Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-19 / 66. szám

nógrAd 'ÜLJETEK: cAz áj kmjyjuw. 4X MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XY. ÉVFOLYAM 66. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1959 AUGUSZTUS 19. Tízéves számadás IRTA: CSER GYULA Tíz évvel ezelőtt született népi demokratikus államunk alaptörvénye, jogrendszerünk pillére: a Magyar Népköztár­saság Alkotmánya. Tíz éve, hogy az országgyűlés, a dol­gozó nép teljes egyetértése és őszinte lelkesedése köze­pette megalkotta ezt az alap­vető politikai és jogi doku­mentumot. Az alkotmány a népi de­mokratikus államhatalom társadalmi és állami rendjét, a dolgpzó nép alapvető ál­lampolgári jogait és köteles­ségeit — egyszóval népünk kemény harcban elért vív­mányait rögzíti alaptörvény erejével. Létrejötte azt je­lentette, hogy a dolgozó nép, élén a munkásosztály, párt­ja vezetésével, — kivette a hatalmat mind gazdasági, mind politikai téren a ki- zsákmányolók kezéből. A tíz évvel ezelőtt elfoga­dott alkotmány legfontosabb jogi dokumentumunk, birtok- levél arról, hogy a magyar dolgozó nép birtokba vette az országot. Törvénybe, al­kotmányba rögzítette mind­azokat az eredményeket, ame­lyeket — élve a szabadság­gal. amelyet a hős szovjet nép felszabadító harca ho­zott meg számunkra — elér­tünk és amelyekre támasz­kodva lépésről-lépésre siker­rel építhetjük a szocializ­must. Az alkotmány a doh gozó nép hatalmának törvé­nye, melynek alappillére: a munkásosztály és a dolgozó parasztság baráti szövetsége. Munkás-paraszt államunk­ban hatalmas változások mentek végbe a dolgozó osz­tályok életében. Megváltozott a társadalom egész arculata, szerkezeti összetétele. Meg­szűntek a kizsákmányolok kiváltságai, a hajdani elnyo­mottakat sújtó, megalázó, jogtipró rendelkezések. A munkásosztály számbeli­leg, öntudatban, műveltség­ben hatalmasat nőtt ezeknek a hősi éveknek a során és megszűnt kizsákmányolt pro­letariátus lenni: a dolgozó nép hivatott vezetője lett, uralkodó osztállyá kovácsoló- dott. A dolgozó parasztság is megváltozott annak megfele­lően, hAgy megszűnt a ki­szolgáltatottsága, nyomorúsá­gos cseléd, vagy félcselédi sorsa a munkásosztály szö­vetségese. társa lett a ha­talomban. Jelentős paraszti rétegek indultak el a közös szocialista gazdálkodás útján. Demokráciánk a reakció erőivel vívott harc eredmé­nyeként igazi népi demok­ráciává fejlődött. A magyar dolgozó nép kemény osztály­harcban vívta ki azokat a szabadságjogokat. amelyeket történelme során először si­került biztosítania. E harcoknak hőse a dol­gozó magyar nép volt. A fel- szabadulást követően széles, demokratikus népmozgalom bontakozott ki országunkban. Népünk páratlan aktivitással fogott hozzá új élete feltéte­leinek kikovácsolásához, a népi demokrácia rendszeré­nek megteremtéséhez, a nép- hatalom, a proletariátus dik­tatúrájának létrehozásához. A kiinduló pont, az alapvető tényező fejlődésünkben a Szovjetunió felszabadító tette és baráti segítsége volt: de az eredményeket, amelyeket az alkotmány rögzít, a dol­gozó népnek magának kellett kiharcolnia. Népünk sikereinek szerve­zője és kovácsolója a kom­munisták pártja, a munkás- osztály élcsapata volt. A néphatalomért folyó harc a párt vezetésével sikere­sen dőlt el. Ezért mondhatta ki alkotmányunk, hogy „Ma­gyarország Népköztársaság”, amelyben „minden hatalom a dolgozó népé” és amelyben „megvalósul a munkásság és dolgozó parasztság szövetsége a munkásosztály vezetésével”. Üj és szép hagyománnyá vált hazánkban az alkotmány napjának megünneplése. Ezen a napon egy évtized eredményeit kell számbavet- nünk. Meg kell vizsgálni, mit adott a magyar népnek a néphatalom, a proletariátus diktatúrája? Hazánk felszabadulásakor elmaradott ország volt. Né­pünk feudális örökséggel ter­hes, elmaradott mezőgazdasá­got, viszonylag fejletlen, szer­kezetileg aránytalan ipart és a háború alatt szétrombolt, kifosztott országot örökölt. Világos, hogy ilyen alacsony szintről nehéz körülmények között elindulva szocialista építő munkánk egyetlen év­tized alatt nem hozhatta be teljesen az óriási lemaradást, mégis az út, amit megtet­tünk, társadalmi rendszerünk fölényét bizonyítja, és ezt ak­kor látjuk világosan, ha a jelenlegi helyzetünket a fel- szabadulás előtti Magyaror­szág viszonyaival hasonlítjuk össze, mert fejlődésünket éppen ezzel az összehasonlí­tással mérhetjük le legpon­tosabban. A szocializmus építésének útja nem a szakadatlan si­kerek kikövezett útja. Ez az út rögös, népünk számára még járatlan út, ahol a si­kerek és eredmények mellett hibák és kudarcok is akad­nak. Mi is követtünk el hi­bákat — nem is jelentékte­leneket — a szocializmus épí­tésében. Ezeknek a hibáknak részük volt abban is, hogy ellenforradalom robbanhatott ki országunkban, mert ellen­ségeink e hibák eltúlzásával megtévesztették dolgozó né­pünk egy részét, elaltatták az éberséget a készülő táma­dással szemben, magukat tol­ták fel a hibák kiküszöbölé­sének hivatott tagjaivá. Azonban helytelen lenne azt gondolni, hogy az említett hibák — amelyekről annyi szó volt az elmúlt két és fél év alatt és a szavaknál is több tettet és energiát fordítottunk elhárításukra —, megsemmi­sítették volna eredményein­ket. Nem, eredményeink miatt nem kell szégyenkez­nünk sem barátaink, sem el­lenségeink előtt. Alkotmányunknak éppen úgy. mint a magyarországi népi hatalomnak, nehéz és kemény erőpróbája volt az 1956. évi ellenforradalom. Egyáltalán nem azért, mint­ha a dolgozó tömegeink nem érezték volna át annak je­lentőségét, hogy az állam védi a dolgozó nép szabad­ságát és hatalmát és ugyan­akkor joggal igényli, hogy a nép veszélyes időkben sies­sen az államhatalom védel­mére. Ez időkben láthatóvá vált az is, hogy a munkás- osztályt és a dolgozó paraszt­ságot nem lehet szembeállí­tani a népi demokratikus ál­lamhatalommal, egyéb terü­leten pedig egészen rövid idő alatt nagymértékben csök­kent az ellenséges erők be­folyása a félrevezetett töme­gekre. A fegyveres lázadás leverése után hétről hétre jobban éreztük, hogy milliók véglegesen magukénak érzik a népköztársaságot, annak társadalmi és gazdasági rend­jét. Társadalmi rendünk alapja a munka és megvalósítani Ősszel induló tsz-ek ‘ elnökeinek !íj tanácskozása ^ Kedden, augusztus 18-án a iSs megyei tanács nagytermében íj) az ősszel induló termelőszö- * vetkezetek elnökei tanácsko- Sjí zásra ültek össze. A tanács- kozáson a megyei pártbizott- ság is képviseltette magát s ott voltak a járási tanácsok elnökei is. A tanácskozáson Tóth Fe- renc elvtárs a megyei tanács VB elnökhelyettese tartott ÍJi beszámolót, az ősszel induló termelőszövetkezetek előtt ál- lő feladatokról. A tanácskozás lapzártakor WfINOM A PARASZTEMBER REMÉNYSÉGE; AZ ÜJ KENYÉR. ÉRDEMES KOCCINTA- még tartott, s ezért szombati j$»NI AZ OLCSÓBBA LETT BORRAL AZ EGÉSZ ÉVI MUNKA EREDMÉNYÉRE A számunkban viszatérünk a jjttí KENYÉRRE. tanácskozáson ismertetésére. elhangzottak Olcsóbb left a bor Az Élelmezésügyi Miniszté­rium bejelentette: a kormány határozata értelmében augusz­tus 18-tól átlagosan 20 szá­zalékkal leszállították a ter­melői és a fogyasztói bor árakat. Az árleszállítás érinti a vermut és a pezsgő árát is, a must ára pedig még jelen­tősebb mértékben csökkent. Alkotmányunk ünnepének eseményeiből Nagygyűlések, aratóünnepélyek, csehszlovák vendégek megyénkben Az alkotmány ünnepe több helyen már 19-én este megkezdődik. Salgótarján­ban ma este hat órakor a középiskolás fiú-diákotthon mögötti téren ünnepi gyúlés­Munkós-paraszt találkozók gazdag kulfurális műsor A megyében közel 40 he­lyen lesz munkás-paraszt ta­lálkozó, ahol az üzemek munkásai meglátogatják a föld népét, hogy közösen ün­nepeljék meg az alkotmány tízéves évfordulóját és eltölt- senek egy szórakozásban gazdag napot. Érsekvadkert- re a budapesti Goldberger gyár munkásai látogatnak el és gazdag kultúrműsorral, sportműsorral és egyebekkel lepik meg a vadkerti tsz népét. Több termelőszövetkezet­be budapesti üzemek munkássága látogat el. Berkenyére a budapesti Fes­tőgyár, Nógrádsápra a buda­pesti Szövőgyár munkásai látogatnak el. A szénmedence dolgozói is felkeresik ezen a napon az általuk patronált tsz-eket. így a rónai bányászok Ce- redre és Pogonyba látogat­nak el, a zagyvái üzemegy­ség bányászai Etesre. A ka- záriak a helyi tsz dolgozói­val ünnepelnek, a mizserfai- ak a homokterenyeiekkel. A kisterenyeiek, a mátranová- kiak a helybeli mezőgazda- sági dolgozókkal töltik al­kotmányunk évfordulóját. A kányási bányászok Márkhá- zára, a tiribesiek Karancske- szire, a ménkesiek Mátra- mindszentre látogatnak el. Ott lesznek ezen a napon az ünneplők között a falvak­ban, a tsz-ekben a gyárak, az építőipar dolgozói is. Ellátogatnak azokhoz a tsz-ekhez, amelyeket a hétköznapok során patro­nálnak. /N Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár dolgozói Sóshartyánban, míg az ugyancsak itt lévő üveggyár dolgozói Kishar- tyánban töltik el az ünnepet. A Salgótarjáni ZIM művek dolgozói Felsótoldra mennek, ahol a Cserhát völgy hat községe rendez találkozót. A gyár zenekarával, kultúrcso- porijával teszi ezt a találko­zót még színvonalasabbá. sei kezdődik meg az Alkot­mány-nap. Amint arról már hírt adtunk itt Jakab Sándor elvtárs az MSZMP megyei bizottságának első titkára mond ünnepi beszédet. Holnap délelőtt szerte a megyében ünnepi gyűléseket tartanak, s mintegy 15 helyen me­gyei előadók emlékeznek meg az Alkotmány-nap jelentőségéről. A bujáki béketalálkozón Sági Vilmos elvtárs az élel­miszeripari miniszter helyet­tese mond ünnepi beszédet. Nógrádkövesden, Magyar- nándoron, a Szügyi Tangaz­daságban látványos aratóün­nepélyt rendeznek. Nógrádszakálba a terme­lőszövetkezet csehszlo­vák vendégeket hívott meg akikkel beszélgetést folytat­nak. r Uj létesítmények átadása augusztus 20. tiszteletére Az alkotmány évfordulója tiszteletére számos létesít­mény időelőtti elkészítését vállalták a dolgozók. Már átadták rendeltetésé­nek, a közúti forgalomnak a Hatvan—Salgótarjáni új mű­utat. Az új utat Hatvan és Kisterenye között beton, Kis- terenye és Zagyvapálfalva között aszfalt burkolja. Se­gítségével Salgótarján és Bu­dapest között egy órával megrövidül a járműforga­Salgótarján közötti szakaszon szorgalmasan dolgoznak az útépítő vállalat dolgozói. Rövidesen átadják rendeltetésének a gyönyörű, modern 12 tantermes salgótarjáni zeneoktatással gazdagí­tott iskolát. Létesítésére mintegy 6 mil­lió forintot fordítottak. Az utolsó simításokat végzik a nagybátonyi 8 tantermes is­kolán is, amely mintegy két lom. A Zagyvapálfalva és és félmillió forintba kerül. Felkészülten várja az ünnepet a vendéglátóipar is Az előző éveknél nagyobb gonddal, körültekintéssel ké­szült fel az alkotmány ün­nepének megrendezésére az idén a megye vendéglátó- ipara is. Két helyen terveznek na­gyobbszabású megmozdulást. Salgótarjánban és Bujákon sátrakat is felállítanak. Min­denféle italféleségből korlát­lan mennyiség áll rendelke­zésre. Jelentős a javulás a múlt évihez képest sörből is. A sokféle bor mellett minő­ségi borokat is forgalomba hoznak a vendéglátórészle­gek. Az italfélék mellett virs­li és a hagyományos frissen- sültek is biztosítják a vendé­gek jó szórakozását. A bányaváros iskoláskorú gyermekei szeptemberben már ebben a szép, új iskolában is tanulnak. Ugyancsak befe­jezés előtt áll a nógrádi 4 tantermes és a ludányhalá- szi 8 tantermes iskolá négy tanterme is, melyet szintén rövidesen átadnak rendelte­tésének. Hamarosan elkészül az ete- si orvosi rendelő és orvosi lakás is, ami jelentős fordu­latot hoz a bányatelep lakói­nak orvosi ellátásában. Jelentősen javítja majd a megye vízmű problé­máját az átadás előtt ál­ló hollókői vízmű. Ugyancsak átadják napok múlva a pásztói tejüzemet is. A régi kiskapacitású tej­üzem helyét új, modern vál­lalat foglalja el, ahol sajt kivételével mindenféle tej­terméket készítenek. Az elő­állított készítményekből a környék községeit is ellátják. törekszünk a szocializmus el­vét: „Mindenki képessége szerint, mindenki munkája szerint." Az alkotmánytör­vény rendelkezéseket hozott a munkához, a dolgozók pihe­néséhez és üdüléséhez való jogról, a társadalombiztosí­tásról és az orvosi ellátás megszervezéséről, a művelő­dési jogról, a nők és férfiak egyenjogúságáról, az ifjúság védelmezésének és nevelésé­nek kötelességéről, a lelkiis­mereti szabadságról, a sajtó és gyülekezési szabadságról, a dolgozók tömegszervezetei­ről, a tömegszervezetek léte­sítéséről, a nép vagyonának megvédéséről, a társadalmi tu­lajdon megszilárdításáról, a tervgazdálkodásról és a dol­gozók életszínvonalának nö­veléséről. Elmondhatjuk, hogy mind­ezekben a kérdésekben nagy­értékű előrehaladást értünk el. Különösen jó érzés szá­munkra, hogy a jogok és a politikai, a gazdasági rend, a kultúra, a szociális és egészségügyi gondozás, s a tömegek életszínvonala te­kintetében különösen jelentős haladás mutatkozott az utol­só két évben, az ellenforra­dalom pusztítását követő nagy népi erőfeszítések és a szocialista tábor internacio­nalista segítségének eredmé­nyeként. A mai napon megelégedet­ten tekinthetünk vissza arra az útra, amelyet bejártunk. Van alkotmányunk, és ez nem a kiváltságos osztályo­ké, hanem a népé, a dolgozó milliók alkotmánya. Tíz éve érvényben van életünknek, állami rendünknek ez az alaptörvénye, amely nem­csak a mögöttünk levő évti­zed alatt volt útmutatónk, hanem állandó és nagymér­tékű segítséget fog nyújtani a jövőben is a szocialista társadalmi és gazdasági ren­dünk építéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom