Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-22 / 32. szám

4 nógrádi népüjsag 1959. április 22. 4 pedagógusok marxista képzése — Salgótarjáni tapasztalatokról — syy • r _____ egy éve annak. f ftinc± egemen hogy pártunk Központi Bizottsága a munkásosztály veze­tésre való hivatottsága és a vezetés helyes gyakorlása szempontjából egyaránt fontos két olyan elvi jelentőségű határozatot hozott, mint a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetéből és a párt művelődéri politikájából eredő feladatok. Mindkét határozat kiemeli a szocialista embertípus kiformálásának szükségességét, a munkások iskolai és iskolán kívüli oktatásá­nak fontosságát. E határozatok sikeres vég­rehajtásában azonban igen nagy szerepe van a pedagógus-társadalomnak. Éppen ezért e kérdések elválaszthatatlanok a pedagógusok eszmei, politikai képzettségétől, ideológiai tudásuk állandó fokozásától. E probléma azért is lényeges, mert a pedagógusok jelentős ré­sze a múlt társadalomban nevelkedett — másrészük elmaradt az élet támasztotta kö­vetelményektől, sokakat pedig az ellenforra­dalmi revizionista propaganda zavart meg. Mindezek annak a szükségességét vetik fel, hogy megkülönböztetett figyelemmel kell a bonyolult problémával foglalkozni. Külö­nösen a pedagógusok marxista-leninista ok­tatása területén kell jelentősen előre lépni. Ennek is a követelménye, hogy már az 1958—59-es oktatási évben városunkban a szervezett állami, ideológiai oktatásban a pe­dagógusoknak 40—45 százalékát vontuk be. Az idevaló jelentkezést széleskörű politikai és szervező munka előzte meg. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az ideológiai oktatásba bevont hallgatók többsége lelki- ismeretesen felkészült a konferenciákra, ki- sebb-nagyobb szépséghibákkal. cAz e téren meglévő nyeedkmeä propagandisták jó felkészülésének, a konfe­renciák helyes vezetési módszerének is be­tudhatok. Különösen Boros Sándor, Kecske­méti Sándor, Ádám János, Danisovszki Im­re, Fegyveres Zsigmond, Németh László, Soós Dezső, Cserháti János és Vonsik Gyula elvtárs tűnt ki ezen a téren. Az eredmé­nyekhez járult az is, hogy jónéhány tanfo­lyamon a hallgatók jobb előképzettsége, tör­ténelmi ismeretei lehetővé tették az anyag elmélyültebb tanulmányozását. Ennek követ­kezménye, hogy a nemzetközi és a magyar munkásosztály története, a filozófia történet első évfolyama és a magyar munkásmoz­galom története tanfolyamokon nagyobb az aktivitás, az érdeklődés. Ezeken a tanfolya­mokon jobban elkerülik a hallgatók azokat a buktatókat, amelyek más pedagógus kon­ferenciákon jelentkeznek. Itt sokkal keve­sebb a biflázás, a betű szerinti visszamon­dás, nem félnek úgy a közbevetett kérdések­től, sem a feleltetéstől. mint más tanfolya­mokon. A dialektikus és történelmi materializmus, a politikai gazdaságtan, valamint a korunk alapvető kérdései tanfolyamok tartalmi szem­pontból a leggyengébbek. Ez abból is adó­dik, hogy kevés pedagógus rendelkezik ilyen előképzettséggel. Másrészt a legtöbb helyen menetközben sem kapnak megfelelő segítsé­get sem a konzultáció, sem kisegítő előadá­sok formájában. <At Imtm dni viták kk‘0b£' pedagógusok közvetlenül is érzik az ideoló­giai továbbképzés segítségét. Probléma főleg a számtan, fizika szakosoknál van. Ezért nem ártana, ha az egyes foglalkozásokon, az egyes konferenciákon — persze nem vulgá­risán — a konferencia vezetők jobban ki­hangsúlyoznák, hogy a tanult anyag milyen kapcsolatban van a pedagógus munkájával, életével. cA. nevetők Vannak azonban olyan negatív jelenségek is, amelyek csaknem valamennyi tanfolya­mon jelentkeznek. Leginkább a hallgatók ki­válogatásánál történtek hibák. Különösen fiatal nevelőknél tapasztaltuk, hogy a tet­szetősebb. hangzatosabb megnevezésű tanfo­lyamokra jelentkeztek. Előfordult olyan eset is, hogy egy politikai gazdaságtan tanfo­lyamra négyféle előképzettséggel rendelkező pedagógus-csoport jelentkezett. Ebből aztán olyan probléma adódott, hogy a kisebb elő­képzettséggel rendelkező nevelők az első fog­lalkozások után kedvüket veszítve végig­szenvedik az oktatási évet. Ilyen és hasonló problémák odavezetnek, hogy egy-egy konfe­rencián csupán 3—4 fő vesz részt a vitában. politikai képzését se­gítik elő az időszerű kérdésekről adott tájékoztatók is. Ezek egy részét havonként és tantestületenként tart­ják meg az összes nevelők részvételével. Sok hasznos dologról kapnak itt a nevelők tá­jékoztatást. Ebben az oktatási évben már eddig hat témából tartottak előadást. E té­mák közül a felsőbb szervek az előadások mintegy felét kötelezően előírják, kötelező tárgysorozattal, a másik felét a helyi viszo­nyoknak megfelelően ütemezik be. Az eddig megtartott előadások közül igen hasznos volt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a vallással kapcsolatos kérdésekről szóló előadás. Igen hasznosak voltak a külső előadók ál­tal megtartott, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével foglalkozó propagandisztikus előadások. Ennek is az eredménye, hogy a pedagógusok közül több esetben ’önkéntes brigádok jártak ki a falvakba, hogy részt vegyenek a dolgozó parasztság között vég­zett agitációs munkában. Itt külön meg kell dicsérni a pedagógusnők csoportját, akik két községben is eredményes munkát végez­tek. De hasznos és célravezető volt a pedagó­gus pártszervezet olyan irányú kezdeménye­zése is, hogy a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről szóló párthatározat szellemében ankétot szerve­zett. E vita igen hatékony volt. Sok olyan javaslat hangzott el, amely a munkásgyere­kek tanulmányi eredménye emelését segíti majd elő. Az ankéton elhangzottak később egyéni beszélgetéseken, majd némely helyen tantestületi vitákon beszélték meg. Előfor­dult, hogy e vita után például a Csizma­dia úti iskolában az igazgató felkereste az üveggyári pártbizottság titkárát, hogy meg­beszéljék a feladatokat. Másutt, mint oél- dául a Hazafias Népfront városi bizottságá­nál kibővített népfront bizottsági ülésen tárgyalták meg e határozat szellemében az ifjúság nevelésének problémáit. DCedvezően fi alatt a peda­gógusok­ra a szülők és nevelők kapcsolatának meg­javítását és néhány fontos politikai, peda­gógiai kérdést napirendre tűző „Nevelők, szülők találkozója” renedezvény is. Különö­sen a Rákóczi úti általános iskolában sike­rült ez jól. Kár hogy ezen a találkozón nem tudták eléggé „aprópénzre váltani” azokat a problémákat, amelyek az országos határo­zatból eredtek. Váczi Gyula zongoraestje Országoshírű zongoraművé­szünk, Váczi Gyula nagybá- tonyi, balassagyarmati sikerei után, budapesti vendégszerep­lése előtt Salgótarjánban is szóló-estet tartott vasárnap. Műsorán Händel, Mozart, Schubert, Liszt, Chopin, Rachmanyinov, Smetana, Ha- csaturján és Bartók művei szerepeltek. A szépszámú hall­gatóság áhítattal gyönyörkö­dött Váczi Gyula elmélyült szép játékában. A gondosan összeválogatott műsorban a zenevilág hírneves alkotóinak érzéseit, gondolatait átszelle- mülten hű tolmácsolásban elevenítette meg. Köszönettel kell adóznunk Váczi Gyulá­nak, hogy sokévi, fáradságot nem ismerő munkával, áldo­zatos iparkodással egész szép számú salgótarjáni dolgozót nyert meg a mély gondolaté zene élvezőjének. Mozart gyönyörű szép A- dúr szonátája aratta az est első fergeteges sikerét. A dal­lamos szonáta zsongva lopta szívünkbe Mozart szép mu­zsikáját. Hacsaturján Tokká- táját, amely a kommuniz­must építő szovjet nép örö­mét, derűjét, magabiztossá­gát fejezi ki a zene feledhe­tetlenül szép nyelvén, ugyan­csak vastapssal jutalmaztuk. De az igazi élvezetet a há­rom szenvedélyes, átéltséggel tolmácsolt Liszt-mű szerezte. A Petrarca szonet áradó sze­relmi szenvedélye különösen a fiatalságot hódította el. A Spanyol rapszódia (amit Ma­gyarországon Váczin kívül jelenleg senki sem játszik) művészünk sokoldalú, elmé­lyült, bravúros játékát dicsé­ri. A forradalmian szép Rá­kóczi induló pedig a siker koronáját helyezte Váczi fe­jére a közönség szenvedélyes ünneplése formájában. Újlaki Mária Emlékezzelek emberek! Gyűlölete^ és szégyenteljes a tömegsírok, vagonok milliói korszak elevenedik meg élőt- vitték nemzetek, családok tünk a mozivásznon, az „Utol- emberek verejtékes menka só felvonás”. Jelképes cím, jának gyümölcsét... Egy őrült társadalom meg­semmisülésének végső ver­Szólt pezsgő. a zene. habzott a Hja! Volt miből gődéseiről. Tébolyultak sere- Szeretkezzünk, hisz ez a* ge gyilkolt, rabolt az utolsó élet. A mámor imbolygásából pillanatig, vérbe fojtva, má­morban keresve a menekü­lést... a halálfélelem vad vitus- tánca lett. Döbbenet? Már nem mi tá­A végtelen idő mértékével madunk?... mérve percnyi uralmuk több kárt, több szenvedést okozott „Csak egy nap a világ... Nyirkos árkok mélyén át­népünknek. mint a megelőző kozza sorsát az árja faj Büsz- megpróbáltatások akármelyi- kesége, siratja önmagát a ke. Mit tettek? Hogyan tették? Kevesen tudnak az elmúlt borzalmak hátteréről, elköve­tésük okáról. Sokan emlékez­nek a kínokra, megpróbálta­tásokra. Vagyonért, a pénzért, az uralomért sóvárogtak „be­cses nagyjaink”, a keresztény erkölcsöket hangoztatták áj- tatosan, s maguk nap mint laksz, s inségbab nap kéjbe gyömöszölték rossz nézheted jövődet. gondolataikat. magyar honvéd... Miért mindez? Ne kérdezd! Dögölj meg most! Mi úgy kívánjuk. Pa­rancsoljuk! Nekünk vagyon, hatalom kell, Párizs, Moszkva, a Vi­lág! Mit ér az életed? Örülj, mert a hazáért adtak. Aaérí a hazáért, ahol nyomortanyán fölött szi- Te zsidó vagy? Szolgálni fogod a hős Maroknyi embertelenség, árja fajt! Auswitz, Majdanek, egy őrült fantaszta vezetésé- Mauthausen . . . vei fenyegette a világot . . . Mi volt a jelszó? Pénz! Keletről hasad a hajnal. Az őrült diktátoron e*ől Pénz! Pénz... Fekete lakk- vesz a téboly krízise, s a csizmák tiporták Európa föld- lovastengerész vagyázzba áll. jét. náci farkas alatto- Bukni kell Horthvnak is. mos támadással belemart az Jön Szálasi, s eljön a poklok orosz medvébe. S irányított az őrült dik­tátor... Kiszabadította a po­kol erőit, amelyek felett el­vesztette az uralmat. Don­gott, nyögött a föld amerre jártak. Rom. pusztnlás, jaj­szó kísérte útjukat. Csehszlovákia, Hollandia. Belgium. lengyel ország. Ausztria... Reszkess világ. pokla. Az utcákon ölik, akit érnek, szállásukon folyik ae ital. ölel a nő... "még öt perc s nincsen tovább.” Ne tovább! Megszületett a pillanat, s egy villantással talpra állt a világ... Ember, ne felejts! Elesett, kiszolgáltatott voltál, nem volt életed. Eszköz voltál má­sok véres hatalmának megte­min Meggyalázott nemzetek, ja jongó családok... hörgós. ha- rendesében. Te vagy a lálvergödés... csend, süket den! Emlékezz! csend... Szabadságot? Kimondta Utolsó felvonás... letűnt, keserű életünk filmje. Blzo valaki? Tarkón lőni. felakasz- nyíték a mának, amelyet lát­tam, élve eltemetni! Szabad­ság csak nekik járt... Teltek ni kell. Porszem voltál em­ber! Felhívás A városi tanács felhívja Salgó­tarján lakosságát, hogy az új 21-es müút városi szakasza épí­tésének idején fokozott figyel­met fordítson az utcai közleke­désre. A gépjárművek, a lófo­gatú jármüvek vezetői, a moto­rosok, valamint a gyalogosok nagy körültekintéssel óvják mind saját, mind embertársaik testi épségét. Épül az új bankház Salgótarjánban Csütörtökön közel négymillió forintos beruházással megkzedték Salgótarjánban a Magyar Nemzeti Bank mo­dern épületének alapozását. A bank háromemeletes épület földszintjén helyezkedik el, ahol a szükséges irodahelyisé­geken kiírni korszerűen felszerelt konyha, ebédlő és egy beépített színpaddal ellátott kultúr-, illetve tanácskozóte­rem lesz. A Salgótarjánban eddig páratlan szép homlokzatú épület mindhárom emeletén lakások lesznek. Az idén közel egymillió 700 ezer forint beruházási összeg kerül felhasz­nálásra. E jónéhány eredmény mellett meg keilt azt is mondanunk, hogy a tömegpropagandaí előadások és időszerű kérdésekről tartott)! előadások nem minden esetben váltják bet a hozzá fűzött reményeket. Úgy gondolom,) ez elsősorban abból fakad, hogy a napirend-? re általában csak az előadó készül. Ez aztV eredményezi, hogy a javaslatok, a vélemé-) nyék csak az elhangzottakhoz kapcsolódhat-? nak, szélesebb vonatkozásban, mélyebben) nem igen tárgyalják meg. Sokszor baj van? az érdeklődéssel is. Nem minden tananyag-S nál azonos fokú az érdeklődés. Ez érthető.? Sajnos, azonban a pedagógusok egyes cso­portjainál csaknem minden politikai tárgyú^ anyagnál közömbösség tapasztalható. Legin­kább a szakmájukhoz közelálló politikai,^ vagy kultúrpolitikai kérdések kötik le a oe-<J dagógus rétegnek a figyelmét. Lenin örökké írta: PEREK ALIN él... lvan Csumicsev hosszú évekig az „Elektrosztalj"-gyár kovácsa volt. Ma már nyugdíjas, de nem feledkezik meg n gyárról, be-bejár a kovácsmühelybe, gyakran elbeszélget a fiatalokkal. Az egyik Ilyen beszélgetéséről szól az írás, ami­kor a veterán munkás felelevenítette találkozását Leninnel. Fellépett az emelvényre, 4 mmikor az éljenzés lécsendese­dett, beszélni kezdett. Szenve­délyesen, meggyőző érőnél be­szélt, minden szava a szivünk­be hatolt, s ott maradt örök- lljicsnek nagyon sok a dolga, re. ldőnkint magasba nyuj­tével mindig eszembe jutnak nehéz hozzá bejutni“ — közöl- tóttá a kezét, s előrehajolt, a szovjethatalom első évei és ték velünk a Kreml parancs- mintha szűk lenne neki a: nokságán. Am, amikor meg- emelvény. A teremben ural­tudták kik vagyunk és miért kodó feszült csendet gyakran jöttünk, megígérték, hogy Iá- megtörte a viharos tops. történt. Az ország mogatni fognak. Így aztán Iljics arról beszélt, hogy erő­megpróbáltatásokon másnap jelentkeztünk is 11- síteni kell a munkás-paraszt A Lenin évforduló közeled­találkozásom ’felejthetetlen Leninnel. 1919 nehéz, ínséges észtén idejében nagy Nem lennénk igazságosak, ha nem említe-))menf keresztül. Tüzelőanyag- jicsnél. Barátságosan fogadott szövetséget, megmagyarázta a nem egy esetben gátolja a hallgatók egy ré­szének világnézeti tisztázatlansága is. A dia­lektikus és történelmi materializmus egyik konferenciáján, ahol a vallás keletkezését tárgyalták, a hallgatók hozzászólásaikban ál­talános, a tankönyvekben megállapított taní­tásokra hivatkoztak, önálló vélemény nem hangzott el. Ugyanakkor más konferenciá­kon és személyes elbeszélgetések alapján azt tapasztaltuk, hogy nem, vagy csak részben tisztázódott a területi követelésekről szóló nacionalista, soviniszta nézet. Bár sokan el­fogadják a propagandisták érveléseit önma­guk számára, de kifelé és egymás közti be­szélgetéseik során nem nyilvánulnak meg. A kérdések jobb megértésében, a problémák megmagyarázásában a megyei és városi párt- bizottság vezetőinek előadásai segítettek. Kü­lönösen azok, amelyek már az MSZMP mű­velődési politikája irányelveiből, mint vi­lágnézeti feladatok, vagy az ellenséges né­zetek elleni harcból eredő feladatként már eddig megvalósításra kerültek. nénk meg az üzemi és területi pártszerveze­tek tudatformáló hatását. Ennek is az ered­ménye, hogy jó néhány nevelő vett részt a tanácsválasztásokat előkészítő politikai mun­kában. vagy pedig napjainkban a lakótelepi agitációs munkában. Mégis az a vélemé­nyünk. hogy akkor teszünk jó szolgálatot a pártnak és á dolgozó népnek, ha elsősorban az iskolában végzendő feladatok minél jobb ellátásához adunk nekik megfelelő segítséget. >hiány miatt a gyárunk is le- bennünket, érdeklődött, mi a nehézségek okait, harcba hí­jái». Megpróbáltunk fával se- helyzet a gyárban. vott a szovjethatalom ellensé­— Fémre nagy szüksége gei, a pusztulás és az éhség [semmire sem jutottunk. Tűz van az országnak — mon- ellen. >ütött ki és az egyik kovács- dotta. — Tüzelőanyag pedig Lenin beszéde mély nye­le sz, feltétlenül küldünk. mókát hagyott a konferencia Csupán néhány nap telt el, küldötteiben. A gyárban én s vasúti állomásunkra befu- is munkásgyűlésen számoltam Jműhely leégett. Ekkor vetődött fel a mun­kások között az a gondolat, )hogy delegációt küldenek tottak az első, pakurával teli be Vlagyimir Iljics felszólaló­Ennek érdekében még tovább kell íokoz­Leninhez, megkérik öt, segít _____________ s en a gyáron. Én akkor a ígéretét, segített a gyárnak nunk a pedagógusok ideológiai képzését, nö-??szakszervezeti bizottság tagja a legnehezebb napokban. vélni elméleti tudásukat. A vezető pártszer-SS voltam, s engem bíztak meg — ­veknek jó propagandistákkal, az elméleti)/ hogy készítsem elő a küldött ciszternák. Lenin teljesítette sáról. Több mint 30 esztendőt töltöttem a gyárban. Három Úgy két esztendő múltán ne- fiam meg az unokám ma is kém is alkalmam nyílt látni itt dolgozik. S amikor csalá­kérdesek sokoldalú magyarázásával, ha kcll\\sepeí. Küldöttségünk három hallani Iljicset. Gyárunk ói körben megkérdezik toleni 3SOkk?ll. — íl hsllßstoknsk fi tíin 'll I-/) n.T.l.d't.i’’ fí nnni'i b.'ü __a. 1 00 ■< /1 ' .. _ Tmfíl'tiálr e lőadásokkal, — a hallgatóknak a tanul-SS tagból állott: Rogov gyárigaz- küldötteként 1921 február ele- melyik életem legemlékeze­mányi fegyelem megjavításával, a kijelölt?? gatóból, Romanov és Puhov irodalom széleskörű tanulmányozásával kell}} munkásokból. a tanulmányi eredmények megjavításához^ Küldöttségünk rövid moszk­hozzá j árulniok. jen résztvettem a kohászok tesebb eseménye, gondolkodás moszkvai konferenciáján, nélkül ezt válaszolom: Lenin Megvitattuk a munkások élei- felszólalása a kohászok moszk­frai tartózkodás után, derűs miszerellátásának kérdéseit, vai konferenciáján 33 évvel Az ideológiai tananyagok, a szemináriumi foglalkozások és a pedagógusok részére tar­tott előadásoknak a tanításba való realizá­lása terén is léptünk már előre. Különösen ott, ahol az oktatásban részt vett hallgatók történelmet, vagy irodalmat tanítanak. Itt a /»/. ,// // 1,7. < adva van »hangulatban tért vissza. JrUndket {elteteJ hísLi p£-SS — M™den rendben dagógusaink tisztában vannak azzal, hogy?? Mjics megígérte, hogy tüzelő ^ ___ _______ _ _____ s zámunkra nincs lelkesítőbb és: felemelőbb))anya90t küld közölte• rö- Sag viszonyáról. A konferencia sietek és sokáig állok n ma cselekedet, mint a jövendő nemzedéket szó°°®oí'' amikor először elnökségéhez mind többen for- uzóleum előtt. Ezekben a per- cialista szellemben oktatni, a hazának olyan ((találkoztunk, s még azon a dúltak azzal a kéréssel, hogy cekben szeretnék felkiáltani beszéltünk a szakszervezetek ezelőtt, van, szerepéről a termelésben, a Ha néha Moszkvába utazom, munkásosztály és a paraszt- rendszerint a Vörös térre ifjakat nevelni, akik a jelen kortól átveszik))7“^0™ részletesen beszámolt hívjuk meg Lenint. Végül feb- „Kelj fel, Iljics, nézd, milyen a szocialista építés nagy munkáját. Erreíga munkásgyűlésen a küldött csak akkor lesznek képesek, ha munkájuk-^seg moszkvai útjáról. ban a marxizmus—leninizmus máló elméletét alkalmazzák. SS tünk, a Vörös térre siettünk mosolyogva, megjelent Vlagyi ?)— mondotta. — ..Vlagyimir mir Iljics. Molnár Pál ruár 4-én a konferencia mun- erővel folyik a kommuniz- kájának befejezése előtt, egy- mus építése, hogyan diadal­szerű öltözetben, barátságosan maskodik a Te nagy ügyed, amelynek drága életedet szen­telted.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom