Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-16 / 39. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. május 16.. Beszélgetés Seidner Mihállyal. A RIMÓCI SZÜLETÉSŰ VILÁGHÍRŰ KOSSUTH-DÍJAS TUDÓSSAL ► imócon egyetlen hiva- a Tavaly novemberben szőke, mosolygós fiatalember kopog­CD imócon egyetlen híva- a Budapest-Hatvan között - Az a rettentő dulakodás kórház™inazaltdi^irodáidnak, talos feljegyzés sincs közlekedő modem kandók is a dollárért, ami ott megy, az ajtaján Vermes érzelmekkel róla. Pedig ugyancsak átfor- a Seidner-féle eljárással mű- nem tetszett nekem! Nem várakozásiul teli izaaTommaí gattuk a tanács iratait. De a ködnek. tudtam volna ott megszokni' Ü- i9alommal legöregebb rimóci „gyerek- Nevéhez fűződik ezenkívül Jelenleg négy újabb szaba- találgatta milyen is°lesz “sal*- ben”, a 83 eves Mocsany Ja- a Tiszaluc-Keszmétenyi vízi- dalma van a Találmányi Hi- gótarjánban a munka az nos háesiban él a regi-regi vatalban. Leningrádból most Emberik az élet nos bácsiban emlék — Hát hogyne ismerném Seidner Mihályt. Miskát... Együtt gyerekeskedtünk. Egy esztendővel volt öregebb ná­lam. Hát él még? Ej, de sze­retném őt látni!.. . A munkássága és találmá­nyai után világszerte ismert dr. Seidner Mihály akkor még nem volt tudós. Miska volt. Seidner Miska. 76—78 évvel ezelőtt Seidner Miska a Mócsány gyerekkel együtt pásztázta a rimóci ut­cát. Mezítláb. Egy „idomta- lan” karikát hajtottak ma­guk előtt. Pajkos útjukat sűrű porfelhő jelezte. Ami­kor azután Miska megkezdte az iskolát, mindig a kezében látták a könyvet. Még az ut­cán is. 1894-ben Eötvös Lóránd. a világhírű tudós gratulált tizeddel ezelőtt Kárpát-Uk Seidner Miskának, aki a kö- rajna villamosítási tervét is. zépiskolások országos fizika- Élete során mérnökösködött matematikai versenyének Németországban, Ameriká- győztese lett. A kézfogás mel­lé még jutalomképpen 100 kapott egy levelet. Az Elek- troszila-gyár érdeklődik az egyik találmánya iránt. Egy másik levél meg a Novoszi- birszki Turbógenerátor-gyár főmérnökétől származik. Azt írja, hogy hamarosan felhasz­nálásra kerül náluk. dr. Seid­ner elgondolása, minthogy nagyteljesítményű folyadék- hűtéses turbógenerátor kidol­gozásával foglalkoznak. az Azóta egy fél év telt el, s Szegvári György doktor már úgy érzi, nagyon meg­szerette környezetét, az em­bereket. De ne vágjunk az események elé. — A fogadtatás, családias hangulat, a számomra beren­dezett kis szoba, amelyen látszott a törődés, a gond, örök emlékeim közé került. Szívesen hallgatnám akár A kezdeti furcsaságokon, gon- f^ napokon keresztül is dokon átzökkentett a munka, egy ilyen tapasztalatokban s ma már... — sóhajt, s ci- megőszült ember világraszóló oarettára gyújt. terveit. De ő oda tér vissza, Nem a lemondás sóhaja ahonnan a beszélgetést el- volt ez, inkább a révbe ju- kezdtük. tott emberé, aki megtalálta — Aztán ha Rimócon jár. a helyét. Nagyot szív a adja át üdvözletemet Mócsány „nyugtató” cigarettából, s erőmű tervezése, de Seidner Jánosnak, meg az idősebbek- halkan meséli emlékeit. Mihály készítette három év- nek> akik emlékeznek Dr. Szegvári György betegellenőrzés közben. meg az emberek nyelvére, az emberek szeretetére. Az egye­tem ehhez kevés. , , .... . . , ral?’ Már nem úgy jöttem ide, doktort, lelkiismeretes mun­akikkel együtt cimboraskod- mint holmi zöldfülű, minden kájáért, közvetlenségéért. Bár tam Sokfele nagyon sokfelé gyakorlati ismeret nélkül. Az 0iyan munkája van, amely vezet az elet útja. Aztán egyetemi evek alatt sokat sokszor jár fájdalommal, aranykoronát is kapott. Az első ilyen nagy siker óta hatvanöt esztendő telt el. Miskából Mihály lett, a mű­szaki tudományok doktora, bajuszt növesztett, és a baj­sza csakúgy, mint a haja: de­res már. Az eltelt hosszú, dolgos évtizedek redőt von­tak az egykori pirospozsgás rimóci legény arcára. Elöre­gedett ujjaival ott dobol most a Budapest Pasaréti út 90-es számú ház egyik szerény be­rendezésű hűvös szobájában. — Meséljen valamit Rimóc- ról — mondja várakozó, mo­solygós tekintettel. Kiejtésén érződik az eredeti nógrádi dialektus. — Mikor járt Rimócon? Melyik részében? . .. Kikkel beszélt az idősebbek közül? — Meséljen már valamit — sürget, .mint egy nagy gye­rek. aki megköti magát és mese nélkül nem akar el­aludni. Tekintete a dolgozóasztalán heverő műszaki rajzokon jár, kezével a logarléccel játsza­dozik. de révedező tekintetén látszik, hogv lélekben a Nóg- rád dombjaival körülvett po­ros utcáiú Rimócon jár. — Miért kapta a Kossuth- díiat? — kérdem, miközben belelapozok a munkaasztala sarkán lévő könyvbe. S ben­ne találom a kérdésem egyik feleltét is. A Nagy magyar Feltalálók című könyv a többi között ezt jegyezte fel róla: „Seidner Mihály 1875. Gépész- mérnöki^munkássága az elek­trotechnika hőskorában nem­zetközileg is jól ismert volt. Az energiagazdálkodásra vo­natkozó tanulmányai után, amelyek a legjelentősebb kül­földi szaklapokban jelentek meg, 1930-ban jelentette meg a berlini Julius Sáringer ki­adásában ,.Enernianazdálko- dás” című könyvét, a világ első olvan tanulmányát, amely a hő és hidraulikus energiá­ban New-York, majd Indiána teszi: — Rimóc persze mind­államban. Ezekről röviden egyiknél közelebb van. ennyit mond: Orosz Béla egy kicsit restelkedve hozzá- gyakoroltam különböző kór­házakban, s ennek a munká- kíséri. nak nyét. most Ez érzem nagy elő- a munka tanított Dancsák Kál­mán dróthúzó munkás sietve próbált egy új ruhát a salgó­tarjáni Állami Áruházban. Viseltes, kopott kabátját az egyik székre tette és az új ruha árát fél­tőén szorongatta kezében. Meg kellett próbálnia a nadrágot is és így a pénzt beletette az új kabát zsebébe. — Nem jó — szólt lehangoltan —, de nincs is több időm, majd bejövök legkö­zelebb — mondta és már sietett is a dél­utáni műszakba. Összeszorult a szíve, mikor észrevette, hogy nincs meg a pénz. Másnap idege­sen kereste fel az áruházat, de az ezernyi ruha közül ugyan melyikbe bújt el az a hamis 800 forint? Fáradtan kereste meg az áruház igaz­gatóját, aki igyekezett megnyugtatni. Felírta címét és megígérte, amint meg­találják, azonnal értesítik. — Mit tegyek? — tette fel a kérdést önmagának. Tanácstalanul és mint az alvajáró, tárta szét a karját. — Megtalálják? Lesz olyan becsületes ember, aki visszaadja majd? A dróthúzó gépek zajából állandóan ez csenget: ... lesz-e... meglesz-e ... ? JEGYZETEK Hz áruházi postás Néhány na­pig otthon sem mondta meg, halogatta a vá­sárlást az ott­honiak előtt. Később csak megtudták. Két hét is eltelt már — és így mondják —: keresztet ve­tett rá. — Eb, aki bánja — mondotta fanyar mosollyal (bánta ő szegény, de mit tehe­tett?). Egyszer csak két-három hét múlva kapott egy levelet: „Jöjjön be, átvenni a pénzt.” Nem akart hinni a szemének. Az áruházban elmesélték neki, hogy egy napja ott járt egy postás, aki felpróbálta a keresett ruhát és mikor a zsebébe nyúlt, meglelte az elkalandozott pénzt. Ámulva vette elő, (hej, ha így árusítaná az áruház az öltönyöket), s azonnal az egyik eladó felé nyújtotta. Az eladók megkönnyebbülten sóhajtot­tak fel, hiszen az eltelt két-három hét alatt megfeszített figyelemmel kísérték minden öltöny sorsát, s végre meglett a pénz. Szinte diadalmenetben vitték az igazgatói irodába. Mire keresni kezdték a véletlen megtalálót, az már eltávozott. Mint a jó postás, aki még akkor is kéz­besít, mikor a címzett ismeretlen. Pádár András Van még egy nagyon szíve­sen vállalt „munkája”, amit ő nem is nevez munkának. A betegek dicsérik Szegvári Az Egészségügyi Szakszerve­zet Területi Bizottságán fog­lalkozik a ségélyezési és üdül­tetési ügyekkel. Nézem ezt a mosolygós fia­talembert, aki embereket ment meg, figyelem erős ke­zét, amellyelb az életet mentő kést vezeti.., — Vajon hogyan él munká­ján túl... ? — Őszinte leszek. Alig van magánéletem. Nem panasz­képpen mondom ezt, hiszen mégis szeretet, megbecsülés Szegvári doktor sebész akar lenni, a szó szoros ér­telmében — „szomjasa#’ ér­deklődik a modern sebészet iránt, s mint hivatását sze­rető orvos, az embereken akar segíteni. Lelkesen beszél arról az emberek vagyunk, megértjük emberi, kollégái közösségről, egymást, s főképpen akkor, amelybe került. A gyakorlati mikor életről van szó — gyógyító munka mellett időn- mondja. ként sebészeti folyóiratok alapján rendeznek elméleti vitákat; havonként politikai előadásokat, hallgatnak, ö is igyekszik emellett minél több szakkönyvet is olvasni. — Olvasni. mosolyogva. — Nincsenek nagy igényei, egyelőre tervez, építgeti a jövőt. Szabad idejében rádió­jával szórakozik. Nagyon sze­reti a zenét, ebben oldódik fel a fárasztó munka után. — mondja Mint minden fiatal, ő is ter- Ezt nehéz nézi a családalapítást. Kimon­megoldani, mert kevés a sza- datlan is ott van az ajkán bad idő. egy' bűvös szó, amelytől az Mindenki mondhatja ezt, eljövendő családi élet függ: hogy kevés a szabad idő,. s 'a íakas. talán sok esetben ez igazo- A családi otthon melege lódna is. A reggeli betegellen- hiányzik a. fiataloknak, hiány­őrzéstől az estiig sok-sok ten- zik a feleség gondos keze, nivalója *van ennek a fiatal nyugtató tekintete. Ez hozzá- orvosnak. Munkaidejének te- tartozik az élethez. Er/e vá- kintélyes részét a műtétek ovik, hiszen pesti. töltik ki. Többször ügyeletes, hetenként ő is — ezt válto­gatják — s ez csak növeli az elfoglaltságot, a felelősséget. Az ápolónőképző iskolán is tanít, s erre is kell készülni. Szegvári doktor megszeret­te a várost, az embereket, s mindannyiunkon múlik, hogy ez a szeretet egyre mélyebb legyen. P. A. rf)i('Sö napúkra Emié kezünk A Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezetének megalakulása Balassagyarmaton sabb kommunisták a helyi forradalmi erők, valamint a központi állami és pártszer­vek támogatásával olyan nagy befolyásra és hatalom­ra tesznek szert, hogy ők tel­jesen kiszorulnak, vagy erő­lították fel. A jelentkezéshez egy ívet adtak, amelyet a je­lentkezőknek egyszerűen csak alá kellett írni. Már. ekkor több száz jelentkező akadt. A későbbiek során is — bár a felvételt most már sen visszaszorulnak a ha- ajánlástól és a taggyűlés ha­cA tanácshatalom kikiál­tásának híre még már- cuis 21-én eljutott hozzánk. Hivatalosan azonban csak 22-én délelőtt 10 órakor szerzett róla tudomást a vá­ros, illetve a megye népe. A következő napokban nagy események tanúi voltak a balassagyarmatiak. Március Voltak ugyan Szovjet-Orosz- meg aggódott a proletárfor- országból hazatért hadifog- radalom sorsáért... A prole- lyok, akik többé-kevésbé meg- tárdiktatúra egész időszaká- ismerkedtek a Nagy Októ- ban végigvonulnak a meg- beri Szocialista Forradalom megújuló kísérletek a kom- eszméivel, a forradalom gya- munista párt újjászervezé- korlati lefolyásával, a szov- sére. jet hatalom intézkedéseivel /J7o.s, nálunk is kiütköz­és eredményeivel, de az ön- 'PL tek az ellentétek, mi­álló kommunista párt meg- helyt az egyesülés kérdése talom birtoklása terén. Külö­nösen a hiú és nagyravágyó, de jó megjelenésű és jó szó­noki képességű elnökük, dr. Somló ragaszkodott a ha­tározatától tették függővé, mint a jelenlegi pártfelvéte­lek alkalmával — egyre na­gyobb tömeg kérte felvéte­lét. így a párt létszáma rö­gazdálkodást tudomÁnyns 23-án, vasárnap került sor a alakításának gondolatáig ed- napirendre került. A szociál­rendszerbe foglalva táraxjal- ja.” Emellett persze a rimóci születésű tudósnak van egy világraszóló találmánya: az elektromosgépek folyadékkal való hűtése. Negyven eszten­deje dolgozta ki ezt a talál­mányt. Nagy külföldi cégek vezetői és szakemberei jár­tak hozzá a találmányáért. Elsőnek a belgák és franciák akarták alkalmazni. Az elek­tromos gépek folyadékkal való hűtésére azonban akkor még nem került sor. A talál­mány maid egv emberöltő­proletárdiktatúra hivatalos dig ők sem jutottak el. Ilyen szerveinek megválasztására, volt a legismertebbek közül Ezen a tavaszi vasárnapon Murár Lajos elvtárs. alakult meg a Magyarországi Szocialista Párt helyi szer­vezete és a megyei direktó­rium is. A pártalakulás elég heves politikai csatározások közben zajlott le, a volt szociálde­mokrata párt tagjai és az ak­kor még szervezeten kívül élő kommunisták között. még alacsonyabb színvonalon mozgott Országos viszonylat­ban, bár több község agrár- Nálunk a munkásmozgalom poletariátusának egy része a diktatúra kikiáltása előtt a fővárosban dolgozott és nem volt annyira differen- rendelkezett munkásmozgalmi demokraták és a kommunis­ták közötti viszony kedvezőt­len, azt lehet mondani ellen­séges volt. Ennek oka abban rejlik, hogy a szociáldemok­rata pártba a vagyonosabb réteg is belép és ez ellen­szenvet váltott ki a szegé­nyebb munkáselemek részé- A vidék munkásmozgalma r°í. Városunk szervezet nél­kül élő kommunistái önálló pártot akartak alakítani két nappal azután, hogy orszá­gos szinten egyesült a két párt. A kommunisták alakuló talomban való részesedéshez, vid időn belül meghaladta az Somló civilben ügyvéd volt. ezret. A becsületes,, meg- A politikai életbe a szociál- győződéses, vagy legalábbis demokrata párton keresztül szimpatizáns elemek mellett; kapcsolódott be, és 1918 ok- karrierista előnyöket hajhá- tóbere után ő lett a Nemzeti szó elemek is egyre nagyobb Tanács elnöke. A proletár- számban jelentkeztek, diktatúrának nem volt híve, Többek között azért igye- csupán a hatalomhoz ragasz- keztek minél többen bejutni, A szociáldemokrata pár­ton belül nem tudunk hatá­rozottan elkülönült jobb- és baloldalról, nem tudunk for­radalmi szocialisták létezésé­ről sem. kodott. A szociáldemokraták a na­gyobb hatás kedvéért székhe­lyükről zászlók alatt vonul­tak a megyehó,zá,ra. Somló szót kért az alakuló gyűlé­sen. Kifejtette, hogy az ön­álló pártalakulás időszerűt­len, elkésett dolog lenne. Utána pártja nevében fel­ajánlotta az egyesülést, ami végül is létrejött, és a Ma­gyarországi Szocialista Párt helyi szervezetének megala­kulásához vezetett. A párt mert az a hiedelem terjedt el, hogy élelmiszerjegyet csak a párttagok kapnak. Mindez a proletárdiktatúra és a munkásság szerepének téves értelmezéséből fakadt. A „Nógrád Vármegye” című újság április 2-i száma is hírt ad egy ebből fakadó sajná­latos esetről. Egy özvegyasz- szonyt a hentesüzletben nem szolgáltak ki azért, mert nem volt munkás. Különösen a forradalmi és nem forradal­mi értelmiséget érték ha­elnökévé a jó szónoki képes- sonló kellemetlenségek. Per­birtokos------ ------- - ------- emit, mint a fővárosban, vagy tapasztalatokkal is. Varosunk gyűlését március 23-ra, va- séggel megáidott Kiss Gyu!a sze a nagyobbrészt v ei. negyven évvel megelőzte jelentősebb ipari központok- es kornyéke azonban mégis sarnap délelőttre hirdették nyomdászt, titkárává For- és dzsentri értelmiség sok- a korát. A nagvteljesítménvű oan, ami az igazi verbell elmaradott agrárvidék volt, s meg plakátokon, a megyehá- qách Józsefet _ aki ugyan- szór szolgáltatott okot a bi­csak jo szónok es nyomdász zalmo.tlansagra. Találkozunk volt —, pénztárosává pedig tehát a baloldali szektánsság gépek kora most kezdődik. Most iött el az ideje a gépek folyadékkal való hűtésének. Négv-öt esztendeje kezdett proletariátus hiányával ma- általános gazdasági színvona- za nagytermében. A gyűlésen gyarázható. A bizonyos fo- Iának és társadalmi összeté- Murár Lajos elnökölt, az élő­kig kispolgári beállítottságú telének alacsony eszmei szín- adó id. Torma Károly volt. ______________ munkások és a kispolgárok, vonal, az osztályöntudatnak Több százan gyűltek össze, e lterjedni,• s ma már az öt néhány értelmiségivel együtt, alacsony foka felelt meg. Ez és a gyűlés nagy hatásúnak világrész legmodernebb gvá- részben az utóbbiak vezeté- azonban távolról sem jelenti mutatkozott. rai mind a Seidner-féle talál- séyel, a szociáldemokrata az osztályharcos szellem, a a szociáldemokraták dr. mány segítségével működnek, pártban ^egyesültek. A szó- szociáldemokraták és kom- Somló József, a párt elnöke, Révész Gábor szabót válasz- jeleivel is. Éppen ez a bal- tották. A párt bizottságának oldali szektáns politika veze- — akkori terminológiájával él- tett a párt további felhíguld- ve: választmányának — tag- sához, jobboldali elemekkel ja lett dr. Somló József, Mu- való feltöltődéséhez, mert — rár Lajos ács, Motyovszky hogy támogatást' találjon — Kandó' Kálmán is Seidner ciáldemokrata párt mérsékelt, munisták között elvi harc tel- névész Gábor és Forgách Jó- Pál nyomdász ’ és GyZgyfy «IWfeMTtoí Mihályhoz fordult segítségért. Tőle vette meg az eljárást a Kandó-féle villamosmozdo­nyok fázisváltóinak hűtésére. A Budapest—Hegyeshalom és de rendszeres szervezeti éle tét élt. Kommunisták létezéséről a város közvéleménye nem tu­dott egészen március 23-ig. jes hiányát túra alatt. a proletárdikta- zsej vezetésével feltétlenül meg akarták akadályozni a Nálunk is az a helyzet ala- kommunisták önálló, tőlük kult ki, amely országos vi- független pártalakítását. At- szonylatban, a forradalmi tö- tói féltek, hogy a radikáli­Sándor adóhivatali tisztviselő is. /Lz alakuló gyűlés végén a megjelent közönséget a pártba való belépésre szó­kérte felvételét. f-Jlz új párt székháza a (SC mai pártbizottság épü­lete. az akkori úrikaszinó lett, GULYA PÁL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom