Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-15 / 65. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1959. augusztus 15. Kulturáltabb kiszolgálást Gazdaságpolitikai előadótok a TIT-ben GOOGGOOOOOOGOGGGOOGGGOGGOOOOOOGGOOOOOOGO (d L a L cl (L L k & p k t ll OOGOOOGGOeoeOOOOGOGOOOOGOGGOGOGOOOGOOGGC sebb hiszen munka után már előttük gőzölög az ínycsiklandozó ebéd, s mire a karancsvölgyiek hazaérnek, a telepiek már az ebédet is elfelejtették. A Három órakor ért véget a délelőttös műszak Szorospatakon is. Az üzem megbolygatott méhkashoz hasonlít. Van, aki a munkás- vonathoz siet, mások a várakozó gépkocsihoz, némelyek gyalog mennek a hegyen át Nagybá- tonyba, míg egy másik csoport a kis telep házai felé indul. Az utóbbiak helyzete a legelőnyöminap délután 6 órakor látogattunk el a telepre, arra voltunk kíváncsiak, mit csinálnak az itt lakó bányászok. Csigafajta. 22. Kirándulási kellék. 24. Valószínűleg. 26. A panasz szava. 28. Mint vízsz. 31. sz. 33. Tetejére tevő. 34. Hitler hirhedt barátnéja volt (Éva). 35. Európai nép. 37. \Sírkert. 39. Szegény - németül. 40. Kérdőszócska. 47. Ázsiai nép. 49. Ázsiai állam. 50. Víztartó edény. 51. Trópusi növény. 53. NOL. 55. Nem egészen amoda! 57. Edényfajta. 59. Férfinév. 60. Szovjet vájár, a hasonnevű mozgalom elindítója. 62. Ide-oda mozog. 63. Lantos Sebestyén harmadik neve. 65. Sertés — orosz nyelven. 68. Azon a helyen lakik. 74. Vissza: angliai tartomány. 76. Sz .......... alejku, a rab köszöntés. 77..........vidi, vici. a z fmsz italboltokban A földművesszövetkezeti vendéglátóipar nagy és felelősségteljes munkát végez. Nem kisebb a feladata, mint ellátni növekvő igényeinek megfelelően a falu lakosságát, ami különösen nyári időszakban ró nagy feladatot a földművesszövetkezeti italboltok és cukrászdák dolgozóira- Emellett hivatása az is, hogy a maga módján, a maga eszközeivel nevelje is a falu lakosságát, biztosítsa a higiénikus és kulturált kiszolgálás minden feltételét. Ami a falusi lakosság itallal történő ellátását illeti, nincs különösebb probléma. A boltvezetők élnek a lehetőségekkel, igyekeznek kellő időben megrendelni és leszállíttatni az árut. Ha sörön és szikvízen kívül más italféleségből hiány van egy-egy italboltban, az minden esetben az árudavezető hibájából történik. Mert sok múlik azon, mennyire ismeri a dolgozók igényeit, menynyire tudja időben biztosítani a nehezebb szállítási viszonyok között is a falu megfelelő áruellátását. Így fordult elő Érsekvadkerten, Nóerádmegyeren, Litkén és Bujákon, hogy szervezési hibából és gondatlanságból néhány napig szikvíz nélkül maradt a lakosság. Érsekvadkerten két alkalommal történő ellenőrzéskor sem lehetett semmit sem kapni az italboltban Hubertuson, és egyféle boron kívül. Holott a SZŐ VOSZ ig. elnöke utasítása írja elő a boltkezelők számára, kétféle folyó bor, választékos szesz- és likőrfélék, valamint sör, szörp, szikvíz és ételfélék árusítását. Az ételfélékkel az a helyzet, hogy a legtöbb bolt a vágóhídtól függ. ugyanis friss töltelékárut legfeljebb hetente egyszer kap. Márpedig úgy lenne helyes, ha legalább egyféle melegételt (főtt kolbász, virsli, vagdalthús. vagy gulyás, halászlé) mindig biztosítana a vevőnek minden italbolt. A falu lakosságának ellátása mellett nem kevésbé fontos a földművesszövetkezeti italboltok dolgozóinak az a feladata, hogy neveljék, irányítsák, a maguk sajátos eszközeivel elsősegítsék a falusi dolgozók fejlődését. Ehhez a legtöbbet az emberekkel való bánásmód nyújtja, kulturált magatartásuk és az, hogy mennyire tartják be a kiszolgálás törvényeit. Íratlan törvény, hogy a boltba belépő vendéget minden alkalommal köszöntenie kell a bolti dolgozónak. Mégis nem ritka dolog az olyasmi, hogy még a köszönő vendéget sem köszöntik az elárusítók. Gyakori a nyegle, udvariatlan bánásmód, a „mit akar”, „mi kell” érdeklődés, az udvarias „mit tetszik parancsolni”, „mivel szolgálhatok” stb. helyett. Pedig a kereskedelmi erkölcs egyik legfontosabb pontja az udvarias, szolgálatkész árukínálat. Az italboltok dolgozói az emberek egészségének őrei is egyben. Mégis igen sokszor haszonlesésből, vagy egyéb önérdekből egészségrontást követnek el embertársaikon azáltal, hogy kiszolgálnak ittas embert, sőt, nem egyszer 18 éven aluli fiatalkorút. Ebben az esetben persze nem mindig az italbolt kezelői a felelősek. Az ilyen jelenségek ellen nekik is, de nekünk is, a társadalom minden tagjának meggyőző harcot kell folytatnunk. Az egészségvédelem nagyobb területe az italboltok életében a higiénia szigorú betartása. Fontos szabály, hogy a poharakat folyóvízzel kell tisztán tartani. Mégis előfordul olyasmi, hogy kényelemből kijátsszák egyes italbolt alkalmazottak ezt a rendelkezést. A pataki italboltban például mosogató edényben öblítik a poharakat és így piszkos marad a könnyelmű, rosszul végzett mosogatás eredményeképp. Elrettentő példának említjük meg a ceredi 1. sz. italboltot, ahol télen piszkos kézzel, sáros öltözékben szolgálta ki az eladó a vendégeket, holott számukra előírt a fehérköpeny, a nők számára pedig szükséges a fityula használata is. Nem elfogadható a vanyarci boltvezető kifogása, amely szerint melege van, azért nem veszi fel a fehér köpenyt. Nem szabad persze általánosítani a rosszról, el kell mondani a jó példákat is, mert már egyre inkább ezek jellemzik a kereskedelemet. A megye legudvariasabb kiszolgálóit Mátraverebélyen találjuk, de példás rend jellemző a nádújfalui, zagyva- pálfalvi, Somoskőújfalui, az ecsegi, vizslási italboltokban egyaránt. Sok múlik a bolti dolgozókon, hogy mennyire érzi kulturált embernek magát a vendég, ha betér egy pohár sörre, fröccsre, vagy féldecire, Sajnos, azonban még ha abroszokkal, térítőkkel, függönyökkel, hamutartókkal fel is szerelik egyes italboltokat, vannak lelkiismeretlen vendégek, akik tönkre teszik, kiégetik a térítőkét, darabokra tépik az abroszt, vagy zsebre dugják a hamutartót. Csak pohárból több ezret törnek össze havonta a megye italboltjaiban. Amennyire múlik a bolti dolgozókon az emberek kulturált ellátása, éppen any- nyira függ a kulturált szórakozás a vendégtől is. Tudjon művelt ember módjára szórakozni, vagy jókedvében mulatni anélkül, hogy kárt tenne saját egészségében, vagy a társadalmi tulajdonban. Ü. M. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban fontos gazdaságpolitikai előadásokat rendszeresítenek. A múlt pénteken a Szovjetunió hétéves tervének és a magyar népgazdaságnak kapcsolatáról tartottak színvonalas, vitával egybekötött e’ősdést. E hét péntekén Az önköltség és önköltségcsökkentés címmel ipari üzemek vezetői, közgazdászai számára rendeztek előadást. A fontos gazdaságpolitikai kérdést az ipari vezetők s közgazdászak hosszasan megvitatták. — Péiervárárán az egyik honvédelvi alakulatnál vendégszerepelt a napokban a Salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon színjátszó gárdája. Pályázati felhívás A Nógrádi Népújság Szerkesztő bizottsága irodalmi pályázatot hirdet Salgótarján felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. A pályázaton korlátozás nélkül mindenki részt vehet, aki kedvet és tehetséget érez ahhoz, hogy a felszabadulást — népünk életének alapvető fordulóját —, a felszabadulás óta eltelt időszak gyökeres változásait, irodalmi színvonalú műben megörökítse. A pályaművek mutassák be felszabadult népünk, a dolgozó, alkotó emberek munkájának és harcainak nagyszerű eredményeit, hazánk és megyénk felemelkedését, a szocializmus építését. Pályázni prózai művekkel: elbeszélés, novella, tárca, stb. lehet. A pályázat jeligés. A műveket a Nógrádi Népújság címére (Salgótarján* Városi tanács-köz 2.) kell küldeni, „Irodalmi pályázat’’ jelzéssel a borítékon. Beküldési határidő: 1959. december 1. Eredményhirdetés: 1959. december 25. A közben beérkezett legjobb írásokat a Nógrádi Népújság folytatólagosan közli. Pályadíjak: I. díj: 2000, n. díj: 1000, in. díj: 800 forint. Nógrádi Népújság Szerkesztő bizottsága Vízszintes: 1. Középkori kereskedő. 6. Marx Károly barátja és munkatársa, 1895 augusztus 5-én halt meg. 12. Arról a helyről. 13. Ra párja. 15. Szélhárfák. 16. Római számmal: 1500-as. 17. Japán város, amerikai atombombatámadás következtében teljesen elpusztult 1945. augusztus 9-én. 20. Ve párja. 21. Ruhát tisztít. 23. Magába zárkózott, félrevonult. 24. Pásztó melletti község. 25. Rendelet, parancs — közismert idegen szóval. 27. Férfinév. 28. Megszólítás. 29. Mulatság. 30. Nála m. hangzói. 3t. Vissza: lom ikerszava. 32. Papírra vetek. 34. Sör németül. 36. Vajon van szeme? 38. Por és víz keveréke. 39. Francia költő, szovjetunióbeli élményei erősítették meg kommunista meggyőződésében. 41. Üj - németül. 42. Göngyölegsúly mássalhangzói. 43. Klasszikus harag. 44. Vissza: Fanyar gyümölcs. 45. A vízsz. 21. sz. mássalhangzói. 46. AAK. 48. Dolgozó. 51. Hiányosan képez! 52. Szenvedés. 54. Fény is van ilyen. 55. AÁT. 56. Makacs. 58. Középen apró! 59. Az állatok egyik csoportja. 61. Fehér színű ásvány, műtárgyak készítésére használják. 64. Végtelenül ásít! 66. Vissza: ilyen kulcs is van! 67. AOT. 69. Alázó m. hangzói. 70. INL. 71. Jugoszláv város. 72. Orosz helyeslés. 73. Téves m. hangzói. 75. Alája húz. 78. Perzsa elöljáró. 79. Négy — németül. 80. Személyed elé%. 81. Fázva ikerszava. 82. ANL. 83. Nyomatékos helyeslés. 85. Tudomány. 86. Testrésze. 88. Személyes névmás. 89. Nem kedvelő. 91. Japán iparváros. 92. Szláv férfinév. Függőleges: 1. A nemzetközi munkásmozgalom fontos dokumentuma (folyt. függ. 56-ban). 2- Amerikai hegység. 3. Ipari növény mássalhangzói. 4. Szorgalmas állatka. 5. Átmásol. 7. Faji hovátartozósága. 8. Portugál gyarmat Indiában. 9. Igekötő. 10. Középkori vitéz. 11. Ä ganéjtúró bogarak faja. 13. Európai ország, augusztus 23-án ünnepli felszabadulásának évfordulóját. 14. Talán. 18. Vissza: Bátor. 19. Vissza: VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. VIII. 15. 78. Filmcsillag. 83. IÁT. 84. Francia író. 87. Kicsinyítő képző. 90. TT. Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget. Beküldendő: Vízsz. 6., 17.. függ. 1., (folyt, függ. 56), 13., 60., valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: augusztus 19. A borítékra írjuk rá: Rejtvény! Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Vörösmartyhoz — Vi- segrád táján — Voltak barátim — Szülőföldemen. Könyvjutalmat nyertek: Petre Magdolna Nagybátony, Orszácki Györgyné Cered és Galbács Gyu- láné Salgótarján. Közel 30 fiatalt nevelni, oktatni Juhász P. Ferenc KISZ brigád- nagy fel&ősség. Mert ennyien vezető a házias emberek közé dolgoznak Barabás István KISZ- tartozik. Már megvolt az ebéd, brigádjában. Ilyenkor szokta el- a pohár sörét is elfogyasztotta, olvasni a napisajtót, hogy hol- amikor újra kézbe került a nap tájékoztatást tudjon adni balta. Igaz, most nem az ácso- mind a bel-, mind a külpolitikai latot faragja hanem gyújtóst helyzetről. S erre nagy szükség készít. Otthon is brigádvezető, s van, mert a pártkongresszus a ráeső munkát kiválóan el- tiszteletére szeretnék elnyerni a végzi. . . szocialista brigád címet. Jókarban levő háromszobás Hosszú gyakorlattal rendelkező családi ház beköltözhetőséggel el- gyors- és gépíró elhelyezkedne, adó, esetleg Budapest környéki- Megkeresésekét a kiadóba kérem vei elcserélhető. Balassagyarmat, leadni. ,,Jó. munkaerő” jeligére. István utca 9. (233) (244) A friss emberek közé tartozik Kovács Géza aknász. Műszak után már megjárta a közeli erdőt, ahonnan egy nagy kosár gombá- val tért haza. S most lányával együtt végzi a tisztítást, hogy az ízletes gombapörkölt estére tányérba kerüljön. S a mama? Ennyi segítség láttán boldogan készíti saját meglepetését, a horgolt függönyt. Farkas Ferenc vájár lakásá ból a nyitott ablakon vitázó hangok szűrődnek ki. Pedig, mint később megtudtuk, nincs is együtt a teljes család, még három gyér mek távol van. Hogy miről vitatkoznak? Nagy esemény történt életükben. A szülők az 1940-es évek elején Romániából jöttek, s itt telepedtek meg. Tizenkilenc évig csak a levél vitte a híreket a szülőknek, rokonoknak. De most két hetet töltöttek Romániában, s most folyik az emlékezés, erre mentünk, arra voltunk ... v5'
