Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-10 / 81. szám

4 NÓGRÁDINlPOJBAS 1959. október 10. MÁR TAPASZTALT EMBERÜK Z sunypuszta távol esik az úgynevezett forgal­mas helyektől. Ä Cserhát hegyvonulatai között húzód­nak meg e lassan faluvá fej­lődő kis helység házai. A Nagylóc felé vezető út mel­lett áll a kis település isko­lája. Délután van, de a tan­teremből zaj hallatszik. A tanítónő magyaráz. Néhány perc múlva megszólal a csen­gő, a kislányok, kisfiúk ki­tódulnak a szabadba. Preisinger Ferencné — a tanítónő — szives szóval tes­sékel be lakásukba, ahol összetalálkozom a férjjel is, aki maga is pedagógus. Ne­hezen indul a szó, de az el­ső néhány mondat után egy­re könnyebben gombolyodik a beszéd fonala. — Nyolc éve jöttünk ide, kevés élettapasztalattal, s ta­lán egy kis idegenkedéssel is — mondja az asszonyka, mi­re a férj nevetve hozzáteszi: — A nyolc év elrepült, s van már élettapasztalatunk. Nagyon megszerettük a falu­si nevelőmunkát, az itteni embereket. Mosolyogva emlékeznek az eltelt évekre. Sok gonddal, és megoldásra váró feladat­tal találkoztak ezalatt az idő alatt. Voltak az életükben olyan pillanatok, amikor egyikük vagy másikuk na­gyon fáradtnak érezte ma­gát, s talán kilátástalannak a gond megoldását. Ez a két fiatalember azonban nem csüggedt. ' ezdetben elhanyagolt volt az iskola, s a szü­lők inkább munkára fogták a gyerekeket, mint az isko­lába küldték őket. Meg kel­lett barátkozniuk a szülők­kel, s hozzáfogni nemcsak a gyerekek, de a szülők neve­léséhez is. Ebben az iskolában nincs sok tanuló, hiszen az egész településnek alig 150 lakosa van. Az első osztály létszá­mának 33 százaléka a tanító­család gyermekeiből tevődik ki. Érdekes, de így van. Az első osztályban ugyanis hár­man vannak. Mióta a tanító házaspár célul tűzte ki a szülők neve­lését is, sokat változtak a kezdetben nevelhetetlennek vélt szülők. A férj tavaly népfőiskolát vezetett, amit az idén is megszervez, s rövi­desen mgkezdik a rendszeres ismeretterjesztő előadásokat is. A tanítóék házatája való­ságos óvoda. A . településen nincs óvoda, s így a nyári munkák idején is, mikor a szülők a földeken dolgoztak, a gyermekekre a tanítónő vi­gyázott. Az asszonyok már bizalommal fordulnak hozzá nevelési és egyéb kérdések­ben is. Ö végzi az elsősegély­nyújtást is. Mindketten azon dolgoz­nak, hogy neveljék az em­berek érzésvilágát, s meg­kedveltessék velük a szépet. Már elérték, hogy a szülők nem tartják vissza az isko­lából a gyermekeket. Most azon fáradoznak, hogy a te­hetséges fiatalok középisko­lába kerüljenek, mert leg­több esetben ez csupán a szülőkön múlik. fiatal férj a pártszer­vezetben is tevékeny­kedik, együtt munkálkodik az ottani elvtársakkal a kö­zös gondok megoldásán. Mun­kájuk mellett még tanulnak is mindketten. Esténként elő­kerülnek tankönyveik, s gya­rapítják alkotó tudásukat, mert hivatásuknak érzik a nevelést. — pádár — Barátsági vonat indul a Szovjetunióba megyénkből A jövő évben az IBUSZ 27 barátsági vonatot indít a Szovjetunióba az MSZBT szervezésében. A nagy ér­deklődésre való tekintettel a Nógrád megyei MSZBT el­nökség a Heves megyei el­nökséggel közösen lefoglalt egy májusban induló 300 főt szállító vonatot. így Nógrád- ból 150-en utazhatnak a ba­rátsági vonaton. A Szovjetunióban előre­láthatólag 10 napot tartóz­kodnak a látogatók. Az utazási költség 1800 forint lesz, s minden résztvevő 400 rubel költőpénzt igényelhet. A baráti vonatra jelentkezni lehet az MSZBT aktíváinál. A Balassagyarmati Városi Zeneiskola pianinót, vagy rövid zongorát bérelne Bejelentéseket írásban, vagy személyesen: Balassagyarmat, Óváros tér 11. szám, címre kérjük. 