Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-13 / 38. szám

4 nógrádi NEPÜJSAG 1959. május 13. Ta raszi tárlat E7 ;»zt a nevet kapta a most, Salgótarjánban meg­nyílt megyei képzőművészeti kiállítás. Minden túlzás nél­kül kimondhatjuk: a Nógrád megyei festőművészek meg­adják azt a mély tiszteletet a Magyar Tanácsköztársaság emlékének, amely egész dol­gozó népünkben kifejezésre jut a Tanácsköztársaság iránt. összességében megdöbben tőén igaz ez a kiállítás. A negyven éves távlatból tekint­ve szinte visszakényszeríti az embert a forradalom napjai­ba. Érződik az a lüktetés, amely akkor az emberek millióinak szívét dobogtatta Végig vonul a kiállításon miként tornyosul a forrada­lom vihara, radagja az em­bereket az utcára, viszi őket a nép hatalmának kivívásá­ért, a fegyveres felkelésbe. Valahogyan ezt a levegőt árasztja magából ez a kiállí­tás. Az akkori történelem dicső napjai elevenednek meg vásznakon, a festők ecsetjei nyomán. Ez a szemlélő szá­mára külön meglepetése a ki­állításnak. Egyúttal kimagas­ló érdeme. A kiállítás témája a Tanácsköztársaság harcai­ból fakadt, de minden moz­zanata sajátságosán megyei. S ez nem csupán az ese­mények környezetéből csen­dül ki hamisítatlanul, hanem benne érződik a képeken szereplő emberek mozdulatai­ban. Szinte élnek a szén­medence négyén évvel ezelőt­ti bányászai, vasasai. Ismerős­ként állnak a képen. Moz­gásukban érthetővé lesz az a ragaszkodás, amely a nóg­rádi bányászokban, vasasok­ban mindig élt a dolgozók rendjének megteremtéséért. a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére Annak ellenére, hogy saját­ságosán megyei ez a kiállí­tás, nem szakad el az egész országot feszítő forradalom­tól. Nógrád megyeiek az események, de az egész ma­gyar nép küzdelmét látjuk a képeken. Mélyen politikai tartalmat ad ez a kiállítás­nak, s mintegy bizonyítékát festőművészeink érettségének, állásfoglalásának, népünk küzdelméhez való tartozásá­nak. Amikor összhatásában vizs­gáljuk az idei, Tanácsköztár­saság emlékezetére állított tavaszi tárlatot, nem szabad szó nélkül hagyni, hogy bár uralkodók a 19-es esemé- nyék, de helyet kapott mai J életünk egyes mozzanata is. I Azért volt jó erre a megöl- ♦ dásra való törekvés, hogy j elénk' tárul — ha csupán ös- J vényszerűen is — hogy a* küzdelmet végsősoron a győ- í ban. A művész egyébként Salgótarjánt mondja szülő városának. Közel nyolc évi távoliét után most tért visz- sza a főiskoláról. Nagy ígéret ként mutatkozott be. Egy egé­szen újszerűségre valló tö­rekvést mutat „1919” című képe. Az első látásra az előttünk eddig csak klasszi­kusoknál látott komor szín- választás meghökkenti az em­bert. De gondolkodásra kény szerit. Az említett képnél erre szükség is van. Egy ösz- szezsúfolt tömeget lát az em­ber. Megdöbbent, várakozás­tól telített tömeget. így 1919- et ábrázolni még nem láttuk. Ha arra gondolunk, hogy fegyverbe kiáltás, a zászló magasan lengetése volt 1919 eddigi ábrázolása, akkor itt keresni kell, mit akar mon­dani a művész. De megtalál­ható mondanivalója. Ez a tömeg az, amely lángra lob­ban a forradalom füzétől. Hiányolhatnánk, hogy egyes arcok sematikusak. De, hogy a sematizmustól nem kell fél teni a művészt, azt a kiállí­tás egyik legmegrázóbb, de szerényen meghúzódó képe mutatja. Ez a kép a „Kivég­zés”. Kicsi a kép, de nagy az ereje és igazolja, nem a méretek fejezik ki az értéket 'Termékeny ezen a tár- laton Radics István, ez az egyébként nagyon sze­rény, de örökkémozgó iskolai rajztanár. Kiállított munkái azt mutatják: higgadtan, de magabiztosan halad a művé­szete teljes kivirágzása felé. Ezen a kiállításon inkább rajzművészetét érvényesíti, mint festői tehetségét. T;1919 május 1.“ Ez a címe egyik temperájának, amely deko- rativitásában is emeli a tár­latot. Nagyon szépen mutatna újonnan épült házaink vala­melyikének belső térkiképzé­sében. Kiemelkedik anrtak ellenére, hogy nagyon sze­rény a „Veterán” című tus­rajza. Pihen a forradalom katonája. Békésen, meg­nyugodva. Ebből a rajzból szinte árad a meggyőző erő. Farkas András Balassa­gyarmaton élő festőművé­szünk két képpel szerepel a tárlaton. „Horthyék rendje” és „A proletár haza védel­mében”. Művészünk neveze­tes arról, hogy igen jó kom­pozicionális készsége van. Ezt egyébként igazolja mind­két munkája. Ütján az ál­landó fejlődés szemlélhető. Annál is inkább szerencsé­sebb ez, mivel nagy festői tudását sikerült egyensúlyba hozni a témaválasztással. Kár azonban, hogy a nagy vir­tuozitással és nagy élmény­erőt megjelenítő matrózfej féket kap a figura többi ré­szének kissé sematikus és színszegény megoldásában. Szinte gyöngyszeme a kiállí­tásnak úgy festőiségében, mint mondanivalójában a „Horthyék rendje” című al­kotása. Králik Andornak a „Géppuskások” című akva- rellje sikerült a legjobban. ’C’gy új tehetségről szó- lünk. Németh Mártá­ról. Mindössze 12 éves. Az „Űttörő leány” című portré­ja (olaj), „Csendélet” (pasz­tell) ámulatba ejti az embert. Szinte vetélkedik apjával, Németh Sándorral, aki a tár­laton most egy téli tájjal sze­repel. A kiállítás két legterméke­nyebb művésze — legalábbis a tárlaton — Iványi Ödön és Czinke Ferenc. Mindketten jó ismerősök már. ök nyúl­tak legmélyebben a Tanács- köztársaság témájába. Iványi Ödönnek „Megvédjük a Ta­nácsköztársaságot” című mun­kája méreteivel szinte uralja a kiállítást. Nagy lendületet, az emberekben lévő győzni- akarást mutatja a kép. Kár azonban, hogy erősebben ér­ződik rajta a tájkép jelleg, mint az eredeti mondanivaló. Jobban remekel Iványi „Kun Béla” portréjával. Nagy gon­dolkodót ábrázol ezzel a ké­pével, s egész a leikébe mu­tat Kun Bélának, bebizonyít­va, hogy megyénk egyik ki­váló portrait festőjével dicse­kedhetünk. Mint említettük, gazdagon indult Iványi a ki­állításra és képei mindahány igazolják tehetségét. Czinke Ferenc: „Salgótar­ján, 1919.” című képe az, amely nagyon értékes darab­ja a kiállításnak. Már az üde, változatos színek is fel­keltik a figyelmet. Bár ezek külsőségek, de Czinkének nagy erényei. A kép eszmei mondanivalója gazdag. Az 1919 Salgótarjánja elevene­dik meg, magába sűrítve az akkori forradalomtól lüktető életet. Ott van a képen az annyira gyűlölt háború, szin­te minden nyomasztó borzal­mával. A forradalomtól meg­rettent burzsoázia, a még fel nem eszmélt ember is. És mint központ, a forradalom győzelméért rettenthetetlen erővel menetelő nép. Nagyon gondosan választott téma. Árad belőle az erős atmosz­féra. Gondos munka. Sajátsá­gos hangulatot kelt a 40 év­vel ezelőtti város képe. A hirdetőoszlopon sokatsej te­tőén elhelyezett „Fegyverbe!’ plakát jólismert figurája. Csak növelte volna a mű gazdagságát, ha a kompozí­ció központi magva, mozgá­sában erőteljesebb megfogal­mazást nyer. Meg kell azon­ban mondani, hogy a mű azon része, ahol az ember- ábrázolásnak kell teret nyer­ni, igen szerencsésen lett megoldva. Hogy ebben otthon van a művész, ezt bizonyítja a „Nem felejtünk” című ké­pe is. Nagyon megrázó ez a kép és mélyen meggyőző. Méltán lépett a kiállított da­rabok legértékesebbjei közé. Ha pedig még sikerül a kép­ből szinte kiugró fekete színt csak egy leheletnyit tompíta­ni, országos díjazásra is igényt tarhatna. Czinke Fe­renc ecsetje alól került ki a tárlat egyik legszebb alko­tása, az „Üj élet felé”. Ta­lálkozás ez a kép a mával. Minden kis mozzanatában gazdag ez az alkotás. Szép, kincsektől csillogó, tehetségekről beszélő a Ma­gyar Képzőművészek és Ipar­művészek Szövetsége Nógrád megyei Munkacsoportjának tavaszi tárlata a Tanácsköz­társaság 40. évfordulója tisz­teletére. Méltó emléket állí­tottak az évfordulónak. Kár, hogy a Kossuth-díjas Szabó István nem indult a tárlaton. "festőművészeink ismét •*- bölcsen szóltak. Érde­mes szavukat hallgatni, de még érdemesebb a már erő­teljes lépteiket a lehető leg­messzebbmenőkig támogatni. HARMADIK LÍCIUM A Salgótarjáni November 7 Filmszínház május 14—16-án mutatja be a „HARMADIK LÍCEUM” című olasz filmet. A film főszereplői: Claudió Barbesine és Ferdinandó Cappabianca. Tanácskoztak a szakszervezetek művelődési otthonainak igazgatói Bobál Gyula A Szakszervezetek Megyei Tanácsa megbeszélésre hívta össze a szakszervezet irá­nyítása alá tartozó művelő­dési otthonok igazgatóit A megbeszélésen Giródi Károly elvtárs, az SZMT kulturális intézője tájékoztatta a mű­velődési otthonok igazgtóit. Mint hangsúlyozta, a megbe­szélés célja: megtárgyalni, hogy a szénimedenoében ho­gyan tudják a munkásosztály kulturális helyzetét egyre ma­gasabb színvonalra emelni. Ennek keretében megtár­gyalták a közoktatás hely­zetét. Az előadó számokkal támasztotta alá, hogy ma már összehasonlítva a felsza­badulás előtti idővel, mi­lyen nagy arányban ke­rülnek a munkások gyer­mekei az általános is­kolák elvégzése után ma­gasabb iskolákba. Azonban mégi mindig van javítani való. Ugyanis a szü­lő anyagi és egyéb okokra hivatkozva visszatartja gyer­mekeit a magasabb iskolák­tól. Javítani kell még a munkások esti tagozaton va­ló tanulásánál. Cél: minél többen tanuljanak és sajá­títsák el a magasabb képzett­séget. Ezután a könyvtárnál esett szó. Az előadó feladatként állította a művelődési ottho­nok igazgatói elé, hogy fej­lesszék a könyvtárakat új művekkel, mind szakmai, mind irodalmi igényeket ki­elégítve. Majd az ismeretterjesztés munkáját mérlegelték. Kiemelték az Acélárugyá­rat. mint olyant, ahol leg­eredményesebben folyt az ezirányú tevékenység. A későbbiekben a művelődé­si házak több művészeti te­vékenységét tárgyalták, meg­állapítva többek között, hogy a színjátszó csoportok mun­kája az ellenforradalom utáni második évre örven­detesen javul. Eltekintve egyes helyektől, kiegyensúlyo­zott műsorpolitikájuk. Olyan műsorokat tűznek előadásra, amelyek jól szolgálják a szo­cialista kultúrát. A művelődési otthonok igaz­gatói a megbeszélésen hosz- szantartó vitában kialakítot­ták az elkövetkezendő időkre a tennivalóikat. Ahol egy gyár népe művelődik bizottsággal közösen minden forradalom előtti rendelke­második héten — meghatáro- zést, amely kimondja, hogy zott napon — ismeretterjesz- a műszaki könyvtár vállala­té előadással és filmvetítéssel ton belül legyen. Adjunk egybekötött klubnapot tarta- végre tanulni vágyó munká­nak. saink kezébe szakkönyveket. Gazdag a program, de tud- Sokan olvasnának, csak az . , . nunk kell azt is, hogy annyi- első lépés nehéz, ezt" pedig ondolom, mar nagyon meg fontos a bevétel is. Az a véleményem, igen. A ra jó valami, amilyen mér- azoknak kell megtenni, akik-------------- - —■- - ; '==' sokan talapsztalták, Így van ez? Nem tagadom művelődési otthon ez évi tér- tékben megvalósítják azt. felelősek ezért. z elem, az alkotó munka ko-. mennyjre jó érzés, a kelle- a tánc térhódítását, de — az vében — amelyből már jóné- k II ézzük a tényeket. Az Mennyivel hasznosabb len­vette. A kiállítás rendezői :mes csalódás érzésé... ízléstelen táncokon kívül — hány dolgot megvalósítottak ||n| első négy hónapban ne, ha a klubban műszaki nem törekedtek a történelmi t A Salgótarjáni Üveggyár nem iS ítélem el. Kell ez a — gazdag elképzelések szere- 13 300-an néztek ' filmet, könyveket is olvashatnának a események szoros kapcsolata- j művelődési otthonáról sok fiataloknak, só ez a fűsze- pelnek. A mozielőadások előtt 7132-en televíziót. Ismeretter- dolgozók. A biliárd, sakk és ra és ez jó is. Csaponghat. rosszat hallottam. Olyan dől- rek között. ismeretterjesztő előadásokat jesztő előadáson 1618-an vet- kártya mellett ott a helye a x — ’ ’ Az üveggyári művelődési tartanak, négy kiállítást — tek részt — lényeges javulás könyvnek. örüli mun- könyv, selejt, munkavédelmi, _ » —i*-i- a —- a politikai munkát nem fi­_____ ___ gyelmetlenségből, vagy vé­---- -----„„—- — ---------- iumauiii esita ezren vettek részt. letlenül hagytam a végére. . Sokan járnak ide a hajdani kívánnak tartani. Közbevető- a színjátszó csoport most Ezzel akarom aláhúzni a mű­Nehánv napja, pontosabban cigány utcából is. leg meg kell jegyezni, tévé- tanulja Ságodi József: Hinár velődési otthon tevékenységé­szombaton meglátogattam Művelődéspolitikánk ki- kény és hozzáértő szakember című darabját, amit már ki- nek helyes útját. Politikai „üzem közben” e művelődési mondja: „Az irányítás meg- gárda segiti szívvel-lélekkel váncsian várnak a dolgozók, előadások is folynak. Jelenleg központot. javításával, a különböző kul- az ismeretterjesztő munkát. Van a művelődési otthon- a KISZ ifjúgárdistái részére Szombat esténként mit le- turális szervek tevékenységé- Bizonyítja a segíteniakarást nak 3200 kötetes könyvtára folyik egy Í2 előadásos tanfo­het itt csinálni? nek jobb összehangolásával a nemrég befejeződött mű- is. Az elmúlt évben egy ol- lyam, amelyet a párttal közö­Egy kisebb terembe már el kell érni, hogy hivatásuk- szaki tanfolyam is, ahol majd Vasó átlag négy könyvet ol- sen rendeztek. Rendszeresen alig lehetett beférni, televí- nak megfelelően valóban mű- kilencvenen hallgatták végig vásott egy hónapban. (Nem is reagálnak a jelentős esemé­zios előadást kísérték figye- velődési otthonokká váljanak a 12 előadásból álló előadás- rossz eredménv 1 Tavaiv 3R7 nveirrp ;« lemmel a kíváncsiskodók. A --------------------... i a co ju 10. íicmoiiam. uiyan aoi­az ember gondolata az év-1 gokat, amelyek nem szolgál­a győzelem után az alkotó munkát ragadja meg. Nincs eseményszerűen összekötve 1919-től a felszabadulásig el­telt idő, még sem maradt tá­tongó hasadék a két korszak között, — mert ügyesen — a művészek erre hidat he­lyeztek, amely átvisz a nép számára idegen korszakon és a mába érünk. ivei elöljáróban egy csokorba volt szándé­kunk fogni ezt a nagyon sok színtől pompázó, művészi erőtől duzzadó kiállítást, ta­lán ennyit mondanánk a tárlatról. Megérdemli a kiállítás azonban, hogy a művekről külön-külön is szóljunk, mél­tassunk egy-egy alkotást. Ez már magával vonja, hogy az egyébként elismerésre méltó, de néhol még árnyékban ma­radt oldalakra is világosság derüljön. Nem érdemi sorrendet ál­lítunk, amikor Pataki József­fel kezdjük. Ezen a kiállí­táson lép először a közönség elé. Legalábbis Salgótarján­_ —- -------------- - ^ w------------- - -0-0 ________ ________^_______ X<1>, vw, x kJ x x-.xr-.xxxxxt**». u jcicntua COCIUtf’ v elődési otthonokká váljanak a 12 előadásból álló előadás- rossz eredmény.) Tavaly 387 nyekre is. Előadást tartottak ... ----------*,------- Y (a művelődési otthonok), sorozatot, amely az üveggyár- állandó olvasó volt, ma már a nyugdíjrendeletről, össze­í atogatök nagy része fiatal, amelyek művelődési lehetőse- tás kérdéséit tárgyalta. Mű- 405-re emelkedett a számuk, jövetelt tartottak az idős Persze az öregek sincsenek get, társas szórakozást _ és vezetők jártak ide, akik a Az eddigi statisztika szerint kommunistákkal, találkozót kizárva a művelődési otthon- kultuvalt pihenést biztosítás munkapad mellől kerültek ki, 6480 könvvet olvastak az rendeztek a veteránok és a ból. Egyik szobában vastag nak a dolgozók különböző ré- s szükségét érezték ennek a üveggyári dolgozók Ez a fiatalok stb. Ezek persze a cigarettafüst mellett izgalmas tegeznek.” néhány előadásnak. szám viszonylagos, hiszen ezt hivatalos előadásokon túli ultipartik, romi fordulok zaj- T avaly a művelődési ott- . . . - a könyvmennyiséget legalább egyebek. hon mozijában 37 301- Az orvosi előadások szinte lottak. Szolidan, csak tízfillé „ muujauan 01 oui- **“ .yl,vw‘T színié 2—3-szor többen olvasták, hi- íjv^ii re oeiejeztem a rés alapon. Nagyobb volt itt en néztek filmet. 7400-an állandóak. Legutóbb a szili- szen a család több tagja el_ |(^1| pr0gram tanulmá­az erkölcsi győzelem, mint a tapsoltak műsoros rendezvé- *y)zis veszélyéről beszélgettek. 0jvas egy könyvet. A műszaki nyozását, eltelt egy röpke óra. nyerészkedés. nyen. Ismeretterjesztő elő- .1 s az e *ene val° vedeke- könyvtárral egy kis baj van. Még benéztem a klubba, ahol Míg az igazgató parányi adáson — ez nagyon fontos zes napirenden van. Az asz- j^em 0ivasnak a dolgozók egy-egy asztalnál kártyáztak, irodájában a művelődési ott- — majd 1600-an vettek részt. szonyok, lányok es gyerme- mQszaki könyveket, vagy sakkoztak,. volt aki olvasott, hon éves tervét lapozgattam, Lehetne ezt a számot folytat- *5® . swn niostonaK a művelő- csak nagyon keveset. Ez a A nagyteremben éppen mám­az elmúlt év értékelését ta- ni, hiszen voltak hasznos ®esi ottnonoan. Rendezte« a könyvtár a gyárban van, a bőt játszott a zenekar: Sajnos, nulmányoztam, befejeződött szakköri foglalkozások, vita- telen szabo-varro tantolya- lakoratóriumban. Nem eldu- nagy gond a helyhiány, amit a televíziós adás, felhangzott estek, ifjúsági rendezvények ,rn°t> omelyen negyvenen vet- gott helyen, de mégsem ke- sürgősen meg kellene olda­a nagy teremben a zene, kéz- stb. Van a művelődési ott- reszt. Ezt a hathetes er- resjk fej a dolgozók. A ke- ni. E helyiségeken kívül dődött a tánc. honnak színjátszó csoportja, tanfolyamat újra bein- zejéssel megbízott mérnök- ugyanis nincs több. Egy gyár, — Tánc, tánc, tánc... — tánccsoportja, tánczenekara, oltják, a dolgozok kéresere. nek ;s sok az elfoglaltsága, a környék proletárnépe mű­mondják ezt sokan, ki unot- fotó-szakköre, s rövidesen e héten indul a KISZ bi-l Sajnos, ez a könyvtár csak a velődik, szórakozik a Kos­. _________ o luviucacn E héter . ..viAviimi oviban, ív 1 UHUI , . tan ki undorodva, ki rajon- megindul más hasznos szak- zottsággal rendezett társas gással, ki pedig gúnyosan, s körök munkája is. tánctanfolyam a tánckultúra mindjárt hozzáteszi: — Ja, a Érvényesül az előbb idézett fejlesztése, az illemtan elsa- mai fiatalság nem tud mást, elv? játítása érdekében. A KISZ laboratórium munkáját segíti, suth Művelődési Otthonban, s fejlesztése is ebben az Jó úton haladnak, s ennek irányban történik. Jó lenne gazdag gyümölcse lesz. felülvizsgálni azt az ellen- P. A,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom