Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)
1959-06-06 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DCö szöntfiiL a nem Löket nógrádi \z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1959. JÜNIUS 6. A pedagógusok napja Irta: VONSIK GYULA Ebben az évben a felszabadulás óta nyolcadszor ünnepeljük a pedagógusokat, mint a nép nevelőit. Ezen a napon megemlékezünk azokról, akik a társadalom felnövekvő fiatal generációját, szinte a tudatíormálódástól felnövekedésükig tanítják, nevelik. Pedagógusnak, néptanítónak lenni nehéz, de egyben magasztos feladat is. Nincs szebb feladat, egy szocializmust építő országban, mint a nép szolgálata. Es ha ez így van, akkor pedagógusaink méltán vallhatják magukat azok közé tartozóknak, akik ezt szív- vel-lélekkel teszik. A mi társadalmunk azt vallja, hogy a mi jövőnk és reménységünk az ifjúság. Nagyrészt a pedagógusokon -múlik, hogy a felnövekvő ifjúságunkban örömünk, vagy bánatunk telik. Különösen nagy feladatot ró ez a pedagógusokra a mi időszakunkban, amely az átmeneti stádiumot tükrözi a kapitalizmusból a szocializmusba, és amely átmenetet minden téren, így a pedagógiában is. egy időre megrázkódtatott az ellenforradalom. Az átmenet azt jelenti, hogy az új embertípus kinevelésével egyidőben kell kialakítani azokat a módszereket, pedagógiai alapelveket — nem utolsósorban rendezni és elsajátítani a tananyagot —, amelyek alkalmazása esetén a szocialista embertípus alakul ki. A történelmi idő éppen ezért ma követelőleg lép fel a pedagógusokkal szemben. Félre kell dobni minden kételyt, előítéletet. Harcot kell indítani minden ellen, ami a régiből ránk maradt és rossz, vagy káros. El kell sajátítani az újat, a jövő tudományát és világnézetét. Át kelt alakítani népünk arculatát, gondolkodását. Ezek a feladatok nem újak, de nagyon is aktuálisak. Ma, amikor a feladatok részeseiről emlékezünk, nem tehetjük anélkül, hogy ne csinálnánk egy rövid számvetést, hogy hol tartunk és meddig jutottunk. Különösen hasznos ez most, az ellenforradalom után csaknem három évvel, amikor elmondhatjuk, hogy felszámoltuk teljes egészében azt a zűrzavart, amit az ellenforradalmi eszmék okoztak. Pedagógusaink zöme — így is mondhatnánk egy-két kivételtől eltekintve, pedagógusaink egésze — megtalálta helyét a társadalomban. Megszűnt a bizonytalankodás, várakozási álláspont és a pedagógus-társadalom megyénkben egységes cselekvő részese a kulturális építőmunkának. Kialakult és megerősödött a kapcsolat a nép többi rétegével, különösen a munkásosztállyal és a parasztsággal. A társadalmi élet, a társadalmi munka ma már nem idegen nevelőink számára, hanem a felismerésből fakadó önkéntes cselekedet. Az egészséges folyamatot tükröző tény azt bizonyítja, hogy pedagógusaink megtalálták az őket megillető helyet a szocializmus építésében. Az a tény, hogy a társadalmi és tömegszervezeteink mindegyikében ott találhatók a pedagógusok, bizonyítja, hogy részt kívánnak vállalni tudósukkal és felkészültségükkel a nép fel- emelkedéséért folyó harcból. Ma már egyre nagyobb számban találhatunk pedagógusokat társadalmunk vezető erejében, a pártban, valamint, a párthoz tartozó Kommunista Ifjúsági Szövetségben. Ez a fejlődés, ami az utóbbi két évben végbement, része annak a hatalmas fejlődésnek, amelyet az ellenforradalom óta elértünk és amelynek eredményeként szocializmust építő népünk egysége soha nem látott erőt jelent. Külön kiemelést érdemel, hogy igen sok pedagógusunk a napi fáradságos tanítási munka után tekintélyes részt vállal a társadalmi fejlődést elősegítő tevékenységből. Az 1958. őszi választási munkából, majd később a termelőszövetkezeti agitációs és szervező munkából igen sok pedagógusunk részt vállalt. Egyre több azoknak a száma is, akik aktívan kapcsolódnak bele az ismeretterjesztés munkájába, a felnőtt emberek részére szervezett népfőiskolái oktatásba. Szinte minden faluban ott találjuk a művelődés valamelyik ágában a pedagógust. Mint kórusvezetőt, vagy rendezőt, könyvtárost, vagy kultúrház igazgatót- Ha e téren még vannak is elsősorban tartalmi hibák, ezek mégis azt mutatják, hogy a pedagógusok igazán a nép tanítóivá akarnak válni. Pedagógusaink felismerték és megértették pártunk kulturális irányelveinek jelentőségét. Az elmúlt oktatási év fényesen igazolta, ha megyénk több mint másfélezer pedagógusa együttesen és egy cél érdekében kezd cselekedni, akkor az eredmények nem maradnak el. Az iskolai munka mellett a kultúra terjesztéséből való részt vállalás, az egyszerű dolgozók előtt növelte a pedagógusok erkölcsi és politikai tekintélyét. Az a pedagógus, aki aktív részt vállalt a politikai, gazdasági, vagy kulturális feladatok megvalósításából, ma megbecsült tagja a falu, vagy a város vezető rétegének. Ma már, ahol a pedagógus így dolgozik, híre- hamva sincs a két évvel ezelőtt még meglevő pedagógus ellenességnek. Ma már a pedagógus megbecsült dolgozó, akinek a kezébe nyugodtan adhatja fia, vagy lánya nevelését a munkás, a paraszt, az értelmiségi. Azt hiszem ez a legnagyobb megbecsülés, ami pedagógust érhet a mi társadalmunkban. Az elmúlt év azt is bizonyítja, hogy pedagógusaink képesek megbirkózni olyan feladatokkal is, mint a tanulmányi színvonal emelése. A tantestületek összeforrottsága, a pedagógusok egymás iránti segítés-akarása egyre inkább velejárója minden tantestületnek. Ennek kisugárzó hatása érződik abban, hogy a gyengén tanuló gyermekek száma csökken az iskolákban, miközben a követelmények egyre inkább növekednek. Lehet tovább sorolni azokat a pozitív tényeket, amelyek számot adnak a pedagógus társadalom életéről, tevékenységének jelentőségéről. Ezek a tények mind azt bizonyítják, hogy a szocializmust építő munkánk során számíthatunk óvónőkre, tanítóikra, tanárokra. Ma, amikor frontális harcba megyünk a műveltség emeléséért, egyben azt is jelenti, hogy ezt a munkát egyre mélyebben kell áthassa a forradalmi proletár-politika. Továbbá ez azt is jelenti, hogy magasabbra kell emelni a kultúra munkásainak politikai műveltségét. El kell sajátítaniok a forradalmi elméletet, a marxizmus-leninizmust. Az első lépéseket pedagógusaink az oktatási évben megtették. Az összpedagógusoknak körülbelül 50 százaléka részt vett ebben az évben az ideológiai továbbképzésben. A jövőben e számot még növelni szükséges, de elsősorban emelni kell a politikai képzés színvonalát. Ezen túlmenően harcot kell indítani, hogy pedagógusaink ne csak elsajátítsák a forradalmi elméletet, hanem szüntelenül alkalmazzák is oktatói és nevelői tevékenységük során. Egyedül ez lehet biztosítéka a materialista szellemben való nevelésnek. Ezen a területen még csak a kezdeti lépéseket sikerült megtenni, a munka neheze még hátra van. A műveltség szélesítéséért és magasabb szintre való emeléséért folyó harc azt is jelenti, hogy az iskolán belül is érvényt kell szerezni ennek a határozatnak. Ez pedig a pedagógusok dolga. Ennek ma még vannak objektív korlátái. Mint például a tantermek kevés száma, az egy pedagógusra eső gyermekek esetleg magas aránya. Ezek leküzdése állami feladat. Vannak azonban szubjektív tényezők is, amelyek e téren gátló tényezőkként jönnek számításba. Sokszor kerül még szóba a hivatásszeretet hiánya, amely végeredményben egy bizonyos fokon elvezet a munka hanyagolásáig. A hivatását nem szerető pedagógus éppen az egyik legfontosabbat, a szívet kapcsolja ki munkájából. Az új ember neveléséért folyó harcot pedig szív nélkül nem lehet megvívni. E téren az idősebb pedagógusokra hárul az a feladat, hogy az emberalakítás művészetét megszerettessék azokkal, akik ezt a munkát ma még egyszerű kereseti lehetőségnek tekintik. Külön kell feltárni a nevelő munkának azt a hiányosságát, amely ma lépten-nyo- mon még mindig érződik fiataljainknál a szocialista együttélés szabályainak be nem tartásával, vagy a fizikai munka lebecsülésével. Amikor általában a nevelés gyengeségéről esik szó, ezt a két elvet külön alá kell húzni. Az iskolából kikerülő fiatalok jelentős része még mindig lealacsonyító, az emberre nézve alsóbbrendű feladatnak tekinti a kétkezi fizikai munkát. Ebben nagy része van a szülőknek is, de az iskola nevelő munkájának hiányát is tükrözi. A másik hiba, hogy a gyermekek az iskolában nem tanulják meg, hogy vannak a mi társadalmunknak íratlan szabályai, törvényed, amit be kell tartani. A közösségi érzés, az egymás iránti tisztelet, az önzetlenség, a becsületesség és bátorság azok a jellemvonások, amelyek nem szilárdulnak meg eléggé az iskola hallgatóiban. Ezen sürgősen változtatni kell. Ezek és még sok más feladat áll pedagógusaink előtt. A követelmények nagyok, de a kor, amelyben éíünk, ezt követeli meg. Ezért kell szüntelenül fáradozni minden pedagógusnak, hogy növelje szellemi tudását, hogy fejlessze pedagógiai módszerét. A nép és a kormány bízik a pedagógusokban, hiszi, hogy a növekvő feladatokkal megbirkózva egyre magasabbra tudják emelni a tudás, zászlaját. Ezért van az, hogy a pedagógus nap alkalmával a bizalom és megbecsülés jeleként kitüntetik és jutalmazzák azokat, akik a nép művelése terén a legjobb eredményeket érték el. Köszöntjük a pedagógusokat, mint a jövő generációjának nevelőit. Kösssőntpik magyar földön a béke nagy védelmezőjét Hruscsov elvtárs látogatása hazánkban Igazán nagy öröm arról értesíteni megyénk dolgozóit, hogy a szovjet nép vezetője, a világbéke következetes harcosa, a magyar nép jó barátja, Hruscsov elvtárs és számunkra kedves kísérete magyar földön tartózkodik. A világ békéjének ügye Hruscsov eivtársnak minden percét elfoglalja, mégis szakított nagy munkájából annyi időt, hogy az albániai útjáról hazafelé meglátogassa a magyar népet. Egy esztendeje annak, amikor utoljára magyar földön járt. Sok-sok jótanáccsal látta el akkor a magyar népet. Mi ígéretet tettünk, megfogadjuk az okos tanácsokat. Megfogadtuk, betartottuk, s mi látjuk hasznát. Mi magyar emberek nagyon szeretjük az igaz barátot. Ez a szeretet kisérje most Hruscsov elvtársat földünkön. Járjon, keljen úgy közöttünk, mint testvérek között. Győződjön meg, a magyar nép érdemes az igaz barátságra. Köszöntjük Hruscsov elvtársat és kíséretét hazánkban. Vigyék el földjük népeinek, a magyar nép meleg, szeretetteljes üdvözletét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának fogadása A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön este az országházban fogadást adott Coj Jen Gen-nek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső népi gyűlése elnökének tiszteletére. A fogadáson résztvett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, a politikai bizottság póttagja. .Résztvett a fogadáson N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint R. J. Malinovszkij,. a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter. Ott voltak a fogadáson Coj Jen Gén elnök kíséretének tagjai: Hen Men Hi, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Kan Rjan Uk, a Legfelső Népi Gyűlés elnökségének titkára, Li Den Gen külügyminiszterhelyettes. Résztvett a fogadáson Begir Balluku, az Albán Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Hysni Kapó, az Albán Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt a fogadáson Tu- poljev akadémikus. Ott voltak a finn kulturális küldöttség tagjai. Megjelent a fogadáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a forradalmi munkás-paraszt kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A fogadáson pohárköszöntőt mondott Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Újító ankétet tart a megyei pártbizottság A megyei párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta megyénk újítómozgalmának helyzetét. Az előzetes vizsgálat és az ülésen hozott határozat alapján a pártbizottság június 10-re, szerdára újítói ankétot hív össze. Az ankéton részt vesznek a gyárak, bányák párt- titkárai, főmérnökei és többszörös újítói. A tanácskozás célja, hogy még jobban tömegmozgalommá váljék az újító mozgalom. Vasárnap gazdag ifjúsági seregszemle Salgótarjánban Ifjúsági seregszemle lesz vasárnap Salgótarjánban. A kora reggeli órákban zenés ébresztővel köszöntik a fiatalok a város dolgozóit, majd nyolc órától fél kilencig gyülekeznek a Tanácsköztársaság téren és innen a Zója-ligetbe vonulnak, ahol ünnepi nagygyűlést tartanak. A nagygyűlésen Matuz József elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője, a megyei KISZ-bizottság tagja tart ünnepi beszédet. A nagygyűlés után az ifjúság átveszi a városi pártbizottság által adományozott zászlót. A nagygyűlés után megnyitják az acélárugyári KISZ-helyiségben a kézimunka kiállítást, s ugyanitt rendezik meg a munkás- és diáklányok találkozóját. Délután 2 órakor a sportstadionban kezdődik a „Béke és Barátság” nagy sportünnepélye, amelyről ismertetést lapunk 8. oldalán közlünk. Este 7 órakor kezdődik a Lovász József Kulturális Seregszemle városi bemutatója a stadionban felépített szabadtéri színpadon. Ezt követően éjfélig tánc. A városi KISZ- bizottság közli, hogy rossz idő esetén az ünnepséget a városi művelődési házban bonyolítja le. Helyiipari vezetők tanácskozása Megyénk helyiipari vállalatainak mozgalmi és gazdasági vezetői tegnap, június 5-én értekezletet tartottak a megyei tanácson. Az értekezlet előadója Turcsányi István elnökhelyettes szólott a helyiipari vállalatok szerepéről, 1858 és 1959 első negyedévi termelési tervének teljesítéséről, valamint a további feladatokról. Különös súllyal esett szó a tanácskozáson a mozgalmi munka megjavításáról, a műszaki fejlesztésről, az újításokról. A társadalmi tulajdon védelmének időszerű kérdéseiről is értekeztek. A tanácskozásra lapunk legközelebbi számában visszatérünk.
