Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-19 / 66. szám
2 NÓGRÁDINÉPÜJSAG 1959. augusztus 19. Gazdag jelen, biztos jövő Védekezzünk az aranka ellen /Alakulásának tízéves év- fordulóját ünnepli az idén jó néhány termelőszövetkezetünk, köztük a dejtári József Attila, a palotási Május 1, a pásztói és az erdő- tarcsai Szabadság, valamint az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetek. S az évfordulót úgy ünnepük, hogy a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt — természetesen a szakszerű irányítás és a tagok szorgalmának eredményeképpen — az eddigieknél még jobb eredményeket érnek el. Az idei esztendő azért volt különösen hasznos ilyen szempontból, mert a kedvező időjárás, a határtalan termelési kedv s államunk segítsége következtében jó termés mutatkozik. S ezért termelőszövetkezeteink az átlagtermések tekintetében jóval felülmúlták az egyénileg dolgozó parasztok eredményeit s bebizonyították az ingadozók, a kételkedőkéi előtt a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparaszti parcellával szemben. Biztosítékot adtak a jövőt illetőeb azon termelőszövetkezeti tagoknak, akik a tavasszal kezdték vagy csak most, az ősszel kezdik meg a közös munkát. Héhalomban az Április 4 Termelőszövetkezetben befejeződött a gabonaneműek betakarítása. A jól előkészített, szakszerűen kezelt föld nagyszerű eredményeket hozott. A búza 16, az őszi árpa 13, a tavaszi árpa több mint 16 mázsát hozott holdanként, míg az egyénieknél búzából 11, őszi árpából 13, tavaszi árpából pedig 12 mázsa volt a holdankénti termésátlag. Ami pedig a megyét illeti — a szakemberek véleménye szerint — mintegy két mázsával hoz többet holdanként a termelőszövetkezetek gabonája, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Hacsak a búzát nézzük, 760 vagonnal lett volna több búza a megyében a jelenleginél, ha az egyénileg dolgozó parasztok a búzával bevetett területen olyan terméseredményt értek volna el, mint megyénk termelő- szövetkezetei. flkfagyarányú fejlődést mutat évről évre a termelőszövetkezetek állattenyésztése is. A berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezetben 1955-ben a 100 holdra jutó állatsűrűség mindössze 12 volt, s 4 tehén sem j ütött erre a területre. Az elmúlt évben ez a szám már közel 19-re emelkedett és a tehénsűrűség is meghaladta 100 holdanként a nyolcat. A 4 ezer liter tehenenkénti tejhozam pedig, figyelembevéve a termelőszövetkezet tehén- állományát, nagyszerű eredménynek számít. S minden bizonnyal az idén elkészített, teljesen gépesített istállóban még tovább növelik a tehenészet hozamát a berkenyéi termelőszövetkezetben. De tovább -vizsgalgatva az elmúlt esztendők eredményeit, megállapíthatjuk azt is, az egyénileg dolgozó parasztok két- háromszáz üterrel kevesebb tejet fejtek egy-egy tehéntől, mint megyénk termelő- szövetkezeteiben átlagosan. Az eredmények elérésében, a helyes agro- és zootechni- ka, valamint a tagok szorgalmán kívül igen nagy szerepe van a gépeknek, melyeknek óriási jelentőségét egyre inkább feüsmerik termelőszövetkezeteink. Erdő- tarcsán, a Szabadság Termelőszövetkezetben például a géppel végzett munka meghaladja a 400 holdat. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetben gép kaszálta a takarmányt, géppel végezték a növényápolási munkákat és több mint 200 holdon gép vágta le a gabonát is. Ha csak az aratást nézzük is, a tíz nlp alatt legalább 35 kaszást kellett volna biztosítani a termelőszövetkezetnek, hogy elvégezzék azt a munkát, amelyet a gépek végeztek, így a.zonban nemcsak munkaerőt takarítottak meg, amelyet egyéb helyen foglalkoztattak, hanem jobb lett a végzett munka minősége is és mivel a gép olcsón dolgozik, pénzt is takarítottak meg. mi az egyénileg dolgozó parasztokat illeti, a párt politikája velük szemben ezután sem változik meg. Annál is inkább, mert a mi államunk alapja a munkás-paraszt szövetség, s így nemcsak a termelőszövetkezeti, hanem az egyénileg dolgozó paraszt is szövetségesünk. A szövetség erősítése pedig azt kívánja, hogy az egyénileg dolgozó parasztokkal továbbra is erősítsük a barátságot. Itt van, hogy ne menjünk messzire, a gépesítés. A gépállomással sokat dolgoztatnak már egyénileg dolgozó parasztok is. Az apró parcellán a gépet természetesen nem lehet gazdaságosan kihasználni olyan mértékben, mint a termelőszövetkezet egybefüggő tábláján. Nem azt mondjuk ezzel, hogy nincsenek olyan dolgozó parasztjaink, mint Héhalomban Kovács Gábor, aki igazán eüsmerésre méltó eredményt ér el a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt, amelyet bizonyít az is, hogy az idén is szerepel a mezőgazdasági kiállításon. A valóság azonban az, hogy az egyénileg dolgozó parasztok eredményei növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt kisebbek, mint azok az eredmények, amelyekkel megyénk termelőszövetkezetei büszkélkednek. Az állam segítségét illetően pedig az egyénileg dolgozó parasztok továbbra is megkapják azt, amit eddig megkaptak. Az azonban természetes, hogy a nagyobb segítséget a termelőszövetkezetek kapják, mert már most többet termelnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok, és ezzel kizárnak minden kétséget a termelő- szövetkezetek jövőjét illetően, amelyet egyébként a dolgozó parasztok többsége eüsmer. Tp'z a magyarázata an- nak, hogy az idei tavaszon megyénkben is soha nem tapasztalt arányban kérték felvételüket, jól gazdálkodó egyénileg gazdálkodó parasztok a termelőszövetkezetekbe. Vincze Istvánná Az állattenyésztésünk alapját képező lucerna, vöröshere, valamint egyéb szálastakarmány vetéseinket számos növénybetegség veszélyezteti, de valamennyi közül legjelentősebb az aranka kártétele. Veszélyességét mutatja az is, hogy rendelet jelent meg az aranka kötelező irtásáról, mely szerint szántóföldön továbbá ár- vízvédelmi, vasúti és úttöltéseken, utakon, csatorna- és árokpartokon, valamint egyéb művelés alatt nem álló területeken az arankairtást, minden évben, az arankamag beérése előtt el kell végezni. A vegyi védekezési eszközök közül használatosak voltak a vasgáliccal történő 18 százalékos oldat, valamint a 10 százalékos Kuskután oldattal való öntözge- tés. E permetezésekkor egy négyzetméterre 1 liter oldatot adjunk. Ma már elfogadhatóbb arankairtószerünk is van ennél, a Kre- zonit „E”. Ebből a szerből 0,5 százalékos oldatot kell adnunk kétszeri-háromszori ismétlésben. E szer használata esetén a lucerna újrasarjadzását még várhatjuk. A lucernatermesztés népgazdasági érdek, ezért az egyéni termelők, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a különböző szervek tegyenek meg mindent az aranka további szaporodásának megakadályozására. VARGA GYULA Látványosságokban bővelkedő lesz az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás Szeptember 4-én tárja szélesre kapuját az ország milliói előtt immár 63. alkalommal az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár. Színhelyén már 1500 ember dolgozik megfeszített munkával. Eddig több mint 6000 vagon építkezési anyag érkezett be és ebből formálják át, új- szerűsítik a meglévő bemutató-csarnokokat s építik az új pavilonokat. Mert valóságos vásárváros lesz az idei kiállítás. Több mint 500 kisebb- nagyobb pavilonban, csarnokban szemlélheti majd meg a szépet, hasznosat szerető látogató a magyar mezőgazdaság legszebb terményeit, gyönyörű tenyészállatait, a gazdag árubemutatókat. A kiállítás most korszerűsített istállóiban, karámjaiban, óljaiban szocialista mezőgazdaságunk 2200 nagyértékű, kiváltó teljesítményű nemes formájú állatait csodálhatják meg a hozzáértő látogatók. E bemutató méltóképpen tükrözi majd országunk állat- tenyésztésben elért fejlődését. A kiállításon kiemelkedő témaként kerül előtérbe a _ gép, a parasztember leghasznosabb segítársa, szocialista mezőgazdaságunk előrehaladásának motorja. Több mint 350 mezőgazdasági kis és nagy gépalkotás szemlélteti a szeptemberi kiállítás központi helyén mezőgazdasági gépiparunk fejlődését. A MEZÖSZÖV Kiállításának magasba ívelő acélkapuja alatt ismét szívesen időzik majd a látogatók ezres tömege. Hiszen itt láthatják majd a nagyüzemi gazdálkodás számos újfajta gépi eszközének százait, a komplex gépesítés sokféle lehetőségét. A kiállítás látogatói a SZÖVOSZ pavilonban ismerkednek majd meg az „expressz kút” működésével. E seregszemlén egyrészt a nyugatnémet, francia, angol és osztrák, másrészt a baráti államok konstrukciói mérik össze erejüket, hasznosságukat, kiváló magyar gépalkotásokkal. S mindezeken kívül láthatók lesznek azok a nagyszerű szovjet gépek is, amelyek a magyar mezőgazdaság múlt év őszi és tavaszi, * forradalminak ható változását segítették új termelőszövetkezeteinkben. Az idei nemzetközi gép- kiállítás is sokkal változatosabb, gazdagabb lesz, mint a múlt esztendőben. A baráti országokon kívül hat nyugati állam: Anglia, Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Hollandia, Franciaország, Svájc jelentette be részvételét. A Német Demokratikus Köztársaság több olyan mező- gazdasági gépet mutat be, melyeket hazánkban még nem ismernek. A lengyelek háromszor akkora területet igényeltek gépeik számára, mint tavaly. S ha a látogatók elfáradnak a több ezer négyzetmétert kitevő gépek területén, a 33 hektárnyi kiállítás látnivalóinak megtekintésében, várja őket a színes, forgatagos, hangulatos vásári rész. Itt ízléses pavilonokban, sátrak hosszú sorában minden széppel, jóval gondoskodnak majd igényeikről. Szórakozásban pedig a tóvaspálya színpompás műsora mellett még sok egyéb kedves jó hangulatot keltő látványosság várja a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatóit. Kutasói valóság Kicsiny, alig háromszáz lelket számláló község a Cserhát hegyes vidékén Kutasó. Az arra haladók elől szemérmesen bújik el a dombok mögött, mintha takargatni valója lenne. Nem nagy a határa sem, mert egészen a faluig ereszkednek az erdők s azon túl amerre a szem ellát, haragot; zöld fák lombja suttog. Alig egy fél éve kis táblát szögeitek a község névtáblája alá, s így az idegen, amikor a falu széléhez ér, ezt olvashatja: Kutasó, termelőszövetkezeti község. Engem is ez a kiírás vonzott a faluba, szerettem volna megtudni, mit csinálnak a kutasói termelőszövetkezetek. Igen, nincs semmiféle félreértés, azt mondtam, termelőszövetkezetek, mert bármennyire hihetetlen is, a piciny, alig 500 holdas határban az idei ősztől kezdve két termelőszövetkezet is dolgozik. A vékony, soványarcú községi tanácselnök, Mikula József szívesen elmagyarázza, hogy ősszel induló Kossuth Termelőszövetkezet milyen munkákat végzett eddig. — Már a tavasszal elkezdték az őszi indulás előkészületeit. Számbavették a területeket, s ahol lehetett, a gabonáknál elvégezték a felülvetést. Így most, hogy a gabona lekerült a földről, 40 holdon díszlik a vöröshere. A továbbiakban az elnök arról beszélt, hogy volt a tsz- nek más közös tevékenysége is. — Az összehozandó közös állatállomány-takarmány szükségletének biztosítására öt kh-on vetettek zabol és árpát. — Nem nagy terület, de a közös munka előiskolájának jó volt — vágok közbe. — Előiskola? — nevet az elnök, meg a Kossuth Tsz elnöke is. — Az előiskola az ellenforradalom előtt volt — mondja Tapolcsányi János tsz-elnök, majd így folytatja. — Ha akkor abba nem hagyjuk, most virágzó gazdaságunk lehetne! De majd az lesz megint — teszi hozzá. Kíváncsi ember lévén, megkérdeztem, mondják el, hogyan? Egy kicsit váratlanul jött a kérdés, látom a zavart arcokon, de azért felelnek. — Most, hogy a földrendezés befejeződött, közvetlen a cséplés után megkezdjük az őszi kalászosok vetésének előkészítését. 45 holdon vetünk búzát, öt holdon szöszös rozsot, és öt holdon bíborherét. — És a vetőmag? — teszem fel a kérdést. — Meglesz, —hangzik a határozott válasz —, csak a bíborhere maggal van baj, még nem érkezett meg, pedig már vetnénk. A továbbiakban arról beszéltek, hogy a gépállomás már elkezdte a tarlóhántást. A cséplés befejeztével elkezdik a vetőszántásokat is. Gyenge, törékeny a dohány, de még törékenyebb a két kislány, aki szedi. — Még egy csomót — mondja Balogh Marika Krekács Zsuzsikának — és mehetünk haza. Egy-kettőre szekérre kerül a friss zöld dohány és elindul a dohánypajtába. Tizenkét mázsa dohánytermést kell a fürgekezű lányoknak és asszonyoknak felfűzni. — Az udvarokban gyűlik a trágya, s kihordása is sok munkát igényel, hiszen fogatuk csak három van — veti fel Tapolcsányi János —, majd így folytatja. — Csak félünk tőle, mert a gépállomásnak négy-öt község részére mindössze egy vontatója van. Nem tudjuk így, hogyan kerül ki a határba ez a sok trágya. — A házaknál sok az istállótrágya, de vajon tavaszra a közösben lesz-e? — teszem fel a kérdést. — Lesz, csak nem olyan sok, mint ami a házaknál van — mondják ketten is. T- De miért nem lesz? — kíváncsiskodom tovább hisz’ Kutasó állattenyésztő község. — Az igaz — hagyja helyben a tsz-elnök —, de hát, s nem akarja kimondani a dehát okát. A tanácselnök segíti ki. — A közösbe viendő tehénállomány nem a legjobb, & így a tagság úgy döntött, hogy nem viszi be í; közijébe, hanem eladja és az árából csak az előírt százalékot viszi be, s majd abból, meg az állam támogatásából vásárolnak jól tejelő fiatal teheneket jövő tavaszra. — Az okoskodás nem rossz, de miért kell várni a jövő tavaszig? — Mert takarmányunk nincs, a két pár lónak, meg az egy pár ökörnek is nehezen jön össze. önkéntelenül is felvetődik a kérdés, érdemes-e tavaszig várni vele? — Érdemes — hangzik a határozott válasz. — Tehenet is venni, meg takarmányt is — fanyar mosoly jelenik meg az elnök arcán. — Tehenet tavaszra is venni kell, a takarmány árát pedig nem kellene sajnálni, mert az bejönne a tej árából és amellett istállótrágyájuk is lenne — magyarázom a nyakas embernek. Ügy látszik nem sokat ér a magyarázat, mert úgyis úgy lesz, ahogy ők akarják, bár lehet, sőt, nemcsak hogy lehet, hanem egész biztos, tavaszra már megbánják. Az elejtett szavakból kiérződik a bizalmatlanság is, sőt, az elnök nyíltan ki is mondja. — Mindent saját erőből akarunk, adósság nélkül. — Helyes ez a gondolkodás, de most a kezdet kezdetén nem helyes. Így túlságosan meglassul a fejlődés üteme. A jövőt gondosan több évre előre kell megtervezni. A. tegnap még egyénileg gazdálkodó kutasói gazdák szántszándékkal eltakarják szemük elől a jövőt, mert még nem bíznak eléggé a közösség erejében. Lehet, hogy a következő közgyűlések változtatnak ezen és belátják, az állami segítség nekik lesz hasznos, bár a belátáshoz az is szükséges, hogy Tapolcsányi elvtárs, a tsz-elnöke maga is belássa ezt. Ha ez sikerül, meggyorsíthatják a fejlődés ütemét,1 a közös gazdaság alapjainak lerakását, a kutasói emberek boldog életének megteremtését. KATA JÁNOS
