Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-21 / 23. szám
1958, március 21. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 9 8 fäldinüvesszovetkezetek és a tsz-eh A földművesszövetkezetek 1959. február 15. és április 29. között tartják rendes •évi küldött közgyűlésüket. Ezen az ülésen számolnak be a földművesszövetkezetek igazgatóságai a tagságnak az 1958. •évben elért gazdasági és politikai eredményekről és szabják meg 1959. évi feladataikat. A SZÖVOSZ IV. kongresz- szusa óta már sok változás történt földművesszövetkezeteink életében. A kongresszus ■határozottan állást foglalt amellett, hogy a szövetkezetek legfőbb feladata: egész gazdasági és politikai tevékenységükkel a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átalakítását segíteni. Ennek megvalósítását szolgálta az Országos Földművesszövetkezeti Tanács 1959. januárjában hozott határozata is, a földművesszövetkezel ek és mezőgazdasági termelőszövetkezetek fokozottabb együttműködéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos felA kongresszus óta eltelt idő •eredménye, hogy a földműves- -szövetkezeteknél létrejöttek a mezőgazdasági üzemágak. amelyek többségének élén szakember, agornómus áll. A mezőgazdasági üzemágak nagymértékben hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fokozásához, a dolgozó parasztság szakismeretének növeléséhez. -Jó minőségű vetőmag, műtrágya, növényvédőszer ellátással, mezőgazdasági kisgépek •kölcsönzésével, szerződéses termeltetéssel, a gépi munka szervezésével, társulások és szakcsoportok és még sok más irányú tevékenységükkel segítették a mezőgazdaság fejlődését. A z 1959. évi feladatokról szóló igazgatósági beszámolók központi gondolata, “hogy az egész szövetkezeti mozgalmat,' s ezen belül a földművesszövetkezetek egész tevékenységét — beleértve a termeltetést, felvásárlást és az árué1 látást is — a mezőgazdaság fellendítésének szolgálatá- baba kell állítani. Azok a földművesszövetkezetek végeztek e tekintetben máris eredményes munkát, amelyek arról számolhatnak be tagságuknak, hogy elmúlt évi munkájuk, mezőgazdasági, valamint kereskedelmi vonatkozásban eredményes volt. és a tagságnak az ott vásárolt áru értéke után jelentős visszatérítést fizetnek, mint például a pásztói, a csécsei, a nógrádmegye- ri, a szécsényi és még sok más földművesszövetkezet. A tanácskozások célja, lényegében tehát egy. De egy- egy község adottságának, helyzetének megfelelően változik a megvalósítás módja. Más a tennivaló a mezőgazdaság fejlesztése érdekében olyan községben, ahol még nincsen termelőszövetkezet és más ott, ahol már van, de csak a földművesszövetkezeti tagság egy részét foglalja magába, és természetszerűleg más a termelőszövetkezeti községekben. Itt egész tevékenységükkel a tsz fejlődését, gazdasági és politikai erősödését kell szolgálniuk. Ahol a tagság egy része termelőszövetkezeti tag, ott a földművesszövetkezet által elért eredmények mellett a mostani tanácskozásokon ismertetik a termelőszövetkezet eddigi fejlődését, nehézségeit, eredményeit, és megvitatják, hogy helvileg milyen módon segíthetik leginkább fejlődését, megerősödését. Olyan együttműködést . alakítanak ki, amelynek során kölcsönösen segítik egymás tevékenységét, ha szükséges — főleg a földművesszövetkezet mezőgazda- sági szakemberei — messzemenő segítséget nyújtanak a gazdálkodás belterjessé tételéhez. Elsősorban a termelő- szövetkezetekkel kötnek jól jövedelmező növényekre termelési és értékesítési - szerződést. A helyi adottságok szakszerű felmérése alapján megbeszélik velük, mit és hogyan termeljenek, szaktanácsokkal működnek közre a termelési tervek kialakításában, a beruházások legjobb megvalósításában és a legfejlettebb termelési eljárások bevezetésében. Jó minőségű vetőmagot biztosítanak számukra, megbeszélik, mely időpont lenne a legalkalmasabb az értékesítésre, hogy a termelőszövetkezetek a primőr időszakot a legjobban kihasználhassák. Azokban a községekben, ahol még nincs termelőszövetkezet, ott a taggyűléseken, közgyűléseken azt vitatják meg a földművesszövetkezeti tagok, hogyan tudják leginkább elősegíteni a szövetkezeti gondolat erősítését a községben, milyen eszközökkel. módszerekkel tudják a földművesszövetkezet működését a leggazdaságosabbá, vonzóvá tenni, hogy ezzel is bizonyítsák a szövetkezésben rejlő erőt. Emellett ilyen községekben a döntő feladat, hogy az egyéni gazdálkodás keretén belül is teljes erejükkel segítsék a mezőgazdasági termelés fejlődését, a belterjes vozdálkodás felé. Xj1 zek a tanácskozások mindig nagy jelentőséggel bírtak a földművesszövetkezetek életében. A most folyó tanácskozások azonban jelentőségükben túlnőnek az eddigieken, mivel a tagság figyelmét fokozottabban a jelenlegi időszak legfontosabb kérdésére, a mezőgazdasági termelés feilesztésére, a szocialista mezőgazdaság erősítésére irányítják. Takács Lajosné Megkezdte a tavaszi munkát a Növényvédő Áílomás A Megyei Növényvédő Ál- J lomás a téli hónapok alatt ezüstkalászos tanfolyamokon, gazdagyűléseiken közel 150 szakelőadást tartott filmvetítéssel egybekötve a termelőszövetkezeti tagok, valamint az egyénileg dolgozó parasztok részére. A magasabb terméseredmények biztosítása érdekében a Növényvédő Állomás dolgozói mintegy 50 termelőszövetkezetet kerestek fel a fatisztogatás, téli permetezés, a vetőmagcsávázác és a vegyszeres gyomintási munkák szakszerű elvégzéséhez a helyszínen szakmai tanácsot adtak, öt esetben gyakorlati bemutatót is tartottak. Emellett a Növényvédő Ál lomáson megfelelően felkészültek a tavaszra is. Az erő- és munkagépek javítását időben elvégezték. Ahogy pedig az idő engedte megkezdték a termelőszövetkezetek zárt-telepítésű gyümölcsöseiben a rügyfakadás előtti lemosó permetezést. Egy év alatt 825 ezer , forint forgalom Vasárnap délután, a ben- czúrfalvi tanácsházán megtartotta évi rendes közgyűlését a földművesszövetkezet igazgatósága. A beszámolóból — amelyet Kovács József tartott — megtudta a tagság, hogy a körzeti földműves- szövetkezet elmúlt évi összjövedelme több mint 34 mii-. lió forint volt. Ebből az ősz- i szegből több mint 825 ezer! forint volt a benczúrfalvi | boltok forgalma. | A közgyűlésen megbeszél-' ték az ez évi tennivalókat. Érzik rnár a tavasz leheleta A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet melegágyaiban több mint negyedmillió palántát nevelnek. A vanyarci Béke tsz jól megtrágyázott földjén már a kukorica alá szánt Rubik László, az erdőkürti gépállomás fiatal traktorosaid tavaszi munkák idejére van elegendő gép A tavaszi szemlék bebizonyították, hogy gépállomásaink jól kijavították erő- és munka gépeiket. Ennek eredményeként Szövetkezeti tanácsadó M. megalakulás után kikkel vegye lel a kapcsolatot a szövetkezet? Központ A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek állami felügyeleti jogkörét a Földművelésügyi Minisztérium, közvetlenül pedig a megyei, illetve járási tanács mezőgazdasági osztályai látják el. Az új ^termelőszövetkezetek vezetősége, elsősorban tehát a járási tanács mezőgazdasági Osztályával vegye fel a kapcsolatot. A járási mezőgazdasági Osztályon szervezeti, szövetkezetpolitikai kérdésekben a szövetkezetpolitikai csoportvezetőktől, illetve felügyelőktől kapnak választ. A termelési szakkérdésekben a járási főagronómus a főállat- tenyesztő és a hozzájuk beosztott szakelőadók adnak tanácsot. Könyvelési kérdések megoldásában — mint például a könyvelő beállítása, nyomtatványok beszerzése, könyvek felfektetése, pénzes hitelgazdálkodás lebonyolítása — a járási tanács termelőszövetkezeti főkönyvelője, valamint a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja nyújt segítséget. A szerződéses termelés és értékesítés, az állatvásárlások •stb. kérdéseinek megoldásában a járási tanács mezőgazdasági osztályán kell érdeklődni. Itt a járási főagronó- «nus és a főállattenyésztő tájékoztatást ad a vezetőségnek árrói, hogy az egyes termeltető, felvásárló stb. vállalatok legközelebbi kirendeltségeit, telepeit hol találja meg. Ilyen vállalatok a MEZÖMAG, a KERTIMAG, a cukorgyár, az Állatforgalmi Vállalat, a Tenyészállatíor- galmi Gazdasági Iroda, a Talajjavító Vállalat, a Mező- - •gazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti stb. Ezekkel a vállalatokkal a megye valamennyi termelőszövetkezetében kint dolgoznak már gépállomásaink gépei. Amíg az elmúlt években gyakran erőgép hiányában késlekedett a tavaszi munka ,addig az idén a számszerűen növekedett termelő- szövetkezeteiknek is jut elegendő gép. A bérceid gépállomás akármelyik pereiben 15 traktort, vezetőkkel együtt, tud biztosítani a megye bármely területére. A napokban megtartandó gépállomási tanácsüléseiken az új termelőszövetkezetek, valamint a meglévő régi termelőszövetkezetek megtudhatják, milyen segítséget kaphatnak gépállomásainktól. A termelőszövetkezetnek, e meglevő rendeletek értelmében jogában áll megválasztani azokat a traktorvezetőket, akikkel a tavaszi munkát kívánja elvégezni. A legtöbb termelőszövetkezetnél dolgozó traktoros belé, pett abba a teirmelőszövet- j kezeibe, amelyben általában j dolgozni szokott. | szükség szerint már az első hetekben fel kell venni a)' Imiiaijak a iiatalabbak a szakszerű metszést a Sziráki Állami gazdaság szőlőjében. kapcsolatot. Különösen az egyéni termelési szerződések átírása és az új termelési szerződések kötése sürgős feladat egyrészt a korai kitavaszodás, másrészt a rendelkezésre álló keretek esetleges kimerülése miatt. E vál- 'alatok megkereshetők telephelyükön is, de leghelyesebb, ha telefonon, vagy írásban fordul hozzájuk a tsz vezetősége és kéri, hogy szükség esetén megbizottukat küldjék ki a szövetkezethez a fontos tennivalók megbeszélésére. Ha az új termelőszövetkezet építkezni akar, ugyancsak a járási tanács mezőgazda- sági osztályán találja meg az építési előadókat, akik az építkezéssel és beruházással kapcsolatban a tsz vezetőségének tanácsokat adnak. Mindemellett az egyik legfőbb feladat, hogy az új tsz- ek megkössék a szerződést a gépállomással és kérjék a 0 gépek kihelyezését termelő- szövetkezetbe, valamint a gépi munka gyors és sikeres elvégzését. Végül a termelőszövetkezetek — akár személyesen, akár telefonon — keressék meg az Állami Biztosító járási ki- rendeltségét is. Ugyanis elengedhetetlenül fontos, hogy A Vörös Október Tsz kertészetében A község végén épülő új majorból lelátni a völgyben levő kertészetbe. Kántor elvtárs, a kisterenyei Vörös Október Tsz szakképzett elnöke ideális területet jelölt ki a zöldségtermesztésre. A területet bővizű patak szeli ketté. így a csapadék pótlására megfelelő mennyiségű, minőségű és olcsón nyerhető víz áll rendelkezésre. A víz kémiai összetételét a gépállomás laboratóriumában vizsgáltatták. A gazdaságos termelést már az is elősegíti, hogy a trágyát alig 1Ö0 méterről kell szállítani. Közel van a műút is. A termények szállítása csak jó közlekedési úton gazdaságos. Közel a nagy fogyasztópiatc: Salgótarján és a bányamedence. Ezáltal kevesebb a szállítási költség. Minél frissebben kapja a fogyasztó a zöldségféléket, annál értékesebbek a táplálkozás szempontjából. A természeti és közgazdasági adottságok figyelembevétele az üzemszervezésnél már fél sikert jelent. A melegágyakhoz és a növényházhoz vezető rövid földút két oldalán áttelelő zöldségfélék — saláta, hagyma, spenót — sorokhoz. Apró levelei kbe életet lehelt a koratavaszi napsugár. Hozzáértő kezek vetették. A növényeknek egykét levele fejlődött ki. Ez a jó. Ugyanis a túlfejlődött tövek rendszerint rosszul telelnek. Uj növényházat építettek, 42 négyzetméter az alapterülete. 70 000 forintot áldoztak rá. Jó helyen kamatoztatják a tagok pénzét. A befektetett összeg még ez évben megtérül. A növényházban szorgos munka folyik. Valkai István, a kertészeti brigád vezetője és a Szeberényi leánytestvérek fejlett paradicsompalántákat tűzdelnek a hosszú növényasztal humuszos talajába. A jobboldali növény asztalon paprika- és paradicsompalánták ezrei díszlenek. A növényházat csak hajtatás céljaira nevelt palánták részére használják. A növények jól fejlődnek a 20—22 C fok a lábonálló terményeket, az« hőmérsékleten. A hőt a növényasztal alatt végighúzódó csaépiileteket és az állatokat < minél hamarabb biztosítsák.) Kérni kell a biztosítót, hogy < e célból részben azonnal,) másrészt az állatok fíevitelef után látogassa meg a szö-> vetkezetet a biztosítás ki-) egészítsen végett. ‘ tornafűtés szolgáltatja. A hajtatott növények három héttel előbb hozzák termésüket, s így jobban is jövedelmeznek. Persze, a három hét is nagy előny, de még korábban nyerhettek volna primőrárut, ha a vezetőség idejében gondoskodik a szükséges vetőmagvak beszerzéséről. A növényházat így jövedelmezőbben lehetett volna kihasználni. A növényház körül 149 melegágyi ablak alatt több mint egymillió darab melegigényes zöldségféle — káposzta, karalábé, karfiol, uborka stb. — vegetál. Valkai István örömmel mutatja, mily szépen fejlídik a fogyasztók körében közkedvelt piros hónaposretek. Találomra kihúz egyet. Olyan, mint egy jól fejlett cseresznye. Egy hét múlva a piacra kerül. A kertészetnek kevés a deszkája, ezért némelyik melegágy kerete téglából épült. Szükségmegoldásnak ez is jó. Igen ötletesek ezek az emberek, hiszen a két darab, egyenként 28 méter hosszú hollandi ágyat is saját erőből, betonsiló elemek felhasználásával készítették el. Az egyikben már ezernél több salátafő fejesedik. Ha a számításuk sikerül, húsvétra, de legkésőbb április 4-re már friss salátát szolgáltatnak a környező bányák dolgozóinak ünnepi ebédéhez. Egy másik hollandi ágyban primőrpaprikát termesztenek. A zöldségtermelő terület 12 katasztrális hold. Ebből 7 holdon köztes termesztést folytatnak. Kétfajta növényt ugyanazon területen egyszerre termesztenek. Ehhez pedig öntözhető, jó táperőben levő terület szükséges. Mindez nem hiányzik. Hat holdon árasztásos módszerrel, a többi területen fejlődő növények vízszükségletét pedig permetező öntözéssel biztosítják. Ehhez szórófejes öntözőgépet vásárolnak. A gép, a szórófejen keresztül felfelé irányuló vízsugarat lövel ki, amelyből a víz porlasztva, esőszerűen hull vissza az öntözésre kerülő területre. 15 holdnyi területen már gazdaságosan üzemeltethető. Öntözhetik vele a mák és cukorrépa ültetvényeket is. Ha ez így van, akkor mi szükség az árasztó öntözésre? Hiszen a csatornák és a bolgárágyak elkészítése sok kézimunkát igényel, de az öntözés is lassú és igen munkaigényes. Az ilyen csatornák és ágyak között kizárt dolog a gépi kapálás, növényápolás végzése. Ugyanis a termelőszövetkezet robot kerti növényáploó gépet kíván vásárolni. A kertészeti munkák gépesítése csak akkor kifizető, hogyha azt az üzem gazdaságosan ki is tudja használni. Csak így lehetséges, az áruelőállítási költségek nagyarányú csökkentése, a jövedelmezőség fokozása. Sajnos a kertészeti gépek beszerzése — a vezetőség mulasztásából — kissé elhúzódott. De minden remény megvan a gépek mielőbbi megvásárlására. Ezt segíti a megyei mezőgazdasági osztály és a járási bankfiók. így a 10 főnyi kertészeti brigád igazi nagyüzemi módon termel majd, s minden bizonnyal túlteljesíti a 130 000 forintos bevételi tervet. GORTVA LÁSZLÓ I
