Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-08 / 63. szám

1959. augusztus 8. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 3 RÉVAI JÓZSEF 1898-1959 II kongresszusi munkaverseny feladataink megoldásának nagy hajtóereje Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Révai József elv­társ, a munkásmozgalom régi és rendíthetetlen harcosa 1959. augusztus 1-én elhunyt. Révai József elvtárs nevét világszerte Ismerik. Kora if­júságától a forradalmi mun­kásmozgalom hűséges harco­sa, aki jelen volt 1918. novemberében a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának alakuló ülésén, s mint a párt alapító tagja azóta is meg­szakítás nélkül tevékenyke­dett a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép ügyén. A Ta­nácsköztársaság kikiáltása előtt a Vörös Űjság munka­társa volt. A Tanácsköztár­saság bukása után Bécsbe emigrált, de a párt megbízá­sából gyakran volt Magyar- országon, hogy segítse a ma­gyar munkásmozgalom sike­rét. Révai József elvtársnak közvetlen kapcsolata volt a salgótarjáni bányászsággal, a szénmedencében illegálisan tevékenykedő kommunisták­kal. Személyes kapcsolatot tartott fönn az illegalitás éveiben Pothornyik József elvtárssal, a nógrádi szénme­dence közismert veterán har­cosával. A párt régi harcosai jól emlékeznek arra, amikor 1926 nyarán a baglyasaljai Nagyberegben a szalmakazlak között tartott megbeszélést a szénmedence kommunistáival. Arra is jól emlékeznek, ami­kor 1926 októberében a Vilá­gos pusztán megtartott bá­nyász tanácskozáson mintegy negyven bányász előtt tartott beszédet Révai József, a bá­nyászok harcának továbbvite­léről, a szervezett bérkövete­lés és sztrájk sikerének föl­tételeiről. 1927. május 1-én ugyancsak Révai elvtárs tartott ünnepi beszédet a kommunisták elle­ni kegyetlen hajsza és üldöz­tetés ellenére a Karancsban, a Kercseg felett. S még ugyanez év nyarán Salgótar­ján mellett a Vadaskertben tartott megbeszélést a nógrádi szénmedence kommunistáival. Révai József elvtárs har­cos élete tehát szorosan ösz- szeforrt a salgótarjáni, sőt az egész nógrádi szénmedence bányászainak, munkásainak harcával. A gyakorlati párt­munka, a munkásmozgalom­ban való közvetlen részvétel mellett komoly tanulmányo­kat irt. Így 1932-ben „Marx és a magyar forradalom” cím­mel írt tanulmányt. Ezenkí­vül a „Marxizmus és népies­ség”, a „Magyar szabadsági világszabadság” és még több fontos írása gazdagította a magyar munkásmozgalmat. Révai József elvtárs nemzet­közileg is elismert harcos ideológus volt, aki az első sorokban haladt a világnézeti küzdelemben. A felszabadulás óta a Ma­gyar Kommunista Párt Köz­ponti Vezetősége Politikai Bi­zottságának tagjaként vett részt a párt politikájának ki­alakításában, a párt irányítá­sában. Az utóbbi évtizedben azonban egészségi állapota leromlása miatt hosszú idő­re vissza kellett vonulnia az aktív politikai tevékenységtől. Révai elvtárs a párt egyik legjelentősebb vezetője volt. Olyan vezető, aki határozot­tan és következetesen szembe­szállt a vezetés hibáival, fel­ismerte azokat a hibákat is, amelyeket maga követett el munkája és harca közben, szembeszállt ezekkel a hi­bákkal, kijavította azokat. Mély fájdalommal búcsúzunk Révai József elvtárstól a magyar munkásmozgalom nagy harcosától, a nógrádi kommunisták bátorítójától, segítőjétől, tanácsadójától. Alakulásuk 10. évfordulójára készülnek Alakulásának 10 éves év­fordulóját ünnepli augusztus MUNKÁNK GYÜMÖLCSE rakozzanak, művelődjenek. Azo­nos anyagi körülmények között nagyobb gondot fordíthatnak egészségük megóvására, a beteg­ségek megelőzésére. Az ő pél­dájuk már a jövőt hozza köze­lebb. A technika és a tudomá­nyok fejlődésével a dolgozók szakmai és politikai képzettsé­gének növekedésével, a terme­lékenység emelkedésével együtt jár majd az is, hogy nemcsak néhány munkakörben, hanem a legszélesebb dolgozó rétegeket érintő mértékben hajtson végre a kormány munkaidőcsökkentést. Az ország erősödése, a társadal­mi javak egyre bőségesebb és olcsóbb termelése megteremti a feltételét a munkásokra nézve Ilyen kedvező intézkedés végre­hajtásának. 20-án megyénkben 15 ter­melőszövetkezet, többek kö­zött a dejtári József Attila, a pásztói Szabadság, a palo- tási Május 1, a varsányi Dózsa és az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkeze­tek. A környékbeli termelő­szövetkezeti vezetők, tagok mellett ezek a termelőszö­vetkezetek budapesti és me­gyei üzemek dolgozóit is meghívják az ünnepségre. Az üzemek dolgozói sport- és kultúrműsorral szórakoztat­ják a termelőszövetkezetek tagjait. De augusztus 20-át, Alkot­mányunk ünnepét megyénk valamennyi termelőszövetke­zetében megünneplik. A ké­szülődést az ünnepségekre már. megkezdték. Kísérleti leltár az N egyénk dolgozói csak­úgy, mint az egész or­szág belpolitikai életünk nagy eseményére, a párt- kongresszusra készülnek. Ebből az alkalomból széles­körű munkaverseny bontako­zott ki. A munkások nagy többsége bekapcsolódott a kongresszusi munkaverseny­be, értékes felajánlások szü­lettek a népgazdaság továb­bi erősítése érdekében. A megyei párt — végrehaj­tóbizottság a napokban meg­tárgyalta a kongresszusi vál­lalások teljesítésének hely­zetét. Megállapította, hogy megyénk ipara, építőipara, valamint a helyi és szövet­kezeti ipar összességében mintegy 40-45 százalékig tel­jesítette felajánlását a má­sodik negyedévben. A Sal­gótarjáni Acélárugyár dol­gozói mintegy 47,5 százalé­kos eredményt értek el vál­lalásuk teljesítésében, a Zagyvapálfalvi Üveggyárban közel kétharmadát teljesí­tették ebben az időszakban. A Vasötvözetgyár dolgozói eredeti vállalásukat teljesít­ve már újabb felajánlást tettek. A verseny eltelt idő­szakában 37 kalóriával ja­vult a szén fűtőértéke, közel 850 ezer forintos túlteljesí­tést értek el bányászaink kongresszusi vállalásuk meg­valósításában. Hasonló ered­ményekről adhatnak számot az építőmunkások is. A he­lyi és szövetkezeti ipar javí­totta a lakosság jobb ellátá­sa érdekében végzett munká­ját. A bőripari szövetkeze­tek például elhatározták, hogy az év végéig 11 gyors­javító részleget hoznak lét­re, amelyből eddig már hét működik. Általában a helyi­ipar éves vállalásának mint­egy felét már megvalósította. A z elért eredmények el­sősorban annak kö­szönhetők, hogy sikerült mozgósítani a párt-, KISZ- és szakszervezeteket a kez­deti hibák felszámolására, a politikai és szervező munka színvonalának emelésére. A gyárak és bányák pártvezető­ségei az eltelt időszakban rendszeresen értékelték a kongresszusi munkaverseny helyzetét, a különböző ren­dezvényeken önálló napiren­di pontként megvitatták az eredményeket és a további feladatokat. Elősegítette a munkát, hogy pártszerveze­teink intézkedései terveket dolgoztak ki. Nagy gondot fordítottak arra, hogy bizto­sítsák a kommunisták példa- mutatását. A szakszervezet segítséget nyújtott a szoci­alista brigád cím elnyerésé­ért versenyzők feladatainak elvi tisztázásához. Ma közel 120 ilyen brigád működik megyénkben, amelyek a ter­melési eredményeken túl a tanulás, a művelődés foko­zását is vállalásukba foglal­ták. A kongresszusi munkaver­seny eddig eltelt része egy­ben több olyan feladatot is megszab, amelyek megvalósí­tása hozzásegíti iparunkat a nagyobb eredmények eléré­séhez, a belső tartalékok fel­tárásához. Gazdaságvezetőink több esetben túlzottan óva­tosak voltak, nem számoltak megfelelően azzal, hogy a verseny szélesítésének, az eredmények növelésének még számos lehetősége van. Ugyanakkor a kitűzött ter­melési mutatók elérését nem támasztották alá kellően műszaki fejlesztéssel. Az utólag elkészült műszaki intézkedési tervek, viszont nagy segítséget nyújtottak a célkitűzések megvalósításá­hoz, például az acélárugyár­ban és más üzemekben. T ovábbi, még kellően fel ‘nem használt lehető­ség, hogy a fiatalok munka- területeiken is nagyobb akti­vitással vegyenek részt a versenyben, a gazdasági mu­tatók túlteljesítésében. Az elért eredményekhez mérten elmaradás tapasztalható a verseny nyilvánosságában. Kevés a jó eredményt elérő egyéni versenyzők, brigádok erkölcsi elismerése. A ver­seny nyilvánosságának, az eredmények és hiányosságok feltárásának alapvető felté­tele, hogy az értékelést ala­pos elemző munka kisérje. Mozgalmi szerveinknek na­gyobb gondot kell fordítani arra, hogy az elemző munka alapján rendszeresen és ön­tevékenyen felhívják a gaz­dasági vezetők figyelmét a tapasztalatokra. így például a szénbányászatban nagyobb gondot kell fordítani a vil­lamosenergia és a fa fel- használásának csökkentésére. A helyi iparban a vállalások felülvizsgálásával biztosítani kell, hogy azok reálisak le­gyenek. Egyes vállalatok egész éves felajánlásukat már az első negyedévben többszörösen túlteljesítették. Szükséges, hogy a jövőben a párt- és a tömegszervezetek fokozottabb mértékben be­vonják a műszaki vezetőket a kongresszusi vállalások teljesítésébe. Nem elégedhet­nek meg azzal, hogy a mű­szaki dolgozók elkészítették az intézkedési terveket. Ar­ra kell törekedni, hogy ma­guk a műszakiak is tegyenek egyéni felajánlásokat, vállal­ják olyan feladatok megol­dását amelyek előre viszik az egész üzem ügyét, hozzá­segítik á dolgozókat a jobb eredmények eléréséhez. A verseny eddigi szaka­szában sikerült teljes egészében ráirányítani a fi­gyelmet, a párt március 6-i határozatában ajánlott fela­datok megvalósítására. En­nek kézzelfogható eredményei, hogy például az acélárugyár­ban ez év első felében 4 százalékkal növekedett a ter­melékenység a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva. A Vasötvözetgyárban 6 szá­zalékos volt az emelkedés A szénbányászatban a minő­sége javulásával tonnánként 11 forinttal növekedett a szén értéke. A KISZ fiatalok az első negyedévoen több mint icimilliós megtakarítást könyvelhettek el számláikon. Ezek a gazdasági sikerek azonban nem homályosíthat- ják el, hogy még csak kez­deti eredményeket értünk el a szocialista embertípus fej­lesztésében, abban, hogy a munkaverseny a kommunis­ta nevelés módszerévé vál­jon. Több figyelemreméltó kezdeményezés látott már napvilágot eddig is. Azonban kétségtelen tény, hogy pél­dául a szocialista cím elnye­réséért versenyző brigádok vállalásuk második részét, amely a művelődésre vonat­kozik, csak vontatottan tel­jesítik. Általában a kong­resszusi munkaverseny ed­digi szakaszában ez a fontos kérdés nem kapott még olyan helyet, amelyet méltán meg­érdemel. Az a feladat, hogy a mozgalmi, gazdasági és műszaki vezetők minden mó­don segítsék elő, karolják fel azokat a jelenségeket, és törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a verseny az öntudat növekedésével, a szocialista embertípus fejlő­désével új, nagyszerű kom­munista jellemvonások kia­lakulásával járjon együtt. A kongresszusi verseny eddigi eredményei biz­tatók. Megvan minden le­hetőség arra, hogy feltárva a tartalékokat még gyorsabb ütemben haladjunk előre. Dolgozóink aktivitása egyre magasabb fokot ér el, amely nélkülözhetetlen alap ahhoz, hogy a márciusi párthatáro­zatban ajánlott célok me­gyénkben is megvalósulja­nak. A napokban, ha nem is széles dolgozó rétegeket érintő közle­mény jelent meg az újságokban, de jelentőségét tekintve nagy és mintegy jövőnket idézi fel. A kormány elhatározta, hogy néhány, az egészségre különö­sen ártalmas munkakörben csök­kenti a dolgozók munkaidejét. Ez az intézkedés megyénkben különösen érinti a Vasötvözet- cyárat, ezenkívül az acélárugyár, tűzhelygyár és a posta egyes dolgozóit. Ezeken a helyeken 36—42 órás munkaheteket vezet­nek be a dolgozók egy részénél. Az erre vonatkozó intézkedés külön kimondja, hogy ezeket a dolgozókat túlóráziatni nem sza­bad, de keresetük el kell érje a jelenlegi 48 órás munkahét melletti' szintet. A pártnak és a kormánynak ez az újabb gondoskodása a munkaidőnek már a múlt évben végrehajtott részleges csökken­tésével együtt több száz dolgo­zót érint megyénkben. Ezeknek a dolgozóknak már több idejük jut arra, hogy pihenjenek, szó­Hasznosítsák jól ezt az újabb sikert azok a dolgozók, akiket az intézkedés érint. Valameny- nyien pedig teljesítsük becsület­tel a célkitűzéseket, hogy minél szélesebb körben valósulhasson meg ilyen és hasonló rendelke­zés. Hírt adtunk már róla, hogy az Állami Áruházban újfajta leltározási formával kísérle­teznek. Csütörtökön a Belkereske­delmi Minisztérium több ve­zetője, előadója látogatott el, A bányagépgyáriak sikerei A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár dolgozói több vonat­kozásban sikeresen teljesí­tették a II. negyedévben kongresszusi vállalásukat. Termelési tervüket .,6 szá­zalékkal teljesítették túl. Különböző műszaki és szer­vezési intézkedések nyomán több mint 324 000 forinttal csökkent ebben az időszak­ban az önköltségük. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy az 1959. évi takarékos- sági intézkedési tervben meg­határozott 634 000 forintból a II. negyedévben több mint 217 ezret teljesítettek. A gyár dolgozói vállalták, hogy az egy munkásra eső betervezett termelési értéket 1,9 százalékkal haladják túl. Az I. félévi adatok alapján jóval magasabb, 2,7 százalé­kos túlteljesítést értek el. Állami Áruházban hogy jelen legyen a kereske­delem történetében minden bizonnyal forradalmi jelentő­ségű kezdeményezésnél. A lel­tározás értékelésére vissza­térünk. A kisterenyei fűtőházban az év első hat hónapjában végzett tel­jesítménye alapján Kaposi Béla mozdonyvezető szerezte meg az első helyet. Képünkön: A legjobb mozdonyvezető rendszeresen karbantartja hűséges segítőtársát, a 375 1027 számú mozdonyt. Napjában közel ötven személyvonat érkezik és indul Salgó­tarján vasútállomásáról. Tehát általában óránként két személy- vonat hozza, illetve viszi az utasokat. Képünkön: megérkezett Budapestről a délelőtti gyorsvonat. A balassagyarmati állomáson Gazdik Mihály a legjobb váltóőr. Kilián Lajos tolatás-vezető pedig a vasutasnapon kapja meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Képünkön: A két vasutas munka közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom