Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-15 / 65. szám
2 NÓGRÁDINÍPOJSÁG 1959. augusztus 15. Á tanácsok pártirányítása a szécsényi járásban Vajon így veszíti el? A tanítóképző folyosóján egy félénk, aprótermetű fiú surrant végig egyik délelőtt. Igyekezett eltűnni valamerre. Erősen figyelte a folyosó halk zajait, s bármilyen apró neszre összerezzent. — Végre, — sóhajtott nagyot, mikor beért az egyik mellékhelyiségbe. Töprengeni kezdett. ’ — Miért is küldték ki? — Nem tudta eldönteni, és biztos volt benne, hogy nem volt rendbontó, csupán a tanár. . . Egész biztos. Az a hosszú, langaléta tanár, biztos „pikkel” rá. Persze, mert ii csak paraszt ■ ■ ■ Csengetés után kilépett a folyosóra. A hosszú tanár pontosan szembe jött vele. Szigorú tekintetében ott bujkált egy parányi barátságos mosoly. A fiú összehúzta magát és elsietett mellette .. . Azóta eltelt néhány év. A hosszú tanár sincs már iskolában; bár fiatalok között van. Az akkori tanítványok is katedrához jutottak már. Történt egyszer, hogy a szóbanforgó hosszú tanár vidéken járt. fiatalok között. Az egyik faluban ismerőst pillantott meg. — Igen ... ő az ■ .. — emlékezett vissza a tanítóképzői évekre. Régi ismerősként üdvözölte egymást a két pedagógus. Kölcsönösen érdeklődtek az elválás után eltöltött időről. Felidézték a régi vidám emlékeket. Az ifjú tanító szemében ott bujkált valami bántó határozatlanság. ' A két pedagógus beszélgetett és rövidesen ajkukra tolakodtak a „szakma” gondjai, nehézségei. Az ifjúság széleskörű nevelése, a nevelőmunka legapróbb részletei. A volt tanár kíváncsian vizs- gálgatta az előtte ülő tanítót, vajon váltözott-e az eltelt évek alatt, erősödött-e jellemben, s levetkőzte-e már az iskolában még meglevő határozatlanságát, ha állást kellett foglalnia valamiben. Szóba került az ifjúsági szervezettel való kapcsolat is. — Gondolod, hogy közéjük megyek? Azonnal elveszíteném a tekintélyemet — mondta izgatottan az ifjú tanító. Ez a két mondat megdöbbentette a hajdani nevelőt és látta — amivel már több helyen is találkozott — komoly hiányosság ez az ifjú nevelő felfogásában. Eszébe jutottak azok az évek, amikor ez az ifjú nevelő is tanuló volt. Mennyit küszködtek ők azért, hogy ez a fiatalember is legyőzze félénkségét, elfogultságát, szilárd, jellemes ember váljon belőle. S lám . . . Sokan voltak társai, parasztfiúk, akik mind a mai napig becsületesen helytállnak és nem felejtették el az iskolában tanultakat, a nép szeretetét. S ez itt. Hányszor beszélt vele még külön is. Oktatta, különórákat is adott neki. Ez a fiatalember most ifjú életekért felelős. Tanít, de ez számára csupán munka, amiért megfizetnek, ö is a népből jött, és mégis fél attól, hogy elveszíti a „tekintélyét". Vajon így veszíti el? PADÁR ANDRÁS A z MSZMP szécsényi járási párt-végrehajtó bizottság május 4-i ülésén megvizsgálta: hogyan érvényesül a - —^ai Bizottságnak a tanácsok pártirányításáról szóló határozata a járási tanács és a községi tanácsok munkájában. A vita pozitív formában rögzítette: a járási és községi tanácsok a párt és a kormány határozatai alapján végzik munkájukat. A választott testületek és tagjaik egyre közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a lakossággal. A községi tanácsok az ellenforradalom óta szélesebb alapokra helyezték a községpolitikai munkát. Ennek során egyre több választópolgár került közelebb az állami munkához. Az 1958. évi képviselői és tanácstagi választások eredményei világosan bizonyították: a járásban is megnövekedett megszilárdult a választók bizalma a párt és kormány