok sok hasznos tanácsot, útmu­tatást adnak. S ha valami probléma van, nem rejtek a pártszerve­zet segítségét kérni. De gyakorta ott vannak munkát, feladatokat kérni. A község népe ma büszke a fiatalokra. Tudják valameny- nyien: a fiatalok hasznos munkát végeznek nemcsak a szervezetben, de az egész köz­ség életében is. Mindezt azért “tudják sikeresen e'vé- gezni, mert ott van mellet­tük a jó barát, a segítő, a helyi pártszervezet, a község valamennyi kommunistája; Hortobágyi András Q dolgozik széles rétegeit érdeklé tevékenység a Honvédelmi Sportszövetségben A Honvédelmi Sportszövet­ség a párt honvédelmi poli­tikájának megvalósításában az év folyamán is hatalmas lépést haladt előre. Megyénk­ben a lakosság honvédelmi szellemben való nevelése ér­dekében kb. 300 különböző honvéde­lemmel kapcsolatos elő­adást rendeztek az alap­szervek, amelyet kb. 25— 30 ezer ember hallgatott meg. A dolgozók széles tömege kapcsolódott be a Szövetség különböző kiképzési szakága­inak munkájába. így a szö­vetség keretében mintegy 300 személy végezte el a gépko­csi vezetői, illetve motorke­rékpár vezetői tanfolyamot. Több mint 1400 dogozó is­merkedett meg a tanfolya­mok keretén belül a lövészet, rádiós, repülős, ejtőernyős és modellezés tudományával. A lövészsport tömegesítése ér­dekében már ez évben 18 csa­pat 200 tagja mérkőzött a Egy párttitkárnő terveiből Kiscsitári Józsefné alig egy re a kitűzött feladatokat, ho- Javítani szeretne az új éve, hogy Fejér megyébő1 gyan tanulnak, fejlesztik ma- párttitkámő azon is, hogy Nádujfaluba jött. Hosszú ide- gukat a párttagok. ig ott telepedtek le, aztán a Nógrádi táj csak hazavon­megszűnjön a taggyűlésen A pártszervezet Kiscsitári- tapasztalható türelmetlenség. A legutóbbi taggyűlésen a né vezetésével a tagság szak zotta a rokonokhoz a csalá- mai fejlődésének elősegítését párttagok azon iparkodtak, dot. Az asszony már Fejér is feladatának vallja. Ennek hogy mielőbb vége legyen, megyében is sok társadalmi érdekében szemléltető okta- mert a taggyűlést vasárnapi vállalt, tással, szakmai kisfilmek le- napra szervezték meg, és igyekezett. és politikai munkát dolgozott pártban, szakszer- vetítésével próbálják megér- mindenki haza vezetben, nőtanácsban, me- tetni kommunistákkal és Igen komoly munkát kell vá­gyéi tanácson és egyéb terű- pártonkívüliekkei egyaránt a gezniök majd a pártvezető­leteken is. belterjes gazdálkodás előnye- ség tagjainak, hogy megér­Amikor hazaérkezett, meg- it, a műtrágya használatának tessék a kommunistákkal, ők lepte, hogy itt Nádujfaluban, fontosságát és eredményes- a felelősek a termelőszövet­hét- ségét és egyéb fontos tudni­miután résztvett mar vagy nyolc taggyűlésen, sok valókat, közömbösséget, bátortalansá- A pártszervezet kezet eredményeiért és hi­báiért. Azon kell munkál- minden kodniok, hogy minél keve­got tapasztalt. Most, hogy őt erejével azon dolgozik majd, sebbre csökkenjen a hibák, a választották meg a termelő- hogy a tagok megtanuljanak hiányosságok száma és minél szövetkezeti pártszervezet tit- bánni a ceruzával és papír- inkább gyarapodjon az ered­az ral, maguk is ki tudják szá- mények mennyisége. Ez is portokban egy-egy kommunista mellé beoszta­napi munkájukért csak úgy érhető el, ha min- mennyi munkaegység jár és den kommunista felelősséget a munkaegység után mire érez mindenért, ami a ter­történik, kárának, mindenekelőtt emberek bátorságra való ne- mítani vetését tűzte ki feladatul. Ennek érdekében négyes csoportra osztják majd fel a számíthatnak. Igen alkalmasak melőszövetkezetben pártszervezetet. A vezetőség a dolgozók ilyenirányú kép- ha elmondja véleményét a hi- már tárgyal is erről. A cső- zésére a téli szabad esték és bakról és javaslatát a hibák fejlett vasárnapok. kijavítására, ha félelem nél­Kiscsitáriné véleménye sze- kül bizalommal fejti ki vé­nák még három kevésbé fej- rint a termelőszövetkezetben leményét. Nagy munkát vál- lett párttagot. A négy ember folyó gazdasági munkával, a lalt magára a pártszervezet állandóan tartja a kapcsola- gazdaság menetével nincsen vezetősége, amikor a kom- tot egymással. A cél ezzel, különösebb probléma. Inkább munisták ilyenirányú nevelé- hogy neveljék egymást, meg- a politikai mur^kát kell meg- sét tűzte ki céljául. Ezt a értessék azt; a hozzászólás javítani, az emberek politi- munkát csak úgy lehet elvé- formájában is felelősséget kai fejlődését kejl jobban gezni, ha itt Nádujfaluban is kell, hogy érezzen a kommu- elősegíteni. Ebből viszont el- szélesedik az őszinteség bi- nista « munkákért El kell, sőrendű szerepet kell vállal- za]om & a kommunista ’bírá- véleményét, ma a parttagoknak, a terme kommunistái­hogy mondja nem lehet közömbös számára lőszövetkezet az sem, hogyan hajtják vég- nak. ló szellem légköre. U. M. járási bajnokságokban a me­gyei bajnokságba jutásért. Ezenkívül klubjaink több motorkerékpár, ejtőernyős és lövész versenyt, bemutatókat rendeztek. Különösen ki kell emelni a lövészklubbok eredmé­nyeit. Az acélgyári lövészklub csa­pata megnyerte az évi MHS országos bajnokságot, majd a magyar bajnokságon vidéki bajnokságot nyertek. A vá­rosi lövészklub-csapata az országos bajnokságban 25 csapat közül a 11-ik helye­zést érte el. A szövetség fő feladata a párt honvédelmi politikájá­nak végrehajtása a MHS IV. országos konferenciájának határozata értelmében. Ne­velni a lakosság széles töme­gét az igaz hazafiság szelle­mében. A szövetség már kidolgozta az 1960. évi előadás sorozatát, amely a lakosság feladataira hív­ja fel a figyelmet szocia­lista hazánk védelme ér­dekében. Ezeket az előadás sorozato­kat minden alapszervezetben megrendezik. Az év folyamán még foko­zottabb mértékben bekap­csolják a lakosságot, különö­sen az ifjúságot á szövetség­nél induló különböző kikép­zési szakágban. Többek kö­zött a lövészeti, műszaki vegyvédelmi, rádiós, repülő, ejtőernyős, és különböző gépjárművezetői tanfolyamo­kon. A lövészklubbok irányítá­sa mellett újabb 18 sport­lövész csapatot állítanak ösz- sze az alapszervezeteken be­lül, amelyek járási és megyei bajnokságok keretén belül versenyeznek a magasabb sporteredmények eléréséért. Az év folyamán a lövész klubok keretén belül már női sportlövész csapatok in­dulnak az országos bajnok­ságban, melynek folytán az új kiképzési évben a megyé­ben mintegy 400 sportoló fog hódolni ennek a nemes sportnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom