Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-04 / 27. szám
4 NÓGRÁDINEPCJSAG 1959. áprill! „Legyen a hjdás mindenkié! // Még most sem fejeződött be valójában az MSZMP művelődési politikájának a múlt évben kiadott irányelveiről szóló vita. Ez érthető is, mivel a szocializmus építésének mélyében gyökerező problémákról van szó. Hasznos lesz tehát, ha most, a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján vizsgálat tárgyává tesszük a jelen, hasonló problémáival összefüggő, ezekkel kapcsolatos kérdést: a Tanácsköztársaság művelődési politikáját. Jól fogalmazta meg azt a magától értetődő tényt a Vörös Újság cikkírója, az 1919 március 23-i számában, hogy: „A kommunizmus nemcsak gazdasági, hanem kulturális kérdés is ...“ Ezért foglalta alkotmányba a Tanácsköztársaság: „A Tanácsköztársaság megszünteti a burzsoázia műveltségi kiváltságát és megnyitja a dolgozók előtt a műveltség tényleges megszervezésének lehetőségeit. Ezért a munkások és földművesek számára ingyen és a műveltség magas fokát nyújtó tanítást biztosít.“ (10. §.) Mindezekből világosan látható már, hogy a proletárdiktatúra gyökeres átalakulásokat hozó — mai szóval mondva — kultűrfor- radalmat hirdetett meg. Azonban nemcsak egyszerűen arról volt szó, és ma sem arról van szó, hogy a kapuk kitárulnak az addig kultúrától elzárt tömegek előtt, hanem arról is, hogy milyen az a kultúra, műveltség, amit adni tud a szocializmus számukra. Ez a tartalmi kérdés alapvető fontosságú, hiszen akkor, 1919-ben — de most is — a felnőtt lakosság műveltsége alapjában nem volt szocialista, sőt magán viseli az el- lenforadalmi korszak reakciós, sokszor fasiszta jegyeit is egyeseknél. Ezért rendkívül fontos a felnőtt lakosság át- nevelése. Es mert a műveltség emberekben él és munkál, tetteiket is döntően befolyásolja és különösen azért, mert ezek az emberek végeredményben a szocializmus építői, harcosai a műveltség eszmei, tartalmi kérdései az új, szocialista embertípus kialakításával kapcsolódnak össze. Ezért akart új műveltséget adni a Tanácsköztársaság. Ezért tartották fontosnak a materialista alapon nyugvó, tudományos eredmények, ismeretek terjesztését; ezért ápolták a forradalmi hagyományokat, és emelték ki a tömegmozgalmak j elentőségét; hirdették az internacionalizmust a sovinizmussal, nacionalizmussal szemben; harcoltak a vallásos ideológia térhódítása ellen; adták meg a munka becsületét stb. Ma már pontosabban meghúzhatjuk a szocialista műveltség körvonalait, meghatározhatjuk, mit is jelent a kifejezés. Jelenti: a marxista-leninista világnézetet, a modern tudományok eredményeinek és a korszerű technika alapjainak ismeretét, a szocialista humanizmuson nyugvó erkölcsiséget és készséget a világ szépségeinek meglátásához és élvezéséhez. Ha pedig ezt alaposabban meggondoljuk, döbbenünk rá, hogy milyen bonyolult, nehéz, azonban talán éppen ezért nagyszerű feladat az ilyen műveltséggel rendelkező emberek kialakítása. A nép műveltségi színvonalának emelésében az alapvető forma és eszköz az oktatás. A Tanácsköztársaság művelődési politikájának szeTemében, tartalmában és formáiban új, mélyen demokratikus, sőt szoA Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalat BIERES AIXANDÖ ALKALMAZÁSRA ÉPÜLET ÉS BŰTOR- ASSZTALOSSÄGBAN jArtas gépi ÉS KÉZI szakmunkásokat. Jelentkezés: Balassagyarmat, Rákóczi út 66. alatt. cialista oktatási rendszert teremtettek. Bevezették a tankötelezettséget 6—18 évig; megteremtették a VIII. osztályos általános iskolát, megszüntették az osztályérdekeket szolgáló „zsákutcás“ iskolarendszert, száműzték az iskolából a klérust, a reakciós szellemet, a „munkára-neve1 és“ jelszavával közelebb hozták az iskolákat az élethez. így emelték ki a magyar oktatásügyet abból a mocsárból, melyben már elsüllyedni látszott, és emelték modern, európai színvonalra. Es hogy az oktatást az idősebbek között is, különböző formában (ismeretterjesztő előadások, analfabéta tanfolyamok stb.) folytatni szándékozták, merőben új, szocialista szemléletet tükröz. Csakis a proletariátus érdeke, a szocialista társadalom számára fontos az egész nép műveltségi színvonalának emelése. Ekkor vált valóban népoktatássá a magyar oktatás. Persze az ellenforradalom mindezt a szándékot, kezdeményezést az elért eredményeket letagadta és megtagadta. És amikor a Tanácsköztársaságtól eltérően semmit sem tett az analfabétizmus ellen például, de a magyarság kultúrfölényé- ről papolt, még a rágalmak özönét zúdította a Tanácsköztársaság művelődési célkitűzéseire. Az ellenforradalmi időszakban jelentkező demokratikus törekvések mind-mind szemben álltak a hivatalos állásponttal. Csak a felszabadulás után, a szocializmust építő társadalom lehetőségei alapján idulhatott meg már véglegesen ennek a kérdésnek rendezése. Es érdekes azon is elgondolkozni, hogy manapság, amikor az egész világon keresik a legújabb követelményeknek megfelelő, korszerű oktatási formákat — és a problémával kapcsolatban válságról beszélnek — éppen a szocialista országok teszik meg a legmeggyőzőbb lépéseket előre, a kibontakozás, a megoldás irányában. (Gondoljunk itt a Hruscsov tézisei alapján megvalósuló reformokra!) A Tanácsköztársaság korszakalkotó, forradalmi művelődési politikájának szellemében vették birtokukba a kultúra más területeit is a dolgozók. A színházakban új közönség tapsolt, a könyvek lapjait egyre több, érdes munkáskéz forgatta, a, képzőművészeti alkotások kiállítótermeiben, a hűvös múzeumi termekben külvárosi dolgozók jártak tágranyílt szemmel, őszinte áhítattal. A művészetek így töltötték be igazán hivatásukat, így kapták meg a méltó megbecsülést, ezért pezsdült meg a művészetek állóvize rövid időre. A művelődési politika megvalósítására, szervezésére és irányítására különböző szervek alakultak (Oktatásügyi Népbiztosság, különféle osztályokkal, a direktóriumok mellett országszerte művelődési osztályok, stb.), amelyek azonban nem bürokratikus apparátusok voltak. Tagjai tudósok, alkotó művészek, gyakorló szakemberek és elhivatott kulturális vezetők és a legjobban érdekeltek: a dolgozók képviselői. Ez magyarázza a rövid idő alatt elért nagyszerű eredményeket. A tehetségek kibontakozásához minden feltételt igyekezett megteremteni a Tanácsköztársaság és a kultúrát alkotó és terjesztő személyek ezt lelkes aktivitással hálálták meg. A Tanácsköztársaság rövid fennállása idején, a proletár- diktatúra gazdasági és politikai viszonyai közt, egy alapjában marxista-leninista párt irányításával kibontakozó kultúrpolitika gyökeresen újat hozott tehát szellemben, tartalomban és formában egyaránt. Es ha mindez az igyekezet nem is volt hibáktól mentes, ma is mindenképpen lelkesítő tett, példa számunkra. „Legyen a tudás mindenkié!“ — ma is valljuk és követeljük, hiszen a jelszó alapos és következetes megvalósítása nélkül nem lehet szocialista Magyarország. Kojnok Nándor tanár Beszéljünk őszintén Rétság kulturális helyzetéről Járási székhelyeink 'kulturális életét vizsgálva kielégítő képet kaphatunk akár Balassagyarmat, akár Szé- csény, Salgótarján, de még Pásztó esetében is. Ezekben a helyiségekben több-kevesebb sikerrel működnek járási művelődési otthonok, járási könyvtárak, dolgoznak művelődési csoportok: színjátszók, népi táncosok és egyéb más szakkörök. Még azt is ki lehet jelenteni, hogy a járási székhelyek kulturális élete kihat az az egész járás községeire is — akár Balassagyarmat, vagy Szécsény esetében. Míg az előbb említett járási székhelyek 'kulturális élete jó, annál rosszabb az ötödiké, Rétságé. Éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy hosszú hallgatás után őszintén beszéljünk Rétság kulturális helyzetéről, s keressük azt a megoldást, amely lehetőséget biztosítana a ma még tarthatatlan helyzet javításán, elősegítenénk ennek a járási székhelynek kulturális fellendülését. Az igaz, hogy a sürgős segítés pénzt is igényel, de ha az őszinte helyzetet tárjuk a felsőbb vezetés elé, a segítés semmi esetre sem maradhat el. Azzal kell kezdeni, hogy ennek a járási székhelynek nincs művelődési otthona. Korábban ugyan volt, de nem tudni milyen oknál fogva néhány esztendővel ezelőtt a járási könyvtárat telepítették ide. Amennyit segítettünk akkor, dupláján okoztunk kárt a község kulturális életének. S ha már a járási könytámál tartunk, folytassuk is ott. Három függetlenített könyvtáros dolgozik itt. A napi kölcsönzés alig haladja meg a 20-at, mert a 'könyvtár, amikor már nemcsak az iskolások, hanem a dolgozó parasztok is látogathatnák, délután 6 órakor becsukja kapuit, s oda azután már se ki, se be nem mehet senki. így nem is csodálatos, hogy egy járási könyvtárnak csak 133 Kiállítás a Tanácsköztársaság 40. ávfordulája alkalmából A kiállítás Salgótarjánban, a városi kultúrházban nyO meg. Anyaga két részből áll. Az egyik dokumentumokat tartalmaz, a másik rész a Tanácsköztársaság életét művészi plakátokon keresztül mutatja be. A dokumentumok csoportosítása az események időrendjében történt. Az első képcsoport a magyar munkásság osztállyá kovácsolódását mutatja be. A világháború elleni tiltakozáson keresztül az őszirózsás forradalomig foglalkozik a tablók első része. Különösen jellemző a köztársaság kikiáltását ismertető kép, melyen az ujjongó tömeg az évszázados Habsburg elnyomást jelképező kétfejű sast távolítja el Budapest egyik középületéről. A Tanácsköztársaság életét legjobban a Vörös Hadsereg megalakulásával és a hősi harcokkal foglalkozó tablócsoport mutatja be. Megismerkedünk a Tanácsköztársaság híres vezetőivel. A gyermekekről való szociális gondoskodást mutatja be egy másik tabló. Nógrád megye helyzetével a Tanácsköztársaság idejében, egy külön, nagyméretű képtábla foglalkozik. Igen érdekes, hogy ezek között a dokumentumok között a lakóházak államosítása, valamint ellenforradalmi vezető embereknek a leváltását közlő írások is szerepelnek. A Tanácsköztársaság elvesztett védelmi háborúját és bukását a Horthy elnyomás súlyos terrorja követte. A képanyag méltóan mutatja be a látogatóknak a hóhér munkát végző tiszti különítményeket. Külön megemlékezést állít a kiállítás a kommunista mártíroknak, akik a Horthy fasizmus börtöneiben pusztultak el. „1945. Lesz magyar feltámadás” ez az utolsó képtabló címe, mely a második világháború pusztításait mutatja. Mögötte egy színes plakát adja meg a választ — egy vörös ököl zúzza szét a tárgyalgató és tervező kapitalisták és katonai szövetségeseik tárgyaló asztalát. A Tanácsköztársaság képzőművészetének plakátokkal foglalkozó része a Tanácsköztársaság születésének, fejlődésének és harcainak bemutatását tűzte ki célul. Katonai intézkedéseket, a Tanácsköztársaságnak a dolgozók érdekében tett intézkedéseit mutatják be a plakátok. Az egész kiállítás nemcsak értékes adatokkal ismerteti meg a látogató közönséget, hanem egyben hű képet fest az 1919-es magyar Tanácsköztársaság életéről és intézkedéseiről. Bokor István beiratkozott tagja van — főképpen iskolások. Mennyivel jobb lenne, ha a három ott dolgozó könyvtáros megosztaná a munkát, s a könyvtár este is a dolgozók rendelkezésére állna. De lenne egy másik javaslat is- Ezzel a járás egyes vezetői egyetértenek, érdemes rajta vitatkozni. Azt mondják, hogy Hátságnak szüksége van művelődési otthonra. Építését 1959- ben sem tervezték be. Ezért az lenne a javaslat, hogy a régi kulturotthont adják visz- sza a falunak —• mégpedig úgy, hogy a járási könyvtárat osszák el a járás három súlyponti községébe — Nagyorosziba, Romhányba, Diósje- nőre — s innen talán sokkal jobban el lehet látni a környező községek könyvállományainak cseréjét, lehetne — s ezt eddig teljesen elhanyagolták — könyvanké- tokat, olvasói ankétokat is szervezni. Ez a módosítás minden bizonnyal a rétsági és környező községek dolgozóinak teljes megelégedésével találkozna. Mivel nincs a községben művelődési otthon, így kulturális élet sem folyik itt, ha csák azt az erőlködést nem lehet annak nevezni, amit a helyi KISZ szervezet és a járási tanács tesz egy- egy tánccsoport megalakításával. A falu dolgozóinak kulturnevelése pedig éppen a párt művelődési politikáját figyelembe véve sokkal többet káván. A színjátszókörök szervezésén túl biztosítani kell a falu laKomak természettudományi ismére lenen dü- vítését, a férfiak, az asszonyok és lányok iskolánkívüli nevelését. A falu kulturális életé tartozik a községi mozi Nézzük, mi itt a helyzet. Rétság még azók közé községek közé tartozik, a keskenyfilm-vetítőgép mC dik. De nem is ebben 1 a hiba. Inkább abban, h ezt a helyiséget minden: lehet nevezni, csak ép; mozinak nem! Régi, óc épület, rossz, ócska szék kel — talán százötven Az épület menyezete lyu — előadás alatt még a h fényében is gyönyörködi nek a mozilátogatók. E már igazán lehetne segíti Sem művelődési ottt sem kulturális élet, sem 3 zi nincs ezen a járási sz helyen. Az emberek h mehetnek? Egyik részük cukrászdába ■— amely é veszélyes, másik részük kocsmába — amely nem i mint köpködő. Piszkos, falu dolgozó parasztjai éli'k „kulturális” életüket illetve csak élnék, ha a fi művesszövetkezet nem tóttá volna be, hogy legal: biliárdozhatnának a falu kői. Őszintén kell szólni I ság kulturális életéről. 1 érezzük, őszinte képet festettünk róla. Legtöbb kön sürgősen segíteni lel ne, néhányon pedig vitatíi zárnák az illetékesek. Rétság járási székhel; sokkal jobb lehetősége két kell biztosítani ku! turális életének is. Bár nem nagy község, i számlál 1 500 lelket, de xi egy járás központja, fel len a hibák orvoslását vánja. Ezért valamenny felelősök vagyunk, a párt járás és a falu előtt Somogyvári Lás JíLíq, ejppizai a munkájimazqiib* fiLmna ftakml A munkásmozgalmi film- napok kereteoen eddig három fumöen gyönyör Ködnetett a közönség. A 39-es dandár, ameiynez szüksegtelen Különöse oo kommentárt fűzni, a a Közönség mar vizsgáztatta a filmet. A film iránti érdéic- iödés azt mutatja, hogy az alkotás ötös osztályzatot kapott. Majd, A gyűlölet lángjai ragadta magaval a nézőmet. Végig zsúfolt ház mellett vetítették. Legutóbb került sor a munkásmozgalmi filmnapoK harmadik alKotására, Az álmatlan évek-re. Ez a film is méltán váltotta ki az emberek érdeklődését. Munkások életéről szól, munkásoknak. Emlékeztető volt, hogy honnan jöttünk. Jellemző az érdeklődésre, hogy a bemutató napján már nem lehetett jegyet kapni. Mit mutat ez? A dolJ AD AM J AN: A jereváni lány. Ruzanna, a fiatal jereváni leány, egyedül él. Szerelemre, gyermekre vágyik, de az idő egyre múlik. Már harminchárom éves és még nem szerette senki. Egy napon megismerkedik egy fiatal festővel. Nyolc évvel fiatalabb Ruzannánál... És a leány hosszú töprengés és vívódás után ráébred arra, hogy a férfi előbb-utóbb boldogtalan lenne mellette. Ruzannát önfeláldozó szerelme határozott döntésre készteti... SOLOHOV M.: Csendes Don Solohov hatalmas, korképet festő regényét méltán mondják a kozákság hőskölteményének és állítják Tolsztoj nagy regénye, a „Háború és béke” mellé. Az író sokrétűen ábrázolja főhősének, Grigorij Meljehovnak töprengéseit, vívódásait, bukásait, és győzelmeit, hányódását, forradalom és ellenforradalom között. A világok vajúdása közben bontakozik ki mesterien megrajzolt szerelme egy kozák asz- szony, a szép Akszinya iránt. LENIN V. I.: A demokráciáról és a diktatúráról A kötet Leninnek a prole- tártárforradaiom e fő kérdésével foglalkozó legfontosabb munkáit gyűjti egybe. E művek — amelyeket Lenin a Nagy OktoDeri Szocialista Forradalom előkészítése és győzelme, valamint a polgárháború és a szocialista építés kezdetének időszakában írt — megvilágítják a demokrácia és a diktatúra szerepet a kapitalista és a szocialista társadalomban. gozókat igenis érdekli a i eiet megismerése, Kulönöi na sajat sorsunat látják n elevenedni. Ez a hatom j pedig nagyon Közei au a < yozo emuerek ételéhez. Most nagy érdeklődé várja a közönség a fitmna, szinten Sokuiiyeró aiKota narman jöttén az érd c című filmet, az előbbi fitt a magyar es a nemet vii nyoiuu elevenítetteK fel. volt azonoan, Hogy ozok r iect minden izeoen ereztu aoigozQK nemzetKózi har nem szúkitetieK le a fii net egy országra. Mégis I uyos volna az egész Komp« cio, ha nem ismernénk i azoKat a Harcomat is, a; igen szetzúziáK mar J a tan, majd a lipcsei peren tesztül megismert fasizm Nagyon érdekes lesz A l man jotteK az erdőből c\ jum, mert nem csupán a sz jet emoereK szemoenaUi mutatja meg a jastzmus hanem azt a harcot is, a: igét elpusztításáért vívtak győztes szovjet emberek. Meghasonlottak, és szikla; lárd jellemek összehasonlít Lesz ez a film. Ezzel a fi mel egy nagy egységgé l nak a munkásmozgalmi fi napok kereteben bemuta alKotások. Örök tanulság embereknek. CSUKÓVSZKIJ: Egy lány szerelme TVENDRJAKOV: Válóok Bátorság, emberiesség, hősiesség, férfiasság — Varja Barsz tizenhét éves leány szíve szebbnél szebb tulajdonságokkal ruházza fel a titokzatos Ljova Kravecet. A hős, Kravec, az igazság vélt bajnoka — hitvány ember... Varját becsapták. „Nagyon fiatal volt és hitte, hogy az igazi ember bátor, nyílt, becsületes, igazságszerető — és ebben a legfontosabb dologban nem is csalódott.” Mi az oka, hogy a boldogság hirtelen megszakad a pár hete még békés egyetértésben élő fiatalok ■ között? Miért nem segít a gépállomás igazgatója, hogy megmentsen egy haldoklót, akit autóbaleset ért? Kinek az utasítására vetik el a gabonát a pocsolyába? E kérdésekre az író bátran és őszintén válaszol. A novellák sorából szenvedélyes igazságkeresés és a bürokratizmus, lélektelenség mélységes megvetése sugárzik. Megkezdik Pásztón a strandiürdő építését Mint már arról hírt adtunk, Pásztó községben még az elmúlt esztendőben meleg vízforrásra bukkantak. A forrás feltárása megteremtette annak lehetőségét, hogy a több ezer lakosú nagyközség korszerű strandfürdőt kapjon. Eddig azonban a szűk anyagi keretek nem engedték meg ennek megvalósítását. Az idén, miután megnövekedett a Községfejlesztési összeg, tervbevették Pásztó községben egy h szerű strandfürdő építését, strandiürdő építésére ed 295 ezer forintot irányoz eiő. Minden bizonnyal Pái község dolgozói már ez ben megkapják az új stra fürdőt, amely a kedvező 1 rásfeltárás következté nemcsak a pásztóiakat, nem a környező község c gozóit is vonzani fogja.