iránt. A járási párt VB megállapította: az államhatalom járási szervénél és ezzel párhuzamosan a községi tanácsoknál is sokat javult a vezetés, a vb és tanácsülések színvonala. Ennek kézzelfogható eredményei az alaposabban, megfontoltabban előkészített VB és tanácsülések napirendjeiben, tárgyalási módszereiben és határozataiban öltenek testet. A választott testületek ma már nagyobb gondot fordítanak határozataik végrehajtására, megszervezésére, — s ami örvendetes — egyre több tanácstag segít ebben ... A községi tanácsok felelősségteljesebben foglalkoznak a dolgozók panaszainak, beadványainak gyors, igazságos és érdemi intézésével. Ez a lakosság előtt növeli tekintélyüket és szélesebb alapokra helyezi tömegkapcsolataikat. A dolgozók között végzett politikai, felvilágosító munka eredményeként a községfejlesztési tervek végrehajtása során kiemelkedő eredmények születtek a szécsényi járásban. Hollókő községben például 500 ezer forintos állami hozzájárulással és csaknem ugyanannyi társadalmi munkával a tanács törpevízmű- vet létesített. Hasonló módon született Szécsény községben is a vizierőmű. Endrefalván, Szalmatercsen, Nógrádme- gyerben új kultúrház épül, Ludányhalásziban az állami hozzájárulással tervezett 4 tantermes iskolát a község lakossága újabb 4 tanteremmel bővíti. Több községben közös összefogással, a helyi anyagi eszközök feltárásával óvodákat, napközi otthonokat építeneK. A tömegek között végzett eredményes politikai felvilágosító munka eredménye: a járás negyedévről negyedévre pontosan teljesíti adouevételi tervét. Á választott testületek, a kommunisták és pár- tonkívüliek a Központi Bizottság 1958. decemberi határozata, valamint a 3004/1. kormányrendelet megjelenése után nagy lendülettel fogtak a tsz-mozgalom to- váDDíejlesztéséhez. Odaadó és lelkiismeretes munkájuk nyomán a járásban négy szövetkezeti község alakult. A meglévő tsz-ekbe is jóval többen lépte*. be, mint az elmúlt években bármikor. A szécsényi járási, a községi tanácsok a Központi Bizottság 1959. márciusi határozata után az államhatalmi, államigazgatási munka színvonalának javításával, tökéletesítésével egyidőben, fő feladatuknak tartják a meglévő tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdítását, nem utolsó sorban a tsz-tagok öntudatának célirányos formálását. A felsorolt eredmények mind azt bizonyítják, hogy a szécsényi járás tanácsai — ha munka közben követnek is el kisebb-nagyobb hibákat — alapjába véve eredményesen dolgoznak. Az eredmények kiindulópontja pedig a tanácsok helyes, átgondolt és higgadt pártirányítási munkamódszereiben keresendő. Milyen példák tanúskodnak erről? Az egyik módszer a céltudatos és lelkiismeretes kádermunka, amelynek során egyre hozzáértőbb, jártasabb elvtársak kerültek a tanácsok élére. Ezek az elvtársak a. választások óta hozzáértéssel, fáradhatatlan munkakedvvel és lendülettel végzik az államigazgatási munkát. A szécsényi járásban az államhatalmi szervek munkáját teljes tudásával segíti a járási párt-végrehajtó bizottság, a pártapparátus minden egyes tagja, s a helyi pártszervezetek vezetői. Különösen sokat jelent, hogy a járási pártbizottság, s helyes munkamódszerükből adódóan a községi pártszervezetek vezetőségei rendszeresen foglalkoznak a választott tanácsvezetőkkel. őszinte, segítő szándékú bírálatukkal idejében felhívják a tanácsban dolgozó, választott kommunista vezetők figyelmét a munka során elkövetett hibákra. Keményen, de igazságosan foganatosítanak intézkedéseket olyanokkal szemben, a.,... visszaélnek párttagságukkal, funkciójukkal, a nép bizalmával. Ilyen volt legutóbb a varsányi tanács vb. elnökének visszahivatása, mivel olyan hinákat követett el, amelyek méltatlanná tették funkciójának további betöltésére. Szólni kell azonban olyan jelenségekről is, amelyek a tanácsok előtt álló nagy és bonyolult feladatok pontos elvégzését késleltetik. Ez pedig az MSZMP-csoportak r ndszeres, elmélyült működ- ütésének hiánya. Sajnos, ezzel Kapcsolatban meg kell állapítani, hogy létrehozásuk óta nem sokat tettek azért, hogy a tanácsülés elé kerülő fontosabb jelentések megtárgyalására az egységes és szilárd álláspontot kialakítsák. A járási tanácson belül A szocialista szellemű nevelőmunkában jelentős szerepük van a társadalmi bíróságoknak. Kérdéseinkre válaszolva ezzel kapcsolatban Mohi János elvtárs, a salgótarjáni városi, járási ügyészség vezetője a következőket mondotta: Milyen pozitív hatást gyakoroltak a társadalmi bíróságok az ellenforradalom után a rend helyreállítására, a társadalmi tulajdon védelmére? — Az ellenforradalom leverése után a társadalmi bíróságok főként a társadalmi vagyon védelme érdekében végezték eredményes munkát. A dolgozók által választott és alakított bíróságok ezzel jelentős mértékben segítették az állami szervek munkáját Az ellenforradalom erkölcsromboló légköre a bányák, üzemek, vállalatok dolgozóinak egy részét megzavarta. A szocialista társadalom tudatos ellenségei és egyes elmaradt gondolkodású dolgozók részéről sorozatos támadás érte a társadalmi tulajdont. Éppen ezért a rendcsinálás elsődleges feladatai közé tartozott az állami vagyon megvédése és egyben a károkozó személyek tevékenységének visszaszorítása. — A társadalmi bíróságok szervezete kizárólag a kisebb súlyú ügyekben járt el és alkalmazott felelősségrevonást. Két év alatt több mint ötven működő MSZMP-csoport sem mutatott e tekintetben vonzó példát. Bár ebben a járási tanács kommunista vezetői is hibásak. Rendszeresebben kell igényelniük a járási párt-végrehajtóbizottságtól, hogy közvetlenül és rendszeresen irányítsa az MSZMP-csoportokat. A járási párt vb. a tanácsi munkáról beterjesztett jelentés értékelése és annak tárgyalása során a meglévő eredmények mellett feltárt olyan jelenségeket is, amelyeket sürgősen fel kell számolni. A megállapítások közül első helyen szerepelt — a vezetés további tökéletesítésének sürgetése mellett — a munkások számarányának növelése a megüresedett tanácstagi körzetekben, az apparátus helyes osztályszemléletének, az osztálypolitika érvényesülésének alapvető igénye az ügyek intézésében. Nagyon megszívlelendő a járási párt-végrehajtó bizottság iigyelmeztetese, amely felhívja a figyelmet a helyenként tapasztalható elbizakodottságra, a bürokratikus ügyintézésre, a megalkuvásra, a dolgozókkal való rideg bánásmódra, a kispolgári nézetekre és megnyilvánulásokra. Az elkövetkezendő időben — mint erre a vita során több utalás is történt — komoly figyelmet kell fordítani a kádermunka színvonalának állandó emelésére, a politikai és szakmai továbbképzés biztosítására, s nem utolsó sorban a kollektív vezetés, a kollektív szellem állandó ébrentartására. Felhívták figyelmünket a hozott határozatok számának csökkentésére, azok tartalmának megjavítására, a hatékonyabb ellenőrzésen keresztül a vb. és tanácsülések körültekintőbb megszervezésére, a tárgyalásra kerülő jelentések mélyebb elemzésére, a tanácstagok aktivitásának fokozására — és mint egyik kulcskérdésre — a szocialista törvényesség megtartására. Bodnár József a Szécsényi Járási Tanács VB elnöke ügyben hozott határozatot. A társadalmi bíróságok jó munkája alkalmas eszköznek bizonyult az elmaradt gondolkodású, megtévedt dolgozók nevelésére. Segítette kialakítani a dolgozókban a társadalmi tulajdon iránti megbecsülést és tiszteletet. Legtöbb vállalatnál — ahol társadalmi bíróságok működnek — sikerült visszaszorítani egyes dolgozók által elkövetett társadalmi tulajdon elleni károkozások számát. Számos vállalatnál pedig huzamos idő óta ilyen eset már nem is fordult elő. Megemlítésre méltó, legjobb társadalmi bíróságok közé tartozik a Salgótarjáni Acélárugyár, a nagybátonyi, mátra- nováki bányaüzemek, a Salgótarjáni Zománcipari Művek szervezete. Egyes vállalatoknál pedig a társadalmi bíróság megalakításának puszta ténye is kedvező hatással volt a tévelygőkre. A társadalmi bíróságok eddigi jó munkáját bizonyítja az is, hogy ma már egyre ritkábban és jóval kevesebb esetben kerül sor felelősség- revonásra, társadalmi tulajdon megkárosítása miatt, a dolgozók közössége előtt. A jelen körülmények között hogyan látják el feladataikat ezek a fontos társadalmi szervek? — A szocialista állam fejlődésének iránya az, hogy a Ki ezért a felelős? Márkházán, 1957 nyarán a régi, omladozó iskolát szétbontották azzal, hogy a község újat épít a helyére. A felsőbb szervek a régi iskola helyére nem engedélyezték az új iskola építését. Megfelelő helyet kerestek az új és a nagy, kéttantermes iskola felépítésére. A helyet felmérték és kijelölték az alap helyét. Hol tanultak az iskolások? A márkházi községházán, ami szűk és egészségtelen arra, hogy délelőtt is és délután is tanítás legyen. Mivel esténként gyűlések vannak és a terem reggelre nem szellőzik ki rendesen. 1959 márciusában megkezdték az iskola építését. A község lakossága örömmel nézte a földből gyorsan kinövő falakat, azt az épületet, amelyet augusztus 20-án adnak át a márkházi gyermekeknek. Az épület rohamosan nőtt, de egyszer csak megtorpant. A négy fal már egy hónapja néz tátongva az ég felé, várja, hogy a tetőt is rátegyék, hogy ne ázzanak, rongálódjanak esős napokon a belülről bepucolt falak. Augusztus 15-e van, de a tető még nincs az épületen és kárba megy az a munka, amit már a pucolá- son végeztek a tatarozó vállalat dolgozói. Mikorra lesz kész az iskola? Augusztus 20-ra már aligha! A márk- házai gyermekek szülei aggódnak, mert előre láthatóan a gyermeküket újból abba az egészségtelen tanácsházi teremben kell látni az 1959/60-as tanévben. Ki ezért a felelős? Mucsina Nándor Márkháza Nyugdíjas A hozzátartozói nyugellátások emelésénél is kettősség érvényesül, tehát itt is különbség van aszerint, hogy az özvegyi nyugellátást az 1954. október 1 napját megelőző jogszabályok alapján, vagy 1954. október 1 napját társadalmi szervek egyre szélesebb körben működjenek közre az állami intézményekkel. A társadalmi bíráskodás területén erre törvényes alapot biztosít az 1041/1956. sz. MT. és SZOT közös utasítás. Hiba, hogy a fegyelemsértőkkel, rendbontókkal, az üzemen belül a dolgozók magán- tulajdona ellen vétőkkel, a szocialista együttélés szabályait megsértőkkel szemben elmaradt a társadalmi bíróság előtti felelősségrevonás. Különösen fontos lenne a munkafegyelem megszilárdítása érdekében az említett esetek nyilvános tárgyalása. Több példát lehetne felsorolni a vállalatoknál előforduló fegyelemsértésre, törvénysértésre. Sajnálatos jelenség, hogy a vállalatok vezetői nem tárják fel időben az ilyen eseteket, vagy ha mégis, akkor gyakran liberalizmust tanúsítanak. Nem egyszer előfordult már, hogy konkrét esetben a felelősségrevonás azért nem következett be, mert az illető „jó elvtárs”. — Általánosságban leszögezhető, hogy az igazgatók a fegyelem helyzetének megszilárdítása érdekében nem használják fel a társadalmi bíróságok segítő munkáját. Szerintem ezzei magyarázható, hogy a jelen körülmények között visszaesett a társadalmi bíróságok tevékenysége. tanácsadó követő jogszabályok alapján, állapították meg. Az özvegyi nyugellátás emelésénél tudni kell azt is, hogy az Özvegyet csak abban az esetben illeti meg a nyugdíjemelés, ha a jelenlegi nyugdíjtörvény szerint állandó özvegyi nyugdíjMilyen központi és helyi segítségre, támogatásra lenne szükség, hogy munkájuk tovább javuljon, betöltsék hivatásukat? — Előbb már említettem a társadalmi bíráskodás alakításáról és működéséről szóló jogszabályt. A szocialista jogalkotás egyik jellemző vonása, hogy nem ismer merevséget és alkalmazkodik a társadalmi alakuláshoz, fejlődéshez. Igazodik a változó körülményekhez. A társadalmi bíráskodásról szóló MT és SZOT közös utasítás, a társadalmi bíróságok hatáskörét és intézkedési jogkörét, .az akkori, viszonyoknak megfelelően szabályozta. A párt büntetőpolitikai irányvonalát szem előtt tartva, ki kellene szélesíteni a társadalmi bíróságok hatáskörét és intézkedési jogkörét. A központi szervek jogszabályrevíziójára lenne szükség. Ideje lenne, hogy a szak- szervezetek több figyelmet szenteljenek a társadalmi bíráskodásra. Az államtól kapott feladat végrehajtása során az üzemi szakszervezetek tevékenysége kevésnek bizonyult. Különösen fontos lenne, ha a szakszervezetek az eddiginél fokozottabb mértékben irányítanák a társadalmi bíróságok tevékenységét. A helyi ismeretek és tapasztalatok alapján célszerűnek mutatkozna a társadalmi bíróságok eddigi munkájának üzemi szakszervezeti szinten való értékelése. Továbbra is a szakszervezetek feladatát képezi a társadalmi bíróságok irányítása útján a dolgozók szocialista öntudatra való nevelése. ra jogosult. Állandó nyugdíjra pedig az az özvegy nö jogosult, aki 55. életévét betöltötte, vagy rokkant, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az 1954. október 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított özvegyi nyugellátásokat egységesen 25 százalékkal kell felemelni, az emelés folytán azonban nem haladhatja meg az özvegyi nyugellátás a 400 forintot. Ha az emelés folytán az özvegyi nyugellátás összege nem érné el a 250 forintot, a nyugellátást 250 forintra kell emelni. Az 1954. október 1. napja után érvényben volt jogszabályok alapján megállapított özvegyi nyugellátásokat 10 százalékkal kell felemelni, itt is érvényesül azonban az a rendelkezés, hogy az emelés folytán az özvegyi nyugdíj nem haladhatja meg a 400 forintot. Ez a nyugellátás sem lehet kevesebb havi 250 forintnál. Az 1939. évi XVI. te. alapján megállapított özvegyi ellátásokat, tehát a mezőgazdasági özvegyi járadékokat az eddigi 75 forintról 150 forintra kell emelni. Az özvegyi nyugellátások emelését akkor is végre kell hajtani, ha az özvegy munkaviszonyban áll, vagy kereső- foglalkozást folytat. A nyugellátások emelése kiterjed az árvaellátásokra is. Ha az árvaellátás összege a 175 forintot nem érte el, 175 forintra kell az árvaellátást felemelni. A teljesen árva, tehát szülőtlen árvának a nyugdíját legalább 250 forintra kell emelni. Itt megjegyezzük azt is, hogy teljesen árvának számít az a gyermek is, akinek egyik szülője él, de az rokkant, tehát munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elveszítette. Nógrádi Népújságban A társadalmi bíróságok jelentőségéről, további feladataikról nyilatkozik a városi és járási ügyész A HOZZÁTARTOZÖI NYUGELLÁTÁSOK EMELÉSÉRŐL
