Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-08 / 63. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 8. A bányász-újítók jogos kérései 33000 tanuló, 16 új tanár, 46 tanító az új tanévben A közelmúltban értékelték a bányász újítók között meghirdetett újítási verseny első féléves eredményét. Mint akkor megírtuk, az első három díj nem talált gazdára, mivel az előírt követelményeket nem teljesítették. Most ismét meghirdették az újítási versenyt a második félévre, sőt külön szakasz nyílott a bányásznap tiszteletére, íme tehát jutalmak várják a kiváló újítókat, amellett, hogy megkapják újításukért a törvényesen járó díjat. S mégis valami probléma van az újítókkal. Úgy tűnik, mintha az alkotókedv alábbhagyott volna. Ezt bizonyítják a számszerű eredmények is. Mi az oka? Azt nem lehet mondani, hogy már nincs mit újítani a szénmedencében, hiszen a lehetőségek korlátlanok. Hallgattam az újítók beszélgetését a jutalomkiosztáson, naponta találkozom velük az üzemekben, a bányák mélyén. Több beszélgetést hallottam, ahol az alábbi problémákat tették szóvá. Az első, s talán a legnagyobb probléma a szervezettség. Az helyes, hogy a tröszt naptárral együtt kiadta az ez évi újítási feladattervet. Ez azonban egyedül nem mozgósít. Hiányzott és hiányzik ma is a legfontosabb, az újítók rendszeres tájékoztatása. Már az elmúlt évben szó- vátették az újítók, hogy üzemükben hívják őket össze s tájékoztassák őket a megoldandó feladatokról. Tartsanak klubdélutánt az újítóknak legalább negyedévenként. Ugyancsak ezzel egyidős a másik kérés is. Létesítsen a tröszt egy újító kísérleti műhelyt. Több, fontos újítás hosszú ideig készül a bányák műhelyeiben, mert sok helyütt ezt ma még másodrendű kérdésnek kezelik. Bár az is igaz, az üzemnek elsőbb egy bányagép kijavítása, hiszen ez a rendeltetése. És lehetne más jellegű példát is felhozni. Amikor a lakatos újító üzemi munkája elé helyezi saját újítását, joggal éri vád. Vagy például a kísérleti darab hosszú elkészülése _ nem hat serkentőleg az újítóra. A tröszt újítási felelősének munkájával sem teljesen elégedettek, mondták az üzemekben. örülnek az újítók annak,-----------------4** ----------------N yugdíjas tanácsadó — A SAJÁTJOGÚ NYUGELLÁTÁSOK EMELÉSÉRŐL — A sajátjogú nyugellátások emelése sem egységesen történt, mert különbség van az szerint, hogy 1954. október 1 napja előtt történt-e a nyugdíjazás, vagy ezt követően. Mindkettőnél követelmény, hogy a nyugdíjas munkaviszonyban ne álljon, vagy keresőfoglalkozást ne folytasson. Az emelés ugyanis csak ebben az esetben illeti meg a dolgozót. Az első esetben tehát azoknál a nyugdíjasoknál, akiknél a nyugdíj megállapítása 1954. október 1 napja előtt történt, 25 százalékkal kell felemelni a nyugellátásokat, ha a nyugellátásnak a nyugdíjpótlékkal kiegészített ösz- szege a 800 forintot nem éri el. Az emelés folytán a nyugdíj nem haladhatja meg a 800 forintot. Ez a rendelkezés vonatkozik a régi öregségi és rokkantsági járadékra, bányanyugbérekre, köz- szolgálati nyugdíjakra, vállalti pénztári nyugdíjakra és az 1951. évi 30 sz. tvr alapján megállapított nyugdíjakra. Az 1954. október 1. napját kővetően törient nyuguijazá- soknál a nyugdíjas a szolgálati idő arányában kap emelést. Ezekben az esetekben a nyugdíj kiegészítést emeli fel a rendelkezés. A nyugdíj megállapításánál kell a nyugdíj kiegészítést ként 1954. január 1-től a nyugdíjazásig munkaviszonyban töltött minden 365 napra a törzsnyugdíj 1 százalékát kapta a nyugdíjas. Az emelésnél figyelembe kell venni az 1929. január 1-től 1944. december 31-ig eltöltött szolgálati időt, és így kell a nyugdíj kiegészítést megállapítani. A 800 forint felső határ ennél az emelésnél is érvényesül. Sok félreértésre ad okot az, hogy a nyugdíjasok egy része • mindkét rendelkezést magára értelmezi, tehát kéri a 25 százalékos emelést is és ezenfelül az 1929-től 1944-ig munkaviszonyban töltött időre az 1 százalékos emelést is. A rendelkezés nem hagy kétséget afelől, hogy minden nyugdíjast, csak egyféleképpen illet meg emelés, — tehát azok a nyugdíjasok, akiknél a nyugdíj megállapítása 1954. október 1 napja előtt történt, 25 százalékos emelésben részesülnek, azok a nyugdíjasok pedig, akiknél a nyugdíjazás 1954. október 1 napja után történt, évenkénti 1 százalékos emelést kapnak az 1929-1944-ig terjedő szolgálati idejűkre. Ezek a rendelkezések nem terjednek ki az 1938. évi XII. t. c. alapján megállapított ellátásokra, tehát a mezőgazdasági öregségi járadékokra. Itt az emelés meghatározott összegben történt, még pedig 120 forintról 200 forintra emelték fel a mező- gazdasági öregségi járadékokat. Egyéb eltérés is van a mezőgazdasági öregségi járadékok emelésénél. Addig ugyanis, amíg az előbbiekben ej sorolt nyugellátásokat csak abban az esetben lehet felemelni, ha a nyugdíjas munkaviszonyban nem áll, vagy keresőfoglalkozást nem folytat, a mezőgazdasági öregségi járadékok emelését akkor is végre kellett hajtani, ha a járadékos munkaviszonyban állott, vagy kereső- foglalkozást folytatott. A nyugdíjak emelésének időpontja 1959. január 1. napja volt. Azoknál a nyugdíjasoknál, akik ezen a napon munkaviszonyban állottak, illetőleg keresőfoglalkozást folytattak, a nyugellátásokat csak a munkaviszony, vagy a keresőfoglalkozás megszűnése után, igénybejelentésre lehet felemelni. A felemelés időpontja itt az igénybejelentés hónapjának első napja. Éppen ezért felhívjuk a nyugdíjasok figyelmét, ha a munkaviszonyuk megszűnik, haladéktalanul jelentsék az Országos Nyugdíjintézetnek (Budapest, V. Guszev u. 10), kérjék a nyugdíj emelését, mert a késedelmes igényelőterjesztés azt eredményezi, hogy néhány hónapra nem kapják meg az emelést. Záróvizsga a menyasszonyok iskolájában Három hónappal ezelőtt indult meg a KISZ-szervezet kezdeményezésére Karancs- lapujtőn a menyasszonyok iskolája. A tanfolyam nagy népszerűségnek örvendett. II t a háziasszony kötelességeitől kezdve a gyermeknevelésig mindenről szó került, s többen elmondták, gyakrabban kellene ilyen, vagy hasonló tanfolyamot szervezni. A leányok már kíváncsian, izgatottan várják a holnapi napot. Ugyanis holnap lesz a kultúrházban a menyasz- szonyok iskolájának záróvizsgája. Reméljük, nemcsak itt, hanem az életben is sikeresen vizsgáznak majd a kiszes leányok. ha jutalmat kapnak. De a legtöbb elismerés, ha javaslataik minél több üzemben megvalósulnak. Az újítások továbbterjesztése nem országos szinten, de még medencei szinten sem megfelelő. Íme egy néhány példa. Még 1957-ben Margit-tárón Kocsis István újítást adott be a húzatógépek fafékbetétjének megszüntetésére. Helyette aluminiumbetétet javasolt. El is készítették, amely jobban bevált, mint ahogyan gondolták. Sajnos ez az újítás ma sem tudott továbbjutni Margittáróról. Vagy ott van a Kossuth-lejtősi Vass Sándor újítása az eldeformálódott kaparólapátok újbóli felhasználására. Ez is jól bevált saját üzeménél, de sajnos tovább ez sem jutott. Csak kettőt említettünk, de lehetne igen sokat. A lényeges azonban amit e két példa is bizonyít, az újítások nem terjednek tovább. Erről a tröszt újítási felelősének az a véleménye, küldje az újító javaslatát a többi üzemekhez, ők támogatják, Jó, jó, de ha az újító ezt nem teszi — mert legtöbbjük fél a papírmunkától — miért nem küldik ők tovább? Annál is inkább, mert ez hivatalból is kötelességük. Korlátlan lehetőségei vannak az újítómozgalomnak. Csak két problémát ragadtunk ki, de úgy érezzük, ezek megszüntetése is jelentős eredménnyel járna. Mert nem égbekiáltó nagy dolgokról van szó. Ma a medence dolgozóinak 2,5 százaléka vesz részt a mozgalomban. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy ez a szám könnyen növelhető. A bányász újítók várják ma is a tájékoztatást nemcsak medencei, de országos szinten is. Több dolgozóval beszélgettem, de ismereteik meglehetősen hiányosak más trösztök újításairól. Jó lenne, ha a jövőben ezekről is több szó kerülne. Reméljük, a hibák kijavítása gyorsan megtörténik majd, s minden bizonnyal ez kedvezően érezteti hatását a II. féléves újítási versenyben. —ág— Három hét múlva iskoláinkban megkezdődik a tanítás. Benépesülnek a frissen tatarozott tantermek, az újonnan épült iskolák. Megyénkben az 1959/60-as tanévre 28 448 fiatal iratkozott be az általános iskola osztályaiba, de az illetékes szervek tájékoztatása szerint 30 888 tanuló részvétele várható az általános iskolai rendszerben, ettől több, mintegy Ebben a tanévben két jelentékeny oktatási objektum a salgótarjáni 12 tantermes és a nagybátonyi 8 tantermes általános iskola kezdi meg működését. A salgótarjáni iskola kísérleti jellegű, mivel itt egy iskolában valósul meg az általános és középiskolai képzés. A középiskolai oktatásra 2102 tanuló iratkozott be. A gimnáziumokba 1426-an, a közgazdasági technikumba 221-en, a gépipari technikumba 383-an és a mezőgazdasági technikumba 72-en jelentkeztek a tanulók közül. Ezen a területén szintén van változás. Nagybátonyban gimnázium indul, azonban Balassagyarmaton megszűnt a tanítóképző. A megye 201 általános és 8 középiskolájában szeptemberben tehát nagyobb zökkenő nélkül megindulhat a tanítás. Az új tanévben új pedagógusok is munkába lépnek iskoláinkban. Az első KISZ-eskiivö a szénmedencében Bányász esküvőre készül a szorospataki KlSZ-szerve- zet. A házasulandók tagjai az ifjúsági szervezetnek, s szeptember 12-én tartják esküvőjüket. A menyasszony Barabás István KISZ brigádvezető leánya, s a vőlegény, Bak István vájár ugyancsak a brigádban dolgozik. A közelmúltban született meg az esküvő időpontja, valamint az, hogy elsőnek a szénmedencében KISZ lagzit tartanak. A KISZ-szervezet lelkesen készül a fiatalok esküvőjére, s remélik, később követőkben sem lesz hiány. Tíz tanár az általános iskolákban, hat pedig a középiskolákban fogja végezni nevelő munkáját, s közel 50 gyakorlóéves tanító tesz tanúbizonyságot általános iskoláinkban felkészültségéről. Pályásati felhívás A Nógrádi Népújság Szerkesztőbizottsága irodalmi pályázatot hirdet Salgótarján felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. A pályázaton korlátozás nélkül mindenki részt vehet, aki kedvet és tehetséget érez ahhoz, hogy a felszabadulást — népünk életének alapvető fordulóját —, a felszabadulás óta eltelt időszak gyökeres változásait, irodalmi színvonalú műben megörökítse. A pályaművek mutassák be felszabadult népünk, a dolgozó, alkotó emberek munkájának és harcainak nagyszerű eredményeit, hazánk és megyénk felemelkedését, a szocializmus építését. Pályázni prózai művekkel: elbeszélés, novella, tárca, stb. lehet. A pályázat jeligés. A műveket a Nógrádi Népújság címére (Salgótarján, Városi tanács-köz 2.) kell küldeni, „Irodalmi pályázat” jelzéssel a borítékon. Beküldési határidő: 1959. december 1. Eredményhirdetés: 1959. december 25. A közben beérkezett legjobb írásokat a Nógrádi Népújság augusztus 1-től folytatólagosan közli. Pályadíjak: I. díj: 2000. II. 1000. III. 800 forint. Nógrádi Népújság Szerkesztőbizottsága mJmM Közel egymillió forintos beruházással korszerű sütőüzem épül Cereden. Az építkezést még az idén befejezik. Képünk az épülő sütőüzem részletét ábrázolja.-----------------^ ---------------------A népművelés már felkészült a télre; körzetesítés lesz A múlt héten befejeződött Balassagyarmaton a megyei művelődési otthonok igazgatói és a felügyelők részére rendezett tanfolyam. Á tanfolyamon a népművelési munka elméleti, gyakorlati és módszertani kérdéseit vitatták meg. Jozef bácsi példája — Levél a szerkesztőséghez — Balga József 52 éves forgácsi bányász csapatáról írok, amely úgy gondolom — és az eddigi eredmények is ezt bizonyítják — helyesen dolgozik és minden bizonnyal megérdemlik, hogy a pártkongresszus alkalmából felvegyék a szocialista brigád címet. Hogy mién éppen erről a csapatról írok a kilenc közül? Azért, mert ez a csapat adott legtöbbet a vállalás teljesítésére. Előttük az adott szó teljesítése mindennél többet ér. Igaz, a csapatnak o.yan vezetője van, akit nemcsak a csapat tagjai szeretnek és becsülnek, hanem az üzem összes dolgozói. „Jozef bácsi”, mindenki így ismeri őt a bányában, éppen úgy, mint Forgács-telepen. A kongresszusi verseny vállalását — mint minden fontos problémát — megbeszélte a csapattal. Kihangsúlyozta ezelőtt három hónappal: „Fiúk, nagy dologról van szó, vállaljátok-e ezeket a feladatokat.” A csapat egyhangú véleménye az volt, hogy „igen”. Érdemes az adott szó után megnézni, mit tett Jozef bácsi és a csapata az elmúlt három hónapban. A terv teljesítéséről nem írok sokat, mert az náluk nemcsak most, a kongresszusi verseny során, hanem évek óta 110— 130 százalék között mozog. Ami a minőségi vállalást illeti, már eddig is jelentősen túlteljesítették. Sőt, a munka szervezett és jobb lett. Az üzemrész vezetői, ha vendég megy a bányába, büszkén mutatják, hogy „ez a Balga Józsefék által hajtott ereszke” vagy éppen sikló. Olyan munkát végeznek, amely minőségileg példaképpen állhat csapatinak többsége előtt. Inkább tehát arról írok, hogyan foglalkozik a csapatvezető és a csapat a vállalás többi részeivel. Balga elvtársat azért szeretik nagyon a csapat tagjai, mint ahogyan ők mondják: „mert össze tudja fogni a csapatot, tudja irányítani, egyenesen, nyíltan beszél.” Kéthetenként összehívja a csapat tagjait, értékeli munkájukat, dicsér, bírál. Egy-egy ilyen megbeszélés családias, elvtársias és főleg nem jellemzi a siránkozás, hanem a bírálat és a tettek. Ami a tetteket illeti, azon a téren Balga élvtárs mutatja a példát a csapat tagjainak. Megfeszített, nehéz munkája ellenére, mint a telep kultúrotthonának igazgatója szabad ideje döntő részét a fiatalság között tölti. De ott van a fiatalság között a KISZ-ben, noha 52 éves, KISZtag. Nemcsak akkor, amikor kirándulnak, hanem amikor Salgón, vagy másutt a tűző napon társadalmi munkát kell végezni. A szakszervezeti vezetőség munkájában, a társadalmi bíróságban, az üzemi tanácsban, a telepi iskolánál mindenütt megtaláljuk, ahol a közösségről van szó, ahol Forgács-telepért, a fiatalokért, a kulturáltabb élet, a szocialista ember formálásáról van szó. Mellette munkás igazgatók, munkásőrök, a párt részére propagandisták, KISZ-vezetők, tanácstagok nőttek fel. Balga elvtárs — a párt kipróbált harcosa. Nem véletlenül fordultak neki az ellenforradalmárok 1956-ban. Gondoskodik arról, hogy a csapat minden tagja végezzen társadalmi munkát. A megbeszéléseken, amelyeket nem egyszer a forgácsi cserfaerdők árnyában tartanak, nemcsak a társadalmi munkáról esik szó, hanem arról is, hogy ki hogyan él, ki mivel foglalkozik otthon. A csapat tagjainak jár az újság, egyes cikkeit megvitatják és beszélnek egy-egy könyvben felvetett elvi problémákról, vagy az irodalom szépségeiről. A csapat tagjai már most beszélnek arról, hogy az őszi oktatási évben mindannyian részt vesznek a pártoktatásban és nemcsak hallgatók lesznek, hanem alaposan tanulnak, képzik magukat. A kilenc fős csapat tervbe vette azt is, hogy még az a két tag is, akinek nincs meg a lő- mesteri vizsgája, elvégzi ezt a tanfolyamot. Arról is határoztak, hogy nemcsak a nyár folyamán jönnek össze a Hűvösvölgyben, ahol jól lehet szalonnát sütni és a családdal együtt egy-egy kishordó sört elfogyasztani — hanem télen is, a telep kultúrházában. Most újabb nagy feladatot kapott a csapat, ők biztosítják a negyedik negyedév tervteljesítéséhez szükséges munkahelyeket. E munka elvégzése, a fiatalok nevelése, a munkamódszer átadása nem könnyű feladat, de a Balga-csapat ezt is szívesen vállalta, mert tudja miről van szó. S vezetőjük mellén bár nincsen kitüntetések sokasága, de mégis elismerten a szocialista munka hőse. Ez a cím különösen érdem, mert társai ruházták fel vele. DR. BARTA RÓBERT zagyvái üzemegység Az őszi és téli népművelési munkára való felkészülés jegyében megrendezett tanfolyamról hasznos tapasztalatokkal tértek haza a résztvevők, és rövidesen hozzákezdenek az említett időszak: munkájának kialakításához.. A tanfolyamon megbeszélték., hogy a megyei népművelési, munkában körzetesítést hajtanak végre, ami azt jelenti» hogy egy-egy művelődési otthon köré csoportosítják a falvakat. A körzetek vezetői részére továbbképzést indít a Megyei Művelődési Osztály amelynek az lesz a célja, hogy szakembereket biztosítson végre a népművelés:, munkára. Víztakarékossági rendelkezési adlak ki Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Tanács a városi vízszolgáltatás átmeneti szabályozásáról rendeletet bocsátott ki. Tudomására hozza a lakosságnak, hogy a meleg időjárás következtében a mélyfúrású és a felszíni források vízhozama csökken, ezért Salgótarján egész területén meg kell szüntetni a kerti locsolásokat az ivóvíz vezetéki hálózatból. A háztartásokban és üzemekben haladéktalanul meg kell javítani a hibás vízcsapokat, be kell szüntetni az ivóvízről történő gépkocsi mosást, meg kell szüntetni az ivóvízből történő építkezést és az egész város területén a legmesszebbmenő víztakarékosságot kell életbeléptetni. A rendelkezés megsértői ellen eljárást indítanak.