325 Új létesítmény a dolgozók művelődéséhez: a szakszervezeti megyei könyvtár Az utóbbi időben ország­szerte újszerű mozgalom in­dult szakszervezeti megyei könyvtár létesítésére. Az or­szág tizenegy megyéje után tizenkettediknek megalakult Nógrád megyében is a szak- szervezetek megyei könyvtá­ra. Ebben a könyvtárban egyelőre még csak mintegy 1200 kötet várja olvasóit. Más miatt van ennek az új létesít­ménynek ilyen nagy jelentő­sége. A tervek szerint ugyanis ez a megyei könyvtár venné ke­zelésbe az összes üzemi, hi­vatali, szakszervezeti könyv­tárakat. Hiszen üzemen, hi­vatalon belül, nincs meg a lehetőség a könyv forgási se­bességére, nincs is olyan nagy forgalma egy könyvnek hi­szen csak kevés emberhez tud eljutni. Mivel üzemen, hivatalon belül nincs olyan lehetőség a könyvtár bővíté­sére, nem tudják megfelelő­en biztosítani az olvasók részére a választékot sem. A megyei könyvtár már kidolgozta távlati tervét is. Eszerint egy példányból maximálisan 5 darabot vesz­nek meg. Inkább a könyv­anyag változatosságára töre­kednek. Arra, hogy minél több újonnan megjelent köny­vet tudjanak megvásárolni és eljuttatni az olvasóhoz. Így a szépirodalmi könyvek meg­vásárlása mellett külön gon­dot fordítanak a társadalom- tudományi művek megszer­zésére, a mai magyar írók műveinek vásárlására, isme­retterjesztő és politikai köny­vek beszerzésére. Jelszavául azt adja ki a megyei könyv­tár: ne legyen elfekvő könyv és ennek érdekében az igé­nyek felmérése alapján vá­sárolják meg a különböző példányokat. Ebből a gyarapodó könyv­tárból aztán letéti könyvtá­rakat létesítenek a különböző üzemeknél, vállalatoknál. Ed­dig az ÉMÁSZ-nál és a Balassagyarmati Bútorüzem­nél próbálták ki a letéti­könyvtár rendszert. A tapasz­talat azt mutatta: a kivitt könyvet pár nap alatt szét­hordták az olvasni vágyó dolgozók. A tervek szerint a különféle szállókban, így a 10.000 forint értékű társadalmi munka Keszegen Keszegen már többször be­széltek a tanácsülésen arról, hogy utat kellene építeni. A Hazafias Népfront községi szervezete a pártszervezet és a tanács segítségével meg­szervezte a munkát a község lakossága között. A lelkes szervező munka nyomán a község lakossága 10 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát ajánlott fel az útépítés érdekében. Már egy hete folyik a mun­ka. A múlt héten szombaton 18 keszegi lakos és öt foga- tos állt munkába az útépí­tésnél. Naponként kisebb A Salgótarjáni Kiskereskadelmi V. a lakosság jobb ellátása érdekében, szombaton 17 óráig tartja nyitva alábbi szaküzleteit: 14. sz. bolt Játék illatszer Rákóczi út 88. 28. sz. bolt Vas, edény Rákóczi út 56. 30. sz. bolt Háztartási Rákóczi út 62. 34. sz. bolt Papír, írószer Rákóczi út 118 48. sz. bolt KERAVILL Rákóczi út 37. 15. sz. bolt Női konfekció Szabadság tér 3. 22. sz. bolt Méteráru, lakásberendezés Rákóczi út 55. 57. sz. bolt Kötött divatáru Rákóczi út 57. (317) Keresse fel a KELET-NÖGRAD MEGYEI NÉPBOLT ruházati szakboltjait! Női és férfi ruhaszövetek divatszínekben, kártolt kabátszövetek bő választékban kaphatók Szaküzleteink: P A S Z T Ö, KISTÉRÉN YE, NAGYBÁTONY, ZAGYVAPÁLFALVA, MÄTRANOVÄK vásároljon ärudAinkban: (328) csoportokban vesznek részt a község lakosai az útépíté­sen attól függően, hogy ép­pen ki mikor ér rá. A munka elkészülésével a keszegiek 400 folyóméter kö­vezett utat mondhatnak ma­gukénak bányászmunkás szállókban, építőipari szállásokon, vala­mint az ápolónőképző tanfo­lyam szállásán is létesítenek letéti könyvtárat. Ezek kevés pénzzel rendelkező létesít­mények, a dolgozók olvasott­ságát, művelődését tehát nagy mértékben elő fogja segíteni az újrendszerű letéti könyv­tár, amely idővel sokezer könyvet tud adni olvasóinak. A nagyszerű tervet kidol­gozó megyei jellegű művelő­dési létesítmény minden bi­zonnyal előbb-utóbb hívei ezreit tudja megszervezni ép­pen céljainak a dolgozók ér­dekeit szolgáló jellege miatt. AZ ALKOTÓ EMBER BECSÜLETE Pártunk politikájával egyre fiataloknak. A megtárgyalt szépülő, gazdagodó életünkkel gondok könnyebbé váltak s együtt jár az emberek meg- közösen ta áltak megoldást becsülése, a törődés, gondos- sok problémára. kodás. Mit sem érnének ered­ményeink — s milyen ered­mények lennének ezek A KISZ-bizottság patroná- lásával s a legkülönbözőbb szervek segítségével klubot ha az eredményeket megte- alakítanak az ifjú mezőgazda- remtő embert figyelmen kívül sági szakemberek, ahol időn- hagynánk, nem törődnénk ként összejönnek. Megbeszé- egyéni életével, munkájával, ük szakmai gondjaikat, ta- nem segítenénk megoldani pasztalataikat, az élet esemé­személyes gondját, baját. nyeit. Első ilyen jellegű klub Nemrégen megyénk KISZ- lesz ez az országban, bizottsága összehívta a fiatal a fiatalok cselekedtek is. A agronómusokat — az első mindennapok szorgos mun- ilyen kezdeményezés és jól káinak megoldására gondol- sikerült —, azokat a fiatal tak akkor, amikor felhívást mezőgazdasági . szakembere- intéztek azokhoz a mezőgaz- ket, akiknek munkájától sok dasági szakképzettségűekhez, függ a mezőgazdaság prob- akik más munkakörben dol- lémáinak megoldásában. Nem goznak, hogy menjenek visz- volt ez világrengető esemény, Sza a mezőgazdaságba. Lé­dé mélységesen tükrözte azt gyének segítségükre tudásuk- a lelkiismeretesen vizsgálódó kai, tapasztalatukkal. Kell a politikát, amelynek tengelyé- mezőgazdasági szakember, ben az alkotó ember áll. mert kevesen vannak. Ezek Jólesett, sokszorosan jól- az ifjak tudásuk és tehetsé- esett ez azoknak a fiatalok- gük legjavát fogják ezután nak; de az is meleg szívvel nyújtani, mert tudják, hogy vette tudomásul, aki nem törődnek velük, segítik mun- vett részt ezen a tanácskozá- kájukat, figyelemmel kísérik son. A megyei KISZ-bizott- életüket. ság által rendezett tanácsko­zás önbizalmat, erőt adott a S ez nem kis dolog. P. A. Felhívás a továbbképző iskola elvégzésére A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívja a város lakói­nak figyelmét, hogy gondozásuk alá tartozó 14-16 éves gyerme­keiket a továbbképző iskolába Írassák be. Beíratni, vagy beirat­kozni a salgótarjáni Szlahanov úti állami általános leányiskolá­ban október 12-től 16-ig lehet, minden nap reggel 8 órától dél­után 16 óráig. Szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a szülőt, vagy a neveltetésért felelős személyt, aki gyermeke beiratási kötelezettsé­gét elmulasztja. Sok a tennivaló a tűzhelygyári művelődési otthonban kultúrház tisztántartása, vilá­gítás, hangszer karbantartása, meg még egy csomó karban­tartás. Emellett egész ne­gyedévre csak két ismeretter­jesztő előadás, meg egy víg­játék szerepel a két esztrád- műsor mellett. Nagyjából eb­ben ki is merül a téli na­pok, esték művelődési prog­ramja. Ez bizony nem sok. Hárs­kúti elvtárs elmondja, hogy ez a gyenge terv is úgy szü­letett meg: egy este csapta össze a művelődési osztály­ról érkező sürgető felszólí­tásra. Öt az előző igazgató úgy tájékoztatta: a terv egész évre benn van a tanácson, Gyógyszertári pillanatkép — az önfegyelemről Az ember már megszokta, az udvarias kérdés, s máris néhány perccel csöngettek fel Hárskúti Istvánt — amikor a párt és szakszervezet kéré­sére vállalta a kultúrotthon irányítását — úgy fogadták: nem tudsz te itt dolgozni, el fogsz bukni. Nem lehet a Tűzhelygyárban kultúréletet teremteni. Ez a biztatás érződik a mai napig is az egyébként jó­indulatú Hárskúti igazgató munkáján. Igazolja a tervké­szítés, mert nincs benne me­rész, új gondolat, sőt úgy is lehetne mondani: gyenge ez a tervezet. Ha ehhez tartanák magukat, a Tűzhelygyárban ugyancsak megszűnne a kul­túráiét. Mert a tervben olyan pontok szerepelnek, mint a hogy akár a hentesüzletben, nyúlt orvosi vényemért. ostyáért. Néhány napja pa­akár a mozipénztárnál, de — Nem, nem kérem, én rádi vizet kértek a hajnali még a TOTO—LOTTO irodá- most ráérek — adtam meg órákban. Van olyan is, aki ban is csendben, nyugodtan a választ. várakoznak a vásárlók, lot­tózók, vagy azok, akik éppen két-három napos orvosi vé­— Látja, önnek van igaza nvét kívánja az éjszakai órák- — s megtörli homlokát. — ban kiváltani, pedig ideje lett a mozielőadásra szeretnének Mi itt gyógyszereket állítunk volna rá korábban is, ren- bejutni. Ezért volt feltűnő a ejő. Méreggel dolgozunk. Kis des nyitás alatt. Mondja ké- minap Salgótarjánban, a Ta- idegeskedés, grammnyi téve- rém, miért van erre szük- nácsköztársaság téri gyógy- dés, máris két embernek szár- ség? S ha nem adjuk ki a mazhat baja. Az egyik, s ez parádi vizet, akkor az újság­szertárban az a zsinat, zsi- vajgás, idegesség, amit a g fontosabb, a beteg, a má­gyógyszert kiváltók tanúsítót tak. Valahogy ilyen megjegy­zések — előrebocsátom: ide­ges hangnemben — hangzot­tak el: — Kérem, tessék sietni, aki egy másiknak, a gyógy mert itthagy a vonatom ., sik, sajnos, a gyógyszerész. S míg így beszél hozzám — nem is sejti, hogy ki vagyok, embert lát bennem is, mint készült az üveges orvosság, s mindenkiben, olyan embert, újhoz kezdett. Nem szóltam, gal, no meg más felsőbb szer­vekkel fenyegetőznek az em­berek ... Éppen befejezte, amikor el­kijöttem a gyógyszertárból. A — Ne húzza már az időt, alig két percem van az autó­busz indulásáig... Volt ennél sértőbb is, s igyekszem szó szerint ismé­telni: — Ha nem ért hozzá, miéri ment gyógyszerésznek! szerre rászorulónak viszi a nyüzsgést még hallottam a gyógyszert — gyorsan mozog a bezárt ajtó mögül is. S a keze. Mér, kever, csomagol, mire gondoltam? Arra, hogy s máris nyújtja át az orvos ságot. — Egyetlen kérdésem len­ne — így én a gyógyszerész­hez. — kérdeztem. — Sajnos, igen! Nem szóltam semmit, csend- meg a választ, s máris foly igaza van a gyogyszereszno- nek. Nagyobb önfegyelemre van szükség, hiszen ők, az ______ emberi humanizmus szelle­I gy van 'ez'mindig? mében, a másbk egészségéért dolgoznak. De ők is több em- adja térségét érdemelnek, s olyan fegyelmet, amilyet ők tanúsí­tanak a gyógyszer elkészítésé ben figyeltem a fejleménye- tatja anélkül, hogy rám néz- , két. A gyógyszerészek sürög- ne, mert kezében már egy nel * ba mar íe™el­tek-forogtak, s az volt a be- másik vény, azt készíti elő. meze}ffa sorbaallni a mozi­nyomásom: mindent elkövet- Az emberek éppen itt, a ^e9üerí> a toto-lotto céduláért, nek a gyors és pontos, első- gyógyszertárban idegesek, ’pe- tízdeka felvágottért, sorban pedig az udvarias ki- dig semmi szükség nincs rá. próbáljuk ugyanezt tenni a szolgálás érdekében. Gondo- a nyugodt munka gyorsabb 9y°9yszert°rb(in is. latomból' egy fehér köpenyes is, pontosabb is. De képzelje Higyjék el kedves olva­elvtársnő ébresztett fel: el az éjszakát. Legutóbb éj- sóim, megéri ... — ön nem siet? — volt szakai szolgálatban éjfél előtt (S. L.) nincs más gondja, mint asze­rint tevékenykedni. Persze, mentségnek ez nem sok. Ha ő valóban terv sze­rint akart volna dolgozni, csak rájött volna, hogy ilyen nincsen. Ebben tehát Hárs­kúti István hibát követett el. Tele van jóindulattal, de hí­jában a tapasztalatoknak. Mégis, ezt is figyelembe véve, pozitiven értékelhetjük ed­digi egy-két hónapos munká­ját. Az a helyzet ugyanis, hogy tervek vannak szép szám­mal, olyanok, amelyek életre­valók, csak éppen nincsenek papírra fektetve. így például érdekesnek, hasznosnak ígér­kezik a könyvankét, amelyre egy ismert írót is szeretné­nek meghívni, vagy az il­lemtan-tanfolyam KISZ-fia- talok, általában az ifjúság ré­szére, ifjúság nevelésére, vagy a kultúraktívák szervezése és még egy-két ilyen okos gon­dolat. Jó lenne azonban, ha Hárs­kúti igazgató elvtárs éppen a jobb kultúráiét érdekében kapcsolatot teremtene a többi üzemi kultúrotthonnal, külö­nösképpen az Acélárugyári­val. Elmenne, beszélgetne ve­lük, minden bizonnyal sokat tanulna, mert tennivaló bő­ven van, a tűzhelygyári dol­gozók művelődési perspektí­vája így nem a legkielégí- tőbb. Több ismeretterjesztő előadás kellene, a dolgozók nevelésének szélesítésére, tu­dásuk bővítésére. Nívósabb, tartalmasabb műsorokat kel­lene betanítani, újjákelteni a hajdan szinte megyei vi­szonylatban is híres színjátszó gárdát, ügyes táncegyüttest. Bevonni minél több embert a kulturális teendőkbe. Ne min­dent egyedül csináljon az igazgató, mert így egészen biztos, hogy nem boldogul. Támaszkodjon a kultúrát sze­rető, igénylő emberek szá­zaira, kérje ki véleményüket, kérjen segítséget az üzemi pártbizottságtól is, de a szakr szervezettől és KISZ fiata­loktól is támogatást' várhat. Egy olyan szépmúltú haj­dani művelődési központ, mint a tűzhelygyári, csak így, i'yen úton lehet újra a dolgozók művelődési igényei­nek kielégítője, nevelésük egyik irányítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom