Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-08 / 54. szám

1959. július 8. NOSBAD!NlPOJBAS 7 Magyar jegyzék az Egyesül! Államok budapesti követségéhez Elnökválasztás a félidőben A Német Szövetségi Köz­társaságot Nyugat-Berlinnel összekötő autóúton megnöve­kedett a héten a forgalom. A lefüggönyzött luxuskocsikon nyugatnémet diplomaták, a bonni parlament képviselői gördültek Nyugat-Berlin felé, hogy látványos külsőségek között megválasszák az új államelnököt. Egy csupán for­mális aktusra, egy már elő­zetesen lejátszott mérkőzés „díjkiosztó“ ünnepségére, kár lenne néhány szót is veszte­getni, s talán még kevésbé az újonnan megválasztott el­nök, Heinrich Luebke szemé­lyére — akiről — a szélső- jobboldali angol lap, a Daily Mail epés megjegyzése sze­rint „két héttel ezelőtt na­gyon sok német még azt sem tudta, hogy kicsoda“. Valójában nem is az el­nökválasztás és nem is az új elnök szürke figurája, hanem az azt megelőző dráiftai ese­mények a nyugatnémet kor­mánypárton belül dúló ádáz harc irányította a figyelmet a héten Nyugat-Berlinre. A TŐKÉS CSOPORTOK HARCA A közelmúltban rendkívüli események játszódtak le a hi­degháború szilárd bástyájának vélt nyugatnémet államban. Adenauer, az „atomkancellár“ néhány hónappal ezelőtt vár ratlan bejelentése, hogy le­mond a kancellári teljhata­lomról és megelégszik az el­nöki funkció díszhelyével, már jelezte, hogy bizonyos földcsuszamlás várható a nyu­gatnémet uralkodókörökben, a felszínen jelentkező éles harc Adenauer kancellár és a he­lyettese, Erhard gazdasági mi­niszter között világosan mu­tatta, hogy a legagresszívebb háborús körök politikájával szemben egyre növekszik az ellenállás. Adenauer és Er­hard párharcában a leghatal­masabb nyugatnémet tőkés­----------------^ ---------------------­K ERALA, India legdélibb részén, Kerala államban 1951 márciusában lezaj­lott választások eredményei alap­ján a kommunista párt került hatalomra, mely eddigi működése alatt számos progresszív reformot hajtott végre. Többek között a földbirtokosoknak megtiltotta, hogy a földművelő családokat há­zaikból elkergessék, felemelte az iskolai tanitók fizetését, az utóbbi napokban pedig a keralai tör­vényhozó testület földreform­törvényjavaslatot fogadott el. A reakciós kera­lai ellenzék, külö­nösen a katolikus egyház, rendkívül aktiv propaganda­hadjáratot folytat a demokratikus re­formok ellen; tün­tetéseket provokál­nak s azt követe­lik, hogy a kommu­nista kormány rövid időn belül mondjon le. A keralai néptö­megek, valamint a haladó erők India- szerte támogatják a kommunista pártot a fenti demokra­tikus feladatok vég­rehajtásában. Nagy­gyűléseket tartottak és szimpátia-tünte­téseket rendeztek, többek között Nyu- gat-Bengália, Mad­ras és Uttar Pra­desh államokban. J elmagyarázat: 1. reakciós tüntetések színhelye, 2. városok, ahol ezidáig szimpátia-tün­tetéseket tartottak a Keralai Kom­munista Párt politikája mellett.-----------------o --------------------­F elemelték kongresszusi vállalásaikat KERALA 37800 km214 millió lakos TÍCV Kasaragod /. "-rMAHE KozhikcxjeV: (CollCUt) Erpak:ilaoi\>j' Cochinf ; i Intaw/r mefőgardaság/ j műre/pa teruJete/ ü/tp/rérJt/e.i Aui/űra x t i- •• -1 murr e. i térvJete/ esesse au/fúr a j « ® bort Q AJ,f/'jj' AjucsuA "af/e./ monar/t/toműA 8* Burma PÁK, Pa Pakisztán UP’UttarPradesfi Ny- B - NyugaP rengj, csoportok nyílt birkózása tük­röződik. E küzdelemben a kancellár legfőbb támogatója a Pferdemenges bankár ál­tal vezetett agresszív nehéz­ipari tőkéscsoport, amely je­lenleg ig. birtokolja a potsda­mi egyezmény értelmében hi­vatalosan megszüntetett, de azóta más néven és formá­ban ismét életre keltett I. G. Farbent. E csoport felfogása szerint a szocialista országok ön- maguktól megszűnnek, így a tőkés hatalmait feladata csu­pán az, hogy folytassák a hi­degháborút provokációkkal, erőszakos cselekményekkel meggyorsítsák a remélt ösz- szeomlást. Az Erhardot támogató má­sik nagy tőkéscsoport vala­melyest reálisabb álláspontot képvisel. A történelmi ese­mények meggyőzték őket ar­ról, hogy ostobaság a szocia­lista országok összeomlására spekulálni, sokkal ésszerűbb, ha megpróbálnak minél előbb bejutríi a „keleti“ piacokra, hiszen a válságokkal terhes kapitalista országok helyett ez óriási lehetőséget nyújt számukra. Nem véletlen, hogy a tőkéscsoport képvise­lői a Szovjetunión kívül már több más szocialista ország­ba, így Kínába is ellátogat­tak és személyesen győződ­tek meg az ezekkel az orszá­gokkal folytatandó kereske­delem előnyeiről. A HIDEGHABORÜS POLITIKA VÁLSÁGA A német tőkéscsoportok vad birkózása egyébként nem csu­pán a nyugatnémet uralkodó körök belső harca. Ez lénye­gében a reálisabb politika ki­alakításáért nemzetközi mére­tekben folyó küzdelem tük­röződése. A dullesi hideghá­borús elképzelés — amelynek tarthatatlanságára a volt ame­rikai külügyminiszter halála előtt maga is kezdett ráéb­A demokratikus földreformtör- vény azért is szükséges, mert a lakosság nagy része földművelés­sel foglalkozik, viszont a földte­rület jelentős része nyersgumi (kaucsuk), kávé, tea, illetőleg fű­szerültetvényesek kezén összpon­tosul. Keralában a népsűrűség rendkívül magas, 314 fő négyzet- kilométerenként (Magyarországon 106). Ipara jóformán nincs és a lakosság nagy része éppen ezért A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumában jú­lius 6-án a jjpvetkező jegyzé­ket adták at az Amerikai Egyesült Államok budapesti idieglenes ügyvivőjének: „A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszte­letét fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége iránt és kormánya utasítására a következőket közli: A Magyar Népköztársaság kormánya sajnálattal állapít­ja meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem részesítette kellő figye­lemben mindmostanáig azokat a magyar részről tett javas­latokat, amelyek egyfelől fel­hívták a figyelmet a két or­szág kapcsolatai terén mu­tatkozó bizonyos abnormis tünetekre: az Egyesült Álla­mok kormányának, hivatalos és titkos szervezeteinek, bu- 1 dapesti követsége egyes dip­lomatáinak a magyar nép ér­dekei ellen hosszú sorozatban elkövetett akcióira, másfelől felajánlották a tárgyalások lehetőségét a vitás kérdések rendezésére, s a kapcsolatok normalizálására. A két ország kapcsolatai romlásának folyamatát nem a Magyar Népköztársaság idézte elő, hanem az szerve­sen hozzátartozik az Egye­sült Államok jelenlegi kor­mányának általános külpoli­tikai ' törekvéseihez. Európa, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika bármely pontján akármelyik népelnyomó kormányzat inga­dozik, vagy bárhol reakciós és ellenforradalmi erők szer­vezkednek a népek szabad­sága ellen, ezek mindig biz­tosan számíthatnak az Egye­sült Államok jelenlegi vezető köreinek támogatására. Ami­kor a magyar nép létét az el­lenforradalom veszélyeztette, az ellenforradalmi erők tá­mogatására ország-világ előtt 20 millió dollárt ajánlott fel az Egyesült Államok kormá­nya. Amint az Egyesült Álla­mok kormánya minden esz­közt és ürügyet igyekszik fel­használni a gyarmati rend­szer bomlásának megállapítá­sára, illetve a letűnt, vagy letűnő tradicionális gyarmati hatalmak örökségének új for­mák között való átvételére, a különböző rendszerek békés egymás mellett élését elősegí­tő tárgyalások megakadályo­zására, vagy a már elkerül­hetetlen tárgyalásokon a meg­egyezés megnehezítésére, az Egyesült Államok éppen olyan makacsul szeretné a magyar népet is felhasználni hideg- háborús céljaira. Mindez méltatlan az Amerikai Egye­sült Államok népeinek hala­dó hagyományaihoz. 1776. jú­lius 4-hez, a philadelphiai függetlenségi nyilatkozathoz és Washington György emlé­kéhez. A népek szabadságának ügye helyett az Egyesült Ál­lamok mai külpolitikája a legkegyetlenebb és legmara­dibb reakció támogatója lett. A Magyar Népköztársaság kormánya türelmes módon, a diplomáciai lépések egész so­rozatával, legutóbb a Kül­ügyminisztérium 1959. január 27-i jegyzékével igyekezett az Egyesült Államok kormányá­nak a magyar nép iránti ma­gatartását józanabb irányba terelni. Az Egyesült Államok részéről a legutóbbi . válasz az volt, hogy még a tárgya­lásokra tett ajánlatokat is fe­nyegetésnek minősítette és visszautasította. A Magyar Népköztársaság kormánya ennek ellenére, ezt követően is türelmesen várta, hogy az Egyesült Államok kormánya tesz javaslatot a saját maga által elképzelt és mind a két ország érdekeinek megfelelő normalizálásra, miután a két ország kapcsolataiban a romlás az Egyesült Államok részéről indult el és az Egye­sült Államok kormánya uta­sította vissza a Magyar Nép- köztársaság a viszony norma­lizálására tett javaslatait. A türelmes és jogos várakozás beteljesedése helyett ennek éppen az ellenkezője történt. Az Egyesült Államok kor­mánya tovább folytatta, sőt, fokozta nemzetközi szerveze­tekben a Magyar Népköztár­saság ellen a diplomáciai kap­csolatokkal össze nem egyez­tethető akcióit — ezzel időn­ként saját képviselőit is visszás helyzetbe sodorva. A magyar Külügyminisztérium­nak természetesen nem fel­adata az Egyesült Államok kormánya reputációját félte­ni, vagy védeni. De nem mu­laszthatja el rámutatni arra, hogy az Egyesült Államok kormánya a Magyar Népköz- társaság elleni erőlködései­vel milyen fonák helyzetbe kerülhet. A Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet legutóbbi genfi ülésszakán a gyűlés el­nöke kénytelen volt figyel­meztetni az Egyesült Államok képviselőjét, mert ez felszó­lalása során nem a gyűléste­remben levő delegátusokhoz, a közgyűlés alkotó tagjaihoz, hanem a karzaton ülő haza­áruló elemekhez beszélt. Ismeretes, hogy az üléssza­kot megelőzően nemcsak az Északatlanti Szövetséghez és a délkelet-ázsiai paktumhoz tartozó országok kormányai­ra, s ezek mellett' a latin­amerikai országokra, hanem még más országok kormányai­ra is nagy gazdasági és po­litikai nyomást igyekezett gyakorolni az Egyesült Álla­mok kormánya a Magyar Népköztársaság delegátusai elleni állásfoglalás érdekében. Ennek ellenére a több mint 400 részvevő közül az Ame­rikai Egyesült Államok há­rom delegátusán kívül csak két személy vállalkozott ma­gyarellenes felszólalásra és még az Egyesült Államokkal katonai paktumban levő álla­mok, így a NATO-tagállamok közül is többen tartózkodtak attól, hogy az Egyesült Álla­mok által követelt javaslatot megszavazzák. Az Egyesült Államok kormányának ezek az egyre csúfosabb manőve­rei voltaképpen mindig lelep­lező jellegűek, mert most is elárulják, hogy míg a Szov­jetunió, a világ haladó erői­vel együtt, hatalmas erőfeszí­téseket tesz a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a né­pek boldogabb élete érdeké­ben, sőt a megegyezés lehe­tőségét egyes nyugati hatal­mak is értékes állásfoglalá­sokkal segítik elő, addig az Amerikai Egyesült Államok kormánya új hidegháborús porondok létrehozására és a nemzektözi feszültség szítá­sára keresi az alkalmat. Ennek az általános külpoli­tikának sajátos vetülete az, amivel az Egyesült Államok kormánya, számos hivatalos és titkos szervezete, némely dip­lomatája a Magyar Népköz- társaság területén kísérletezik. A Magyar Népköztársaság kor­mánya meg tudja érteni, hogy egyes amerikai nagytőkés ve­zető körök nem örülnek an­nak, hogy Magyarországon nem sikerült a tőke uralmát restaurálni, hanem egyre gaz­dagabban bontakozik ki a munkások és parasztok hatal­ma — ennek következtében a magyar Külügyminisztérium azt is megérti, hogy az Egye­sült Államok budapesti követ­ségének egyes tagjai keserű gyűlölettel nézik a magyar nép életének sikeres fejlődését. De minden ilyen megértés el­lenére sem tűrhetik a magyar nép államhatalmának képvise­lői, hogy hol nyíltan, hol tit­kos úton és a diplomáciai kapcsolatok leple alatt a ma­gyar nép életrendje ellen ál­landó aknamunkát folytassa­Erdekes sporttörténeti kiállítás nyílik július 11-én, szombaton délután 3 órakor a salgótarjáni „József Attila** Kultúrházban. A Testnevelési Tudományos Tanács és a Megyei Testnevelési és Sport Tanács érdekes doku­mentumokon keresztül mutatja be, hogyan tervezett, alkotott és cselekedett az első magyar pro­letárállam. Az emlékkiállítás anyaga csü­törtökön érkezik Budapestről, azt a Testnevelési és Sportmúzeum gazdag kiállítási anyagából válo­gatta össze a rendezőbizottság. gyár Külügyminisztérium szá­mos figyelmeztetést közölt már az Egyesült Államok bu­dapesti követségével, az akna­munkák mégis tovább folynak. Titkos amerikai szervek újabb ügynököket dobtak Magyar- országra. A követség egyik at­taséja az utóbbi időben már arra ragadtatta magát, hogy egy másik NATO-ország kö­vetségének az attaséját is be­vonta és magával vitte ille­gális hírszerző útjára, ezzel kellemetlenséget okozva egy másik követségnek is. Az utób­bi időben egyenesen fokozód­tak nemcsak Budapesten, ha­nem vidéken is az Egyesült Államok követsége egyes dip­lomatáinak olyan illegális tá­jékozódásai, manőverei, ame­lyek sértik a diplomáciai kap­csolatokat. Az akciók minősé­gét súlyosbítja, hogy ezek nem­csak kémtevékenységre — amelyek önmagukban sem egyeztethetők össze a diplomá­ciai kapcsolatokkal — ha­nem az államrend ellen is irá­nyulnak. Ilyen előzmények után és ilyen helyzetben, miután az eddigi tapasztalatok alapján nem lehet remélni, hogy az Egyesült Államok kormánya intézkedéseket tesz a magyar nép elleni akciók megszünte­tésére, a Magyar Népköztársa­ság kormánya kénytelen a Magyar Népköztársaság állam­rendje és a magyar nép védel­mében az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége személyzetének az országos te­rületén való közlekedését rész­leges korlátozásnak alávetni. Az intézkedés részleteit a kö­vetség ezzel a szóbeli jegyzék­kel egyidőben megkapja. Az intézkedés megtételében a Magyar Népköztársaság kor­mányát a két ország kapcso­latai megjavítására irányuló jóakarat vezeti. Meg kívánja ugyanis akadályozni az intéz­kedéssel azt, hogy a követség egyes tagjainak a népköztár­saság érdekeit sértő akciói a két ország kapcsolatainak to­vábbi romlásához vezessen. Ebben az intézkedésben és to­vábbi törekvéseiben is a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyát a különböző rendszerek­ben élő országok békés kap­csolatainak politikája vezeti, a nemzetközi feszültség eny­hítése érdekében. Éppen ezért kormánya megbízásából szük­ségesnek tartja a Külügymi­nisztérium határozottan kife­jezni, hogy a Magyar Népköz- társaság kormánya kész a most bejelentett intézkedést abban a pillanatban feloldani, amint kétségtelen jeleit látja annak, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya az abnormális tünetek megszüntetésére intéz­kedéseket tesz, a kapcsolatok normalizálása érdekében. 'Az erre irányuló s a v*t; v sek tárgyalások útján való ren­dezésére vezető kezdeményező lépést a Magyar Népköztársa­ság kormánya az Egyesült Ál­lamok kormányától szívesen várja és bármikor elfogadja. Ezt az alkalmat is megra­gadja a Magyar Népköztársa­ság Külügyminisztériuma, hogy nagyrabecsülését fejez­ze ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége Ez aztán a helyi emlékekkel bő­vül ki. A kiállítás előkészítésére a TTT egyik munkatársa már hét­főn Salgótarjánba érkezett, a megnyitón pedig résztvesz Tóth Dezső, a Testnevelési Tudomá­nyos Tanács főtitkára és dr. Mező Ferenc szellemi olimpiai bajnok, a TTT Testneveléstörté­neti Bizottságának elnöke Is. A szombati ünnepélyes megnyi­tóra ezúttal is meghivja a test­kultúra iránt érdeklődőket a rendezőbizottság. A múlt hét végén a kap­csolótábla kezelők megbízásá­ból küldöttség kereste fel a Vasötvözetgyárban a pártveze­tőséget. Az elvtársak miután megtárgyalták, hogy az egész évre tett egymillió kWó vil­lamosenergia megtakarítására irányuló vállalásukat már tel­jesítették, újabb felajánlást ké­szítettek. A 19 dolgozó aláírá­sával ellátott versenyszerző­désben az áll, hogy a második félévben újabb 600 ezer kWó energiát takarítanak meg. redni — súlyos válságba ke­rült. Néhány év alatt ugyan­is kiderült, hogy a szocialis­ta országok nemhogy' önma- guktól összeomlanának, hanem olyan gyors ütemben fejlőd­nek, hogy ezzel még a leg­reálisabban gondolkodó pol­gári köröket is meglepték. A gyorsütemű fejlődés, s az en­nek következtében kialakult új helyzet rákényszerítette az imperialista hatalmakat, hogy megkezdjék eddigi politikájuk felülvizsgálását. Az új hely­zetet az angol burzsoázia mér­te fel a legrövidebb idő alatt, egyszersmind meg is előzve társait, a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok kiépí­tésében. Az Egyesült Álla­mokban még javában folyik a harc az egymással ellen­tétes csoportok között. Az erőviszonyok kiegyenlítettsé­gét mutatja egyébként Herter amerikai külügyminiszter in­gadozó magatartása is a gen­fi értekezleten. Herter néha kötéltáncos módjára próbált lavírozni a nyugati politika két szélsőségeként jelentkező angol és nyugatnémet felfogás között. ADENAUER PROVOKÁCIÓI A nyugatnémet kormány­párt belső válsága elsősorban külpolitikai kérdésekben jut kifejezésre. Az adenaueri koncepció sarkalatos pontjai ugyanis az események sorá­ban megsemmisültek, csupán az a tény, hogy Genfben a külügyminiszterek tanácskoz­tak, már önmagában is csa­pást jelentett a nyugatnémet álláspontra. A két német ál­lam képviselőinek jelenléte pedig a kelet-nyugati tárgya­lásokon egyszerűen semmivé változtatta Adenauer legfőbb elvét, mely szerint nincs két Németország, csak egy — a Német Szövetségi Köztársa­ság. A genfi külügyminiszteri értekezlet, amelyen a Német Demokratikus Köztársaságot de facto elismerték, gyakor­latilag Adenauer politikájának halálos ítélete. A reálisabb politikát köve­telő tőkéscsoportoknak és az érdekeiket kifejező nyugati diplomatáknak pedig egyre sú­lyosabb tehertétel Adenauer a maga merevségével, kérlelhe­tetlen agresszivitásával és az enyhülést gátló különböző pro­vokációval. Ilyen jellegű pro­vokációs kísérlet volt az elnökválasztásnak Nyugat- Berlinben való megrendezése is. A kancellár legfőbb célja az volt, hogy a „genfi szünet­ben” megmérgezze a tárgyalá­sok légkörét, ezért eszelte ki az elnökválasztás Nyugat- Berlinben való megrendezését is. A Szovjetunió és az NDK. kormánya jegyzékben tiltako­zott e provokatív lépés ellen, hangsúlyozva, hogy ez csak még jobban aláhúzza a szov­jet javaslat igaz voltát, hogy „meg kell szüntetni a nyugat­berlini zavarkeltési gócot és a békét szolgáló módon rendez­ni kell a berlini kérdést”. A nyugati szövetségesek nem tartják szerencsésnek, hogy a köztársasági elnök szerdai megválasztásakor hivatalosan hangoztatták, „Nyugat-Berlin része a Német Szövetségi Köz­társaságnak.” A nyugatnémet politikai életben dúló ádáz harcnak vannak pozitív megnyilvánu­lásai. Ennek ellenére nem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy az elnökválasztáson Adenauerék hidegháborús hí­vei — bár könnyen lehet, hogy csak átmenetileg, győzedelmes­kedtek. A genfi értekezlet szünetében is folytatódik a német hadsereg újrafelfegy- verzése és rakétafegyverekkel való ellátása, s a háborúra spekuláló körök — bár súlyos vereségek érték őket — ma is vezető szerepet töltenek be a nyugati politika irányításában. Kétségtelenül nem valami uiz- tató számunkra, hogy Nyugat- Németországban a sorsukat összekapcsolták egy „makacs, vén aggastyán“ sorsával. A tör­ténelem azonban mégis arra int bennünket, hogy az ural­kodó osztályok súlyos helyze­tükben a legvakmerőbb lépé­sekre is képesek. nak. Ezzel kapcsolatban a ma- iránt.” --------------— S zombaton nyílik meg Salgótarjánban a tanácsköztársásági sport-kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom