Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-13 / 47. szám

6 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1959. június 13. Megjutalmazták a legjobban községeket takarékoskodó Vízszintes: 9. Mulatság. 10. A lélek mérnöke. 17. Arra íele. 18. Lóbiztatás. 20. Menni - latinul. 21. Európai folyó. 23. Vissza: új — németül. 26. Szélhárfa. 32. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. VI. 13 Megyénk lakossága köré­ben egyre többen lépnek a takarékos emberek sorába és helyezik el pénzüket taka­rékbetétkönyvben, hogy saját maguk és családjuk szebb, nyugodtabb életének biztosí­tásához nagyobb célokat is megvalósíthassanak. Ez a ta­karékosság elsősorban az egyén érdekét szolgálja, de ugyanakkor nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentő­ségű. Ezért a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága 1958. szep­tember 9-én úgy határozott, hogy versenymozgalmat in­dít és a legjobb eredményt elérő községeknek a köz­ségfejlesztési feladatok könnyebb megvalósítására jutalmat ítél oda. A versenymozgalom felté­teleinek nyilvánosságra hoza­tala után sok községben a tanács társadalmi, valamint tömegszervezetektől kapott segítséggel hozzálátott a la­kosság körében a felvilágo­sító munkához, hogy minél több legyen a betétkönyvvel rendelkezők száma, hogy a betétkönyvre eső átlagbetét összege minél magasabb le­gyen. A versenyszakasz 1958. ok­tóber 1-vel kezdődött és 1959. március 31-ig tartott. Megyénkben a verseny FELHÍVÁS Felhívjuk Salgótarján la­kosságának figyelmét az 1959—60. iskolai évi általános iskolai beiratásokra. Az ál­talános iskolai beiratások jú­nius 22—23-án lesznek. A volt játszótéren (újtelepen) fel­épített 12 tantermes általá­nos iskola megindulása miatt az eddigi iskolai körzethatá­rokat módosítják. Mindenki kísérje figyelemmel az isko­lák kapuin megjelenő hirde­téseket az általános iskolai körzetek beosztásáról. Beiratkozáskor a lakáscí­met minden tanulónak iga­zolnia kell. vagy a szülei személyazonossági igazolvá­nyával. vagv a lakásbejelentő lap igazoló szelvényével, vagy a lakónyilvántartó könyv kivonatával. Ez a rendelke­zés az első osztálytól a nyol­cadik osztályig minden ta­nulóra vonatkozik. Külön felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gyerme­keiket június 22—23-án fel­tétlenül írassák be az isko­lába. mert a beiratkozások­tól függően a körzethatárok módosítása lehetséges. A szeptemberben megin­duló új iskola körzetébe tar­tozó tanulók a Salgó úti ál­talános iskolába iratkoznak be. Köröskényi Zoltán városi tanulmányi felügyelő MINIATŰR RELE A relé ma már általáno­san ismert műszer. Ilyen be­rendezést szinte minden gép­nél és gépi berendezésnél használnak. Enélkül nem mozdul az autó, nem száll fel a szputnyik. nem ad le jeleket az űrrakéta. A relé rendkívül bonyolult szerke­zetű. igen sok alkatrészből áll. Miután relét alkalmaznak a legkorszerűbb berendezé­sekben is, felmerült a prob­léma: hogyan lehetne a sok alkatrészből álló műszert a legapróbb méretekben előállí­tani. Ezt a feladatot nemré­giben a szovjet elektrotechni­ka megoldotta. Elkészült a „RÉSZ—10“ típusú miniatűr, amely alig nagyobb egy gvű- szűnél, súlya 7.5 gramm. Te­nyérnyi helven több mint húszat lehet belőle elhelyezni. Leinformálható harminc éven felüli képesített könyvelőt felvesz a Szécsényi Gépállomás. Szükség esetén lakás biztosítva. Fizetés megálla­podás szerint. (150) időszaka alatt több, mint 10 millió forintot helyez­tek takarékbetétkönyvbe. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az Országos Taka­rékpénztár megyei fiókja és a megyei tanács VB. pénz­ügyi osztálya előterjesztése alapján értékelte a községek közötti versenyt és megálla­pította a helyezési sorrendet és egyben a jutalmakat is oda­ítélte. A 2 000-3 500 lélekszámú községek közül az első helyezést Karancskeszi község érte el, s részére a végrehajtó bizottság 12 000 forint jutalmat ál­lapított meg. A 2000 leiken aluli községek között az első Rétság köz­ség, és 7000 forintot kapott. A 3500 lakoson felüli közsé­gek közül a versenyfeltétele­ket egy község sem teljesí­tette maradéktalanul, és ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a verseny- feltételeknek megfelelt ki­sebb lélekszámú községeket jutalmazza, mégpedig Do­rogháza községet 6000, Nő­tincs községet 5000, és Felső­told községet ugyancsak 5000 forinttal. A megyei végrehajtó bi­zottság a jutalomösszegeket azzal a céllal adta, hogy a községfejlesztési terv alap­ján a lakosság érdekében gazdaságosan és gyümölcsö­zően használják fel. A juta­lomösszegek átutalása az ér­dekelt községek részére már meg is történt. A Salgótarján­ban megrende­zett kisiparos ki­állításon nagy sikerrel szerepelt és díjat nyert a Salgótarjáni La­káskarbantartó KTSZ konyhagar­nitúrája. Ugyancsak si­kerrel mutatko­zott be Csem- niczky Géza kis­iparos dísztár­gyaival. A kiállítás egyébként vasár­nap este zárja kapuit. Gyermeksírás. 33. Mint vizsz. 17. sz. 35. Német elöljáró szó. 37. Kereskedelmi műszó, 42. Igevég­ződés. 43. Sebláz. 45. Névelővel: időszak (vissza). 46. Mezőgazda- sági szerszám. 47. Nép-faj. 49. Tiltószó. 50. Vonatkozó névmás tárgyesete. 55, írni kezd! 56. Ür- mérték m. hangzói. 58. Visszaró! 60. Középkori szégyenpad. 63. Vissza: tojás — németül (kiejtve). 64. Francia regényíró volt. 66. Csont - latinul. 67. Férfinév, 69. Sín — keverve. 70. Azonos betűk. 72. Mozgás középen! 73. Klasszikus kötőszó. 75. Fél suba! 76. A gyermekváros itt van. 78. Vissza: a vizsz 10. sz. tárgy­esete. 79. Bátor. 81. Sziget neve. Függőleges: 2. Szovjet folyó. 3. Női név - keverve. 4. Névutó. 5. Spanyol folyó. 6. Ebben az irányban. 7. Indulatszó. 8. Leves­fajta. 11. Szovjet hegység. 15. összetételekben újat jelent. 16. Rum-fajta. 17. Ital, névelővel. 19. Ilyen háznak nevezték régen a vasútállomást. 22. Férfinév. 24. Vissza: tojás németül. 28. For­dított kettő! 30. Mostani. 31. Via. . . (színdarab). 33. A meg­történt eset. 34. Nevetség jassz nyelven. 36. Európai nép. 38. Szél-fajta. 40. Klasszikus kötőszó. 41. Növény. 42. Egyiptomi isten­ség. 44 Olasz város. 46. A sze­relem istennője. 48. Koratavaszi növény. 50. Férfinév. 52. Vissza: idegen női név. 53. Magasztal. 57. Egzotikus állat. 59. Hibázott (utol­só kocka két azonos betű). 61. Szórakoztató játék. 62. Lóbiztató eszköz. 65. Vissza: ő francia nyelven. 68. Mint vizsz. 20. 70. Dunántúli város. 71. Vissza: kívül. 77. Személyes névmás. 79. An­gol nevek előtt áll. Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget! Beküldendő: Mai rejtvényünk­ben hét magyar író nevét rej­tettük el. Ez küldendő be. Múltheti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: Montevideó, Makiár, Ankara, Bagdad, Inota, F 3b jlsH 'A-A 6* Baku, Kairó, Moszkva. Könyvjutalmat Ural, Taskent, sovszky Lászlóné Balassagyarmat, Nagy Ilona Nagybátony és Len­nyertek: Dani- gyei Mária Salgótarján, állami vállalatok, gépállomások állami gazdaságok, tsz-ek és magánosok figyelmét fel­hívjuk, hogy a Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalat megvételre ajánlja elfekvő készleteiből az alábbi cik­keket: Vésőnyelek, különböző szerszámnyelek, fakalapács- nyelek, állatvakaró-nyelek, szerszámnyél-karikák, azon­kívül fehér zománcfestéket. (152) várnak a vanyarciak Orvost Vanyarc község éppen úgy, mint a megye több1 2 * * S községe, egyre szépül, gazdagodik. Az elmúlt évben a községfejlesz­tési alapból egy tűzoltószer­tár, autóbuszvárakozó és tűz­oltó pihenővel gyarapodott. Ezenkívül megépítettek egy hidat és kikövezték a Tán­csics utcát. Ebben az évben még na­gyobb munkába vágták fej­széjüket. Egy orvosi rendelő és orvosi lakás építését vették tervbe. Az épület az elkészült terv szerint 160 ezer forint lesz. Az idei nagy terv végrehaj­tásához a község dolgozói tár­sadalmi munkával járulnak hozzá. A lakásépítéshez szük­séges köveket már oda is hordták az építés színhelyére. Ugyancsak társadalmi munká­val végzik el az alapárok ásá­sát is. A község lakói szívesen vállalnak részt ebből a mun­kából, mert szeretnék, ha községük egészségügyi gond­jait egy községükben lakó orvos venné kézbe. Vanyarera eddig Bércéiről járt az orvos, de ha ez az új épület elké­szül, vele együtt egészség- ügyi elátottságukbán is lénye­ges változás áll majd be. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOO0OC' I0OOOOOOOOOOOOOOOOOOGO0000O0OOO00OOO00GOOGOOOO0OOOOOOOOC, A kis bányateleptől — IV. Elbeszélésünk utolsó részé­hez érkeztünk. Ott hagytuk el, hogyan fogadták a Kana­dában élő öntudatos dolgo­zók a magyarországi ellen- forradalom hírét. A kanadai munkásmozga­lomban a magyarországi el­lenforradalom után majdnem szakadás történt. Sok szerve­zett dolgozó és pártoló tag megingott, hittek a propa­gandában s elhitették, való­ban a nép kelt fel Magyaror­szágon az elnyomás ellen. Az öntudatos dolgozók nem úgy értékelték a magyarországi helyzetet, ahogy azt ott fel­tálalták. Igaz, szólni ők sem mertek, mert azt a jelenlegi államvezetés nem vette vol­na szívesen, de az azóta el­telt idő őket igazolta. Mi azt mondtuk a kiván­dorlókra: „Akik elhagyták most hazájukat, azok nem szerettek dolgozni. Jelentős része kalandvágyó, vagy bör­töntöltelék. Kevés köztük a becsületes ember, ám ezek mozgalmunkhoz csatlakoztak itt is. Nem tudtuk elhinni, hogy Magyarországon fórra* dalom van. Azt mi is tudtuk, hogy hibák vannak, de azo­kat ki lehetett volna javí­tani, vérontás, puskalövés nélkül is.” I Az öntudatos dolgozók ke­Egy kivándorló sorsa •m rülték a disszidenseket. Az egyik alkalommal — kiván­dorlásuk után — egy tol­máccsal 10—15 főnyi magyar Molnárékhoz is elment, hogy adjanak lakást. A tolmács angolul beszélt, amikor le­fordította, hogy nincs lakás, Molnár anyanyelvén hallotta, milyen káromkodásba kezd­tek, szidták összes hozzátar­tozóját. Mielőtt Molnár újra Ma­gyarországra jött 30 év után, indulása előtt hallotta a kö­vetkező esetet. Egy magyar disszidens felakasztotta ma­gát. 100 dollárja volt, s mi­után azt elkártyázta, mun­kája nem volt, kétségbeesésé­ben véget vetett életének. Montrealban egy budapesti volt színész hónapok óta nem tudott elhelyezkedni, s végül felakasztotta magát. Nagyon gyakori az öngyilkosság a disszidens magyarok között. S egyre többet foglalkoztat­ják a „szabadságharcosok" az igazságügyi szerveket is. Mindennapossá vált az ítél­kezés a betörések és a lopá­sok elkövetői ellen. S milyen a helyzete annak, akinek Kanadában egykor kivándorolt s ma is élő ro­kona vari? Ugyanis az ellen- forradalom után a Szabad Európa és az Amerika Hang­Kanadáig ja rádiók ezekről, mint a legszerencsésebbekről hosszú ódákat zengedeztek. Mit mond erről az ott élő szem­tanú? Egy barátomnak kijött a testvére a leányával együtt. Barátom a rokonokat három hónapig élelmezte, ruházta, munkát szerzett nekik. Mi­dőn már volt akkora jöve­delmük, hogy saját lábukon is megállhattak, szólt nekik, — most már keressetek va­lahol lakást. Az egyik este, amikor barátomék elmentek otthonról, a kedyps rokonok elloptak, amit csak tudtak, s búcsú nélkül távoztak. Volt egy másik eset is. A fiúnak itt él a nagybácsija s mi sem természetesebb, hogy azt fel­kereste. A nagybácsi ruhát vett neki, munkát szerzett számára, sőt még 200 dollárt is adott neki. A fiúnak mind­ez kevés volt. ö arra szá­mított, hogy nem dolgozik, csak szórakozik s a nagybá­csi tartja majd el. Így tör­tént aztán, hogy a nagybácsi felvilágosította az ifjút. A fiú elment, s most fenyege- tődzik, hátha ki tud valamit zsarolni ... Ilyen tehát a „szerencsés”- kivándorlók helyzete. Hogyan látja az itteni helyzetet a távol élő magyar? Bármerre mentem, minde­nütt az ámulat, a csodálko­zás ejtett hatalmába. Min­denfelé új, gyönyörű épüle­tek sokasága. Amikor kiván­doroltam, egy faluban egy év alatt nem épült több 2—3 háznál, de már ez is soknak számított. Ma viszont egy év alatt 30—40 házat építe­nek fel. Sok munkással, egy­kori cimboráimmal, ismerő­sökkel, s idegenekkel beszél­gettem. Mindannyian elége­dettek sorsukkal, keresetük­kel. Ma nincs olyan család, ahol egy héten legalább két­szer ne kerülne hús az ebéd­hez. Eszembe jutott, mi volt az 1920-as években. Amikor Káposztás salgótarjáni hen­tes levágott szombaton egy disznót, annak a fele meg­maradt. Egy sovány marha 2 hétig is állt az üzletben. De beszélgettem idős há­ny iszokkal, nyugdíjasokkal is. Kanadában a legtöbbet szenvednek az idősek. Itt azonban még ők is meg van­nak elégedve. Én is azt mon­dom, amit az egyik idős bá­nyász mondott: „Aki ma azt mondja, hogy itt nincs jó vi­lág, az hazudik.” S a gyermekek? ... Szebb­nél szebb ruhákban járnak. Nálunk? ... Eljövetelem előtt nagy port kavart fel, hogy az iskolában a kisdiákok tö­megesen szédültek el, estek össze. A tüzetes vizsgálat ki­derítette, a tömegbetegség oka az elégtelen táplálkozás. Olyan gyermek is volt, aki 3—4 napja nem evett... Ismerem Űj-Skóciát Kana­dában. Az is bányászvidék, mint Nógrád. Ott jelenleg 3 millió tonna szén van kila­pátolva, s a bányászok 4 hó­napja munka nélkül vannak, mert a bányákat bezárták. Itt már nem ismerik a fia­talabbak, mi a munkanélkü­liség, sőt az itt dolgozó bá­nyászok is lényegesen jobb körülmények között dolgoz­nak, mint Kanadában. Kanadában nincs olyan város, vagy község, ahol ne lennének az utak koldussal tele. Itt viszont sehol sem látni utcai kéregetőt ... Fájó szívvel mondok bú­csút szülőhazámnak. Tud­tam, hogy nem él rosszul a magyar nép, de hogy eny- nyire jól, azt nem hittem volna. Eddig azt gondoltam, idős szüleimnek sokat jelent létfenntartásukhoz eseten­kénti segélyem. Most láttam meg, hogy nem kell attól fél­nem, mi lesz velük, ha ne* tán elmaradna csomagom. Eddig úgy hittem, segítek a rokonságon egy-egy ruhada­rabbal. Most majdnem meg­szégyenítettek. Hiszen ők többet, nagyobb értéket küld­hetnének nekem ... Már idős vagyok, de ha fiatalabb len­nék, újra viszajönnék ... „ * 30 év után ismét búcsút mondott hazájának Molnár Géza. Ezúttal is könnyezett, de ezek a könnyek már nem a reménytelenség, a keserű­ség könnyei voltak, hanem a boldogságé. Hiszen látta szülei, népe boldog, gondta­lan életét . . . HORTOBÁGYI ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom