Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-25 / 33. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. ápríte. 25, BALASSAGYARMA T I III ELETEBOL Kisipa ri termelőszövetkezeteink tevékenységéről Városunkban a kereskedelem által forgalomba hozott gyártmányeikkek mellett egyre nagyobb jelentőséget kapnak a helyiipar termékei, amelyek kivitele egyre ízlésesebb. A cipőboltban a nagy cipőgyárak által készített formás és szép lábbelik mellett ott vannak a helyi cipész KTSZ termékei is, amelyekkel nem vallanak szégyent a balassagyarmati cipészek, mert formára, minőségre, fazonra bármelyik cipőgyár termékével kiállják a versenyt, megőrizve kézműipari jellegüket is. Megrendeléseket is felvesz a KTSZ és a megrendeléssel vállalt kötelezettségét pontosan teljesíti. A lakosság teljes mértékben megelégedett a cipész KTSZ munkájával és gyártmányaival. A KTSZ. 29 fővel dolgozik. Ezenkívül hét ipari tanulót nevel. Egy fő átlagos keresete 1100 forinton felül van. Azért is fontos az ipari tanulók nevelése a szövetkezet részére, mert tagjai közül többen idősebbek. A termelői létszám átlagos életkora 55— 60 év között van. Az 1958. évi gazdasági eredmények következtében 21 063 forint nyereségrészesedést osztottak a tagok között. Minden dolgozó 18 napi keresetének megfelelő összeget kapott. A szabó KTSZ konfekció üzeme természetesen nem tarthat lépést és nem konkurálhat az állami ruhagyárak termékeivel a választék vonalán. Ezért a szabó KTSZ helyesen ismerte fel, hogy fejlődésének növelése csak mértékutáni részlegének bővítésén és fejlesztésén keresztül lehetséges. Több faluba kimennek, megrendeléseket vesznek fel, és a próbákat is a megrendelő lakóhelyén végzik el. A szabó KTSZ-ben a termelő tagság létszáma 77 fő. Ezen kívül kilenc ipari tanulója van, a szövetkezetnek. Tavaly 525 100 forint nyereséget ért el. Egy dolgozó átlagos keresete 1363 forint volt 1958 évben. A nyereségrészesedés átlagos, fejenkénti össze 1566 forint volt 1958 évre vonatkozólag a szövetkezetnél . A Műanyagokat Készítő KTSZ termékeit szereti a vásárlóközönség, de a minőség javítása terén még nagy feladat vár a KTSZ-re és gyártmánycikkeiben is nagyobb választékot kell elérnie. E KTSZ 1958. évi tiszta nyeresége 42 500 forint volt. Átlagosan 20 fő termelői létszámmal dolgozott. Egy főre 102 520 forint termelési érték előállítása jutott éves szinten. A fodrász KTSZ a közönség jobb kiszolgálása érdekében kozmetikai szalont kíván felállítani. Ennek létesítését a Á márciusi határozat szellemében . . . Az MSZMP Központi Bizottságának március 6-i határozata — Balassagyarmaton — az ifjúság körében ;s kedvező talajra talált. A városi KISZ Bizottság kezdeményezésére a KISZ alapszervezetek eredményesen láttak munkához. A Nógrád megyei Épület- szerelő Vállalatnál alakult KISZ-brigád, L otharidesz Imre vezetésével máris több ezer forint megtakarítást ért el. Ezt az eredményt — a vállalat segítségével — úgy érték el, hogy a KISZ-brigád a hulladékot összegyűjti és ebből alátéteket és egyéb hasznos dolgokat készítenek. Ügy tervezik, hogy az így megtakarított összegből a VIT alapra mintegy 800 forintot fizetnek majd be. Ebben a munkában kiválnak: Pribeli István, Aradi István, Cserni Mihály. Cserni Lajos, Szűcs Ferenc ifjúmunkások. Hasonló a lelkesedés — Jakus Sándor KISZ-titkár vezetésével — a 33. számú Autóközlekedési Vállalat fiataljai között is. A takarékos- sági verseny egyre szélesedik a dolgozók körében. Ezt főleg az segíti elő, hogy a főnökség, s annak vezetője is részt vállal a munkában, és minden alkalommal megtalálható a fiatalok között még a társadalmi munkában is. A takarékosság itt különösen a benzinfogyasztás csökkentésére és az alkatrészek használhatóságának növelésére. valammt a hibás alkatrészek megőrzésére terjed ki. Ezenkívül az üzem tisztántartására, az összetörött vaskannk rendbehozatalára és különösen a szerelőknél — a minőség megjavítására törekednek. A MÁV Fűtőháznál KISZ taggyűlésen határozták el, hogy annyi szenet takarítanak meg, amely mennyiség a Balassagyarmati Járási Ifjúsági Találkozó alkalmából induló különvonatnak elég lesz. Ennek a szénmennvi- ségnek már a fele megvan. Ezenkívül a takarékossági verseny alkalmából vállalták még. hogy a fűtőházi futó javításokat 10 csökkentik és a javítási tervet 100 százalékra teljesítik. Ebben a munkában élen jár Bencsik István KISZ-titkár, aki mint mozdonyvezető gyakornok 120 százalékos megtakarítást ért el. Az említett helyeken, de ott is, ahol még nem tudunk konkrét eredményeket, biztató fejlődés mutatkozik a takarékosság terén, s az ilyen szellemű, törekvő munkának bizonyára nem marad el az eredménye és a jutalma sem. Bartos János Városi KISZ-titkár női vendégek sürgetik és a szépségápolás a KTSZ-nek minden bizonnyal jövedelmező üzletága lesz. A fodrász KTSZ termelői létszáma 21 fő. A szövetkezet évi tiszta nyeresége 60 000 forint volt. Ez a KTSZ is fizetett nyereségrészesedést tagjainak. A KTSZ-ek munkája évről évre eredményesebb és nagyobb termelést ér el. Tagjai a társadalom megbecsült dolgozói, akik saját anyagi helyzetük állandó javulásán keresztül láthatják a szövetkezeti munka előnyeit. Romhányi Sándor ipari csoportvezető <3#tt izuijátszák sikere A Rákóczi és a Petőfi általános iskolák úttörő csapatainak szereplése után, most a Bajcsy Zsilinszky úti általános iskola úttörő csapata nagy sikerrel adta elő a „Csodatükör“ című négy felvoná- sos zenés mesejátékot. A színdarabot 160 tanulóval, kettős szereposztással az iskola tantestülete fáradtságot nem ismerő munkával tanította be. Komoly munkát igényelt, míg ez a nagy létszámú gyereksereg a közönség elé tudott lépni, magabiztos szórakoztató szereplésével. A nyitány elhangzása után a nézők látványos előadásban gyönyörködhettek. A szereplő kis diákok élvezettel játszották a néger szerepeket. Ezek a gyerekek felnőtt korukban nem tesznek majd ember és ember között különbséget, színes és fehér bőrűek között, mert megértik: „Egyik ember annyi, mint a másik, bár a bőre barna vagy fehér ...“ Nándori Ferenc iSHaft-ónik« A járási kultúrházban dr. Mód Aladár egyetemi tanár nagysikerű előadást tartott „Két március” címmel. * A Nógrád megyei Villany- és Épületszerelő Vállalatnál 18 napi, a Vasipari- és Javító Vállalatnál 1 havi illetménynek megfelelő összeget fizettek ki a dolgozóknak, nyereségrészesedés címén. * Az MSZMP Városi Bizottsága április első felében kibővített aktívaértekezletet tartott. Napirenden szerepelt az instruktori munka értékelése és a jövőbeni feladatok meghatározása. * A Bútorgyártó Vállalat dolgozói között 7000 forintot osztottak szét az 1958. évi termelési terv túlteljesítéséből adódó többletnyereség címén. * önálló tánccsoport alakításának gondolatával foglalkozik a Szabó Kisipari Termelőszövetkezet vezetősége. A csoport szervezése május végére várható. * Az egészségügyi állandó bizottság ülésén dr. Tóbiás István kórházi főorvos az idei influenza járvány lefolyásáról tartott előadást, majd megvitatták a második negyedévi munkatervük 'tervezetét. * A város általános- és középiskoláinak 1 tanulóra eső takarékbetét átlaga 37.53 forint. Az első helyen a Tanítóképző Intézet gyakorlóiskolája áll 69.25 forinttal. * Április 18-án nagyszabású gyógyszertárvezetői tanácskozásra került sor a járási tanács kultúrtermében. Utána közös vacsora keretében „Kiváló dolgozó“ jelvényeket és jutalmakat osztottak. * Megoldódott a körzeti orvosi rendelők súlyos problémája: a vízellátás. Az egészségház épülete, s a földszinten működő expresgó bekapcsolást nyert a városi vízmű hálózatába. * A Műtrágya- és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat immár hetedszer nyerte el az „Élüzem” kitüntető címet, s kiérdemelte a „Kiváló Vállalat” elnevezést is. * A fiú- és leánykollégium igazgatósága a gimnázium dísztermében „Madách-est”-et rendezett. Versényi György tanár előadása után az „Ember tragédiájá”-ból mutattak be részleteket. Nyílt level egy ligeti kerékpározóhoz A tömegkapcsolatok fejlesztéséért Mély igazságot fejez ki az a közismert megállapítás, hogy a helyi államhatalmi szervek tevékenységének eredményessége döntő mértékben függ a tömegekkel való kapcsolat mikénti alakulásától. E nélkülözhetetlen kapcsolat gyakorlati kiépítésének számtalan módja és eszköze van. Közülük igen jelentős helyet foglal el a tanácstagok fogadó óráinak rendszeres megtartása. A tavaly novemberi tanácsválasztások okozta „kényszerszünet” után 1959. első negyedében ismét napirendre került az egyre népszerűbbé váló tanácstagi fogadóórák rendszeresítése. A január 1-től március 31-ig terjedő időszakban 15 városi tanácstag tett eleget ezirányú kötelezettségének. A választópolgárok megnövekedett érdeklődését bizonyítja, hogy összesen -207 dolgozó kereste fel ügyes-bajos problémáival a fogadó órát tartó tanácstagokat. L ucza Jánosnét például a 11. sz. választókerületből 39 lakos tisztelte meg bizalmával, egyetlen vasárnapon. Kökény Katalin tanácstag fogadó százalékkal óráján nem kevesebb, mint 37 választó adta elő kívánságát, vagy sérelmét. Az eddig megtartott fogadó órákon felmerült észrevételek, javaslatok és problémák túlnyomó többsége építésügyi, illetve műszaki jellegű kérdéseket érint. Ezeken kívül természetesen más közérdekű bejelentések is egyéni sérelmek is felszínre kerültek, amelyeket a városi tanács illetékes szakigazgatási szervei minden esetben gondosan kivizsgálnak, majd a tett intézkedésekről írásban tájékoztatják a tanácstagot, aki az eredményt az észrevétellel élők tudomására adja. Jellemző tény, hogy a választópolgárok sokkal nyíltabban, őszintébben fejtik ki véleményüket a fogadó órákon, mint ennek előtte. Nem tartózkodnak a tanács és a végrehajtó bizottság tevékenységét érintő bírálat gyakorlásától, viszont méltányolják a közérdekű kérdések megoldására irányuló sokoldalú erőfeszítéseket is. A kezdet tehát eredményesnek értékelhető. A második negyedévben már lényegesen több, összesen 40 tanácstag tart majd választókerületében fogadó órát, hogy ezzel is elősegítse helyi államhatalmi szervünk és a széles tömegek közötti eleven, állandó kapcsolat további szilárdítását. Kedves Fiatal- Ne vegye sértés- emberi nek, ha ennek mély igazát az Ön esetében is bizonyítottnak érzem. Hogy miért? Igyekszem megmagyarázni. Elsősorban azt szeretném közölni: úgy vélem ,igenis van közöm ahhoz, hogy ki mit csinál a Sztálin- ligetben. Azon egyszerű oknál fogva, mert egyetlen becsületes, jóérzésű dolgozó előtt sem lehet közömbös, hogy ligetünk a város díszévé válik-e, avagy barbár kíméletlenség tönkre teszi-e ezt a szép parkot, amelyre évről évre jelentősebb összeget áldoz a közösség. Kijelentése második részével is vitába szállók! Azzal egyetértek ugyan, hogy a liget a miénk, én azonban a „miénk” fogalomkörét merőben másként értelmezem. Azokat sorolom Bizonyára emlékszik reám. Én voltam az, akit a minap a Sztálin- ligetben, a Múzeum mellett — vadul száguldva kerékpárjával — majdnem elgázolt. S amikor hirtelen támadt vakmerőségemben önt leállítottam, majd bizonygatni kezdtem, hogy a liget nem azonos a Millenáris betonteknőjével, ön így zárta le termékeny vitánkat: „Egyébként mi köze hozzá? Elvégre a liget a miénk!” — s ezzel felpattanva kerékpárjára, el- viharzott. Mivel akkor megfosztott a cáfolat lehetőségétől, kénytelen vagyok szóbeli érintkezés helyett a válaszadás eme formáját választani. „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna” — tartja a régi jó latin közmondás. ide, akik a parkot sajátjuknak tekintik, magukénak érzik, akik azt szórakozásra, pihenésre, sétálás- ra, felüdülésre használják. Tagadom viszont, hogy a Sztálin-liget a kerékpározóké, ■ a légpuqkázóké, a fákat kitépőké, a padrongálóké, és a huligánoké lenne! Ügy érzem, ezzel a szerény véleményemmel városunk sok ezer lakosának azonos nézeteit is kifejezésre juttatom! Hiszem, hogy a jövőben még gyakrabban fogunk találkozni kedves ligetünkben. Remélni merem, hogy kerékpár nélkül — békésen sétálva — Usztultabb élet- szemlélettel. Ha ez így lesz, akkor már joggal, önérzetesen vallhatja ön is, hogy valóban „miénk” a Sztálin-liget! Ismeretlenül is üdvözli: Gyürky Zoltán Ä pártoktatás HÍREI A szervezett pártoktatás az egész város területén a kiadott tematika alapján eredményesen folyik. A „Marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamokon befejezték az államelmélet és a proletárdiktatúra fogalmainak tanulmányozását, s az „Időszerű kérdések” tanfolyamain is Véget ért a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos anyagrész feldolgozása. Mind a 26 alapfokú szemináriumon kezdetét vette a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XXI. kongresszusán elhangzott beszámolók és felszólalások megvitatása. Az érdeklődés változatlanul élénk, lemorzsolódás nem tapasztalható, a hallgatók 75 százaléka rendszeresen megjelenik a foglalkozásokon, sőt az Előre Termelőszövetkezetnél és az Erdőgazdaságnál működő szemináriumokon a szervezett pártoktatásban eddig részt nem vett párton- kívüli dolgozók is végighallgatják az előadásokat. A kongresszusi anyag tárgyalása során eddig különösen a termelési válsággal, a békés, gazdasági versennyel, a gépesítéssel és a komplex automatizálással kapcsolatom anyagrészek keltettek általános érdeklődést. A téma időszerűségének és megkülönböztetett jelentőségének tudható be, hogy örvendetesen fokozódik a hallgatók aktivitása is. A MÁV Fűtőháznál és a Ven- déglátóipari Vállalatnál tartott első foglalkozáson például az elvtársak túlnyomó többsége kifejtette álláspontját, s ennek kapcsán igen színvonalas vita fejlődött ki. A propagandista elvtársak eligazító konferenciákon való részvétele ugyancsak javuló tendenciát mutat. A legutóbbi propagandista továbbképzésen például az „Időszerű kérdések” tanfolyamvezetői közül 15 megjelent, s csupán 3 elvtárs maradt távol. A pártkongresszusi anyag feldolgozása ütemterv szerint történik, befejezése — s egyidejűleg az idei pártoktatási év lezárása — június elejére várható. Minden remény megvan annak feltételezésére, hogy szervezett pártoktatásunk az előző évieknél jelentősebb eredményekkel fog zárulni. ÜLÉSEZETT A VÁROSI TANÁCS Ülést tartott a városi tanács. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló után városunk oktatási és kulturális helyzetét vitatták meg. Beiskolázási tervekről Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei a szocializmus építése egyik fontos követelményének tartják, hogy egyre több jólképzett, alapos általános és szakműveltséggel rendelkező dolgozó álljon munkába az élet valamennyi területén. Ennek a célkitűzésnek egyre több szülő és tanuló érti meg rendkívüli jelentőségét, amit kézzelfoghatóan bizonyít a továbbtanulás iránt megnyilvánuló felfokozott érdeklődés. Jellemzésképpen hadd említsük meg, hogy a most folyó oktatási évben az általános iskolák VIII. osztályos tanulóinak 68 százaléka nyilvánított továbbtanulási szándékot. Az elkövetkezendő tanévben városunkban két gimnáziumban folytathatják tanulmányaikat a júniusban végző általános iskolai növendékek, akiknek összlétszá- ma 166 fő. Közülük 113 azok száma, akik különböző középiskolákban szeretnének továbbtanulni. 68 diák gimnáziumba akar beiratkozni, 45 pedig különböző technikumokba való felvételét kérte. Rajtuk kívül 41 fő ipari tanuló lesz, kettő vájáriskolába kerül, négy állami gazdaságban kíván dolgozni és csupán hat óhajt egyelőre a szülőil háznál maradni. (Ez utóbbiak természetesen mind leánytanulók.) Az egyetemekre és főiskolákra való jelentkezés szintén szervezetten folyik. Örvendetes jelenség, hogy a Balassi Bálint gimnázium most érettségiző 130 tanulója közül 87 kívánja tanulmányait tovább folytatni. I.egtöbben közülük — szám- szerint 32 — a pedagógus pályát választja élethivatásul, 16 mérnök, 11 pedig orvos szeretne lennni. Viszonylag kevesen jelentkeztek az állatorvosi, a jogtudományi és a gyógyszerészi karra. A megszűnőben lévő tanítóképző intézet most végző 49 növendéke közül csupán öt fő jelentkezett továbbtanulásra, a többi ősszel már megkezdi eredeti élethivatásának gyakorlását. Ez a néhány előzetes számadat — azért nem végleges, mert a beiskolázási munka még tart — is kézzelfoghatóan érzékelteti, hogy biztos léptekkel haladunk azon az úton, amely a szellemi és @ fizikai munka közötti különbség megszűnéséhez vezet.
