Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-18 / 57. szám
2 NÓGRÁDINÉPÜJSÁG 1959. július 18. edz ii/kűté éleiken J^iszisták házasságkötése Üj, az esküvőnek egy szép for- kiszesek fogadták a házasságkötő mája van kialakulóban megyénk- fiatalokat. G ondolkodva tárta szét a karját a tanácsú*, .var, mikor elmondtam neki érkezesem célját. Sorraszedte emlékezetében az ismerős fiatalokat: vajon melyiknek is van érettségije? Ilyen fiatallal akartam beszélgetni. S akkor jött a „véletlen . A népboltban megpillantottunk egy fiatal lányt A titkár elmosolyodott es tíz puc múlva már Kiss Kornéliával, a község egyik kedves tamto nőjével beszélgettem. Két éve meg diák volt. ne ki it mint sok másnak nagy tervei voltak. Már a gin™a" ziurr negyedik osztályában tervezgette, hogy főiskolára megy. A..?1™ um nem képesít tamtasra, ne ki viszont ez volt a degelge- tett Vágya. Mily örömmel töltötte ki "a továbbtanulási ive- És az örömből üröm, a vidám lányból kesernyés, csalódó« «atal lett. ,.Helyhiány miatt nem nyerhet felvételt . Ez keserítette el. „Az iskolában nem így kép ,tük„ _ gondolta akkor sötéten. Egy ideig tanácstalan volt. Mit tegyen? Az elet’ *z akarat válaszoltak kerdesere. dolgozz! Nelli dolgozni ment Jászfényszarun lakik ez csinos, szőke lány es így <- • sorban itt próbált Szerencset. Sikerült. Igaz csak idenymun kát kapott, a Hatvani zervgyár Kirendeltség , ennek is nagyon örült. _ Kezdetben azért rossz kedvű voltam. Kesébb SfST dolgozók között es ne "eve kedK^sőTbgNelli a tanárhoz ü ksrült és itt . hallotta meg egy^'kis' tanulni elSS“® hat hónapot tanuU esőzött egY furcsa volt számomra m^er^r 1» kerültem" ban a.r1ottaPto«e munkám- A celert .° feloldódtak ezek mosolyogva. véere Tavaly íÚnSvenzésérgis. megkapta izgatottan Ecseg,re Fckselet a megye kereste Ecseget ve elillüu t ÍS küzdelmek és új öro- volt mii v "FV^Gtíre erk^zstt. ^ ií 1 sss-í-TE ST s?|et0kirepültek a nyitott ablakon a á_ SS* »“ ™«te,e'6 bat A nyári hónapok alatt s«rí?sr Szeptemberben mar vala ^ mennyire ismerte községet és a tanítás megkezdésével csak mélyült az is meret. Végre beléptek c etebe a vidám, mosolygós gyermek arcok A IV. osztályt tanította. Az első családlátogatás, az első szülői értekezlet kis izgalommal járt. Vajon elégedettek lesznek-e vele. S az édesanyák megszerettek K~dves közvetlen se geert, lelkns meretes munkájáért. _ Kezdetben sok gondot okozott nekem az ismerkedés, a barétkozás. Már megszoktam, megszerettem az ecsegieket. Megértem az asszonyok göncijét, baját és ha tudok, segítek is — mondja. Sok gondja volt neki is, hiszen a nevelői oktatómunka mellett tanult is. Készült a képesítőre. Munkája mellett azért jutott idő néha szórakozásra is. Számára egyik szórakozás, ha a fiatalok között lehet. Az úttörő csapatban újra találkozik kis tanítványaival, mert ő a rajvezetőjük. Példás munkájáért rövidesen Csillebércre megy vezetőképző táborba. — A kiszesek közé már ritkábban jutok el. Hiába, sok volt a másirányú elfoglaltság. Sokat tanultam és az órákra is csak kellett készülnöm — mentegetődzött. Ezentúl már több idő jut majd az ifjúsági munkára is. Elég jól ismeri már a fiatalok gondjait az ifjúsági szövetkezet munkáját s a jövőben már többet fog ezeken a gondokban segíteni. Szeptembertől szeretne a nőtanács munkájában is segíteni. Itt. több lehetősége lesz az asz- szonyokkal való ismeretség elmélyítésére is. Eltelt egy év Ecsegen. A tanulásnak, a lekiismeretes munkának megért a gyümölcse. Júniusban képesítőzött,-------------s zép eredménnyel és már okleveles tanítónő. A község életébe is beleilleszkedett, amennyire azt tehette sok munkája mellett, az asszonyok úgy emlegetik a községben: kedves, szorgalmas lány. Szeretik a fiatalok is, a lányok bátran hozzáfordulnak tanácsért. Talán az a „hibája”, hogy túl komolyan veszi az életet. — Egy esetben megtörtént velem, hogy nem csináltam óravázlatot. És képzelje el pont akkor ellenőriztek. Ekkor megfogadtam, hogy soha többé nem teszem. Olyan lekiismeretfurdalásom volt, hogy nem tudtam aludni sem — emlékezett mosolyogva. Nelli, a „tanító néni” újra tervezget. Szeretne majd valamelyik egyetemre menni levelező tagozatra. Vidámságát, életerejét abból a közösségből nyeri, amelyben él, amelyért dolgozik és amely megbecsüli munkájáért. Derűs, fiatal, egy a sok közűi, akik nem rettennek meg a munkától és attól sem, ha a munka mellett tanulni is kell .Ilyen a mi ifjúságunk.-------------b eidig, 11 idftujnapUözi mííködik a meqgéhen A nyári munkák idején a mezőgazdasági területeken a mezőgazdaságban dolgozó édesanyák gondjainak megkönnyítésére az illetékes szervek idénynapköziket létesítettek és létesítenek, ahol erre a szükséges feltételeket a községi tanácsok biztosítani tudják. Megyénkben a szécsényi járásban mintegy hét községben, a balassagyarmati járásban 3 községben, a pásztói járásban 1 községben létesült idénynapközi. A rétsági járásból nem érkezett még jelentés alakulásról. A június 1-től augusztus végéig működő idénynapközikben a gyermekek, étkeztetésében és gondos felügyeletben részesülnek. Vannak olyan községek, ahol szükség lenne idénynapközi létesítésére. Sajnos a tanácsok nem tudják biztosítani a szükséges egészségügyi és anyagi feltételeket, így a napközit nem lehet létrehozni. Államunk csupán azt kívánja a községi tanácsoktól, hogy az idénynapközire szükséges helyiséget biztosítsák, ezen túl segítséget nyújt ezek létrehozására. Az átlag 30-40 fős létszámmal rendelkező idénynapközik látogatását sajnos nem tartják szívügyüknek sem az orvosok, sem a községi védőnők. Azokon a helyeken, ahol óvoda működik az óvónők segítséget nyújtanak az idénynapközik vezetésében. Az idénynapközik számának gyarapodása folyamatos. ben is. Fiataljaink, az ifjú párok egyre többen és többen KISZ-es- küvőkön fogadnak örök hűséget egymásnak. Az elmúlt héten két ifjú pár kötött házasságot az új, ünnepé* lyos formában Salgótarjánban. A feldíszített városi tanácsház előtt hatalmas tömeg, díszbeöltözött A házasulandó fiatalok — kivétel nélkül — az acélárugyár KISZ- fiataljai voltak. Mikor megérkeztek a tanácsháza elé, ünnepélyessé váltak az arcok, s a fiatalok a kiszesek sorfala között vonultak fel a házasságkötő terembe. Rövid idő múlva elhangzottak a boldogító igenek. A házasságkötés után az üzemi KISZ bizottság nevében köszöntötték az ifjú párokat: Szalai Istvánt, Mocsári Máriát és a másik párt, Valet Lászlót és Polanecz- ki Máriát. Ezután a jókívánságok tömegét kapták a fiatalok. Mindenki kezet akart szorítani velük. Feledhetetlen volt, amint a két fiatal pár kivonult, KISZ-fiataloktól körülvéve, szinte jelképesen kilépve az életbe: együtt közösséggel. Az ifjú házasok vidám vacsorán szórakoztak a fiatalokkal. Polaneczki Mária és Valet László házasságkötés után. Mocsári Mária és Szalai István a házasságkötés pillanatában. A közgazdasági ismeretek népszerűsítéséről A szocialista társadalomban nap mint nap a sajtó hasábjain olvashatunk, a rádió hullámhosszán hallhatunk a népgazdaság fejlődéséről, az életszínvonal alakulásáról, az ország költségvetéséről stb. cikkeket, kommentárokat. Ezeken keresztül tudatják az egyes szervezetek, ágazatok vezetői az ország tényleges gazdáival, a dolgozókkal, hogy mit végeztünk és milyen végrehajtandó feladatok állanak még előttünk a cél, a szocializmus felépítése érdekében. Ma, amikor a népgazdaság tervszerű, rohamos fejlődése a közgazdasági munka gyakorlatibb tételét teszi szükségessé, e munka iránt a párt és a kormány mind komolyabb és komolyabb követelményeket tűz ki. A közgazdasági munka fellendülésével a dolgozók részéről is megnyilvánul egy egészséges érdeklődési folyamat a népgazdaság mutatóinak összefüggése után, érdeklődés a munkájuk eredményeinek, egy, a népgazdasági szinten is jelentkező hatása iránt. Mi nem tagadjuk le a népgazdaság jövedelmi forrásait, mint azt teszik a kapitalista államok közgazdászai, hogy így a dolgozók verejtékén keresett milliókat profitként zsebrevághassák és hadikiadásokra fordíthassák. Mi nem tagadjuk a népgazdaság egyik-másik ágának problémáit. Nyíltan feltárjuk a népgazdaság fejlődésének elvi és gyakorlati kérdéseit. Ezt az elvet bizonyítja a párt márciusi határozata is. A határozat, amelyet ma már mindenki ismer, nyíltan a munl-?ásosztály, a dolgozó nép előtt kéri a termelékenység, az önköltség és egyéb fontos, 1960-ra tervezett mutatónak 1959-ben történő teljesítését. A határozat megmutatja, hogy erre a nagyarányú fejlődésre a népgazdaságon belül a lehetőségek adva vannak. A párt Központi Bizottsága, amikor ezt a határozatát meghozta — amellyel a népgazdaság fejlődésének ütemét gyorsabbá kívánja tenni a dolgozók érdekében, nem kívánja-e meg azt is, hogy mindenki a maga területén a határozat végrehajtásáért egyúttal közgazdász is legyen egy kicsit? Vessen számot és vizsgálja meg tudna-e gyorsabban és olcsóbban termelni, de jobbat ugyanazon idő alatt? Az ismeretterjesztés célja lenne az egyes legáltalánosabban használt közgazdasági fogalmak, mint a termelékenység, a nemzeti jövedelem fogalmának és egyéb közgazdasági fogalmak ismertetése. Ezzel a múlt rendszer (kapitalista) soksok bűnös és tudatos mulasztását pótolnánk és a dolgozók műveltségét, látókörét egyes fontosabb nép- gazdasági kérdésekben bőví- tenénk. Nem lenne érdektelen ha pl. a nemzeti jövedelem termelésének ismertetésénél kitérve a felhalmozás és fogyasztás arányainak kialakítására megmagyaráznánk az illető üzem több, jobb és olcsóbb termelésével milyen kihatással van e fontos mutató kialakítására. A mutató kialakítása mellett megmutatva, hogy az egyénekre milyen jelentőséggel bír a fogyasztás arányának megteremtése, amely viszont az ő munkájának is az eredményességétől is függ. Vagy nem lenne-e célszerű megmutatni a termelékenység szakadatlan emelésének gyakorlati és elvi jelentőségét? Megmutatni, hogy ez a fogalom nem csupán azt jelenti nálunk, sőt nem ez a döntő eleme, hogy a munkás fizikai erejének maximális kihasználását tűzzük ki célul, hanem a termelékenység melését a gépesítés fokának emelésével és ésszerű kihasználásukkal, a technológiai folyamatok korszerűsítésével, gazdaságos lerövidítésével, a kooperációk ésszerűbbé tételével lehet és kell emelni. Kit ne érdekelne ma már ez a téma, amikor a két társadalmi rendszer békés versenyében ezen a területen kívánjuk bebizonyítani a mi rendszerünk fölényét? Vagy nem tudnánk e népszerűvé tenni az egyes termékek termelési folyamatok gazdaságosságáról tartott ismertetésünket, összehasonlítva az egyes baráti és kapitalista ország ugyanazon termékének előállítási költségeivel? Megtehetnénk, amivel a dolgozók érdeklődési körét szélesítenénk és elgondolkoztatnánk feladataikról. Vagy talán nem keltene érdeklődést a jelenlegi helyes bérgazdálkodásunkról tartott összefüggéseiben ismertetett előadás? Vagy nem lenne aktuális számokkal, tényekkel közvetlen vitalehetőségekkel biztosított megbeszélésen bebizonyítani a kisparaszti gazdálkodás versenyképtelenséget a nagyüzemekkel szemben? Az ilyenfajta beszélgetés a célszerűsége mellett a népgazdaság további fejlődését is meggyorsítaná. Téma van. Érdeklődés is van. Sok „közgazdász ember” úgy gondolja, hogy az ő munkakörének megfelelő elemzést elkészítve feladatát elvégezte. Nem. A közgazdasági ismeretek állandó terjesztésével is segítenie kell a dolgozók fejlődését és a termelés, a termelékenység állandó emelését. Van-e a közgazdász számára szebb feladat, mint saját tudományának ismertetésével, gyakorlatibbá tételével a közgazdasági munkának az élet szolgálatba állításával elősegíteni szocializmust építő hazánk további fejlődését? Ennél hálásabb feladati nem lehet. Ha az ismeretterjesztés — amely a TIT-en belül a köz- gazdasági szakosztály feladatát képezi — megvalósul, ezzel is elősegítjük dolgozóinkat az előttük álló feladatok, a szocializmus felépítésének gyorsabb megvalósításában. Megjelent „A Szovjetunió Kommunista Pártjának története“ c. tankönyv A Szovjetunióban kiadták „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Története” c. tankönyvet, amely 18 fejezetből áll és az oroszországi munkásmozgalom kezdeteitől egészen a XXI. kongresszus befejezéséig tárgyalja a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét. A Moszkvai Állami Politikai Kiadó kiadásában megjelent tankönyvet 11 tagú kollektíva állította össze, Pono- marjevnek, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája le- •velező tagjának vezetésével. A könyv orosz nyelvű kiadása megérkezett Magyarországra is, de a példányokat 1-2 nap alatt elkapkodták. A megyei KISZ- bizottság ülése A megyei KISZ-bizottság kibővített ülésen tárgyalta meg az ifjúság eszmei-politikai nevelésének irányelveit csütörtökön délelőtt. Havas Péter elvtárs, a KISZ megyei bizottsága titkárának megnyitó szavai után Ozsvárt Lőrinc elvtárs, a KISZ megyei bizottság munkatársa tartott előadást az irányelvekről. Előadásában hangsúlyozta, hogy az irányelvek megszületése összefügg az ifjúsági mozgalom, a KISZ fejlődésével, s az irányelvekkel új szakasz kezdődik a KISZ életében. A párt határozataira és politikájára épült irányelvek több évre meghatározzák az ifjúsági mozgalom munkáját. Ozsvárt elvtárs elmondta, hogy a marx- iz.mus-leninizmus döntő hatással van az ifjúságra, attól függetlenül, hogy még fellelhetők helytelen nézetek a fiatalság között. Az előadó beszélt a munka nevelő szerepéről, a politikai nevelőmunka helyes formáiról, s többször hangsúlyozta, a KISZ előtt álló kettős célkitűzést. Az előadó elmondta, hogy az ifjúság minden egyéb helytelen nézet ellenére az alapvető politikai kérdésekben egyetért. Hangsúlyozta a termelő munka szerepét, a kommunista erkölcs alapjainak kialakítását, az esztétikai nevelés fontosságát, s a fizikai munka becsületét. Az előadás után a résztvevők megvitatták az előadást. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy az irányelvek megvalósításához szükséges az egész társadalom segítsége. Jutalmat kapnak a legjobban dolgozó bányaüzemek A tröszt vezetősége június hónapra célfeladatot tűzött ki az üzemek számára a minőségjavításra, valamint az összüzemi teljesítmény növelésére. Az eredmények ösz- szegezésére július 15-én került sor. Medencei szinten az üzemegységek nagy többsége teljesítette a minőségjavítás célfeladatait, sőt Rónán, Zagyván, Mátranovákon, Szorospatakon, Mizserfán, Ménkesen, Nagybátonyban és Tiribesen túlteljesítés mutatkozott. Ennek eredményeképpen tröszti szinten június hónapban 11 kalóriás növekedés történt. A célfeladatot teljesítő üzemek műszaki dolgozói között 22 000 forint, míg a fizikai dolgozók között 112 500 forint céljuta- lom került kifizetésre. Nem volt ilyen kedvező a helyzet az összüzemi teljesítménynövelésben. Tizenegy üzemegység közül csak Kazáron, Kisterenyén, Ménkesen, Tiribesen, Kányáson és Szorosnatakon teljesítettek a cél "«adatot. A többi üzemek lemaradása miatt tröszti szinten nem érték el a tervezett 7 kg-os növekedést. A célfeladatot teljesítő üzemek között több mint 100 000 forint cél jutalom került kifizetésre. T
