Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-05 / 71. szám

1959. szeptember 5. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Megnyílt- a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Tegnap délután szélesre Magyarországon többen lép- tei is képviseltetik magukat, tárta kapuit a 63. Országos tek be a szövetkezetbe, mint Mezőgazdasági Kiállítás és ahányan azelőtt termelőszö- Vásár a nagyközönség előtt, vetkezeti tagok voltak. Amíg a felszabadulás előtti az idén ennek a nagy át­kiállításokat csak divatos ki- alakulásnak jegyében ren- rakatnak használták fel, ad- dezik meg a kiállítást. Ezért dig a felszabadulás óta el- a legjobb termelőszövetkeze­teit időszak kiállításai hí- tek és állami gazdaságok ven tükrözték az adott idő- üzemszervezési és termelési szak mezőgazdaságának hely- tapasztalatait, valamint a zetét. A múlt évi kiállításra szocialista falu életét, külön visszapillantva megállapít- pavilonban mutatják be a hatjuk, hogy sikeres volt és látogatóknak. Nagy súlyt ^ ______________ __^____ ú jabb eredményekkel gazda- fektet az idei bemutató me- 7gy a szécsényi, nagylóci gaz- gította a kiállítások történe- zőgazdaságunk egyik legfon- bljzät, a honti Győzelem tét. tosabb kérdésére, a komplex -psz burgonyát, a nógrádsza­Már a múlt évi kiállítás is gépesítésre. Ezt szolgálja a káli Haladás Tsz káposztát bizonyította, hogy hazai és külföldi gépujdonsá- küldtek a kiállításra, a Magyar Szocialista gok inpozáns szabadtéri be- A kiállítás iránt óriási az Munkáspárt ellenforrada- mutatója. A magyar mező- érdeklődés megyénk dolgozó lom utáni agrárpolitikája gazdaság belterjes irányú parasztsága, termelőszövetke- helyes volt, világosan bi- fejlődésének fellendítése cél- zeti parasztsága körében. Az zonyította. a nagyüzemi jából külön ismertetik a eddig igényelt utazási iga­gazdálkodás fölényét a kerteszet, a takarmanyter- zolványok tömegéből arra le- kisparaszti gazdaságokkal mesztés, az állattenyésztés kep következtetni, hogy az szemben. legfontosabb elkövetkezendő idei kiállítást többen tekin­Ez a tény az idén még vilá- feladatait. A kiállításon me- tik meg Nógrái gosabban, még erőteljeseb- gyénk dolgozó parasztsága, mint az elmúlt ben bontakozik ki. 1959-ben valamint termelőszövetkeze- bármelyikét. Ott látjuk a kiállításon a héhalmi Kovács Gábor tavalyi nagydíjas tehenét a Szekfűt, valamint en­nek két leszármazott te­henét. A csitári Csábi László bikájával indul a, nagy versenyben. A juhok között ott találjuk a szé­csényi II. Rákóczi Ferenc Tsz fésűs merinó kosait. Megyénket nagyobb részt a növénytermelés képviseli, tik meg Nógrád megyéből, kiállítások Hatvan kiváló szakmunkást nevel egy szocialista műszaki brigád Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni igazgatóságán alakult meg március első napjaiban a nógrádi iparme­dence első szocialista címért vetélkedő műszaki brigádja. A fiatal mérnökökből, tech­nikusokból álló brigádba meghívták tanácsadóként az idős Persik Lajos művezetőt, hogy a fiatalabbak mérnöki képesítéseik ellenére is a ta­pasztalt munkásvezető taná­csai szerint dolgozzanak. Az ötven év körüli mű­vezetőnek már a brigád munka kezdésekor több olyan javaslata volt, amelyek a vállalat leg­égetőbb problémái közé tartoznak. Elsők között szerepelt az Áramszolgáltató Vállalat jól képzett szakmunkás utánpót­lásának megszervezése. Az összesen több mint 2500 ki­lométernyi villanyhálózat és a hozzátartozó berendezések üzemeltetése is sürgette a kiváló szakmunkásgárda ki­alakítását, az új gyárak, üze­mek és épülő, bővülő háló­zat biztonságos energiaellá­tása pedig tovább fokozta ennek a feladatnak a nagy­ságát. Ezeknek megfelelően a brigád tagjai hamarosan megszervezték a szakoktatást és már a tavaszon megindult két továbbképző tanfolyam a vállalatnál. A brigád egyik tagja a 21 éves Kovács Ist­ván tervező technikus mű­szaki egyetemre akart levele­zőként beiratkozni, de fiatal kora miatt nem vették fi­gyelembe felvételi kérelmét. A brigád ezért azzal bízta meg őt, hogy Hat­vanban szervezze meg a hálózati szerelők tanfo­lyamát. A tanfolyamon harmincán vesznek részt olyanok, akik segédmunkásként dolgoznak a vállalatnál s a hathónapos tanfolyamon szakmunkás kénzésre készítik őket elő. Salgótarjánban 18 hónapos villamos műkezelő tanfo­lyamot szervezett a bri­gád, hogy a jövő évben elkészülő salgótarjáni energiaelosztó állomás ke­zelő személyzetét szak­mailag alaposan előkészít­sék. Az új alállomás ugyanis 30 kilométeres körzetben szinte az egész nógrádi iparmeden­ce energia ellátását irányítja és fedezi, s ez a munka jó szakmunkásokat, jó energeti­kusokat követel. Ezen a tan­folyamon ugyancsak 30-an vesznek részt a villanyszere­lő szakmunkások közül. Együttesen tehát 60 kiváló szakmunkást nevel a Salgó­tarjáni Áramszolgáltató Vál­lalat szocialista munka mű­szaki brigádja. Hogy jó kezekbe kerüljön a vezetés A pártélet élénk, mozgal­mas, várakozásteli napjait éljük most szerte a megyé­ben. A pártvezetőségek újjá- választása elevenítette fel így a községek, üzemek és hivatalok életét. A vezetés ügye fölött kell most dön­teni, amely a párt és gazda­sági élet tevékenységére hosszú éveken keresztül be­folyással lesz. Vezetőséget választanak a kommunisták, de egyben szervezetük har­cosságának, erejének, tekinté­lyének, tömegbefolyásának ügyéről is döntenek. A salgótarjáni járás terü­letén már a júliusi taggyű­lések alkalmával kezdetét vette a vezetőségek újjává- lasztását előkészítő munka. Akkor megindult és azóta napról napra fokozódik a vita, forr az élet. Mintegy 400 aktivista szorgalmazza a salgótarjáni járás pártszer­vezeteiben a választás jó elő­készítését. A Salgótarjáni Já­rási Pártbizottságon egymás­nak adják a kilincset, kérik a segítséget, tanácsot, a tá­mogatást. A Salgótarjáni Járási Párt- bizottság nagy gondot fordít arra, hogy a járás területén minden vezetőségválasztó tag­gyűlésen a legteljesebb mér­tékben érvényesüljön a párt­demokrácia, a szabad véle­ménynyilvánítás. Azt akar­ják, hogy mindenütt érvénye­süljön á bírálat s a munka során elkövetett hibákkal szemben önkritikus légkör Éppen ezért különös hang­súllyal hívták fel a járáshoz tartozó pártalapszervezetek tit­kárainak figyelmét a beszá­moló elkészítésére. A kistere- nyei bányaüzem külszíni alapszervezeténél a vezető­ségválasztó taggyűlés beszá­molójának elkészítését a pártcsoport értekezleteken kezdték meg. A pártcsopor­tok külön-külön megvitatták a legutóbbi vezetőségválasz­tás óta végzett párt- és gazdasági munka pozitív és negatív oldalait. A pártcso­portvezetők csoportértekezle­tet tartottak és így együtte­sen összegezték a pártcso- port-tagok véleményét. A pártcsoportvezetők tapaszta­latait azután a pártvezető­ség vitatta meg és azt egyé­ni tapasztalataikkal, vélemé­nyeikkel kibővítve fogtak hoz­zá a beszámoló elkészítésé­hez. A járási pártbizottság 9 kü­lönböző körzetben ismételten összehívta a párttitkárokat és pártaktivistákat, és újból megbeszélték a vezetőségvá­lasztó taggyűlés teljes lefo­lyását, módszerbeni segítsé­get adtak a választás lefoly­tatásához. Erre a célra egy külön forgatókönyvet is ké­szítettek az alapszervezetek részére, amelyben pontról- pontra megjelölték a taggyű­lések levezetésének minden mozzanatát. A forgatókönyv­ben megtalálható a taggyű­lést levezető elnök feladatai, a szervezési és technikai elő­alakuljon ki a taggyűléseken, készítés, a jelölő bizottság Közel 2 milKís üvegexport terven telöl Szép eredményt ért el a Salgótarjáni Üveggyár ex­porttervének teljesítésében már az első félévben is. Az értékelés alapján bebizonyo­sodott, 106 százalékra telje­sítette első féléves külföldi megrendeléseinek teljesítését. Jelenleg is új megrendelé­sek teljesítésén dolgoznak a gyár dolgozói. Csehszlováki­ába 650 000 félliteres tejes­üveget küldenek terven felül. Ugyancsak terven felül ké­szítik Bulgária részére a 100 000 pezsgős és másfélmil­lió sörösüveg megrendelést is. Megkezdődött a bányászházak értékesítése megyénkben Az építkezések ügyében A Ludányhaiászi Tégla- ezzel a törekvésükkel egyidő- gyárban a kongresszus tiszte- ben már a jövő évi termelé- letére tett felajánlások mara- süket is előkészítik. A kong- déktalan teljesítése ügyében resszusi versenyben eddig szorgoskodnak a dolgozók, de 92 700 darab terven felüli égetett téglát és 400 ezer nyerstéglát gyártottak. A jövő évi termelésük fokozása érdekében e hét végére 40 ezer köbméter földet távolí­tottak el a jóminőségű agyag­réteg fölül és a közeli napok­ban megkezdik az égetőke­mencéjük kibővítését is. Zsidai Teréz a téglagyár egyik legjobb lerakója, aki a kongresz- szusi versenyben napi 8—9 ezer darab nyerstéglát is lerakott. E hatalmas exkavátor és három darab dömper segítségével távo­lítottak el 40 ezer köbméter fedőréteget a jövő évi téglatermelés alapany agáról. Beszélgetés az OTP vezetőjével Kormányunk lehetővé tet­te, hogy bányászaink megvá­sárolhassák /azokat a lakáso­kat, amelyekben laknak, sőt a bányászházak értékesítése már meg is kezdődött me­gyénkben. Munkatársunk fel­kereste Szamoshelyi Jenő elvtársat, az OTP salgótarjá­ni fiókjának vezetőjét, s a bányászházak értékesítésére vonatkozó kérdéseire a kö­vetkező választ kapta: — Minden magánház építő tudja, hogy amíg felépíti ott­honát, akár saját erőből, akár OTP kölcsönnel, meny­nyi problémával kell meg­küzdenie, kezdve az anyag beszerzésétől, annak a hely­színre való szállításán ke­resztül a munkaerő biztosí­tásáig. Kormányunk ezeknek a nehézségeknek igyekezett elejét venni, midőn a nagy­arányú lakásépítési akciót vette fel programjába. Ennek alapján az 1957 évi bányászlakásépítési akció so­rán Kányáson 99. Rákóczi-te- lepen pedig 148 darab 1 és 2 szobás lakás épült fel, a bányászok és a dol­gozók lakásproblémáinak enyhítésére. A felépült lakások földszin­tesek, iker megoldásban ké­szültek és minden lakáshoz kb. 300 négyszögöl területű kert tartozik. Habár a fenti lakások ál­lami költségvetésből, állami kivitelezésben épültek, a párt határozata alapján kormá­nyunk lehetővé • tette, hogy a bányász dolgozók és más ál­lami vállalatok, hivatalok és intézmények dolgozói e la­kásokat megvásárolhassák. Az értékesítés feltételei igen kedvezőek, így az aránylag kisebb fizetésű dolgozóknak is megvan a lehetőségük ar­ra, hogy saját családiházhoz, illetve lakáshoz jussanak. A lakásokat az Országos Takarékpénztár értékesíti. Az 1 szobás lakások vételára 110 000 forint, a két szobá­soké pedig 120 000 forint. Ha a kérdéses lakást bá­nyász dolgozó vásárolja meg, már 10 százalékos vétel­árelőleg lefizetése mel­lett, sőt indokolt esetben egyszobás lakás esetén 3000 forint, kétszobás la­kás esetén 5000 fóréit készpénz lefizetése mel­lett is meg lehet kötni az adásvételi szerződést. Az adásvételi szerződés alá­írásával egyidejűleg a fenn­maradó vételárhátralék 1 százalékát lebonyolítási juta­lék címén készpénzben kell lefizetni. A vételár fennma­radó részét 2 százalék ka­mat felszámításával 30 év alatt törleszthetik a bányász dolgozók. További kedvezményt jelent a bá­nyász dolgozók részére, hogy a vételárból a bá­nyánál eltöltött szolgálati idő alapján 5000 forinttól 20 000 forintig terjedő en­gedményben részesülnek. Az értékesítési akció 1959. október 31-ig tart, tehát a vásárolni szándékozóknak ér­dekük, hogy mielőbb bizto­sítsák igényüket, annál is inkább,mivel — ■ tekintettel a kedvező feltételekre — me­gyénk területén igen nagy az érdeklődés a kérdéses laká­sok iránt. Az érdeklődők részére az Országos Takarékpénztár Nógrád megyei fiókja kész­ségesen nyújt részletes felvi­lágosítást — fejezte be vála­szát Szamoshelyi Jenő elv­társ. Forgács-telepi la­kásán kerestem fel Sótér Alajos bá­csit, a ma is fiata­losan mozgó 70 éves rokkant vá­járt, a régi har­cost. Jöttömre ci­garettára gyújtott, s letelepedtünk a ház előtti padra. — Hol is kezdjem el, hisz minden olyan régen történt. — Kezdjük talán 1919-cel — adtam szájába a szót. — Már akkor csapatvezető vájár voltam, ezen ne is Keserves volt csodálkozzon, mert már 19 éves korom­ra vájár lettem. Soha olyan jól nem kerestünk, mint a kommün alatt. A kommün alatt tanúsított magatar­tásomért tizenegyed magammal, Voj- tóczki Ferenc, Ré­vész Imre, Jakab Nándor, Vincze Jó­zsef és a többiek­kel a hajmáskéri és onnan a zalaeger­szegi internáló tá­borba vittek. 1920- ban hat keserves hónap után enged­tek -esakr haza. Ami ütleget ott kaptunk, abban sokan bele­haltak, én túléltem. Amikor visszajöt­tünk, állandóan csendőri felügyelet alatt álltunk. Na­gyon vigyáztak ránk, féltek tőlünk. Mi pedig kénytele­nek voltunk éhbé- rert dolgozni. Az 1922-es, az 1924-es, az 1926-os és az 1929- es sztrájkokban azért — amit a na­gyobb darab ke­nyérért, az embe­ribb megélhetésért indítottunk — tevé­kenyen részt vet­tem. Éppen ezek rtjiatt többször buj­dosnunk kellett. — És mit szól a mai bányászélet­hez? ... — tettem fel a kérdést. — Hja, kérem, most volna jó fia­talnak lenni . . . S. R. és a szavazatszedő bizottság elnökeinek feladatai. A módszerbeli segítségek mellett külön felhívták a fi­gyelmüket az olyan alapszer­vezeteknek, mint Karancsal- ja, Karancskeszi, Karancsla- pujtő, Kisterenye falu stb., ahol több az idősebb, koro­sabb párttag, s ahol több­ször megtörtént már, hogy el kellett halasztani a tag­gyűlést, mert létszám hiá­nyában az nem volt határo­zatképes. Itt különös gond­dal kell végezni a taggyű­lést előkészítő szervező mun­kát. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a titkos válasz­tás lefolytatásához biztosíta­ni kell az urnákat, a jelöltek névsorát elkészítő technikai munkatársait, gépírónőt is. A salgótarjáni járásban je­lenleg 190 tagjelölt van. S hogy a tagjelölteket is kel­lőképpen .felkészítsék a veze- töségválasztó taggyűlésekre, ennek érdekében az instruk­tort körzetekben előadásokat tartanak a tagjelöltek részé­re. Ezeken az előadásokon a párt szervezeti szabályza­tát ismertetik és ezzel elő­segítik a tagjelöltek felké­szülését, a párttagok és tag­jelöltek jogainak és köteles­ségének tisztázását. Ahol pe­dig kevesebben vannak tag­jelöltek, ott külön-külön be­szélgetnek velük a vezető­ségválasztásról. A járási pártbizottság ala­pos előkészítő munkája érez­teti hatását a pártalapszer- vezetaknél. Rau-Albertaknán a taggyűlési beszámoló elké­szítése után a külön e cél­ból összehívott pártvezetősé­gi ülésen alapos revízió alá vették a beszámolót. Surányi Tmréné például kérte, hogy bővítsék még ki a beszámo­lót olyan megjegyzéssel, amely a KISZ-szervezetet bí­rálja, mivel az a pártszer­vezet erősítésének ügyében hosszú időn keresztül nem tett javaslatot tagjelölt fel­vételre. A kultúrigazgató azt kérte, hogy önkritikusan fejt­sék ki a beszámolóban, hogy a rau-albertaknai kultúráiét fellendítéséhez a pártszerve­zet nem adott segítséget. De a kisterenyei falusi pártve­zetőségi ülés is délután öt órától este fél 11 óráig vi­tatkozott a különben kollek­tiven elkészített beszámolón. De a többi szervezeteknél is mindenütt érezni lehet a fe­lelősségérzetnek olyan lég­körét, amely előnyös és biz­tató a vezetőségválasztó tag­gyűlések sikerét illetően. Most már megkezdődött a vezetőségek újjáválasztásának gyakorlati munkája. Egy-két c.iapszervezetnél már döntött a tagság, hogy kinek a ke­zébe adja a pártszervezet irányítását: A nagyobb rész­ben azonban még hátra van a választás. Azoknál a párt­szervezeteknél, ahol még nem történt meg a vezetőség újjá- választása, fel kell használni a már lefolyt taggyűlések ta­pasztalatait és fokozni kell a tagság aktivitását. A vezető­ségválasztó taggyűléseknek azt a célt kell szolgálniok, hogy a választások után a pártszervezetek harckészsége tovább növekedjen. Ezeknek taggyűléseknek fontos ha­tárkőnek kell lenniök a párt- szervezetek életében. Bár fontos, de nem elég csak a választások formai előírásait betartani. A taggyűléseken kialakult vitáknak föltétlenül hozzá kell járulniok a párt­tagok kommunista nevelésé­hez. FA kell érni, hogy ezek a taggyűlések kedvezően be­folyásolják a pártegység ki­alakulását, a pártszervezetek belső életének megszilárdulá­sát. Szolgálni kell a vezető­ségválasztásnak a kollektív vezetés érvényesülését, a bí­rálat és önbírálat pártszerű kibontakozását, de nem utol­sósorban segíteni kell a párt márciusi határozatának meg­valósítását és azokat a fel­adatokat, amelyek a járás területén a nagyüzemi me­zőgazdaság kialakításában a párttagok és pártonkívüliek előtt állnak. Orosz Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom