Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-18 / 31. szám

1959. apiilii, 18. NÓGRÁDI NfiPÜJSAG 3 A pártszervezetek megtisztelő feladata: sikerre vinni a KB határozatát A párt Központi Bizottsá- gának az a célkitűzése, hogy hazánkban — minthogy ehhez a feltételek adottak - gyorsítsuk meg a szociabzmus építését, széleskörű és egyet­értő helyesléssel találkozott megyénkben is. Ma már ott tartunk, hogy elkészültek az intézkedési tervek, hogy a gyárak, bányák, építkezések sajátos, helyi viszonyaiknak megfelelően teljesítsék a rá­juk váró feladatokat. Ezeknek az intézkedési terveknek több­sége reális, tükrözi az adott­ságokat, s a lehetőségek fel­mérésével készült. A legtöbb helyen ügyeltek arra. hogy olyan vállalást tegyenek, ame­lyek nem könnyűszerrel, de alapos, meggondolt munkával és fokozottabb erőfeszítéssel teljesíthető. Ma már teljes erővel elő­térbe került a KB határozatá­nak végrehajtásáért, a párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlások megvalósításáért folytatandó mindennapi szívós munka. Ennek élén is — mint életünk minden vonatkozásá­ban — a pártszervezetek, a kommunisták állanak. E fel­adatokat megoldani nem lesz könyű, de igen megtisztelő és nagyszerű. A néhány legfon­tosabb gazdasági mutatóban már az idén teljesíteni az 1960-as előirányzatot, annyi, mint az, hogy a bérből és fize­tésből élők reáljövedelme már ebben az évben elérheti a jö­vőre tervezett szintet. Milyen konkrét feladatok állanak pártszervezeteink, a kommunisták előtt? A felajánlások, a vállalá­sok elkészítése uíán néhány helyen bizonyos meg­torpanás tapasztalható. Nem mindenütt sikerült az intézke­dési tervek elkészítésében ta­pasztalható lendületet, aktivi­tást átvinni, sőt foltozni az adott szó teljesítésében. Első helyen áll most, hogy párt- szervezeteink — támaszkodva a dolgozók lelkesedésére - biztosítsák a pártkongresszusi verseny sikerét már az első napokban, hetekben. Mint ar­ról lapunk más helyén beszá­molunk, néhány üzemünk már figyelemre méltó eredményt ért el. De ezek egyáltalán nem vezethetnek megnyugváshoz, a tennivaló nagyságának lebe­csüléséhez. Sajnos, vannak tapasztalatok arról, hogy egyes helyeken már a felaján­lások is a dolgozók nélkül ké­szültek el, ami egyáltalán nem megnyugtató a várható telje­sítést illetően. Ahhoz tehát, hogy megfelelő ütemben ha­ladhassunk előre, pártszerve­zeteink mindenekelőtt bizto­sítsák a dolgozók alkotó kez­deményezésének szabad és legteljesebb kibontakozását. A termelés pártellenőrzésé­nek első követelménye, hogy a pártszervezetek, kommunis­ták mozgósítsák az egész gyá­rat, bányát, építkezést a hatá­rozatok végrehajtására. Poli­tikai tömegmunkájuk során milyen célokat állíthatnak a dolgozók elé? Nem keveseb­bet, mint azt, hogy a Köz­ponti Bizottság március 6-i határozata hazánk valameny- nyi dolgozójának legszemélye­sebb ügye, érdeke. A nép­gazdaság erősítése, a szocia­lista tábor és a nemzetközi munkásosztály iránti köteles­ségeink teljesítése — abban testesülnek meg, hogy a ter­melés, a termelékenység, az önköltség tekintetében is — egész ipari termelésünkben — becsülettel teljesítjük köteles­ségeinket. Itt nemcsak arról van szó, hogy többet, jobbat, olcsóbbat termelve, jobban is éljünk. Több, jóval több ke­rül itt a latba. Elérkezett a szocialista és a kapitalista vi­lágrendszer békés versenyé­nek döntő szakasza. Nagysze­rű, lelkesítő ismertetni és mi­nél jobban megértetni azt, hogy ebben a világméretű versenyben — szerény lehető­ségeinkhez mérten, — mi is ott vagyunk, teljesítve azt, amit joggal várnak tőlünk. Dolgozóinkban él a szándék, hogy gyorsabban haladjunk előre, erősítsük szocialista rendszerünk gazdasági alapját. Ez pedig olyan lehetőség, amely minden erőfeszítés mel­lett megsokszorozza a siker kilátásait. A politikai tömegmunkán, a határozat ismerteté­sén túl másirányú, de az előb­bivel szervesen összefüggő gazdaságszervező és ellenőrző feladatot kell pártszerveze­teinknek megoldaniuk. Az ed­diginél nagyobb súlyt kell he­lyezni például a gazdasági és tömegszervezeti vezetők be­számoltatására. Ismeretes, hogy megyénk ipara nem di­csekedhet többek között a termelékenység, a selejt ked­vező alakulásával. Amíg or­szágosan növekedett a kifize­tett nyereségrészesedés össze­ge, addig a mi megyénkben csökkent. Gyakran hallani panaszt azért, mert egyes ve­zetők nem sok gondot fordíta­nak a dolgozók bírálatára, el­hanyagolják az újítómozgal­mat. Vagy vegyük példának a verseny nyilvánosságát. Rit­kán akad olyan ipari üze­münk, ahol megfelelő gondot fordítanak erre. Pártszerveze­teink akkor járnak el helye­sen, ha — élve a beszámolta­tás lehetőségeivel — rendsze­resen figyelemmel kísérik e fontos tényezők, mozgatórúgók alakulását. A munkások jogos kívánsága például, hogy a leg­jobbak, a versenyben sikere­ket elérők nagyobb erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Ehhez kapcsolódik szorosan, hogy a munkaversenyt nem lehet csak és elsősorban anya­giakra alapozni. A pártszer­vezetek ,a kommunisták járja­nak élen abban, hogy a párt- kongresszus tiszteletére ki­bontakozott kezdeményezés le­gyen a szocialista öntudat, a közösségi szellem nagy előre­lendítő je is! Czólni kell arról is, hogy pártszervezeteink ügyel­jenek nagyobb gonddal a nép­gazdaság és a helyi érdekek megfelelő összehangolására. Nemcsak üzemenként, de gyártmányonként szükséges meghatározni, hogy például milyen feladat megoldására irányuljon a verseny. A szén- bányászatban a minőség, gyá­rainkban a selejt, az építke­zéseken a határidők megrövi­dítése áll első helyen — s mindenütt a termelékenység, az önköltség, a műszaki fej­lesztés a fő tennivalók. De még ezen is túl, ahány üzem, ahány brigád, ahány gyárt­mány — annyiféle a konkrét feladat. A népgazdaság fejlődésének meggyorsítása — ez ma leg­fontosabb feladatunk. Erre összpontosítsák minden erejü­ket pártszervezeteink, kom­munistáink — egész népünk, munkásosztályunk erejét! Balogh Gyula Nyikita Szergejevics Hruscsov 65 éves Hatvanöt esztendős az egy­szerű emberek nagy barátja. A népek százmillióival együtt az őszinteség, a szeretet és a nagyrabecsülés hangján kö­szöntjük ebből az alkalomból Nyikita Szergejevics Hruscso- vot. Jól ismerjük. Éppen egy eszetendeje, amikor személye­sen járt közöttünk, Magyar- országon, idejének nagy ré­szét a munkások és dolgozó parasztok körében töltötte. Hruscsovot, mint a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és a szovjet népnek elismert vezetőjét már ismertük. Ittléte alkalmával a magyar nép őszinte barátját, az egyszerű emberek ügyének rendíthetet­len harcosát is felismertük benne, akinek példátlan érzé­ke van az egyszerű emberek ügyes-bajos dolgai iránt. Hruscsov elvtárs a marxiz­mus— leninizmus tanításainak nagy szakértője, a tudomá­nyos marxizmus gyakorlati embere, kinek nevét a múló napok után világszerte egyre nagyobb tisztelet és megbe­csülés övezi. A béke és a nem­zetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett szolgálatai, a marxizmus—leninizmus to­vábbfejlesztését szolgáló meg­állapításai, a szűzföldek meg­hódítása, a XX. kongresszus óta elért gazdasági sikerek és a legutóbbi XXI. kongresszus példátlan célkitűzései — mely- lyel a legfejlettebb tőkés or­szágok gazdasági megelőzését tűzték célul —, mind-mind ve­zetői tevékenységének helyes­ségét és nagyszerűségét iga­zolják. / s'JíL, £ «■> .< <j, . < M: A hatvanöt éves Hruscsov hetetlen hívét köszöntjük elvtársat, a kitűnő pártmun- most. Kívánjuk, hogy sokáig kást, az egyszerű emberek ba- éljen erőben, egészségben, hogy rátját, a világszerte elismert továbbra is szolgálja sikeresen államférfit, a haladás rendít- a haladás nagy ügyét! Kádár János és dr. Münnich Ferenc elvtárs távirata Hruscsov elvtársnak 65. születésnapja alkalmából Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársnak, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titká­rának. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Elindultak az új úton. Szerdán délután ünneplő­be öltözött emberek, szén­poros arcú bányászok igye­keztek a szakszervezeti iro­dába Kigterenyén. A gyűlés­re jövők arcán a komolyság tükröződik, kimondatlanul is benne van mondanivaló­juk. NEM MINDENNAPI DOLOGRA KÉSZÜLNEK. Eddig csak tervezgettek a bánya mélyén, a villamoson, a munkásautókon ,de ma a gondolatok, tervek összege­zésére kerül sor. Mert nem másról van itt szó, írunt a szocialista brigád cím elnye­réséért indítandó verseny meghatározásáról, kidolgozá­sáról. Nyolc szénfejtő és elő­vájó csapat 89 fővel, 1 mű­szaki brigád 8 fővel indul ma hivatalosan harcba a párt­kongresszus tiszteletére a verseny új formáján, az ed­dig taposatlan úton. Szer­dáin a csapatok, a műszakiak képviselői gyűltek össze a helyi szakszervezetben. Az SZB elnök ismertető szavai után a csapatvezetők egymás után szólnak. Vala­mennyien tisztában vannak az elkövetkezendő idők leg­fontosabb feladatával. Meg­értették a párthatározatból adódó tennivalókat a jó mi­nőségű széntermelés gyakor­lati megvalósításáról, a gaz­daságos termelésről szólnak. Ami új: nemcsak az üzemi munka, a termelés a legfon­tosabb, mint ezelőtt hánni- kor, hanem emellett jelentős helyet kap a továbbképzés, a szocialista ember új, sajátos vonásainak erősítése. Akaratlanul is meghatód­nak a jelenlévők, amikor Szvoreny elvtárs, az idős bányász arról beszél: csapata minden egyes tagja VÁLLALJA A FELADATOK végrehajtását. Neki azonban nagy bánata van. Már csak egy évet dol­gozik, utána nyugdíjba megy. Az helyes, hogy most a ver­senyben benne szerepel —, mindenki elvégzi a VIII. osztályt, de mi lesz vele. ö már nem tudja ezt a fel­adatot elvégezni, s szinte kö­nyörögve kéri: „tekintsenek el nálam az iskolától, a csa­pat többi tagja tanulni fog, hadd legyek én ennek elle­nére a csapat vezetője to­vábbra is. Ügy szeretnék már nyugdíjba menni ami­kor csapatommal teljesítettük a szocialista brigád cím fel­tételeit. Ha ez sikerül nyu- godtabb lesz majdani pihené­sem.” Azután a 8 csapatvezető 89 fő véleményét, szilárd elhatározását tolmácsolja. Nem részletezzük itt külön- külön a csapatok vállalását, hiszen valamennyien azonos célokért versenyeznek. A pa­laszázalékot általában egy- százalékkal csökkentik. Gaz­daságosan termelnek, növelik a termelékenységet. Tovább szilárdítják a munkafegyel­met. Szakmailag továbbképe­zik magukat. A vájárok lő­mesteri vizsgát, a csillések vájártanfolyamot végeznek. De hadd jegyezzük itt meg, amit az újlaki Kelecsényi elvtárs mondott: — Egyetértünk mi minden egyes ponttal, csak lőmeste- rek nem akarunk lenni. Mi dolgozni akarunk továbbra is a munkahelyen. Talán ez a kis megjegy­zés is ihizonyítja, mennyire új, mennyire feltáratlan még a ma versenyre kelő bányá­szok között is az új sajátos­ság. De ott szerepelt min­denütt az új módszerek al­kalmazása, a biztoságos ter­melés. Helyet kapott a poli­tikai továbbképzés. Az egyik jelentős pont a szórakozás, művelődés lett. Nem kisebb dologra vállalkoztak, mint arra, hogy rendszeresen ol­vasnak könyveket, s elvég­zik a VIII. osztályt. Amire eddig nem volt példa, arra is vállalást tettek, hogy pél­damutató családi, társadalmi életet élnek. A MŰSZAKIAK pedig arra vállalkoztak segí­tik a dolgozók e nagyszerű kezdeményezését. Amig más versenyalkal­makkor a legdöntőbb egy-egy szakasz kezdetén az volt milyen összegű lesz a juta­lom, most ezt senki sem kérdezte. Pedig olyan dolgok­ra vállalkoztak, amire ed­dig még nem volt példa. Most nincs kitűzve az elsők­nek pénzjutalom, mégis olyan lelkesedéssel látnak munká­hoz, amire korábban egy 2000 Kedves Hruscsov elvtárs! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás—paraszt kormánya nevében szívből jö­vő jókívánságainkkal kö­szöntjük önt 65. születésnap­ja alkalmából. A magyar nép, miközben forintos jutalom esetében sem. Igen, mert a kistere- nyeiek ezt a versenyt ön­ként kezdeményezték, s az ötletet a Szovjetunió kom­munista brigádjai adták. Tudják valamennyien, ha vállalásukat valóraváltják olyan jutalomban részesül­nek, amire eddig nem volt példa. Alapot teremtenek a gyárimunkásokkal, a mező- gazdasági dolgozókkal egy­aránt a reálbér növekedés­hez, az életszínvonal emelé­séhez. Ott volt az alakuláson a pártszervezet helyi képviselő­je, a trösztbizottság. Ám so­kat vesztett ez az újszerű kezdeményezés jelentőségéből azzal, hogy pont az az üzem, amelynek eredményeit kíván­ják jobbá tenni, annak az üzemnek a gazdasági vezetői maradtak távol. Ha a bánya­vezető megjelenik — s nem arra kéri az ÜB elnökét, hogy tájékoztassa, majd, hogy mi történt —, az ala­kuló gyűlés erkölcsi értéke jelentősen megnövekedett volna. A tröszt vezetőit is szívesen látták volna, sőt a többi bányaüzemek képviselő­it is. Mert hisszük: a kis- terenyeiek kezdeményezése KÖVETÉSRE TALÄL a szénmedencében, s tapasz­talatokban gazdag segítséget nyújtottak volna számukra a lelkes kezdeményezők, az első úttörők. Harcba indultak a kistere- nyei bányászok a jobb jövő­ért, a márciusi párthatározat végrehajtásáért, új utakon új célokért. Hortobágyi András eltökélten dolgozik szocialista hazája felépítésén, nagy fi­gyelemmel és lelkesedéssel követi azt a gigászi munkát, amelyet a szovjet nép a kom­munizmus és a béke ügyének diadaláért végez. A haladó és békeszerető emberek előtt az egész világon ismeretes az a fáradtságot nem ismerő, áldozatos munka, amelyet személy szerint ön végez a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió kor­mánya élén a kommunizmus és a béke javára. Forrón kí­vánjuk, kisérje sok siker a nagy szovjet nép, dicső kom­munista pártja és személy szerint az ön lelkes, az egész emberiség javát szolgáló munkáját és harcát. A magyar népnek, amely­nek életét és tevékenységét áthatja a szocializmus és a béke ügye, drága a szocialis­ta országok népeinek egysé­ge, drága a magyar—szovjet barátság. Ön, kedves Hrus­csov elvtárs, élő megszemé­lyesítője a szovjet—magyar barátságnak. Hazánkban tett látogatásakor, amikor sze­mélyesen találkozott a ma­gyar dolgozók százezreivel, érezhette mily mély szere­tet, megbecsülés él nálunk az emberekben ön, a szovjet nép nagy fia és a magyar nép igaz, közeli barátja iránt. Amikor még egyszer szív- bőljövő barátsággal és elv­társi együttérzéssel, őszinte tisztelettel és ragaszkodással köszöntjük Önt, kedves Hrus­csov elvtárs, 65. születésnap ján, egyben valamennyi ma­gyar dolgozó, egész népünk nevében kívánunk Önnek hosszú életet, töretlen erőt. jó egészséget, hogy még so­káig munkálkodhassak a kommunizmust diadalmasan építő hatalmas Szovjetunió további felemelkedése, a szo­cialista tábor egységének to- vábbszilárdulása, erejének növelése, a proletár interna­cionalizmus erősödése és a világbéke megőrzése érdeké­ben. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DR. MÜNNICH FERENC a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke AZ ELMÜLT ÉVBEN NAGY MEGTISZTELTETÉS ÉRTE HAZÁNKAT, AMIKOR HRUSCSOV ELVTÁRS ELLÁTO­GATOTT HOZZÁNK, ELHOZVA MAGÁVAL A SZOVJET­UNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK ÉS A SZOVJET NÉP­NEK TESTVÉRI ÜDVÖZLETÉT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom