Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-08 / 54. szám

6 NOSRADI N1P0J8A6 1959. Július 8. Adjunk segítséget a községfejlesztési tervek megvalósításához Újfajta brigádok Községi, városi tanácsainak az 1959. évi községfejlesztési tervüket-, a beütemezett léte­sítmények megvalósítását ed­dig 25 százalékban teljesítet­ték. A teljesítés azt mutat­ja, hogy a községfejlesztésben nem tettünk meg mindent azért, hogy tanácsaink a ter­vezett feladatokat maradékta­lanul végrehajtsák, elkészít­sék és átadják azokat a szo­ciális, kulturális, kommuná­lis létesítményeket, amelyeket az év elején beütemeztek, a tanácsülések pedig jóváhagy­tak. Mielőtt a községfejlesztés­ben ránkháruló feladatokkal és segítségadással foglalkoz­nánk, nézzük meg röviden mi jellemzi az idei községfej­lesztési terveket és mit tar­talmaznak. Elsősorban is meg kell ál­lapítani, hogy ‘ a községfejlesztési munka, a terv készítése, jóváha­gyása és annak megvaló­sítása szélesebb társadal­mi alapokon nyugszik, mint az előző években. Ez annak tudható be, hogy tanácsaink irányító, szervező tevékenysége megjavult, szo­rosabb kapcsolatot építettek ki választóikkal, körzetükben elbeszélgettek a dolgozókkal, kikérték véleményüket, javas­latukat és azt felhasználták a terv összeállításánál, elkészí­tésénél. Ma már elmondhat­juk, hogy a lakosság megérti a községfejlesztési terv poli­tikai jelentőségét, áldozatot vállal a cél megvalósítása ér­dekében, társadalmi munkát végez egy-egy közös feladat elkészítésénél. Másodszor: az idei terv vo­lumenében lényeges emelke­dés tapasztalható az elmúlt évekhez viszonyítva. Nagy mértékben növekedett a la­kosság részéről történő áldo­zatvállalás mind a lakosság községfejlesztési hozzájárulá­sánál, mind a társadalmi munka felajánlásánál. A lakosság pénzbeli hoz­zájárulása az előző évihez viszonyítva több mint 1 egyikünk számára sem közömbös, hogy e létesít­mények megvalósulnak-e, vagy csak tervek marad­nak. Valamennyiünk érdeke, hogy Ludányhalásziban korszerű iskolában kezdhessék szep­temberben a tanulást, hogy Pásztó és környékének für­dési, strandolási lehetőséget biztosítsunk még a nyár fo­lyamán, hogy az év végére kényelmes új kultúrházakban nézzék a mozielőadásokat Szalmatercs, Karancsság, Etes, Endrefalva, Galgaguta stb. község lakói, hogy Becs­ke, Csesztve, Alsótold, Felső­told dolgozói villanyfény mel­lett olvassanak és tanuljanak a munkások gyermekei. Segítsük tehát valameny- nyien e célok megvalósu­lását. adjunk segítséget községi, városi tanácsa­inknak a munkák meg­kezdéséhez és annak be­fejezéséhez. Tanácsaink túlnyomó ré­szénél a bevételek 35—40 szá­zaléka készpénzben rendelke­zésre áll, csupán az építkezés tervezésénél, a megfelelő hely kijelölésén, az anyagok Haraszti és Bokori könyve az állattenyésztéssel foglalko­zó szakemberek régi és sür­gető kérdéseire igyekszik fe­leletet adni. A háziállatok takarmányában előforduló mérgező növényeket, az álta­luk okozott gyakoribb mér­gezéseket és azok tüneteit tárgyalja a hazai és a külföl­di irodalmi adatok, a magyar állatorvosok és állattenyész­tők, valamint a szerzők sa­ját kísérletei és megfigyelé­sei alapján. A könyv a növénytan köny­vek pontosságával írja le a mérgező és szennyező növé­beszerzésén és a helyi anya­gok feltárásán töprengenek. Szükséges tehát, hogy a ter­vezésben, a műszaki előkészí­tésben, az anyagok beszerzé­sében segítséget adjunk taná­csainknak. Ne legyünk bürok­ratikusak a műszaki tervek jóváhagyásánál, ne utasítgas- suk tanácsainkat kérelmükkel szervektől szervekhez, hanem a lehetőségeinkhez mérten se­gítsük őket munkáikban. Igen fontos, hogy a tömeg­szervezeteink kiépítsék és jó kapcsolatot teremtsenek a helyi tanácsokkal. A tanács irányításával a tömegszerve­zetek vezetői szervezzék meg a társa­dalmi munka végzését, mozgósítsák a lakosságot a célkitűzések minél előb­bi megvalósítására. Az így összefogott, közösen végzett munkának meglesz az eredménye és meg fogjuk valósítani az év végére vala­mennyi létesítményt, beüte­mezett és tervezett községfej­lesztési feladatot. Páles La jos a megyei tanács tervosztályának munkatársa nyék természetrajzát. Tudo­mányosan bemutatja, külső­leg leírja, majd szemlélteti, s megmondja, hogy hol for­dulnak elő. 24 színes és több mint 100 szemléltető képpel mutatja be ezeket a növé­nyeket. A szennyező növé­nyekkel kapcsolatban a könyv azt is megmondja, hogy az állaton milyen tünetek jelent­keznek elfogyasztása után. Állattenyésztők, gyakorló állatorvosok és a takarmá­nyozással foglalkozók kivá­lóan használhatják. A könyv a Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában jelent meg. Műszakváltáskor mifidig sok dolgozó tömörül Nagybá- tony központjában. Ilyenkor érkeznek meg az autók a mintegy 50 kilométeres kör­zetből. Egy részük ideérkezé- sükkor gyalogosan, mások a kisvasúton indulnak munka­helyükre. Ez így megy télen, nyáron; az év minden nap­ján. A különbség talán csak annyi, hogy' télen a váróhe­lyiségbe tömörülnek, míg most a vasút mellett csoportosul­nak. De mi az? Mi történhe­tett? Távolról nótaszó hang­zik, s kisvártatva feltűnnek ^ daloló fiatalok. Katonásan, négyes sorokban. Az eddigi tere-fere abba marad, min­denki a fiatalokat nézi. Később még a bánya mé­lyén is szóba kerülnek a nó- tázó ifjak. Sok idős bányász ma ismerte meg az MHS fia­talokat. A csapat fiatalabb tagjai, a beavatottak rejtel­mes mosolyával mesélnek a szövetség munkájáról. Hall­gatókban nincs hiány, kérdés is bőven akad. A szavak nyo­mán kibontakozik egy szerve­zet lüktető élete, tevékenysé­ge. Megtudja a karancssági, a ságújfalusi bányász, hogy a szervezetben a fiatalok a motorozást, rádiózást, céllövé­szetet tanulnak, sőt, a bát­rabbak ejtőernyős szakkörben tevékenykednek. S az elbe­szélő fáradságát apai váll- veregetéssel jutalmazzák: „Jól van fiam, nagyon jó.” Mert nemcsak Szorospatakon, hanem Kánváson, Nagybá- tonyban, Tiribesen, azaz mindenütt ott lehet találni a szervezet tagjait. Nem tekint hosszú múltra a nagybátonyi MHS szerve­zet, mégis ma már közel fél­ezer tagja dolgozik hét alap­szervezetben. A résztvevők zöme ifjúmunkás, de mellet­tük megtalálni az idősebbe­ket is. Munkájuk? Talán elég megemlíteni, hogy a szervezet létrejötte előtt a fiatalok nem tudták hol tölteni a szabad­idejüket. Rendszeres látogatói voltak a kocsmának. Ma ke­resve sem találni italozó fia­talokat, pedig nem történt drákói intézkedés. Hanem a bányászfiatalok ma szabad­idejüket tanulással töltik. Elég csak megemlíteni, hogy az ifjú gárdisták a napokban jöttek vissza táborozásukról. Műszakjukat sem fizették, valamennyien szabadságukat áldozták fel. Mégis vetélked­tek a részvételben. Bár a tá­bor komoly, katonás fegyelmet jelentett számukra. Talán az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy az MHS-nek volt elődje, de itt a fő feladat a lövészet volt, míg ma a ne­velőmunka áll az első he­lyen. Kazáron nem a nótaszó volt az MHS ismertető jele. A gyulai bánya versenytáb­lájára februárban a Jedlics- ka-csapat neve mellé isme­retlen betűk kerültek. Az itt dolgozók MHS-brigádot ala­kítottak, Akkor sokan nem tudták, mit jelent e három betű, de ma egyre több bá­nyász zsebében találni a szer­vezet igazolványát. Mert a jó példa ragadós. Amóta Jed- licskáék MHS-brigádként dol­goznak, nagyon sok érdeklő­dő megfordult csapatukon. Amit ott láttak, az minden­nél jobban beszél. Ma már a versenytáblán az első helyet számú utasítása alapjan a Mozgóképforgalmazási Válla­lat csak azoknak a filmszín­házaknak adhat ki filmet, amelyeknél a foglalkoztatottt üzemvezető és gépkezelő mű­ködési engedéllyel rendelke­zik. Megyénk területén több filmszínházban nem rendel­keznek az előírt működési en­gedéllyel-. Ezért, valamint az utánpótlás biztosítása érde­kében szeptember hónapban az Országos Szaktanfolyam rendezőében Salgótarjánban normál üzemvezetői és gép­kezelői, valamint keskeny- film üzemvezetői és gépkeze­lői szaktanfolyamot indít a megyei Moziüzemi Vállalat. ..bérelik”. Bár másutt sem dolgoznak rosszul. A többi csapaton is csökken a pala­százalék. De itt ’ezzel együtt a termelékenység is állan­dóan emelkedik. Pedig nincs valami különleges jó hely te­remtve számukra. Ám ma a kilenc fős brigádot az MHS-brigád név felvétele kötelezi a jobbnál-jobb ered­mények elérésére. Mostaná­ban megint sok a látogató a csapaton. Igaz. ma nem a szervezetről érdeklődnek, ha­nem az élményekről. Mert a brigád közös kiránduláson vett részt Budapesten. Nem indult külön kampány a brigádszervezésre, ma még­is már több csapatban érle­lődik az elhatározás, követik Jedlicskáékat. S ez nemcsak Kazáron, de Kisterenyén is szóba kerül. Már itt is meg­alakult az első MHS-brigád, Sándor Ferenc vezetésével. Mindenütt fellelhető az MHS- szervezet. Megtalálni benne fiatalt és időst egyaránt. Egyre többen megértik és magukévá-, teszik a szervezet célkitűzését. — tob — A tanfolyam hallgatója csak az lehet, aki a 18. életévét betöltötte, vagy a tanfolyam időtartama alatt tölti be, az általános iskola 8 osztályát elvégezte. Politikai és erköl­csi szempontból kifogástalan magatartású, valamint a tan­folyamra testileg és szellemi­leg alkalmas. A levelező tan­folyamra történő felvételhez a tanfolyam megkezdését megelőző két éven belül foly­tatott kéthónapos, de leg­alább 100 üzemórás mozi­üzemvezetői gyakorlat szük­séges. A levelező tanfolyam időtartama 11 hónap. A tanfolyamra írásban le­het jelentkezni július 30-ig a megyei Moziüzemi Válla­latnál.-------------- -------------­M érgező és szennyező növények a takarmányban Szaktanfolyam a mozi üzemvezetőknek és gépkezelőknek A művelődésügyi miniszter 29/1959. (M. K. 11.) M. M. millió forinttal növeke­dett. ebben az évben tehát a la-- kosság hozzájárulása címen befizetett összeg megközelíti a 6 millió forintot. A fentieken kívül van még egy jellegzetessége az idei terveknek, még pedig az, hogy a községi, városi taná­csaink a rendelkezésre álló bevételi forrásokból mindinkább a nagyobb létesítmények, feladatok megvalósítására töreked­nek, míg például villa­mosítás, kultúrház, iskola, orvosi rendelő építése. Ez a jelenség mutatja a ta­nácsaink önállóságát, a taná­csok szervező képességét, — bátran hozzákezdenek na- gyob feladatok megoldásához is, csak a kezdeti segítséget várják. Az idei községfejlesztési tervekben mintegy 22 millió forint értékű célkitűzés, fela­dat vár megvalósításra. A rendelkezésre álló összegből 4 községben faluvillamositást terveztek meg, további 32 községben pedig 8000 fm. villanyhálózat bővítést üte­mezték be. Ebben az évben mintegy 12 kultúrház befeje­zését és 15 új kultúrház el­kezdését kívánják biztosítani tanácsaink. Ezenkívül a me­gyei közlekedés megjavítása érdekében 97 000 m2 új út, 43 000 m2 meglévő út javítá­sa, továbbá 39 000 m2 járda kerül megépítésre. A vízellá­tás megjavítása érdekében 17 új kút és 2 törpevízmű ké­szül el az év végére. Szere­pelnek még ezenkívül a ter­vekben, napközi otthonok, iskolák, sportlétesítmények, orvosi rendelők, parkosítás, fá­sítás. A fenti feladatok, célkitű­zések a dolgozók kívánságát, a lakosság igényeit, szükség­leteit szolgálják. Ezért ll+honi séta külföldi szemmel a A VALAMI új történik, afölött napirendre térünk, mint mondjuk, természetes. Ma már senkinek sem tűnik fel, hogy nincsenek részvény- társaságok, földesurak és bá­nyabárók. Az, hogy az egy­kori uradalmak és a dülede- ző vályogviskók eltűntek, új városrészek, új ipari üzemek épülnek máról-holnapra, az is természetes. Azon sem cso­dálkozunk, hogy egy-egy heti piac alkalmával nem lehet az áruház előtt a motorkerékpá­roktól férni. Szinte magától értetődik, hogy a bányász, a gyárimunkás a nyáron a Ba­laton mellett üdül. Vagy azt is, hogy gyermekkultusz van, az emberek jól öltözöttek, hogy sokszor a bútorüzlet előtt sorban állnak. De nem sorolom tovább, hiszen ezt valamennyien tudjuk, akik itt élünk. Azért is volt olyan egységes a szavazás, \ mert azt is tudjuk, mindez kinek köszönhető, ki tette ezt lehe­tővé. Most azonban alkalmam volt olyan emberrel körül­nézni saját portánkon, aki minden egyes 1945 utáni vál­tozásnál megállt, és nem érezte egészen a természetes­séget. Számára új volt min­den, amit itt látott. Eleinte még dicsérő szavakat mon­dott, de később ebbe is bele­fáradt, megváltozott életünk láttán. Harminc évvel ezelőtt még itt lakott Molnár Géza is és egyik állampolgára volt Hor­thy Magyarországának. Most jött haza 30 év után a ten­gerentúlról, rövid rokoni lá­togatásra. Sokat hallott szü­lőhazájáról Kanadában is, de ezeket a híreket mindig fenn­tartással fogadta. Ilyenkor mindig felrémlett előtte a Magyarországon eltöltött 23 év, a munkanélküliség, a nincstelenség, a nyomor. Amikor hazakészülődött, nem egy jó tanácsot kapott. Töb­ben figyelmeztették: „Ne dőlj be a propagandának, csak azt hidd el, amiről magad is meggyőződsz.” „Keresd fel rokonaidat, ismerőseidet, nézd meg, hogy élnek azok, akik a te idődben otthon a legsze­gényebbek voltak.” c ^ O MEGFOGADTA a tanácsot. Felkereste azt a há­romgyermekes özvegyasszonyt, aki kivándorlása idején nagy nyomorban élt. Többször meg kellett kérdeznie az oda­vezető utat, mert úgy érezte, eltévedt. Az egykori zsúpfe- deles vályogviskó helyett új házat látott. A kis falu nem tartozik a nagy települések közé. De ahhoz elegendő, hogy Molnár Géza meggyő­ződjön megváltozott életük­ről. A minap pedig tovább jutott a kis falucskából. * Bányában volt, ahol a csil­lét már csak hírből ismerik. Gumiszalag viszi a szenet a föld mélyéről. A munkahe­lyen rázócsúzdák, kaparósza­lagok váltották fel a kézi- csillézést. A lapátolás már régen megszűnt. A rakodást modern gépek végeik. A tá­voli látogató dolgozott bányá­ban, sőt, csapatot is vezetett. Éppen ezért szakszerűen vizs- gálgatta a bányát, a munka­helyeket. Kérdés kérdést ért. Mindenütt érdeklődött a tel­jesítményekről, a keresetekről. Nem egyszer megállt egy- egy munkahelyen és magya­rázta. hogyan dolgoznak Ka­nadában. Igaz, 6 sem fukar­kodott a szóval. Sokszor el­mondta: „Jól ismerem az új­skóciai bányavidéket, de is­mertem az 1920-as évek ma­gyar bányáit is. Eddig azt hittem, hogy a bányamunka legkönnyebb formája Űj- Skóciában található. Most győződtem meg róla — és eh­hez elég ez az egy bánya, — hogy szülőhazám megelőzte a kanadaiakat. Nemcsak a gé­pesítésben látok itt változást, hanem az emberekben is. A bányászok szeretik a gépet. Űj-Skóciában más a helyzet. Az ottani bányászok’ félnek a gépektől, mert egy új gép beállításával több bányász elveszti kenyerét. S ezzel a munkanélküliség tovább nö­vekedik. Beszélgettem már bányászokkal itt tartózkodá­som ideje alatt, de nem hit­tem el, hogy ilyen változás lehetséges.” * Nagybátony már létezett kivándorlása idején is. Ekkor már működött itt a bánya és az állomással szemben húzó­dott meg az osztályozó és az erőmű épülete. A Zagyva­parton munkáskolóniák és barakkok voltak. Ennyire em­lékszik az akkori Bátonyból. Most, harminc év után gya­log mentünk végig az egy­kori maconkai réten, ahol most születik az új város. Nem tudta szavakba önteni csodálkozását az új település láttán. De ugyanígy volt ak­kor is, amikor a munkásszál­lót látogattuk meg. Nem akarta elhinni, hogy az itt lakók komolyan mondják: a szállásért nem fizetnek és a napi étkezési költség sem ha­ladja meg a 10 forintot. Az étkezésről személyesen is meggyőződött az Üzemélelme­zési Vállalat nagybátonyi ét­kezdéjében. A meglepetés ak­kor történt, amikor a fölszol- zók üdülnek. Molnár Géza gáló megkérdezte, mi legyen saját szemével láthatta, hogy a második fogás. Látva a Iá- munkásaink hol töltik el pi- togató csodálkozását, sorolni benőjüket. Még végig sem. kezdte a négyféle választékot, ért a szállóban, amikor már Ezután ismét külön bizonyí- olyan kijelentést tett, ha tásra volt szükség, hogy ez&visszamegyek és elmesélem, az ebéd a dolgozónak qI- senki nem fogja elhinni, mit esőbb, mint egy doboz Kos- láttam. Azért gondoskodott suth. * «*' ÓL ISMERI a kana­dai farmokat, hiszen két al­kalommal is bérlő volt. Fog­kellő bizonyítékról is. Zsebé­be vándorolt a szállóról ké­szült valamennyi képeslap. Elmondta a látogatás után, hogy anyagilag ma már nem áll rosszul. Saját gépkocsija lalkozott gabonatermesztéssel, van. De mégsem engedhetné állattenyésztéssel. Ismeri a meg magának minden évben, mezőgazdasági munkát. Ka- bogy Kanadában hasonló nadában sokat hallott arról üdülőben két-két hetet eltölt- is, hogy nálunk a „közösbe sön. kényszerítik” a parasztokat. A Pásztói Szabadság Terme­A nyugati propaganda kö­lőszövetkezetben most alkal- zéppontjában a munkások jó­ma volt személyesen meggyő­ződni a kényszerítésről. Do­logidőben érkeztünk a tsz ta­nyájára. Nem voltak otthon, létének bizonyítására az autó- tulajdonos dolgozókat szere­peltetik. Mi erről keveset beszélünk. De Molnár Géza csak az állatgondozók és a mégis meggyőződhetett arról, nyugdíjas tsz-tagok. Hosszan bogy nálunk sem fehér holló elbeszélgetett az idős nyugdí- az autótulajdonos munkás, jasokkal. Amikor azt kérdez- Horváth Mátyás bányaipari te, hogy ki kény szeritette technikust látogattuk meg, őket a belépésre, csodálkozva Hogyan élnek, arról a láto- néztek és nevettek. Majd el- ható maga is meggyőződhe- mondták: a jövő a nagyüzemi tett. Az autó mellett szépen gazdálkodásé, ök pedig a sze- berendezett lakásuk van, a rencsésebbek, mert előbb szekrények tele ruhával és az léptek a közös gazdálkodás éléskamra is gazdag. A házi- útjára. Az első változás már gazda büszkén■ meséli, nem megtörtént, a földműves em- e9ycdülálló az ö példája. Hi- bernek biztosított a megélhe- *zen május 1-én is hosszú sort tése, még akkor is, ha már tett ki^ Salgótarjánban a ma­vem tud dolgozni. Látta a tsz Qán gépkocsitulajdonosok fel­gyarapodását, az újonnan vonulása. A kocsitulajdonosok épülő istállót. Vitába bocsát- szama pedig napról-napra nő. kozott az építőkkel és java- idei bányásznapra több solta, hogy másképp építse- mínt 20 bányász nyújtotta be nek. Valljuk meg. a javaslat menyét kocsi vásárlásra, nem rossz, sokkal előnyösebb * lenne tsz-einknek is, ha a f-. magtárba, amely az istálló , AZDAG volt ez a láto- padlásán nyer elhelyezést, föl- oatás,^ nemcsak a kanadai mehetnének kocsival is. Molnár Gézának, hanem #ne­künk is. Sok olyat láttunk ml __ . is, más szemüvegen, amit WJ természetesnek tartottunk ed­DÜLÖ HELYEINK nem dig, e nap után mi is gazda- 1945 után születtek. Megvol- gabbak lettünk. Megtanultuk tdlc azelőtt is, de ezt a mun- az eddiginél még jobban bé­kások csak hírből ismerték, csülni munkánkat, ereámé- Galyatetőre látogattunk el, nyeinket. ahol ma a szervezett dolgo- HORTOBÁGYI ANP/S.AS

Next

/
Oldalképek
Tartalom