Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-22 / 67. szám

4

NÓGRÁDI NEPOJSAG

1959. augusztus 22.

Mit mondanak az illetékesek az új tanév előtt

A társadalom perifériáján

— GARÁZDÁK. HULIGÁNOK. RENDZAVARÓK —

Szeptember elsején az egész országban megkezdődik az új oktatási év és másodikén pedagógusok ezrei és tanulók tízezrei kezdik meg az új feladatok megoldását. Megyénkben 33 ezer tanuló és 1690 pedagógus kezdi meg az újabb tíz hónap nemes munkáját.

Az új tanév megkezdésével kapcsolatban munkatársunk kérdéseket intézett a művelődési osztály illetékeseihez, egy iskola igazgatójához és a kereskedelem vezetőihez.

Németh László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője:

— Az új tanévben több olyan dolgot valósítunk meg megyénkben is, amely elősegíti az oktatásügy reformjának kifejlődését. Salgótarjánban és Balassagyarmaton bevezetjük a gimnáziumokban az 5+1-es rendszert, ami azt jelenti, hogy a tanulók öt napot töltenek iskolában és egy napot — szerződéskötés alapján — üzemben. A kísérlet alapján szeretnénk megtudni. hogy elérhető-e egy szakma elsajátítása a négyéves tanulmányi idő alatt. Az általános iskolák közül 14 iskolában vezetjük be a politechnikai oktatást, állami és társadalmi támogatással.

Társadalmi kívánság valósul meg az erkölcstan bevezetésével a gimnáziumokban, amely az új erkölcs kialakítását segíti elő. Meg kell említeni a 14—16 évesek számára indítandó továbbképző iskolákat, amelyek a középiskolát nem végző fiatalok képzését hivatottak elősegíteni. Most folynak a felmérések arra, hogy hol indítunk ilyen iskolát

Katona István, a megyei művelődési osztály gazdasági előadója:

— A tanév megnyitásáig befejeződik az iskolai tantermek tatarozása és mindenütt zökkenőmentesen megkezdődhet a tanítás. Az új tanévben közel 50 tanteremmel bővül az iskolai tantermek száma. A szátoki gyógypedagógiai intézeten kívül — ahol még jelentős beruházásra lesz szükség — mindenütt zavartalanul megkezdődik a munka.

mókát is megkapjuk azoktól a gyáraktól, amelyek ezt megigérték.

A szülők részére a TIT-tel közösen szülők akadémiáját rendezünk Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Nevelőink és más iskolák nevelői számára öt általános és gyakorlati pedagógiával foglalkozó ankétot rendezünk, amely elősegíti a szocialista pedagógia alkalmazását, az eszmei-politikai nevelés elmélyítését.

Szalai Mihály, a Salgótarjáni Állami Aruház áruforgalmi osztályvezetője:

— Áruházunkban már júniusban megkezdtük az előkészületeket az iskolaév megnyitására. Mintegy 550 darab iskolaköpeny, 250 darab iskolakötény áll a vásárlók rendelkezésére. Iskolaköpenyekből rövidesen érkezik még 2—300 darab.

Kis- és nagykamasz öltönyökből mintegy 400 darab

Az Ujmajori Kísérleti Gazdaságban augusztus 25-én országos dinnyeversenyt rendeznek. A versenyen részt vesznek az állami gazdaságok, kísérleti- és tangazdaságok, termelőszövetkezetek és

közül válogathatnak a vásárlók. A 7—14 éves gyermekek számára 2500 pár cipőt biztosítottunk elővásárlásban. Gyermekkabátokból jelenleg 350 darab áll a vásárlók rendelkezésére. Iskolaköpenyeink a legújabb fazonúak és nagyobbrészt a közkedvelt előlgombolósak.

Sági István, az Északmagyarországi Papír- és Iroda- szerértékesitő Vállalat salgótarjáni lerakatának vezetője:

— A füzetek 99 százaléka már a boltokban van. Csupán néhány kisebb üzlet késett meg a rendeléssel. Az uj tanévben a tanulók bőven válogathatnak irónokban. kínai és német irónhegyezőkben; különféle ecsetekben, ami még tavaly hiánycikk volt.

Tanszer-ellátásban nem lesz fennakadás, a rajztábla igény kielégítését külföldről érkező áruval oldjuk meg. Rövidesen 800 darabot kapunk.

egyéni gazdálkodók is. A dinnyeversenyben a terméshozamok mellett a dinnyék íze, zamata és cukortartalma dönti majd el az elsőséget. Ezen dinnyeversenyen mutatják majd be először a magnélküli görögdinnyét is.

Csendes poharazgatás folyt

a zagyvarónai italboltban, amikor az egyik ember — híres kötekedő — verni kezdte a szomszédját, a földre lökte, megrugdosta, majd utána kényszerítette, hogy együtt igyon vele tovább. Miért tette? Senki nem tudta a jelenlévők közül, azt is csak a kimérő, hogy hányadik fröccs után történt a dolog. Mert ez az ember, akit már társadalmi tulajdon elleni vétség és testi sértésért egyszer már megbüntettek, alaposan felöntött a garatra. Egyébként 34 éves, két gyermek apja, de otthagyva feleségét és két gyermekét, mással él együtt.

Egy másik jellemző eset a karancslapújtői kocsmában történt. A pult előtt két ember beszélget. Egyszer csak az egyik csizmaszárából körülbelül 30 centis kést ránt elő és azzal teljes erejéből társa felé döf. Szerencsés véletlen, hogy az illető el tudott hajolni a kés elől és nem lett szerencsétlenség a dologból. Az italbolt vezetője csavarta ki a részeg kezéből a kést — mert ez is részeg volt.

ÖK IS EMBEREK

Es így van ez. A mértéktelenül fogyasztott szeszesital mámorában — sőt őrületében — gyorsan jár a kéz és gyakran a kés, meg a bicska is. A kötekedő garázdák legtöbb esetben megrögzött alkoholisták is. De miért isznak? Miért a kocsma az otthonuk, miért a bor, meg a pálinka egyetlen örömük, meg boldogságuk? Miért, hiszen ezek az emberek dolgoznak, legtöbbjük azért elvégzi munkáját. Tehát a társadalom hasznos tagjai. És mert így van, nem elég ezeknek a tetteiből csak bírói ügyet csinálni, noha társadalmi érdekből azt is kell. Nem túl gyorsan és túlzottan ítéljük-e el ezeket az embereket, amikor azt mondjuk: „Ezek már nem is emberek”. Nem éppen ezért teszik-e mindezt, mert

Farkas Csabika akár „dinnyekirály” is lehetne, annyi dinnye veszi körül az Ujmajori Kísérleti

Gazdaság dinnyetábláján. itt még csak a „háditerven” gondolkozik, de néhány perc múlva megelőzi a szakértőket is. Még a kiállítás előtt megízlelte az Ujmajori Kísérleti

Gazdaságban termett jóminőségű dinnye ízét és za- matát. Versenyképesnek találta.

Izek és zamatok viadala

érző emberek? És talán mélyen emberi indítékok juttatták a helytelen útra őket? Ahány eset, annyi megértő, alapos vizsgálódásra van szükség és ahol erre szükség van, természetesen a törvény szigorára is. Mert azért nem mentheti meg semmi azt, hogy akaratgyengeségből, elmaradott gondolkodásból, valamilyen elkeseredésből, az italba ölik bánatukat, örömüket és hagyják, hogy vak és sokszor ártalmas ösztöneik uralkodjanak el rajtuk.

De nem meggondolandó-e egy-egy ilyen embernek az életsorsa? Ó. S. akivel szintén meggyűlt az ügyészség baja, apját sohasem ismerte, másféléves korában édesanyjától is elmaradt. Nevelőszülőkhöz került, akiktől jó szót sem kapott soha. Iskolába se járt. Csodálkozhatunk-e azon, hogy magányosnak, űzöttnek érezte magát és vad farkassá vált az emberek között? Nem ismerte a szeretetet soha, gondolkodása eltorzult, mit várhatunk tőle.

És hányán vannak, akiket az élet később forgatott meg, akiknek családi élete romlott meg, nincs otthonuk, szerető feleségük, barátjuk.

Nem egyszerű bírósági ügyek hát ezek. A büntetés, bírságolás indokolt, de nem elég. A részeg, eltorzult arc mögött, a duhaj kodás mögött az embereket kell megtalálnunk, akiknél még van alkalom és lehetőség a segítségre.

A RENDŐRSÉGRE VEZET AZ ÜTJÜK

Eddig a súlyosabb esetekről volt szó, de azokról is kell beszélnünk, akik az első lépéseket tették meg a züllés útján és még többnyire fiatalok. Az ő helyzetük, lelkiviláguk merőben más, mint az előbb említetteké. A legnagyobb veszély náluk Is az ivás, az minden baj okozója. De csodálkozhatunk-e akkor, ha megtörténhetett a következő eset? Egy józanabb és egy teljesen elázott ember lép be az egyik italboltba.

Jakab Imre, a salgótarjáni Rákóczi úti általános iskola igazgatója:

— Az eszmei-politikai nevelés elmélyítésének, a politechnikai oktatás kiszélesítésének. a szülők hatékonyabb nevelésének jegyében kezdjük az új tanévet. Felkészültünk az indulásra, tanulóink kicsinosított tantermekben kezdhetik meg az évet. Az iskolai segédeszközöket biztosítottuk, s reméljük, a gyakorlati oktatáshoz szükséges szerszáALLAMT

VÁLLALATOK.

MAGÁNOSOK

FIGYELEM!

Gumijavító üzemünk mindennemű gumik futózását, vulkanizálását, valamint javítását vállalja. Záros határidőn belül garancia mellett. A Szécsényi Gépállomás (247)

A FELÜLETES szemlélő előtt úgy tűnik, hogy az alig nyolcszáz lelket számláló Szarvasgedén nincs kulturális élet. Kicsi a falu, a fiatalok zömében ipari üzemekben dolgoznak, így hát az itt lakók nem is igénylik a szórakozást, a művelődést. S mennyire téves lenne ezt gondolni Szarvasgedéröl. Ha az ember körültekint a községben, azt kell látnia, hogy pezsgő kulturális élet van itt, a szórakozásban, művelődésben részt vesz a falu apraja — nagyja. Hiszen csak színjátszó csoport három működik a faluban. Van egy csoportjuk az úttörőknek, egy a fiataloknak, egy pedig az idősebbeknek. S a csoportok dolgoznak is. Az úttörők például legutóbb a ,Csipkerózsikát”, a felnőttek pedig Sásdi Sándor „Nyolc hold föld’’-jét vitték színre, mutatták be a falu lakói előtt. A színjátszó csoportban olyan idős tagok kérnek helyt, mint az 52-éves Kovács János, a 45-éves Mocsári János, vagy az 51-éves Szabó Józsefné, meg a többiek.

Cserhátsurány új „arca“

Cserhátsurányban a földosztás alkalmával a község egykori földesura, Jánosi földbirtokos földjéből mintegy 120-an kaptak házhelyet. A község északi részén azóta egy egész új falurész épült. A régi földesúri földön már mintegy 90 új épület emelkedett ki, s a községi tanács ez évben újabb 15 házépítési engedélyt adott ki.

Augusztusban eddig négy új rádiót vásároltak a községben, de erről így beszélnek: Ez még csak hagyján. Az elmúlt 8 hónap alatt

a földművesszövetkezeti bolt alig győzte hordani ide azt a sok rádiót, amit a község lakói a villany bekapcsolása után vásároltak. Ez évben legalább 100 új rádiót vásároltak Surányban. A községben nincs olyan ház, ahol legalább egy kerékpár ne lenne, de ahogy az ujjúkon megszámolták, húsz motor- kerékpárja is van a községnek és gyakran látni olyan dolgozó parasztot, aki a mezőgazdasági munkák elvégzésére is motorkerékpárral megy.

A művelődési otthon eredményei- tervei

De nemcsak a színjátszás érdekli a falu lakóit. Az ismeretterjesztő előadásokon rendszeresen 150-160-an jelennek meg, s szívesen hallanak akár a történelemről, akár az irodalomról, egészségügyről, de a fejlettebb, a korszerűbb mezőgazdaságról is egy-egy előadást. A művelődési otthont sajátjuknak tekintik a falu lakói, s minden rendezvényén részt is vesznek.

ÉLDÁUL éppen a művelődési otthon kezdeményezésére szervezték az elmúlt időkben a dolgozók iskoláját, s ennek tudható be, hogy a községben ma már egyetlen írástudatlan ember sincs, felszámolták az analfabétizmust. Ugyanilyen sikerrel szervezték a művelődési otthonon belül a szabó- varrótanfolyamot is, ahol a fiatalok mellett az idősebb asszonyok is részt vettek.

Szarvasgedén azt tartják, hogy a művelődési otthon nagyon sokat tehet az emberek gondolkodásának formálásában, az új megértésében. Nos sokat is tesznek azért, hogy ezt a felfogást bizonyítsák is. Álljék itt egy példa. A faluban sok volt a gümőkóros, lépfenés szarvasmarha. A művelődési otthon vezetői akkor úgy határoztak. hogy az ismeret- terjesztő előadások közül az egyiket éppen a gümőkórról, a lépj énéről rendezik meg. Hozzáértő előadót szereztek — a jobbágyi állatorvos személyében. S mi lett az eredmény? Az, hogy a község dolgozó parasztjai, szarvasmarhát tartó gazdái kiselejtezték a gümőkóros állatokat, felszámolták a lépfene járványt.

E

gyre nagyobb az érdeklődés a könyvek iránt is a faluban. Bár csak 32 beiratkozott olvasója van a könyvtárnak, de a kölcsönzés jóval nagyobb, s ma már kevésnek bizonyul az a 300 kötet könyv, amely az olvasók rendelkezésére áll. És hogy a művelődési otthon vezetői megszerettették a könyvet a falu lakóival, ma már nem megy ritkaság számba, hogy egy-egy fiatal könyvet vásárol magának, s mint Kurunczi Sándornak, vagy Murcsik Mártonnak már saját kiskönyvtára van lakásán.

Azt mondják egyesek, hogy a nyári időben uborka-szezon van a kulturális élet terén. A művelődési otthonok kapui zárva vannak, az aratás, behordás, cséplés után bizony nem járnak rendezvényekre az emberek. Talán így van ez Szarvasgedén is. De Lerner Béla, a művelődési otthon igazgatója, pedagógus már azon töri a fejét: hogyan tovább, hogy az őszszel is tartalommal töltsék meg a művelődési otthon életét. A terv már elkészült, sokat igér.

Legfontosabbnak a színjátszó csoportok életre hívását tartják. A falu igényeit veszik figyelembe, s olyan előadásra készülnek, amellyel ki is elégítik a dolgozók szórakozását. Az ősszel felfrissítik a színjátszó csoportokat, új tagokat is szerepeltetnek a régiek mellett. Ugyanis azt tartják, hogy a színjátszással elősegítik a szereplők műveltségének fokozását. Nő a falu kulturális igénye, ezért az őszi ismeretterjesztő előadásokon, a Szabad Föld Téli Estéken több ideológiai, történelmi, irodalmi. egészségügyi és a mezőgazdaságból merített témakörből tartanak ismertetést. Máris elhatározták, hogy ha az anyagi körülmények azt lehetővé teszik, különböző tanfolyamokat is szerveznek — elsősorban főzőtanfolyam beindítását szeretnék megszervezni. Jól dolgozó tánc csoport is volt korábban a faluban, de az elmúlt időben az nem működött. S hogy az ifjúság ilyen irányú igényeit is kielégítsék, az ősszel a tánccsoportot is megszervezik. hogy novemberben, de legkésőbb decemberben már a közönség előtt szerepeljenek, segítsék a falu dolgozóinak szórakozását.

K

IS KÖZSÉG, nagy tervek. Valóra váltásukkal a falu lakóinak művelődését, szórakozását biztosítják Szarvasgedén is. A korábbi példák, eredmények pedig azt igazolják, hogy a tervek végrehajtására képesek ebben a faluban.-SOSALGOTARJÁNBAN, Észak—Magyarország legnagyobb Állami Áruházában a legnagyobb választékkal várjuk kedves vásárlóinkat.

(248)

Két fél rumot kér az, amelyik még erre képes. Meg is kapják. Amikor egy civilben lévő rendőr megjegyzi, az italos embert nem lett volna szabad kiszolgáni, eny- nyit mondanak neki: „Nem a részeg kérte az italt”. Gyarapodik a bevétel — kiseb- bedik az ember. Részeg fővel elindul valaki egy számára tetszetős úton és a rendőrségen kot ki, mint az az italos fiatalember is, akiről újabb történetet mondhatunk el.

Az autóbusz egyik esti járatáról hátul száll le két részeg fiatal. A kalauznő rájuk szól, hogy elől van a leszállás és jegyet is illett volna venni. Erre — különösen az egyik — leírhatatlan szavakkal kezdi szidni a kalauznőt. é vezető leszáll, de arra is káromkodni kezdenek. És az egyik pisztolyt ránt elő. Ekkor avatkozik be egy rendőr, aki szintén a kocsin utazik. A pisztolyos fiatalember szóba sem akar vele állni, az igazolvány felmutatása után sem. Aztán miközben a rendőr az őrsre telefonál, a két bátor nagyhangú ember eltűnt. Napok múlva kerül elő a pisztolyos, akiről aztán kiderül, hogy egy játékpisztollyal ijesztget mindenkit. S azt is megállapítják, hogy a személyazonossági igazolványába önkényesen tesz bejegyzéseket.

Vagányság, ponyvaregényekből tanult vadnyugati stílus hány fiatal ideálja még és ez különösen részegen mutakozik meg. De nemcsak részegség közben valami általános modortalan- ság. a társadalom írott és Íratlan szabályainak sokszoros megsértése jellemzi őket. Tiszteletlenek. Egy példa erre is. Verekedés miatt a rendőrségre idéztek egy 24 éves családos fiatalembert. A következő jelenet játszódott le a rendőrségen. Zsebretett kézzel lep be a szobába, nem köszön, hanem gyorsan leoltja a villanyt és szemtelen hangon arról kezd beszélni, hogy milyen takarékosság folyik ott, ha nappal is égetik a villanyt. Ezután mégis csak szóba áll az asztalnál ülő hadnaggyal. — Na mi van őrvezető? .Miért idéztetek be? Mindig zavarjátok a dolgozó embert — teszi hozzá szemrehányóan. És így folyt volna tovább is a beszéd, ha nem figyelmeztetik, hogy hol van;

Jól ismerjük ezeket. A moziból, ahol közbeszólásaikkal, hangos nevetéssel zavarják a többieket; az utcáról, ahol hangoskodnak és minden nőre megjegyzést tesznek; otthonról, 'ahol tiszteletlenek, durvák idős szüleikkel szemben : munkahelyükről, ahol rendkívül hanyagok, felelőtlenek.

Ezek közül legtöbbnek az útja a rendőrségre vezet.

SEGÍTENI KELL ŐKET

Hogyan foglalkoznak velük ott? Nem úgy, mint bűnözőkkel, hanem mint megtévedt, megnevelendő emberekkel. Nem elégednek meg csak a bírságolással. Változatos módon próbálnak rájuk hatni. Tartottak már nyilvános tárgyalást a rendzavaró munkahelyén, egyszerre behívatnak közülük többet és előadást tartanak számukra, a fiatalok esetében a tárgyalásra behívják a szülőket is. És Gáspár Tibor hadnagy elvtárs hány levelet írt már üzemek vezetőinek, párt- és KISZ-szervezeteknek, hogy ők is tudjanak róla és foglalkozzanak a megbüntetett iszákosokkal, verekedőkkel, kártyázókkal, akik hozzájuk tartoznak.

Végezetül pedig csak eny- nyit: ezekért a társadalom perifériájára került emberekért, a közösségi életet megzavaró emberekért nemcsak a rendőrségnek és az ügyészségnek kell felelősséget érezni, hanem mert közöttünk élnek, közös összefogással kell viszavezetni őket a becsületes emberek sorába.

Kojnok Nándor