Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-16 / 39. szám
6 NÓGRÁDI NIPOJSAS 1959. május 16. A munkásgyerekek egyetemi továbbtanulásáról- MEGJEGYZÉSEK EGY RÉGEBBI CIKKHEZ „1958-ban az egyetemekre es főiskolákra 14 százalékkal kevesebb munkásgyerek jelentkezett, mint az előző években”, őszintén megvallva ez a tény bosszantó. Bosszantó, mert ezzel társadalmi fejlődésünk egyik ..betegségéről” szereztünk tudomást, mely — ha idejében nem orvosolják — a munkás- osztály vezetőszerepél, a vezetés színvonalát csökkenti, vagy legalább is egyhelyben tartja. Vigasztaló azonban, hogy az 1953 utáni helyzettel ellentétben, törekszünk a munkásgyerekek nagyobb számú beiskolázására. Hiszen ezt társadalmunk objektív törvényei egyre inkább követelik és sürgetik. örvendetes tény, hogy kutatjuk iskolapolitikánk „betegségének” diagnózisát. A gyógyításnál azonban a képzettebb orvosok mintájára kutatni kell a „betegség” legapróbb okait, is, mert azok ismeretében közelebb jutunk a teljes felépüléshez. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ifjúságunk már más helyzetben és anyagi körülmények között él mint harminc, húsz, vagy akár, tíz évvel ezelőtt is. Hamarabb megismerkednek az élettel, előbb kerülnek a felnőttek sorába, magabiztosabbak és nem támaszkodnak annyira a szülőkre. Nagyon ritka az a 17—18 éves léány, vagy az a 18—20 éves fiú, akit érzelmei nem köteleznének. Akinél ez nem áll fenn ott a barátság, a szórakozás is — mely életszükséglet a mai fiatalok számára — gyakran beleszólhat a továbbtanulásba. A kirakatok szinte csábítják őket, hiszen egyik legnagyobb örömük az új ruhában van, s ezek megvásárlásához elsősorban pénz kell. Ha valaki tovább tanul sok mindenről le kell mondania. A diákok igényeik kielégítésében így alatta maradnak azoknak, akik — érettségijük után — valamilyen munkakörben elhelyezkedtek. Ez a tény ma már szinte minden fiatalt gondolkodóba ejt, mielőtt tovább tanulna. A munkásgyerekek — akik nem félnek a fizikai munkától — azt mondják, nem érdemes lemondani, hiszen az egyetem befejezése után is kevesebbet keresnének, mint a kezdő szakmunkások. Ők nem azt nézik, hogy milyen munkát végeznek, hanem azt, hogyan biztosíthatják jobban családjuk, szeretteik eltartását. Így jutottak többen olyan elhatározásra, hogy otthagyták az egyetemeket. Ügy gondolták, a diplomát majd megszerzik levelező úton és addig is jól keresnek valahol. Azonban a munka melletti tanulás — melyet a családi gondok is befolyásolnak — nagyon nehéz és legtöbbször az ilyen szándék nem valósul meg. Nem egy fiatalembert ismerek, aki 2—3 egyetemi év után hivatalban helyezkedett el, mert így többet keres — ha sikerül jó helyet kifogni — mint az egyetem befejezése után. Éppen ezért a főiskolákra, egyetemekre való bejutás — különösen azoknak, akik nem perspektivikusan látják a jövőt — egyáltalán nem'' ösztönző. Hiszen egy kezdő mérnök sokszor csak két hónap alatt keresi meg azt, amit egy fiatal, jó szakmunkás általában egy hónap alatt keres. Pedig aki az egyetem padjai közül kikerül, annak van hová tenni a keresetét. S akkorra már — a természet rendje szerint — az új családi otthon megteremtése is esedékes lenne. Ehhez is pénz kell. Ami vidéken legfőképpen hátráltatja a munkásfiatalok beiskolázását az a kultúráíis elmaradottság. Nagyon sok fiatalt a szülők is lebeszélnek a továbbtanulásról. Azt mondják: ne legyen „léhűtő”, hanem becsületes, derék szakmunkás. A szerszámot nem veszi ki senki a kezéből, keresete is meglesz és nem lesz kitéve a „fúrásoknak.” Magam tapasztaltam, hogy sok éleseszű gyereket még középiskolába sem járattak az előbb említett elvből, s azért, mert különösen a falusi szülők féltik gyermekeiket a várostól, s aztán gyermekeiktől is elvárják már abban a korban a család támogatását. Meggyőződésem, hogy sok tehetség sikkad el így, és sikkadna ki tudja meddig, ha nem igyekeznénk hasonló esetek megszüntetésére. Ez társadalmi összefogást követel, a hibák felszámolására — bár a diagnózis már megvan — mégsem lesz könnyű feladat. Néhány gondolatot meg- jegyzek ezzel kapcsolatban. Az egyetemekről, a vidéki és falusi munkások gyermekei hiányzásának legfőbb oka még a falun meglévő maradiság. Ez ellen társadalmunknak a kultúráíis fejlődés meggyorsításával kellene felvenni a harcot. Meg kellene érlelni a legegyszerűbb emberben is azt a gondolatot, hogy a tudás hatalom és nevelő munkával a legeldugottabb helyen is fel kellene kelteni a tudományszomjat. Hiszen a társadalmak közötti békés versengést, a termelékenység emelkedését a tudomány fejlettsége, az általános műveltség nagymértékben befolyásolja. A pedagógusok és tanárok már az általános és a középiskolákban fokozottabban figyelhetnék a munkásgyerekek előmenetelét és ha érdemesnek látják továbbtanulását, magyarázzák meg azt a szülőknek. Általános tapasztalat, hogy az értelmiségi származású gyerekek előnyösebben indulnak a tanulásnak, ez szinte természetes. S valami „bensőséges kapcsolat” révén akadnak tanárok is, akik enyhébben bírálják el az értelmiségi gyerekeket. Ez az ösztöndíjaknál is meglátszik. Reményekre jogosító a társadalmi ösztöndíjak rendszere, a munkásfiatalok jövőjét illetően, ha az helyesen jut érvényre. Az egyetemről kikerült tudományos, vagy műszaki munkakörben elhelyezett fiatalokkal a jövőben sokkal többet és jobban kellene foglalkozni, mint eddig. Nem egyszer tapasztalni lehetett, hogy a fiatal műszakiakról lekicsinylőén vélekedtek náluk alacsonyabb színvonalon lévő emberek. Ez szinte megszokott volt. Ennek elkerülése végett a kezdő emberek munkáját nagyobb megbecsüléssel kellene a jövőben elbírálnunk. Véleményem szerint ezeket kellene betartani éjjel, nappal. Kökényesi Béla Vízszintes: 1. Fővárosunk nagy eseménye a mostani napokban (utolsó előtti kocka két betű), íolyt. vízsz. 63-ban. 13. Bizonyos évszakot él át. 14. Olajfajta. 15. Gyakori igevégződés. 17. Arcránc. 18. Római számmal; 1052-es, 19. Fej, ész (2. kocka kettősbetű), 20. Lyuk - tájszólással. 21. Viszsza: Fizikai kifejezés. 22. Igazi magánhangzói. - 23. Viszsza: gyilkolt. 24. Visszaszövé! 27. Bizonyos növényaroma! 28. Erdei termék is. 29. Foldoz ikerszava (folyt. függ. 26-ban). 30. „Tüköré is van ilyen. - 31. Németországi folyó. 34. Innivaló. 35. Kézimunkázik (folyt. függ. 32.). 36. Fogház (folyt. függ. 33-ban). 37. Örökség. 42. Lendület. 45. Rá hivatkozó. 46. Ilyen a jó óra (folyt, függ. 41). 47. Csillag — németül. 48. Tejtermék. 51. Kocka — latinul. 52. Esőn álló. 53. Mamlasz része. 55. Régi magyar szó. 57. Kevert nép! 58. Menni - angolul. 59. Nyomó. 60. Cérna, háló - németül. 62. DJ. 64. Névelővel: tenger és folyó szélén van. Függőleges: 2. Járunk rajta. 3. Német névelő. 4. Az ipari növény. 5. Bizonyító szó is lehet. 6. ös. 7. Fiú becenév. 8. Gyorsan párolog. 9. Azonos betűk. 10. PVI. 11. Menyasszony ( 1. kocka két betű). 12. Az ifjúság életének idei fontos eseménye (folyt, vízsz. 66-ban). 14/a. Minden évben május 9-e (2. kocka kettősbetű). 16. Kellemetlen. 19. A házi állat. 23. Magasra emel. 25. FBR. 27. Fejei. 38. Ütőn van. 39. Magyarországi folyó. 40. Saláta m- hangzói. 42. Így - latinul. 43. Közvetítőállomás. 44. Névelővel: ez a lelke mindennek. 49. Lel. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. 16 50. Odaütő. 53. Tisztitá. 54. Visz- sza: fém. 55. Valódi. 56. Afrikai nép. 59. Nagyobb edény. 61. NRE. 63. Ve párja. 65. TC. Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget! Beküldendő: Vízsz. 1. (folyt, vízsz. 63.), függ. 12., (folyt, vízsz. 66.), függ. 14/a. sorok megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény május 20-ig. A múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Ki a mezőre ballagok, Hol fű között virág terem, Virágok, szép virágaim, Be kedvesek vagytok nekem! Könyvjutalmat nyertek: Kertész Géza, Mátranovák, Bertók Anna, Maconka és Petre Magdolna, Nagybátony. Készülődés az ünnepi könyvnapokra Ez évben is megrendezik a könyvnapokat, melyek május 30-tól június 7-ig lesznek. Az Állami Könyvesboltban a könyvnapra már folynak az előkészületek. Mintegy nyolcvan újdonsággal szeretnék meglepni a közönséget. Ezek A VII. VIT programjából Az eddigi VIT-eken és most Bécsben is gazdag program várja a részvevőket, sok kulturális és sporteseménnyel. A megnyitó ünnepség a bécsi stadionban lesz július 26-án. A megnyitó ünnepséget a résztvevők nagy felvonulása vezeti be egész Bécsen át. A VIT alatt lány-ünnepséget tartanak bállal, divatbemutatókkal, tanácskozásokkal és találkozásokkal együtt. A programban természetesen szerepelnek hangversenyek, filmelőadások, nemzeti és nemeztközi kulturális előadások színházban és szabadtéri színpadokon. A sport- találkozók keretében futbal, box, könnyű atlétika, jéghoki, kerékpározás, úszás, volleyball, kosárlabda, kézilabda, birkózás, asztali tenisz és sakkbajnokságokat tartanak majd. A VIT minden résztvevője megszerezheti majd a VIT sportjelvényt. Egy nagy bécsi téren szabadtéri ünnepséget tervez a VIT előkészítő bizottsága, Szándékos emberölés bűntettéért Ítélték el Godó István ságujfalui lakost A megyei bíróság az elmúlt napokban tárgyalta Godó István 63 éves ságújfalui nyugdíjas bányász bűnügyét. Godó István 1959. március 8-án fejszével verte agyon vejét, Sirkó Kálmánt, aki az ütések következtében meghalt. A bírósági tárgyaláson egy család tragikus élete rajzolódott ki. Tisztázta a bíróság: Sirkó Kálmán kezdettől fogva rosszul élt családjával. Állandóan verte feleségét, s menyecske lányát. Orvosi vélemény szerint is Sirkó ideges ember volt, idegességét pedig fokozta túlzott, az egészségre már ártalmas italozása. Illuminált állapotban egy esetben már anyósát is megverte, amiért a szé- csényi járásbíróság annak idején 400.— forint pénzbüntetéssel sújtotta. 1959. március 8-án reggel Sirkó először a kocsmát látogatta meg. Hazatérve késsel zavarta ki feleségét a lakásból, majd ismét a kocsmába tért vissza, ahol sokkal többet ivott a kelleténél. Délután 1 óra volt, amikor visszatért lakásába. Az ebéd nem tetszett neki — újra kötekedett feleségével, később fojtogatta is az asszonyt, sőt azzal fenyegetőzött, hogy ,,... ma még az egész családot kigyilkolom...” A felesége apjához menekült a lakásból, Sirkó útja pedig ismét a kocsmába vezetett. Godó István látta az asszonyon a verés nyomát, — de egyelőre napirendre tért a már megszokott esemény felett. Este volt már. Sirkó Godóék felé vette az útját, ahol kiabálásba kezdett. Godó István azzal ment ki az udvarra, hogy ......hát ide nem j össz be. Vagy én döglök meg, vagy te“, s Godó István fejszét fogott. Többszöri felszólítás ellenére sem hagyta el Sirkó Godóék házatáját. A kapunál egyik kezével az ajtót lökte Godó Istvánra, másikkal pedig utána kapott. S bekövetkezett a tragikus, halálos szerencsétlenség. Godó István felemelte a fejszét, s 12 ütéssel — hetet a balta élével, ötöt a balta fokával — agyonütötte vejét, Sirkó Kálmánt. Sirkót azonnal kórházba szállították — de az orvosi beavatkozás már hiábavaló volt. Godó István pedig önként jelentkezett a karancs- sngi rendőrségen. A tényállás megállapítása után a megyei bíróság szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Godó Istvánt, s ezért 6 évi börtönbüntetéssel és 8 évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltással sújtotta. amely ünnepség a békét, a népek barátságát, a leszerelést és az atomfegyverek betiltását fogja hirdetni. A gyarmati és függő helyzetben levő országok ifjaival való barátságnak is szentel a műsor egy estét. A különböző szakmai találkozók alkalmat nyújtanak majd arra, hogy a fiúk és lányok megbeszélhessék sajátos problémáikat. A vallásos fiatalok részére külön találkozókat rendeznek a VIT ideje alatt. Nyári virágünnepélyt virágkorzóval és világkamevállal egybekötve rendeznek majd a VIT-en résztvevő fiatalok. A záróünnepséget augusztus 4-én tartják meg Bécs valamelyik nagy terén. Több mint ezer politikai, sport, ifjúsági és diákszervezet támogatja a VII. VIT-et. A közélet, a kultúra és a sportvilág sok ismert személyisége bejelentette, hogy részt vesz a VII. VIT-en. A kulturális versenyek zsűrijének tagjai például Cesare Za- vattini, az ismert olasz filmrendező, Dimitrij Sosztako- vics szovjet zeneszerző és Emile Bosquet, Belgiumból. Az Erzsébet belga királynő által kiírt zenei verseny zsűrijének elnöke Paul Robeson. Paul Robeson már üzenetet is küldött a világ ifjúságának abból az alkalomból, hogy ő is részt vesz az idei VIT kulturális seregszemléjén. A következőket mondotta: „Szívélyes üdvözletem küldöm a világ ifjúságának és a VIT- nek. Teljes sikert kivánok nektek. Ezekben az években úgy éreztem, én is részt veszek munkátokban és szívemből gratulálok azokhoz az eredményekhez, amelyeket a békéért és barátságért folytatott harcok során elértetek. Veletek leszek a VIT-en és boldog vagyok, hogy segíthetek nektek, hogy szolgálatotokra lehetek minden módon, ahogyan csak tudok.“ Apróhirdetés Borbélysegédet, valamint vízberakásban nagy gyakorlattal rendelkező fodrásznőt felveszek. Gol- denits, Somsálybányatelep, Űzd mellett. (84) Megvételre keresek Salgótarjánban kertes családi házat. Ajánlatokat postahivatal, Zabar. Post- restante. (82) Fiamért sem anyagi, sem erkölcsi felelősséget nem vállalok. Számyasi Gyula Zagyvapálfalva A fentiekért sem a Szerkesztőség, sem a Kiadóhivatal felelősséget nem vállal. (86) Kedves vásárlónk! A könnyűipar által a Búd apesti Ipari Vásáron bemutatott legújabb ipari és ruházati cikkeket a Vásár tartama alatt a DIVATCSARNOK, árusítja. Ebből az alkalomból is érdemes felkeresni áruházunkat, ahol az új cikke ken kívül hazai és import árukból a legnagyobb vá lasztékot találja. Divatcsarnok (volt Párizsi Aruház) VI. Népköztársaság útja 39 ház hozszáUítás. Postai utánElőzékeny vételes szállítás. A vásár területéről a 70-ES TROLIVAL A 7. MEGÁLLÓ (64‘, között az újdonságok között lesz — mint azt a könyvesbolt vezetője mondja — Leo Tolsztoj: Feltámadás, Katona József: Bánk bán, és egyéb más olyan művek, amelyek nagyon keresettek. A szak- könyvek is helyet kapnak a könyvnapon. Többek között olyan munkák, mint Árkai; Sajátház építés, Makari: őszibarack. Az ifjúsági könyvek- bői Borbély: Kincskeresők, Schott: Robin Hood című kedvelt könyvek is kaphatók lesznek. Az ünnepi könyvnapra neves írókat várnak Salgótarjánba, és Balassagyarmatra is. „Becsüld meg az öregeket" gondolattal ünnepi hét kezdődött megyénkben, a megyei Vöröskereszt szervezésében. Ezen az ünnepi héten a megbecsülés legkülönbözőbb formái öltenek testet, amikor a fiatalok falvakban és városokban, üzemekben és hivatalokban köszöntik idős munkatársaikat. Az ünnepi hét kezdetét vette, s eddig is szép eredményekkel járt. Karancsberény- ben például a fiatalok azt vállalták, hogy kimeszelik az idős, magukkal már tehetetlenek lakását. Ezt a munkát megkezdték, s rövidesen be is fejezik. Ludányhalásziban a Szociális Otthonban rendeztek a fiatalok kis ünnepséget, ahol a bentlakó időseket köszöntötték. Salgótarjánban, a Tűzhelygyárban virágcsokrokkal köszöntötték idős dolgozótársaikat, míg az acélárugyárban a virág mellett anyagi támogatásban is részesítették az öregeket. A „Becsüld meg az öregeket“ mozgalom keretében megyénk minden községében megemlékeznek az idős dolgozókról. B. M. Nógrádmegyei Építőipari Vállalat 1016 sz. munkahely szövegű bélyegző elveszett A bélyegzőt érvénytelennek nyilvánítjuk. É. M. Nógrádmegyei Áll. Építőipari Vállalat Salgótarján. (79)
