Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-22 / 32. szám

1959. április 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Legfontosabb feladatunk most a tavaszi munkák jó elvégzése A falvakat járva, napról napra tapasztalhatjuk, hogy a termelőszövetkezeti parasztok, az állami gazdasá­gok, gépállomások dolgozói, valamint az egyénileg gazdál­kodók fáradságot nem is­merve végzik a tavaszi mun­kákat. A szépen zöldellő ve­tések, a gondosan megmun­kált földek, a szakszerűen metszett gyümölcsfák, szőlők mind arról beszélnek, hogy a mezőgazdaság dolgozói meg­értették a Központi Bizottság márciusi határozatát, s azon fáradoznak, hogy a mezőgaz­daságra eső feladatokat ma­radéktalanul teljesítsék. A Központi Bizottság hatá­rozata kimondja, hogy egész mezőgazdasági fejlődésünk legfontosabb feladata most a tavaszi munkák jó elvégzése. Az élet azt bizonyítja, hogy a falu népe becsülettel telje­síti ezt a feladatot. A szám­ban és taglétszámban erősen megnövekedett termelőszövet­kezetek új munkakedvvel, új lendülettel fogtak a munká­hoz. Nem egv új termelőszö­vetkezetben láttam a tagság nagyot akarását, megnöveke­dett szorgalmát, sőt sok he­lyen egészséges türelmetlen­séget az elvégzendő munkák­kal kapcsolatban. Homoktere- nyén a Kossuth Termelőszö­vetkezet is az új termelőszö­vetkezetek közé tartozik, mégis olyan merészek a cél­kitűzéseik, hogy az nem eev régebben gazdálkodó termelő­szövetkezetet is gondolkodás­ra késztetnek. Az első évre a munkaegység értékét 50 fo­rintban határozták meg. Szép összeg ez. nem is elérhetet­len. a tagság szorgalmát lát­va nem kételkedünk a sike­rében, mégis óvatosságra in­tünk. Nagyon gondosan kell a munkaegység nyilvántartást vezetni s megértetni a ta­gokkal. hogy nem sokat ér a beírt munkaegység, ha nincs mögötte termelési érték. Ta­gadhatatlan. hogy kezdetben szokatlan a munkaegységben S' való számolás, de ha meg­szokta a tagság, megszereti, mert régi termelőszövetkeze­teink példája igazolja, ez a legigazságosabb munkaérték mérő. Az idei tavasz meglévő ter­melőszövetkezeteink életében is jelentős lépések kezdete. A párt határozatai és a kor­mány rendeletéi világosan előírják, hogy ez a gazdasági év a termelőszövetkezetek megerősítésének, a tél folya­mán alakult termelőszövet­kezetek nagyüzemi gazdálko­dása megalapozásának éve lesz. Ez a döntő lépés most. ez az alapvető feltétele annak, hogy az új gazdasági évben újabb nagy lépést tegyünk előre a termelőszövetkezetek fejlődésében. okszor beszéltünk ar­ról, hogy az egész tár­sadalom ügye a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A tavaszi és az ezt követő mezőgazdasági munkák ide­jén sem szabad ezt elfelejte­ni. A falun élő kommunis­ták, tanácsfunkcionáriusok, termelőszövetkezeti vezetők nagy és megtisztelő feladata az új élet útjára lépett pa­rasztok munkájának segítése. A többéves múltra vissza­tekintő termelőszövetkeze­teink zömmel jól gazdálkodó nagyüzemekké váltak, de még ezeknél a nagyüzemeknél is sok a tennivaló. Amíg a gyenge termelőszövetkezetek — mint például a kecskéd- nusztai Haladás is — ez év­ben kezdik összeszedni ma­gukat, addig az erősebbek, mint a pásztói Szabadság, vagy a dejtári József Attila Tsz, még biztosabbá akarják tenni azt az alapot, amelyet éveken keresztül építettek. Az idei tavaszi munka ter­melőszövetkezeteink életre­valóságát bizonyítja. Mind a régi. mind az új termelőszö­vetkezetek az elmúlt napok­ban iskolapéldáját adják a közös munkának. amelyet Teraelőszövetkezeti tanácsadó Mi a munkaegység és hogyan számoljuk? Gyakran hallani a munka­egység szót falun, főleg ott. ahol már régebben gazdálko­dik termelőszövetkezet. így tehát a szót jóformán min­denki simeri, de hogv tulaj­donképpen mit is jelent és hogyan kell alkalmazni, azt a termelőszövetkezetekbe most tömörült gazdák közül kevesen tudják. Ebből ered az a káros gyakorlat, bogy aztán felelőtlenül tetszés sze­rint írják nem eery helyen a tagoknak a munkaegységet. Van ahol azt mondják, egy­napi munka egy munkaegy­ség. Ha jól meggondoljuk, is­merve a mezőgazdasági mun­ka sokféleségét nem állít­hatjuk hogv eeynanj mun­ka egy munkaegységet ér, mert más az egynapi kaszá­lás. mint az egynapi boro- nálás, vagy' acatolás­A munkák közti különbsé­gek érzékeltetésére szolgál a munkaegység, amely olyan mértékegység, amely egy számba foglalva fejezi ki a végzett munka mennyiségét és milyenségét. így a végzett munka mennyicégét holdak­ban. négyszögölekben, má­zsákban mérik. A munka mi­lyenségének megállapításához a munkát hét osztályba so­rolták. így a legkevesebb erő­kifejtést, szaktudást és fele­lősséget kívánó munkák az I.. s a legnehezebb, legtöbb hoz­záértést Igénylő, illetve leg­több felelősséggel járó mun­kák a VII. osztályba tartoz­nak. Az Osztályba sorolás szerinti munkaegységek a kö­vetkezők: I. osztály 0,50, II. osztály 0.75, III. osztály 1, IV. osztály 1.25, V. osztály 1.50. VI. osztály 1.75 és a VII. osztály 2 munkaegység. Ugyanez a munkaféleség az ország egész területén ugyan­akkora erőkifejtést, szakértel­met kíván meg. Ezért a mun­kák osztályba sorolása az ország minden termelőszövet­kezetében egységesen ugyan­az. A különféle munkák napi mennyiségére nézve a Föld­művelésügyi Minisztérium a munkaegység könyvben ja­vaslatokat ad a termelőszö­vetkezetek részére. Ezek a munkanorma-javaslatok két határszám között mozognak és e határszámok között min­den termelőszövetkezet köz­gyűlésén maga állapítja meg, hogy mekkora legyen a he­lyi körülményeknek megfelelő saját helyi munkanorma. Ne­hezebb munkafeltételek kö­éber szemmel figyel a még kívülálló parasztság. z idei tavasz sorsdöntő állami gazdaságaink — mint a megye példamutató nagyüzemei — életében is. Ismeretes, még nemrégen sok nehézséggel küzdöttek állami gazdaságaink, alig fejlődtek valamit, nem voltak példa­mutatók. Az elmúlt két év­ben gyökeresen változott a helyzet, s állami gazdasá­gaink gazdálkodósa felfelé ível. Az idei tavaszi munkák végzésében ugyanúgy, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában szép eredményeket ér­tek el. Munkájukhoz lendüle­tet ad az állami gazdaságok fennállásának tízéves jubileu­mára való készülés, és a kongresszusi verseny. E két jelentős esemény, ha még teljességében nem is, de meg­mozgatta az állami gazdasá­gokat. Leggyorsabban a szi- rákiak és a pásztóiak tették meg százezer forintokra rúgó önköltségcsökkentési felaján­lásaikat. Mióta ez megtör­tént. élénkebb a munkák üteme ezekben a gazdaságok­ban. Ugyanez tapasztalható gép­állomásainkon is. A széesé- nyiek versenykihívása elju­tott a megye gépállomásaira, s most dolgoznak a vállalá­sok kidolgozásán. Amíg a vállalások kidolgozása folyik, a gépállomások dolgozói de- rekas munkát végeznek a mezőn. Sajnos, termelőszövetkeze­teinknél eddig még nem bontakozott ki munkaver­seny a kongresszus tisztele­tére olyan széles mértékben, mint az iparban, pedig ter­melőszövetkezeteinknél is na­gyobb lehetőség lenne a ter­melési költségek csökkentésé­re, a termésátlagok növelé­sére. Az állami gazdaságok, gép­állomások dolgozóival beszél­getve nem egy helyen hallot­tam. hogy a kongresszusi ké­szülődés, a dolgozókkal együtt kidolgozott felajánlás nagyot lendít a munkán. Az egy­szerű emberek szeretik a pártot, egyetértenek politiká­jával. s tudják, hogy a pár­tunk kongresszusára tett fel­ajánlásokkal saját magukat gazdagítják. tavaszi munkák első része befejeződik a napokban. Most következik a nehezebb rész, a növényápo­lás. Reméljük ezeknél a mun­káknál se hoznak szégyent magukra a mezőgazdaság dol­gozói, hiszen a most megin­duló kongresszusi verseny is előbbre viszi majd nagy ügyünket. mezőgazdaságunk további megerősítését. Kata János Több mint 2500 holdon gyomtalanítanak A múlt héten csütörtökön, az esőzések utáni első alkal­mas napon a Mohorai Nö­vényvédő Állomás valameny- nyi motoros permetezőjével megkezdte a vegyszeres gyom­irtást a megye termelőszövet­kezeteiben. Elsőnek a vanyarci Béke, a pásztói Szabadság és a dej­tári József Attila Termelő­szövetkezetek őszi kalászosain gyomtalanítottak a növény­védő állomás traktorosai. A következő napokban több mint 2500 hold kalászost és legelőt gyomtalanítanak a növényvédő állomás dolgozói a termelőszövetkezeteknél. Építkeznek termelőszövetkezeteink A megyét járva nem egy helyen tapasztalható, hogy istállókat építenek, és a meg­lévőket bővítik termelőszö­vetkezeteink. A nógrádme- gyeri Petőfi Tsz még két éve sincs, hogy befejezte 50 férő­helyes istállója építését — amelyet be is népesítettek és azóta gépesítettek — s most újabb istálló építését kezdik. Van olyan termelőszövetke­zetünk is, amely a kivitelező vállalatok mulasztásából rosz- szul felépített istállóját kény­telen átépíteni. Ilyen az er- dőtarcsai Szabadság Termelő­szövetkezet is, amely a hely­telen típusterv alapján ké­szült 50 férőhelyes istállóját építette át. Szurdokpüspökiben a Béke Termelőszövetkezet ez évben kezdi el 52 férőhelyes istálló­ja építését. Az istállót a Fi- limes-tanyán építik, ahol a termelőszövetkezet központi majort létesít. r<jrxskön^vezé§ előtt Kukoricát ültettek a pásztói ,1 úttörők Vidám nó?aszóval vonult ki néhány napja a pásztói fiú úttörőcsapat 20—25 tagja a Homokra. Itt kaptak egy hojd tartalékföldet a tanácstól, amelybe kukoricát ültettek. Mátrai Szilárd csapatvezető, Czeglédi Lajos rajparancs­nok vezetésével serényen fo­lyik a munka. Felébe hibrid- kukoricát, felébe magyar mor- zsoltat vetettek. A jól végzett munka után elégedetten szemlélték földjü­ket, s már elképzelték a szép termést. A termés árát tá­borozásra fordítják a pajtá­sok. Sőrregi Zoltán a megyei tanács törzskönyvi felü­gyelője a termelő- szövetkezetek te­henészeteinél ha­vonta a törzs­könyvezés előtt este és reggel le­méri a tejet, és mintát vesz be­lőle. A Dimitrov pusztai termelő- szövetkezet tehe­nészetében két év * •alatt 2 250 kilo­grammról 3 252 kilogrammra emelkedett az egy tehénre eső tej­hozam. Gyomirtás vegyszerekkel A gyomnövények igen sok bosszúságot okoznak akár a növényápoláskor, akár a betakarítás idején. Ez azon­ban a gyomnövényeknek csak egyik káros oldala. Nem sza­bad megfeledkezni arról sem, hogy a gyomnövények vizet-, tápanyagot, napfényt vonnak el a termesztett növények elől, betegségek terjesztői, a kártevő bogaraknak megbúvó helyei. Mindebből követke-* zik, ha gabonaféléinkből ki­pusztítjuk a gyomokat. 2—4 mázsás terméstöbbletre szá­míthatunk. A gyomirtásra igen sok le­hetőségünk van. Az utóbbi években igen elterjedt a vegyszeres gyomirtás, amely őszi és tavaszi gabonán, ku­koricán, legelőn, len. hagyma és borsó vetéseken is végez­hető. A kalászosokban rengeteg a kétszikű, amit igen jól irt­hatunk Dikonirt gyomirtó szerrel. Egy katasztrális hold őszi gabonánál 1,20, tavaszi gabonánál 0,80—1. kukoricá­nál és csalamádénál 1—1,25 kilogramm Dikonirt szüksé­ges. A cirkulációs rendszerű gé­peknél (összes háti gépek, Fenomén, Futura, Rex stb.) — a fenti mennyiséget 350— 400 liter vízben feloldjuk. A légporlasztásos rendszerű gé­peknél pedig a vegyszert 150 liter vízben oldjuk. A permetezést; akkor hajt­juk végre, amikor a gabona bokrosodása már befejeződött, de a kalászát még nem hány­ja kb. április 15-e és május 15-e között. A permetezéshez szükséges az is, hogy a hő­mérséklet +10 C fok felett legyen. A hatásmechanizmus kifejlődéséhez négy óra szük­séges. Ezért ha eső várható, ne permetezzünk, mert a per­metezést megismételni nem lehet. Nem szabad permetez­ni szeles időben sem. A kukoricánál a kétszeri permetezés ad kitűnő ered­ményt. Az elsőt a kukorica elvetése után azonnal végez­hetjük. A másodikat, amikor a növény 10—15 centiméter magas. A hibrid és csemege kukorica a gyomirtó szerre érzékenyebb. Szélesedek a vegyszeres gyomirtás a legelőkön is. Hol­danként — a legelő területe teljesen gyomos — 1,65 Diko­nirt és 0,25 dkg Mavepont vegyünk, melyeket a perme­tezőgép típusától függően oldunk fel. A gyomirtás befejezése után a gépeket I százalékos oldattal (szóda) alaposan mos­suk ki, hogy más növények a permetezéskor károsodást ne szenvedjenek. Fent Lajos . mg. mérnök, Nógrád megyei Növényvédő Állomás zött kisebb, könnyebb mun­kafeltételek között pedig na­gyobb lehet a helyi norma. A megyénkben működő ter­melőszövetkezetek nyolc-tíz éves gyakorlata bebizonyítot­ta a munkaegység rendszer helyességét. A legtöbb terme­lőszövetkezetben kialakították a helyi viszonyoknak legjob­ban megfelelő munkanormát. Ahol felületesen végezték ezt a munkát, ott általában mun­kaegység hígítás, kevesebb esetben munkaegység szigo­rítás volt. Mindkét eset ká­ros. Káros ha az I. oztályba tartozó munkát a III. osztály­ba sorolják, mert arányosan a legmagasabb, a hetes osz­tályú munkát nem emelhe­tik a kétszeresére jelen eset­ben négy munkaegységre így feltétlen a felelősebb, va­lamint a nehezebb munkát végzők kerülnek hátrányos helyzetbe. Viszont helytelen a munkák leminősítése is. mint például a III. osztályú munka I. osztályba vétele. Amint látjuk az igazságos jövedelemrészesedés érdeké­ben szükség van olyan mér­tékegységre, mellyel az egyes tagok által végzett munkák mérhetők. Minél több és ér­tékesebb munkát végez vala­ki, annál több munkaegysé­get írnak javára, tehát annál nagyobb rész illeti meg a szétosztásra kerülő tiszta jö­vedelemből. A következő rész­ben a munkaegység számí­tást és jóváírást ismertetjük. (Folytatjuk.) „Formálni, alakítani kell őket... Azon a koratavaszi estén, amikor egyhangúlag elnök­nek választották a termelőszövetkezeti tagok, hogyan is tud­hatta volna Kovács Aladár, mekkora felelősség, gond szakad rá új tisztségével. — Annyit gondoltam azért — emlékezett vissza, ahogy ott ültünk az apró, földes szobában, amit ideiglenenesev irodának használ a zabari Március 1 Termelőszövetkezet—, hogy más lesz ez, mint amit ezidáig csináltam. Hiszen 800 holdon gazdálkodni, több mint 160 tagot irányítani, nem könnyű. Mert az összekoccanások, civódások még a legjobb családban is előfordulnak. Egyik ezt tartja jónak, a másik meg azt. Hát még egy ilyen nagy közösségben hogyne len­nének ilyen bajok. Igazságot tenni nehéz. Hogy nem va­gyunk még összeszokva, mindegyiknek