Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-01 / 52. szám
6 NÖGRÁD!NIpOJSAG 1959. július 1, A Hazafias Népfront és a fanácsok kapcsolatának javítása a pásztói járásban A pásztói járásban a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolatának elmélyítése érdekében az elkövetkező időkben azokban a községekben, ahol a népfront titkára nem tagja a tanács végrehajtó bizottságának, meghívják a vb. ülésékre. De a Hazafias Népfront és a tanács kapcsolatának elmélyítését emellett azzal is biztosítani kívánják, hogy a tanácsok nagyobb mértékben fordulnak a Hazafias Népfrontok vezetőihez, hogy adjanak segítséget a tanácsi munkákhoz, főképpen a tömegkapcsolati feladatok elvégzésében. Többek között a jövőben bekapcsolódnak a községi népfrontok a tanácstagi fogadóórák és beszámolók előkészítésébe. Ezt úgy végzik el, hogy a tanácstagi körzetekben felkeresik a dolgozókat, felhívják figyelmüket, hogy panaszaikkal forduljanak bizalommal a tanácstagjukhoz. Ezzel mintegy fellendíteni kívánják a tanácstagi körzeti munkát. Ezek mellett már most megkezdik a jövő évi községfejlesztési munkákat. Elbeszélgetnek a község dolgozóival, hogy milyen elképzeléseik vannak a községfejlesztést illetően, ezeket a felméréseket a lehetőségeknek megfelelően összegezik s mielőtt a tanácsnak átadnák, Hazafias Népfront ülésen tárgyalják. Ezután viszik a tanácsülés elé. A pásztói járásban a Hazafias Népfront bizottságok vállalták azt is, hogy most felkeresik mindazokat a tanácstagokat, akik indokolatlanul és több esetben elmaradnak a tanácsülésekről. Ismertetik velük a vállalt kötelezettséget és a munkájuk jelentőségét. versenytársak lesznek A pilínyi Búzakalász Tsz mint a megye sok termelőszövetkezete, szintén csatlakozott a kongresszusi versenyhez. Bár a tavaszi csapadékos időjárás hátráltatta a növényápolási munkák végzését, mégis nagy részben jó minőségben végezték el ezt a munkát — írja Lehoczky Lajos levelezőnk. Levelében hangsúlyozza, sok munka vár a napokban a. termelőszövetkezet tagjaira, hiszen a növényápolási és takarmánybetakarítási mun-} kákkal még nem is végeztek,y máris itt a jó gabonatermést/ ígérő nyár, az aratás idő-y szaka. Az aratást úgy szerve-> zik, hogy minden gabonái szemveszteség nélkül kerül-} hessen magtárba. Kijelölik al kézzel aratandó területeket, sy az aratóbrigádokat. A pilínyu termelőszövetkezeti tagok azy elkövetkezendő napokban be-} bizonyíthatják méltó versenytársai a megye többi termelő-} szövetkezetének. Tudományos brigád a dolgozd parasztok között A „Tudományos és kulturális ismereteket terjesztő társaság“ tagozata a romániai Magyar Autonóm Tartományban orvosokból, jogászokból és agrármérnökökből tudományos brigádot alakított. A brigád tagjai vasárnaNagyobb rendet, még nagyobb felelősséget a Gyógyszertár Vállalatnál Nagy általánosságban dolgozóink megelégedettek a gyógyszertárak munkájával. Legtöbbjükben udvariasak, előzékenyek a gyógyszerészek, hiszen a beteget látják a dolgozókban. Bár vannak kilengések — főképpen a záróra utáni zavarásokból —, de ezek mégsem tudják kicsinyíteni az általános jó munkát. Mielőtt azonban egy sorral is tovább mennénk, szögezzük is le, hogy a fenti megállapítások csak a gyógyszer- tárakra — azoknál sem általánosságán — vonatkozik, semmi esetre sem a gyógyszertárak központjára, a Ba- - lassagyarmaton székelő Gyógyszertár Vállalatra. Itt ugyanis sokkal rosszabb a helyzet, olyan, amit az egyszerű gyógyszer vásárló dolgozó aligha vesz észre, olyan, melyet csak hosszabb, s igen beható vizsgálat tud csak feltárni. És a Gyógyszertár Vál-rf lalatnál meglévő hibák feltétlen kihatnak az egész hálózat munkájára, sokszor beleütközik az egyszerű halandó is. Nézzünk csak szét jól ezen a portán, s véleményünk a tények birtokában azonnal megváltozik. Talán még azt is mondhatják egynéhányan: nem más az egész, mint zománc.A Gyógyszertár Vállalat munkáját vizsgálva a hanyagság, a felelőtlenség egész sorát kellett megállapítani, egynéhány közülük olyan súlyos, ">gy azokat azonnal meg kell szüntetni. Ilyen például a pénztárkönyv vezetése, a pénz •kezelésénél feltalálható sú- 'vos felelőtlenség. Minden külön engedély nélkül két pénztárkönyvet vezetnek a válla- . latnál. A vásárlásra, vagy útielőlegre kiadott előleget is külön könyvben vezetik, sőt, a pénzt átvételét sem igazoltatják minden esetben — ott csak a pénztáros bejegyzésével lehet találkozni, a főkönyvelő engedélye sincs rajta. Az egyéb pénzkiutalásokat is csak a pénztáros végzi, a kiadásokat a főkönyvelő napok múltán láttamozza. Ennél súlyosabb az, hogy pénzigényüket nem a bankból — pedig nincs messze a vállalattól — hanem közvetlenül a 4/1-es gyógyszertártól biztosítják. Ebben az évben 51 esetben mintegy 75 500 forintot vettek így át a gyógyszertártól — több esetben az átvett összeget csak késéssel,' 2—3 nap múlva vételezik be a pénztárkönyvbe. Ez a módszer feltétlen a törvénytelenségek melegágya. Nézzük a vállalat anyag- gazdálkodását. Az anyagutalványok nagy részén nem szerepel az átvevő aláírása — az átvizsgált 400 kiadási bizonylat közül csak 79-en volt az átvétel aláírással igazolva. Ez alatt az időszak alatt viszont a pénztár 60 esetben több mint 9 ezer forintot fizetett ki a raktárnak bevételezés! jegy nélkül. Mindezt betetőzi az a felelőtlenség, hogy a szúrópróbáknál egyes anyag- és készletféleségeknél hiány is mutatkozott: az ellenőrzött hat gyógyszeralapanyagnál csaknem .ezer forint. Sajnos, a leltárjegyek sem mutatják a vállalatnál fellelhető készletek mennyiségét. Kirívó esetnek említeném: nem tudják hány írógépük, hány számológépük van a vállalatnál. Mást mutat a leltár, mást a valóság. Súlyos felelőtlenség található a beruházásoknál is. Innen is egy példát ragadjunk ki. Nem régén — felújítás helyett — beruházási összegből rendezték az udvart. Költségként 13 898 forintos számlát nyújtottak be a banknak, holott a munka nagy részét társadalmi munkában végezték el — csaknem ezer forintot éppen a társadalmi munkásoknak étel-ital címén el is számoltak. A könnyelműséget mutatja, hogy a gyógyszertárak pénztártöbbletet nem fizetnek be. Jó néhány azonban hiánnyal zár, de az ellenőrzéseknél ezekért még senkit nem vontak kérdőre. Csak néhány példát. A 4/30-as gyógyszertár februárban 1339,49, a 4/26-os áprilisban 12 999,59, a 4/25-ös ugyancsak áprilisban 11 887,82 forint hiánnyal zárt a készletelszámolásnál. Sorolhatnánk tovább a feltétlen sürgős orvoslásra váró tételeket — akár azzal, hogy havidíjasok az alkalmazottak, mégis egy negyedévben csaknem 7, illetve 13 ezer forintos béralaptúllépés - volt, vagy azzal, hogy a vállalatnak nincs ügyrendje, egészen a laza ellenőrzésig végig, addig, hogy a hibák elkövefői- vef szemben semmi megtorlást mindeddig nem alkalmaztak. A sajnálatos tények gondolkodóba ejtik a vizsgáló szerv tagjait, az egész társadalmat. Feltétlen szigorú fele- lősségrevonásra van szükség, amely a nagyobb rendhez, de még nagyobb felelősségérzethez vezet majd. Ezzel pedig nem lehet sokáig várni. Ezt reméli dolgozó népünk, a hiányosságokat feltáró és a vizsgálatot vezető Népi Ellenőrző Bizottság. Somogyvári László ponként meglátogatják a tar-< tomány falvait, előadásokat) tartanak a bel- és külpoliti-< ka, a természettudomány,) az orvostudomány legfonto-/ sabb kérdéseiről, s ezzel hoz-v zájárulnak a falusi dolgozók? neveléséhez, kulturális szín-) vonaluk emeléséhez. A tudományos brigád leg-? utóbbi kiszállásakor például) 250 dolgozó paraszt előtt tar-/ tott előadást a fel nem oszt-s ható alap fontosságáról a> mezőgazdasági társulásokban, < a közös munka előnyeiről,? valamint a Föld keletkezéséről a Naprendszerben, stb.$ Az előadásokat a dolgozó pa-/ rasztok nagy érdeklődéssel) hallgatták végig. Hasonló tudományos brigá-? dók keresték fel a falvakat) az ország különböző más te-< rületein is. Kinek fáj jobban? Közismert, hogy kisgyermekkel orvoshoz menni nem a legt nagyobb családi örömök közé tartozik. Főleg nem akkor, ha ű kicsit fogorvossal kell közelebbi ismeretségbe hozni. Vasárnap délelőtt Salgótarján egyik neves, jóhirü fogászához egy család állított be, látszott rajtuk, hogy egész éjszaka nem sokat aludtak. A család legfiatalabb tagja, a két és féléves ha- lika már az ajtóban elkezdte az orditozást, jelezvén, hogy bizony ő már rossz tapasztalatokkal rendelkezik a fogorvoslást illetően. Ebből levont következtetései alapján egész erejét latba vetette> hogy elkerülje az egyre közeledő veszedelmet. Rúgott, harapott) bömbölt — s megizzasztotta a papát, a mamát, a fogászt. A kis gömbölyű tükörrel azonban mégis csak sikerült bieg» találni a rossz fogat, de sajnos, közben kiderült, hogy Lalikának valami más baja is van. Erős hőemelkedés jelezte, hogy a hideg fogón kívül másfajta orvosi beavatkozás is szükséges az 6 ese- tében. A fogász annak rendje és módja szerint beecsetelte a fo* gat, mondván, a szülők vigyék el a kicsit a rendelőbe, ahol majd megfelelő injekciót kap. Ha ettől rendbejön, akkor másnap, már mint hétfőn, sor kerülhet a foghúzásra. A papa, megunva a sok bajt gyermeke rossz fogával, kérlelte, a fogászt, végezze el ö az egész dolgot, érjenek gyorsan végére az ügynek. Fogászunk — közismert nyugalmával — magyarázta) hogy ezt nem lehet, a szabály itt is szabály, más út nem jár- ható. A család — legalábbis úgy mutatta — megnyugodott a má- síthatatlanba \)S elindult a rendelőbe. Ügy látszik azonban a' papa mégsem nyelte le olyan könnyen az egész dolgot, s a lépcső aljfa ról gúnnyal telítve szólt vissza az őket kikisérő fogásznak: „On nem ember!. .." Hagyjuk most, hogy a sértésnek ilyen foka milyen lelkiálla- potot idézhet elő bárkinél. De nem lehet elmenni szó nélkül amel- lett, hogy ennyire elragadtassa magát, a kötelező emberi kapcsolatok és jóizlés határát meghaladó módon viselkedjen. Az orvo- soknak nincs szükségük arra, hogy külön cikket írjanak védelmükre. Túlnyomó többségük munkájával Igazolja, hogy igaz, lelkes munkása hivatásának, az emberek gyógyításának. Megérdemlik a megbecsülést úgy is mint orvosok, úgy is mint emberek. Egymás megértése, megbecsülése a szocialista együttélés szabályainak ápolása, megtartása rendünk fontos alapja. Aki ezt szem elől téveszti, bizony nem állit ki magáról valami jó bizonyítványt, főleg akkor, ha emberséges szóra, lelkiismeretes bánásmódra durva, meggondolatlan a válasza. Reméljük, a megtévedt papának vasárnapi eljárása azóta jobban fáj, mint Lalikénak akkor a foga ... BALOGH GYULA Megalakult a megyei vendéglátóipari vállalat A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozata értelmében, hogy jobb legyen megyénk vendéglátóipari ellátása, rentábilisabbá tegyék a vendéglátóipari vállalatok munkáját, megszüntették a balassagyarmati és salgótarjáni vállalatokat, s július elsejével létrehozták a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalatot, salgótarjáni székhely- lyel. Az új vállalat előtt nagy feladat áll. Zavartalanul kell biztosítani most már nemcsak Salgótarján és vidéke, hanem Balassagyarmat ellátását is. Ebben jelek szerint nem is lesz baj, hiszen az új vállalat már a megnövekedett feladatok végrehajtására készült fel. Hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a nyári kánikulában mindig baj volt az üdítő italok, a sör, de nem utolsó sorban a fagylalt ellátással. Remélhetőleg ez, az átszervezéssel megszűnik. A tervek is ezt igazolják. A kánikula idejére nem kevesebb mint 12 000 hektoliter sört biztosítanak a vállalat üzemegységeinek. Szikvízből négyszázötvenöt ezer litert állítanak elő, sokkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Jelentősen növelik az úgynevezett „Bambi“ mennyiségét is. A nyári időben 15 000 liter Bambit készítenek a vállalatnál, míg a kékkúti ásványvízből 8000 üveget biztosítanak a fogyasztók részére. Szörpből annyit biztosítót«, tak máris, amelyből 85 000 kismálnát tudnak kiszolgálni. A tájékoztatás szerint úgy látszik, hogy végleg felszámolják a fagylaltnál tapasztalt hibákat. A nyári szezon alatt, a kánikula idejéh mintegy egymillió hétszázhatvan- ezer adag fagylalt kimérésére készültek fel, ami teljes egészében biztosítja a lakosság igényeinek kielégítését. t Néhány fontos tudnivaló az újítási rendeletről ♦ Ez év májusában megjelent | újítási rendelet újabb iehe- I tőségeket nyit meg a moz- jgalom fejlődése előtt. Meg- I ismerése és megismertetése I elősegíti, hogy újítóink ér- I dekei messzemenő védelmet {nyerjenek, hogy teljes egé- Iszében a népgazdaság feladatainak előmozdítása alapján | ítéljék meg az újító tevé- { kenységét. f A rendelet lényegesebb ♦pontjai a következők: 1 ■ ■Az ujitomozgalomnak {TERVSZERŰNEK kell len- I nie. A mozgalom akkor tölti 'be a maga hivatását, ha az újítók nem ötletszerűen újítanak. hanem olyan problémák megoldására törekednek amelyek a vállalat, illetőleg a népgazdaság egész szempontjából fontosak. Az újítói, feltalálói tevékenység fokozottabb irányítását, terv- _ szerűbbé tételét szolgálja az ♦ a rendelkezés, hogy újítási ♦ feladatterveket kell kidolgoz- ‘ ni. Az újítástól, — a találmánytól eltérően — csak viszonylagos újdonság követelhető. Nem áll fenn a viszonylagos újdonság, ha a javaslatot a vállalat már alkalmazza. vagy .alkalmazását már tervbe vette. 9 •■■Az uj rendelet megjelenése előtt hiányzott a szervezett TAPASZTALATCSERE. Az a visszás helyzet adódott, hogy gyakran az azonos feltételek mellett dolgozó üzemek is egymástól lényegesen eltérő technikai színvonalat képviseltek. Ennek megszüntetése céljából az új rendelet kimondja, hogy a vállalatok kötelesek a gyakorlatban bevált újításokat a felügyeletet gyakorló minisztériumnak megküldeni. A tárcán belüli tapasztalat- cseréről a minisztérium gondoskodik. Az egyéb ,tárcák területén is. felhasználható, országos jelentőségű javaslatok műszaki leírását a minisztérium az Országos Találmányi Hivatalhoz juttatja el, mely a beérkezett anyagot megfelelő formában továbbítja azokhoz a szervekhez, amelyeknél az megvalósítható. Ezek a szervek a hozzájuk beérkezett anyagot az egyéb újítási javaslatok módiára kötelesek elbírálni. 4 V» Az igazgatónak, helyetteseinek. a főmérnöknek, a főkönyvelőnek, az újítási előadónak, valamint az irányító szerv dolgozójának a vállalat munkaterületére vonatkozó újítási javaslatát döntés és további eljárás céljából a közvetlen irányító szervhez kell felterjesztenie. 4» Az új rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a nagyjelentőségű újítások kísérletezésével és megvalósításával kapcsolatos költségeket, adott esetben, a MŰSZAKI FEJLESZTÉSI ALAP terhére számolják el. Ezeket a költségeket eddig csak termelési költségként lehetett elszámolni. 5« a többtermelést eredményező újítások díjának kiszámításánál, a számítás alapjául szolgáló százalékos kulcs felső határa az önköltség 2 százaléka. Űj cikk előállítására irányuló javaslat esetében az említett határ 5 százalék. Nem lehet azonban új cikk előállítására irányuló javaslatként díjazni valamely eddig gyártott termék színének, formájának, vagy méretének megváltoztatására vonatkozó javaslatot. Persze adott esetben az ilyen javaslat is lehet újítás, csupán az újítási díjat nem szabad új cikk előállítására vonatkozó javaslattal kapcsolatos szabályok szerint megállapítani. 6. Az újítások megvalósítására ösztönöz az új rendelet, amely kimondja, hogy az újítóra, továbbá azokra, akik az újítóval együtt, az újítás megvalósítása céljából szükséges RAJZOK, TERVEK elkészítésében részt vesznek, nem vonatkoznak a magántervezés korlátozásáról szóló rendelkezések. Magán- tervezést ugyanis általában nem szabad végeztetni. Minthogy azonban az újító, illetőleg feltaláló hozta létre a szellemi alkotást, azt ő ismeri a legjobban, ezért esetenként indokolt őt megbízni a felettes szerv engedélyének kikérése után — a rajzok, ille-. tőleg a tervek elkészítésével. Az ilyen megbízás érvényességéhez azonban 5000 forintot meg nem haladó tervezési díj esetén az irányító szerv, ezen az értékhatáron felül a miniszter engedélye szükséges. ^ ■ Lényeges változások történtek A KÖZREMŰKÖDŐI DÍJJAL kapcsolatban.. Az eddigi jogszabály szerint a legeredményesebb tevékenységet kifejtő dolgozókat lehetett közreműködői díjban részesíteni. Ilyenek pedig mindig kimutathatók, még akkor is, ha tevékenységük nem volt jelentős. Ezért az új rendelet kimondja, hogy a közreműködői díjat csak az átlagon felüli tevékenységet kifejtő dolgozók részére lehet kifizetni. 8 , ■ A régi jogszabály szerint az ÜJlTÁSI DlJ első részletét a szerződés megkötésétől számított 8 napon belül kellett folyósítani. Az új pendelet az első díjrészlet folyósítását csak az üzemszerű bevezetés után engedélyezi. 9 ■»■Az újító jogvédelme szempontjából fontos az új rendelkezés, amely kimondja, hogy A HELYTELENÜL KIFIZETETT ÚJÍTÁSI DIJAT az újító csak akkor köteles visszafizetni, ha az ő rosszhiszeműsége megállapítható. Ha azonban a díj felvételétől számítva még nem telt el 6 hónap, a helytelenül kifizetett pénzt mindenképpen vissza kell fizetnie. Azt a kérdést, hogy az újító jó-, vagy rosszhiszemű volt-e, a bíróság dönti el. 10. Ugyancsak az újító előnyére szolgál az a rendelkezés, hogy ha ÚJÍTÁSÁT KÜLFÖLDRE átadja, de az átadás eredménye pénzben nem mutatható ki, az újító részére egyszeri díjazást kell fizetni, amelynek nagyságát az illetékes miniszterrel egyetértésben állapítja meg az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Eddig ilyen kedvezmény csak a feltalálókat illette meg. 11. A régi rendelet nem rendezte azt a kérdést, hogy mi történjék akkor, amikor az újítást az újító tudtával, sőt, esetleg közreműködésével a szerződés megkötése előtt bevezették, de a díjazásra vonatkozólag NEM ÁLLAPODTAK MEG és utólag a javaslat megvalósítása után sem tudtak egyezségre jutni. Az új rendelet ilyen esetben lehetővé teszi, hogy az érdekeltek közös megegyezéssel alávessék magukat az általuk választott személy, vagy bizottság döntésének. Ez a döntés a felekre kötelező. Ha azonban a felek ilyen .választott bizottsági eljárás, illetőleg a vitás kérdést eldöntő személy tekintetében sem egyeznek meg, az újítási díj megállapítására a bíróság hivatott.
