Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-25 / 24. szám
2 NÓGRÁDI népújság 1959. március 25. (Folytatás az 1. oldalról) tapssal jutalmaztak. Uraszov elvtárs elmondta, hogy mint az osztrák—magyar monarchia foglya, hogyan harcolt Magyarországon azért, hogy kapcsolatot találjon a Magyarországon dolgozó kommunistákkal. A magyar veteránok Pák Kim Csűr elvtárs kérésére mai életüket ismertették a vendégekkel. Felszólalt Gritz Róbert és Rakita József. Mindketten Ismertették, miként élnek ma hazánkban az öreg harcosok. Vendégeink nagy figyelemmel, hallgatták beszámolójukat, majd Pák Kim Csűr elvtárs szólt hazájáról, munkájukról, küzdelmeikről beszélve. A találkozó még hosszú ideig tartott volna, annyira összemelegedtek a vendégek és vendég'átók. De az idő már sürgetett, a vendégeknek indul- niok kellett a központi ünnepségre, amelynek színhelye a városi művelődési ház volt. Mire a küldöttség ide érkezett, a közönség már elfoglalta helyét — zsúfolásig megtöltve a nagytermet, amelynek ízléses dekorációja emelte az ünnepi hangulatot. A díszelnökség hat órakor foglalta el helyét a megjelent ünneplők lelkes tapsa közepette. A díszelnökségben helyet foglaltak: Vlagyimir Uraszov elvtárs, a szovjet veteránok küldöttsége vezetőjével az élen a szovjet küldöttség Pák Kim Csűr, a Koreai Munkapádt Központi Bízó ;- séga alel nőkének vezetésével Kim Jung Ki elvtárs, a koreai kormány munkaügyi minisztere, Hon-Don Cser, a budapesti koreai nagykövet, Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottsága főtitkára, Pothomyik József elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Szénbányászati Tröszt igazgatója, Balogh József, az MSZMP Budapesti Bizottságának tagja, Jakab Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei bizottságának első titkára, Andó István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottságának titkára, Cser Gyula elvtárs, a Nógrád megyei tanács elnöke és a küldöttség kíséretében levő többi személyek. Az ünnepség a magyar, szovjet és a koreai himnusz hangjaival kezdődött, majd Andó István, a városi bizottság titkára üdvözölte a vendégeket és a megjelent ünneplő közönséget, és felkérte Jakab Sándor elvtársat az ünnepi beszéd megtartására. II magyar Tanácsköztársaság létrejötte nagyban hozzájárult a nemzetközi munkásmozgalom fejlődéséhez — A Koreai Munkáspárt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége meglátogatta a Magyar Népköztársaságot, mint baráti országot, hogy együtt ünnepelje a magyar nép dicső nemzeti ünnepét, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját — kezdte beszédét Pák Kim Csűr elvtárs, majd tolmácsolta a Koreai Munkáspárt és kormány jókívánságait. Méltatta a magyar nép forradalmi harcait, majd ezt mondotta: — A Nagy Októberi Szo- cialitsa Forradalom hatására a magyar kommunisták és az egész magyar munkásosztály véráldozatával 1919 március 21-én amegteremtették a tanácshatalmat. Ez a fiatal tanácsköztársaság, a munkásosztállyal az élen az összes dolgozók aktív támogatásával rövid idő alatt államosította az ipart, a bankokat, bevezette a nyolcórás munkaidőt, felemelte a fize- seket stb. Magyarországon a proletárhatalom létrejöttének jelentősége nem korlátozódott csak Magyarország területére, hanem nagyban hozzájárult a nemzetközi munkásmozgalom fejlődéséhez is. — A magyar munkáossztály- ból, köztük a forradalomhoz hű salgótarjáni hős munkásokból is szervezett magyar Vörös Hadsereg bátran harcolt a túlerőben levő intervenciós hadseregek ellen és komoly csapásokat mért rájuk és határtalan bátorságot mérhetetlen hűséget tanúsítottak hazájuk proletár forradalmához az ellenforradalom elleni harcban. Nem más, mint éppen az amerikai imperializmus volt az az aljas ellenség, amely negyven évvel ezelőtt vértengerré változtatva az Önök Tanács- köztársaságát, létrehozta Horthy fasiszta diktatúráját. Közismert, hogy amikor Magyarországon győzött a Tanácshatalom, Wi.son, az akkori amerikai e nők — aki aban az időben a párizsi béke- konferencián vett részt — étvágytalanná és álmatlanná vált és eszeveszetten igyekezett, hogy megszervezze a fegyveres intervenciót. Bár az amerikai és a nyugati imperialistáknak sikerült leverni a Tanácsköztársaságot, nem tudták elfojtani a magyar munkás- osztály forradalmi tradícióit. — A magyar kommunisták és a munkásosztály legyő he tetlen forradalmi harca Magyarországnak a szovjet hadsereg á tál történt fe'szabadí- tásával .meghozta ragyogó gyümölcsét. A magyar nép. amely megszerezte szabadságát és függetlenségét, a Szovjetunió vezette nagy szocialista családban, pártjának vezetése alatt ragyogó sikereket ért el országa szocialista átalakításáért folytatott harcában. így gyors ütemben fejlődött a népgazdaság és jelentősen emelkedett a dolgozók élet- színvonala. — Azonban a magyar nép szabadsága .és boldog élete az amerikai imperialisták által vezetett nemzetközi reakció számára annyira bántó volt, mint szemben a szálka. Ezért mindenképpen arra törekedtek, hogy elpusztítsák az önök szocialista vívmányait és ellenforradalmat szítottak az országban. 1956. októberében megszervezték a szégyen- teljes ellenforradalmi felkelést, arról ábrándoztak, hogy kiragadják a magyar nép kezéből a hatalmat és visszaállítsák a fasiszta horthysta diktatúrát. Céljaik érdekében nem riadtak vissza a legkülönfélébb gaztettektől sem. Mikor Önök kemény harcot folytattak, hogy az ellenforradalommal szemben megvédjék hatalmukat és boldogságukat, a mi koreai népünk a szocialista országok valamennyi népével együtt, úgy aggódott, mint tulajdon ügyéért és teljes mértékben támogatta az önök igazságos harcát. Nem kételkedtünk abban, hogy az Önök harca mindenképpen győzni fog és az ellenforradalom feltétlenül vereséget fog szenvedni. Éspedig azért, mert a Magyar Népköztársaság nem volt egyedül és nem volt tehetetlen, mint a Magyar Tanács- köztársaság 1919-ben, hanem a hatalmas Szovjetunió vezette szocialista tábor nagy családjának erős tagja volt és marad; mert a harcos sorok élén olyan magyar munkás- osztály állott, mint éppen, önök, az 1919-es Tanácsköz-' társaság ragyogó forradalmi^ hagyományainak örökösei,' megedződve a hosszas, ke mény harcokban és határtalan' hűséget tanúsítva a marxiz-| mus—leninizmus iránt. A ma gyár nép a szovjet had-ereg! közvetlen önkéntes segítségé, vei leverte az ellenforradal-! mat és megvédte hatalmát. Az ellenforradalom elleni harcban elért győzelmük nemcsak a magyar nép győz-rlmét, hanem a szocializmusnak a kapitalizmuson aratott győzelmét, a haladásnak a reakció feletti győzelmét és a békének a háború felett aratott győzelmét jelenti. Je'enleg az egész magyar nép buzgón harcol a hároméves népgazdasági terv túltel- esítéséért, melynek nagy je- 'entrsége van a szocializmus építésében az országban. így az ipari össztermelés mennyisége 1953-ban az 1957-es évhez viszonyítva 112 százalék- -a emelkedett, a mezőgazdaság szocialista áta'akítása és termelése gyors ütemben nőtt Munkáspárt — élén Kádár János elvtárssal — vezette magyar nép, si- . köreinek úgy örülünk, mint saját sikereinknek és meggyőződésünk, hogy a szocializmus építéséért folytatott harcban még nagyobb eredményeket fognak elérni. Ma a koreai nép is nagy politikai lendülettel, a Koreai Munkapárt — Kim ír Szén elvtárssal az élen — vezetése alatt erőteljes harcot folytat a szocializmus építéséért a köztársaság északi részén és a haza békés egyesítéséért. A koreai nép visszavetve az amerikai imperialisták által vezetett 16 imperialista ország agresszív csapatait, védte szabadságát és függetlenségét. Mi ugyanolyan szellemben boptakpz- tattuk ki a háború utáni helyreállítás és építkezés harcát, mint amilyenben a háború alatt legyőztük az ellenséget és rövid idő alatt nagy sikereket értünk el. így ki tudtuk dolgozni 1957. évi grandiózus első ötéves népgazdaságfejlesztési tervünket és 'azt sikeresen teljesítettük. Csupán az ötéves terv első két évében az ipari termelés körülbelül 1,9, a mezőgazdaság terén a gabonatermelés mennyisége körülbelül 1.3-szoro- sára nőtt az 1956-os évhez viszonyítva, és a dolgozók életszínvonala gyorsan emelkedett. Az egész koreai nép aktívan válaszolva pártunk felhívására, el van szánva arra, hogy még ez évben teljesíti az első ötéves tervét. két évvel a kitűzött határidő előtt, és széles munkaversenyt bontakoztat ki. — Országunk, pártunk helyes irányvonalának és a munkás- osztállyal az élen, összes dolgozóink alkotó munkaverse- nyeineik eredményeként az elmaradott agrárországból hatalmas ipari bázissal rendelkező ipari-agrár országgá vált. Sikeresen végrehajtottuk a mezőgazdaság kollektivizálását és a magánkereskedelem, valamint a kisipar szocialista átalakítását. így örökre felszámoltuk a kizsákmányolás és szegénység mindenfajta forrását, még jobban megerősödött népünk politikai és erkölcsi egysége és hétmérföl- des léptekkel valósul meg a szocializmus építése. Azonban a koreai nép e ragyogó győzelmei és sikerei elképzelhetetlenek lennének a Szovjetunió, Kína, Magyarország és a többi testvéri szocialista országok népei testvéri, anyagi és erkölcsi támogatása nélkül. — A magyar nép, kedves barátunk és harcos társunk nemcsak a harcoló koreai népnek nyújtott óriási segítséget, hanem hogy mielőbb begyógyítsuk a háború okozta sebeket, a keszoni szerszám- gépgyártól kezdve több korszerű nagyüzemet épített számunkra és nagy technikai seKoreai vendégeink ellátogattak a Zagyvapálfalvi Táblaüveggyárba Is. gítséget nyújtott népgazdaságunk fejlesztéséhez. Ezenkívül önök nyolcszor küldtek hozzánk összesen több mint 260 főből álló egészségügyi csoportot kiváló fiaikból és leányaikból, ezreivel gyógyítva betegeinket és ezáltal nagymértékben hozzájárultak népünk egészségvédelmének fejlesztéséhez. Ezért a koreai nép igaz megbecsülését és tiszteletét fejezi ki a magyar népnek, kedves testvérének és segítőjének. Kedves salgótarjáni munkások, elvtársak! Mi önökkel — magyar testvéreinkkel — együtt erőteljesen visszaverjük a nemzetközi reakciót ég mindenfajta revizioniz- must, megvédjük a marxizmus—leninizmus tisztaságát, tovább erősítjük a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységét és szolidaritását és továbbra is hűségesen és bátran harcolunk a szocializmusért és békéért folyó harcban. — Befejezésül éltette a két nép, a pártok közötti baráti kapcsolatot és a marxizmus—leninizmus legyőzhetetlenségét. JlelUes hangulatú uieqemlíkvvJs Olaf a JJ a qgaunatú a A dicső emlékű Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat már március hó 20-án a koradélutáni órákban megkezdődött. Az MSZMP városi bizottsága !6 órai kezdettel családias hangulatú találkozóra hívta össze azokat a veteránokat, akik személyesen is részt vetVlagyimir Uraszov felszólalása: Ezután Vlagyimir Uraszov elvtárs emelkedett szólásra. Tolmácsolta a szovjet veteránok, s egyben a szovjet nép üdvözletét is a magyar dolgozó népnek, a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából. Uraszov elvtárs ezután a közönséget mélyen átható élménybeszámolót mondott az 1919-es időkből. Elmondta beszédében, hogyan dolgoztak a magyar forradalmárokkal közösen a Vörös Üjság első számának megjelenéséért. Méltán szakította meg beszédét a közönség lelkes tapsa, amikor elmondta, milyen örömet okozott számukra a lap első száma. Ezután Uraszov elvtárs arról beszélt, milyen küzdelmeken keresztül indult Magyarországból Oroszországba, hogy elvigye a magyar nép és vezetőinek, Kun Béla elv- társéknak üdvözletét Moszkvába Lenin elvtárshoz. Az ünneplő salgótarjáni közönség nagy figyelemmel hallgatta azt az embert, aki negyven évvel ezelőtt személyesen állt Lenin elvtárs előtt, érezte Lenin elvtárs baráti biztató kézszorítását, ölelését, aki Uraszov elvtársban a hősi magyar munkásosztály üzenetének tol- mácsolóját látta. A mindvégig mélyen rriegkapó, a munkás- osztály harcát felelevenítő beVeteránok között Ünneplőbe öltözött idős bá- csikák igyekeztek szombaton este a tűzhelygyári kultúrott- honba, az egykori Vígadó épületébe. Jönnek az Acélárugyárból, a városból, az üveggyárból, s mindenünnen. Sokán botra támaszkodva, mint Rakita Józsi bácsi, olyan is akad, akit unokája kísér, mint idős Sink Feri bácsit, de a cöbbség délcegen, feltartott fejjel. Ünneplőbe öltözött Sturman Gyula, Radnai András, Antal József, Endreiter György, Olaj Géza, Úó Bertalan, Rácz Vincze, s lehetne a felsorolást kerek 200-ig folytatni. Az ünnep, amelyre már napokkal ezelőtt készülődtek, ma este kerül megtartásra. Tanúi lesznek a KMP megalakulásának emlékére elhelyezett márványtábla leleplezésének. S itt kapják meg idős korukban fiatal koruk legszebb emlékét, a Tanácsköztársasági emlékérmet. Az ünnepi beszédet valamennyien megilletődve hallgatják, s a szavak nyomán es jelentősen javult a dolgo-z; zók anyagi, kulturális élete.btfelelevenedik előttük a negy- A Magyar Szocialista “ven év előtti kép, a Magyar Tanácsköztársaság születése. Áhítatos csend üli meg a termet, ahol egykor Kun Béla, Szaton Rezső s az egybegyűltek közül jó páran kimondták a KMP megalakulását Salgótarjánban. Amikor az előadó beszédét befejezi, a munkában kérgessé vált tenyerek ütemesen tapsra verődnek. Ezután kerül sor 200 veterán kitüntetésére, akik negyven évvel ezelőtt részesei voltak a hősi harcoknak. Felhangzanak az egykori vörös katonák nevei, akik katonás „jelen”-nel jelzik ittlétüket, s csillogó szemekkel indulnak a kitüntetést átvenni. S valahány idős harcos kitüntetéséért nyúl, minduntalan felcsattan a taps. Ezután kerül sor az épület falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. Az ünnepség már véget ért, a fehér márványtáblán az aranyozott betűknek varázsa van. Egymás után jönnek a táblához s meghatódva állnak néhány pillanatig. Utána csoportokba verődve beszélgetnek, mert ezen az első tavaszi napon senki sem siet haza. számolót a salgótarjáni dolgozók meleg tapssal jutalmazták. Uraszov elvtárs szavai után az Internacionálé hangjaival ért véget a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára rendezett díszünnepség. Az ünnepség után művészi színvonalú műsor szórakoztatta a közönséget, amelynek keretében fővárosi művészek, élükön Gobbi Hilda Kossuth- díjas művésszel léptek fel. Nagy sikerrel szerepelt a művészi műsorban az egyesített bányász dalkör, a pedagógusok vegyeskara és Váczi Gyula zongoraművész is. Radnai András, az egykori vörös katona kezében szorongatja a kitüntetést, meg az oklevelet. A betegágyból kelt fel, hogy részt vegyen az ünnepségen. Most, az emlékezés feledteti még betegségét is. Örömtől csillogó szemmel meséli társának — aki már szintén több mint 55 tavaszt hagyott maga mögött. — Nagyon boldog vagyok, hogy megérhettem ezt a napot. Azt, hogy a negyedszázados elnyomás után nem kell titkolni, hogy vörös katona voltam, a proletárhaza védelmére fogtam fegyvert. Olyan jóleső érzés, amiért egykoron üldözésben volt részem, ma megbecsülnek, kitüntetésben részesültem. Antal Józsi bácsi már mint nyugdíjas bányász jött el az ünnepségre. Nem ilyen volt negyven évvel ezelőtt, nem szólították még nagyapának, mint most. önkéntes vörös katona volt, aki a proletárhaza védelmében a csákányt fegyverrel cserélte fel. Most egy munkásőrrel beszélget, aki azt kérdezi Józsi bácsitól, kommunista volt már akkor, amikor fegyvert fogott? — Akkor még nem, de mégis mentem, mert tudtam, a proletárhatalmat meg kell tek a Tanácsköztársaság harcaiban, építőmunkájában. A mintegy 50 főnyi vendégsereget Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára köszöntötte, majd a Bajcsi úti iskola kis úttörői rögtönzött műsorral kedveskedtek az öreg harcosoknak. A veteránok nevében Benkő Oszkár meghatott szavakkal köszönte meg a kedves megemlékezést. A köszöntés után került sor az 1919-es emlékérmek és emléklapok kiosztására, majd fehér asztal mellett élénk eszmecsere indult, Délután hat órakor a párt, a KISZ és az egyéb tömegszervezetek vezetői megkoszorúzták a Madách utca beiáratánál lévő márvány emléktáblát, amelvet az 1919-es harcok során elesett dicső elődeink tiszteletére helyeztek el hosszú évekkel ezelőtt. A központi ünnepség este 1 órai kezdettel a járási kultúr- házban zajlott le. Az ízlésesen feldíszített színpad díszemelvényén helyet foglaltak a párt, a tanács, a honvédség, s a veteránok képviselői. Az ünnepi beszédet Moldoványi János elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja tartotta. védeni. S elég volt egy roham a fehérek ellen, akkor már tudtam, az én tervem a kommunisták terve. Megcrteltem, hogy a párt a mi jövőnk, a mi útmutatónk. Huszár Józsi bácsi most múlt 58 éves. Sokszor elmondta, milyen boldog azóta, amióta a meghívóoól megtudta, hogy ilyen kitüntetésben részesítik. Szégyenlősen morzsolt el szeme sarkában egy könnycseppet, amikor a kitüntetést átvette. Józsi bácsi is vörös katona volt, negyven évvel ezelőtt. Csak 18 éves volt, de szíve diktálta, hol a helye, s a fiatal gyerek ott volt az apák mellett az első sorban. S az 1919-es tanítást sohasem felejtette el. 18 éves korában önként jelentkezett vörös katonának, de a Horthy hadseregben a tényleges katonai szolgálatot megtagadta. Már kimondták fölötte a halálos ítéletet, s a csodával egyenlő, hogy* életben maradt. Ezt a kis epizódot, élete két katonaságát mástól hallottam, mert Józsi bácsi szerény. Ö most' csak ennyit mond: — Kár, hogy nem érhették meg ezt a napot azok, akik életüket áldozták a proletárhatalomért. — fob —