Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-18 / 31. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. áprtfcs r Életre kelnek a határosatok — A ságújfalui pártszervezet életéből — Mi lehet most fontosabb egy pártszervezetnek, mint a párt Központi Bizottsága határo­zatának maradéktalan végre­hajtása. Hiszen az utóbbi időkben napvilágot látott köz­ponti bizottsági határozatok hosszú időre megszabták párt- szervezeteink feladatait^ valóra váltásuk pedig nemcsak a párttagok, hanem a pártonkí- vüliek személyes érdeke, az egész ország jobblétének, dol­gozó népünk felemelkedésének biztosítéka. Pártszervezeteink már eddig is sokat tettek a decemberi — a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről — és a március 6-i határozat megvalósításáért, amelynek lényege az, hogy hozzuk közelebb hazánkban is a szocializmus építését. Nos, mi azt vizsgáltuk, hogy egy községi alapszerve­zetben — ebben az esetben a ságúj falusiban — MIT TETTEK A KOMMUNISTÁK A PÁRTHATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT? Mindezeket boncolgatva, mind­járt elöljáróban mondjuk el, hogy ebben a községben élet­re kelnek a határozatok, a megszabott úton haladnak a szocializmus építésének mun­kájában. Bár Ságúj falu már termelő­szövetkezeti község, a föld több mint 90 százaléka szo­cialista tulajdon, mégis érde­mes visszapillantani, hogy a határozat végrehajtásáért ho­gyan dolgoznak a ságújfalusi párttagok. Lehet nyugodtan azzal kez­deni, hogy a határozat meg­jelenése után a pártszervezet tagjainak javaslatára gazda­kört szerveztek a faluban — több mint 25 résztvevővel. Ezen a tanfolyamon legtöbb szó a termelőszövetkezetek szervezéséről, a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, a nagyüzemi módon történő gaz­dálkodásról esett. Amíg a felvilágosító, a po­litikai meggyőző munka a gazdakörben folyt, a párt­tagok példamutatásukkal se­gítették elő a határozat való­ra váltását: a kommunisták közül 14-en írták alá a belé­pési nyilatkozatot az első tag­gyűlésen, Géczi István elvtárs, vezetőségi taggal az élen. A gazdakör tagjai sem akar­tak utolsók lenni. A záróvizs­gán 24-en kérték felvételüket az alakuló közös gazdálko­dásba. A példamutatás, a fel- világosító, meggyőző munka eredménnyel járt, s olyan egyénileg dolgozó parasztok­kal, mint Győri János (bencze) 19.5, Godó Károly 14 holdas gazdákkal gyarapodott a lét­szám — mindketten vezetők lettek az Uj Elet termelőszö­vetkezetben. Ságújfalu ugyan már ter­melőszövetkezeti község, a közös munkát azonban csak ősszel kezdik meg. A pártszer­vezet mégis dolgozik, segíti, irányítja a közös utat választó parasztok munkáját. Azt akar­ják, hogy ősszel még zökkenő­mentesebben lássanak mun­kához, az első évben is sike­res legyen a termelőszövet­kezet munkája. Ezért SZERVEZIK MÁR MOST A KÖZÖS MUNKÁT. Hogy mit tesznek? Először úgy szervezték meg a termelőszö­vetkezet tagjait, hogy azon a területen, ahol az ősszel már a nagyüzemi gazdálkodás kez­dődik, ott máris egyféle ve­tést végezzenek. Az Egerdő dűlőben például csak kilászo- sokat vetettek, így ősszel a tarlóhántást már mintegy 150 kataszteri holdon kezdhetik meg. Gondoskodnak a jöve­delmező aprómagvak termesz­téséről is. Mintegy 21 katasz­teri ' holdat aprómagvakkal vetnek felül, hogy az őszi be­takarítás már nekik hozzon jövedelmet. A közös munka tehát, ha még nem is nagymértékben, le a pártszervezet irányítá­sára, tanácsára megkezdődött. Bár végleges tervük még nincs, de azt is eldöntötték már, hogy a szénát, a sarjut a közösbe viszik, hogy csép- léskor közös szérűt biztosítsa­nak, így a takarmány és a szalma meglesz a közös állat- állomány számára. Más terveket is szőnek a ságújfalusiak. Mégpedig azt, hogy mire megkezdik a kö­zös munkát, új, 52 férőhelyes istállót építenek. Ehhez a pénz rendelkezésükre áll, de az építkezés nagy részét tár­sadalmi munkában végzik el, hogy olcsóbbá tegyék az épít­kezést, hogy maradjon több pénzük beruházásra. Ezért a kő kitermelését, szállítását, homokfuvarozást, alapásást mind-mind társadalmi munká­ban végzik el az új tsz tag­jai. A Központi Bizottság hatá­rozata a terméseredmények fokozását is előírja. A párt- szervezet ezért javasolta a ter­melőszövetkezet tagjainak, hogy már most használjanak pétisót, szuperfoszfátot a ve­tésnél. Lehetne sorolni azokat a tervekét, amelyeket még meg­valósítanak Ságújfaluban. Ilyen például, hogy feltörik az eddig ki nem használt parlag­földeket ; hogy HALASTAVAT LÉTESÍTENEK a tsz részére; hogy kertészetet hoznak létre stb., stb. Ez pe­dig a tagok jövedelmének nagyságát segíti majd elő. A falusi pártszervezetek fon­tos feladata a pártépítési munka is. Nos, ezért is tesz­nek sokat ebben az alapszer­vezetben. Az elmúlt héten tar­tott vezetőségi ülésen 15 ter­melőszövetkezeti tag párttag­sági felvételét beszélték meg — eddig valamennyien egyé­nileg dolgozó parasztok vol­tak. A vezetőségi ülés már ha­tározott, felvételükről a’ kö­vetkező taggyűlés dönt majd. Ságújfalu a Központi Bizott­ság határozata után termelő­szövetkezeti község lett. A föld több mint 90 százaléka szocialista tulajdon már, néhányan még vannak kívül­állók is. Ezért a pártszervezet nem szüntette meg politikai, felvilágosító munkáját a kí­vülállók körében. El akarják érni, hogy ősszel a falu min­den dolgozója a termelőszö­vetkezetnek legyen tagja. Ez be is következhet, hiszen eb­ben a községben életre kel­nek a határozatok, párttagok és pártonkívüliek munkálkod­nak azok maradéktalan telje­sítésén. Somogyvári László Már öl- földmuvesszövet-kezeíi boll-ban lehel- részletre vásárolni Egyre nagyobb népszerűség­nek örvend dolgozóink köré­ben a részletakció. Mind töb­ben veszik igénybe ezt a ked­vezményt, amely mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy Kép szöveg nélkül. előbb vásároljon meg egy-egy fontos árucikket, mint ahogy azt enélkül megtehetné. Megyénkben a részletakció megindulásakor mindössze két földművesszövetkezetet — a szécsényit és a pásztóit — bíz­ták meg ezzel. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy megyénk egyéb községeiben is egyre nagyobb érdeklődés mu­tatkozik a részletvásárlási ak­ció iránt, melynek értelmében újabb három földművesszö­vetkezetet is megbíztak en­nek lebonyolításával. Ezentúl a berceli, a jobbágyi és a rét­sági földművesszövetkezeti boltban is vásárolhatnak a dolgozók részletre. Mind az öt földművesszövetkezeti boltban bő áruválaszték áll a vásárlók rendelkezésére. r Uj feladatok a termelőszövetkezeti községek Hazafias Népfront Bizottságai előtt A termelőszövetkezeti köz­ségek Hazafias Népfront el­nökei megbeszélésre gyűltek össze kedden délelőtt Salgó­tarjánban, a megyei tanács épületében. A megbeszélés célja az volt, hogy megvitas­sák: milyen feladatai van­nak a Hazafias Népfrontnak a termelőszövetkezeti közsé­gekben. Marczinek István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkárának beszámolója és a vita alapján megállapították: a termelőszövetkezeti községekben működő Hazafias Népfront leg­fontosabb feladata most, hogy minden területen elősegítse a párthatáro­zatok maradéktalan vég­rehajtását. Ezért a népfrontbizottságok­nak elő kell segíteniük a ter­melőszövetkezeti községek dolgozó parasztjai általános műveltségének fokozását, hogy képzett, tanult embe­rek legyenek a termelőszö­vetkezetek tagjai. El kell ér­niük, hogy a lehetőségek fi­gyelembevételével valameny- nyi tsz-tag elvégezze az ál­talános iskola VIII. osztályát, szaktanfolyamok szervezésé­vel pedig a terméseredmé­nyeket kell fokozniok. A Ha­zafias Népfront Bizottságok­nak elő kell segíteniük, hogy a termelőszövetkezetek a leggazdaságosabb növé­nyeket termesszék, de értessék meg az állatte­nyésztés előnyét is. Ismertessék a népfront bi­zottságok a legfontosabb kor­mányrendeleteket, magyaráz­zák a termelőszövetkezetek működési szabályzatát. Új feladatokat szab meg a községfejlesztési terv végre­hajtása is. Mivel a termelő­szövetkezeti községekben a községfejlesztés állami hoz­zájárulásból történik, a Ha­zafias Népfront Bizottságok­nak a társadalmi munkák szervezése egyik legfontosabb feladata. Korábban törekedtek a virágos, tiszta magyar falvakért a bizottságok, most ez a termelőszövet­kezeti községekben két­szeresen kötelező a Ha zafias Népfrontra. A mozgalmi munka továl feladatai között meghatári ták, hogy a népfront bizo ságok rendezzék soraik erősítsék tömegkapcsolat, kát, s készüljenek a béke barátság hónapjának me rendezésére. A vita után üzemlátogal son vettek részt a Hazafi Népfront községi elnökei. Vállalás — irodából A megyei Építőipari Válla­lat dolgozói is, a többi vál­lalatokhoz hasonlóan, el­készítették vállalásukat a pártkongresszus tisz­teletére. A Zagyvapálfal- vai Üveggyár építésénél a szerződésen kívül 3 200 000 forintos többlet kivitelezését vállalták. Ezt az összeget felbontották kisebb részek­re, munkahelyekre; mint a nyersanyagtároló, keverő épület és így tovább. Ezért a komoly vállalásért méltán illetné dicséret az itt dolgo­zókat ha: a vállalást nem az irodá­ban készítették volna el, ha­nem a munkahelyen a dol­gozók bevonásával, s a dol­gozók ismernék azt a válla­lást, amit nevükben a válla­latvezetőség elkéjszített. Mert ma mindenki ismeri a vállalást, megküldték a felsőbb szerveknek is, csak éppen azok nem, akiken vég­eredményben a végrehajtás múlik. A Zagyva II. építkezésen úgy gondolták az ott dolgo­zók, hogy vállalást majd csak a pártkongresszus idő­tartamára kell tenniük. ) most azért, hogy legyen x lami vállalás, az építkezés közel 10 brigád tett váll alá A Zagyi kőmíves brigád 1 vételével a dolgozók vállal sa, legjobb esetben is, ápi lis hónap végéig terjed. Z gyiók tettek egyedül qsa szeptemberig vállalást. E után megint összehívják brigádokat, s újabb vállalá tétetnek majd velük. Eri az építésvezető tájékoztató Milyen furcsa. Az év v géig már megvan a vállal* vezetőség vállalása az üve gyár építésénél. Vajon ne lett volna jobb, ha nem íróasztal mellett születik vállalás? Mert így a papír rögzített terv nem ér ser mit, mert ugye nemcsak vezetőkön, hanem a dolgoz kon is múlik, hogy példá a vakolást a keverő épülő nél 10 nappal előbb elvége zék. Igaz a pártkongress® sig még van idő, s tali egyszer majd megismerik dolgozók „saját” vállalási kát, ha máshonnan nem, h az újságból. De jobb lem ha a vezetőktől! Vörös keresztes ankét Salgótarjánban A megyei vöröskereszt kez­deményezésére a vöröskeresz­tes kongresszus tiszteletére csütörtökön délelőtt üzem­egészségügyi ankétot tartottak Salgótarjánban, amelyen reszt­vettek megyénk ipari üzemei­nek igazgatói, szakszervezeti bizottsági elnökei, vöröskeresz­tes titkárai. Az ankéton azt vitatták meg, hogy társadalmi úton hogyan lehet javítani az Á szocialista tudat kialakításához utat mutat Marx-Engels műveinek most megjelent második kötete Nagyszerű élmény olvasni és tanulmányozni Marx és Engels műveinek második kötetét, amely az 1844 szeptember és 1846 februárja között írott munkákat foglalja magában. Ebben az időszakban már megtörtént Marx és Engels az idealizmusról a materializmus­ra és a forradalmi demokra­tizmusról a kommunizmusra való átmenete. A kötet tükrö­zi forradalmi világnézetük további kialakulásának folya­matát. A kötetet Marx és Engels első közös munkája, a „Szent család” nyitja meg. E munka tanulmányozása számunkra többszörösen fontos. Hiszen ez a munka eddig magyarul csu­pán töredékekben, szemelvé­nyekben volt hozzáférhető, pe­dig e munka nélkül szinte le­hetetlen megérteni a törté­nelmi materializmus alapesz­méjének kialakulását, mely szerint a termelési módé a döntő szerep a társadalom fejlődésében. Marx és Engels itt fogal­mazzák meg, hogy az „esz­mék sohasem vihetnek túl egy régi világállapoton, hanem mindig csak a régi világálla­pot eszméin. Az eszmék egy­általán semmit sem vihetnek ki. Az eszmék kiviteléhez em­berek kellenek, akik gyakor­lati erőszakot alkalmaznak”. (119. old.) Jelentős a „Szent család”-ban az a megfogalma­zott tétel, hogy a tömeg, a nép az emberiség történeté­nek igazi alkotója. Nagy je­lentőségű a „Szent család”- ban a proletariátus világtörté­nelmi jelentőségű szerepéről való felismerés. A „Kritikai csata a francia forradalom ellen” című sza­kaszában Marx vázolja a ma­terializmusnak a nyugateuró­pai filozófiában végbement fejlődését, és rámutat arra, hogy a kommunizmus logiku­san következik a materialista filozófiából. A kötetben megtalálható a marxista politikai gazdaság­tan néhány alapvető tételének megformulázása. Marx az uópisztikus szocialistáktól el­térően a kommunizmus elke­rülhetetlenségét arra alapoz­za, hogy a magántulajdon, gazdasági fejlődése során önön sírját ássa. A kötet magában foglalja Engels „A munkásosztály helyzete Angliában” című mű­vét, amelyet Lenin a szocia­lista irodalom egyik legjobb alkotásának tekintett. Lenin szavai szerint Engels könyve „borzalmas vádirat a kapita­lizmus és a burzsoázia ellen”. filozófiát, a politikai gazda­ságtant és a tudományos szo­cializmust. Az előkészítőkön, a konferenciákon az egyik legbonyolultabb problémaként az elidegenülésről szóló mar­xista tanítás mutatkozik. Az elidegenülés marxista elméle­tének elsajátításához nélkü­lözhetetlen segítséget nyújt a „Szent család” tanulmányo­zása. Marx és Engels, hadakozva az ifjú hegeliánusok frázisai ellen, rámutatnak arra, hogy nem elégséges a proletariátust és a gazdaságot egy egész két oldalának nyilvánítani. A kér­dés lényege az, hogy melyi­kük milyen helyet foglal el az ellentétben. Erre így válaszol­nak: „A magántulajdon, mint gazdaság kénytelen önmagát és ezzel ellentétét, a proleta­riátust fenntartani.“ (34. old.) E munkájában állítja fel Engels azt a rendkívül fontos tételt, hogy a chartizmust egyesíteni kell a szocializmus­sal. A kötet mindezen kívül magában foglal még további tizenkét munkát és melléklet­ként két előszó található a „Munkásosztály helyzete Ang­liában” című műhöz. Megyénkben több százan ta­nulmányozzák párt és állami oktatás vonalán a marxista „Megfordítva, a proletariá­tus kénytelen önmagát és ez­zel ellentétét, amely őt prole­tariátussá teszi, a magántulaj­dont megszüntetni.” (34. old.) Megtaláljuk tehát az ellen­tétek pozitív és negatív oldalát. Ez