Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-12 / 64. szám

V959. augusztus 12. nögrAdinépújság 3 Pótoljuk a lemaradást a beruházásokban Még egyszer a lőmesteri ügyről A part Politikai Bizott­ságának a gazdaságos termelésről hozott 1958. évi . latározata alapvető feladat­ként szabja meg a beruhá­zások ésszerű, gazdaságos felhasználását és a befeje- ■.etlen beruházások csökken­ését is. Megyénkben jelen­es a folyamatban levő be­ruházások állománya meg­haladja a 224 millió form­et. Ehhez jön még az a több r int 18 millió forint, amely termelőszövetkezetek fej­lesztésére szolgál. valamint HZ olyan beruházások, ame­lyek irányítása központilag, yagy más megyéből törté­nik. Ezek összege hozzáve­tőlegesen 25 millió forintot tesz ki. A párthatározat alapján az 1959. évi beruházások kivi­telezésénél a legfontosabb irányelv, hogy azok megkez­dése előtt megvizsgálják a szükségességet és gazdasá­got, koncentráltan valósulja- r ak meg a beruházások. Eh­hez tartozik az úgynevezett optimális kivitelezési idő biz­tosítása. Ugyanakkor a már­ciusi párthatározat megvaló­sítása érdekében központi kérdésként jelentkezett, hogy beruházási politikánk is szol­gaija az önköltség csökken­tését, a termelékenység eme­lését. Fontos követelmény to­vábbá a beruházások teljes tervdokumentációjának biz­tosítása már a kivitelezés m< gkezdése előtt. A megyei párt-végrehajtó bizottság megvizsgálta és legutóbbi ülésén megtárgyal­ta megyénk beruházási Poli­tik íjának helyzetét. Megálla­pít! *tta. hogy 1959 első felé­ben a beruházások pénzügyi megvalósulása rossz volt. Valamivel jobb a műszaki készültség foka. azonban min'! a kettő elmaradt a kö­vete mények mögött. Ami a szül ségességi indokolást és a g izdasági számításokat il­leti. általános tapasztalat, hoff/ ezek helyesek, csak ki­sebb utólagos javításokra volt szükség a beruházások többségénél. Azonban több beruházó helytelen elvből in­dult ki. hogy kezdjenek meg minél több éoítkezést, mert a további folytatásra úgyis biztosítják a pénzt. Ez a helytelen szemlélet járult hozzá ahhoz, hogy például az elmúlt évben meghaladta a 235 millió forintot a befe­jezetlen beruházások állo­mánya. Ez év első felében csökkenés állott be. azonban több objektum (pl. a Vasas stadion öltözője és fürdője, műszaki hibák egyes lakás­építkezéseknél) rontani fog­ják az eddiffi arányt és az év végére újabb növekedés várható. IJincs minden rendben a beruházások terv­dokumentációjának biztosítá­sában sem. ' Némi fejlődés ellenére még mindig több jelentős probléma van e te­kintetben. A szénmedencé­ben például 6 fontos beru­házás tervfeladata még nem készült el. Fennáll annak a veszélye, hogy a bank zá­rolja az e célra biztosított hiteleket. A tapasztalatok azt is mutatják, bogv na­gyobb körültekintéssel kell megvizsgálni a beruházások anyagi, műszaki összetételét. Ez mutatja azt, hogy a be­ruházási összegből mennyit használnak fel építkezésre, illetjve sértek. technológiai berendezések beszerzésére és egvéb költségekre. Megyénk beruházásainak anyagi, mű­szaki megoszlása kedvezőt­lenül tér el az országos át­lagtól. Dedig a gének és be­rendezések arányának növe­lése i meggvors'tia és hatéko­nyabbá teszik az új tech­nika! bevezetését, a termelé­kenység növekedését. Ezek a legfontosabb és ál­talános elvi kérdések arra 'híviák fel a figyelmet, hogy mpgyénk beruházási Doliti- ká/iának nasvobb gondosság­gal és körültekintéssel szük­séges intézni .az ügyeket. Na­gyobb megalapozottságra és lelkiismeretességre van szük­ség a közvagyon fejlesztésé­ben. a népgazdaság anyagi erőinek felhasználásában. Ezek mellett néhány legfon­tosabb vállalatnál, illetve be­ruházási tételnél fokozottabb gondosságra van szükség. Általában a szénmeden- ** cében a gazdaságos- sági szempontok nem jutnak kellően érvényre. A műszaki tervek hiányosságai ellenére az építkezéseket megkezdik, folytatják. Az 1960. évi be­ruházásokra vonatkozó trösz­ti javaslatok 90 százaléka minden tervdokumentáció és költségvetés nélkül készül el. A szorospataki medveakna például 1957-ben 1 millió fo­rint külön költségbe került, mert a tervfeladat hiánya miatt szünetelt az építkezés. Nem helyes az sem, hogy a szénfelrakás gépesítésének kezdeti eredménye mellett elmaradás van a jövesztés, a szállítás technikai színvo­nalának növekedésében. Ugyanakkor kevés gondot fordítanak a már meglevő létesítmények üzemeltetésé­re is. Hasonló probléma van a Salgótarjáni Acélárugyár hi­deghengermű üzemének épí­tésénél is. A tervfeladat hiá­nyosságai miatt az ez évre előirányzott beruházási ösz- szeg több mint fele nem ke­rül beépítésre. A Zagyvapál- falvi Üveggyár új üzemré­szének határidőre történő előkészülését a technológiai, gépészeti és műszerezési terv­feladatok hiánya veszélyez­teti. A lakásépítési progra­mot szintén műszaki akadá­lyok nehezítik. Megyénk ez évi beruházási programjá­nak első félévi tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy gazdasági munkánknak ez a fontos része még közel sem került az őt megillető helyre. Általában gazdasági és mű­szaki vezetőink lényegesen kevesebb figyelmet és ener­A IX. vasutasnapon me- gyeszerte ünnepségeket tar­tottak. A salgótarjáni vasutasok meghívására csehszlovák vasutas kül­döttség is ellátogatott az ünnepségre. A küldötteket Reiprich Vil­mos, a füléki fűtőház főnök­helyettese vezette. Az ünnep­ségen 13 vasutast jutalmaz­tak rendkívüli előléptetés­ben, hárman oklevelet, ket­ten kiváló dolgozó jelvényt és pénzjutalmat kaptak, két KISZ-fiatalt pedig KISZ-jel- vénnyel és oklevéllel jutal­maztak jó munkájáért. A kisterenyei vasutasok kettős ünnepet ültek vasár­nap: a IX. vasutasnapot, és az élüzem feltételek teljesí­téséért kapott vezérigaz­gatói elismerés elnyerését. Eredményes munkájáért ezen a napon nyolc állomási dol­gozó kapott kiváló dolgozó oklevelet, hárman soronkí- vüli előléptetésben részesül­tek. Ezenkívül több mint 23 ezer forint jutalmat osztot­tak szét. Kaszás elvtárs fű­tőházi dolgozó pedig érde­mes vasutas kitüntetést ka­pott. Az ünnepélyes alkalom­ból 1860 tonnás, túlsúlyos Ványvonatot indítottak Hatvanba. Négy megye — Pest, Szol­nok, Heves és Nógrád ter­melőszövetkezetei villamosí­tásának egy részét az Észak- magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat salgótarjáni üz­letigazgatósága vállalta az idén. Közel 3 milliós beru­házással összesen 19 termelő­Érettségizett fiúkat és leányokat optikai és fotó tanulóknak azonnal felveszünk. Bő­vebb felvilágosítást a helybeli Ofotértban. (243) giát fordítanak e fontos kér­désre, mint a közvetlen napi feladatok. Hasonló a helyzet mozgalmi szerveinknél is. A párt és szakszervezetek igen ritka esetben és többségé­ben csak felszínesen tanács­kozzék meg üléseiken a be­ruházás helyzetét. A terme­lés pártellenőrzése ebben a tekintetben sokkal gyengébb, mint azt a helyzet megköve­telné. Mozgalmi és gazdasági ve­zetőinknek világosan meg kell érteniök, hogy a beru­házások határidős és gazda­ságos végrehajtása elsőrendű politikai kérdés. Hogy csak más példát ne említsünk, a termelőszövetkezeti istállók elkészítése a tél beállta előtt nem jelent egyebet, mint a szocialista mezőgazdaság meg­teremtésének segítését. Álta­lában a félben maradt, be­fejezetlen és elhúzódó beru­házások kedvezőtlenül hat­nak a közhangulatra is. Ha a gazdasági és mozgalmi ve­zetőink mindenekelőtt bel­politikai kérdésként kezelik majd gazdasági tevékenysé­günknek e fontos részét, ak­kor jobban megértik, hogy a párt és a kormány miért fordít olyan nagy gondot erre a területre, miért sza­bályozza határozatokban és rendeletekben a beruházások tervezését és kivitelezését. A második félév még ” hátralevő részében szükséges minden erőfeszí­tést megtenni, hogy az első félévi lemaradást pótoljuk és a beruházásokban is olyan eredményeket érjünk el, mint a kongresszusi munka­verseny egyéb tekintetében. A vonatot — most először — két kisterenyei mozdony to­vábbította igen jó teljesít­ménnyel. A balassagyarmati vasuta­sok délelőtt nagygyűlésen vettek részt, ahol megjelentek a város lakói is. Közel 20 000 forint jutalmat osztottak szét a kiváló dolgozók között. Mintegy 80 vasutas dolgozó részesült különböző jutalom­ban. A pásztói vasútállomás dol­gozói a vasutasnapon eddig végzett jó munkájukért ve­zérigazgatói dicséretben és pénzjutalomban részesültek. A délelőtti ünnepi nagygyű­lésen több százan gyűltek össze. Ott voltak az ünneplő vasutasok között a köz­ség vezetői, a helyi ter­melőszövetkezet és állami gazdaság dolgozói is. Az egybegyűltek lelkes tap­sai között vette át 18 dolgozó jutalmát, kitüntetését. A pásztói gazdasági vasút­nál szombaton ünnepelték a vasutasnapot. Ekkor vették át a vezérigazgatói elismerést is. amelyet első félévi mun­kájuk alapján kaptak. So­mogyi János főpályamestert érdemes vasutas kitüntetés­ben részesítették. villamosítását szövetkezet gazdasági épüle­tébe és családjainak ottho­nába kellett eljuttatni az új hálózati vezetéken a villa­mos energiát. Egész éves termelőszövet­kezeti villamosítási tervük teljesítését augusztus 20-ra vállalták az Áramszolgáltató Vállalat szakemberei. A ter­melőszövetkezetek fokozot­tabb megsegítésére külön műszaki brigád alakult a sal­gótarjáni üzletigazgatóságnál, amely három tsz villamosí­tásának tervét társadalmi munkában készítette el. A brigád körültekintően ellen­A kulturált kereskedelemért A Szövetkezetek Nógrád megyei Központja különösen ebben az évben tett sokat azért, hogy megjavítsa első­sorban a falvak kereskedel­mét, új kereskedelmi formát vezessen be a községekben is. Ezért azokon a helyeken, ahol erre lehetőség nyílott, már ebben az évben is meg­valósítják az önkiszolgáló, illetve az önkiválasztó üzleti rendszert. Erre a célra 1959- ben 300 000 forintot irányoz­tak elő, melyből 250 000 fo­rintot már felhasználtak. Ed- dik két önkiválasztó üzletet nyitottak — elsősorban mű­szaki áruknál, varrógépeknél, könyvesboltnál — és a csü­törtökön Szirákon megnyí­lott önkiszolgáló bolttal együtt már tíz ilyen új ke­reskedelmi formával működő boltja van a földművesszö­vetkezetnek. A tervek szerint ebben az évben még négy önkiszol­gáló boltot létesítenek a me­gyében, hogy a kulturált ke­reskedelem lehetőségeinek megteremtésével gyorsítsák a dolgozók kiszolgálását. Most már csak az szük­séges, hogy dolgozóink mél­tányolják a kereskedelem eme intézkedéseit s a kör­nyezethez megfelelően a kul­turált kereskedelemhez mél­tóan huasználják az új üz­leteket. A takarékosság elve érvé­nyes a kereskedelemben is. Ez a gondolat vezette az Ál­lami Áruház dolgozóit, ami­kor kidolgozták elvben és gyakorlatban egyaránt a lel­tározással kapcsolatos mód­szert. Az új módszert csütörtö­kön a Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékes előadói előtt kipróbálták. Munkatár­sunk felkereste Háhn György- nét, az Áruházak Kereske­delmi Igazgatóságának egyik előadóját, nyilatkozzon az új kísérletről. — Rövidesen fölterjesztjük a Salgótarjáni Állami Áru­ház nagyszerű javaslatát a miniszter elvtárs elé. Remél­jük. elfogadja. Ez a jövő lel­tározási formája. Legnagyobb érdeme véleményem szerint, hogy minimálisra csökkenti a munkaerő felhasználást és forgalmi kiesést. Eddig négy ember nyplc óra alatt csinálta azt, amitNmost az új módszerrel két ember négy óra alatt elvégez. Ér­deme az is, hogy a dolgozó­kat nem hagyja kétségben, hanem azonnal közlik velük a leltár eredményét, kizárja a manipulációt, esetleges többlet eltűnését, illetve hiány pótlását ép­pen az azonnali eredmény- hirdetéssel. A módszernek különösen azért van jelentősége, mert a kereskedelem fokozottan rá­őrizte a közös gazdaságok villamosítási munkáinak leg­apróbb részleteit is. A jól szervezett 1 munka meghozta sikerét. A Salgótarjáni Áram- szolgáltató szakemberei a négy megye 19 termelőszö­vetkezetének villamosítását a múlt szerdára befejezték. A munkák során több mint 23 000 méter nagyfeszültségű hálózatot építettek, mintegy 350 vas és vasbeton tartóosz­lopot állítottak földbe és a transzformátorokat is felsze­relték. A termelőszövetkeze­tek most már a gazdasági és lakóépülteek belső szerelési munkáit végeztetik. Két éve született meg bá­nyászaink elhatározása: szün­tessék meg a függetlenített lőmestereket, s helyettük a munkát a csapatvezető vájá­rok végezzék el. Az új mód­szer bevált. Elég csak pél­dának említeni, hogy jól kép- bett bányászok kerültek is­mét a fejtésekre. Csak Mi- zserfán közel 30 korábbi lő- mester állt vissza a terme­lő munkába, ugyanígy Mát- ranovákon és a többi üze­mekben is. Ami azonban a legfontosabb, megszűnt a csa­patokban a lőmesterre való várás. Ez különösen jelentős, hiszen a ciklusos munka ma sem hódított tért, s általá­ban a robbantás mindenütt egyszerre kezdődik. Ilyenkor értékes percek, sőt nem egy­szer órák vesznek el. Talán ;alig volt olyan csapat, ahol la robbantásra való várako­zás ne jelentette volna mű­szakonként egy-két csille szén ! kiesését. Jóllehet az sem kö­zömbös a gazdaságos termelés I megvalósításában, hogy mi- ; lyen az improduktív, a nern- ; termelő létszám. Talán dió- ; héjban ezek a legfontosabb ! jellemzői a lőmesteri ügynek. ; Mi történt az elmúlt két év | alatt, megoldódott-e minden ; probléma? ; Annak idején többen szó­ív átették, ha a vájárok vég­tér az új árusítási formákra. Somosi István, az Áruház igazgatóság árufogalmi osz­tályának előadója így véleke­dik az újításról: — Én rendkívül ötletesnek találom. Különösen nagyszerű a szakaszos leltározásban az, hogy nem zavarják egymást bemondással, nem lehet elér­teni a szavakat, mert a be­osztott dolgozók önállóan végzik a leltárt. Ha viszont zik el a robbantást, kómoly felelősséget vállalnak maguk­ra. Elég egy gondatlan lé­pés és akár a gyutacs, vagy töltet több ember életét ki­olthatja, kárt tehet bennük. Ha ilyen baleset történik, nyilván a lőmesteri teendőt végző bányászt vonják fele­lősségre. Ez nem volt titok soha. s bányászaink mégis vállalták a feladatot, a fe­lelősséget. Azt azonban nem értik még ma sem, hogy ezért a munkáért miért nem kapnak külön 4—5 százalé­kos juttatást. Idézhetnénk Mi- zserfáról Marosvári Imrét, aki ezt a problémát a leg­utóbbi termelési tanácskozá­son felvetette. Mint elmon­dotta. ez nemcsak anyagilag jelentős, hanem erkölcsileg: Is komoly elismerés lenne. Ügy érzik, erre van is lehetőség, hiszen csak az üzemnél kö­zel 30 függetlenített lőmcs- ter bére marad most meg. Persze hozzátehetem mind­járt. ez nem kizárólagosan csak mizserfai ügy. Az új módszer hasznossá­gáról már szóltunk. Remél­jük a robbantást végző vá­járok kérése rövid időn belül orvoslást nyer. Nem jogtalan követelésről van szó, hanem a végzett munka megbecsü­valamilyen baj van, még min­dig megvan a lehetősége az azonnali utánanézésnek, eset­leg éppen a régi módszer se­gítségével — mondotta So­mosi István. Minden bizonnyal a keres- kede'mi szakemberek körében is nagy tetszést arat majd az árusítás melletti leltározás. Népgazdaságunk pedig több­millió forintot takarít meg ez­zel az új megoldással. KÉPEK az c AeÁlá un} (j át'b 6 ( Oldalt: Bővítik a hideghengermű gyárrészlegét. Az épülő áthúzó pá­coló csarnok az év végére mint­egy 5,5 millió be­ruházással elké­szül. Lent:' Szállítják a Salgótarjáni Acélárugyár vas­öntödéjéből a ko- killákat az ózdi öntőcsarnok részé­re. A kokillák ja­vított minősége nagyban elősegíti a kohászat ter­melését. Megyeszerte megünnepelték IX. vasutasnopot Határidő előtt befejezték a tsz-ek «fTgrwi :>>j *£V léséről. — tob — JELENTŐS ÚJÍTÁS A KERESKEDELEMBEN Leltár — árusító# közben t

Next

/
Oldalképek
Tartalom