Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-26 / 77. szám

4 NÓGRÁDI NlPOJSAS 1959. szeptember 26. Magasabb a Bányász színvonalra Művelődési tudják-e emelni Ház munkáját? osztályt. Zenei ismertetők,; rendezése, foto-szakkör mun­kájának beindítása és egyéb '< ilyen más, hirtelenében elő- ' rántott gondolat. Harmath ;< elvtársban egy csomó jóindu lat mutatkozik, de nem ne-J héz megjósolni, hogy elgon-' dolását, de még a rögzítettéi munkatervet sem tudják / azonkívül megvalósítani, hogy bemutatják a színjátszók szór- ) galmas munkájának eredmé- nyeként a „Király nevében” című darabot, na és a tánc- mulatságokat. Egyébként ez a színjátszó gárda is nagy ne­hézséggel küzd és szegényes támogatást kap. Korántsem akarok nagy szavakkal élni és úgy érzem, ak­kor mondok többet, ha egyszerűen mon­dom el közölnivaló­mat. Forró szívű ifjak és higgadt, megfon­tolt gondolatéi embe­rek között ültem, mikor a tenniakarás izzásánál létrejött a közös akarat; egyre inkább kialakult mindannyiunk előtt a közös akaratot inspiráló cél. Ügy éreztem, több levegőt kapok, mint eddig, valahol a tu­datom révén a pis­lákoló parázs feliz­zott: fuvallatot érez­tem, amely egyre jobban szétszaggatta a nemes célokat gúzsbakötő hálókat. Az elhangzó szavak mintegy alakuló kris­tály molekulái — amelyek a törvény értelmében szigorú rendbe csoportosul­nak, — a kialakulás folyamatának meg­felelően összetartozó eggyé szilárdultak... Nincs még kris­tály; a kagylót most r (Mj rPrómetheiuűh... késztetik, hogy gyön­gyöt teremjen. Kis csoport, néhány ember. Az elhiva­tottság és az alkotó optimizmus ötvöző­dött kifejezésével az arcokon. „... Az igazi lite- rátor hozza le, mint egy második Pro­metheus, az égből a bölcsesség szép vilá­gát ...” — írta Kár­mán József, „A nem­zet csinosodásá” c. munkájában. S való­ban, új tüzet és al­kotó bölcsességet akarnak teremteni ezek az emberek. Tervek és ellenveté­sek hangzottak el. A pártos irodalom, a szocialista realizmus tevékeny művelői, de egyben bábák is, akik sok-sok elmé­ben segítik világra a tiszta eszme és az egyre súlyosbodó igények parányi embrióját. A világ hatásaira agyukban születik a gondolat, formálódik a szép, a művészi és valójuk egy-egy por- cikáját, életük és mindannyiunk gon­dolatát öntik for­mába. Alkotnak és tanítanak. Nem illa­tos babérokért... Gond és tennivaló van bőven; de egyre több lesz az izzó el­me is. A felelősség súlyos érzésével nyúl­nak ezek az embe­rek az irodalmi ha­gyományokhoz, a je­lenkor problémáihoz, hogy tolmácsolják, megértessék és meg­szerettessék az embe­rekkel a Urát, a poé­tikát. „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted. Szánts és vess, hagyjad másnak az áldoza­tot” — írta Kazinczy és ez az örökérvényű kritikai elv érvénye­iül mindannyiuk munkájában. Ez a céljuk. Munkáshétköznap­jainkhoz egyre in­kább hozzátartozik az irodalom, a ver­sek és prózák vilá­gának, a művészetek szépségének szere­tető. Eddigi irodalmi életünk — és ezt me­gyénkre mondom — vérszegény virágát féltő kezek ápolják, erősítik és gondozzák tovább. Űj színek ke­verednek irodalmi életünkbe. Megyénk is végre valahára belekapcsolódik abba az érhálózatba, amely szerte ágazik az egész országban és szállítja a szépet, a művészit, a bölcses­séget, a tiszta gondo­latot. Hagyományaink kö­teleznek és ezeknek a hagyományoknak a szeretete csak ak­kor válik őszinte ér­zéssé, ha tehetségük­höz mérten tovább folytatják ezeket. Részt vesznek abban a nemes munkában, amely irodalmunk tisztaságáért folyik. Az alkotások tesznek tanúbizonyságot amellett, hogy mind­annyian így akar­ják. P. A. &g.y,másza találtak Még néhány hét és be­lépünk a télbe. Miután az emberek szórakozási vágyát a tél sem veszi el, a műve­lődési házakba szorulnak és itt keresnek nem csupán üres szórakozást, hanem hasznosat, tanulságosat. Érdemes ilyen szempontból megvizsgálni Salgótarjánban a Bányász Művelődési Házat és egy körülbelüli képet al­kotni, vajon ki tudják-e elé­gíteni azoknak az emberek­nek szellemi igényeit, akik a falai közt keresik ezt. Elég jelentős azok száma, akik ebbe a művelődési ház­ba járnak. Találhatók itt üveggyáriak, belvárosiak, tűz­helygyáriak, még acélgyáriak is, nem beszélve a törzskö­zönségről, a néhány száz csa­ládot számláló bányászkoló­niáról. Ezek után jogos a kérdés, hogyan fogadja, mit ad ez a művelődési ház lá­togatóinak? Felkészült-e min­den tekintetben közönségé­nek kielégítésére? A művelődési ház külső köntösének rendbehozása be­fejezés előtt áll. Tán mire e sorok napvilágot látnak, el is takarítanak mindent, ami az épület tatarozását mutat­ta. Belül? Itt az embernek már .nehezebb megítélni, mi is lesz. Mert igaz, a művelő­dési ház külső és belső rend­behozására 200 ezer forintot fordítottak, a külső munkát elvégezték, a belsőre még csak készül­nek. Ez a készülődés abból áll, hogy leszedték a festménye­ket, felgöngyölték a szőnye­geket, összetúrták a fotelokat, a klubhelyiségben csak a bi­liárd-asztalok maradtak bon­tatlanul. Szóval láthatók az előkészületek, de hogy mikor lesz itt rend, arra senki nem tud választ adni. Valahogyan az egész műve­lődési ház munkájára ez a jellemző. Egy-egy kérdésre csak itt-ott tudnak választ adni. Vegyük csak sorba a művelődési ház helyiségeit. A klubterem zilált. Nem ma­gyarázható ez azzal, hogy fes­teni fognak. Mert mint a klubtagok mondják — nem kis iróniával —, ez már hó­napok óta így van. De ott a nagyterem a színpaddal. Nehéz a portól. A vendégek bizonyára nem nagy kedvvel fordulnak meg a teremben. Az énekterem egyenlő a rak­tárral. Lim-lomokkal telített. Két terem van, amely elfogad­ható külsőleg is, a könyv­tár. amely igen szép rend­ben van, mutatja, hogy ko­moly munka folyik itt, majd a zeneterem. amellyel a tisztaság, rend tekintetében helyt állhatnának bárhol. Ez a két terem szinte kri­tika azok felé, akik felelő­sek a Művelődési Ház rendben- tartásáért: lehetne rendet tar­tani. Igaz, ezek külsőségek. De hogy mennyire jelentőség­gel bírnak. éppen az mutat­ja, hogy a klubhelyiség, amióta ilyen összevisszaság állapotában van, egy-két bi- liárdozótól eltekintve nem látogatják, néptelen. Az emberek a művelődési házba azért mennek, hogy jól érezzék magukat. Es ebben nagy szerepet játszik a kül­sőség is. Es a külsőség már elárulja, hogy ebben a mű­velődési házban betegség sor­vasztja a munkát, a műve­lődési ház vezetőivel, láto­gatóival való beszélgetés után pedig meggyőződéssé válik, hogy' a látszat ebben az eset­ben nem csal. Munkátlanság, emberek kö­zötti ellentét, nemtörődöm­ség, magárahagyatottság bé­nítja a tevékenységet. A télre így készülni, méghozzá egy ilyen jelentős művelő­dési háznak, nem szabad. Maradjunk egyelőre a klubhelyiségnél. Csak néhány perc, hogy leül az ember Nagy Lajossal, a művelődési ház igazgató helyettesével, rögtön felfedezik az idegent, máris közrefogják, s árad a panasz: Nincs tartalommal töltött klubélet, a klub vezetősége nem dol­gozik; semmivel nem törőd­nek, sőt előfordult, egy eset­ben, hogy a tagokat a ve­lük való beszélgetés nélkül egyszerűen kirekesztették a klubhelyiségből, mert másnak adták ki. Ezek után egyik tag sem tartja magára nézve kötelezőnek a tagsági díj fi­zetését. Ehhez hasonló dol­gok elég gyakran történnek, tarkítják a klub életét, s ez nem vonzza, hanem taszítja a látogatókat. Érdemes lesz a művelődési ház vezetősé­gének elbeszélgetni az embe­rekkel. Ezek után már köztudo­mású lehet, hogy a klubbon túl az egész művelődési ház­ban sok a baj. Ennek leg­főbb megnyilvánulása az esz­mei, tartalmi munka hiánya. Méltán várja mindenki, hogy egy művelődési ház tevékeny­sége a párt művelődéspoliti­kai programjára épüljön. Itt ez nem így van. Az igaz, hogy másfél vagy két hó­nappal ezelőtt a vezetőség beszélt a párt művelődés- politikai programjáról. De csak beszélt. Sehol nyoma, hogy a beszélgetés eredmé­nyeként kialakították volna a programnak megfelelően sajátságos feladatukat, tevé­kenységüket. Sőt, mintha a tárgyalásokat teljesen mel­lőznék, készítette el Nagy Lajos igazgatóhelyettes, az igazgató szóbeli tanácsával a negyedéves munkatervet. Di­cséretére váljék az elvtársak­nak, hogy vállalkoztak rá, — de azért mégsem lett volna szabad munkatervet készíte­ni. Noha ez nem mutatja az elvtársak esetleges felületes­ségét, vagy rosszindulatát. De a legjobb szándékkal végez­ték és végzik munkájukat. Érdekes a munkaterv Dur­ván számítva szerepel benne 13 vagy 14 táncmulatság, öt vagy hat TIT előadás, (meg­jegyezve: a közönség kíván­ságának megfelelően), a Ki­rály nevében című színdarab bemutatása, két tanfolyam megindítása, a Télapó, a ka­rácsonyi és szilveszteri ün­nepség, s ezzel kész. Ilyen a télre való felkészülés. Ez bizony egy széles réte­gű közönség téli kulturális igényeinek kielégítésére na­gyon szegény. Harmath Károly ,a művelő­dési ház igazgatója elgondo­lásaiból igyekszik szóban egé- szítgetni: dolgozók iskoláját indítanak, hogy a hat osztá­lyosok elvégezhessék a nyolc Megyénk forrongó kultúr- élete egy újabb létesítmény­nyel gyarapodott. Ha figye­lemmel kisérjük kultúrvona- lunk ez évi gazdagodását, ak­kor konkrétan lemérhetjük erőfeszítéseink sikereit. Ilye­nek voltak: a salgótarjáni múzeum létrehozása azzal a céllal, hogy a munkásmozgalmi kultúrmunkát, megyénk ipari jellegét, szocialista építésünk eredményeit rögzítsük, össze­függésében tanulságul dolgo­zó népünk elé tárjuk. To­vábbá megyei viszonylatban a „Művelődési autó” beállítá­sa, mely lehetővé teszi a leg- eldugodtabb településre eljut­tatni a könyvet, a mozit és az ismeretterjesztést. A kö­zelmúltban megalakult a me­gyei irodalmi csoport, mely­nek nemcsak az a célja, hogy neves írókat neveljen, hanem az irodalmi Ízlés, irodalmi műveltség terjesztése is. És ígv tovább sorolhatnám a könyvtárhálózat kiépítését, tanácsosítását, a fiókkönyvtá­rakat, az ismeretterjesztő elő­adások szervezését, kiállítá­sokat stb. így néz ki a bányász művelődési ház helyzete, a télre való fel­készülés. S mindez annak a bányászszakszervezetnek az árnyékában — hisz egy épü­letben vannak — amelynek feladata volna irányítani, támogatni, szükség esetén észrevételeket tenni a mun­kájukat illetően. Naponta tallákoznak is, de ezeknek a találkozásoknak nincs meg a művelődési házra vonatkozó gyümölcsöztetése. Álljon pél­dának, hogy 11 fős a veze­tőség. Ebből három, esetleg négy, aki tevékenykedik. Harmath elvtárs hibájából ezek sem összehangoltak A szakszervezetből mégsem ad­nak segítséget. Pedig ezeket a gondokat a munkálkodó vezetőségi tagok elmondják, de látható is. Hasonló a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának támogató tevékeny­sége. £.z előző negyedéves terv sem volt a mostaninál különb, mégis elfogadták. Nem vitatták meg velük, nem vizsgálták meg, hogy kollektív munka eredménye-e vagy egy emberé. Segítséget kell adni a mű­velődési háznak tevékenysé­géhez. Nem felületes, futó segítséget, hanem alaposat mert a gyereket is tanítani kell a járásra. Ez a vezető­ség egy éve kapta a meg­bízatását. Nagyon szétzilált állapotok maradtak rá örök­ségül. Nem tudnak előre haladni, amely figyelmezte­tő lehetett volna irányító szerveik számára. Hiszen nem nézheti közömbösen, sem a szakszervezet, sem a városi tanács VB milyen eredmé­nyeket tud elérni a dolgozók nevelésében egy művelődési ház. A művelődési háznak nagy feladata van. A párt program­ja szelemében szórakozást, nevelést, műveltséget adni az embereknek, akik várják ezt. B. Gy. Új színt jelent kultúrális életünkben a képzőművészeti szabadiskola beindítása. Fel­adata kettős. Egyrészt hiva­tott a tehetséges fiatalok ne­velése, képzőművészeti isko­lákra való előkészítése, más­részt a képzőművészeti kul­túra terjesztése, mely sajnos az elmúlt években leszámítva a kiállításokat, szünetelt. Az iskolára jelentkezhet mindenki, aki tehetséget érez Balassagyarmaton, a Palóc Mú­zeumban az idén is megrendezik a Múzeumi Napokat. A Múzeumi Napok első ünnepségét szomba­ton este tartották Benczúr Gyula festőművész alkotásaiból Vasárnap újabb két kiállítással bővült a múzeum. Megnyitották az átrendezett és kibővített Ma­Nagyszabású asszonytalálkozó Karancslapujtan Vasárnap délután a Ka- rancs-völgye községeinek asz­szonyai jönnek Karancslapuj- tőre, hogy meghallgassák Kiss József elvtársat. A tanácskozáson a termelő­szövetkezeti és egyéni pa­rasztasszonyokkal együtt bá­nyászfeleségek és háziasszo­nyok is résztvesznek. Meg­tárgyalják a termelőszövet­kezeti mozgalomban rájuk háruló feladatokat, tenniva­lókat és problémákat. Ötletes kiállítás Salgótarjánban A Salgótarjáni Kiskereske­delmi Vállalat által rende­zett ruházati kiállításnak az első pár nap alatt többezer látogatója volt. A vásárlással egybekötött kiállításon őszi-téli szezon­cikkeket, elsősorban kabáto­kat, kötöttárút, divatárut és fehérneműt mutatnak be az érdeklődőknek. Külön érde­me a kiállításnak, hogy elő­remutató jellegű, néhány 1960-ban sorozatban gyártan­dó ruha és kabátmodell, va­lamint pulóver és kardigán modell előmintáit is bemutat­ták. iránt. Folyó év október 2-án délután 4 órakor az iskola beindításának napján a részt- venni óhajtók 4-5 darab ön­állóan készített munkájukkal jelentkezzenek a Városi Jó­zsef Attila Kultúrház emeleti (volt TIT) helyiségében, ahol válogatás alapján történik a felvétel. Az iskola önellátó lesz, te­hát havi tandíjat állapítunk meg. figyelembevéve a jelent­kező szociális helyzetét. dách-szobát és a balassagyarmati származású grafikus. Horváth Endre munkáinak kiállítását is. Szeptember 21-től 27-ig még számos eseménye lesz a Palóc Múzeumnak. Tudósok, egyetemi tanárok, múzeológusok tartanak előadásokat a múzeumokban folyó tudományos munka ered­ményeiről. Egyre több hír röppen szét a megyében, hogy fiataljaink KISZ esküvőt rendeznek a váro­sukban, a falvakban, a bánya­telepeken egyaránt. Fiatalok, akik a tanulás, a fejlődés mellett szórakozással is töltik idejüket, nem egy esetben találnak élet­társat is a KISZ-szervezeteken belül. így volt ez legutóbb Kassai Jó­zsef, a Salgótarjáni Üveggyár anyagkezelője és Monostori Mária Néphadseregünk Napjának alkalmából műsorral egybe­kötött tábortüzet rendeznek a pásztói úttörők és kisze- sek. Ma este a község mel­lett fekvő fenyvesben, össze­ülnek az úttörő pajtások és KISZ fiatalok, hogy megem­lékezzenek a néphadsereg napjáról. esetében is. Kassai elvtárs az üteggyári KISZ-szervezet vezető­ségi tagja, s az Ifjú Gárda pa­rancsnoka. Monostori elvtársnő is lelkes tagja a KlSZ-szervezet- nek. Kassai József és Monostori Mária KISZ esküvőt rendezett az elmúlt hét szombatján, s a jövő­ben mint- férj és feleség segítik az ifjúság nevelését, szórakozá­sát, példás családi életükkel pe­dig az újtlpusú ember kialakí­tását segítik elő . . . Rövid ünnepi előadás után ez 1651-es számú Zrínyi Ilo­na úttörő leánycsapat és az 1657-es számú Gárdonyi Géza fiúcsapat, valamint a Mik­száth Kálmán Általános Gimnázium KISZ fiataljai rövid műsorral szórakoztat­ják a megjelenteket. Képzőművészeti szabadiskola nyílik a jövő hónap elején Salgótarjánban magaban a rajzolás és festés Benczúr-képkiálfíteissal Múzeumi Napok kezdődjek Balassagyarmaten A gyár KISZ fiataljai kívánnak boldogságot az ifjú párnak. Az első pohár bor az ifjú házaspár életében. Hosszú és boldog családi életre koccintanak a fiatalok. Tjú hot tüzet rendeznek a Q(ép had sere q Qíapja alhat mattól

Next

/
Oldalképek
Tartalom