Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-01 / 52. szám
1959. július 1. N03RABI RlFHIllAa 5 Jekkel karancs: ifjú kiszistája talos lelkesedes- vott reszt az idősebbekkel »ütt a kaszalasf Biztosítsuk új termelőszövetkezeteink sikeres indulását A Központi Bizottság de- cemberi határozata után néhány hónap alatt na- gyott lépett előre megyénk termelőszövetkezeti mozgalma. A párt helyes politikája, a kommunisták szavainak meggyőző igazsága gondolkodásra, majd cselekvésre serkentették a falu dolgozó népét. A dolgozó parasztság az elmúlt évek folyamán saját szemével is meggyőződhetett arról, hogy az az út, amelyet a párt ajánl számára, jobb, mint a megszokott régi, s járhatóbb, mint az eddigi. A nagyüzemi gazdálkodás eredményei alapján méltán vívta ki az egyénileg gazdálkodók elismerését, s ez az elismerés, a nagyüzemi gazdálkodás jövőjébe vetett hit késztetett 3568 családot arra, ltbgy megváltoztatva eddigi élete útját, más irányban induljon, mint eddig járt. Az új utat választók nagy része,, akik már az elmúlt években is többször latolgatták, menjenek-e a falujukban működő termelőszövetkezetbe vagy sem, most határozottan odamentek. Ezt azért tették, mert tudták, egy jól megalapozott nagyüzemi gazdaságban biztosabb jövedelemre számíthatnak már az első évben is, mint egy teljesen új, az első lépések gondjaival küszködő gazdaságban. Akik így gondolkoztak, — bátran állíthatjuk •— helyesen cselekedtek, mert tagjaivá válván egy összeszokott közösségnek, ma,- guk is gyorsabban megtalálták saját helyüket, a közösség emberformáló ereje gyorsabban alakítia tudatukat. Természetes, a nagyüzemi gazdálkodás útját választó dolgozó parasztok másik része másképpen gondolkozott. Azt mondták, kezdjük elölről a nagyüzemi gazdálkodást, s így elkerülhetjük azokat a hibákat, amelyek a meg'évő termelőszövetkezetekben még ma is kísértenek. Az így létrejött közösségek közül nyolc azonnal meg is kezdte, még a tavasz folyamán, a közös munkát. Ez a nyolc új termelőszövetkezet már az első lépések megtételénél érezhette, hogy nincs egyedül* segítségére siettek a párt, a tanács, a gépállomás, az üzemek dolgozói, meg minden olyan ’ egyéb szerv, amely a termelőszövetkezetek segítségére hivatott. A közös szántási és vetési munkák, majd a növényápolás, a takarmány betakarítása új termelőszövetkezeteinkben a közösségi élet új szépségeit tárta fel. Milyen felemelő érzés a szúpataké vagy a szi- laspogonyi határban járni. Tapasztalhatjuk, hogy a közös útra lépett emberek az elmúlt félév alatt derekas munkát végeztek, s jó termés elé nézhetnek. MM ennyivel elmaradtak azok, akik bátortalanul csak az ősz folyamán kezdik a nagyüzemi gazdálkodást. A fejükben két dolog viaskodik egymással, s ezért életük ellentmondásos. Már tagjai egy biztosabb jövőt képviselő paraszti közösségnek, hívei a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének, mégis ebben az évben még a régi módon, egyénileg gazdálkodnak. Gondolatuk már a jövőben jár, szemük az előttük álló események rejtelmeit kémleli. Ezek az emberek még nem teljesen termelőszövetkezeti tagok, de már nem is egyénileg gazdálkodók. Sokkal kiegyensúlyozottabb azok élete, akik már tavasz óta az új utat járják. Figyelemre méltó az az igyekezet, ahogy a közös indulás előkészületeit végzik. A legtöbb helyen már gyűjtik, hordják össze a takarmányt a közös állatállomány részére, vagy kapálgatják a silókukoricát, amellyel majd a közös tehénállomány tejhozamának emelkedését érik majd el. Ősszel induló termelőszövetkezeteink több mint száz holdon termelnek közösen silókukoricát, s több mint 1500 holdon végezték el közösen a pillangós felülvetése- ket. Van olyan ősszel induló közösség is, mint a kazári Zöld mező Tsz tagsága, akik a könnyebb indulás érdekében 50 növendékmarhát hizlalnak, s azt közösen értékesítik, s így saját erőből komolyabb beruházásokat is eszközölhetnek. Dicsérendő az a törekvés is, hogy ősszel induló termelőszövetkezeteink jó része a közös állat-férőhely biztosítását szorgalmazza. Sok helyen, mint Nád- újfaluban, Vizsláson, Sóshar- tyánban a régi épületek helyreállításával biztosítják a közös állatállomány részére a férőhelyet. Mátraverebélyen új istálló építésével készülnek az őszi indulásra. Azokban az ősszel induló termelőszövetkezetekben, amelyek már a közös indulás előkészületein dolgoznak, kezd kibontakozni a szervezeti élet, jó hangulat. Rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket és a közgyűléseket, ahol az időszerű gazdasági és politikai kérdéseket tárgyalják meg. Ezekben az ősszel induló termelőszövetkezetekben nem csökkent a termelési kedv, mert mind a közös területen, mind az egyéni területen jó minőségben végezték el a munkákat. ■ Néhány ősszel induló termelőszövetkezetünkben a járási szervek nem nyújtották a szervezés után megfelelő politikai és gazdasági segítséget a további munkához, s ezért ezekben a községekben tanácstalanság uralkodik, nem látják a kibontakozás útját, s az ellenség különböző kiagyalt rémhíreivel szemben nem tudnak egységesen fellépni. Nem egy ősszel induló termelőszövetkezetünkbe bekerültek a szervezésnél olyan elemek is, akik alattomosan dolgozva, rontják a tagok politikai hangulatát, belülről áskálódnak a közös munkák megkezdése ellen. M z ilyen termelőszövet- kezetekben fokozottabban kell javítani a politikai munkát, gondosan, részleteiben megszabni a teendőket, abból kiindulva, hogy ezek a közösségek hívei a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének, s túlnyomó többségük előre akar lépni. Erre a többségre kell számítani, leválasztva a felelőtlen hangadókat, s példák tömegével bemutatni, miért előnyös a közös gazdálkodás indulásának gondos megszervezése. Meggyőződésünk, hogy minden termelőszövetkezetünk biztosíthatja az őszi indulás feltételeit, hiszen okulva a hibákon, a jövőben hathatósabb segítséget kapnak mind a párt, mind a tanácsi szervektől. Ha most már az aratásnál megkezdik ősszel induló termelőszövetkezeteink a gabona egy szérűre való hordását, a közös tarlóhántást, a vetőmagvak biztosítását, a közös nagyüzemi táblák kialakítását, állataik ösz- szevonását, akkor a jövő gazdasági év jó eredményeit biztosítja az indulás. Kata János Segítsük a cséplő munkacsapatok szervezését Az ez évi gabonatermésünk sikeres elcséplésének egyik döntő feltétele, hogy a csép- lési munkacsapatok a csép- lési munkák megkezdéséig rendelkezésre álljanak. Bebizonyosodott, hogy a ka- lákacséplés a munka előrehaladása szempontjából nem minden esetben tudja betölteni feladatát. Nagy termés várható az idén, melyet gyorsan és szemveszteség nélkül kell betakarítani. A gépállomások jelenleg azon serénykednek, hogy valamennyi cséplőgéphez a munkacsapat tagjait beszervezzék. Jelenleg 136 cséplőgéphez van munkacsapat, amelyből 27 a,tsz tagjaiból tevődik össze. 126 munkacsapatra van még szükségünk. Éppen ezért fontos feladat, hogy a munkacsapatok szervezése még tovább folytatódjék. Ezen munkákhoz igen jelentős segítséget tudnának adni megyénk községi tanácsainak elnökei, végrehajtó bizottságai. A cséplés közös érdek, közös ügyünk. A gyors cséplés befejezése lehetővé teszi, hogy a traktorok gyorsabban felszabaduljanak és a nyárvégi, koraőszi talajmunkák elvégzéséhez hozzákezdjenek. Ebben a kérdésben a megyénkben levő vállalatok vezetői is nyújthatnak segítséget, hiszen sok olyan dolgozó van, aki fizetetten szabadságot venne ki a cséplés idejére. Amennyiben a helyi lehetőségek ezt megengedik, igen helyes lenne, ha ebben a megyei üzemek is segítenének. Még egyszer nyári munkáiról Gyorsan halad az idő. A mezőgazdaságban dolgozók szinte észre sem vették, itt van már az aratás. Bár valamennyi gépállomásunkon a vezetők és a dolgozók tudják, hogy mi a teendő ezekben a napokban, amikor még a munka java nem kezdődött meg, mégis szükséges egy pár szót szólni — talán emlékeztetőül — a jelenlegi legfontosabb feladatokról. A múlt héten már több helyen megkezdődött megyénkben is az aratás. Az idén nehéz aratásra számíthatunk, a megdőlt gabona aratásának nélkülözhetetlen kellékét, a kalászemelőket biztosítani kell valamennyi géphez. Korábban a gépállomások felmérték a géppel aratható területeket, s megállapították hogy melyik aratáshoz szükséges kombájn, s melyikhez aratógép. Az előbb említett okból, vagyis a dőlt gabonák miatt, szükséges még egyszer felülvizsgálni a táblákat és intézkedéseket tenni, esetleg az is előfordulhat, hogy csak kézzel aratható az a terület. Igen lényeges kérdés a tarlóhántás helyes megszervezése. Ez sem könnyű feladat, hiszen mintegy 9 ezer ka- tasztrális hold igény jelentkezik a termelőszövetkezetek részéről, s ezt csak szervezetten lehet kielégíteni. Számítani kell ugyanis arra, hogy az újonnan alakult termelő- szövetkezetek még kis parcellákon végzik az aratást, azonban ezeken a területeken is el kell végezni a tarlóhántást. Az elaprózott területek pedig nagyban csökkentik a munka intenzitását. A cséplés megkezdéséig, de a cséplés alatt is a tarlóhántást folytatni kell. Szükséges itt azt a szervezési intézkedést is beiktatni, hogy az aratógépekre kisegítő segédvezetőként lehetőleg a termelőszövetkezetek adjanak embert. Amennyiben ez helyenként nem lehetséges, úgy kívülálló dolgozókat, esetleg diákokat foglalkoztassanak, és ne forduljon elő, hogy traktorral rendelkező segédvezető kerüljön egy másik traktoros mellé beosztásra, mint aratógépkezelő. Nagy gondot kell fordítani, különösen a termelőszövetkezeteknél a közös szérűk megszervezése. Az ősszel induló termelőszövetkezetek takarmány és szalmabázisát is meg kell teremteni, célszerű tehát, hogy ezek az új tsz-tagok feltétlenül a közös szérűre hordják a gabonát. A fentieken kívül még egy egész sor, talán lényegtelennek látszó kis részfeladatot kell még megoldani, melyek nagyban hozzájárulnak a nyári munkák sikeréhez. Szükséges és helyes, hogy a gépállomások vezetői, traktor- vezetői még egyszer megvizsgálják portájukat és minden eshetőségre számítva pótolják még a kisebb hiányosságokat, hogy ebben az esztendőben is jól vizsgázzanak. JCépek a mezőről Megtalálják a talok a zetben is. Sanyi a sági Tsz ifjú fiatalos sei együtt a ban. Jekkel a bányából vissza a termelő- szövetkezetbe. Képünkön feni kaszáját. Nagyon kell mert még nem a gyakorlat. Hosszú láncban kaszál a Ka rancssági Alkotmány Tsz férfi brigádja. A tavasz folyamán több mint 1000 holdon végezték el a takarmányok kaszálását. Még néhány villával kell csak rárakodni és kész a boglya. Ki tudja ma már hányadik. Lelkesen folyó munkaverseny a szécsényi fmsz-nél A Szécsény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói termelési tanácskozáson tárgyalják meg mindazon feladatokat, amelyek elősegítik a földművesszövetMit kell tenni új tsz-einknek a vetésforgó kialakításáért? A táblák kialakításával egyidejűleg a vetésforgót is tervezzük meg. Arra törekedjünk, hogy a táblák száma egyenlő legyen a vetésforgó szakaszainak számával, vagyis annyi, lehetőleg egyforma táblát alakítsunk ki, ahány szakaszos a tervezett vetésforgó. A vetésforgóra, vagy annak hiányában a legmegfelelőbb vetési sorrendre való átmenet az első, de még a második évben is fokozott körültekintést kíván. Az új termelőszövetkezetek szántójának egyenlő nagyságú táblákra való osztásával, az új szakaszhatárok kitűzésével megváltozik a régi kisparceilás beosztás. Egy- egy táblában különböző növények teremnek. A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége az üres parcellákat már tavasz- szal — nagyon helyesen — egyfajtájú növényekkel vetette be, így könnyebb lesz a táb- lásítás, a vetésforgóra való átmenet. Az őszi kalászosok elhelyezésére kell most a legjobban figyelni. Az őszi vetéseket azokra a szakaszokra kell beosztani, amelyek a legjobban megfelelő előveteményekkel vannak bevetve. Első esztendőben valószínűleg mindenütt előfordul, hogy egy táblarészen nincs elég megfelelő elö- vetemény. Gondos talajmüveI.éssel, a talaj termőerejének kiegyenlítését célzó különböző mennyiségű szerves- és műtrágya-adagok alkalmazásával kell elkészíteni a talajt az őszi vetésű növények alá. Sok helyen valószínűleg így sincs mód megfelelő talajba és elővetemény után vetni az őszieket. Ilyen esetekben egyes szakaszokban vagy szakaszrészekben el kell térnünk a vetésforgó tervétől. Az egyes szakaszokon, illetve szakaszrészeken belül az őszi növényeket lehetőleg úgy helyezzük el, hogy minél hamarább áttérhessünk a tervezett vetésforgóra. A táblák kialakításával, a vetésforgó beállításával egyidejűleg helyes, ha a táblatörzs- könyvet is megnyitjuk. Ennek folyamatos vezetése lehetővé teszi a szántóföldi termelés agrotechnikai és termelési adottságainak ismeretet és a követendő eljárások megállapítását. kezet előtt álló feladatok eredményes teljesítését. A tanácskozáson a kongresszus tiszteletére történt felajánlások alapgondolata volt, hogy földművesszövetkezetük 1959 első féléves Versenyszakaszában elnyeri a „Kiváló Földművesszövetkezet” címet. Az eddig elért eredmények hűen tükrözik azt a lelkes munkát, amelynek eredménye, hogy a szécsényi földművesszövetkezetnél 1959. I. negyedévében a kiskereskedelem forgalmi tervét 120,2 szá- zolékra, a vendéglátó 103,6 százalékra, a felvásárlás 150 százalékra, a jövedelmezőségi tervet pedig 147,7 százalékra teljesítették. E kiváló eredmények a II. negyedév során tovább fokozódtak. 1959. V. hó 30-i állapotnak megfelelően az időarányos 66,6 százalékos tervvel szemben a kiskereskedelem 88,1 százalék, a vendéglátó 73,5 százalék teljesítést ért el. A felvásárlási tervteljesítés pedig már 100 százalék felett van. Ami a földművesszövetkezetnél még ez- ideig nem fordult elő, hogy a saját készítésű ételforgalmat teljesítették volna, most ezt is túlteljesítették. Fenti eredmények eléréséhez nagy mértékben hozzájárult az az egészséges versenyszellem, amely az egységek belső es külső rendjében is megmutatkozik. A föidművesszövetkezetek dolgozói a területükön működő tsZ-eknek, mint test- vérszövetkezeteiKnek is, segítségüket ajánlották fel. Mind a kapálásnál, mind az aratásnál 80 munkanapot ajánlottak fel kisegítés címén. Ezen túlmenően a központi igazgatás dolgozói a tsz könyvelését segítik elő, l\ogy az naprakész állapotban legyen. Az ilyen irányú támogatáson túl mindenkor igyekeznek a tsz igényeit mind az áruellátás, mind a felvásárlás terén a legmesz- szebbmenőkig kielégíteni. A jó eredményt elérő dolgozók meg jutalmazása, kitüntetése sem marad el. Ma már az fmsz-nek 8 oklevéllel és 2 jelvénnyel kitüntetett dolgozója van. A szécsényi földművesszövetkezet eddig elért eredményeit figyelembevéve, a pásztói földművesszövetkezetnek, mint a szécsényi földművesszövetkezet versenytársának, mindent el kell követnie, hogy ebben a nemes vetélkedésben le ne maradjon. László András