más-más igazság kellene... — Elhallgatott, aztán újra kezdte: — Nem csináltam én ezt soha, nincs hozzá tapasztala­tom, hát ezért megy most már nehezen. így mondotta Kovács Aladár. Nincs tapasztalata a ve­zetéshez, az irányításhoz. S ezt bizony nem tudja pótolni a föld, a paraszti munka szeretete. Sokszor már úgy érzi, nem is tudja megállni a helyét. A problémák özönéből, amelyek az új élettel jöttek, sokszor már azt tartja, nincs is kiút. Mert hogyan is élt ezidáig? Tizennyolc hold földön gazdálkodott a család. Befogta még a két gyereket is, no, persze nem a nehezebb mun­kára, segítettek, ahol éppen tudtak. Többnyire az állatokat őrizték, mert tartott belőlük bőven. — Emberekkel foglalkozni? Nem csináltam én azt soha. Még beszélgetésre is ritkán adtam a fejem. Mert kinek volt már kedve munka végeztével, fáradtan két kilométernyire bejönni a faluba, megtudni, mi hír van idebent? Ez az élet már egészen más. Nem rosszabb, mint ez­idáig volt, hiszen nem is azért választották, nem is azért cserélték fel vele egyéni gazdaságukat. Csak hát új még, szokatlan az embereknek. — Még tervezni is másképpen kell a 800 holdon, mint én azelőtt csináltam a 18 holdon. Megbeszéltük már, mit termelünk, mennyi állatot tartunk. így kell csinálni, hogy mindenkinek jó legyen. Ez eddig rendjén is van. De az emberekkel foglalkozni, azokkal az emberekkel, akik a tervet végrehajtják, ez már éá sokkal nehezebb. S ezt megtanulni nem megy máról hol­napra. Mert hogy beléptek azok a tagok a termelőszövet­kezetbe, még nem minden. A nagyobbik munka ezután következik: ingadozásukra, kétkedésükre választ adni, bebi­zonyítani, hogy jól választottak. Mert így szakad el las­sanként minden kötelék, ami még az új termelőszövtkezeti tagokat régi gazdaságukhoz fűzi. Ezt kell megcsinálni a Március 1 Termlőszövetkezetben is. De hogyan? Ezen töp­reng most a munkában eltelt nappalok után, éjszakába nyúló estéken Kovács Aladár. — Mert itt van a birkák esete is. Sorra meniünk a ta­gokhoz, hogy felértékeljük a birkákat, mert hát az alap­szabályt a kezdet kezdetén is be kell tartanunk. De már az első háznál ezzel állt elénk a gazda: — Most még nem adjuk, majd ha a gyapjút levesszük róla, akkor vihetitek. De most még a miénk a gyapjú, mert a télen még mi tartottuk! — így mondta — folytatta tovább Kovács Aladár —. mintha a termelőszövetkezetben nem az övék, nem vala­mennyiünkké volna. Nagyon kevesen értik még ezt meg nálunk. Inkább elhajtották a birkákat a községből agy más legelőre. Most azt próbáljuk magyarázni a termelőszövet­kezet tagjainak, hogy magukat károsítják meg ezzel a lépé­sükkel. Rövidebb, vagy hosszabb idő telik el, míg megértik, nem tudom. De megértik, annyi bizonyos. Meg kell érte- niök! Aztán ott van egy másik eset. Kovács Aladár mesélte ezt is. Somoskői István, a termelőszövetkezet tagja egyik reggel csak eléje állt: — Mi lesz a háztáji földdel? Adtok-e nekem, vagy nem? Hogy gondoljátok? Az elnök tudta, hogy Somoskői jó ideje nem jár ren­desen dolgozni. Nem is állta meg szótalanul: — Pista bácsi! Mondok én magának valamit. A háztáji földért dolgozni is kell... Somosköi nem szólt semmit, de másnap már a közös­ben dolgozott. Hát ilyenek ezek az emberek. Nem ellenségei a szövet­kezetnek, mert akkor a tavaszon nem kezdtek volna hozzá olyan nagy irammal a munkának. Csakhát formálni, ala- látani kell még őket, és ezért fáradozik Zabaron — miköz ben ő maga is alakul, formálódik — Kovács Aladár. VINCZE TSTVANNE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom