Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-03 / 44. szám

1959. június 3. :: 0 G K A D i NÉPÚJSÁG Mäsoikezetes palilikai felvilágosító munkát falun! Jk z idei tavaszt méltán nevezik nálunk is a nagy változás tavaszának, hi­szen a dolgozó parasztok ez­rei szakítottak őseik megszo­kott gazdálkodási módjával, választották a közös, a nagy­üzemi gazdálkodás útját. Ez az elhatározás azonban nem ment könnyen, hiszen nem kevesebbről volt szó, mint változtatni a megszokott élet­módon, amelyet hosszú-hosszú időn keresztül a kisparaszti gazdálkodási mód formált, alakított ki, s választani he­lyette egy újat, amely nagy­szerű távlatokkal kecsegtet, de amelyet eddig ők még nem próbáltak. Ez a választás ott volt könnyebb, ahol a község legjobbjai felvilágosító, poli­tikai munkával segítettek megkönnyíteni az egyénileg dolgozó parasztoknak ezt az igen komoly, nagy jelentőség­gel bíró döntést. Érsekvadkerten a Tartós Béke Termelőszövetkezet az idei gazdasági évben új ta­gokkal szaporodott. Az új ta­gok jó része már a tavasszal megkezdte a közös munkát, néhányan azonban csak az ősszel válnak igazán a közös­ség tagjaivá. Ez a felfejlődés jórészt annak a következmé­nye, hogy a Tartós Béke Ter­melőszövetkezet — változtatva a korábban követett, nem minden esetben helyes gaz­dálkodási irányon — az utóbbi időben gazdaságilag is igen sokat fejlődött, erősödött. So­kat segítet azonban az is, hogy Érsekvadkerten a tél végén megalakult a termelő- szövetkezet fejlesztési bizott­ság, amely azt a feladatot tűzte maga elé, hogy . tőlük telhetőén segítséget nyújt a termelőszövetkezet gazdasági és számbeli megerősítéséhez. Amint az eredmény mutat­ja, a tavasz folyamán végzett munka nem volt hiábavaló. A bizottság azonban ezzel még nem tekinti befejezettnek működését. Következetes, fel- világosító politikai munkára van a továbbiakban szükség, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése érdekében. Arra, hogv ezek a bizottságok a ko­rábbi agitáció során bevált módszereket egvre tökélete­sítve, népszerűsítsék a jól dol­gozó. eredményesen gazdál­kodó termelőszövetkezeteket, felhasználva itt a szemléltető és a házi agitációt egyaránt. Érsekvadkerten a termelő- szövetkezet fejlesztési bizott­ság pártunk politikájának megfelelően viszi tovább az agitációs munkát, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a magyar paraszt jövő­je a termelőszövetkezet, s csak a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése biztosíthatja a mezőgazdasági javak olcsó és nagy tömegét, életszínvo­nalunk emelkedését, a magyar paraszt emberibb életét. En­nek szellemében folyik to­vább az agitáció, hogy a még kívülálló egyénileg dolgozó parasztokkal megismertessék a termelőszövetkezet életét, s ha eljön az idő, könnyebbé tegyék számukra a választást. A fejlesztési bizottság tag­jai kettesével, hármasával lá­togatják azokat a gazdákat, akikről tudják, csak az tartja vissza őket a termelőszövetke­zettől, hogy még nem isme­rik eléggé a közösen végzett munka előnyeit, eredményeit. Beszélgetnek velük, milyen is a munka a közösben, s ho­gyan élnek a termelőszövet­kezet tagjai. A pedagógusok segítségével felvázolják a jö­vőt, mennyire változik meg Érsekvadkert külső képe, ha a határ túlnyomó részén a nagyüzemi gazdálkodás lesz majd az uralkodó. Kétheten­ként aztán a termelőszövetke­zet fejlesztési bizottság tagjai összejönnek. Ilyenkor értéke­lik a végzett munkát, s meg­szabják a teendőket, a fel­adatokat a következő hétre. an azonban még néhány * olyan dolog, melyet ha a fejlesztési bizottság meg­valósítana, még eredménye­sebb lenne a munka. Adjanak részt az agitációs munkából a községi tanácstagoknak, akik jelenleg még 8—10 holdjukon egyénileg gazdálkodnak, s a termelőszövetkezeti tagoknak, akik már az újat képviselik Érsekvadkerten. A község egyénileg dolgozó parasztjai most már nem azt várják a fejlesztési bizottság tagjaitól, hogy pártunk politikájának helyességét bizonygassák. Er­ről az elmúlt esztendők folya­mán meggyőződtek maguk is. Arra sincs különösebb szük­ség, hogy a nagyüzemi gazdál­kodás, a termelőszövetkezetek fölényét bizonyítsák a kispa­raszti parcellákkal szemben. Az egyénileg dolgozó parasz­tok most már azt várják, hogy néhány gyakorlati kér­désre, amely még nem elég­gé tiszta előttük — adjanak választ. A Tartós Béke Ter­melőszövetkezet tagjai beszél­jenek arról, hogy náluk mi­lyen az élet, milyen a mun­kaszervezés, hogyan érvénye­sül a közösben az ember, az egyén, s hogyan él meg a VÉDEKEZZÜNK az almamoly ellen! Az alma „férgességének”, a termés 60-85. százalékos lehullásá­nak okozója az almamoly. Hazánk­ban két nemzedéke fejlődik ki. Hernyóalakban telel át. Az át­telelő hernyók tavasszal bábozód- nak, a bábokból lepkék lesznek. A rajzás meglehetősen elnyúlik, általában almavlrágzás után kö­vetkezik be. A palaszürke, szemfoltot viselő lepkék nappal a törzsön, ágakon rejtőznek. A lepkék csak este kelnek szárnyra, feltéve, ha a hőmérséklet eléri a 13-15 C-fokot. A lepkék lapos, áttetsző tojásai­kat a mogyorónagyságú almák felületére (néha a levélre is) egyesével helyezik el. Egy nős­tény 10-15 nap alatt 130—200, a nyáron rajzóknál pedig 50-100 to­jást tojik. A tojásból 4-6 nap alatt kikelnek a szemmel alig lát­ható, fehérszínű hernyócskák. A picike hernyó kiharapja a zsenge alma héját és folyamatos rágás­sal halad a magház felé. Amint a magházat elérte, az alma le­esik a fáról, de a pici hernyó életben marad A hernyó a tör­zsön felmászik, majd másik al­mába fúrja magát. Ez a folya­mat ismétlődik mindaddig, amíg a hernyó egészen kifejlődik. Ez­alatt 3-5 almát Is tönkretehet. Amikor a kis húsvörös színű, barnafejű hernyók elérték a tel­jes fejlettségüket bebáboznak. Ez a báb-állapot 8-11 napig tart. Ennek elteltével kirepül a lepke, hogy megindítsa a második nem­zedék életét. Az almamoly akkor kezdi meg a tojás lerakását, amikor az alma mogyorónagyságú, ilyenkor van az első arzénes permetezésnek az ideje. Erre az időre védett álla­potba kell helyezni a gyümölcsöt. Ezért vékony hártyaszerű méreg­réteggel kell bevonni az alma hé­ját. A hernyó lenyeli a mérge­zett alma héját és elpusztul. A mészarzénos szert nem használjuk önmagában, hanem bele kell ke­verni valamelyik gombaölő szerbe, ezáltal nagyobb a tapadóképes­sége és a munka is gazdaságo­sabb. Ha a termőágon a varaso- dás az uralkodó gombabetegség, akkor bordóilé, ha lisztharmat, akkor nyári erősségű mészkénlé az alapanyag és ebbe keverjük bele a mészarzenátos szert. A má­sodik permetezést az első után 13-15 nappal végezzük. A harma­dikat 13—16 nap után. Mind a három permetezéshez */2-es meny- nyiségben adagoljuk a mészarze- nátot. Almamoly ellen arzént má­jus l-től június 30-ig szabad nö­vényvédelmi célra felhasználni. Az almamoly elleni további véde­kezést arzénos szer helyett Per- nit, Nikotin, Metil-parathion sze­rekkel kell helyettesíteni. Veszelka András, munkája után kapott része­sedésből a termelőszövetkezeti tag és mennyivel könnyebb lenne, ha még többen lenné­nek. Ilyen kérdésekre kell válaszolniok, s ezekre meg­győzőbb választ a bizottság egyetlen tagja sem adhat, mint a termelőszövetkezet tagjai, akik gyakorlatból is­merik már ezeket. A tanácstagok pedig az agitáció során nyilat­kozzanak arról, ők hogyan látják a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését, meggyő­ződtek-e igazán a közös gaz­dálkodás helyességéről olyany- nyira, hogy majd annak ide­jén képesek lesznek-e felcse­rélni egyéni gazdaságukat a közössel, a termelőszövetke­zettel. Mert ha valahol, hát itt föltétlenül érvényesül az a régen tudott dolog: a leg­jobb meggyőzés az egyéni példamutatás. Vincze Istvánná Tervszerűen építkeznek <! A magyargéci Marx Ká- > $roly Termelőszövetkezetben > } gyors ütemben végzik a > ; növényápolási munkákat, s ) I elkezdték a takarmány be- < takarítását is. A fontos ta- £ vaszi munkák végzése mel- { lett komoly építkezések is i ; folynak a lermelőszövet ke­zeiben. Nemsokára elkez­dik a 23 férőhelyes sertés- fiaztató építését 200 ezer forintos költségvetéssel. A sertésfiaztató építéséhez a termelőszövetkezet mintegy 50 ezer forint értékű építő­anyaggal járul hozzá, ugyanis saját kőbányájából biztosítja az építkezéshez szükséges követ. A következő hetekben befejezéshez közeledik a rossz típustervek szerint épített 52 férőhelyes tehén- > istálló átalakítása is. A j i 350 ezer forintos költséggel í ; átalakított istállót magtár- c í padlásossá és etető-útassá < < alakítják át. Képek a megye állattenyésztéséből Nagy gondot fordít a Kisterenyei Állami Gazdaság a juhtenyész­tésre, hiszen nem kis jövedelme van a gyapjútermelésből. Képün­kön a juhállomány egy része látható, amint a dúsfüvíl legelőn legelnek. HÍREK a falvakból — Huszonkét darab sertést hizlal szerződésesen a nóg­rádi Béke Tsz. A sertéseket novemberben adják át az Ál­latforgalmi Vállalatnak. — Termelőszövetkezeti ve­zetők látogatták meg a Bor- sosberényi Állami Gazdaságot. A gazdaság szakemberei a nagyüzemi gazdálkodás ta­pasztalatairól beszélgettek a termelőszövetkezeti vezetők­kel. — Uj gyógyszertár épül Palotáson. Az állami beru­házás mellett eddig mintegy TO ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a község lakosai az építkezé­sen. — Mintegy 500 mázsával lesz több szilva az idén a Magyarnándori Állami Gaz­daságban, mint az elmúlt év­ben. Termelőszövetkezeti tanácsadó Miképpen szervezzék meg a takarmányvetést és betakarítást az új termelőszövetkezetekben ? Elsősorban olyan takarmány- növényeket termeljen az új termelőszövetkezet, amelyek a legnagyobb táplálóanyag- mennyiséget adják. A korán lekerülő növények után (zöldborsó, korai mag­borsó. spenót), valamint ked­vező csapadékos időjárás ese­tén a gabonafélék után is in­dokolt a másodvetés. Ugyancsak már az idei nyá­ron felhasználhatók a korán lekerülő gabonafélék után vet­hető cirokféleségek is, amelyek csapadékigényúket tekintve, a silókukoricánál igényteleneb­bek. Azok a termelőszövetke­zetek, amelyek csak ősszel kez denek közösen gazdálkodni, he­lyes, ha a tarlóvetéseket a szükséges közös takarmány megtermelésére állítják be. A jövő évi, elegendő takar­mány megtermeléséhez első lé­pés az őszi keveréktakarmá­nyok vetése. Ezekből célszerű a szántóterület 3—5 százalékát, a huzamosabb ideig tartó ete­tés érdekében több szakaszban bevetni. Legfontosabb teendő most a szálastakarmányok gyors lekaszálása, még abban az eset - ben is, ha az időjárás továbbra is csapadékos marad, mert a késői vágás gyengébb takar­mányt ad. Igyekezzünk rendsodróval, vagy állványos szárító segít­ségével jó szénát készíteni. Ha a csapadékos idő tovább tart, silózzuk be a lucernát, lehető­ség szerint gyengén fonnyasz- tott állapotban. Ha a lucerna csak zölden, vagy nedvesen te­hető silóba, 2 százalék me­lasszal, vagy 5 százalék ku­koricadarával keverten silóz­zuk be. A helyi tanácsok segítsék elő és a tsz is legyen azon, hogy az utak, gátak, árokpar­tok, töltések stb. jó fűtermő területeiről minél többet ta­karítsanak be. A termelőszövetkezeteknek különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a legelő­ket osszák fel szakaszokra, ne engedjék letipratni egyszerre az egészet az állatokkal, ha­nem szakaszonként legeltes­senek és ahol lehetséges, né­hány szakasz termését széna­készítésre használják fel. A szénakazalokat jól rak­Pál László a honti Győzelem Termelőszövetkezet elnöke megláto­gatta a dúslombú fák árnyékában legelő gulyát. Ellenőrzi, betart­ják-e a szakaszos le geltetést a pásztorok. ják, magas és meredek tető­vel, pillangós szénáknál 5—5 méterenként 1—1 szellőző­kürtővel. Vastagon fedjük be szalmával, hogy be ne ázzon. Az árpa és rozspolyva ki­vételével a gabonafélék poly- vái, törekje a téli takarmányo­zásban nagy keményítőértékük­nél fogva értékes tömegtakar­mánynak számítanak. Hasonlóan fontos a gondos silózás. A jó tömörítéshez szük­séges a tökéletes felaprítás. Ha lehet, keverten silózzuk a takarmányokat, hogy olyan összetételű takarmányokat kap­junk, amelyek a fehérje és a keményítő szükséges arányát biztosítják. DOOOOOGC DGGOOOOOOOOGGOGGOGGOOOOGGOOOGOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOGuGOGG A palotási Május 1. Termelőszövetkezet a tavasz folyamán több mint kétezer rántani való csirkét értékesít. Képünkön a rántani való csirkék sokasága látható a baromfitelepen. „A LEGFONTOSABB, hogy közösben legyenek az állatok...“ a hatnak meg, ami még ezen felül van, találnak közös fé­rőhelyet. Mert ez az első, a legfontosabb, hogy közösben legyenek az állatok. Sok baj­nak, civódásnak elejét veszik ezzel. Hat-hét istállóban el­Az embereket mindig cső- hordják az építéshez a követ, k^a I” °f*_H dálatra készteti az összefogás, Napközben erre nem igen jut- (Alitokat í!!™ ^tÍ+z,o, az akaraterő, amely nagyszerű na idő. Sürget a növényápo- fessenek ^D^’ahol^már vró- dolgokra képes. A napokban, lás, időben el kell végezni azt ” r* , -ui ■t-nAUn«, hogy Mátracser-pusztán jár- is. így azután nem marad baitafc több kisebb ivóban tam, alkalmam volt megeső- más hátra, minthogy hajna- ^eaéLuék^ezzel^a kezüket dálni a közösség erejét. Nem lók hajnalán kelnek, mert az ie9e9e 1 K e L a, , * olyan nagy dologról van szó, istállónak mégis csak meg kell azoji Imáin amelyet messze repít szár- lennie. szövltkeZe^eTf’ezzTZlta nyan a hír. Azonban, ha meg- A követ a termeloszovetke- szövetkezet n is ezz í v gondoljuk micsoda erőfeszíté- zet tagjai fejtették ki. Akadt ™ seket kell tenniök a kezdet bőven itt a hegyen, ahol még u0Vanazt nem ak rja. . nehézségeivel küzdő fiatal ter- a nyár sem olyan meleg, mint Eddig az építkezés még nem melőszövetkezet tagjainak, lent a völgyben. Ha meg került pénzébe a termelószö- míg felépül majd az a 30 fé- ilyenkor szél kerekedik, vetkezetnek, rőhelyes szarvasmarha istálló, ugyancsak összébb kell húzni — Nem is igen szeretnénk — amelyet saját erőből készíte- az embernek a kabátot. mondogatják Mátracser-pusz­nek, mégsem kis dolog ez. — Nem kell itt, csak egy tán — elég lesz a cementet, A termelőszövetkezet tagjai kis domb legyen, máris „kő- meg a tetőfedő anyagot meg- legutóbbi közgyűlésükön így bányát” nyithatunk — magya- venni. — Ezért járadhatatla- határoztak: rázták —, ember meg van, nők a tagok, ezért látnak — Van hozzá adottságunk... aki felépítse. újult erővel, nap-nap után Az állami segítség maradjon A termelőszövetkezeti ta- munkához az erős, izmos férfi azoknak, ahol nagyobb szűk- gok felváltva dolgoznak az karok. Az építkezéshez szük­ség van rá. Mi majd meg- építkezésen. Egyedül Oravecz séges követ is egyetlen hét építjük magunknak. — S bár- Vilmos az, aki jobban érti a alatt termelték ki. mennyire jó lett volna az ál- munkát, s állandóan dolgozik jjj éíeí kezdődött az idei ta­tami támogatás, mégis hozzá- rajta. A mátranováki kőmű- Vaszon Mátracser-pusztán. kezdtek az istálló építéséhez vesek vállalták, hogy társadat- Hogy aztán ez az új élet ho­maguk. mi munkában segítenek épí- gyan alakul, valóra válnak-e Torják László, a termelő- teni- Jár is mindennap egy- azok az elképzelések, amelyek szövetkezet elnöke mesélte, e9V mester. Aztán a máira- a Győzelem Termelőszövetke- hogyan emelkedett a földtől nováki bányaüzem, a patro- 2et tagjaiban élnek, az rajtuk jó másfél méterre az istálló ™ló vállalat is ad segítséget, múlik. Azt természetesen lát- kőfala. Ilyenkor tavasszal ha- 9U épül, magasodik a fal. ják: ahhoz, hogy jól sikerül- mar tovatűnik az éjszaka. A termelőszövetkezet tagjai jenek a dolgok, már az indu- Hajnali háromkor már vilá- azt tervezik, az őszön már ide láskor, a kezdet kezdetén is gosodik. ökör cammog, ló po- kötik az állatokat. Harminc nagy-nagy szorgalommal dol- roszkál a hegyi úton. így szarvasmarha fér el benne, gozni kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom