Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-16 / 39. szám

1959. május 16. nógrádi népüjsag 5 Látogatás, amely minden szép szónál meggyőzőbb (Tudósítónktól) A múlt vasárnap a nógrá­di Béke Termelőszövetkezet­be kedves vendégek érkeztek. Kétbodony, Kisecset, Szente és Szécsénke községek egyé­nileg gazdálkodó parasztjai látogatták meg a jól fejlődő termelőszövetkezetet, hogy a saját szemükkel is láthassák, mire képes a parasztok össze­fogása. A nagyüzemi gazdálkodás iránt érdeklődő gazdák a nógrádi határban járva ösz- szehasonlítást tehettek a ter­melőszövetkezet vetései és az egyénileg gazdálkodók veté­sei között. Galbács János két- bodonyi dolgozó paraszt a határjárás közben találóan jegyezte meg. — Bármennyire is akar­nánk hibát találni, ebben a termelőszövetkezetben nem lehet, mert erre még az el­lenség sem mondhat rosszat. Pribelszki Pál szentéi dol­gozó paraszt mérőszalaggal járta a ha­tárt, s mérte a gabona, a lucerna magasságát. Elégedett volt amikor a2t tapasztalta, hogy a lucer­na - 60—65 centiméter magas. Komolyan érdekelte, mit tett a tsz annak érdekében, hogy ilyen szépek legyenek a nö­vényei. Rezsnák András tsz elnök elmondta, hogy a tsz vetésforgó szerint gazdálko­dik, elvégezték a talajjaví­tást, négy évenként rendsze­resen elvégzik az istállótrá­gyázást, emellett holdanként 150 kilogramm műtrágyát használnak fel, s említésre méltó még a jó talajmunka is, amit a gépállomás végez el. Komoly érdeklődést vál­tott ki a szépen sorító lengyel kukorica, meg a géppel ül­tetett burgonya is. A legnagyobb figyelmet mégis az állatállománynak szentelték a látogatók. Erdei Lajos tehenész büszkén mu­togatta . a termelőszövetkezet 26 darabból álló törzskönyve­zett tehénállományát. A törzs­könyvezett tehenektől szár­mazó utódokat, mint tenyész­állatokat értékesítik, amelyik nem felel meg tenyészállat­nak, azt hízómarhaként ad­ják el. Az eltelt öt hónap alatt 34 514 liter tejet fejtek ki, amiért a tsz 89 739 forintot kapott. Érdemes megemlíteni, hogy az is­tálló átlag 15,2. a fejési átlag pedig 18,6 liter. A látogatók kíváncsian vizsgálták a napi 26 liter te­jet adó Vera nevű tehenet, valamint a többi jól tejelő állatot is. A tehéngondozók elmondták, hogy 10 literen felül minden liter tej után 45 deka abrakot adnak, így a 26 liter tejet adó Vera tehén naponta 7,2 kilogramm abra­jet adó tehén csak 2,25 kilo­grammot. A látogató egyénileg gaz­dálkodóknak tetszett a fehér­hússertés állomány, valamint a juhállomány is. Amint a jó kondícióban lévő, mindenne­mű fertőzéstől mentes juhál­lományt megnézték, az egyik kétbodonyi gazda megjegyez­te: a várható gyapjúhozam anyánként 4,5 és 5 kilo­gramm között lesz. A tavasz folyamán 10 új taggal nőtt a szövetkezetiek száma, ezért terven felül 6 kh-on kertészetet létesítettek. Gebei Sándor kertész el­mondta, hogy mintegy 180 ezer forint jövedelemre szá­mítanak a kertészetben. A látottak után a tsz el­nöke röviden ismertette a tsz nyolcéves történetét, azt, hogy évről évre hogyan gyarapo­dott a közös gazdaság. — Szétszórt földeken, gaz­dasági épületek nélkül 4 ló­val kezdtünk. Azóta felépítet­tük a tehénistállót, a sertés- fiaztatót, a 300 férőhelyes juhhodályt, fészereket, tejfel- dolgozó helyiséget, egyszóval a termelőszövetkezet központ­ját, gépeket szereztünk, s napról napra gazdagabbak vagyunk — mondta Rezsnák András elnök. A vendégeket érdekelte mit fog érni ebben az évben a munkaegység. Megnyugvással vették tu­domásul, hogy ha tovább­ra is ilyen jól megy, meglesz a 45—50 forint. A szövetkezet munkaegysé­genként 15 forint előleget biz­tosít tágjainak. így Erdei La­jos, akinek családjából hár­man dolgoznak a szövetkezet­ben 6 hónap alatt 15 240 fo­rint előleget kapott. Az össz- keresetük ezalatt az idő alatt meghaladja a 40 ezer forin­tot. A látogatás nagyon hasznos volt, élénk vitát váltott ki a szövekezetiek és a vendé­gek között. Bíró Ferenc szé- csénkei gazdálkodó felvetet­te, megéri-e a tsz-nek az, ha a havonta 650 liter tejet adó tehénnek 2 mázsa ab­rakot adnak, amikor egy mázsa aibrak a szabad pi­acon 350 forint körül jár. A termelőszövetkezetiek meg­magyarázták, nekik nem ke­rült az abrak, meg a takar­mány annyiba, mert ők ter­melik és nekik így kifizető­dik. A szenteiek, elmondták foglalkoznak a szövetke­zés gondolatával, s az ilyen szövetkezetbe, mint a nógrádi szívesen belép­nének. A szécsénkeiek szerint náluk is megvan a lehetőség a nagyüzemi gazdálkodásra, hiszen még a 75 férőhelyes kot kan. míg egy 15 liter te- ‘ istálló is biztosított. Nagyobb védelmet érdemelnek erdőink A szécsényi erdészet éves fakitermelési terve 4 400 köb­méter volt, s ezenkívül a tervben van még erdősítés 104, erdőtisztítás 120, erdő­ápolás 500 hektár. E felada­tokat az erdészet zökkenő- mentesen végezte el. Legnagyobb gondja az er­dészetnek a fakitermelésnél van, hogy a betervezett szer­fa kihozatalt biztosítsuk a népgazdaság számára, de ezt megoldjuk, sőt minden év­ben túlteljesítettük a kerület­vezető erdészek szorgalmá­val és szaktudásával. Bár elő­re kívánom bocsátani, hogy a szécsényi erdészet olyan területen gazdálkodik, amely 1945 előtt kapitalista gazdál­kodó tulajdona volt, melyet a fakitermelésekkel és az ál­landó legeltetésekkel rontott erdővé tettek, s az erdészet a felszabadulástól kezdve fá­radságot nem ismerő munká­val igyekszik erdővé alakíta­ni, olyan erdővé, amely a népgazdaságnak értékesebb fatömeget biztosít. De ahhoz, hogy az erdészet munkája eredményes legyen, e soro­kon keresztül szeretnék egy pár szót szólni azon dolgo­zókhoz, akik előszeretettel lopják a nép vagyonát, az er­dőt, és legelőt állataikkal teszik tönkre a drága pénzen létrehozott erdősítéseinket. Kérek minden egyes tanács­elnököt, vezetőfunkcióban lé­vé elvtársat és a községek valamennyi dolgozóját, hogy legyen segítségünkre a fatol­vajok és legeltetők ■ féken- tartásában, különösen most, amikor legelőterületek kéré­sével ostromolják az erdé­szetet nap mint nap. Remélem, hogy ezek után fokozott éberséggel őrködünk a nép vagyonának megvédé­sében és törődünk azzal, hogy illetéktelen személyek ne tehessék tönkre azt. Cserődi József A vasárnapi látogatás, a Nógrádon látottak gondolko­dásra késztetik a négy köz­ség egyénileg gazdálkodóit. Ma már nem mondja egy egyénileg gazdálkodó sem, hogy nem lép a termelőszö­vetkezetbe, csak még azt ke­resi, hogyan tegye meg az első lépést. A bátortalankodók az ilyen látogatás alkalmával meggyőződhetnek arról, hogy az az út, amelyről annyit hallattak, az utóbbi években járhatóbb mint az ő útjuk. Helyes az ilyen látogatás- szervezés, mert a termelőszövetkezet ered­ményei így meggyőzőbben látszanak és a ma még ingadozók biztosabban ha­tároznak jövendő sorsuk felől, hiszen nem egy szentel, vagy szécsénkei egyénileg gazdál­kodó szívesen elfogadná egy évi tiszta jövedelemnek a nógrádi tehéngondozó Erdei Lajos évi jövedelmének egy­negyedét is. 12 ezer forrni csirkéből Nagy szerepet játszik az ál lattenyésztés a nagyoroszi Üttörő Termelőszövetkezet életében. Ebben az évben már leadtak 7 darab extrém minőségű és 4 első osztályú hízott marhát. Májusban az akciós vásárlás keretében 30 darab marhá-t állítanak be hizlalásra. Ezenkívül ebben a gazdasági évben még kétszer 30 darab szarvasmarhát hiz­lalnak. így a nagyorosziak ebben az évben több mint 100 hízott marhát értékesíte­nek. Nagy gonddal foglalkoznak a csirke neveléssel is. Eddig már 1000 rántani való csir­két értékesítettek, a napok­ban újabb 1000 darabot ad­nak piacra. Kiszámították, a tiszta haszon a kétezer csir­kén 12 ezer forint lesz. Miután az utolsó rántani- való csirkét is elszállították, egy hét szünet után újabb kétezer csirkét nevelnek. Eb­ben az évben 30 ezer forin­tos költséggel, amelynek jó részét a tsz saját erőből biz­tosítja, felépítik a 6000 férő­helyes baromfitelepet, s így jövőre egyszerre háromszor annyi baromfit tudnak nevel­ni, mint az idén. leriffieiőszövetkezeii tanácsadó Ki irányítja a gépek munkáját a termelőszövetkezetben ? A megkötött szerződések alapján a gépállomások köte­lesek egész évre kihelyezni minden 200 katasztrális hold­nál nagyobb szántóterületű termelőszövetkezethez a mun­kák elvégzéséhez szükséges erő és munkagépeket. A ki­helyezésre kerülő gépek szá­mát az határozza meg, hogy a tsz hány gépet tud állan­dóan foglalkoztatni és kihasz­nálni. Most még azt kell tisztázni, hogy ki irányítja a kihelye­zett gépek munkáját. Ez nem olyan egyszerű kérdés, mert több embernek — a gépállomási igazgatónak, me­zőgazdásznak, traktoros-bri- gádvezetőnek, a tsz elnöké­nek, mezőgazdászának — közvetve vagy közvetlenül köze van a gépek irányításá­hoz. Időben és megfelelő minő­ségű munkát csak akkor vé­gezhetnek a gépállomás gé­pei, ha egy ember teljes utasítási joggal irányítja őket Volt idő mikor a traktoros- brigádvezető irányította a gépeket, mondván ő ismeri a szerződés előírásait, követel­ményeit, a gépek állapotát. Ma is hallani ilyen véle­ményt. Mieg kell jegyezni, hogy ezzel nem lehet egyet­Megjelent a burgonyabogár Megyénk területén újra megje­lent a burgonyabogár. A bogarak május végéig jelennek meg a talaj felszínén. Május vége felé megkezdik a tojásrakást, melyből 4-12 nap múlva kikelnek a lár­vák és elkezdik előbb a fiatal leveleken, majd a hajtásvégeken a burgonya rágását. A lárvák kö­rülbelül 15-20 napig táplálkoz­nak, majd földbevonulnak bábo- zódásra és mint új bogarak, jú­nius közepétől jönnek Ismét elő. Legajánlatosabb védekezési mód az, hogy tavasszal, mikor az át­telelt bogarak megjelennek, ösz- szeszedjük. így megakadályozzuk a továbbszaparodásukat. Ameny- nyiben igy nem tudtuk tökélete­sen megsemmisíteni, abban az esetben a vegyszeres védekezés­hez kell folyamodni, melyet a lár­vák eUen végzünk. Legajánla­tosabb 20 százalékos DDT porzó­val védekezni. Nagyüzemben ma már 50 százalékos DDT perme- '»zőszert alkalmazunk, melynek a a hatása jónak bizonyult. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a HCH tar­talmú szerrel a burgonyánkat ne porozzuk le, mert utána a bur­gonya étkezési célra élvezhetet­lenné válik. Csuka János, Növényvédő Állomás érteni, hiszen tudott dolog, hogy a jó szövetkezetekben az elnök és a vezetőség út­mutatása, határozatai szerint a mezőgazdász a szakmai irányító. A meződazdásznak kell tudni a legjobban, hogy mikor, milyen és mennyi gé­pi munkára van szükség. Ezért feltétlen az a helyes ha ő irányítja a gépeket, a gépállomás brigádvezetői ré­vén. Ha nincs még a tsz-ben mezőgazdász, akkor az el­nök, a isz brigádvezető irá­nyíthatja a gépeket, vagy az, akit ezzel a szövetkezet veze­tősége megbíz. A gépeket irányítónak ál­landóan ellenőrizni kell a traktorosok munkáját, meg­nézni kellő mélységű-e a szántás, jól végzik-e a nö­vényápolást és az egyéb munkákat. Amennyiben a fi­gyelmeztetések ellenére sem végez minőségi munkát a traktoros, nem hajtja végre az utasításokat, akkor le kell állítani munkáját és megfele­lő traktorost kell kérni. Nyárra készülő tavasz Megyénk területén a ked­vező időjárás következtében mindenütt erőteljes ütemben végzik a növényápolást. A termelőszövetkezetek tagjai ugyanúgy, mint az egyéni!eg gazdálkodók minden időt ki­használnak arra, hogy időben végezzék el ezt a munkát. A gépállomások a növényápolási munkák végzése mellett már a nyárra készülnek. Javítják az aratógépeket a kisterenyei gépállomáson. A javító brigád vállalta, hogy június 10-re mind a hat ara­tó gépet jó minőségben kijavítják. Képünkön Darabos József brigádja vállalásának megfelelően versenyben vég­zi az egyik megrokkant aratógép javítását. Nagy a berceli határ, de még nagyobb a Vörös Csillag Tsz asszonyainak szorgalma növényápolás idején. Megoldódott Hermina major vízellátása A Szécsényi Tangazdaság a Hermina majori sertés- és juhtenyésztési telepén a na­pokban sikerült megoldani az évek óta húzódó vízellátás kérdését, s így a fogattal való naponkénti vízszállítás meg­szűnik. A búvárszivattyú, csővezeték és kút rendbeho­zatala, valamint a major vil­lamosítása befejeződött. Elő­reláthatólag a még hiányzó hidrofort is rövidesen be­szerzik. A Hermina majorban lévő 1000 férőhelyes süldő szállást* amely egészségi okból nem felelt meg, átalakították juh- hodállyá. A gazdaság további fejlődésének biztosítása ér­dekében szükséges lenne egy borjúnevelő istálló építése, mert jelenleg a borjú neve­lést elrekesztett helyen, a pá­ratelt levegőjű tehénistálló­ban végzik. A JÖVŐT KÉMLELI Valamikor nagyon sok bú­zát termeltek Terényben. Aratás előtt olyan volt min­dig a határ, mint egy hul­lámzó, aranysárga tenger. Az emberek akkor így okoskod­tak: nincs vele sok baj, gond, mégis méghozza az ered­ményt. A módosabb gazdák még spekuláltak is a búzá­val. Nem értékesítették azon­nal aratás után, hanem vár­tak addig vele, míg fogyó­ban volt a készlet, s akkor adták el jó pénzért. Ma in­kább a jövedelmezőbb állat- tenyésztést folytatják a teré- nyiek, a tavaszon is mint­egy 500 ezer forintot hozott a községnek. Ezzel párhuza­mosan megváltozott a köz­ség határa is. Leginkább pil­langós növényeket termel­nek, s burgonyát, mert ha van is vele munka, meghoz­za a jövedelmet. Beszélik, hogy a meghonosítója itt Te­rényben Cserni Pál volt a burgonyának, ö kísérletezett vele és hogy bevált, most már alig van olyan ember a köz­ségben, aki ne termelné. Amikor felkerestük, kapá­val a vállán éppen a kertbe indult. Mert Cserni Pali bá­csit, úgy ismerik Terényben, hogy iparkodó ember, szeret dolgozni. Amit most a ma­gáénak mondhat, azt mind két keze munkájával szerez­te: a házat, a tágas portát, az állatokat, a 10 hold föl­det. Burgonyát most is ter­mel, csak hát egy-egy esz­tendő nem mindig úgy sike­rül, ahogy elképzeli, ahogy szeretné. Tavaly is csak 900 négyszögölön tudott burgo­nyát termelni, mert különben felborult volna a vetésforgó, amit már megpróbált üggyel- bajjal kialakítani. De két esz­tendeje, akkor igen. Közel 100 mázsát adott el burgo­nyából a földművesszövetke­zetnek, 110 forintért mázsá­ját. Az idén meg már nem számít többre, mint húsz­huszonöt mázsára, amit érté­kesíthet. Több területet hagy­ni a burgonyának nem tu­dott. Megsínylené más fon­tos növény. így dolgozni persze nem le­het eredményesen. Az em­ber mindig érzi, hogy vissza­tartja valami, amikor előre lépne. — Tíz hold földhöz nem gépet, de lovakat sem érde­mes tartanom. Sok takarmány kell annak, még akkor is, amikor nem dolgozik. Van két tehenem, ezekkel dolgoz­gatok. Így azonban csak 8-10 liter tejet tudunk értékesí­teni egy-egy nap. Tudja, hogy azok a tehe­nek mégegyszer ennyi tejet is adnának, s azt is hogy előbb-utóbb abba kell hagy­nia ezt a munkát. De hát mit tehet? Sokat gondolkodott, hogy a termelőszövetkezetben más lenne az élet. Nem egy esté­be nyúló összejövetelen be­szélgettek róla. <5 akkor va­lahogy nem igen szólt. Mert mit is mondhatott volna. Mindenki tudja a faluban, hogy micsoda lehetőségek lennének a termelőszövetke­zetben. Az állatok, meg a burgonya kicsiben kis pénzt* a nagyüzemben már százez­reket jelentene. Ott gép segí­ti^ a munkát és minden lehe­tőséget felhasználnak annak érdekében, hogy eredménye­sebb legyen az esztendő. Itt van a vegyszeres gyomirtás. Cserni Pál nem tudja elvé­gezni, mert ami használ az ő földjén, az a vegyszer meg­öli a növényt a szomszéd parcelláján. Viszont el kell végezni a több mázsa gabo­na érdekében, így hát kéz­zel végzi. Nagyon háladat- lan munka ez így. Csak hát az emberek, azok megértenék-e egymást? Az elnök nemcsak parancsolgat­na-e? — Mert nem mondom én azt, hogy nem érdekel a ter­melőszövetkezet . . . Ezekre a kérdésekre szeretnék vá­laszt kapni . . . — s előhúz a kabátja zsebéből egy piros füzetet, amelyen látni, „ hogy gyakran forgatja, amely nem más, mint a termelőszövetke­zet minta alapszabálya. V-né

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom