Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)
1959-09-16 / 74. szám
6 N 0 6 R ADI NlPOJBAS 1959. szeptember 16. OJ ÚTON» SZÜLŐI MUHKflKÖZŰSSÉGBEN Előtérbe kerülnek a nevelési problémák Az iskolaév kezdetével új feladatok várnak a gyermekekre, a pedagógusokra és szülőkre egyaránt. A gyermekek jobb tanulási eredményei érdekében több gondot kell fordítaniok a pedagógusoknak és szülőknek egyaránt a gyermeknevelésre. A jövőben csak úgy lehet az eddigieknél is lényegesen nagyobb eredményt elérni, ha egységben, egyetértésben nevel szülő és pedagógus, család és iskola. Erre a teljes egységre nemcsak a nemtörődöm szülők, hanem minden szülő esetében szükség van. Eddig is volt együttdolgozás, de sajnos, többnyire csak a szülök rendezvényeire, a gazdasági támogatásra és segítségre korlátozódott. Ennél jóval tovább kell menni. A szülői munkaközösségnek a szülök és pedagógusok nevelő közösségévé kell válnia. Meg kell sokszorozni az egyes szülő erejét a többi szülő, a pedagógusok közösségének erejével. így tudunk, csak így lehet igazán eredményesen nevelni a gyermeket. A gyermek, az ifjúság sokféle hatásnak van kitéve a társadalomban és az osztályban, ahol tanul egyaránt. Mellette például haladó gondolkozású, jót nevelt fiatal ül, mögötte pedig esetleg ellenséges beállítású. Egyik osztálytársával törődnek a szülők, a másikat elhanyagolják. Egyiket vallásos szellemben nevelik, másikat materialista alapon. A helyes utat megtalálni minden egyes fiatalnak, ebben a forrongó világban mindenképpen bonyolult feladat. Ezért a szülőnek és a nevelőnek teljes egyységben kell támogatni a problémákkal küzködő fiatalt. Mert, ha a szülő és a nevelő nem találják meg egymást, a gyermek szenvedi meg. ö válik kétszínűvé, ha a pedagógus szavával, tanításával ellentétes módon nevelik otthon. Bizalma rendül meg a szülőben, ha azt látja: tanárja, tanítója többet törődik vele, mint a szülő. És főként hite vész el, ha másra neveli öt az iskola és másra a család. Éppen emiatt nem lehet elfogadni egyes szülőknek azt az álláspontját, hogy a pedagógus a nevelő, „nevelje meg’’ ő a gyermeket. A szülő egyáltalán nem lehet közömbös a gyermek nevelése iránt. Ahhoz azonban, hogy a szülői munkaközösség valóban a szülők és pedagógusok nevelő közösségévé váljon, meg kell teremteni a legalapvetőbb feltételeket. Meg kell teremteni a szülő és pedagógus között a teljes bizalom légkörét, hiszen ennek közös az alapja, a gyermek minél sikeresebb nevelése. A szülőknek tevékeny szülői munkaközösségi életet kell élniök. Minden gyermeknek — •nemcsak a rossz tanulónak — egyformán szüksége van arra, hogy tanár és szülő szorosan együttműködjék a gyermeknevelésben. Eddig a szülői munkaközösségi munka nagyjából abból állt, hogy. dolgoztak a munkaközösségben, rendezvényeket csináltak, vagy résztvettek a megbeszéléseken. Most ennél többet kell tenniök. Mindenekelőtt tárcák fel saját gyermekükkel kapcsolatos nevelési problémájukat. Ezeket a nehézségeket vedig az osztály szülői munkaközössége és a pedagógusok közösen próbálják leküzdeni, együtt törekedjenek a megfelelő megoldások kimunkálására és ennek megvalósításában mindannyian vegyenek részt. Az iskolai és a családi nevelés egységének megteremadata lesz a szülői munka- közösségeknek az is, hogy törődnek különösképpen a dolgozó szülők gyermekeivel, hiszen az elfoglalt szülők kevesebbet tudnak foglalkozni gyermekükkel. Emellett gondolni kell az iskolán, családon kívül a gyermek szabadidejének felhasználására is. Mindezek mellett persze nagyon fontos továbbra is az iskola gazdasági támogatása. De ezt ne csak önkéntes pénzfelajánlásokkal oldják meg, hanem végezzen minél több társadalmi munkát a szülő az iskola érdekében. Emellett a szülők anyagi támogatását ne szórakozásra, hanem az iskolai nevelés, az oktató-, nevelőmunka előbb- revitele érdekében használják fel. Újítási javaslat A kereskedelem mérföldes csizmákkal halad előre. Évről évre tele van új meg ú) ötletekkel. Könnyíti a vásárlók gondját, gyorsítja a kiszolgálást. Bővíti a választékot. Meg még így tovább, csupa jó egészséges ötlet. Van persze néha bosszúság is. Ez tcrrtént a salgótarjáni kenyér szaküzletben is. XJ9V tunk örülni a gyors kiszolgálásnak. öröm volt itt vásárolni. Most meg bevezettek egy rég elfelejtett „újítást?'. Beállítottak egy pénztárgépet. Miért ne, van még hely annak is. Mellé egy pénztárosnőt. És lehet háromszor scrbaállni. Jó lenne tovább tökéletesíteni c tervet. Sorbaállni például utalványért, esetleg annak az sorbaállni. Persze nem volna butaság kikérni a vásárlók véleményét is. Én megkérdeztem, de válaszuk nem tűr nyomdafestéket. Any- nyira örülnek. U. M. Okosan gazdálkodnak, többet vásárolnak A dolgozók anyagi helyzetének állandó javulását számszerűen le lehet mérni a boltok forgalmának állandó növekedésén. A földművesszövetkezeti boltok forgalmának alakulása nem egyszer megmutatja azt is, hogy a megye egyes vidékein egy- egv körzetben okosan gazdálkodnak-e, olyan növények termelésével foglalkoznak-e, amelyek iránt különösen nagy a kereslet, és amelyet jól fizetnek, vagy pedig a régi külterjes gazdálkodás még mindig az uralkodó. A Palotási Körzeti Földművesszövetkezethez tartozó községekben igen érezteti hatását az, hogy a borsó jól jövedelmező kultúrnövény. A júniusi forgalom majdnem kétszerese volt a januárinak. Állandóan emelkedő tendentése mellett új, fontos fel- ciát mutat a vendéglátóipar Az ipari munkások kongresszusi versenyével párhuzamosan szélesedik a falusi dolgozók társadalmi munkamozgalma — MARCZINEK ISTVÁNNAK, A NÉPFRONT MEGYEI TITKÄRÄNAK NYILATKOZATA — A Hazafias Népfront bizottságok száznál több társadalmi megmozdulást irányítanak, szerveznek a megyében s az érdeklődés most a nyári munkák befejezése után még nagyobb lett a községek szépítése, fejlesztése iránt. Több községben a társadalmi munkák befejezését a pártkongresz- szus megnyitásáig Ígérik. A nagyarányú és jelentős tömeg- megmozdulás miatt a népfront megyei, járási és városi vezetői kétnapos tanácskozáson beszélték meg ezzel kapcsolatos teendőiket. A szélesedő társadalmi megmozdulásokkal kapcsolatban Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkára a következőket mondotta: — Az ipari munkások kongresszusi versenyével párhuzamosan szélesedik a falusi dolgozók társadalmi munkamozgalma is Nógrád megyében. Különösen örvendetes, hogy egy nagyobbarányú mezőgazdasági átalakulás után és közvetlen a pártkongresszus előtt nyilvánul meg a község és általában a közös ügyek iránt ez a nagy érdeklődés, s főleg hogy ez társadalmi munkában jut kifejezésre. Jellemző, hogy a múltévi másfél milliós társadalmilag végzett munka után az idén 3 millió forint értékű társadalmi munka végzését vállalták Nógrád megye ipari és főleg mezőgazdasági dolgozói. Tíz termelőszövetkezet részéről közel egymillió forint értékű társadalmi munka hozzájárulással összesen ötezer méter hosszú bekötőutak épülnek Nógrádban. Salgótarjánban a város vízellátásának megjavítására ugyancsak nagyarányú társadalmi munka van kibontakozóban. A feladatok jó megoldása érdekében szeptemberben mintegy 150 népfront ülésen dolgozták ki Nógrádban a közös munkatervet. Hatezemyi népfrontbizottsági tag vesz részt például a községfejlesztési feladatok megszervezésében, hogv eízek a munkák a pártkongresszus megnyitása előtt még befejezést nyerjenek. Az így mérhető munkák mellett szeptemberben újra kezdetét veszik a békeestek, a népfront esték, nemzetiségi és más jellegű baráti találkozók, amelyeken a békemozgalom és a nemzetközi politika helyzetéről tájékoztatjuk a dolgozók rétegeit. Ebben az időben a lakosságot fokozottabban fogjuk tájékoztatni a nemzetközi helyzetről. Rendszeres tájékoztatót adunk havonta a községeknek, hogy tájékoztassuk a lakosságot a békemozgalom, a nemzetközi politika helyzetéről. Második ötéves tervünk irányelveinek megismerése és népszerűsítése érdekében különböző találkozókat, ankétokat szervezünk. hogy a tömegek véleménye alapján és azok figyelembevételével társadalmunk minden rétegét összefogva tájékoztassuk és mozgósítsuk terveink megvalósításához — mondotta a többi között a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkára. forgalma is. Júliusban a forgalom háromszorosa volt a januárinak. NE VÁRJUK MEG a tragikus szerencsétlenséget! Sajnálatos tény* hogy a Őrhalom közötti útszakasz második világháború még építésénél a dolgozó emberek mindég követeli áldozatait, éfletét veszélyezteti a grá- Nem egy tragikus szerencsét- nát, az akna. Ugyanis a föld- lens'g történt a háborúból munkálatok során nem is kis visszamaradt aknák, gránátok mennyiségben talállak a mun- és más lőszerek robbanása- kasok élesre töltött gránátéból. Gyermekek játékszer- kát, s eddig is esak nek tekintik a gránátokat, s véletlen szerencse, hogy nem nem is sejtik, hogy játék történt súlyosabb baleset, közben a kegyetlen halál le- Eddig közel félszáz gránátot selkedik rájuk. Mind ezért szedtek ki a földből, s kis pedig mi, felnőttek vagyunk érintésre is könnyen robban- a felelősek! Mert kis körül-- hat, bekövetkezhet a tragé- tekintéssel, lelkii meretesség- dia. És ami mind ebben fel- gel megmenthet ük gyermeke- háborító az, hogy a gránátok inket, megmenthetjük dolgozó megsemmisítését már májustársainkat. ban (!) kérték az Országos , ........ Légoltalmi TörzsparancsnokA sajnálatos példák^ arra s^gtól, de azóta sincs sem- kenyszeritenek bennünket, intézkedés. A gránátok hogy fokozzuk ebersegunket, pyl-=lnek, s ho, a fa törzsére, tegyük ártalmatlanná a habo- hol a7 arokba ho, pedig a rubnl visszamaradt robbanó szantóföldre rakják ki a anyagokat. Az emberek nagy mu„kások. többsrge becsülettel eleget is >jc várjuk meg a tragikus tesz eme kötelessegenek, de szerencsétlenséget! A mulasz- annál felháborítóbb, hogy ep- felelősségrevonása mellett pen az a szerv, amely mind a legsürgősebben tegyük ár- erre hivatott, füle mellett en- talmatlanná a gyilkos robba- gedi el azokat a bejelentese- nóanyagot, ne engedjük, két, amelyek a felllelheto begy újabb áldozatot köve'el- robbanóanyagok ártalmatlan- jen a második világháború. ná tételét követelik. Nem ^ cselekvés nem várhat to- másró! van most szó mint vabb. Talán már ma is késő! arról, hogy a Szécsény és — So — A megváltozott Ipolyszög A múltban a legelmaradottabb községek közé tartozott Ipolyszög. Alig 7 km-re fekszik Balassagyarmattól, a volt megyei székhelytől, de a megyeháza egykori „urainak” eszükbe sem jutott volna azzal törődni, hogy élnek egy ilyen kis község lakói. A felszabadulás itt is sok változást hozott. Anyagilag az emberek sokkal jobban élnek, mint régen, így aztán több a lehetőségük a tanulásra, a művelt szórakozásra. Sokan olvasnak, akik azelőtt könyvet sem vettek a kezükbe, bár villany nincs a községben, mégis sok házban szól a rádió. A kult'úházban gyakran szórakoztatja színvonalas műsor a község lakóit. A honvédség filmvetítést is elég gyakran biztosított a közs°gbe't villany hiányában agregátorral. Az igények azonban -tt is egyre nőnek ugyanúgy, mint az ország más községében, állandó mozit szerettek \ Ina már régen. A Balassagyarmat és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatósága és a szakszervezeti bizottság pár hónappal ezelőtt elhatározta, hogy hozzá segíti a község lakosságát egy mozi létesítéséhez. Azon igyekeztek, hogy a tervet valóra tudják váltani akkorára, mire az új földművesszövetkezeti bolt és italbolt elkészül. A terv most megvalósult. A régi, korszerűtlen bolt helyén szép, új üzlet, a kocsma helyén korszerű italbolt hirdeti, hogy a földművesszövetkezet valóban a dolgozó parasztság érdekeit képviselő szerv, amelynek célja, a dolgozók igényeinek megfelelő, kulturált kereskedelem biztosítása. Az új mozi pedig azt, hogy ez a szerv nemcsak gazdasági feladatokat lát el, hanem törődik a lakosság szociális és kulturális igényeinek a kielégítésével is. A pásztói Szabadság Termelőszövetkezet tagjainak munkáját köny- nyíti a községi óvoda. Míg a szülők a határban a termények betakarításán dolgoznak, addig képzett óvónők vigyáznak a gyermeke ikre. Gyümölcsfák közt üzemegység gyümölcsösébe Fent a dombtetőn egyenle- hajtattunk. A dús terméssel tesen zúg a permetezőgép, megrakott almafák között Takács István és Jónás Jó, , .... , . , . ~ nvnendt újra az őszies széllel találko- zsef tetőtől talpig végigperőszies szelek fujdogalnak egysegyezeto f ^or nyugodt ^ ^ fákat/ a Cserhát dimbes-dombos vi- ha dalolnak a lányok. Akkor biztos minden jól sikerült, dékén, a magyarnándori határban. Az állami gazdaság ha- egyik sem veszett össze a talmas bekerített gyümölcsö- fiúval, ilyenkor még a fellesében a levelek szélére sárga gek is rózsaszínűek az égen csíkot varrt a barátságtalan Ide két ládát — mondja j önmagát megtagadó szeptem- az egyik néni. ber Négyen is ugranak a laA szilvafák birodalmában dóért, vidám női munkacsapat dől- A finom debreceni musko- gozgat. A csapat túlnyomó tály szilva, amely nemcsak többsége fiatal. Gebri Pál, a a pesti piacok csemegéje, gyümölcsös üzemegység veze- csábítja az itt dolgozókat is. tője még a lányok becenevét a legszebb szemekből kóstolis tudja. — Hogy megy a munka kis nak ők is. Az egyik fánál megállnak cigány? _ - kérdezi az egyik a szcdé'ssel. A gömbölyű arcú napbarnított arcú eleven jászberényi Irén baracknagy- szemű kislányt. A kislány ságú szilvát kóstolgat. barna arca egy pillanatra elpirul, nem szól semmit, csak r.evet a többivel. Ugyanígy — Ez igen! — hangzik az elismerés. A másik fától is tesz" a másTk TisTány" is? akit 3 Wny°k> ^ .... ... eev-ket s brazil- lánynak becéznek a többiek. Hiába, úgy szép az é egy-két szemet megkósolja- nak. De nem sok idő van e'et ha szélesen ^ szabadon a kóstolásra, hiszen a lány- . ,* szeles,en> szabadon csapat néhány nap alatt 10 szarnyalhat a lanykacagas a va'JQn szilvá/ szecj le. BüszDe nemcsak kacagni tudnak kék “ a lanZ°£v 3 ezek a legényekről, férjhez- Sett pénS menésről álmodozó kislányok. „„J, fivtiv xir Q íc tio Hat hozományra, mert van Értik ők a munkát is. Ha közrefognak egy gyümölcs- . menvasszonvieiölt megkoppasztják, Sz,0"y es menyasszonyjeion ám köztük egy-két menyaszfát, úgy mint édesanyjuk otthon a libát. Munka közben még meg még több. Takács József gyümölcstermesztési szak metezi a fákat. Az egyik fordulónál egy lovassal találkozunk. Takács József szakmunkás éppen ellenőrző munkáját végzi. Egy pillanat alatt a földön az alacsony ember és újságolja az üzemegység vezetőnek, mit végeztek aznap. Sok a gond, a terv a gyümölcsösökben. Most készülnek az alma betakarítására is. Sajnos, a tároló ugyanúgy készületlen, mint tavaly volt. Nem kis gond a gazdag termés elraktározása, dehát a gazdaság megbirkózik a nehézségekei, hiszen olyan munkások dolgoznak mindenütt a gyümölcsösökben, akiket a szívük is ideElbúcsúzva a szilvaszedő munkás ellenőrző útjáról visszaérkezett köt. dalra is futja, s az üzem- munkacsapattól, a lazonyai az üzemegység központjába KATA JÁNOS
