Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-22 / 32. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. április 22. A tsz-ekkel való foglalkozásról Á hó végéig befejezik bányáinknál a bizalmi választást (Folytatás az 1. oldalról) ipari üzemek dolgozói részt vállaltak a tsz-építkezésből. A műszakiak segítséget kíván­nak nyújtani a tervezési mun­kában, a dolgozók az építésből akarják kivenni részüket. Ezek mellett a szervezeti élet kibontakozásához, a ta­nácsokon keresztül oktatást szerveztünk, a tsz-ekben levő munkaszervezetek vezetőinek. A szövetkezet tagságával is­mertetni akarjuk a párthatá­rozatokat és kormányrendele­teket, hogy azok mindenkor érvényre jussanak. Milyen feladataink van­nak a jelen időszakban a tsz-ek megszilárdításában? A Magyar Szocialista Mun­káspárt március 6-i határozata felhívta figyelmünket, hogy fő feladat a tavaszi munkák időbeni elvégzése, amely lé­nyegében az ország ellátását biztosítja. Ezzel egyidőben elő­térbe került az új termelőszö­vetkezetek szervezeti és gaz­dasági megszilárdítása is. Pártunknak és kormányunk­nak legfőbb feladata az élet­színvonal további fenntartása, fejlesztése. Ennek feltételét elsősorban a termelőmunkával tudjuk biztosítani. Több helyen nem értették meg a határozatból fakadó fel­adatokat, rosszul értelmezték a határozatot. Megálltak a fejlesztéssel, sőt még a be­lépni szándékozókat is távol tartották a termelőszövetke­zetbe való belépéstől. Ez és az új feladatok rossz értelmezése egyes embereknél olyan véle­ményt váltott ki, hogy ráértek volna még a szövetkezet meg­alakításával. Ez veszélyes, mert az ellenség is akcióba lépett s különböző vad, alap­talan híreket terjeszt. Célja, hogy a még kívül állókat el­távolítsa a szövetkezeti gon­dolattól, és bomlassza az ősz­szel induló termelőszövetkeze­teket. Ahol jól értették a ha­tározatot, például Dorogházán, Ipolyvecén, jelenleg is lépnek be a termelőszövetkezetbe, s nem engedik semmiféle el­lenséges hang érvényesülését. A parasztság túlnyomó több­sége igényli a felvilágosító munkát, a megalakulással járó problémák megvitatását. Hely­telen volna, ha nem ismer­nénk fel, és elzárkóznánk az ilyen irányú igények elől. Véleményünk szerint jelen­leg is, a termelés zavartalan­ságának biztosítása mellett a gazdasági megerősítéssel egy­időben népszerűsítjük a szö­vetkezeti gondolatot. Állandó jellegűvé kell ten­nünk a politikai, felvilágosító munkát, és szüntessük meg ennek kampány jellegét. Elsőrendű tevékenységnek kell tekinteni az új szövetkezetek tagságának nevelését, gazda- sági segítését, s a szükséges feltételek megteremtését. Akkor járunk el helyesen, ha elősegítjük a szövetkezeti tag­ság munkáját a termelésben, megismertetjük az alapsza­bályban lefektetett elveket, bizonyítjuk, hogy a szövetke­zetbe tömörült parasztság megtalálja anyagi számítását. Segítsük a termelőszövetke­zetet szarvasmarha és sertés­hizlalási szerződések kötésével, még a háztáji állomány le- szerződését is. A háztáji szer­ződéses állományból azonban az álatok ellenértékéből nem kell levoni a közös alaphoz való hozzájárulást. Biztosítsuk a megfelelő takarmánybázist az állatállomány számára mind a szemes, mind a szálas­takarmányból. Nagyobb gon­dot kell fordítanunk a négy­zetes kukoricavetés és a négy­zetes silókukorica elvetésére. A kalászosok aprómaggal tör­ténő felülvetésére, p az árok­parti szénák lekaszálására. Biztosítsuk a nők foglalkozta­tottságát, alakítsunk ki szá­mukra új üzemágakat! Mun­kaigényesebb, szerződéses nö­vények előtérbe helyezésével. Létesítsünk az eddiginél na­gyobb baromfitelepeket, kosár­fonót, háziipari munkát stb. összegezve: a jó politikai és gazdasági munka megteremti majd feltételét a mezőgazda­ság átszervezése egyenletes munkájának. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi munkaambí­ció megtartása mellett, a fel­adatok időbeni elvégzésével minden termelőszövetkezetbe lépett gazdálkodó megtalálja számítását az új, közös gazda­ságban is. Ezekben a napokban tartják a szakszervezeti választásokat a szénmedencében. A válasz­tások több lépcsőben történ­nek. Jelenleg a bizalmi vá­lasztások folynak, amely már több bányaüzemben befejező­dött. A választásokat mindenütt nagy érdeklődéssel kísérik a dolgozók. Hányáson a bizalmi­választásokat — nagyon he­lyesen — a bánya mélyén tar­tották meg. A választások előtt mindenütt megtörtént a javaslat, ki le­gyen az új bizalmi. Mi sem bizonyítja jobban a Minden KISZ szervezetben készülnek a VIT-re. Persze szervezete válogatja hogyan. Van szervezet, ahol levelezést kezdtek külföldi fiatalokkal. Egy másik helyen előadással, bállal ünnepük meg a VIT megnyitásának napját. Sok helyen ajándékokat készíte­nek, amiket a VIT küldöt­tekkel juttatnak el a külföldi fiataloknak. Hasonlóan a többi KISZ- szervezethez, a Salgótarjáni Zománcipari Művek Tűzhely­gyár KISZ-szervezete is ké­szülődik a VIT-re. Gyűlésen dolgozók felelősségét, mint ami előfordult például Kányáson, hogy három jelöltet nem fo­gadtak el. Az új bizalmit vé- gülis az egyik dolgozó javas­latai alapján választották meg. Ugyancsak nagy érdeklődés mellett történtek a választá­sok a mátranováki bánya­üzemnél is. A szakszervezeti bizottság megfelelően irányí­totta a választást s már ko­rábban elbeszélgettek a dolgo­zókkal a választás fontosságá­ról. Medencei szinten a bi­zalmi választások már 60 szá­zalékig megtörténtek s a hó­nap végére befejeződnek. tárgyalták meg a fiatalok, hogy milyen ajándékot küld­jenek Bécsbe. Sok-sok ötlet, javaslat hangzott el, míg el­döntötték, hogy mivel ked­veskednek ismeretlen külföl­di barátaiknak. A leányok szépkivitelű díszpárnát készítenek. Ezt 10-15 lány készítené úgy, hogy mindegyikük három napot dolgozna rajta, s úgy adná tovább a következőnek. A fiúk sem akarnak lema­radni a lányok mögött, ök a gyár jellegét kifejező szo­borcsoportot készítenek, ami­A bizalmi választásokat minden egyes aknában felhasz­nálták a márciusi párthatáro­zat isimertetésére, a kongresz- szusi munkaverseny megvita­tására. Mindenütt szó került a minő­ségjavításról, annak gyakor­lati módszereiről. Sőt azt is felvetették több ak­nánál, hogy a jövőben a ver­senyértékelésnél a döntő té­nyező a minőség legyen. A bizalmi választások be­fejezése után kerül sor május 1-től június végéig a szakszer­vezeti bizottságok választá­sára. nek főalakja természetes egy öntő lesz. E két ajándékon kívül vesznek egy díszes albumot^ amelybe a gyár életében történt fontosabb események, kiváló dolgozók, idősek és fiatalok fényképeit helyznék el. Ebbe az albumba 1939-ig visszamenőleg gyűjtik össze a fényképes emlékeket. Mióta megszületett az el­határozás, a szervezet fiatal­jai szinte egymással verse­nyezve dolgoznak mindezek megvalósításáért. Gondos munkájukkal együtt jár majd a siker. Kukej János sámsonházi KISZ-fiatal víg harmonika számokkal gazdagítja a nagy- bárkányi művelődési otthon műsorát május elsején. Pályázati Az MSZMP Nógrád megyei pártbizottsága felvételi pá­lyázatot hirdet a marxizmus- leninizmus esti egyetemének 1959-60-as tanévére. Az egye­tem célja, hogy a párt, álla­mi és tömegszervezeti funk­cionáriusok, értelmiségi dol­gozók, vezető propagandisták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvona­lon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon poli­tikai gazdaságtant, a harma­dik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozga­lom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek, a tanulmányi eredményekről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer, egy meghatározott napon kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint. Az egyetem hallgatóinak a Magyar Forradalmi Munkás­paraszt Kormány (1088/1957. XI. 21.) sz. határozata alap­felhívás ján biztosítani kell ugyan­azt a tanulmányi szabadsá­got, amelyet az egyetemek és főiskolák esti tagozatainak hallgatói élveznek. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanulás­hoz szükséges marxista isme­reteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívü- liek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola, stb. hallgatója. A pályázat a Nógrád me­gyei pártbizottság agit-prop. osztályán beszerezhető kér­dőív alapján történik. A pá­lyázatot a Nógrád megyei pártbizottság ágit. prop. osz­tályára kell küldeni 1959. június 1-ig. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot, 2. Az illetékes pártszervezet ajánlását, 3. A vállalat, in­tézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Felhívás Nógrád megye valamennyi KISZ szervezetéhez! A KISZ Nógrád megyei Bizottsága az elmúlt év gyakorlatá­hoz hasonlóan április 25-én és 26-án általános rohammunka-napot hirdet a megye kiszistái részére. Felhívjuk a KISZ-szervezetek figyelmét, hogy a VIT tisztele­tére minél több helyen s minél nagyobb számban vegyenek részt a társadalmi munkában. Kiszesek és kiszen kívüli fiatalok, lányok dolgozzatok, tegyetek meg mindent a VII. VIT sikeréért. KISZ Nógrád megyei Bizottsága A Bede-pusztai KISZ színjátszók js a nagybárkányi mű­velődési otthonban mutatják majd be „tudományukat”. A „Nyolc hold föld” című színjátékot tanulják május else­jére. Képünkön a színjátszók a próba szünetében. AZ ÜNNEPRE KÉSZÜLNEK Ügy hírlik és a jelek is arra mutatnak, hogy az április 4-én átadott nagybárkányi új művelődési otthon benépesül majd május elsején. Nemcsak a helybeli, de a környék­beli fiatalok is ide készülnek különböző kul­túrműsoraikkal: A nagybárkányi, sámsonházi és Bede-pusztai kiszesek is szorgalmasan ké­szülnek május elsejére, hogy minél színvona­lasabb műsorral lepjék majd meg az ünnep­lőket. Díszpárna, szobor, album — KÉSZÜLNEK A VIT-RE KISZ-FIATALJAINK — Lesz-e kibontakozás a Tűzhelygyárban? Kiváló termelési sikerek, jó kollektív szellem, szak­képzett vezetés — ez jellemzi a Tűzhelygyár kulcsöntödé­jének KISZ-brigádj át. Ami­kor a napokban a gyár több üzemrészében afelől érdek­lődtünk, hogyan bontakozik ki a munkaverseny a párt- kongresszus tiszteletére, ho­gyan támaszkodnak a veze­tők a munkában a dolgozók­ra, őket kerestük fel először. A KISZ-BRIGÁD PÉLDÁT MUTAT Ez a brigád már jó három hónap óta a termelésben is és a selejt csökkentésében is szembetűnő Eredményeket ér el.Amíg tavaly 19,5 százalék volt az átlagos selejtjük, áp­rilis 4-ig már 10,5-re csök­kentették, pedig vállalásuk 16 százalékra szól. Ebben a brigádban nem létezik olyan, hogy valaki hanyagul végez­ze munkáját, ne ismerné rendszeresen feladatát, lema­radjon az egész kollektíva mögött. Mindenekelőtt szinte naponta megbeszélik a leg­fontosabb politikai esemé­nyeket, így többek között hosszasan vitatkoztak, beszél­gettek a Szovjetunió hétéves tervéről, a március 6-i párt- határozatból adódó felada­tokról. Egner elvtárs, a bri­gád művezetője szakmai ok­tatást tart részükre. Az a célkitűzés, hogy bizonyos idő után a brigád valamennyi tagja képes legyen összeállí­tani az öntési adagot, megis­merje a kulcsgyártás egész munkafolyamatát, a nyers­anyag keverésétől addig, amíg a kúlcs, mint kész ter­mék elhagyja a gyárat. Azután olyan bérezési for­mát dolgoztak ki és vezettek be a múlt év szeptemberé­ben, amely igen egyszerű, világos, s a brigád tagjainak véleménye szerint is igazsá­gos, ösztönző. A darabbér­rendszert úgy alkalmazzák, hogy a selejt csökkenése, vagy növekedése arányában meghatározott összeggel csök­kentik vagy növelik egy-egy dolgozó keresetét. Ennek persze az a feltétele, hogy rendszeres legyen a végzett munka értékelése. Ez meg is történik. A brigád tagjai na­ponta tudják mennyit ter­meltek, mennyi volt a selejt, ebből következően mennyi a kereset. Nincs hiány a brigádtagok személyes példamutatásában sem. A rendszeres brigádér­tekezleteken bírálják és di­csérik egymást, kinek-kinek érdeme szerint. Nem várnak arra, míg valamilyen mű­szaki probléma megoldódik, vagy valamilyen akadályt mások elgördítenek a terme­lés útjából. ök maguk mind­járt utána néznek, hogyan lehetne a munkán javítani. Megkövetelik, hogy munká­juk feltételei állandóan biz­tosítottak legyenek, zavarta­lanul termelhessenek. A bri­gád egyik kommunista tagja, Zsidai András például a nagy figyelmet és szakértel­met kívánó úgynevezett C- kulcsok készítését darabbér­ben vállalta, bár engedélyez­ték, hogy órabérben dolgoz­hat. A brigád nagyszerű szel­lemének, közösségi. érzésének is szép példái vannak. Ami­kor április 4-én jó munká­juk jutalmául 4 ezer forin­tot kaptak, külön megvendé­gelték versenytársukat, a vál­tóműszakban dolgozó idősebb öntők brigádját. Ma már elérkeztek oda, hogy a kulcs­öntöde vezetőinek nehéz ki­választani, melyikük a leg­jobb brigádtag. Együtt él­nek, együtt dolgoznak, közö­sen haladnak előre a még szebb termelési eredmények felé. Most már azon dolgoz­nak, hogy rövidesen versenyt indítanak a szocialista brigád cím elnyeréséért. „FÉLFÜLLEL HALLOTTAM VALAMIT...” De sajnos ez a lelkesítő példa csak egyes eset, elszi­getelt jelenség a gyárban. Másütt nem ilyen kedvező a helyzet, nagyarányú elmara­dás tapasztalható a kulcsön­tödéhez képest. Amikor be­toppantunk a szakszervezeti bizottságra, éppen a hideg­üzem új műhelybizottsága ülésezett. Itt is szó került a munkaversenyről, a párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásról. Elmondották, a lemezműhelyben egy-egy mű­szak dolgozói brigádba tömö­rülnek. Legfontosabb felada­tuk, a selejt csökkentése lesz. De furcsa dolgok kerültek napvilágra, amikor a célkitű­zésekről érdeklődtünk. Szer­vezik a brigádot, de nem tud­ják, hogyan alakult a selejt a hidegüzemben az elmúlt időszakban. Csak annyit mon­danak, hogy magas a selejt, csökkenteni kell. Az ilyen vállalás csak általános lehet. Igaz, arra várnak, hogy majd meghatározza a műszaki ve­zetés, s az lesz a mérvadó. Géczi József tűzhelyszerelő ebben az üzemben, amikor a gyár kollektívájának verse­nyéről érdeklődtünk, csodál­kozva mondta: „Nem tudok ilyesmiről”. És még jó néhá- nyan hallattak hasonló véle­ményt. Mit volt, mit tenni arra kértük a részleg veze­tőjét, hogy vezessen bennün­ket a műhely legfejlettebb dolgozójához. A választás Balogh Mihály munkaátve­vőre esett. Neki is az előbbi kérdést tettük fel, a válasz pedig így hangzott: „Ügy félfüllel hallottam valami felajánlásról.” De nem sokkal különb a helyzet a mechanizált öntö­dében sem. Itt a selejt gyors, pontos és személyekre szóló kimutatásának elégtelensége gördít akadályt a jobb ver­senyszellem elé. A gyár igaz­gatója utasította a MEO-t, hogy gyorsan változtasson ezen a helyzeten. Reméljük, hogy ez az évek óta húzódó probléma most már véglege­sen és megnyugtatóan megol­dódik. Ennyit a dolgozók vélemé­nyéről, a szerzett tapasztala­tokról. S most nézzük az okokat, szóljunk arról, mi­lyen intézkedéseket szándé­koznak tenni a gyár vezetői. MIT CSINÁL A VERSENY GAZDÁJA? A gyárban már a március 6-i párthatározatot megelő­zően — mondhatnánk, első­nek a megyében — egész év­re szóló felajánlás készült. Ebben üzemrészenként és ösz- szességében is meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Sajnos azonban ez a vállalás nem épült a dolgozók véle­ményére, „fent” készült el és úgy „vitték le.” Igaz, hogy a márciusi termelési tanács­kozásokon felolvasták, de ma már sok dolgozó nem emlék­szik rá, hogy mi is volt ben­ne. Pedig ebben a vállalás­ban ott szerepelt többek kö­zött a lemezműhely tenniva­lója is. Ahelyett, hogy ebből a korábban elkészített intéz­kedési tervből indulnának ki, a megalakult brigád esak úgy általánosságban végzi a szervezést. Nemcsak arra fordítottak kevés gondot, hogy előbb meghallgassák a dolgozókat és azután összesítsék a válla­lat egész kollektívájának — dolgozóinak és vezetőinek — véleménye alapján a felada­tokat. De a kulcsöntöde ki­vételével mindenütt gyenge, vagy egyáltalán nincs is'nyil­vánosság a teljesítésről. A verseny gazdája ismeretes, a szakszervezet. De maga, Mer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom