Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-21 / 84. szám

4

nógrádinipojbäb

1959. október 21.

A Benczúr kiállítás margójára

jobb könyvtÁrmunka, 500 előadás, munkasklubok a vidéken lakó munkások műveltségi színvonalának

A Vaszary János—Kérész István, .iállitás után Benczúr Gyula emlékkiállítása is a Kiegye képzőművés éti műveltségét hivatott felvirágoztatni. Mindenekelőtt vessünk egy rövid, történelmi visszapillantást arra a korra, melyben Benczúr munkálkodni kezdett.

Az 1848-as szabadságharc utáni öt évtized a magyar társadalom fejlődésének ellentmondásokban gazdag, küzdelmes korszaka volt. Ezekben az évtizedekben nemzeti festészetünk nagyjai — Mun- kácsytó! Szinnyei-ig — biztosították a magyar festészet európai színvonalra való emelkedését. A korszak különösen kedvelt műfajai, a gazdag megjelenésű arckép és nagyszabású történeti művek alkotásában Benczúr Gyula maradandó értékkel vette ki részét.

Munkácsy Mihállyal és Mészöly Gézával, két nagy művészünkkel egy esztendőben, 1844-ben született Nyíregyházán. Hamarosan kitűnt nem mindennapi tehetsége a szabadkézi rajz terén, s így apja, az időközben Kassára kertílt gyógyszerész, 1861-ben Münchenbe küldte fiát a Képzőművészeti Akadémiára. Itt Székely Bertalannal, Mészöly Gézával, Pól Lász'ó- val és Munkácsyval, el bb mint hallgató, később mint tanár, összesen tizenhárom évet töltött. Piloty tanítványa volt ő is. Pilotynsk, a történelmi festészet elismert tekintélyének, kinek pedagógiája úgy hatott rá, hogy Benczúr is az akadémikus módszer bűvkörén belül toporog egész életében, s fgy a haladó irányzatok állva hagy iák őt, elsÖDömek mel1 ette. Mindazonáltal meg kell állapítanunk, hogy ezen a körön belül a magyar festő jóval mestere fölé emelkedett. Művészete bensőségesen lírai és egyéni lett Hazafias érzelmei, ragyogó színkezelése és anyagfestési virtuozitása párosulva bravúros rajzkész-ég- gel és nagyvonalú, ronrezen- tatív kompozíciós tudással, a korszak legjelentősebb művészei közé rangsorolják őt.

Először 1873-ban házasodott meg, barátjának hueát, M=x Karolinát vette feleségül. Másodszor 1892-ben nősült, miután négv — egyébvéot ma is mind élő — gyerekének anyját elveszítette. Ümösy Kata Piroska szerete‘t'1 nevelte fel a nógv árvát, és mindvéeig hű segítőtársa maradt férjének. 1910 után Benczúr a nyarakat Nágrád mérvében vásárol* doiányi birtokán töltötte. A falut a mester halála után Benczűr- falvának nev^zt^k £s síriát ma fs megtalálhatjuk a kastély ‘parkjában (Itt említjük meg. hogy nagyon elhanyagolt állanotban, a mérvéi nép- fron*bizottsár nártfosásba vehetné memrénk nagy művészének síremlékét.)

t Benczúr Gyula életét és 3 műv-szefét kimerítően nem ; tárgyalhatjuk egy megemlé- I kező és ismeretterjesztő ielle- i gű újságcikkben. Jelenleg a í Nemzeti Galéria által Balas- jj sa gyarmaton, a Palóc Múze- ) umban megrendezett kiállítás csak töredéke hatalmas munkásságának. A megnyitó napján Telepy Katalin művészet- történész, tudományos ku'ató vetítettképes, nagyszerű előadásából a balassagyarmati múzeum-látogató közönség nagyon sok értékeset tanult, tudott meg. Azóta többízben tartott magasszínvonalú, de közérthető tárlatvezetést, dr.

cA oáms uápUhééft

Az elmúlt napoicban a salgótarjáni Hazafias Népfront megbeszélést tartott a város fásításáról és szépítéséről. Itt beszélték meg az 1959. őszén és 1960. évben végrehajtandó utcafásítási, gyümölcstelepítési és parkosítási munkálatokat A város szépítésével kapcsolatos feladatokat a munka sikeres végrehajtása érdekében felosztották a különböző szervek között.

Manga Jánosné, Heil Olga művészettörténész is múzeumunkban. A tárlat magyarázói valamsnyi alkalommal kronológikus sorrendben vezették végig a termen a nézőket. Benczúrnak a lehetőségekhez mérten főleg a kisebbméretű képei szerepelnek itt, melyeknek töbméye arckép. Egy nagy történelmi festménynek vázlatát láthatjuk: a „Mátyás király fogadja a pápa követeit” című képe, a bejárasai szembeni főfalon rendkívül kihangsúlyozott elhelyezést nyert és hatásában, nagy méretében a kiállítás egyik legszebb darabja. Csodálatos mélységű és igazán grandiózus festői tudásról tesz tanúbizonyságot „öregasszonyfej” című műve. Az „Ádám és Éva” című képnél Benczúr mintha egy kicsit, egy nagyon picikét próbálna kitörni saját stíluskeretei közül és elöadá módban, dinamikában, belső lényegben talán közelebb kerül így kO’ rának haladó művészeihez. Bár a mérleg serpenyőjében Benczúr Gyula tudása hallatlan nagy erőt, súlyt képvisel, meg kell állapítanunk, hogy egy idejétmúlt ideológiának a szolgálatában állott, visszafelé tekintett, nem előA Salgótarjáni Üveggyár kultúrotthona tevékenységében jelentős javulás mutatkozik.

Közművelődésügyi és egyéb jellegű tevékenységük jelentős mértékben elősegíti a gyár dolgozóinak művelődére. Ezt bizonyítják mitológiai és vallási tárgyú művei is.

Benczúr Gyulát már életében is elhalmozták az elismerésnek számtalan jelével. Az Akadémia tagjává választotta, a Kolozsvári Egye'em díszdoktorrá avatta, az Uffizi képtár pedig híres önarcképgyűjteménye számára portréját kérte el. A millenium évében Munkácsy és Lotz Károly mellett a „Budavár visszavétele” című képével a Szent István rendet nyerte el.

Kiállítása: életművének fellelhető legszebb emlékeit mutatja be — egy gazdag művészélet pompás, színdús, sok örömet kifejező alkotását. Festői realizmusa a valóságban való gyögyörködtetés- re tanít, a bennünket körülvevő tárgyak, tájak és emberek szeretetére, mert képeinek monumentális kompozíciói, bensőséges, reprezentatív jellegű arcképei sokat mondanak a jelenkor számára is. Megtanítja korunk művészeit és minket is a művészet szeretetére és a csiszolt, magasszínvonalú festői tudás megbecsülésére.

CSIKASZ ISTVÁN a Balassagyarmati Palóc Múzeum restaurátora

sét. így például a művelődési otthon javaslatára felmérést végeztek a gyár dolgozói körében az általános iskolát be nem fejezett munkások után kutatva. Ennek alapján 32 dolgozó jelentkezett az általános iskola VII—VIII. osztályának elvégzésére.

A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége a közelmúltban napirendjére tűzte a vidéken lakó munkások politikai, szakmai és kulturális művelődésének helyee- tét és az ezzel kapcsolatos feladatok megvitatását. Az elnökség megállapította, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtása során fokozottabb figyelmet kell fordítani a munkásosztály e rétegére.

Megyénkben mintegy 20 —25 kö 'ség van, amelynek lakosai túlnyomó többségükben az iparba járnak dolgozni.

Műveltségi színvonaluk emelése elsősorban abban a községben oldható meg, ahol laknak, szakmaközi alapon és a tanácsi népművelési szervekkel együttműködve.

Az ezzel kapcsolatos feladat alapján az SZMT elnöksége intézkedési tervet dolgozott ki. A terv kimondja, hogy a könyvtármunka megjavítása érdekében központosítani kell ezt a munkát. Komolyabb gondot keil fordítani a műszaki könyvek propagálására, az újonnan megjelent szakkönyvekről negyedévenként tájékoztatást kell adni. A különböző szakmai tanfolyamokon és állami oktatásban résztvevő dolgozókat úgy is segítsék a könyvtárak, hogy az előírt szakmai és szépirodalmi könyveket időben megkaphassák. A könyvtárak az újonnan megjelent könyvekből rendezzenek vitákat, ismertetéseket.

A szakszervezetek közösen a TIT-tel mintegy 500-550 ismeretterjesztő előadást tartanak. Ennek során fokozottabban figyelembe kell venni a márciusi párthatározatot.

Ezért az ismeretterjesztő munka a műszaki és egyéb szakmai kérdésekkel foglalkozó előadásokra, ankétokra, vitákra és ismertetésekre irányuljon. El kell érni, hogy az ismeretterjesztő tevékenységben döntő szerepet kapjon a szemléltetés. Emellett nagyobb hangsúlyt kell fordítani az ateista propagandára.

Az SZMT elnöksége tervbe vette azt is, hogy a párt és az állami szervekkel karöltve a közeljövőben összehívja azokból a községekből, ahol a lélekszám 70 százalékát meghaladja az ipari munkásság aránya, a párttitkárokat, tanácselnököket és az illetékes üzemek szakszervezeti, gazdasági vezetőit. E megbeszélés célja olyan községi kulturális programot kidolgozni, amelynek végrehajtásában a fő hangsúly a munkásokra esik.

Tjáriulé munkájuk.

Ebben az évben Jelentésen növekedett az állami ektatás- ban résztvevő dolgo- zók száma.

Máth Sándor, a balassagyarmati bútorgyár dolgozója is ebben az évben jelentkezett a

gimnázinm I.

osztályába. Tanulni akar, hogy még jobb munkát tudjon végezni.

A munkások tanulását is segíti az üveggyári művelődési otthon

Párharc.

Tizedes Jóskát arról ismemindenki a faluban, hogy irtelen csökönyös ember, mit egyszer a fejébe vesz, ttól nem tágít soha sem. em áll vitába senkivel, lert az, amit ő állít, nem épezheti vita tárgyát, az iga- tbb az igazságnál.

A minap mégis vitába állt valakivel, akiről azt :m tudta kicsoda. A dolog gy történt, hogy kint szánhatott a Bagó dűlőben, ami- □r a szomszédban a Jakab álint földjén megjelent egy lenykő nagy traktor és el- ezdett szántani. Ebből még em lett volna baj, mert lindenki azzal szántja, vagy zántatja a földjét, amivel karja. A baj oka az, hogy izedes Jóska a múlt heti ásárban felcserélte régi jó ivait erre a két gebére. Az Lég nem lenne baj, hogy jványak, majd rendbejönné- ek a télen, a hiba gyökere lásban van. Rettentően félek a lovak a motor zúgá- ítól. Amikor közeledett a •aktor, először csak fülelt két ló. Hiába verte, ütötte két Tizedes Jóska, nem léptek azok tovább egy lépést sem.

Először csak a volt gazdájuk hét, meg a nyolc, meg az isten se tudja hány szentségét szidta, amikor rájött arra, hogy ezzel nem segít. Közben a traktor egyre közeledett. Ahogy a száraz, kemény földbe belemarkolt a három eke, fel-fel sírt a hatalmas gép. Egy-egy erősebb pöfögésre a lovak még makacsabbak lettek. Néhány másodperc múlva azután a sárga felkapta a fejét, elnyerítette magát s a szürkével együtt jobbra kiugrottak a barázdából és torony iránt ekével együtt elkezdtek száguldani.

Tizedes kókült, sárgult a méregtől, meg a szégyentől. Vagy jó négyszáz-ötszáz méterrel odébb lassított a két ló, azután végleg megállóit a Napfény Termelőszövetkezet lucerna táblája közepén.

Eszét vesztve rohant utánuk a gazda. A traktoros meg megállította gépét & úgy nézett utánuk. Egy kis szünet után újra felzúgott a gép és fülsiketítő robajjal

ment tovább.

Közben Tizedes is utolérte a lovakat. A gyeplőt a kezébe vette és istenigazában elverte az ostor nyelével mind a kettőt. Az ütések nyomán vastag hurkák keletkeztek a lovak hátán, s keservesen nyerítettek.

A traktoros Balogh Jancsi éppen fordult a föld végén, amikor meglátta, mit csinál Tizedes. Tudta, az állat is érző lény, s az ember azért ember, hogy ember módra viselkedjék még az állatokkal szembén is. Szívében fellobbant a szánalom lángja a megkínzott két jószág iránt. Elhatározta, jól megmondja ennek a „vadállatnak”. Amikor beállt a föld végén, megállította a gépét és fürgén leugrott a kormány mellől. Ügy tett, mintha valami hibát keresne, pedig nem a hibát, hanem a szavakat kereste, amelyekkel megmondhatja véleményét ennek az embernek.

Közben Tizedes vöröslő arccal, kidülledt szemekkel közeledett, ö is a szavakat kereste, jól oda akart egyet- mást mondani ennek a „nyálasszájú” traktorosnak.

Amikor a földjére ért, bátorságot kapott, mert miután

emeléséért

Még ez év novemberének végéig kidolgozzák az ilyen községekben létrehoz ndó munkásklubbok működési tervezetét. Végül a tervezet megállapítja, hogy a szakszervezeteknek fokozottabban együtt kell működniök a tanácsszervekkel és a többi tömegszervezetekkel a falun élő munkások között végzett tevékenység tartalmi színvonalának emelése érdekében. ----------------M

egkezdték a Forgács utcai patak szabályozását

Tíz éve akozott állandó problémát a Forgács-patak jelenlegi helyzete. Évről évre megtörtént az ígéret a szabályozásra, azonban ennél több sohasem történt. S közben veszélyeztette a közlekedést. Volt eset, amikor gépkocsi fordult a patak medrébe. Nagyobb esőzés után elöntéssel fenyegette az Üveggyárat. Ami azonban a lakók legnagyobb panasza volt, nem merték még a gyerekeket sem kiengedni. S a szabadon futó patakocska terjesztette a bűzt, a betegséget. Így lehetne röviden

jellemezni a korábbi helyzetet. Most azonban döntő változás történt, megkezdték a patak szabályozási munkálatait.

A szabályozás még ebben az évben befejeződik, s a patak teljesen zárt mederben lesz elhelyezve. A munkálatokat közel 3,5 millió forintos költséggel végzik. A patak szabályozása után a jövő évben megkezdik az útjavítást is. Az üveggyári hídtól egész a bányatelepig aszfalt út épül, s-ezzel biztosítják a zavartalan közlekedést és a pormentesítést is.

Még akkor is emberségesen!

Nem állíthatjuk, hogy a munkafegyelem tekintetében az elmúlt hónapok során minden a legnagyobb rendben ment. A legtöbb ipari vállalatnál megnövekedett a kieső órák száma, az igazolatlan mulasztások aránya, a beteglétszám. Teljesen helyénvaló dolog, hogy a vállalatok mozgalmi és gazdasági vezetői felléptek e káros jelenség ellen és a fegyelmezetten dolgozó nagy többségre támaszkodva jórészt nevelő munkával, de ha szükség volt rá, adminisztratív intézkedésekkel is igyekeztek csökkenteni a fegyelmezetlenséget.

Így jártak el a megyei Építő- ' ipari Vállalatnál özv. Dóka Mi- \ hályné nagyoroszi dolgozójukkal \ szemben is. Az ellenőrzés meg- S állapította, hogy Dóka Mihályné £ a táppénzes állomány mellett más munkát is vállal. Ezért esedékes táppénzének felét elvonták. Ennek alapján erről hírt adtunk lapunkban is. Dóka Mihályné hozzánk küldött levelében kifogásolja a büntetést. Hivatkozik arra, hogy mint özvegy asszonynak öt gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, meglehetősen nehéz anyagi körülmények között él. Valóban szükség lett volna arra, hogy a balassagyarmati SZTK ellenőrei és az Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága emberségesen, a körülmények alavnsabb figyelem- bevételével hozza meg döntését. Nem arról van szó, hogy felmentsük Dóka Mihálynét. A tör-1 vény őrá is vonatkozik, annak megtartása számára is kötelező. De helyes lett volna, ha az említett szervek és a nagyoroszi tanács is, amelyhez már többször fordult, támogatták volna e nagy segítségre szoruló özvegy-* asszonyt helyzetének javításában. A napokban ígéretet kaptunk a községi tanácstól és a helybeli ktsz-től, hogy jobb munka- és életkörülményeket biztosítanak Dóka Mihálynénak.

Megtörtént olyan eset is, amikor a megnövekedett beteglét- szám láttán a válóban rászorulónak sem biztosítottak beteg- szabadságot. Ischdinszki Ferenc, a Salgótarjáni Üveggyár régi, öreg munkása, 39 éve alatt nem volt igazolatlan mulasztása. Betegsége miatt is alig hiányzott. Amikor a közelmúltban torok- fájással felkereste orvosát, elismerték betegségét, de arra hivatkozva, hogy a gyárban nagyon sok a beteg, . nem kapott táppénzes állományt. Azt mondták neki, legfeljebb menjen másik munkára, míg felgyógyul.

Ez a két eset is azt példázzai hogy amikor illetékes szerveink fellépnek a fegyelem szilárdítása érdekében, akkor is legyenek nagyon körültekintőek és emberségesek. Csak így élhetjük el, hogy a notórius álbetegek a társadalom részéröl megfelelő visszautasításban részesüljenek, hogy a puszta tények mellett az okokat is keresve maradéktalanul igazságot tegyenek.

megállította a két lovat, így szólt a traktorosnak:

— Mi az anyád kínjáért zúgatod úgy azt a nyavaját, te kölyök?

Balogh Jancsi, ha fiatalember, akkor sem ijed meg az árnyékától. Bátran felel a felhevült embernek.

— Zúgatja a mennykő, aki belevágna az ilyen ostoba vén emberbe, mint maga. Azt teszem a géppel, amit akarok, úgy zúgatom, ahogy akarom. Ha nem tetszik, vigye el a földjét, ahová akarja!

Több se kellett Tizedesnek. Még hogy ő a falu egyik legtekintélyesebb gazdája, ő vigye el a földjét, ilyen senkiházi nyálasszájú kölyök miatt? Mást se kellett volna mondani. Ez úgy feldühítette, hogy tán jobban, mint a lovak elfutása.

— Hallod-e te, szemtelen, neveletlen pimasz csavargó, még te oktatsz engem, hogy mit csináljak? Összetörlek a traktoroddal együtt, úgyis elegem van már belőletek. Hol itt, hol ott, de mindenütt ez az átkozott traktor, hogy döglött volna meg az is, aki kitalálta! .. — kiabálta.

Balogh Jancsi fellépett a

gépre, mert látta, itt a fele se tréfa. Ahogy a lovakat majdnem félholtra verte, képes lenne ez még őt is agy- ba-főbe verni. Azt nem lehet, gondolta, a legjobb lesz, ha egy nagy kulcsot a kezébe vesz, hátha szüksége lesz rá. Nem is tévedett, mert Tizedes otthagyva a lovakat, a traktor felé indult.

— Még te akarsz engem tanítani! Te... te... te... senki... te rongy! — s ezzel ostorával a fiatal traktoros arcába vágott.

Balogh Jancsit soha senki az édesapján és az öreg tanítón kívül nem ütötte meg. A felháborodástól és a szégyentől arcába szökött a vér. Amikorra leugrott, a traktor másik felén, a nyakát érte a keskeny szíj.

— No, megállj! — szorította össze fogát a traktoros. Egy nagy száraz röget markolt a kezébe, s dobásra lendítette karját, 'de hirtelen a levegőben megállt a keze. Közelről éles kiáltást hallott ...

— Jancsi!

Neve hallatára olajos keze ernyedten hullott alá. de a hatalmas száraz röget azért i'em eresztette el.

A Napfény Termelőszövet-