Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-03 / 44. szám

-7— —---—. NÓGRÁDI NÍPOJSAS 1959. június 3. Megkezdődött a rendcsinálás a 8iátoki Gyógypedagógiai Intézetben Nagy felelősség, felemelő ér­zés olyan gyermekek nevelése, akik akár szellemi, akár testi fogyatékosságban szenvednek. Ezeknek a gyermekeknek ne­velését az állam külön inté­zetben biztosítja; megyénkben a Szátoki Gyógypedagógiai In­tézet az, ahol több mint negy­ven csökkent szellemi ké­pességű, vagy testi fogyatékos gyermek nevelésével foglal­koznak. A szeretet, a féltő szó, a gyermek gondolatának el- lesése, istápolása — ez lenne talán a legfontosabb a gyógypedagógiai intézetekben. Az, hogy a gyermekek ne érezzenek hiányt, hogy bizto­sítva legyen szellemi és testi fejlődése valamennyinek. Népi államunk minden anyagi áldozatot meghoz, hogy a gyermekek idővel hasznos tagjává váljanak hazánknak, hogy maguk biztosíthassák fenntartásukat, ellátásukat. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság éppen ezért, — de több más szempontot is figye­lembe véve vizsgálta a Szá­toki Gyógypedagógiai Intézet működését. S mindjárt itt elöljáróban szögezzük le, hogy szabálytalanságok sorozatát ál­lapította meg — elsősorban Gazsó József, az intézet gond­nokának tevékenységében. Szátokon. ahelyett, hogy biztosítanák a gyermekek nyugodt, gondtalan életét, fej­lődését, Gazsó József gondnok I evékenységével sorozatosan megkeserítik azt. De talán nézzük a tényeket. Kezdjük az étkeztetéssel. A gyermekek étkeztetése szabálytalanul történik. A gondnok teljesen figyelmen kívül hagyja az étkeztetésnél megszabott anyagnormákat, de étrendet, étlapot sem készít. így a szakácsnő soha nem tud­ja. hogy másnapra mit főz ebédre, mi lesz a gyerme­kek vacsorája. Gazsó so­ha nem adja ki a főzés­A rossz vicc hez szükséges nyersanya­got! Legutóbb, május 22-én is 44 személyre adott ki főzéshez szükséges anyagot, ezzel szemben pedig 53-an étkeztek a konyhán — ebből 12 fő fel­nőtt volt. így történhetett meg, hogy addig, míg a gond­nok zsíros pörköltet fogyaszt társaival, addig a gyerme­keknek vízzel felhígított pör­költ jut. Gazsó annyira nem törődik a gyermekek étkezte­tésével, hogy a déli órákban barátaival egy tálból fo­gyasztja az ebédet — sőt bort is iszik —, a gyermekek pe­dig arra várnak, hogy Gazsó befejezze dőzsölését, s csak utána ülhetnek az asztalhoz. Gazsó azt is megtette, külö­nösen az utóbbi időben, hogy kevesebb tojást, zsírt stb. adott ki a szakácsnőnek, ugyanakkor a raktári lapon azt a mennyiséget tüntette fel, amennyit az étkeztetéshez ki kellett volna adnia. Égy példa: május 18-án 40 tojást jegyzett kiadásba a raktári könyvben, a szakácsnő viszont csak 20-at kapott meg. De előfordult olyan eset is, mint május 18-án. hogy a gyermekek nem reggeliz­tek. mert a gondnok cuk­rot nem adott a szakács­nőnek. Vacsorájuk is csak azért volt, mert az egyik takarítónő önszántából sóskát vitt az otthonba, s azt készítették el mintegy 15 dekagramm zsíron. A szabálytalanságok soroza­tát találta a népi ellenőrzés az intézet rendje körül is. Az intemátus folyosóján a mo­zaiklap mintegy 6 méter hosz- szúságban fel van szedve. Be­teg gyermekek járnak, ki a folyosóra, akik kezüket, lábu­kat törhetik. Az iskola ab­lakai piszkosak — kívül-belül. De nincsen bemeszelve az is­kola épülete sem. A tanter­mek nincsenek söpörve, a padlózat homokos, piszkos. A mosás könnyítésére mosógépet kapott az intézet, azonban másfél év után még ma sem üzemeltetik. Pedig ezeknek a problémáknak megoldása a gondnok feladata lenne. Ezek javítása helyett Gazsó önké­nyesen fekete beruházásokat eszközölt, a pénzt elköltötte, s a sürgős munkák végzésére fedezet már nem maradt. Lehetne sorolni Gazsó em­bertelen, szabálytalan tényke­désének egész halmazát. Azt, hogy az intézet — éppen Gazsó hanyagságából még ma sincs körülkerítve, több gyermek megszökött már, több felszerelés, szer­szám, építőanyag, pokróc, lepedő és más felszerelési tárgy veszett el. Lehetne folytatni a sort az­zal, hogy aiz intézet rádióját nem a gyermekek, hanem Gazsó élvezi, hogy élelmisze­reknél nagy mennyiségű hiányt észleltek, hogy meg­félemlítette az igazgatót, a beosztottakat, másszóval: pasa módra éli életét a gyógypeda­gógiai intézetben, a gyerme­kek, a beosztottak rovására. A népi ellenőrzés tűrhetet­lennek minősítette Gazsó Jó­zsef viselkedését, s a szabály­talanságok tételes vizsgálatára hívta fel a figyelmet. A sze­rencse mindebben az. hogy a felsőbb szervek nem késle­kedtek az intézkedéssel: Ga­zsót azonnali hatállyal levál­tották, s megkezdődött a rend­csinálás Szátokon is. A tételes vizsgálat után újabb döntés várható. —So— Ünnepségek a pedagógus nap alkalmából Immár nyolcadszor ünnepel­jük meg a pedagógus napot vasárnap. Az ünnepségeket szombaton és vasárnap tart­ják Salgótarjánban és a me­gyében a Hazafias Népfront rendezésében. Salgótarjánban szombaton délelőtt a Pedagógus Szak- szervezet Területi Bizottságán fogadás lesz a kitüntetett pe­dagógusok részére, majd pedagógusok küldöttsége fel­keresi a párt megyei első tit­kárát. A kora délelőtti órák­ban a pedagógus küldöttség megkoszorúzza a szovjet hősi emlékművet. Délután 4 órakor a városi művelődési otthonban Vonsik Gyula elvtárs. a megyei párt­bizottság osztályvezetője mond ünnepi beszédet, majd kioszt­ják a miniszteri kitüntetése­ket. Az ünnepség másik részében budapesti művészek szórakoz­tatják a vendégeket. NAGYSIKERŰ kisipari kiállítás Salgótarjánban Már korábban szükség lett volna rá... Várakozáson fe­lül jól sikerült — így lehetne összefoglalni a vendégkönyv­be már az első napon beírt véleményeket. Megyénk 10 kisipari termelőszövetkezete, s kb. 20 magán kisiparos hoz­ta el legjobb termékeit Sal­gótarjánba, a vasárnap meg­nyílt kiállításra. A megnyitó beszéd is — amelyet Hangonyi elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese tartott — arról adott számot, hogy a kisipari szövetkezeti mozgalom az elmúlt 10 év so­rán nagyot fejlődött, hogy kisiparosaink számos fontos cikkel egészítik a nagyipar munkáját. Az egész kiállítás tükrözi azt az egészséges tö­rekvést, hogy a helyiiparnak — benne a ktsz-eknek, kis­iparosoknak jelentős szerepük van a lakosság növekvő szük­ségleteinek jobb kielégítésé­ben, a választék bővítésében. A ktsz-ek 150 ezer forintot meghaladó kiállított termékei közül nem egy magas szak­mai hozzáértésről, az igények helyes felméréséről tanúsko­dik. A Nagyoroszi Vegyes KTSZ intarziás francia háló­ja — készítője Czinege István a művészi munka, a kibon­takozó tehetség ígérete. A Sal­gótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ konyha és hálószoba garnitúrái árban és kivitelben magas követelményeknek felelnek meg. A ruházati cik­keket — cipő, ruha — készítő szövetkezetek is több újdon­sággal lepték meg a fogyasz­tókat. A Nógrádmegyeri Szeg­Ahol a Rokiortot gyártják Ezek kö- kapacitású tékü sajt érlelődik állandóan a hatalmas pincében, amely­nek hőmérsékletét nagytelje­sítményű hűtőgépek állandóan 6—7 C fokon tartják. A sajt érlelési ideje 100 nap. Addig­ra a sajtban olyan mennyi­ségben szaporodik el a ne­mes penész, hogy élvezhetővé, fogyasztásra alkalmassá válik. Impozáns látvány az alumí­nium fóliába csomagolt több öt évvel ezelőtt még csak szitenek "Rokfortot hat-nyolc munkást foglalkoz- zül a legnagyobb tató üzem volt a Pest-Nógrád a szécsényi üzem. megyei Tejipari Vállalathoz Roppant érdekes ennek a tartozó Szécsényi Tejipari sajtféleségnek a készítése. A üzem. Csupán a tej felvásár- penicilium rokforti, nemes pe­lását, hűtését és elszállítását nesz érleli jellegzetes ízűvé, bonyolították le. Ma közel 100 Ezelőtt még jelentős valuta­munkás dolgozik ebben a mo- mennyiséget adtunk ki ilyen dern tejfeldolgozó üzemben, penész beszerzésére. Három tízezer Rokf őrt. Ebben az ev Közel 100 munkás, akik in- éve, szovjet tapasztalatok fel- ben mintegy 30 vagon a var­kább orvosnak, vagy ápoló- használásával, a szécsényi tej- ható termelés. Viszonylag ú] nak látszanak, mint fizikai ipari üzemnél is épült ilyen es igen keresett exportcikk — munkásnak. Minden ragyog a penész előállító laboratórium, es belföldön is egyre jobban tisztaságtól, a dolgozókon fe- amely egyedüli az országban, szeretik — a Rokf őrt es a vaj hér köpeny, sapka vagy ken- és ma már fedezi a teljes keverékéből készített Roki. cjő. szükségletet, sőt kilátás van Ebből is havonta egy vagon­Az üzemnek három fő fel- arra, hogy még mi szállítunk nal szállítanak külföldre. ^ adata van. Elsősorban a kör- külföldre. Ezt az eredményt úgy érik zetéhez tartozó községben in- Óránként érkezik az üzem el az üzem dolgozol, hogy al- tézi a tej felvásárlását. Ezzel rakodója elé a tej, ahol szál- landoan emelik a termele- biztosítja a körzetben a tej- Utóként elkülönítve ejtik meg kenyseget. 1958 elejetol rend- ellátást, másrészt az alapanya- az átvételt. Átvételkor a tej szeresen 150 százalék korul got az üzemben készült tér- zsírtartalmát, tisztaságát, fris- teljesítik a tervet. A kong- mékekliez. Teljes egészében sességét, és savtartalmát vizs- resszttsi nvunkaverseny során innen biztosítják Nógrád me- gálják. Ezután pasztőrözik, vállaltak, hogy az idén az ex- nye, sőt Pest megye egy ré- majd a nagy sajtüstökbe ke- porttervet 200 százalékra tel- szének vajellátását is. rül, ahol megkezdődik a Rok- jesítik. Eddigi eredményeik Az üzem legjelentősebb ké- fort készítése. A tej beérke- alapjan nyugodtan elülhetjük, szítmenye a Rokf őrt sajt. En- zése után három-négy órával hogy teljesítik is. Nemcsak a nek nagyobb része külföldre már a belőle készült sajtok 2Í>0 százalékot, hanem a 100 kerül, ahol rendkívüli kere- kezelése folyik az előérlelő és ezer forintos megtakaritast is, settségnek örvend. Mindössze sózó helyiségekben, ahonnan amit a szállítási es egyeb három üzem van Magyaror- átszállítják az érlelő pincékbe, költségeknél a,tarnak elemi, szágon, ahol üzemszerűen ké- Mintegy 3 millió forint ér- T. L.-NÉ kovács KTSZ nagy gonddal készített kovácsolt asztalkái, virágartói a szövetkezet he­lyes törekvéseit tükrözik. A kisiparosok közül Garam- szegi Gyula zakója, Bodó László ötvösmunkái, Osem- niczky Géza dísztárgyai arat­tak megérdemelt sikert. Este fővárosi művészek tar­talmas műsora keretében mintegy félszáz új modellt mutattak be a salgótarjáni és balassagyarmati szabó szövet­kezetek, valamint a kisiparo­sok. A két hétig nyitvatartó kiállítás legjobbjait külön dí­jazzák is. Az első három ktsz 1000, 500, illetve 250 forint jutalmat kap, a kisipa­rosoknak pedig oklevéllel fe­jezik ki elismerésüket. A nagy sikerrel megnyílt kiállítás hozzájárul majd ah­hoz, hogy a jövőben — amint azt több látogató a vendég­könyvbe írta — minél több szép, ízléses készítmény ke­rüljön a fogyasztókhoz a ktsz-ektől, a kisiparosoktól, FÉNYKÉPEZŐGÉP - GYŰRŰBEN Egy 22 éves német műsze­rész olyan használható pará­nyi fényképezőgépet készített, amely elfér egy közepes nagy­ságú gyűrű kövének helyén. Ennek, a világ legkisebb fényképezőgépének félmilli­méteres átmérőjű lencséje van. Gyűrűfoglalatba téve észre sem vehető. A felvételt 1—2 másodperc alatt el lehet készíteni és a „gép” beállítá­sát tulajdonosa a zsebében is elvégezheti. Természetesen miniatűr-felvételeket készít, amelyekből eredeti nagyság­ban 42 darab fér el egy kö­zönséges bélyegen. A felvéte­lek nagyíthatósága a negatív minőségétől függ. SzéLeiaáiznLL filnuzínkázak, új normái mozik tnexmhikhm Művelődéspolitikánk komoly feladatokat állít a filmmel szemben is. A magyar film­gyártás egyre inkább felfelé ívelő tendenciát mutat — ami ugyan nem mentes még hiá­nyosságoktól —, de kifejező­dik a jobbnál-jobb filmekben. A magyar filmek mellett a külföldről behozott filmeket is igényesebben válogatjuk már meg. Ezen a vonalon — a mű­vészeti és műsorpolitikai vo­nalon — javulás tapasztalható. Azonban egy-egy jó film él­vezését bizonyos mértékig, vagy teljes egészében leront­hatja a tárgyi környezet. Egy piszkos, elhanyagolt moziban, a hibás vetítőgép kattogása mellett nem lehet szórakozás­ról beszélni. A Megyei Moziüzemi Vál­lalat — s ezt náluk mondták — az utóbbi tíz évben nem fordított annyit a mozikra, mint ebben az évben. Persze nemcsak felújításokról van szó, hanem új mozik építésé­ről, beindításáról. Alig néhány napja vizsgálta meg a Filmtechnikai Vállalat hangmérnöke a salgótarjáni, balassagyarmati, pásztói és kisterenyei mozikat. Ugyan­ekkor járt itt a Művelődés- ügyi Minisztérium főmérnöke is, aki szintén műszaki vizs­gálatokat tartott a szélesvász­nú átépítéssel kapcsolatban. A korábbi tervek, és az ezen vizsgálatok alapján né­hány nap múlva megindul a salgótarjáni, balassagyarmati és kisterenyei mozik átépítési munkálata. Ezeket a mozikat széles képek vetítésére alakít­ják át. Salgótarjánban a No­vember 7 Filmszínház szín­padi részét teljesen lebont­ják s hasonló szélességűre építik, mint a nézőteret. Ugyanekkor a nézőteret a leg­modernebb eljárás szerint „teknősen” képezik ki. Kis- terenyén és Balassagyarmaton is hasonló átépítési munkákat végeznek. Balassagyarmaton kibővítik a mozi előcsarnokát, áthelyezik a pénztárt és üzem­vezető irodát. Teljesen átépí­tik az utcai homlokzatot, mo­dern fémkeretes ajtókat és ab­lakokat építenek be. Az át­építéssel modern szélesvásznú filmszínháza lesz Balassagyar­matnak. Pásztón komoly panaszok hangzottak el a hang érthe- tetlenségével kapcsolatban. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a rosszul tervezett mozi akusztikája csapnivaló. Az er­kély és páholyok kiugró ré­szei, a tartóoszlopok káros hangvisszaverődéseket okoz­nak. Komoly hiba a mozi aránytalan magassága is. A rossz hangzást az épület ki­száradása után hangszigete­léssel javítják meg. A páho­lyok külső felületét, az er­kélyt és az oszlopokat fabur­kolattal látják el. Néhány ki­sebb átalakítást is eszközöl­nek. A szélesvásznasítás mellett — amelynek munkálatai rövi­desen megkezdődnek — újabb mozik létesítése, beindítása is szerepel a tervben. Ebben az évben még Mátraverebélyen normálmozit hoznak létre, Szirákon átalakítási munká­kat végeznek el; hasonlóan Mátraszöllősön is. Somoskő­újfalun a tanács segítségével szeretnének normálosítani. Kár, hogy az Érsekvadkerten mintegy 70 ezer forintos be­ruházással létrehozott normál­mozi egy mellékhelyiség el* helyezésének huza-vonája miatt kihasználatlan. Az emlí­tett munkákon kívül több he­lyen tatarozást és festési mun­kákat végeznek. P. A. Új módszerekkel tovább javítják a kereskedelmi ellátást Gép-tolmács Az elmúlt tíz esztendő alatt jelentősen fejlődött belkeres­kedelmünk. A növekvő for­galom lebonyolítására azon­ban a jelenlegi bolthálózat nem megfelelő. Az e téren fennálló nehézségek tették szükségessé, hogy új ke­reskedelmi módszerek ke­rüljenek bevezetésre, amelyekkel meg lehet valósí­tani a fogyasztók gyorsabb, jobb és kulturáltabb kiszol­gálását. Az új módszerek — gyors kiszolgálás, önkiválasztás, ön- kiszolgálás — a Szovjetunió­ban, a népi demokratikus, or­szágokban és szerte az egész világon, már igen elterjedtek Ezzel a módszerrel nemcsak kiszolgálás kulturáltsága növekszik, hanem a forgalom is — az eddigi tapasztalat szerint 20-30 százalékkal — és javul a jövedelmezőség. Az új módszerek azonban csak ak­kor vezethetők be, ha a bol­tok vezetői, dolgozói látják ennek előnyét, szükségszerű- ---------------­K ét ember ül egymás mel­lett és halkan társalog. Az egyik oroszul beszél, a másik idegen nyelven válaszol sza­vaira ... Az ember azt hinné, mind­egyik ismeri a másik nyelvét. Ez azonban tévedés. Ha job­ban megnézzük őket, kis mik­rofonokat látunk a kezükben. Automata-tolmács segítségével beszélgetnek. Az egyik elmond egy mondatot oroszul, s a különleges berendezés a má­sik nyelvén ismétli meg a sza­vakat. A tolmács-gép megszerkesz­tése csak elektronikus agy se­gítségével lehetséges, amely magában őrzi a két nyelv tel­jes szókincsét. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elektronikus problémákkal foglalkozó laboratóriumában ilyen óriási befogadóképes­ségű „gépesített emlékezet“ megalkotásán dolgoznak- A laboratóriumban már elkészí­tettek egy „emlékezet-gépet“, amely óránként 4 millió oldal közönséges szöveget sajátít el és 50—100 évig őrzi „emléke­zetében!“ Az így működő és valóban páratlan emlékezőképességgel rendelkező tolmácsgép egyidő- ben 10—12 pár embernek tud tolmácsolni. A bibliográfiai gépbe épített „agy“ egy óra alatt 10 ezer vaskos kötetből álló könyvtár tartalmát tudja „átnézni“. Az ilyen tolmá­csoló, bibliográfiai és statisz­tikai gépek az élet számos te­rületén felbecsülhetetlen se- segítséget nyújtanak. Több tíz­ezer gyár és üzem nyersanyag, alkatrész és munkaerőszükség­letét tudják kiszámítani és hozzájárulnak ahhoz, hogy a népgazdaságban maximális mértékben érvényesüljenek a tervgazdálkodás előnyei. ségét. Mivel ez még eléggé új, ismeretlen dolog, több he­lyen idegenkednek tőle. Fél­nek attól, hogy csökken a forgalom, félnek a vevőkre bízni a kiszolgálást. Az első három bolt eddigi tapasztala­ta azonban azt bizonyítja, hogy ennek a félelemnek nincs semmi alapja. A romhányi önkiszolgáló élelmiszerboltban például ax első kilenc napi forgalom több, mint 32 ezer forint voltj kb annyi, mint azelőtt a ve­gyesboltnak, amelyben sok­kal több áruféleség volt. A vevők eleinte inkább kíván­csiságból mentek be egy ilyen boltba, de rövidesen rájöttek, milyen előnyös számukra, hi­szen két-három perc alatt el tudják intézni azt a be­vásárlást, amire a hagyo­mányos módszerek mel­lett 20-30 percre volt szükség. A boltszemélyzet szempont­jából is előnyös az új mód­szer. Eddig egy-egy bolti dol­gozó naponta 20-25 kilomé­ter utat tett meg. Most vi­szont kényelmesen, ide-oda sétálva igazítja el a vevőket, ajánlja az árut, idősebbeknek, gyenge szeműeknek megmu­tatja, minek hol a helye. Ezt is csak addig kell, míg a ve­vők meg nem szokják, hiszen mindennek állandó helye van és ki van téve az ára. Megyénkben a földműves­szövetkezetek voltak a kezde­ményezői az új kereskedelmi módszerek elterjesztésének. Eddig Romhányban, Szécsény- ben és Pásztón nyílt önki- szolgáló élelmiszerbolt és még ebben az évben további 11 önkiszolgáló és 2 ön­kiválasztó bolt létrehozá­sát tervezik. Ezek közül is a legjelentő­sebbek az őrhalmi és az ipolytarnóci önkiszolgáló bol­tok lesznek. Ezek teljesen új építkezések, modern cseh­szlovák berendezést is kap­nak, amelyek kifejezetten az önkiszolgáló boltok számára készülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom