Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-15 / 65. szám

1959. augusztus 15. NÓGRÁDINÍPŰJSAG 3 Júliusban: 36 kalóriás javulás Bányászaink a kongresz- szusi verseny során tovább­ra is újabb eredményekről számolhatnak be a fűtőérték növelésében. Az esedékes jú­lius havi tervet 101,2 száza­lékra teljesítették s így a tervezettnél 36 kalóriával ja­vult a tröszt aknáiban a szén fűtőértéke. Az üzemegységek között a legjobb eredményt ezúttal a nagybátonyi bányászok érték el. Itt 144 kalóriával teljesí­tették túl a fűtőérték tervet- Az eddigi vezető tiribesi bá­nyászok most a második hely­re kerültek, bár mindössze csak négy kalóriával marad­tak a bátonyiak mögött. Különösen meglepő a ka- zári bányászok nagysze­rű eredményjavulása. Itt az elmúlt hónapban 96 ka­lóriával teljesítették túl a tervet. Lemaradók ezúttal is van­nak. Itt ismét a kisterenyei- ek állnak az élen, akik 107 kalóriával maradtak a terv alatt. A zagyvái üzemegység bányászai, bár ezúttal is le­maradtak, de ez már jóval kisebb a korábbinál. bővítik Elvtársi segítség Téglagyárat A Ludányhalászi Téglagyár nem régen új gépi berende­zéseket kapott, amelyek se­gítségével nyers téglagyártá­sunk aránytalanul megnöve­kedett a téglaégetés lehető­ségeivel szemben. Az üzem termelési egyensúlyának helyreállítása érdekében a jelenlegi 16 kamrás kemen­céjüket 8 kamrával bővítik. A kemencebővítési terv már elkészült és szeptem­berben megkezdik a mun­kálatokat. A termelési lehetőségek aránytalansága ellenére a téglagyár dolgozói nagy szor­galommal tevékenykednek a kongresszusi versenyben vállalt kötelezettségek teljesí­téséért. Az első félévben 400 ezer darab téglával teljesí­tették túl előírt tervüket. Most a harmadik negyedév­ben 100 ezer darab nyers és 50 ezer darab égetett téglá­val szeretnének többet ter­melni. Ezen a nyáron a munká­sok és a dolgozó parasztok kapcsolata, amely a felsza­badulás óta állandóan erő­södött, tovább szilárdult, új vonásokkal gazdagodott. A párt felhívására megyei és budapesti üzemek dolgozói, munkások keresték fel a nóg- i ádi falvakat, hogy elvigyék oda a párt szavát, magya­rázzák, ismertessék jelenü­ket, tárják fel a jövő képét. A patronáló mozgalom meg­születése és hagyományai egybeesnek népi demokrá­ciánk 15 esztendejével. Ha változott is a munka jellege, formája, a cél mindig egy volt: segíteni, támogatni a dolgozó parasztságot, a mun­kásosztály hű szövetségesét abban, hogy városon és fa­lun egyaránt állandóan erő­södjön, szilárduljon a népi hatalom. Napjainkban is rendszeresen, hétről-hétre felkeresik a munkások ter­melőszövetkezeteink nagy többségét. Az a nagyarányú patroná- lási mozgalom, amely ezen a nyárön kibontakozott, a párt helyes politikájának alapján jött létre, és állan­dóan szélesedik. A mezőgaz­daság • további fejlesztéséről és a munkásosztály helyzeté­ről szóló párthatározatok kü­lönös tekintettel hangsúlyoz­ták a munkásosztály felelős­ségét. a szocialista mezőgaz­daság megteremtésében. Mun­kásosztályunk megértette és érzi is ezt a felelősséget. Sok egyéb mellett a patronáló mozgalom is élő bizonyítéka ennek. A falu igényli, elfo­gadja a munkásosztály ré­széről nyújtott ilyenirányú elvtársi segítséget. A két alapvető dolgozó osztály test­véri szövetségének az a szi­lárd elvi, politikai alapja, hogy mind a munkásosztály, mind a dolgozó parasztság életének, jövőjének biztosítá­sát csak a szocializmus fel­építésében látja. A megye szinte valamennyi ipari üzeme mellett a buda­pesti III. kerület 19 gyárá­ból indulnak hétköznap és vasárnap kommunisták, ál­dozatkész pártonkívüliek fal- vainkba. Elviszik oda a mun kásosztálv szervezettségét, fe­gyelmét. mozgalmi tapaszta latait, szilárdságát és céltu­datosságát. A bányászok, a tűzhelygyáriak, a bányagép­gyár, a két üveggyár, vagy az Óbudai Hajógyár, a Gold­berger, a Mérőműszerek Gyára és sok más gyár, üzem munkásai fáradságot nem kí­mélve vették ki részüket ezen a nyáron is ebből a nemes munkából. A kibontakozott patronáló mozgalom mostani jelentőségét erősíti még az a tény, hogy elsősorban po­litikai jellegű, a párt poli­tikai célkitűzéseinek meg­valósítását segíti elő. A mun­kások, amikor magyarázzák és terjesztik falvainkban a párt szavát, akkor ezt azért teszik, hogy a falun is ter­jedjen az új, erősödjön a szocialista falu. Ezek az elv­társak igen sokat tettek azért, hogy az újonnan, vagy a ko­rábban alakult termelőszö­vetkezetek tovább erősödje­nek, szilárduljanak. egyre jobban megfeleljenek a szo­cialista mezőgazdaság köve­telményeinek. A patronáló elvtársak erősítették szövet­kezeteinkben a pártéletet, a pártépítő munkát, gazdag politikai és szakmai segítsé­get nyújtottak a közös gaz­daságok vezetőinek. Nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy azok a szövetkezeti pa­rasztok, akik még tegnap, tegnapelőtt egyénileg gazdál­kodtak, mind szilárdabb hí­vei legyenek a nagyüzemi gazdálkodásnak. S miközben sokirányú po­litikai tevékenységüket vé­gezték, egy sor baráti, elv­társi kapcsolat alakult ki a munkások, valamint a falvak népe, a szövetkezeti tagság között. A kölcsönös megér­tés, egymás munkájának megismerése, a bizalom szi- lárdulása olyan alap. ame­lyen további sikereket érhet el patronáló mozgalmunk. Amikor az érsekvadkerti Di­mitrov Tsz küldöttsége láto­gatást tett a Goldberger Tex- tilgyárban, elismerőleg, és esetenként meglepődve nyug­tázták azt a megfeszített, fe­gyelmezett munkát, amelyet az őket patronáló üzem dol­gozói végeznek. Az Óbudai Hajógyár által tartott palo- tási gyűlésen szép számú hallgatóság vett részt. A kü­lönböző falusi megmozdulá­sokon, vagy pártrendezvénye­ken való részvételeik szin­tén tovább erősítik az eddigi kapcsolatokat és jó irányban hatnak az együttműködésre. A mind nagyobb értékű po­litikai segítségnyújtás mellett komoly jelentősége van an­nak a gazdasági segítségnek, amelyet a gyárak, a bányák már eddig is a falunak nyúj­tottak. Megyei és budapesti munkások a falvak népének széleskörű elismerését ki­váltó aktivitást fejtettek ki a gabonabetakarítás és főleg a behordás nagy munkájá­ban. Saját feladataik sike­res elvégzése mellett még munkaidő után, vagy vasár­napokon, jónéhányan szabad­ságuk idejének egy részében kaszát fogtak, segítettek a behordásban, óvták, védték jövő évi kenyerüket. De se­gített a város úgyis, hogy építkezési terveket, építő­anyagokat, más szükséges felszereléseket és berendezési tárgyakat juttatott a falunak. Ez a gazdasági támogatás azon az elvi alapon, egyet­értésen jött létre és erősödik tovább, hogy a szocializmus hajtásai terebélyesedjenek a falun is. A megyei és a budapesti munkások, a patronáló moz­galom eddigi eredményeit csak kezdeti lépésnek tekin­tik. Augusztus 20-a alkal­mából munkások százai in­dulnak majd a falvaikba, hogy tovább erősítsék a szö­vetség, a barátság szálait, különböző politikai, kulturá­lis, és sportrendezvényeken ünnepeljék alkotmányunk törvény beiktatásának 10. év­fordulóját. További sok sikert kívá­nunk a patronáló elvtársak­nak és a falvak népének, hogy minél termékenyebb ta­lajba hulljon az a mag, amelyet a párt, a munkások szorgos keze napról napra elvet, amely a szocializmus teljes győzelmt segíti elő ha­zánkban ! BALOGH GYULA-V»% A Salgótarjáni Üveggyárban több, korszerű üvegmintázó­gépet helyeztek üzembe ebben az évben. Oldalt: Az úgy­nevezett pentog- ráf-gép. amely központi vezérlés­sel egyszerre több pohárba vési be a kívánt mintát. Lent: A szitanyo­mó eljárás, amely- lyel a gyógyszer- tárak részére ké­szülő tárolóüvegek címkéjét készítik. Kemenceépítés rekordidő alatt a Vasötvözetgyárban Egy éve kezdődtek Diós­győrött, Sztálinvárosban és Zagyvarónán a saválló, ne­mesacél-fajták eddig teljesen külföldről behozott ötvöző­anyagának, a ferronikkelnek hazai gyártási kísérletei. A Zagyvarónai Vasötvözetgyár főmérnöke a gyár kísérleti kis- kemencéjében már az el­ső próbálkozásoknál igen figyelemre méltó ered­ményt ért el. A folyamatos gyártás meg­kezdése előtt a még kedve­zőbb eredmények elérése ér­dekében nemrég megkezdték a nagykemence újjáépítését, újrafalazását. A kemence újjáépítését rekordidő alatt végezték. Azelőtt 14—16 nap bontották le a ráégett acéllal borított kemencefalat, most öt nap alatt végeztek ezzel a mun­kával. Áz újrafalazással ugyancsak fele idő alatt vé­geztek. Kedden, augusztus 4-én láttak hozzá a munkához s va­sárnap reggelre tüzelés- próbára készen adták át a 4-es számú nagy- kemencét. A Vasötvözetgyár vezetői két hetet szántak erre a munkára. A nikkelolvaszitó kemence újrafalazásához a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek elekt- roacél üzemének műszaki vezetői is segítséget nyújtot­tak. A kongresszusi munkaver­senyben rekordidő alatt át­épített 4-es számú nikkel­olvasztó kemencébe szerdán délelőtt rakták az első adag albán ér­cet Zagyvarónán, s dél­után két órakor már az első kísérleti csapolást is elvégezték. A kívánt minőségű nikkeles fémet az esti órákban csa­polták Szalai János főmér­nök ellenőrzése mellett. Ettől kezdve most már 50— 60 mázsa ferronikkelt állí­tanak elő naponta a Zagyva­rónai Magyar Vasötvözet­gyárban. Törvényerőre emelt új jogok Az országgyűlés ülésszakán elfogadták és tör­vényre emelték Népköztársaságunk Polgári Törvény- könyvét. Magyarországon eddig nem volt Polgári Törvénykönyv és ez a körülmény különösen kiemeli jelentőségét az új törvény elfogadásának és életbe­lépésének. Korábban a polgárok egymás közötti jog­viszonyai nem voltak minden területen törvényi úton szobályozva, hanem ezek jelentős részét a szokásjo­gon alapuló bírói joggyakorlat szabályozta. E polgá­rok vitás ügyeiben a bíróságok a bírói gyakorlat alapján döntöttek. Ez a helyzei igen kedvező volt az uralkodó kizsákmányoló osztály számára, és ez igye­kezett is minden erővel fenntartani ezt az állapotot. Ezért nem váltak törvénnyé a korábbi Polgári Tör­vénykönyv-tervezetek. Ugyanis egységes törvénykönyv hiányában a polgári jog anyaga bonyolult, áttekint­hetetlen volt, sokszor még a jogban jártas személyek is nehezen igazodtak el benne. Ez azoknak kedvezett, akik megfelelő anyagi javakkal rendelkeztek ahhoz, hogy ügyvédekkel intéztessék ügyeiket, viszont a dol­gozók nagy része tartózkodott sokszor jogos igényé­nek érvényesítésétől, azért, mert előre nem látta azt, hogy mihez van joga és ezt a jogát érvényesíteni tudja-e. A Polgári Törvénykönyv a társadalmi és gazda­sági viszonyok igen széles körét szabályozza a polgá­rok egymás közötti érintkezésében. Azokat az élet­viszonyokat szabályozza, amelyekkel a dolgozó nép nap mint nap találkozhat, amelyeknek maga is nap mint nap alanyává válhat. Ezért szükséges, hogy a Polgári Törvénykönyv rendelkezései közérthetőek le­gyenek és szükséges, hogy a dolgozók ezeket mind szélesebb körben meg is ismerjék. Az új Polgári Tör- vénykönypünk megfelel ezeknek a követelményeknek és ezért lehetőséget nyújt ahhoz, hogy azt a dolgo­zók meg is ismerjék. Az új Polgári Törvénykönyv szocialista jogalko­tás, ezért következetesen érvényesülnek benne a szo­cialista jog elvei. Az életviszonyokat több szempont­ból, más módon szobályozza, mint ahogy eddig a bí­rói gyakorlat szabályozta. Például a törvényben kü­lön szabályozást nyert a föld használati joga, mint a szocialista földtulajdoni viszonyok jellemző intéz­ménye. A törvény eltér a korábbi szabálytól, amely szerint a földön emelt épület tulajdonjoga a föld tu­lajdonosát illeti meg. Az új rendelkezésre a mező- gazdasági termelőszövetkezetek fejlődésének biztosí­tása érdekében volt szükség. A törvény fokozott vé­delemben részesíti a társadalmi tulajdont. Az új törvény növeli a tanácsok szerepét a pol­gárok vitás ügyeinek intézésében. Például a birtok­viták elintézését a tanácsokra bízza. Eddig sok vita volt az eltartási és az életjáradéki szerződésekből eredően. A törvény ezen a területen is jelentős sze­repet biztosít a tanácsoknak és bekapcsolja őket ezen viták elintézésébe is. Az eddigi bonyolult öröklési sza­bályokat is nagymértékben egyszerűsíti az új törvény, ennek következtében a jövőben a végrendelkezés sok­kal egyszerűbben megtörténhet, mint eddig. Ugyan­akkor a törvény figyelembe vette korábbi jogalkotá­sunk eredményeit is, és ezeket felhasználta, különö­sen a felszabadulás óta hozott jogszabályok vonatko­zásában. Ami a korábbi jogszabályokban jónak bi­zonyult, amit népünk ismert és magáévá tett, azt to­vábbra is megtartotta a törvény. A törvény előkészítésében a dolgozók széles ré­tegei is részt vettek. Megyénkben is a Hazafias Nép­front rendezésében számos vitát tartottunk a tör­vénytervezet fölött. A dolgozók ezeken a vitákon el­mondották javaslataikat, amelyeket ezután a törvény végleges szövegének a megszerkesztésénél nagyrészt figyelembe vettek. Eg a vita is nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a törvényt a dolgozók valóban magukénak érezzék. A törvénytervezet ilyen széles­körű megvitatása is bizonyítja jogalkotásunk demok­ratizmusát, azt, hogy a törvényeink megfeleljenek a dolgozók érdekeinek. DR. KOVÁCS LÁSZLÓ, a megyei bíróság elnöke Nálunk is megvalósítható A közelmúltban írtunk a medence újítómozgalmáról. Mint akkor felvetettük, ko­moly' problémák vannak. S hogy ez mennyire így van, arról a minap a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél sze­mélyesen is meggyőződhet­tünk. Amit itt láttunk, min­den bizonnyal érdemes a kö­vetésre. Míg a medencében az össz- dolgozók 2,5 százaléka vesz részt az újítómozgalomban, addig a szomszédos trösztnél a részvétel 35 százalékos. A jó eredménynek több titka van. Az első és legfontosabb, hogy állandó újítási bizott­ság működik. A bizottság minden szombaton összeül, s megtárgyalja a hétközben be­érkezett újítási javaslatokat. Itt döntenek arról, melyik újítás olyan, hogy valameny- nyi üzemnél alkalmazható, és tovább kell terjeszteni. A to­vábbküldést más üzemekhez persze nem az újítótól vár­ják, hanem ez hivatalból kö­telessége a tröszt újítási fe­lelősének. Ugyancsak itt dön­tenek a más trösztöktől ér­kezett javaslatok sorsáról is. Itt még az is különbség, hogy pontosan kimutatható a meg­takarítás összege az idegen újítóktól, nem úgy, mint Nóg- rádban. A Mátravidéki Tröszt jóval kisebb létszámú a Nógrádi­nál. Mégis, itt már most ta­tarozzák azt az épületrészt, amelyben a tröszt újítási mű­helye helyet kap. A szűcsi X. aknában akadt kezünkbe a komlói, dorogi, azaz vala­mennyi tröszt 1959. évi újí­tási feladatterve. Mint meg­tudtuk, az üzemek újítási fe­lelősei megkapták, hátha tud­nának segíteni például a kom­lóiak egy problémáján. Azt is hozzátehetjük, ezek a kis könyvek nem porosodnak, a lapokat gyakran forgatják. Itt is folyik újítási verseny az újítási felelősök között. A feltételek között azonban ott szerepel a propagandamunka is. Ez abból áll, hogy az újítási felelősök kötelesek ha­vonként elért eredményüket a tröszt valamennyi üzemé­hez megküldeni. Azután ter­mészetesen a küldött eredmé­nyekből összeállítani a rang­sort, s azt a falitáblán pro­pagálni. Amennyiben erről a propagandamunkáról el­feledkezik az újítási felelős, hiába érte el a legjobb ered­ményt üzeme, a versenyből automatikusan kiesik. Valljuk meg, nem ártana itt sem ez­zel a ponttal bővíteni az újítási előadók versenyét. Sok szó esett már arról is, hogy jó lenne, ha az újítókat rendszeresen tájékoztatnák az üzem legfontosabb feladatai­ról. Ráirányítanák figyelmü­ket a legfontosabb tenni­valókra. Petőfibányán ez rendszeresen megtörténik. Rendszerint a műszakiak is­mertetik a legfontosabb meg­oldandó feladatokat. S az eredmény? Elég csak elmon­dani, hogy most készül el egy pajzsos biztosítás proto­típusa. amely a kísérletek során kiválóan bevált. Reméljük a szénmedencé­ben minden bizonnyal jelen­tős javulás lesz a II. félév­ben az újítómozgalomban. Ehhez szerettünk volna mi is segítséget adni, a szomszédos tröszt tapasztalatainak leírá­sával. —ág—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom