Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-26 / 68. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 26. Új egészségügyi állomások, 2800 aktíva kiképzése, anyák iskolája, házi betegápolás a vöröskereszt tervében Fényekés árnyak a bokori pártszervezet munka Mindjárt elöljáróban kell kijelenteni, hogy a bokori elvtársak, a bokori kommunisták jó munkát végeztek tavasszal, amikor arról volt szó, hogy meg kell gyorsítani a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ennek a munkának az élére a párttagok álltak, hiszen valamennyien dolgozó parasztok, olyanok, akik már korábban is szimpatizáltak a nagyüzemi gazdálkodással, így, amikor a termelőszövetkezet megalakításáról volt szó, elsőnek mindjárt a párttitkár, Mihalik János elvtárs felesége, és apja lépett a közös útra 10 kataszteri hold földjével. De követték őket a többiek is: Kratki János 10, Marosvölgyi József 6, Vladár Mihály 9, Istenes Zoltán 5, Vájsz Pál 3 és Pető János párttag, kőműves felesége is 7 kataszteri hold földjükkel. A példamutatás, a gyors elhatározás nem maradt eredménytelen. Bokor termelőszövetkezeti község lett, egy család kivételével valamennyien a közös útra léptek. Ezután érthetően MEGVÁLTOZOTT a KÖZSÉGI PARTSZERVEZET MUNKÁJA, ténykedése. A falu kommunistáit taggyűléseken, vezetőségi üléseken már az a kérdés foglalkoztatta, hogy mit, hogyan a jövőben. És a továbbiakra alapos, jól meggondolt, a termelőszövetkezet tagjaival megbeszélt munkatervet készítettek azért, hogy már a tavasszal, vagy a nyáron biztosítsák az őszi munkák sikeres beindulását. Hogyan cselekedtek? A termelőszövetkezeti alakuló gyűlésen a tagok is úgy kívánták, hogy a vezetőségben legyenek ott a kommunisták, hogy okos szóval, politikai és termelési tapasztalataikkal segítsék a közös munkáját. Mihalik János elvtárs, a párttitkár a termelőszövetkezet agronómusa lett — ez a szakképzettsége is. Az intéző bizottságba Vladár Mihály elvtársat, az ellenőrző bizottságba Istenes Zoltán elvtársat, a fegyelmi bizottságba pedig Marosvölgyi József elvtársat választották. Ténykedésük érthetően arra irányul, hogy megteremtsék az őszi indulást úgy, hogy a havonta rendszeresen megtartott termelőszövetkezeti közgyűlésen a munka valamennyi részét megbeszéljék a tagokkal. Csakis így következhetett be, hogy a termelőszövetkezet tagjai — ha tavasszal még egyénileg is gazdálkodtak, saját munkájuk mellett HOZZÁLÁTTÁK a közös ELVÉGZÉSÉHEZ IS. Már a tavasz folyamán — az állami tartalék és a legeltetési bizottság földterületén 300 hold vörösherét vetettek, amihez a vetőmagot a tagok biztosították. Ebből nem kevesebb, mint 200 mázsa takarmányra számítanak. De zabot is vetettek 4 holdon a tavasszal, hogy a közösbe vitt állatállomány etetésével ne legyen fennakadás. A pártszervezet, a kommunisták javasolták azt is, hogy a kaszálóról lekerülő szénát — a háztáji állatok takarmányának biztosításán felül a közösbe vigyék. Az első kaszálásból 180, a másodikból mintegy 120 mázsát biztosítanak a termelőszövetkezet részére. És hogy valóban bőven legyen takarmányuk, az elmúlt napokban azt tették, hogy az alsótoldi tanácstól 47 mázsa zabot és 6 mázsa árpát vásároltak a közös állatállorpány etetéséhez. Bokoron még javában folyik a cséplés, de már nem az egyén, hanem a közösség érdeke áll a középpontban. Most már a jövőre gondolnak, s a pártszervezet útmutatása, javaslata alapján a közösben dolgoznak a legtöbben. Közösen készítették el az őszi vetésforgót. Megállapodtak abban, hogy a Kes- kenyföldek és a Csapások dűlőben búzát, a Szilos dűlőben rozsot, a Nagygalambos dűlőben őszi árpát vetnek. S mivel ezzel a tervvel elkészültek, azonnal hozzáláttak a trágya hordásához, de megkezdték az őszi szántást is — eddig mintegy 100 kataszteri holdon végezték el ezt a munkát. Az őszi vetéshez 150 mázsa őszi búzát, 10 mázsa rozsot cserébe rendeltek — a cseremagot természetesen a tagok biztosítják — 20 mázsa ősziárpa vetőmagot pedig kölcsönbe rendeltek a terményforgalmi vállalattól. Sok a fény a bokori párt- szervezet munkájában. És ha az előbbiekhez hozzávesszük még azt is, hogy már biztosították a közös állatállomány részére az alomszalmát, az istállót, hogy kialakították a jövő gazdálkodásának TERVÉT. mely szerint a fő termelési ág az állattenyésztés és az aprómagtermesztés lesz, azt mondhatjuk: a bokori kommunisták mindent megtettek azért, hogy ősszel új úton, a közösben kezdjék meg a munkát a község dolgozó parasztjai. Ennek a fénynek azonban sajnos, van még árnyéka is. Bár ez az árnyék korántsem olyan, hogy ne lehetne megszűntetni. De szükséges, hogy beszéljünk erről is, szükséges, hogy megszüntetéséért a bokori kommunisták is harcoljanak. Miről van szó? A gazdasági feltételek megteremtése mellett NAGYON FONTOS A MUNKA POLITIKAI ALAPJÁNAK BIZTOSÍTÁSA IS. Ezzel pedig kicsit hadilábon áll a bokori pártszervezet. Nem lehet a politikai munkával a gazdasági tevékenység megkezdéséig várni! A pártszervezetnek már most kell arról gondoskodnia, hogy újabb párttagokkal erősítse sorait — erre minden lehetőség biztosítva van! A tagfelvételt a Központi Bizottság határozata biztosítja. De akadnak olyanok a faluban, akik magatartásukkal, politikai érettségükkel alkalmasak is arra, hogy a pártszervezet tagjai sorába lépjenek. Ifj. Mihalik Mihály például bebizonyította hűségét a párthoz azzal, hogy a hívó szóra az elsők között lépett a közös útra. Cserenyi Márton pedig már ki is nyilvánította szándékát: párttag szeretne lenni. De ha továbbra is azt az elvet vallják — mint Mihalik elvtárs, a párttitkár — hogy csak a munkák beindulása után foglalkoznak pártépítéssel, új tagok felvételével, akkor téves úton járnak, amelyen sürgősen változtatni kell. Természetesen a politikai munka ne csak abban merüljön ki, hogy e cikk után előtérbe helyezik a tagfelvételt, s semmi mással már nem törődnek. Inkább még szélesebb körben foglalkozzanak a gazdasági munkák mellett a falu dolgozóinak politikai életével is. Hiszen SEGÍTENI KELLENE A PÁRTSZERVEZETNEK a KISZ munkáját — amely csak papíron létezik, meg kell szervezni a nőtanácsot, a vöröskeresztet, hogy ezeken a tömegszervezeteken keresztül, a párt segítségével alakítsák ki az új típusú embert Bokor községben is. A politikai munka csakúgy, mint a gazdasági tevékenység megkezdése nem vár október 1-ig, a közös gazdálkodás hivatalos megkezdéséig. Mind a kettő ma fontos, most kell végezni. A bokori elvtársaknak pedig van tapasztalatuk e téren is, s ha a kettőt párosítják, virágzó gazdálkodást, eredményes politikai munkát tudnak kifejteni a közösség érdekében. pártszervezetek és pártvezetőségek új- jáválasztására való előkészületek közben járásunk párttagjai, pártmunkásai körében gyakran szobákénál, hogy pártszervezeteink munkastílusa mennyiben felel meg pártunk Központi Bizottsága helyes, egyenes, politikájának. Nem torzítja-e el ezt a helyes politikát egyes pártszervezetek helytelen gyakorlata? A járás több pártszervezeténél megvizsgáltam a helyzetet, az a megállapításom, hogy a szervezetek munkastílusában egyre kevesebb az olyan negatív vonás, amely a dolgozó tömegek szerepét lebecsülné, vagy különböző ürügyek alapján a tömegekre való támaszkodást visszautasítaná. Ellenkezőleg, egyre inkább az a helyes gyakorlat válik jellemzővé, hogy bátran támaszkodnak a párt és kormány határozatainak végrehajtásában a pántonkívüli dolgozókra. Nyíltan, őszintén közelednek a pártonkívüli dolgozókhoz és teremtenek élő, eleven kapcsolatot velük. Ennek számos községben az az eredménye, hogy kezdve az 1958 novemberi választásoktól, rendszeresen együttműködnek különböző gyakorlati feladatok megoldásában a párttagok és pártonkfvüli aktivisták. Az ilyen együttműködés alapján születtek olyan eredmények, mint például a tavasz folyamán Karancsság termelőszövetkezeti községgé alakulása. Ebben a községben a pártszervezet bátran, bizalommal fordult a HazaMegyénk vöröskeresztje gazdag féléves tervprogram alapján végzi munkáját. Ennek a féléves munkának a középpontját a vöröskeresztes kongresszus határozatának végrehajtása képezi. A vöröskereszt nagy gondot fordít az ipari munkásság, különösen a bányász területek egészségügyi ellátására, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből következő sajátos feladatokra Figyelmet és gondot fordít a termelőszövetkezetekre és a termelőszövetkezeti dolgozók egészségügyi ellátására és felvilágosítására. fias Népfront Bizottság és a tanács a pártonkfvüli dolgozókhoz, összefogással küzdik le a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti nehézségeit és egyre több eredménynyel dicsekedhetnek a közös gazdálkodás fejlődését, a munka szervezett kialakulását illetően. A pártszervezet részéről a bizalom a pártonkívüli dolgozók iránt abban is kifejezésre jutott, hogy az egyik pártonkívüli középparasztot javasolták és választották meg a termelőszövetkezet elnökének. A bizalomra bizalom volt a válasz. Az akkor még pártonkívüli tsz-elnök ragaszkodott a legjobban ahhoz, hogy az egyébként nyugdíjas bányász községi titkár legyen a termelőszövetkezet tagja, a termelőszövetkezet pártszervezetének titkára. Ezután pedig többen a dolgozók közül az elnökkel az élen — kérték a pártba való felvételüket és folyamatosan eddig hat dolgozót vettek fel a pártba, soronkívül egyből taggá. asonló formában dolgozik Ságújfalu község pártszervezete is. A párttagok és pártonkívüli dolgozók együttes erővel és a legnagyobb gondossággal készítik elő a termelőszövetkezet eredményes indulását. Szinte egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy ilyen, vagy olyan közös problémát meg ne oldanának. Az összefogás és a jó szervezés máris szép eredményeket hozott. A termelőszövetkezet indulására helyes tervet készítettek, amelynek megvalósítása A feladatok végrehajtásának érdekeben, valamint a társadalom részére igen hasznos és gyümölcsöző szervezeteket, illetve egészségügyi állomásokat kell létrehozni. Járásonként három-három községben szervez a vöröskereszt egészségügyi állomást, valamint a vöröskeresztes aktívák számát is 250 fővel növelik. Két bányaüzemnél felülvizsgálták a dolgozók védőruha használatát, a csizmák rendbentartását, ami a bőrfertőzés elkerülése szempontjából szükséges. Ezt a munkát az üzem egészségügyi szakbizottságából alakult brieredményesen halad. A termelőszövetkezet építkezését az egész község szemmel kiséri, ha kell a segítség, azonnal van jelentkező is a munkára. Az aratás legszorgosabb időszakában sem feledkeztek meg arról, hogy az építkezés milyen fontos az eredményes induláshoz. Volt olyan vasárnap, hogy a pártszervezet felhívására 80-100 dolgozó, tsz-tag és bányász, egy nap alatt 34 ezer darab téglát és több köbméter sódert szállított az építkezéshez, nehogy a munka megakadjon. A fepti példákon kívül még számtalan tény és adat bizonyítja pártszervezeteink munkastílusára egyre jobban jellemző a tömegek, a pártonkívüli dolgozók iránti bizalom, a pártonkívüliekkel való szorosabb kapcsolat kiépítése. Egyre jobban kezd érvényesülni a gyakorlatban az az elv is, hogy pártfunkciót kivéve, minden vezető posztot pártonkívüli dolgozó is betölthet. Bizonyítja ezt, hogy a járás négy termelőszövetkezeti községéből; három helyen pártonkívüli középparasztot választottak tsz- elnöknek. De növekedett a párt országos értekezlete óta az államapparátusban is a pártonkívüli dolgozók számaránya. A pártonkívüli tömegekkel való helyes foglalkozást igazolja a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődésén kívül is, hogy a járás területén még soha nem végeztek annyi építő munkát társadalmi összefogással, mint az 1958-59-es évben. És ezt nem parancsolgatással, utasításokkal, gád végzi a szakszervezettel közösen. Mintegy három munkás- szálláson felülvizsgálja a vöröskereszt az ott lakók tisztálkodási- és életkörülményeit. Gondoskodás történt arról is, hogy a termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők iskoláján előadásokon ismertetik a vöröskereszt feladatát a mezőgazdasági szektorokban. Ebben a félévben is — mint már korábban is történt — a vöröskereszt felvette a kapcsolatot az egészségügyi szervekkel és a tbc-s és a rákos betegségeket megelőző szűréseket végez a megye egész területén. Az egészségügyi felvilágosító munka magasabb színvonalú tervszerű szervezése érdekében az 1959—60-as időszakban, oktatási évben kidolgozta a vöröskereszt a megye kiképzési programtervét, amely szerint mintegy 2800 aktívát részesítenek kiképzésben. A megye egészségügyi problémái alapján, a csecsemőhalandóság csökkentése érdekében a lehető legtöbb „anyák iskoláját“ szervezi meg a megyében a vöröskereszt. Ezt a munkát a nőtanáccsal és a KTSZ-szel közösen végzik. A megye kórházának ellátási nehézségei miatt különösen fontos, hogy a salgótarjáni járásban és városban, ennek megkönnyítése érdekében, minél több házi betegápolási tanfolyamot indítsanak be. A célkitűzésekben szerepel, hogy minden községben és bányatelepen, valamint a szocialista szektorokban a lehető legrövidebb időn be'ül meg kell alakítani a vöröskeresztes szervezeteket. A tanuló- ifjúság nevelésének egészség- kultúrájának szakszerű emelése érdekében a megyei ifjúsági szakbizottságok közösen kidolgozzák az 1959— 60-as oktatási évre a tanfolyamok és ifjúsági vöröskeresztes szervezetek létrehozásának tervét. A tervben szerepel még a iárási bizottságok és községi 'szervezetek felülvizsgálásának terve is. hanem a meggyőzés, a párttagok kezdeményező erejével, példámutató munkájával érték el. A pártonkívüli tömegek aktivizálásának fontos feltétele a párttagok széleskörű bevonása a tevékeny pártéletbe. A párttagok a párt- megbizatások teljesítése közben értik meg a leggyorsabban, hogy a feladatokat megoldani eredményesen csak akkor lehet, ha a dolgozó néptömegek öntudatosan részt vesznek a munkában. Ösztönözzük őket is kezdeményezésre, segítsük öntevékenységüket. Ä járás párttagságának 65-70 százaléka kapott hosszabb időre szóló pártmegbizatást és annak teljesítése közben tart rendszeres kapcsolatot pártonkívüli dolgozókkal. A pártmeg- bizatások teljesítése közben végeznek felvilágosító munkát a dolgozók körében és egyben tanulnak is tőlük. pártszervezetek jelentős részénél a párt- megbizatásokat értékelik, megkövetelik annak teljesítését. Kezdenek érvényt szerezni Lenin azon tanításának, hogy „kevesebb dagálvos frázist, több egyszerű hétköznapi munkát.” A Nagylóc községi pártszervezetnél például hosszabb időn keresztül nem tudták eldönteni, hogy a Központi Bizottság március 6-i határozatának végrehajtásában ők hogyan vehetnek részt, mikor a községben nincsen termelőszövetkezet. Majd többszöri tanácskozás után tisztázták, hogy bár a zsúnypusztai és a kecskédpusztai tsz-nek van önálló alapszervezete, mégis jelentősen tudják őket munkájukban segíteni. Konkrét határozatot hoztak, hogy a tanács vezetői a községtől távoleső, de a község közFennállásának harmadik évfjcrdulóját ünnepli a IX. bányásznapon Rákóczi bánya-telep. Az itt lakó közel 150 bányászcsalád a telep születésnapjára, s az idei bányásznapra már most készül. Somogyvári László Nádújfalui FöldművesszövetA szécsényi járás pártszervezeteinek munkastílusáról---------------------------------------M egalakult a szénmedeuee első műszaki újítóbrigádja A Nagybátonyi Szénszállító és Szolgáltató Üzemnél 1959. augusztus 1-én megalakult a műszaki újítóbrigád, melynek célkitűzése az újítások gazdasági eredményeinek növelése a pártkongresz- szus tiszteletére, 1959. december 31-ig bezárólag. A brigád tagjai: Kispál József üzemvezető, Fenyvesi József főmérnök, Simon Gyula üzemvezető helyettes, Virág Imre építésvezető, Kazinczi Ferenc üzemmérnök, Jancsi János, Fejes János főművezetők, Sulyok István főgépész és Kelendi Ida műszaki rajzoló. A műszaki újítóbrigád vállalja, hogy 1959. augüsztus 1-decem- ber 31-e közötti időben 200 ezer forintos, újításból származó, gaz----------------4%^%»----------------VERSENY A „Kiváló Földművesszövetkezet” cím elnyeréséért folyó szocialista munkaverseny I. féléves szakaszában elért eredmények alapján megyénk három földművesszövetkezete, a Nádújfalu és Vidéke Körzeti földművesszövetkezet, a Szécsény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet és a Mohorai Földművesszövetkezet nyerte el a „Kiváló Föld- | művesszövetkezet“ címet. A dasági eredményt ér el, részben az üzemre kiadott újítási feladattervek bizonyos részeinek megvalósításával, valamint egyéb megoldásra váró újítások révén. Vállalják továbbá, hogy a fizikai dolgozók által beadott újításokat patronálják, hogy azok gyorsan és szakszerűen készüljenek el. A brigád megfelelő propagandát fejt ki az újítások fontosságának, gazdaságosságának napirenden való tartása érdekében. Ismertetik a fontosabb újitási rendeleteket a fizikai dolgozókkal. Tekintve, hogy az újítóbrigád tagjai műszaki vezetők, az újítások elbírálására és értékelésére a tröszt vezetőit kérik fel. kezet most harmadszor érdemelte ki egymásután, egy-egy féléves versenyszakasz során végzett jó munkájáért, ezt a kitüntető címet. A Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjai között folyó országos versenyben a legjobb eredményt a Nógrád Megyei Szövetkezetek Értékesítő Központja érte el, melynek elismeréséül elnyerte a „Kiváló Szövetkezet“ címet.