az ellentétes állapot az ön- elidegenülés forrása. Persze az önelidegenülés mást jelent a proletariátus és megint mást a vagyonos osz­tály számára. A proletariátusban a legem­bertelenebb formában össz­pontosultak a kapitalizmus összes feltételei. „ ... az em­ber a proletariátusban elvesz­tette önmagát, de egyúttal nemcsak hogy megnyerte e vesztesség elméleti tudatát, hanem többé el nem hárítható, többé nem szépíthető, abszo­lúte parancsoló szükség — a szükségszerűség gyakorlati ki­fejezése — közvetlenül fellá­zadásra is kényszerít ez ellen az embertelenség ellen, ezért lehet és kell, hogy a proleta­riátus felszabadítsa önmagát. De nem szabadíthatja fel ön­magát anélkül, hogy meg ne szüntetné saját életfeltételeit. Nem szüntetheti meg saját életfeltételeit anélkül, hogy meg ne szüntetné a mai tár­sadalom összes embertelen életfeltételeit, amelyek az ő helyzetében összpontosulnak.” (35. old.) íme ez a proletariátus vi­lágtörténelmi szerepe. Ebből adódik, hogy a dolgozók tö­megei a proletariátus vezetésé­vel megdöntik a kapitaliz­must, de itt nem állnak meg: a proletárdiktatúra egész kor­szakán át új viszonyokat te­remtenek. A proletariátusé, a munkás- osztályé az a történelmi fel­adat, hogy megvalósítsa a leg­nagyszerűbb társadalmi ren­det, a kommunizmust. Marx és Engels művei má­sodik Kötetének magyar nyel­vű kiadása arra az időszakra esik, amikor a dolgozó pa­rasztok ezrei szakítanak a kisárutermeléssel, a magántu­lajdonnal. Ez a szakítás új történelmi szakasz eljövetelét jelzi. Miránk, munkásokra és a marxizmust—leninizmust ma­gunkénak valló értelmiségiek­re nagy feladatok várnak, a szocialista tudatforma megszi­lárdításáért folyó küzdelem­ben. E munkánkat segíti elő Marx—Engels művei második kötetének tanulmányozása. Hrabecz József üzemek egészségügyi helyz tét, hogyan lehet csökkente: a baleseteket. Az üzemegés ségügyi ankéton dr. Kiss Em a megyei vöröskereszt üzen egészségügyi bizottságán! tagja tartott beszámolót. — Pártunk és kormányur célkitűzése: közegészségüg, viszonyainknak és ebben a do gozók egészséges élet- és tnui kakörülményeinek folyamat) javítása, — kezdte beszámol) ját. Dr. Kiss Emil ezután arr szólott, hogy a szocialista ipi megteremtésével milyen feji dést értek el megyénk üzem és bányászata. Elmondott hogy különböző gépek segíti a bányászok munkáját, új li kások, családi hazk nyújtani megfelelő egészséges otthoi ipari munkásságunknak. B szélt a szociális létesítményei ről is, megemlítve, hogy Ki, terenyén, Nagybátonyban és többi ipari településen is, ú korszerű bölcsődék, napkö otthonok épültek, a munká; szállók pedig a távol lakó do gozóknak kényelmes, egészsi ges otthont nyújtanak. A ipari munkások rendelkezési re új, modern fürdők állna biztosítják a tisztálkodási li hetőségeket. — Tudjuk — folytatta besz: mólóját —, hogy a bányász: terén a biztonságos termeli és egészséges munkafeltétele megteremtése sok nehézséggé jár. A körülmények szüksi gessé teszik, hogy nemcsa egészségügyi és munkavédeln beruházásokkal, hanem égés: ségügyi neveléssel, a dolgozó öntevékenységének ezen a ti rületen való kibontakoztatás: val javítsuk a bányászok ( üzemi dolgozók egészségeseb élet- és munkakörülményeine megteremtését. Ebben a műi kában igen nagy segítség) nyújthat a Vöröskereszt az társadalmi munkájával Dr. Kiss Emil beszámoló] után vita indult, s a hozzászc lók elmondották üzemeik, bí nyáik egészségügyi probli máit, de mindjárt javaslati: is éltek a hibák, hiányosságé mielőbbi megszüntetésére. ic

Next

/
Oldalképek
Tartalom