Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-01 / 26. szám

1959. április 1. ’-"Ti mi NÓGRÁDINÉPÜJSAG Rájuk is vonatkozik a párthatározat Most a párthatározat meg­jelenése után minden üzem­re a hogyan keresése a jel­lemző, hogyan tudják telje­síteni a határozat rájuk eső részei. Lehetne sorolni a pél­dák sokaságát ipari üzeme­inkből, sőt nem egy ered­ményről is beszámolhatnánk. De vajon lehet-e ilyen egy­szerűen általánosítani? Láto­gatásunk a szurdokpüspöki parafakőgyárban art-61 győ­zött meg, hogy nem. AZ ÜZEMBEN NINCS PÁRTSZERVEZET, a gazdasági vezetés mellett csak äz ÖB tevékenykedik. A párthatározat egyformán szól párttaghoz és pártonkí- vülihez és felhívja a figyel­met: vitassák meg mindenütt hogyan tudják sáját területü­kön valóraváltani. Itt azon­ban nem jutottak el a meg­vitatásig. mert az egyetlen, aki a határozatról tud az Balonyné, a vezetőnő. Az ÜB elnök nem ismeri, s ugyan­ezt mondják az itt dolgozók is. Talán azért nem vitatták meg, mlvfel itt nem lehet a munkán tovább javítani? Bi­zony ez nem így van. Kova- föld iránt olyan nagy az ér­deklődés, hogy megrendelést már csak I960. I. negyedévé­re vesznek fel. Hol van ak­kor hát a probléma? Erre kerestük a választ, s amit egy nap alatt láttunk és ta­pasztaltunk, leírjuk. Mindenekelőtt, a legnagyobb baj az önállósággal van. A vezetőnő szerint a párthatá­rozatot azért nem vitatták még meg, mert erre a járási pártbizottság nem adott Uta­sítást. Ezalatt — mert az itt dolgozók nem ismerik a párt célkitűzését — egyre nő az elégedetlenség. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, a látogató­nak olyan érzése támad a Parafakőgyárban, mintha megállt volna náluk az élet. A daráló dolgozói például a közeli napok egyikén dél­előtt 10 órakor az ott dol­gozó ÜB elnököt Leküldték a vezetőnőhöz, közölje vele, hogy nem hajlandók tovább dolgozni. Elhatározásuk oka a munkahelyükön levő nagy por, s nem ritka, aki emiatt hányt. Bár van porelszívó berendezés, az azonban csak amolyan dekoráció szerepet tölt bp. — S milyen választ kapnak a * tüdőm, hogy por van, de mit Csinálják. dolgozzanak tovább. — S ez így megy állandóan. Csoda-e, ha a fize­tési borítékok laposak marad­nak? Az itteni becsületes dolgo­zóknak fáj A NÉP VAGYONÁNAK hanyag kezelése. Ezer forintot érő Indiák, több Ihiht száz daráb talpfa hever püsztulás- rá ítélve. Süti a nap, rá- csorog a víz — mért az eresz alatt van — s jelentős ré­szük már ma használhatatlan. Szóvátették már a dolgozók, hogy védett helyre kellene az értékes faanyagokat tenni, de szavuk süket fülekre ta­lált. S azóta — szólásmondás­sá vált az egykori közmon­dás: íwí szólj szám, nein fáj fejem. Bárhővá rfferttühk, bennünket is mindenütt ez a bizalmatlanság fogadott, sőt gyakran a félelmet is éreztük. Az itt dolgozók esetleg csak újságokból tudják, hogy má- siíti kiváló dolgozó kitüntetés is van, mert itt az ismeret­ien. Sőt nem egy dolgozó szérint itt ninesennek is ki­váló dolgozók. Termelési ta­nácskozást itt is tartanak, csak éppen egy hiányzik, a legfontosabb: A HIBÁK FELTÁRÁSA, áz egészséges bíráiát. S mily furcsa, hogy Balonyné, aki már több éve vezeti az üze­met, úgy mondta, ezen na­gyon csodálkozik, tőlünk hall­ja először, hogy iti félnek a dolgozók. Ha csak a vezető- hővel beszélnénk — s nem a dolgozókkal — akkor azt kellene írnünk, nincs még egy ilyen jól dölgoió üzem az országban. Nagyon jó len­ne, ha az üzem központjának munkatársai a jövőben nem­csak Balonynéhoz jutnának el, hanetn áz egyszerű dol­gozókhoz Ls! Talán az egy­sed dőlgbzök nem tudná­nak annyi szépet mondani a központnak... Az itt dolgozók is visszanyernék bizalmukat, ha őket is megkérdeznék ennek pedig az eredménye a termelési sikerekben jutna kifejezésre. •ama Hortobágyi András Márciusban 35-40 kalóriával Javult a szén fűtőértéke Az I. negyedév első két hónapjában a tröszt egyet­len alkalommal sem teljesí­tette kalóriatervét. A már­cius 8-i párthatározat óta azonban már javulás mutat- kozik a szén minőségében. A március havi zárások még nem készültek el, de az eltelt két dókád számadatai eredményekről tanúskodnak. A vízválasztói osztályzón feb­ruár hónaphoz viszonyítva a 0,20 szemnagyságú szén kaló­riája 60-al, míg a 20,8Ö-as szénnél 135-el javult. A zagyva! osztályzöii á 0.20 szénhél 162 kalórlás a növekedés. A nagybátdnyi osztályfőn a porszén fűtőértéké 74 kaló­riával lett jobb. Kisterenyén a rostált dara fűtőértéke 18 kalóriával javult, s ez külö­nösen jelentős, mert itt min­dig lemaradás mutatkozott. A gyulai osztályzón 0,20 szem- nagyságú szén fűtőértéke 31 kalóriával javult. Egyedül a mátraribváki csipkési osZtály­- ■ ........ ; "• z ón nem történt javulás a íí. dhkáÖbdh. A beérkezett jelentések szerint azonban a Ül. Öekádbári már itt is jcítíb lesi: á helyzet. Az eddl°i száfhádatók alap­ján fezéVbéri először törik meg eí jég. Tröszti szinten március hdhaübítn á ki­termeli sZfh fűtöértéiíe átíagösan édr|i"gy 35—10 kálSriával javül, s bányászaink e szárfimal bi­zonyítják, megértették a párt­határozatból adódó feladato­kat. Ahogyan a dolgozók létjék... Tűzhelygyári munkások között A Zománcipari Művek salgótarjáni gyárrészlege ko­moly gondokkal küzd. A gyár kollektívája egyetértett a párthatározattal, azonban an­nak végrehajtásában komoly góndjaik vannak. Jelenleg nem azért versenyeznek, hogy flz idén javulni fog a zöldség és gyíimölcsellátás Nógrád megye területén a zöldség-, gyümölcsellátás je­lenleg kielégítő képet mutat. Korlátlan mennyiségben és kellő választékban kapható burgonya, vöröshagyma, sár­garépa, zeller, karalábé, fejes­és kelkáposzta. Almából is bőséges készlet áll a fogyasz­tó közönség rendelkezésére. Hiánycikként mutatkozik viszont a petrezselyemgyökér és a fokhagyma. É cikkekből hetemként csak egy ízben tud. juk az igényeket kielégíteni. A korlátozás oka az, hogy a tavalyi rendkívüli szeszélyes időjárási viszo­nyok közepette az or­szág súlypontos termelő­helyein igen komdly ter­méskiesés állott be. Ugyanakkor Nógrád megyé­ben a sokévi átlagnál jóval kisebb területet! termesztet­ték ezfeket az Igéit foihtös árucikkeket. Csökkent a szer­ződéses terület iá, a termés­hozam is gybngének mutat­kozott szerte a megyénkben vezetőnőtől? — az felrriült gazdásági évben, az aktív megyékből is csak korlátozott ütemben érkezett az áru. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek az idén már tokozott súlyt fektet­nek á hagymafélék és a gyö- kérzöldség termesztésére. Ve­tésterületük e terményekből a tavalyihoz képfest csaknem megháromszorozódott. A zöldségellátás vonalán máris lényeges javulás ész­lelhető. Napjainkban megjelennek a primőr­áruk: á fejessaláta, a zöldhagyma, a hónapos­—_-----------­-— f etek, a spenót és a Sós­ka, a Pásztói Állami Gazdaság és á Kistere- nyei „Vörös Októbfer” ter­melőszövetkezetek köíiy- hakertészetéből, s a déli országrészek föld­művesszövetkezeteitől. Lénye­geset javít Nógrád mtegye zöldáruellátásán az idén az az örvendetes tény is, hdgy mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink a tavalyi 42 kh-al szerűben ezévben már össze­sen 308 kh-n kfertészkednek. Fekete János Gazdag program a II. Országos Úftörő Találkozón mányok között. A január el- kfedés szorosan belevág seje után beadott újítás és pártnak és a kormánynak ab- találmány szerzője, amennyi- bá az irányvonalába, hogy ben javaslata megvalósítása- élttünk minden területen a vaj anyagot takarít meg. a gazdasagossag a takarékosig korábbfho| m» grSKTÄSSÄr díjban rész .i .pp , * határozottságot követel ennek anyagarak emelkedese mly- intézkedfsnek a végrehaj­';an- _ tása vezetőinktől. Viszont nem Az új termelői ár közvetlen lehet egyetérteni azzal az itt- összefüggésben van az önkölt- Qtt tapasztalható „óvatosság- ség csökkentésével, a terme- gai” sem, amikor a követel- lékenység emelésével, s így a ményeket, a mércét úgy sze- dolgozók anyagi érdekeltségé- retnék meghatározni, amely­vei. A vállalati költségek nek teljesítése nem igényé csökkentésével megnő a vál- különösebb erőfeszítést. Az ú; lalat felosztható nyeresége, s termelői árrendszer nemcsak ha az olcsóbb vállalati terme- azt célbzzfe, hogy a költségek lés országos viszonylatban ál- valójában ott jelentkezzenek talánossá válik, az a fogyasz- ahol előfordulnak, hogy az ár- tási cikkek olcsóbbodásához is ban benne legyen az önkölt- fog vezetni. Mind a népgaz- ség. Azt is jelenti, hogy reális daság, mind az egyén érdeké- alánokon számolva, olyan cél­ból indulunk ki, amikor azt kitűzések megvalósításán dói­mon ö ink, hogy többet kell gozzanak, amelyek biztosítják foglalkozni á termelői árrend- hogy ebben az évben olcsób- szer általános politikai és ban, jobb minőségben készül- gazdaságpolitikai jelentőségé- nek gyáraink termékei, egyre vei. Az üzemi munkások az fejlettebb műszaki színvona- új termelői árrendszerről na- i0n folyik a termelés! gyófl fí'áíiktíáátí íáj&ktízóttak, Ezért nagyon fontos, hogy a vamt nem is isrhferik. Pedig a vállalatok gazdasági és mű- ménkosi bánvánál, az Afeél- vezetői ne mechanikusan árugvnrban és még más üze- kezeljék az át-árazást, hanem meknel a pártszervezetek al- sokoldalúan vizsgálják az árak tál kezdeményezett táiekoz a- felemeléséből, az arányok tők azt mutatiák, hoay run- megváltozásából fakadó ösáze- szaki és fizikai dolgozóink függéseket. Lehető legrövl- ér^eklő^nek a termelői érek belül dólgozzanak iránt, h'szen az^ úi termelői k; intézkedési tervet a gazdái­nak gpzöacáeossáPi k’hatá^a'- boriás eredményesebbé tétele n»k ismertetése nélkül nem érdekében, a dolgozókat pfe- 1-ehet konkrét, célirányos ön- öJí> mbzgosítsák ä kitűzött költségcsökkentést megvalósf- célok etétéséré. t£lni- Heikes, ha á gazdálkodási Igaz. hogy az úi termelői intézkedési terv elvei a mű­árak kidolgozása nem könv- ^szint-tervben,, az űiítómozga- rvű feladat. Számos nehéz- lom és á szocialista munká­ságáéi kell megküzdeni, mm- verseny irányának meehatá- denekelőtt kemény harcot hozásában k*felezést, illetve folytatva a régi, mennyiségi Realizálást nyernek, szemlélet ellen. Ez az Intéz- G. J.—B. Gy Ünnepre készülnek út­törőink is. Felszabadulásunk emlékezetére és a második Országos Úttörő Találkozóra. Jelentőségteljes lesz ez a ta­lálkozás az úttörőmozgalom élteiében, mert a Magyar Szo­cialista Munkáspárt zásálót adományoz a szövetségnek. Már hetek óta folyik az íz- gátott, szorgalmas rhunkd á csapatoknál. Szeretettel és féltő gonddal készítették el ajándékaikat, zászlószalagjai­kat. Az egész országból mint­egy 30 ezer pajtás vesz rész a találkozón. Megyénkből is 170 úttörőcsapat küldi el kép­viselőjét. Gazdag programmal várja Budapest a fiatalokat. A meg- találkozóra. ___________i___ i i ■■ ■ ii é rkezés után megtekintik az országos Hősök Könyve kiállí­tást. Másnap a pajtások egy része részt Vesz a hazánk fel- szabadulásának 14. évfordu­lója álltaiméból rendezett ka­tonai díszszemlén. A többi ke­rületi úttörő találkozókon vesznek teszt, ahol megismer- ktedntek a budápesti pajtások­kal s rtitegühheplik a felsza­badulás napját., Az úttörő csapátok már megkapták a díszes küldütt- igazo'ványokat, amelyre be­jegyzik a küldöttek nevét. A megye küldöttei április 3-án 10 órakor gyülekeznek *a salgótarjáni Úttörő Házban és a déli vonattal utaznak el a 4 százalékkal teljesítsék túl mennyiségi tervüket, hanem azért folyik a küzdelem, hogy — különösen a hidegüzemben — lemaradásukat behozzák. Hogyan látják ezt a munkát a legilletékesebbek, a fizikai dolgozók. Öíket kerestük fel a munkapadok mellett. Géczi József tűzhelyszerelő elmondja, többek között, ha a gyárban megszűnne a zsú­foltság a készárukból, akkor a szalag folyamatosan mehet­ne. S ennek eredménye na­ponta 10—15 darab Béke­tűzhely lenne terven felül. De figyelemreméltó másik gondolata is. Ha a MEO fel­adatát tökéletesen ellátná, nagymértékben csökkenne a seltejt. Például a múlt héten is a htízzájuk került öt elő- résá selejtes volt. S ha az itt dolgozók nem veszik ész­re, a szalag végén, egy kész tűzhely sélejt. Ugyanilyen probléma á rögzítő csavar is. Ha megfelelő méretű csa­varokat kapnának, nem kel­lene mindig a kulcsöt cserél­ni minden egyes darabnál, s így növtektedne a termelékeny­ség. Híves Ernő az új típüsú Béke-tűzhelyeket szereli. Vé­leményé szerint az okbzza a kis teljesítiriényt, hogy az aikatrésztek ninesennek jól kidolgozva, ezért drága per­cek rtiehhék veszendőbe. Máté Imre á lemezműhely dolgozója a termelékenység növekedésének feltételét ab­bán látja, högy jobban ki kell használni a munkaidőt. Példával bizónyitja, hogy csak oldallemtezeiböl naponta 10 jdaráhbal tudnának többet készíteni. Petiit Géza már 23 éve préseli a tűzhely- lábakat. Szerinte az szüksé­ges, hogy az előregyártásnál jól szab iák le a munkadara­bokat. Telek Ferencmé a le- mezműhelyben arról beszél, ha rossz a szerszám, azon­nal cseréljék iki. A nikkelező üzemrész női dolgozói az egészségvédelem­ről szólnak. Mint elmondják, nem kapják meg mindig a megfelelő védőkenőcsöt. Ezért gyakori a beteg. Ha új dol­gozó kerül a műhelybe, az nem tudja azt a teljesítményt nyújtani, mint aki már évek óta itt dolgozik. A csiszoló dolgozói is tudnák növelni a termelé­kenységet. Ehhez azonban szükséges lenbe a jelenlegi kézi targ one ázást megszüntet­ni. Ha csak a néhány emlí­tett panaszt orvosolják, hisz- szük, nemcsak behozzák ed­digi leimaradásukat, hanem teljesíteni. tudják a párthatá­rozatból rájuk eső feladato­kat is. Lehet jelentkezni a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia felvételt hirdet az érettségiző középiskolások vagy régebben érettségizettek részére. A középiskolások és a két évnél nem régebben végzettek április 10-ig jelenlegi, vagy volt közép­iskolájuk igazgatójának küldhe­tik be jelentkezésüket. A többiek az akadémia igazgatóságánál je­lentkezhetnek (Debrecen, n., Bö­Együtt a szupataki gazdák szörményi üt 104.). AZ egyetemi fokú négyéves akadémiát végzet­tek mint okleveles mezőgazdasági mérnökök kerülnek ki a gyakor­latba. Jelentkezési ivet bárkinek küld és útbaigazítást ad az akadémia igazgatósága. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Igazgatósága Ha végignéz valaki a szu­pataki határon, alig tudná megállapítani, milyen válto­zások történtek a kis falucska népének életében. A keskeny, nadrágszíj-parcellák hosszan nyúlnak fel a dombokra és egyetlen vonallá olvadnak a messzeségben. Hátalrhas határkövek jel­zik a földek között kinek, meddig nyúlt az a néhány lépés széles földecskéje. Ezek a fehér határkövek, a mezs­gyék ■ még nem tudják mi vár rájuk, de a falubáü már tudják. Ha fájó szívvel is. de megadták a kegyelem­döfést ezeknek a keskeny földeknek határköveikkel együtt, amikor a kacskaringós aláírások összeölelkezve egy­befonták a falu. népét, s ezzel együtt a szétszórt nadrág- szíj-parcellákat is. A keskeny földeken zöl­dellő őszi kalászosok a dom­bok hajlataiban nem is sej­tik, hogy közös asztagba nö­velik* szárukat, s közös mag­tárba érlelik majd magvai- kat. Hogy minél több legyen a a falu népe, mert ha már így döntöttek, így kell él- niök, ez a boldogulásuk alap­ja. Ha nem is beszélnek róla, mégis mindenki tudja a falu­ban, hová, mit vetnek, mit ültetnek, mert ezek a veté­sek, ültetések már az egész falué. A Nagybátonyhoz közéi eső határrészen hat pár igával szánt a Béke Termelőszövet­kezét tagsága ugyanúgy, mint régen, csak hát most nem külön-külön, hanem együtt. Amikor leülnek ebédelni, a hat kocsi, a hat pár iga­vonóval egy helyen úgy tű­nik, mint egy harci tábor. Az emberek leültek ebédelni. A tarisznyákból előkerülnek az asszonyok által becsoma­golt ennivalók. Külön-külön csomagoltak mindnyájuknak, a tarisznyák tartalma mégis szinte pontosan megegyezik kenyér, szalonna és hagyma. Az emberek még nem ke­resik a hűvöst, mindnyájan a napra ülnek, s úgy falatoz­nak. Esznek a lovak is, csak hát nagyon szegényes, gyen­ge minőségű szénát. Abrakot közösben, ezen fáradozik most egyik sem kap. A falu mellett találkozunk Viczián Jánossal, az elnök­kel. — Hajt a vetés — mond­ja, borostás arcát simogat­va — de majd csak túl leszünk rajta. A legnagyobb baj, hogy a lovaknak nincs abrak. De az is lesz a na­pokban, a nyárig elkínló­dunk valahogy. Nem mondja ki, de érző­dik a hangján, ez az egyéni gazdálkodás öröksége. Hogy legyen jövőre abrak, 65 kh-n vetnek tavaszi árpát. Majdnem felerészben a vető­magot a tagok biztosították. Kukoricát 25, burgonyát pe­dig 15 kh-n termelnek. Már megy is tovább, de még elmondja. — Dolgozga­tunk az istállónál is. A jász­lakat hozzuk rendbe, hogy minél hamarabb ide hozhas­suk a 14 tehenet és a két növendéket. A falu alsó végén még fo­gatokkal szántanak, de a falu mellett már a traktor pöfög. Mennyivel jobb lenne ke­resztbe járni a domboldalon! Majd őszre, akkor jaj lesz a határköveknek. Kata János 120 újítás — 1 millió megtakarítás * Az I. negyedévben komoly sikerek születtek a szén­medence újítómozgalmában. Az eddig benyújtott újítási javaslatok száma 120 darab, s alkalmazásuk révén évi 1 082 000 forint megtakarítás válik lehetővé. Az eredmény nagyságát bizonyítja, hogy két évvel ezelőtt ugyanezen időszak alatt 53 újítási ja­vaslatot nyújtottak be, amelyek révén 127 000 forint megtakarítás mutatkozott. TOLSZTOJ A. N.: Golgota Az író az orosz értelmi­ség sok buktatóval, szeszélyes fordulóval megtűzdelt útját, a két Bulavin-nővér, Kátva és Dása és későbbi férjeik, Roscsin és Tyelegin útkere­sését eleveníti fel megrázó erővel. A Golgota az orosz értelmiség nagy regénye. Megmutatja, hogy az értel­miség élete összeforrt a nép sorsával. HELYESBÍTÉS Lapunk március 28-án megje­lent számában ,,A XXI. kong. — a XX. kongr. eszméinek diadala és továbbfejlesztője” c. cikkben a 3. hasáb, 2. bek. 10. ror 1945. helyett 1954. a helyes évszám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom