Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-26 / 77. szám

1959. szeptember 26. NOSRADI NÍP0J8A8 5 Jó úton halad a jobbágyi Tenger a homokon Váltsák valóra a korábbi Ígéretet Új Otthon Tsz jobbágyi Üj Otthon Termelőszövetkezetet éveken keresztül úgy tartot­ták számon szakemberek és kívülállók egyaránt, hogy a megalakulás óta eltelt esz­tendők alatt a termelőszövet­kezet nem produkált annyit, amennyit ilyen nagyüzemi gazdaságtól joggal elvárhat az ember. A bajok legfőbb oka az volt, hogy a termelő- szövetkezet élén gyenge, szak­szerűtlen volt a vezetés, mely­nek következtében a szövet­kezeti tagok körében elége­detlenség lett úrrá, lábra ka­pott a fegyelmezetlenség is, amely aztán a közös munka, a termelőszövetkezet gyara­podásának rovására ment. S ez az elégedetlenség is hozzájárult ahhoz, hogy az ellenforradalom zűrzavará­ban a szövetkezeti tagok egy része vitte volna szét a kö­zös vagyont, s a tagok öntu- datosabb csoportjának kö­szönhető, hogy a termelőszö­vetkezet nem bomlott szét, csak megtántorodtak, s 1957 tavaszán már folytatták to­vább a korábban megkezdett munkát. De a vezetésben lé­nyeges változás nem történt, s így felütötték fejüket a ré­gebbi hibák, a termelőszö­vetkezet csak nem jutott előbbre, sem gazdaságilag, sem szervezetileg nem erősö­dött kellő mértékben. Vál­tozást az idei esztendő ho­zott e téren, amikor is a pártszervezet harcos kommu­nistáinak, a lelkiismeretesen dolgozó tagoknak végre sike­rült elérniök: a termelőszö­vetkezet élére hozzáértő, a termelőszövetkezeti mozga­lom erősítéséért, szilárdításá­ért küzdő ember került. Fenyő Sándor, az új elnök a szakszerűséget és az irá­nyítást nézve is megállja he­lyét. A termelőszövetkezet tagjai, a község vezetői mond­ják ezt, akikkel dolgozik, ©lyan ember, aki szívvel-lé- lekkel a termelőszövetkezet megerősítésén fáradozik. Ahogy a faluban mondták róla, egy fillérből is kettőt csinálna — de csak becsüle­tes körülmények között —, a közös gazdaság, a termelőszö­vetkezet érdekében. Eltér­nénk azonban a valóságtól, ha azt mondanánk, mióta új elnök van a termelőszövetke­zetben, soha nem látott vál­tozások történtek Jobbágyi­ban. Ilyen dolgokról nem be­szélhetünk, mert ha ezt ten­nénk, nem mondanánk iga­zat. De arról igen, hogy a termelőszövetkezet zilált gaz­dasági helyzete rendeződött, s a legjobb úton halad, hogy valóban a nagyüzem fölényét bizonyítsa a kisparaszti par­cellákkal szemben. írről árulkodnak már az idei gazdasági eredmé­nyek is. Gabonából két-há- rom mázsával többet termel­tek holdanként, mint a köz­ség egyénileg dolgozó pa­rasztjai. Megtelt szemmel a korábban üresen kongó mag­tár. teljesítette a termelőszö­vetkezet az állam iránti kö­telezettségét, s jut elegendő ga­bona a tagoknak is. Egy fia­tal, szőke ember, a fejőgu­lyás pedig arról beszélt, mi­lyen változások vannak a te­henészetben, mióta pontosan, szakszerűen végzik a fnun­kát. A tehenek egy részét — amelyek reagáltak a tbc-re — kicserélték. A rendszeres, pontos takarmányozás, egye­di abrakolás, a szakszerű gondozás kezdeti eredményei már most mutatkoznak a te­henészetben. A napi tej- mennyiség jö ötven literrel több, mint amennyit koráb­ban, hasonló időszakban na­ponta fejtek. A tej nem ke­vesebb, mint 4 500 forintot jelent havonta a termelőszö­vetkezetnek. Ebből, meg az állattenyésztés és a növény- termesztés egyéb ágainak jö­vedelméből biztosítja a ter­melőszövetkezet a tagoknak minden hónapban a 20 forin­tos munkaegység-előleget. A fejőgulyás — mint mondotta — 1600 forintot kapott az el­múlt hónapban is előlegként. S ami biztosíték a termelő- szövetkezet fejlődését, jövő­jét illetően: nemcsak a mára gondolnak itt a tagok. Egy­mást váltva a szóban, beszél­ték el, mivel gyarapodott, erősödött az idén a közös gazdaság. Űj sertéstörzset állítottak be, szeszfőzdét he­lyeznek üzembe, s jó 100 ezer forintot tenne pénzben, mellyel a közös vagyont sa­ját erejéből növelte a terme­lőszövetkezet már az idén. e a további nagyszerű eredmények érdekében a munkához való viszonyon feltétlenül változtatni kell a termelőszövetkezet tagjainak. Mert mi tagadás, e téren a jobbágyi Üj Otthon Termelő- szövetkezetben bizony még nincs minden rendben. Van néhány hangoskodó, aki amellett a maga munkáját nem végzi el, bomlasztja a fegyelmet, zavarja a tagokat a közös munkában. Ennek felszámolására feltétlenül mindent meg kell tennie a termelőszövetkezet vezetésé­nek, a tagoknak, a pártszer­vezetnek. A termelőszövetke­zethez hű, becsületesen dol­gozó tagok segítségével igye­kezzenek jobb belátásra bír­ni ezeket a tagokat a közös­ség, saját maguk érdekében. Hiszen vannak Tít olyan ta­gok, mint id. Penderik Pál- né is, akik hűségesen kitar­tanak a szövetkezet mellett, becsületesen elvégzik munká­jukat, mindig úgy vigyáztak, óvták a közös vagyont, mint a sajátjukét. Az ilyen tagok­ra mindig számíthat, támasz­kodhat a vezetőség, ha a kö­zös gazdaság, a szövetkezeti tagok érdekéről van szó. Mert vannak lehetőségek, nagyszerű lehetőségek a termelőszövet­kezet előtt. Itt vannak a Zagyvaparti földek, a kerté­szet, a gyümölcsös, hogy né­hányat említsek. Csak egyet­értésben, közös akarattal élni kell ezekkel a lehetőségek­kel a termelőszövetkezet erő­södése, szilárdítása, a tagok jobb életének érdekében. A Dél-Kazahsztáni homok- sivatagban megkezdték Szov­jet Közép-Ázsia legnagyobb víztárolója gátjának építését. Az 5 kilométer hosszú és 23,5 méter magas gáttal ten­gert képznek, amelynek fel­színe 900 négyzetkilométer lesz. A víztárolóban csaknem 6 milliárd köbméter víz el­fér. A tavaszi és a nyári víz­bőség időszakában ez az óri­ási vízmedence összegyűjti a Szír-Darja felesleges víz- mennyiségét, a földek öntö­zésének idején viszont az ön- tözőcsatomákba bocsátja a vizet. A csardarinszki víztároló üzembehelyezésével a Szir- Darja vízlefolyását csaknem teljes mértékben szabályoz­zák. Ezzel a Szír-Darja alsó­folyása mentén fekvő kerü­leteket megszabadítják az áradástól és több mint 90 ezer hektárnyi terület öntö­zését és 4 millió hektárnyi legelő vízellátását teszik le­hetővé. Vetik az ősziárpát Balassagyarmaton az Előre Termelőszövetkezetben a hé­ten megkezdték az őszi árpa vetését. Eddig a tervezett árpavetésnek mintegy felét földbe tették. A termelőszö­vetkezet a tervek szerint 40 hold búzát, 40 hold rozsot, 50 hold őszi árpát, valamint 10 hold őszi keveréket vet. Az őszi keverék vetése már a befejezéshez közeledik. A később vetésre kerülő növények talajelőkészítése is folyik Meggyorsult a vetés üteme megyeszerte Szeptember 21-ig, vagyis az ősz első hivatalos napjáig a gépállomások 95 kh-n végez­tek sekély szántást, 2431 hol­don közép, és 777 holdon mélyszántást. Ezzel figyel.em- bevéve már az augusztus hóban végzett szántásokat is, mintegy 6000 holdon ké­szítették elő a talajt a tsz-eknél az őszi vetések alá. A vetőgépek is már meg­kezdték munkájukat. Igaz. szeptember 21-ig még csak 300 kh vetésről adhatunk számot. A tolmácsiak 109, az érsekvadkertiek 70 kh vetést végeztek. Az őszi talajelőkészítési munkák üteme legjobban a pásztói járásban halad, ugyanis szeptember hónap­ban a pásztói gépállomás több mint 500, az erdőkürti pedig több mint 400 kh őszi veíőmagszántásról számolhat be. Ha figyelembe vesszük a fen­ti két gépállomás augusztusi talajelőkészítési munkáját is, akkor arról számolhatunk be, hogy több mint 1500 hold taiajelőkészítési munkát vé­geztek a pásztói járásban. Javult a silókukorica be­takarításának üteme is, ezt a munkát 400 kh-n végezték el. Ebből a munkából igen derekasan vették ki a tolmá­csiak, erdőkürtiek a részü­ket. Ugyanis Tolmács 1C9, Erdőkürt pe­dig 76 hold termését ta­karította be silókombájn- nokkal. A cséplés mintegy 15 gép­pel folyik még, ezek a gé­pek tehát még nem tudtak a talajelőkészítési munkákra átállni. Szombatra ez a 15 gép is befejezi a munkát. Az egyes gépek napi teljesítése az eléggé jelentős szárazság miatt, nem a legkielégítőbb, azonban legalább napi kétsze­ri ekevas-cserével nagyban lehet növelni a gépek napi teljesítményét és a munka minőségét is. Felelősségteljes munka vér rájuk A salgótarjáni járásban levő tsz-ek őszi munkáinak elősegítése érdekébert a pász­tói gépállomásról 7 traktor került át a mátraverebélyi, mátraszelei határba. Az ér­sekvadkertiek Kishartyán ha­tárába 5 erőgépet küldtek. A tsz-ek várakozással tekinte­nek az áthelyezett traktorok munkái iránt. Tehát az át­került traktorok vezetőinek jól kell vizsgázni. Pásztóról id. Pusztai István, Odler Im­re, Tóth Flórián, Bállá Mik­lós, Zsilla László, Pusztai Já­nos és Pisák Pál traktoros 0 cukorrépa betakarításáról A cukorrépa olcsó és gyors­ütemű betakarítása, — mivel a kézierővel végzett betaka­rítása nagyon költséges — a gépek segítségével lehetséges. Sajnos azonban ma még me­gyénk nem rendelkezik olyan répabetakarító gépekkel, mint amilyeneket a gabona betaka­rításánál már évek óta hasz­nálunk. Ezek hiányában egy­szerűbb, csak a legnehezebb munkafolyamatokat végző gé­pekkel kell megelégednünk. A legegyszerűbb megoldás, — és ebben korlátlan lehető­ségeink vannak — ha a cukor­répát kormánylemez nélküli ekefejekkel felszerelt traktor­ekével forgatjuk ki. A gépet úgy készítjük el a munkára, hogy az ekefejről a kormány­lemezt levesszük, majd ki­fogástalanul kiélezett, lehető-, leg új ekevasakat szerelünk rá. Az ekefejet úgy szereljük fel az eketestre, hogy azok a cukorrépa sortávolságának megfelelő távolságban legye­nek egymástól. Az ekét pedig úgy állítjuk be, hogy a kor­mánylemez nélküli ekefejek­re felszerelt ekevasak négy­nyolc centiméterrel mélyeb­ben dolgozzanak, mint a répa alsó csúcsa és az ekefejek 8—10 centiméterrel balra el­tolva haladjanak a répasorok mellett. Az így átalakított ekével, ha a traktor és mun­kagép fordulásához elég te­rület áll rendelkezésünkre, a munkát azonnal megkezdhet­jük. Ha ilyen lehetőségeink nincsenek, akkor a kezdés előtt a tábla két végén a ré­pát 12—15 méter szélességben kell felszedni. A géppel úgy végezzük a munkát, mintha széjjel szán­tanánk. A traktort úgy vezet­jük, hogy a jobboldali kere­kéi és az eke barázdás ke­reke a táblán kívül — mun­ka közben pedig a kiszedett sor helyén — a traktor balol­dali kerekei és az eke tarlós­kerekei a répasorok között járjanak. A traktoreke által fellazított és kiforgatott répa­sorok közül azt a sort, ame­lyik a szedetlen, még ki nem lazított sor mellett van, köz­vetlenül a gép után azonnal fel kell szedni, nehogy a kö­vetkező húzás során a trak­tor kerekei a fel nem szedett répát megsértsék és ezzel a tárolási veszteséget növeljék. Ezért a szedőket úgy kell be­osztani, hogy mindkét olda­lon két-két ember szedje a gép után a kilazított répát. A kormánylemez nélküli traktoros eke nagyüzemi kö­rülmények között 10 munka­óra alatt 3,6—3,8 kh répa ter­mését forgatja ki. A gép ki­szolgálásához a traktorveze­tőn kívül 7—9 főt kell a ki­lazított répa felszedéséhez, összehordásához és kupacolá­sához beállítani. Ugyanezt a munkát a gép segítsége nél­kül egy nap alatt 40—50 em­ber tudná csak elvégezni, így a gép naponta 38—41 emberi munkaerőt takarít meg. Jelűnek Tibor megyei főagronómus elvtársak jöttek segíteni az új tsz-eknek. Szeptember 20-ig még olyan nagy munkával nem dicsekedhetnek, bár id. Pusztai és Odler elvtársak nyolc nap alatt 30 hold egy­oldalú vetőszántást és 30 hold szántást végeztek. Odler Im­re másodmagával dolgozott nyújtott műszakban. S így ő 18 mély, és 20 hold vetőszán­tást tudott elvégezni. Ezzel szemben id. Pusztai István 10 kh vető- és 12 kh mélyszán­tást végzett el. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy igen lé­nyeges és fontos a gépek jobb kihasználása, de a munkák ütemének meggyorsítása szempontjából célszerű, ha a gépállomások az egyes trak­torokat nyújtott vagy kettős műszakban üzemeltetik. Ott, ahol erre megvan a lehető­ség, a kettős műszakot feltét­lenül be keli vezetni. Az érsekvadkerti traktoro­sokról még nem érkeztek hí­rek. Ok: csak e hét keddjén kezdték meg a munkát. Any- nyi bizonyos, hogy legtöbbjük fiatal, s ha nem is az elsők között szerepelnek az érsek- vadkerti gépállomás verseny­híradóján, de nem is az utolsó helyen. A segítségre érkezett elvtár­sak feladata és felelőssége te- tenát nagy. Segíteni kell az új tsz-eknek, hogy a közös gazdaság alapjait minél előbb 'erakják. Talán a táblák leg­többjén traktor még sohasem szántott, s az új tsz-ek tag­jai most ismerkednek meg a traktor munkájával. Bízunk abban, hogy a jó munkán ke­resztül a tsz-tagsága megelé­gedettséggel fog beszélni úgy a pásztói, mint az érsekvad­kerti gépállomás munkájáról. Itt az ősz, a szántás, vetés ideje. Ságújfaluban az Üj Élet Termelőszövetkezet még idejében felkészült, biztosítot­ta a vetőmagot, a műtrágyát, hogy amikor már eme mun­kára kerül sor, ne legyen fennakadás. S most mégis nagy gondokban fő a termelő- szövetkezet vezetőinek, tag­jainak feje. Még a tavasszal történt, hogy a karancskeszi gépállo­más vezetői — anélkül, hogy számbavették volna, van-e erejük hozzá — megígérték a termelőszövetkezetnek, bármi legyen kívánságuk, megtesz­nek mindent az őszi indulás sikere érdekében. No már most a baj nem az, hogy a termelőszövetkezet olyan dol­got kívánna a gépállomástól, amely meghaladná az erejét, hanem egyszerűen az, hogy igényük van a gépi munkára. Legalábbis, figyelembe véve azokat az állapotokat, ame­lyek Ságújfaluban vannak, csak erre lehet következtetni. A termelőszövetkezetnek van egy 74 holdas táblája. Ennek megszántásával már legalább egy hónapja — de az is lehet, hogy több — kínlódik a gép­állomás. Aztán a felszántott földbe vetni is kellene. Igen ám, de a termelőszövetkezet tagjai jól gazdálkodtak, még egyénileg dolgoztak is. Most a termelőszövetkezetben még többet akarnak. Nem elégsze­nek meg csak azzal, hogy a felszántott földbe szórják a magot. Gyűrűshengert kértek a gépállomástól. El is küld­ték, dolgozott egy darabig, aztán szétszakadt. Két hétbe telt, míg végre sikerült el­érni a gépállomásnál, hogy megcsinálják. Most megint csak ez a helyzet. Hogy mi­korra csinálják meg? A ko­rábbi tapasztalatokat figye­lembe véve minden bizonnyal elkészül addigra, amire be­fejeződik a vetés. Ehhez még annyit, a gép­állomás vezetői körültekin­tőbben, jobban szervezzék meg a munkát, s néha-néha ellenőrizzék is, hogy az ígé­ret, a vállalt feladat valóra válik-e. A hon ti határban Guttin Mihály tsz-tag gép kezelő ebédszünetben a siló kombájnon a t>relőt tisztítja. Ároksilót készítenek a honti Győzelem Tsz szorgoskezű asszonyai. Gyorsan forog a kezükben a szerszám, mert a pótkocsis zetorok sűrűn érkeznek. FÍNOM AZ ALMA Ebben az évber vette át a kosé gi tanácstól a szé csényi II. Rákócz Ferenc Termelő szövetkezet a: egyik dombolda1 ban levő gyümöl­csöst. A régi 'el­hanyagolt gyű mölcsösben év­közben rengeteg munkát kelleti végezni. A tsz gyümölcs kertésze napont' gondozza a fákat A gondos kezelés eredményeként szép almatermés­sel fizettek a fák. Képünkön: Sági Jenő gyü- möLskertész meg kóstolja az almá kát, mert a kós­tolás is segít el­dönteni, szedésre éreít-e már a gyü­mölcs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom