Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)
1959-09-16 / 74. szám
L 1959. szeptember 16. NÓGRÁDINfiPÜJSAG DOLGOZÓINK AZ ŰRRAKÉTÁRÓL NYILATKOZNAK SOMOSKOl LAJOS ÁRPÁD BÁNYÁSZ, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ: ' A faoldrakéta kilövése a munkásosztály nagyszerű tudományos eredménye A salgó-rónai bányaüzem dolgozói is nagy meglepetéssel és elismeréssel fogadták a Szovjetunió újabb eredményeit, a Holdba kilőtt rakétát. A bányászok egyöntetű véleménye, hogy ilyen nagyszerű tudományos vívmányt csak ott érhetnek el, ahol a munkás- osztály van hatalmon. Csodálattal olvastuk az újságokban, hogy milyen pontos számítások alapján irányították a tudósok a rakétát. Nem véletlen, hogy éppen a Szovjetunió nevelt ilyen nagyszerű tudósgárdát, ahol minden szükséges feltételt biztosítanak, hogy a tudomány munkásai zavartalanul dolgozhassanak. Amerikában a tudományos vívmányokat a háború és a minél nagyobb profit érdekében használják fel. Ha az Egyesült Államok ilyen technikai fölénnyel rendelkezne, már régen a háború útjára lépett volna. A Szovjetunió viszont a béke megőrzésére, a nemzetközi kérdések békés rendezésére használja fel hatalmas tudományos eredményét. Már a vasárnapi taggyűlésen értesültünk a rakéta kilövéséről. Azóta nincs olyan alkalom, amikor dolgozóink ne érdeklődnének, ne beszélgetnének erről az eseményről. Kedden délután például részleteket is olvastunk fel az újságokból a dolgozóknak. Olyan nagy az érdeklődés, hogy rendszeresen tájékoztatjuk a holdrakéta kilövésének eseményeiről bányászainkat. A Szovjetuniónak ez a nagy eredménye megsokszorozta az erőnket, munkakedvünket és a béke megőrzésébe vetett hitünket. SZALAI JÁNOS, A VASÖTVÖZETGYÁR FŐMÉRNÖKE: Megnyugtató? hogy a történelmi teltet elsőnek a Szovjetunió hajtotta végre Véleményem szerint az ezután szerzett adatok igen értékesek lesznek. A tudomány és technika messzemenően felhasználhatja majd azokat. A legérdekesebbnek Ígérkezik, hogy a bolygóközi anyagoknak milyen a szerkezetük. Értesüléseket szerezhetnek a hold felszínéről, amelyet eddig nem ismertek, sőt talán arra is lehetőség nyílik, hogy adatokat szerezzenek a másik oldaláról is, amelyet eddig még nem láttak. A nagy szocialista nemzetközi együttműködés keretében a szovjet tudománynak ez a teljesítménye még tovább erősíti a szocializmusért és bókéért küzdő népek erejét. Közelebb hozza egymáshoz a népeket, de főleg a tudósokat. Ezért nemcsak műszaki, hanem legalább olyan mértékben politikai jelentősége is óriási ennek a holdraketának. Főleg Hruscsov elvtárs amerikai útjával egvbeesően. A holdrakéta és a Lenin atom-jegiurő hajó útnakindítása a szocialista tuaomány és technika magas fejlettségét bizonyítja. Megnyugtató, hogy mind a két nagyszerű tettet az első szocialista állam, a Szovjetunió hajtotta végre. Egy biztonsági szemle tanulságai Nem történt haláleset, sem súlyosabb baleset a közelmúltban a mátranováki üzemegységnél. De történhetett volna ha ... és erről a lehetőségről szól a komplex brigádszemle többoldalas jegyzőkönyve. Ezúttal is sor került a biztonsági szemlére, arra hogy betartják-e a biztonsági szabályokat, mindenütt alkalmazzák-e a védő- berendezéseket. A kétnapos szemlén igen sok kifogás merült fel, ^melynek rendszeres előidézője' a gondatlanság, a figyelmetlenség volt. Csökkent mértékben, de még ezúttal is fellelhető volt az a szemlélet, hogy csak a termelés a fontos. Az elmúlt évekhez viszonyítva az üzemegység aknáiban jelentősen csökkent a •balesetek száma. A jelenlegi szemle azonban arról tanúskodott, hogy ez a csökkenés kezdeti. Ugyanis ha az észrevételezett dolgok jelentős részét felszámolnák, sok nyolc nap alatt gyógyuló balesettel csökkent volna a statisztika. Nem voltak túlságosan 'nagy dolgok, amelyeket a szemle során jegyzőkönyveztek. S éppen ez a furcsa. A súlyos, nagy mulasztásokat megszüntették, ilyenekkel ma már nem lehet találkozni. Ám joggal vetődik fel a kérdés, vajon a kisebb mulasztásokat nem lehetne-e rendbehozni. Az előfordult szabálytalanságok majd minden aknában megegyeztek. Csurgó-tárón például az oldaltámfáknak nem készítették el szabályosan a gyámlyukakat. Pedig a leSkisebb kőzetnyomásnál a kidőlő ácsolat az ott dolgozók halálát okozhatja. Gáti bányán ez meghatványozódott. Itt ugyanis a „padkára” és nem a talpkőzetbe helyezték el az ácsolatlábakat. Érthetetlen ez az állapot, hiszen az aknászok 10 naponként veszik át a munkát. Arra pedig törvény van, hogy csak jó minőségben történhet, mert a selejtért más ipari üzemekben sem fizetnek. A rossz munka átvétele igaz, olcsó népszerűséggel jár, de vajon mivé változik ez, ha a dolgozót súlyos baleset éri. De nemcsak aknászok, hanem körletvezetők, bányamesterek is vannak. Az már egyenesen érthetetlen, miért nem élnek ellenőrzési jogkörükkel, annál is inkább, mivel ez törvényes kötelességük. Lehetne sorolni a szemle során kifogásolt dolgokat. Olyanokat, mint például Csipkés-aknán, ahol szállítás közben jámak-kelnek. Talán ennél is súlyosabb az itt lévő frontfejtés biztosításának szabálytalansága. Gáti bányán, a IV. ereszke párhuzamos légvágatában — .mely egyúttal menekülő vágat is — a közlekedés életveszélyes. Csurgó-tárón a nem használt bányavágatokról mindenütt hiányzik a tiltó jelzés. Egyformán jellemző az összes aknára a vágatokban uralkodó rendetlenség. Mindenütt idegen anyagok hevernek szerteszét. Ez azon túl, hogy akadályozza a szállítást, komoly baleseti forrás. A műhelyben például a használatban lévő villamosgépek legtöbbjénél hiányzott a földeÚ T I JS A P L Ó A kétnapos komplex-szemle nagy tanulságul szolgált, nemcsak a műszakiaknak, hanem a fizikai dolgozóknak is. A szabálytalanságok valamennyiét ezúttal kiküszöbölik. Volt ahol elegendő volt a figyelmeztetés, de akadt, ahol birságra volt szükség. Most, a szemle után nemcsak a termelés fog növekedni, hanem a dolgozók biztonsága is. S így az itt dolgozóknak tág lehetőségük nyílik kongresszusi vállalásuk teljesítésére. Ám jó lenne, . ha a jövőben a helyi vezetés is nagyobb gondot fordítana a biztonsági szabályok betartására, a jó minőségű munkára. — tob — * * BORODI FERENC. A TIT ŰRHAJÓZÁSI CSOPORTVEZETŐJE: A békét akaró ember nagyot tud átkötni 1959 szeptember 12-én a Szovjetunió újabb Hcldraké- tát bocsátott fel. Tulajdonképpen ez volt az első igazi Holdrakéta, mert ez már azzal a programmal indult, hogy a Holdra menjen. Az elsőt ugyanis csak a Hold irányába lőtték fel, a Hold mellett haladt el és a Nap bolygójává vált. Ez a Holdrakéta már eljutott a Holdra. Első az emberkészítette szerkezetek között, mely leszállt a Holdon és most már ott hirdeti a szovjet tudósok alkotókészségét.. Ezen túlmenően az emberiségnek is nagy diadala ez, a világ megismeréséért vívott harcban. Egyúttal annak is bizonysága, hogy a békét akaró ember tud nagyot alkotni, nemcsak a háborúk viszik előre a fejlődést, ahogy azt Nyugaton állítják. A rakéta induló súlya — bár adatokat hivatalosan nem közöltek — kb. 400—500 tonna lehetett. Ebből kb. 300 tonna lehet az üzemanyag. Ezt az üzemanyagmennyiséget kb. 4—5 perc alatt fogyasztotta el a rakéta, ami annyit je'ént, hogy másodpercenként kb, 1 tonna volt a fogyasztás. Ha feltételezzük, hogy folyékony üzemanyagot használtak — ami nagyon valószínű —, elgondolkozhatunk azon, hogy milyen szivattyút alkalmazhattak a rakétában, amelyik ilyen teljesítményre képes. Az űrrakéta parabolikus, vagy hiperbolikus pályán haladhat. A mi szempontunkból a legkedvezőbb pályaalak a parabola, mert ez engedi meg az irányításban a legnagyobb pontatlanságot. Ha a rakéta pontosan 11,2 km/sec-al indul, akkor lesz pályája parabola alakú. Ennél nagyobb sebesség esetén hiperbola pályán fog a rakéta haladni és ebben az esetben olyan irányításbeli hiba, ami a parabolikus pályánál még semmi bajt nem okoz, itt végzetes lehet, azaz a rakéta nem éri el a célját. A parabolikus pályán haladó rakéta irányítása is igen bonyolult, hát még a hiperbolikusé. A jelenlegi holdrakéta hiperbol.kus pályájú volt, tehát sebessége meghaladta a 11,2 km/sec értéket. Elgondolkodtató ez a tény, hogy milyen pontossággal tudják irányítani a szovjet tudósok a rakétát, ha ilyen feladatra egyáltalán vállalkozni mertek, sőt azt sikeresen végre is hajtották. Itt említem meg, hogy az amerikaiak Hold irányában fellőtt rakétája 50 000 km-re ment el a Hold mellett. Felvetődhet a kérdés, hogy egyáltalán mi értelme van a Holdrakétát kilőni, különösen akkor, ha ez igen nehéz feladat, sőt igen költséges is. Nemcsak a Földet szeretnénk megismerni, hanem a körülöttünk levő világot is. Még a Földet sem ismerjük eléggé. Ahhoz, hogy ismereteink pontosak és biztosak legyenek, el kell hagyni a Földet. Gondoljunk csak arra, hogy a hélium nevű elemet először a Napban találták meg kutatóink és csak azután kezdték keresni a Földön. Meg is találták, bár ezért nem hagyták el a Földet, igaz, nem is tudták volna. Állandóan ér bennünket sugárzás a világűrből, de pontosan nem tudjuk, hogy honnan jön. Ennek felderítése is az űrrakéták feladata. Még légkörünk magasságát sem ismertük pontosan 1— 2 évvel ezelőtt. Ehhez is a rakéták segítettek hozzá bennünket. A mesterséges holdak, űrrakéták emberek életét menthetik meg — főképpen a hajótöröttekét —, mert segítségükkel tehetjük pontosabbá a ma még igen pontatlan térképeinket. Folytathatnám még tovább a felsorolást, mert sok olyan földi probléma van, melynek magyarázatát a Földön kívül kell keresni, de azt hiszem, az eddig elmondottakból is -látható már, hogy mindenki igen nagy örömmel és elismeréssel üdvözölheti a szovjet emberek nagy sikerét. CSERKÚTI GYÖRGYI TANÁRNŐ, KOZGAZDASAGI TECHNIKUM: Következő lépés: körséta a holdba Két hét Lengyelországban Említettem már, hogy Varsóban rengeteg az új épület. A lengyel népben csodálatos élniakarás van. Varsó azonban mégis örök mementó marad. Láttuk és soha nem tudjuk elfelejteni az egykori gettó még néhány meglévő romépületét. Kiégett ablakok, füstös falak repedéseiben buja, zöld fű. A falakon számunkra érthetetlen jelek és írások, utolsó üzenetei a sok ezer áldozatnak. A legendás csatornalejárat betonfödele mellett az úton francia autóbusz áll. A lejárattal szemben most készül az áldozatok, a hősi halottak emlékműve. Még alig látni az állványerdőtől a fiatal harcost, a törődött aggastyánt, a kezében fegyverrel és gyermekét tartó fiatal nőt. Az állványerdő mögött épülő ötemeletes házak. Az élet megy tovább, de felejteni nem szabad ... A kultúrpalota szédítően magas teraszára gyorsjáratú lift visz fel. Szürke esőfelhők lógnak az égen. Mégis, meg- ejtően szép Varsó innen magasból. Jobboldalt a vízművek, baloldalt a volt gettó, szemben velünk a Visztula, fél jobbra a stadion. Lenn a téren autók tömege. Hazafelé menet megállunk egy emlékműnél-. Feszes vigyázz állásban két lengyel katona áll őrt az 1919-től 1945-ig elesettek emlékére állított márványtábla mellett. A csarnok tetejéről kandeláber lóg, benne örökmécses. Koszorúk, tirágok. Egyperces tisztelgés IL lehajtott fővel és... fátyolos szemmel. Nem merünk egymásra nézni. Augusztus 1, a lengyel felkelés ünnepe. Az utcákon százezernyi ember sétál. És .. , majdnem minden házon emléktábla. Kőbevésve a hősi halottak, az áldozatok nevei. A márványtáblák mellett kétoldalt ezen a napon tisztiiskolások és veteránok állnak őrt. S jönnek a varsóiak milliónyi virággal. Szótlanul teszik le a vérvörös szekfű- ket, a harmatos rózsákat, könnyes szemmel megállnak az emlékművek előtt. ... Egy város, amelyik sír... Járom az utcákat egyedül és valami nekem is fojtogatja a torkom. * Zakopane. A lengyel Davos. Vidám és hangulatos, színes es forgalmas. Az égbenyúló kegyek tövében meredektetejű villa-házak. Enyhén emelkedő főutcája az ulica Kru- powski. Neonfényes utcák, kirakatok. Lengyel, csehszlovák, kínai, amerikai, olasz, angol, francia felségjelű autók tömege. Zakopane színesen furcsa gyűjtőhelye a sokféle népnek, viseletnek. Felvidéki emberekre emlékeztető pörge- kalapos konfliskocsis alkuszik a hűvösen ■ kimért angol turistával. Távolabb bolgár lányok állnak a kirakatok előtt. Árnyas fa alatt kínaiak pihennek. Nem messze tőlem egyik repülőtársam igyekszik valami kevert nyelven megmagyarázni egy lengyel kislánynak, hogy milyen szép szeme van ... Sok a szórakozó hely, a dancing s a legkülönbözőbb nemzetiségű fiatalok valami szent megszállottsággal járják a legkülönfélébb táncokat. Rok- and-roll és hopszasza, csárdás, és argentin tangó, kalipszó és keringő váltják egymást. A táncdalok jó része magyar, ugyanaz, ami Pesten. Nagy keletje van a magyar láncszámoknak __ látni kell ett volna ezeket a fiatalokat, amint az „Akácos út...” című hallgatónkra tangót jártak! < Egész Lengyelország turis- táskodást kedvelő fiatalja itt ad találkozót egymásnak a rövid nyáron. Hajnalban és délelőtt másszák a Gie- wontot, délután felvonulnak a korzón. Nem véletlen tehát, hogy bármerre néz az ember, mindenütt kisportolt, nyúlánk, remek alakú fiatalokat lát. S a színek milyen orgiája honos itt. Karcsú, gyönyörű alakú szőkehajú lányon rövid, kék shortnadrág, ciklámen színű ujjnélküli blúz, pirosvirágos sárga szalmakalap, szoborszép lábán csattogó sarokpántnélküli szaténpapucs... Gubalowka ... Zakopane ké- nyelmesebbjeinek kirándulóhelye. Gyönyörű kilátás nyílik a lengyel és cseh Tátrára innen. Nézem a távolba vesző csúcsokat, amikor öreg pereces áll meg előttem. Lengyelül kínálja portékáját. Semmi kedvem enni, ezért, magyarul mondom, hogy kosár fizikatanárnő vagyok, most még képtelen lennék szakvéleményt mondani. Mégis azt meg kell mondani, nagyon nagy jelentőségű dolog történt ezzel a rakétával. Most már az ember következő lépése lesz: utazás a Holdba. Mióta csak az első hírt meghallottam a Holdba érő rakétáról, egyre csak az újságot, rádiót figyelem. Nagyon érdekelnek az újabb és újabb hírek, eredmények. Az is biztos, hogy ez a nagyszerű tudományos eredmény csak megerősíti a Szovjetunió viszönöm, nem kérek. Felcsillan a szeme: „Ááá... Te vengerszki!... S már nyújtja is a kosarát, hogy vegyek csak, amennyi kell... Nem kell fizetni sem. Ű nagyon szereti a magyarokat. Volt nálunk fogoly ... Elveszek egy perecet és egy doboz Kossuthot adok érte cserébe. Az öreg szemét elhomályosítja az emlékezés. Szégyenlősen elfordul. Es ez nem ritkaság. Lép- ten-nyomon sok-sok szeretettel találkoztunk. Ha meghallottak magyarul beszélni bennünket, mosolyogtak, ha vásároltunk mosolyogtak, ha mentünk a busszal integettek, mosolyogtak... Mi tagadás, jól esett ez. Egy kicsit magyar szemmel is körülnéztem Zako- pánéban, Lengyelországban. Jól esett látni, milyen nagy keletje van a magyar kon- zervárúknak, boroknak. Egy alkalommal végignéztem 35 rekesz magyar őszibarack eladását. Hosszú sorok álltak erte és dicséretére váljék azoknak a magyar lányoknak és fiuknak, akik szedték, mert a sok rekeszben mindössze 5 szem volt, amely megtörődött. Sajnálatos viszont, hogy egyetlen lengyel nyelvre lefordított magyar könyvet sem láttam a kirakatokban. Pedig kerestem Varsóban, Zakopanéban, Krakkóban, Kattowicében is. Krakkó... Még állnak a sok harcot látott várfalak. A monda szerint Krakusz herceg a falak tövében ölte meg a sárkányt. Azóta is sok vért és szenvedést láttak ezek a falak. Az elnyomást, az uralkodót jelentették a komor tornyok belül a Habsburgokkal és legutóbb Frankkal, a birodalmi főkormányzóval. Ma a turisták kedvelt lágpoütikában elfoglalt helyét. 1 Hiszen az az ország, amelynek népe a világűrt is meg tudja hódítani, csak tiszteletet, megbecsülést érdemelj Forradalmi eredménynek tartom a tudománynak ezt az újabb rendkívüli sikerét, amely történelmi pillanat tanúivá tette az embert. Gyermekeimet is nagyon érdekli ez a nagyszerű eredmény. Ök már arról álmodoznak mire felnőnek, körsétát tesznek a Holdon. És ezt az álmodozást én nem is tartom lehetetlennek. találkozóhelye. Kazamatáiban ott láttuk Szobieszky János, 111. Zsigmond és Báthory sírját, közös királyainkét. Kattowicében szálltunk a Pannónia expressre. Itt váltunk el kedves barátainktól, Jan Baumanntól és Ágitól a kedves lengyel—magyar fiatalasszonytól, akiben volt becsület megtanítani fiait mar- gyárul... Ostravában csallóközi magyar családok szálltak fel közénk a vonatra. Magyar szótól volt hangos az egész vonat, de hallottunk angolul, svédül, eszperantóul is beszélni. Cseh barátaink is nagyon udvariasak, kedvesek voltak. Bratislavában hajnalban megszállta fülkémet a bolgár vasutas női röplabda válogatott. Kondorfürtű, fekete, veszedelmesen csinos lányok mindegyike. Volt már bennem annyi szláv nyelvtudás, hogy társaloghattunk. Chopin, Re- belais, Leonardo da Vinci, Puskin, Hristo Botev, vagy akár Lollobrigida nevét mindenhol ismerik. Izgalmas és lelket gyönyörködtető szellemi párbajt vívtam a pirulásán huncut Stefivel, a kapitánnyal, pedig ő egy férfiakra nagyon veszedelmes, hajlékony és izmos Aphrodité termet előnnyel indult. És búcsúzáskor olyan nehéz csak udvariasnak lenni. Nekem sem sikerült. Dolgos, kis, erős kezét úgy fájt kiengedni a kezemből, dehát meg lehet-e fogni a hulló csi'lagokat? Mert Stefánia egy szép hullócsillag volt az életemben, épp úgy, mint a kéthetes lengyelországi üdülés és... egyiket sem lehet elfelejteni. Habonyi Zoltán
