Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-10 / 81. szám

1059. október 10. N06BAD1H1POJBAO 5 A könyvelés és számvitel a gazdálkodás tükre Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink, mint a népgazdaság önállóan gazdálkodó egységei, tervet készítenek, amelyben vállal­ják a népgazdaság tervéből rájuk eső fel­adatok teljesítését. A tervben kitűzött feladatok végrehajtá­sának ellenőrzése, a valóságnak megfelelő tervek elkészítése, a gazdálkodás és a mun­ka tervszerű megszervezése, másszóval a szocialista nagyüzemi gazdálkodást folytató termelőszövetkezet helyes vezetése, irányítása nem képzelhető el könyvelés, számvitel nél­kül. A termelőszövetkezet társas gazdálkodási formája, de a tagok érdeke külön is fel­tétlenül megkövetelik a pontos feljegyzé­sek, nyilvántartások naprakész vezetését. Ezeket figyelembe véve, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabálya előírja, hogy „a termelőszövetkezetek köte­lesek gazdálkodásukról a jogszabályokban meghatározott nyilvátartásokat, illetve könyvelést vezetni". A gazdálkodós folyamán végrehajtott gaz­dasági műveletek következtében a termelő- szövetkezet készleteiben, állatállományában, a gazdasági munkák állásában állandóan Változások történnek. Például elvetjük az árpát; csökken vetőmagkészletünk. Vásáro­lunk valami takarmányféleséget, takarmány­készletünk emelkedik, amikor kifizetjük, csökken a pénzkészletünk. Megellik a tehe­nünk, növekszik az állatállományunk, a tagok növényápolási munkát végeznek, emelkedik a munkaegységek száma. Ezek­nek a gazdasági eseményeknek meghatáro­zott rendszer szerinti folyamatos feljegyzése a számvitel feladata. Hogy a könyvelés a termelőszövetkezet va­gyontárgyaiban, állatállományaiban bekövet­kezett változásokat, valamint pontos munka­teljesítményeket feljegyezhesse, mindezeket tudomására is kell hozni, azaz adatokat kell részére szolgáltatni. A könyvelés és nyilvántartás részére írásba foglalva úgy kell az adatokat meg­adni, hogy azokból utólag is bármikor bizo­nyítható legyen, hogy a benne foglalt ese­mény ténylegesen megtörtént. Ezeket a könyvelés részére adott írásbeli adatokat bi- Zbnylatoknak hívjuk. Mindezekből láthatjuk, hogy a könyvelés és nyilvántartás vezetése a bizonylatok alap­ján történik, arra épül fel, tehát a jó köny­velésnek, nyilvántartásnak alapvető felté­tele a jó és helyes adatszolgáltatás meg­szervezése. Számvitelünk csak akkor felel­het meg feladatainknak, ha a bizonylatok pontosak és a valóságnak megfelelnek, a Valósággal megegyeznek. A termelőszövetkezet számvitele abban az esetben működik kifogástalanul és csak ak­kor mondható jól megszervezettnek, ha a termelőszövetkezetben minden megtörtént gazdasági eseményről, vagyontárgyakban, készletekben, állományokban, követelések­ben, tartozásokban, beállott változásokról, munkateljesítésekről és egyéb eseményekről bizonylatot állítanak ki, ha a könyvelésben és nyilvántartásokban csak bizonylatok alap­ján végeznek bejegyzéseket, ha minden bi­zonylatot a megfelelő könyvbe, illetve nyil­vántartásba az előírások szerint azonnal el­könyvelnek. Az elmondottakból is világosan kitűnik, hogy a termelőszövetkezetek számvitelének jó megszervezése igen fontos súlyponti kér­dés. Fontos, hogy a számadási felelősök hogyan végzik a bizonylatok kiállításával kapcsolatos feladataikat. A könyvelés és nyilvántartás csak abban az esetben tölti be hivatását, ha a termelő- szövetkezet valamennyi tagja az adatszolgál­tatás területén is pontosan, lelkiismeretesen teljesíti az előírt kötelezettsé géb A számvitel helyes megszervezése elsősor­ban a termelőszövetkezeti elnök feladata, ezért elsősorban neki, de minden helyesen gondolkodó szövetkezeti tagnak harcot kell folytatni azok ellen, akik igyekeznek magu­kat kivonni a részükre kötelezően előirt bi­zonylatok kiállítására és nyilvántartások ve­zetése alól. Csak az előbbiekben ismertetett szabályok szigorú érvényesítésével érhető el, hogy számvitelünk segítségévei a gazdálkodást tervszerűen irányíthassuk és a közös va­gyont a pazarlástól, szétherdálástó}, eltulaj­donítástól megóvjuk. Megyénk területén a további évekhez vi­szonyítva termelőszövetkezeti elnökeink mindjobban megértik a könyvelés és szám­vitel nélkülözhetetlen fontosságát. Eddig szükséges rossznak tartották, ezzel szemben ma már más a helyzet, s ezt igazolja, hogy megyénk területén a Szügyi Tangaz­daságban rendezett hathetes termelőszövet­kezeti könyvelői tanfolyamra az év elején már 34 könyvelőt irányítottak, hogy a könyveléshez szükséges szakmai tudást meg­szerezzék. A könyvelők tudásukat természetesen csak úgy gyümölfcsöztethetik, a gyakorlatban úgy érvényesíthetik, ha termelőszövetkezeti el­nökeink és vezetőségi tagjaink munkájuk­ban támogatják, amit minden termelőszövet­kezeti elnöktől joggal el is várunk. A termelőszövetkezeti elnökök teremtse­nek olyan légkört a szövetkezeten belül, hogy a tsz könyvelője jó munkáján keresztül megbecsült dolgozója legyen a termelőszö­vetkezetnek. Ezen a téren megyénk területén igen sok a tennivaló, bár mint már említettük, az elmúlt évekhez viszonyítva mind kevesebb azoknak az elnököknek száma, akik a ter­melőszövetkezet könyvelését és számvitelét harmadrendű kérdésként kezelik, de még bőven akadnak olyanok, akik a termelőszö­vetkezeti könyvelők munkáját nem segítik, sőt sok esetben gátolják. Több mint félmillió forintot eredményezett a kongresszusi verseny A borsosberényi Állami Gazdaság megszokott, de még­is izgalmas eseménye a kongresszusi munkaverseny értékelése. Az értékeléseket azért előzi meg várakozásteljes izgalom, mert e munka- versenyben a gazdaság dolgozóinak túlnyomó többsége részt vesz. A legutóbbi versenyérté­kelés alapján a legjobb ered­ményt Szabó János és Ko­vács László kombájnnosok, valamint Oszolik István, Oszolik László és Csósza József vontatósok, illetve zetorosok érték el. A dolgozók körében ki­bontakozott munkaverseny hatalmas lendületével a ter­melési költségekben sok ezer forintos megtakarításokat eredményezett. Mind a nö­vénytermelés, mind az állat- tenyésztés területén a fel­ajánlott termés, illetve ter­méktöbbletet már most ki lehet mutatni. Nagyon jelen­tős terméstöbblet jelentkezett a búzatermelésben, ahol a betervezett 6897 mázsás ter­més helyett 8121 mázsa ter­mett, s ezáltal 220 ezer fo­rint többlet jövedelem jelent­kezett. Az őszi és a tavaszi árpá­nál szintén jelentős többlet bevétel volt, hiszen a ter­vezett 4436 mázsa helyett 5011 mázsa termett, s a ter­méstöbblet 86 ezer forint ter- venfelüli bevételt jelent. A gabonatermelésben elért jó eredmények nem­csak a kedvező időjárás­nak, hanem a gondosan végzett munkának is köszönhetők. Általában elmondható min­den egyes gabonafélékből egy mázsával több termett a vártnál. Jól alakult a szá- lastakarmány-termés is. A júliusi értékelésnél 26 ezer forint terméstöbblet mutat­kozott, s a legutóbbi értéke­lésnél újabb 20 ezer forint értékű tervenfelüli takarmány jelentkezett. A gazdaság bő­séges takarmánytermését több mint 200 vagon siló­val egészíti ki. A silózás jól halad, hiszen eddig már 156 vagon silókukoricát besilóz- tak. Az idei év gazdag siló­kukorica-termése eredmé­nyeként 8 mázsa silő­OOGOGOGOOOOOOOGOGGGOOOOOOOOOOC.’OOOOOOOOOOOOGOOOGOOGOOOGGOOOOOOGOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOO #t a rn n osság i kaphasson. Egy sötét ruhás feketekendös asszonyt meg Reggel volt, bágyadt fényű Őszi reggel. Ébredt a község, munkás, dolgos hétköznap kezdődött Karancsságon. Ka­pu nyílott, szekér zörgött ki igazát. Jekkel Sándor bácsi a de jövőre tek, itt mentek férjhez, minden szál ide köti őket az WV fizetés nélkül hagyták itt a iskolához. Aztán az egyik föl­lakók. A tanácson kereste veti, hogy kevés a tanterem, gok, tanácstagok, fiatalok, mert amikor a község így összefogott, még mindig si­került elérniök a kitűzött célt. A dombról ahol az iskola van, belátni a tágas határt. Szemben a hegyoldalon gép dolgozik, fordítja egymásra a friss barna földet. Köny­^ ___ ______ ______ ____ _____w építenek kettőt. t avasszal belépett a termelő- Akkor osztálybontást csinál­szövetkezetbe. Annak idején nak, mert most még Űjj """ “ ” __ 16 hold után fizetett adót, s Milósné is együtt tartja az A határba tartottak, behoz- most nincs tisztában, hogy órát a III. és IV. osztálynak. a gep nem tpdia megiarni, a az útra, rajta a gazda, meg két fejkendős asszony, egy idősebb meg egy fiatalabb. ban. Máshol árpát vetnek. Ahol meredekebb a hegy, s ni, ami kinn van: a kukori­cát, a cukorrépát, a szőlőt. Vannak persze ügyesebbek is. akik már túltették magukat a kukoricaf osztáson is, s mennyi földet is vitt be a Nógrád megyéről termelőszövetkezetbe. Tudni Athallatszik, hogy szeretné, mert földjáradékot kap utána. Azért jött be a tanácsra, hogy tisztázzák jánról, tanulnak. Salgótar- Nagybátonyról, meg vetőgépek elé lovat fogtak, s így szórják az őszi árpát, mert nincs már idő várako­a Jobbágyi Űj Otthon Tér- 2“sr_°- k)e van munka bőven most a hántás ott hever az dolgot. Tisztázni éppen lehet- udvaron, nem messze tőle ne máshol is. Egyszerűen azt szabad tűzhelyen szilvalek­várt kavargat a gazdasszony. Így indulnak a hétköznapok azon a Karancsságon, amely egyre fejlődik, gyarapodik, ahonnan messze űzték a sö­tétséget, a babonát, állandó orvosa van a községnek, s nem újság már sem a mozi, az egyéb területeten is. A 15 tanuló. Egyébként kold. silókukoricát most si­tt teremben van a lozzak■ A tagok egy része a a melőszövetkezetről olvas egyik ebben mondhatná az elnök, menjen televízió is. Még a nyáron cukorrépa szedésével, más rá­csok be a járásra, ott majd vették. S ha vége van a ta- szük a szállítással foglala- ------- toskodik. 12 vagonnal szál­lították eddig el belőle, még a telekkönyv megmutatja. nításnak, fejkendős asszo­- Dehát minek töressek ny°kkal’ apákkal, nagyapák- flottak eddig el belőle, meg í™ ! kpl telik meg újra a terem. vagonra való. Keszi­egy ilyen idős embert — mondja Bene János, s türel­mesen, a fáradtság legkisebb A gyerekek a vasárnap dél- t^k ® férőhelyet a megnöve- elötti műsort nézik, mert este fedett allataUomanynak is. már körülményes lenne szá- A termelőszövetkezet tagjai-............. ™ Zkra a ZzameneM Amí^ a ledolgozott munkaegysége­sem , a rádió. A tavasz óta S^TwZaraZT KSdT?« fÄ muS a zonban az emberek bizako­dóbbak lettek, mert még na­gyobb lehetőségek nyíltak a község előtt. Ahogy az idő túlhaladja a “ egység előleget delet eau-kettöre megtelik az ldos nenlk- bácsik alig akar- egység eioiegei. aeiei, egy-Kemore meglelik az , ,. . /i, A-> oi-nr.fr Erről beszélt a utca iskolából jövő, s oda tartó gyerekekkel. Rendesen tanácson tisztán öltöznek. Az iskola a nak hinni szemüknek. Az Az elnök. Báli Sándor, iskola igazgatója mesélte, Zsámbékon tanul az elnök- hogy az első előadások idején képző iskolában. Elment mert egy idősebb nénit alig lehe- látta, hogy kevés azatapasz­Bene János, a mozgékony, ru- község közepén, fönn a dóm- luuaKUU. „ aalmas tanácselnök.. akinek hm nm ráans éniilot. tett meggyőzni, hogy nem talata a közös gazdasag ira­galmas tanácselnök, akinek akadt bőven tennivalója az után is, hogy a községet jel- tat, de belül hűvös, ző tábla mellé egy másik is ság fogad és sok-sok került, rajta a felirat: Ka­bon van. Tágas, szép épület, kívülről még nem sokat mu- tiszta­______________ virág. . A folyosón egy-egy végzett gen nagg rancsság termelőszövetkezeti osztály tablói sorakoznak. ~ Nem község. Segíti a termelöszö- Az igazgató az egyik ilyen ~ aQodalmaskodtak^ a fiatal vetkezet első lépéseit, a ta- tablóról mutatta, hányán ta- peaogogmscJc — vasszal ez volt a legfontosabb nultak tovább. Péntek Jó­feladat. Most már jól megy nosné fia, a gépipari techni­a munka, de a segítség a tá- kumban tanul. Technikus lesz munka. mogatás még most sem megy belőle, vagy mérnök. Mert, moziról van szó. Egy kicsit nytásához, ami eddig, mint még mindig furcsa, de majd egyéni gazdának elegendő megszokják. A látogatottság volt. De tanulnak a szövet­kezeti tagok is. A télen meg- — Nem is tudjuk mi lesz indítják a mezőgazdasági aka­démiát. Már beszéltek róla. hnmmn iá- A pedagógusok vállalták, a Hiúk majd el itt a télen, kim°ndott szakelőadásokat amikor nem lesz már annyi pedig a Szecsenyi Tangazda­ság szakemberei tartják majd. Mert kötelezettségük van a községgel, saját ma­A kulturházzál, amely ré­az em- hogy eljusson odáig, az tel- gi, vagya a falunak, ez per- avhkal hóm, n ta­oW*. rr.,',14ír sze majd megoldódik. Na- guKKal hogy a ta­fiatal gyón hiányzik a községből. jel - táb, né azt yá_ pedagógusok. Tízen vannak Azért is segítették oly lelke- ^ í(£bj<ít js és mind fiatalok. Megsze- sen az építkezést a községi roszkor. Meg aztán berek ma is csak jönnek, jesen rajta múlik, hogy ügyes-bajos dolgaikat Benn az irodában elintézzék a tanácson. Egy fiatalember, ifj. Szabó Gyu­la igazolást kért,hogy tűzifát rették a községet. Itt nősül- vezetők, a dolgozók, pártta­VINCZE 1STVÁNNÉ takarmány jut minden számos állatra. Az állattenyésztés terüle­tén a csibenevelésnél elért 15 ezer forint, a tej értéke­sítésénél 44 ezer forint volt a többlet jövedelem. A na­pokban küldtek 32 bébi bikát külföldre. Ezt meg­előzően 64 extrán minőségű bikát vásároltak meg a kül­földi cégek. Még ez évben további 56 bébi bikát kül­denek exportra. Borsosberényben a felajánlott 306 ezer forint helyett az eddigi összes megtakarítás, a többlettermés és a minő­ségi felár összege elérte az 526 ezer forintot, tehát a gazdaság dolgozói nemes versenyükben több mint félmillió forinttal já­rultak hozzá a népgazdaság megerősítéséhez. 6S.00* A második ötéves terv időszakában a traktorállo­mányt mintegy két és félsze resére, 62—63 ezer darabra kell növelni. A munkagépeket pedig olyan mértékben kell biztosítani, hogy az állami gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben a gabonafélék, továbbá a legfontosabb szá­lastakarmányok betakarítása nagyobbrészt, a kapásnövé­nyek közül pedig a kukorica, burgonya vetésének és ápo­lásának jelentős része géppel történjen. Felsőtoldi pillanatkép Ha az ember a felsőtoldi Előre Termelőszövetkezet ve­zetőivel akar beszélni, akkor három falut is a nyakába ve­het, míg megtalálja őket. Ve­lem is így történt, mikor a múltkor ott jártam. Már fel is adtam a reményét annak, hogy találkozom velük, ami­kor Alsótoldon a tanácsháza előtt véletlenül rájuk akad­tam. Herédi elvtárs, az elnök papírok nélkül is elmondja miből mennyi termett, s hogy állnak a közös munkák. Igaz, most itt a szárnysegéde is, Kiss Gyula mezőgazdász sze­mélyében, így tehát amit az elnök hibásan mond, kijavítja a mezőgazdász. Bár az igaz­ság az, hogy ilyen közös gaz­daságban nem is lehet hibá­san tudni valamit. — Valóban kis termelőszö­vetkezet voltunk eddig — mondja az elnök. — Mind­össze 71 kh szántónk volt, mégis az első évben 69 fo­rintot osztottunk munkaegy­ségenként. Ebben a mondatban jogos büszkeség is van, hiszen nem kis munkát végzett ta­valy a kilenc tag. Az egy év gondos gazdálkodása még kívülállókat is vonzott a kis közösségbe. Erről Kiss Gyula mezőgazdász így beszél: — Huszonnégy új tag 137 kh földet hozott a közösbe. A területi növekedés nö­vekvő gondokkal jár. Míg eb­ben az évben csak 16 kh-n termeltünk őszi búzát, addig jövőre 60 kh-n termelünk. Az őszi árpa vetésterület is az idei két és félszeresére nő. Ha már a szövetkezet fejlő­déséről beszélünk, érdemes megnézni azt is, mit fejlő­dött ez a kis közösség az el­múlt két év alatt. — Tavaly egy pár ló ké­pezte az állatállományunkat, s most már van két pár lo­vunk, 8 tehenünk, 9 növen­dékmarhánk és két pár ök­rünk — dicsekszik a két ve­zető. Mivel az alsótoldi látoga­tás takarmányátvétel céljából történt, az iránt érdeklődöm, lesz-e elegendő takarmány az állatállománynak. — Lesz — nyugtatnak meg —, sőt arra is jut, hogy jövőre tovább fejlesszük ál­latállományunkat. Az idei 16 hízott marha helyett jö­vőre 50 darabot hizlalunk.; Tavaly nem sokat törődtünk a gazdasági alapok megte­remtésével. Ezzel szemben az idén már jelentősen nö­veltük állatállományunkat, valamint az álióalapokat. így az idén saját erőből építet­tünk egy kétvagonos kuko- ricagórét és az istállóba jász­lakat. Nem nagy beruházá­sok ezek, de a mi erőnkhöz mérten mégis jelentősek. Most, hogy az őszi szán­tási-vetési munkák ideje el­érkezett, teljes erővel vég­zik a talajelőkészítést a gé­pek a felsőtoldi határban. Az idei ősszel a 24 taggal erő­södött Előre Tsz már a jövő évi tervek megvalósításán dolgozik. A tagság célja az, hogy jövőre is meglegyen munkaegységenként az 50 fo­rint, mint ahogy az idei is meglesz. (Szokolyai) 1958. 1958. 1959. A dejtári József Attila Tsz-ben 1958-ban, az aszályos évben csak 6,5 mázsás termés volt őszi árpából, s az idén 18 mázsás termés lett, tavaszi árpából pedig a tavalyi 10 mázsás termés helyett az idén 14 mázsa termett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom