Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-25 / 33. szám

1959. április 25. nógrádi népújság b A berkenyéi határban /§ Börzsöny felől hideg szellő söpör végig a tájon, s fázósan hajlongnak a szárbaszökkenő vetések. A határ nagy része üres, mert a berkenyéi Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai a tavaszi munkák első részét, a szán­tási, vetési munkákat már elvégezték, s jelenleg nincs a mezőn munka. Ennek elle­nére a faluba vezető ország­út baloldalán egy hatalmas táblán emberek kis csoport­jai láthatók. A felszántott nagy tábla szinte a kertek alatt kezdődik, s ezért nem is használják másnak, mint háztáji földnek. A széles táb­la több pontján emberek áll­nak, jelezve a barázdát húzó fogatosnak az egyenes irányt. A kiosztott földek nem egy­formák, az egyik keskenyebb, a másik szélesebb. Kelemen Lajosné. aki a föld végén mutatja az irányt, el is mondja, miért van ez. — Van olyan tagunk, aki­nek nagy kertje, vagy szőlője van amott a — mutat a távol­ba. Az ilyen tag kevesebbet kap. Akinek nincs szőlőié, vagy kertie, az háztáji föld­ként megkapja az egy hol­dat. ahogy a közgyűlés meg­határozta. Ügy látszik a berkenyeiek még a háztáji föld kimérésé­nél is megválasztották az al­kalmas időt, amikor mással nem lehet foglalkozni. Távolabb hatalmas Sz. 80-as traktor teszi az utolsó fordulást, amellyel az egész tolmácsi körzetben befejező­dik a tavaszi szántás. A hatalmas gép alig hogy befejezte a szántást, máris felszedi sátorfáját, jobban mondva maga után köti a hálókocsit, a szerszá- moskocsit, meg az ekét és elindul hazafelé. A vezető­fülkében megbarnított arcú fiatalember irányítja a gép­óriást. Dávid János brigádvezető intésére megáll a nagy gép, s fürgén leugrik róla Kuris Mihálv traktoros. — Másfél nan alatt végez­tem a 27 hold szántással, egyedül a mai naoon 15 hol­dat szántottam fel. A brigád vezetővel való be­szélgetésből kiderül, hogy a nagv traktor egyelőre nyuga­tomba vonul, mert részére több munka már nincs. Ed­dig is két-íhárom naponként vándorolni volt kénytelen, mert az ilyen gép részére hosszabb időre nincs munka. l%Jem ez a helyzet a Ze- 1 ” toroknál, azoknak ta­vasztól őszig van munkájuk. Most is Topolcsik Imre zeto- ros — bár a nap már leme­nőben — vígan veti a kuko­ricát. A másik Zetor — Friz Mátyás gépe — meg a vörös­here boronálását fejezte be. Friz Mátyás berkenyéi traktoros. Neki nem kell más községek határába járni dolgozni. — Akad munka itt helyben is, a Petőfi Tsz földjein. Itt dolgozom tavasztól őszig és általában elégedettek a mun­kámmal — mondja a szépen kelő zab- és árpatáblákra mutatva. — Én vetettem itt mindent, s meg lehet nézni — s a hang­jából némi büszkeség érző­dik. Dávid János gépállomási brigádvezető, amint elmondja, gyakori vendég Berkenyén. — Van olyan nap, hogy kétszer, vagy háromszor is itt vagyok. Én beszélem meg az elnökkel, mit kell tenni a mezőn, s utána már indul­nak is a gépek. A beszélgetés folyamán ki­derül, hogy nem könnyű a gépállomás dolga. Gyakran még a vezetőséggel is vitáz­niuk kell az elvégzendő mun­kán. Esők után rendszerint azon vitatkoznak, hogy rá mehet-e már a gép a földre. Friz Mátyás Zetorjára, amikor bent volt Tolmácson javításon, a tanulók egy táb­lát szereltek „kedves” felírás­sal. Azóta a zömök traktoros „kedvesével” járja a mezőt és végzi a munkákat. Friz Mátyás büszke a munkájára, s szereti gépét. Tavaly átlag 1800 forintot keresett havon­ta, de ebben a hónapban túl lesz keresete a kétezer forin­ton. No meg. nem kis dolog a háztáji föld sem, amit ép­pen most mérnek Kelemen néniék, mert ő is tsz-tag. Hogy milyen Friz Mátyás munkaszervezése? — azt is elárulja. — Ha a tsz-ben nem kell dolgozni, akkor azonnal tu­dom, mit csináljak, mert megszerveztem az egyéniek­kel is a munkát. Szabad időmben nekik dolgozom. Terme'őszüvetkezeti tanácsadó Hi a munkaegység és hogyan számoljuk? Most már megismerked­tünk azzal, mi a munkaegy­ség. hogy miért kell, és miért a legigazságosabb mérték- egység? gyan kell számolni a mun­kaegységet? A munkaegységkönyv sze­rint a lóvontatású, háromta­gú középnehéz fogassal vég­ismeretes a termelőszövet- zett boronálás teljesítmény­kezetekben az alapvető mun- előírási javaslata napi 7-8 kaszervezeti egység a. brigád amelyen belül munkaesapa­kataszteri hold. Ha a terme­lőszövetkezet közgyűlése a 8 tok vannak. A brigád veze- kh normát fogadja el és tőle a termelőszövetkezet el- munkát végző tag a nap fő­nöke, a munkacsapat vezető- lyamán éppen ennyit végzett, je nedig a brigádvezető akkor egy munkaegységet ír- utasításai szerint szervezi nak javára, mert a boronálás meg és irányítia a munkát, harmadosztályú munkának A munka elvégzéséért és annak minőségéért tag személyesen is A brivád és a munkacsapat nem okoz gondot. Most néz- mnnkájáért annak vezetője ziik meg mennyi munkaegy­felel meg, és a harmadosz- minden tályú munka egy munkaegy- felelős. séget ér. Ennek kiszámítása felelős. séget kap a tag. ha öt hol­A tagok és a munkában úat vagy 11 holdat boronáit résztvevő családtagok telje- meg. sítnv-nvét és az érte járó munkaegvséget a brigád veze­tő legalább 5 naponkint, kö­teles beiesrvezni a, tankönyv­be. E feladat ellátásához a Ha öt holdat boronáit a tag, akkor egyszerű osztás­sal és szorzással kiszámít­hatjuk mennyi munkaegysé­get írnak javára. Ha egy munkaeoauat vezetők kötele- munkaegységet adnak 8 hold sek segítséget nyújtani. boronálásáért, akkor először A hrinn dvezetők napi mun- azt kell megnéznünk, mennyi kateljesítményét és munka- munkaegység esik egy hold­egységeit a könyvelő jegvzi ra. Elosztjuk az egy munka­be és a vezetőségnek ezzel egységet nyolc felé és meg­megbízott tagia ellenőrzi. Az tudjuk: 1:8=0.125. Most már elnök és a könyvelő köteles csak ezt a számot kell meg­rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetőét és azok sza- jóváírni öt bályszerű felhasználását. A 0.125x5=0.62. szorozni öttel és megtudjuk mennyi munkaegységet kell hold után: Tehát 0,62 vezetőség köteles minden hó- munkaegységet kell beírni a napban összegezni a tagok könyvbe. Ha 11 holdat boro- által megszerzett és igazolt nált a tag az előbbi számot munkaegységeket és a tagok ii-el szorozzuk: 0,125x11=1,37 névsorát a teljesített munka- Tehát 11 hold boronálásért egységek számának feltünte- 1,37 munkaegység jár. Ugyan- tésével kifüggeszteni, hogy a így járunk el más munkák tagság tisztán lássa mennyi munkaegység kiszámításánál elemen néni gyönyörű- séggel nézi a kimért háztáji földeket. Jó nagy da­rabok, de nem félnek tőle. — Géppel dolgozzuk Ki ezt is, mint a többit, a közöst — mondja, de olyan természe­tesen, mintha azt mondaná, hogy ma szombat van. Kelemen néni nem tsz-tag, de mint családtag 1952 óta sok értékes munkaegységet Meddig csúfítja még a Erdő tegyen dombon, völgyben I Az ember szive mindig j törül, ha Szügy határábanj ja tangazdaság, vagy Moho-i t rán a Kossuth termelő- í • szövetkezet szépen meg-1 J munkát tábláit látja, ame-\ s lyekben ott zöldell a ve-X j tés és el van vetve a\ j kapásnövények magva is. f j Balassagyarmat felé ha-1 Az inászói erdészet ortási kerületében a Legéndről jött legények és lányok befejez­ték a csemete ültetését. A tizenöt csemeteültető 10 hek­tár pótlást és 10 hektár tele­pítést végzett. A telepített fák 80 százaléka erdei fenyő. Ez a fenyőfajta az itteni domborzati viszonyokat jól bírja és gyorsan növekszik. szerzett férje oldalán. Nem | ladva az előbbi jó érzést riad meg a nehézségektől, mégis félve mondja: — Az idén termelünk elő­ször dohányt. Sok lesz az az öt hold, nem tudom, hogy bírunk vele? A kérdés nem egy tsz-tag fülében ott cseng, kicsit fél­nek az újtól, de legyőzik majd, és a berkenyéi határ­ban új kultúra üti fel a fe­jét. A berkenyéi tsz-tagok, és a határban dolgozó traktoro­sok mostanában nem sokat olvasnak, de azért a Központi Bizottság határozatairól már hallottak. Munkájuk bizo­nyítja, nem maradtak el, mert a berkenyéi határ olyan gondosan művelt, mint egy konyhakert és a berke­nyéi emberek szorgalmasab­bak, mint eddig bármikor. Kata János ! gyarmati határban, > gondos gazdája van SARABOLJÄK A EÉPÁT A PÁSZTÓI TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN — Befejezték a mák sara- bolását 10 kataszteri holdon a pásztói Szabadság Termelő- szövetkezet tagjai. Most a ré­pa sarabolásához kezdtek. a munkaegysége. Röviden nézzük is­meg ho­(foiytatjuk) 53 marhából 39 exportra megy Szépen alakul az idén a Pásztói Állami Gazdaság áru­állat értékesítése. A napok­ban 53 hízott marhát szállí­tottak el, amelyből 28 extrán minőségű és 11 darab a fél­hízott. Az elszállított 53 mar­hából 39 exportra megy. Olasz és német kereskedők vették meg, akik elégedettek az áru minőségével. A tervek szerint ebben az évben még további 44 hí­zott marhát értékesítenek. Az egész évben értékesítendő szarvasmarhák súlya 783 má­zsa lesz a tervek szerint, és az értékesítendő állatok 60 százalékának kell extrén mi­nőségűnek lenni. j kezd megszűnni, merít ♦ bosszantó dolgok körvona-| Í * lai bontakoznak ki az or-X szágút mellett. { Nem a keskeny nadrág-1 I szíjparcellák bosszantják | Ifel a nagyüzemi gazdálko-i 3 dós szépségeiben gyönyör- J 3 ködőt, — mert nem egy 3 I szépen megmunkált kispar- » 3 cella dicsekszik arról a | hogyl -, ha-i ♦ nem az egyes kisparcellákl 3 elhagyatott, gondozatlan • ? külseje. Az egyikben déré-1 ; kig érő gaz, a másikban | I kórok, s nem is egyben a f I tavalyi kukoricaszár. Tud- 3 i juk, sok az olyan egyéni-1 ♦ leg gazdálkodó, akinek ♦ 5 nincs igásállata, s így nem t 5 tudta eddig felszántani a í Í földet. Ezt megértjük, de I , azt már nem, hogy miért i 3 nem lehetett április végéig 3 * sem kivágni és eltüzelni a f I kukoricaszárat. Vagy talán | X tetszik a tulajdonosoknak ? I a fertőző gócok fenntar-í tása? 3 Nem tudjuk, hogy ennek; I mi az oka, csak annyit | i tudunk, hogy hanyagság I X van a dologban, vétkes ha-1 tnyagság, amely már bünte- f I tendő is. Jó lenne, ha ai ] városi tanács mezőgazda- 3 ; sági osztálya minél hama- ♦ f rább intézkedne a tulajdo-X I nosoknál a határt fertőző 3 í és csúfító kukoricaszár ki-1 I vágásáról és eltüzeléséről. | j ........t » ♦•♦♦«♦•♦♦♦»♦•a »♦ »*♦♦* ■ Antal György kerületvezető erdész, bemutatja a csemete ültetőknek, hogyan kell a csmetéket elültetni. s A szakszerű magyarázat után nagy munkakedvvel fogtak munkához a legéndi fiúk és lányok. Első biztos lépések a kosos felé A balassagyarmati járás ta­vasszal alakult új termelőszö­vetkezetei úgy határoztak, hogy a közös munkát csak az új gazdasági évben, ősszel kez­dik el. Ennek ellenére a ma- gyarnándori II. Rákóczi Fe­renc, a mohorai Mikszáth Kálmán és a csitári Március 21 termelőszövetkezetek már a tavasszal végeznek bizonyos közös tevékenységet. A mohorai új termelőszövet­kezeti tagok a kialakítandó közös állatállomány takarmá­nyozásáról már most gondos­kodnak, ezért nagymennyiségű vörösherét vetnek felülvetés- ként. A csitári Március 21 tsz tagjai a községi tartalékterü­leten már ebben a gazdasági évben megkezdik a közös munkát, amennyiben a közös állomány takarmány alapjának biztosítására 24 holdon vetnek silókukoricát. A vetési, nö­vényápolási és a silózási mun­kákat a tsz tagjai közösen végzik majd el. A magyarnándori II. Rá­kóczi Ferenc tsz tagjai már most gondoskodnak a létesí­tendő közös állatállomány el­helyezéséről. Ez évben állami hozzájárulással baromfiólakat építenek, hogy a következő gazdasági évben zökkenőmen­tesen kezdhessék meg a ba­romfitenyésztést. Hogy erős fává növekedjék... ZUG, SÜVÍT A FŰRÉSZGÉP éles fogaival fát harapva. Körülötte emberek szorgoskodnak, a homokterenyei Kos­suth Termelőszövetkezet tagjai, meg itt van Nádasdi István Pál, az elnök is. — Férőhelyet, közös istállót teremtünk az állatoknak, mert ahogy most vannak, sehogy se jó... Aztán a mostani gondokról beszélgetünk, meg a jövő­ről, mert a termelőszövetkezetnek nincs még múltja, hiszen ezen az újat hozó tavaszon alakult. Csak jelene van, ami bizony gondokkal, problémákkal terhes, meg biztató jövője, mert a termelőszövetkezet tagjai bíznak dolgos két kezük­ben, szívükben és tudják azt is, hogy nincsenek egyedül. A fiatal fácskákat is féltő gonddal kell vigyáznunk, míg erős, sudár törzsű fákká növekednek, egyenesen a magas­ság felé szökkenve. Mert a fiatal fácskán gyakran nőnek vadhajtások, melyeket ha időben nem nyesünk le, egészen más lesz a fa, mint amilyen az emberek szeretnék. így van ez a termelőszövetkezettel is. Legtöbb esetben a problé­mákra a termelőszövetkezeti tagok megtalálják maeuk a megoldást. Más esetben viszont nekünk kell rávezetnünk őket a helyes útra. Erről beszélt a község fiatal mezőgaz­dásza, akit most már egyre gyakrabban látni a termelő- szövetkezet irodájában, vagy éppen a tagokkal beszélget: Az állatokat a tavaszon még nem tudtuk összehozni. Nincs megfelelő férőhelyünk. A lovakat 24 háznál tartjuk, s nem jobb a helyzet a tehénállománynál sem. A tei jöve­delmétől például teljesen elesik a termelőszövetkezet. A tagok a tejért tartják az állatokat. A felértékelésnél ezeknek nem fizettünk a takarmányért. A PÉNZT ÉPPENSÉGGEL nem kapta még meg egyet­len tag sem a felértékelt állatokért, felszerelésekért, ame­lyet a közösbe hozott. A Nemzeti Bank ígérte ugvan,_ hogy pár nap kérdse az egész, de a pénz még mindig késik. Ez aztán úgy üt vissza, hogy lazul a munkafegyelem — mon­dotta a termelőszövetkezet elnöke. S szavait olyan dologgal támasztotta alá, amely a tavaszi munkák során történt meg a termelőszövetkezetben. Mert a tavasziakat elvetették időben, megfelelő minőségben, így alapozva meg a követ­kező esztendő gazdálkodását. A munkák ideje alatt egyik tag beteg lett. A fogatnak azonban, amellyel dolgozott, mennie kellett, mert két hét mulasztásuk volt, mert később kezdték a munkát az értékelések miatt. Az elnök szólt is a szövetkezet másik tagjának, hogy másnap álljon a foga- tos helyére. A beteg azonban, amikor tudomására jutott a dolog, kijelentette: — Már pedig az „én lovamat“ más kezére ne bíz­zátok ... Hát ezen az áldatlan állapoton próbálnak most változ- tani, ha csak részben is a termelőszövetkezet tagjai. Ezért dolgozik a fűrészgép, mert fa kell, hogy rendbehozzák a már meglevő gazdasági épületet, ami igen rossz állapotban van. Ez csak amolyan részmegoldás, addig, amíg el nem készül az új 50 férőhelyes istálló, melyet a közeljövőben kezdenek építeni. Beszéltek már róla közgyűlésen, de kü­lönbözőek voltak a vélemények. — Drága lesz — mondották néhányan, amikor meghal­lották az összeget. — így drága — mondották azok, akik már előbbre láttak. — De ha benépesítjük állatokkal, már kedvezményt kapunk. Ha árutermelésre térünk át, újabb kedvezmény­hez juthatunk. — így már nem is olyan drága az istálló — egyeztek meg. De a munka értékelésével még mindig nem tudtak dűlőre jutni. Ugyanis a végzett munka fokmérője nem a munkaegység Homokterenyén. — Nincs megfelelő munkaegység könyvünk — válaszol­ják, amikor aziránt érdeklődöm, miért csinálják így. Most aztán a brigádvezetők —, mert kezdettől fogva hét brigád­vezető irányítja közvetlenül a termelő munkát — estén­ként összeírja, ki hány órát töltött a közös munkában. Ez így nem igazságos, mert a szántás nehezebb, mint a boro­nálás. Különösen az olyan hegyes vidéken, mint a homok­terenyei határ. Mondja is az elnök: — Az ősszel lánctalpas traktor kell. Mert most is jött két Zetor, de elment anélkül, hogy végzett volna valamit. Lovakat tartani meg igen költséges ... TANÁCSOKAT, OKOS SZAVAKAT várnak a Kossuth tsz tagjai, hogy elejét vegyék minden későbbi civódásnak. Nincs erre szüksége a termelőszövetkezetnek. A munka­egység kérdésében minden megerőltetés nélkül segítséget adhat a járási tanács. Mert két hónap nem nagy idő, ami­kor az eredmények számbavételéről van szó, ahhoz azon­ban mégsem kevés, hogy jelentős lépéseket tegyenek a helyes gazdálkodás, a közös életforma kialakításában a homokterenyei Kossuth terme lőszövetkezetben is. (Vné)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom