Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-14 / 21. szám

4 feÖÖRADI KÍFÜJSÁS 1959. március 14. Kultúra a társadalmi haladás szolgálatában Tartalékosok búcsúztatása A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődés- politikájának irány­elvei a nép kul­turáltsága terén mutatko­zó elmaradottságunk pótlásá­ra hívja fel a figyelmet. Fő­feladatként szabja meg, hogy végleg meg kell szüntetni a volt uralkodó osztályok mű­veltségi kiváltságait, növelni kell az egész dolgozó nép mű­veltségét, tudását, emelni kul­turális színvonalát. Napjaink­ban fontos, de úgy is mond­hatnánk: nagyon fontos fel­adat ez. Ha a múltat kultu­ráltságunk mély pontjának fogjuk fel, a jelen időt a fel- világosultságért folyó harc fontos szakaszának nevezhet­jük. Most az a jelszónk: fel a kulturáltság magaslatára. A múlt tőkés és földesúri rendszerének létkérdése volt tudatlanságban tartani a né­pet, mert a nép tisztánlátás, kellő műveltség és kulturált­ság esetén nem tűrte volna az embertelen, államilag is tá­mogatott féktelen kizsákmá­nyolást. A múltban nemcsak a tőkésnek és földbirtokos­nak, de magának az állam­nak is érdeke fűződött a nép tudatlanságához. Azt tartották: elég ha annyit tud a paraszt: ha az eső esik, az eresz alá kell állni. Napjainkban viszont éppen az emberek műveltsége, felvi- lágosultsága a legfontosabb ahhoz, hogy mindenki meg­értse fejlődésünk ütemét, üte­mének szükségességét. Mi azt tartjuk: művelt emberekkel előbb és jobban meg tudjuk oldani népünk jólétéért, fel- emelkedéséért folytatott küz­delmünket. Kellő műveltség és kulturáltság kell ahhoz, hogy szakítani tudjunk a ma­radi felfogással; több kell ah­hoz, hogy lépést tartsunk a fej­lődés ütemével: s a legtöbb ah­hoz kell, hogy magát a fejlő­dés ütemét is maga a nép tudja diktálni. Megyénk községeiben, fal­vaiban kisebb-nagyobb ered­ménnyel folyik a munka pár­tunk művelődéspolitikai irány­elveinek megvalósításáért. A legkézzelfoghatóbb tevékeny­ség Mohoíán tapasztalható Itt az irányelvek megvalósítá­sának közvetlen szóvivői és segítői a község párt- és ta­nácsszervei, pedagógusai. Tö­rekvésük az, hogy a falu kul túrképességeit közkinccsé te gyék, hogy a falu kulturális alkotó ereje minél sokoldalúb­ban kibontakozzon. ■'hóra, talán első Volt, ahol kultúrotthont kaptak. Itt a be­fektetés nem volt hiábavaló. A kultúrott­hon esténként azóta is rend­re benépesül. Fiatalok is, idő­sebbek is szívesen időznek el a falu művelődésének ebben a központi házában. Megyénk több városi kul- túrotthona is megirigyelhetné azt az életre való munkát ami itt folyik. A munka gyü- mölcsözősége meg egyenesen példátlan. Jelenleg is három színjátszó csoport működik ebben a kis kultúrotthonban. Mohora község fiataljainak nem csupán arra korlátozódik kultúrtevékenvsége. hogy a kötelezően előírt iskolai lec­két megtanulják. Az iskolá­sok. 12 éves korig, jelenleg a ,,Csipkeró zsikát”. Ezt úgy ne­vezik. hogy „alsótasozaton”. A felsőtagozat a 14 éves kor­határt jelenti. Ezek meg Hel- tav Jenő: Szépek szépe” című színdarabiát próbálják meg­eleveníteni. No és van a felnőttekből álló színjátszó csoport. Ez az alsó- és felsőtagozat tapaszta­latait magukkal hozó felnőt­tekből áll. A felnőtt színját­szók egy évben 3—4, vagv még ennét is több színdarabot, operettet, vagy más nevelő­hatású darabot is előadnak. Mohora község kultúrkéoes- ségei kibontakoztatásának egyik előmozdítója Horváth Antalné tanárnő, aki lelkes szervező és irányító munkájá­val fáradságot nem ismerve, sokszor késő élszakába nyúló munkával nevelj Mohora ta­nulékony fiataljait. Mint ked­ves valóságról beszélnek Mo­herén arról, hogy Pánisz Pánisz Magdolna a termelőszövetkezeti munka színpadon az „Éva iányá”-ban. után mm u A Dán Ki nr M Magdolna, ez a fiatal 17 éves termelőszövetkezeti kislány, nemrégen esténként- sietve haj­totta végig a falun a tehene­ket, mert az „Éva leányá”-ban a földbirtokosnőt alakította. De a napi munka után ez a ter­melőszövetkezeti kislány volt már elszegényedett nemes leánya, betöltötte ügyvéd-fele­ség szerepét, volt királynő és boszorka, s nagyon eredetien megjátszotta már az egyszerű parasztfeleséget is. Rajta kí­vül persze egy egész sor mo- horai fiatal: Uram László, Klebniczki Margit, Pető Laci, Pánisz Vali s még többen di­cséretre méltó, lelkes tagjai a kultúrcsoportnak. Nagy Pál esete meg külön említést ér­demel. Nemrégen még Nagy Pál is termelőszövetkezeti tag volt, s mint a színjátszó cso­port lelkes tagja segítette a falu nevelését. Az illetékesek felfigyeltek rá, elküldték őt egyéves tanítóképzőbe és né­hány hónapja már Márkházán mint tanító tevékenykedik. kultúrcsoportban vég­zett jó munka tehát a faluközösség ügye mel­lett egyéni ügyet is így befolyásolt. A kultúrcso- port, amely megszakítás nél­kül tevékenykedik és segít formálni a község dolgozóinak szocialista öntudatát, segít abban, hogy a község lakói megszabaduljanak a régi er­kölcsöktől, szokásoktól és az új ember formálását is segíti. S most egy újabb meglepetés: a fiatalok Dobozi Imre: „Szél­vihar” című drámájával ké­szülnek a község színe elé. Ez is komoly tanulság lesz! Nagyon pozitívan lehet ér­tékelni Horváth Antalné ta­nár elvtársnőnek a kultúr- munka folyamatosságára irá­nyuló törekvéseit, s azt, hogy a község apraja-nagyját meg­nyerte a szocialista kultúrá­nak. Kultúrtevékenységének értékét csak növeli, hogy a Mohorán működő szabó-varró szakkörön és a kézimunka szakkörön is megkedveltette a könyvolvasást, s amíg a szakkörök tagjai varrnak, vagv hímeznek, értékes, a szakkör tagjainak műveltsé­gét, nevelését szolgáló köny­veket olvasnak. ohorán közkedvelt lett a könyv. A könyvtári tagok száma 160 kö­rül van, s csak az utóbbi egy év alatt mintegy ezer kötet könyvet kölcsönöz­tek a község 375 kötetes kis könyvtárából. Mohorán most már az a probléma, hogy sür­gősen növelni kell a könyvek számát, mert a jelenlegi könyvmennyiség már nem elégíti ki az egyre növekvő igényeket. Növekszik az érdeklődés a zene iránt is. Bármennyire furcsán és szokatlanul hang­zik, Mohorán az egyszerű ter­melőszövetkezeti tagok gyer­mekei már zongorázni tanul­nak. Kiss István tsz gulyás­nak 10 év körüli kislánya, meg Katrebaj István termelő­szövetkezeti tag kisfia már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján ön­álló számmal lépett fel a falu közönsége előtt. Most össze­sen 10 termelőszövetkezeti tag gyermeke jár zongora órára tanárnőjük Balassagyarmatról megy hozzájuk hetenként kétszer, hogy a falu zenei műveltsége, a zene iránti ér­deklődésnek megfelelően emelkedjen is. Mohora község jelenlegi kultúrtevékenysége kedvező és jó irányban halad. A szín­játszó csoportok, a kollektív és az egyéni könyvolvasás és a zenei kultúra iránti érdek­lődés külön-külön is nagy ér­téke a községnek. Együttesen azonban már komoly erőt kép­viselnek. Ez az együttes erő segített dönteni a termelőszö­vetkezeti község kialakításá­ban is. így a kulturáltságban rejlő ilyen együttes erő már nemcsak komoly, de alkotó erő is lett. így segíti pártunk művelődéspolitikai irányelvei­nek helyes végrehajtása a társadalmi haladás ügyét is. mohorai példa igazolja, hogy dolgozó népünk­ben megvan az érdek­lődés a művelődés, a kulturáltság és a társadalmi haladás iránt is, csak föl kell kelteni, ébren kell tartani azokat. Mohoráról bátran el­mondhatjuk: itt már nem egyes emberek kiváltsága a kultúra és a műveltség. Ké­sőbb még jobban nem lesz az! Követni kell példájukat! OROSZ BÉLA A A katonai nyilvántartásból törölt tartalékos hadkötelese­ket búcsúztatta a napokban a rétsági járás Kiegészítő Pa­rancsnoksága. A búcsúztatá­son részt vett a Járási Párt- bizottság és a Járási Tanács kiküldöttje is. A búcsúztatás alkalmával megköszönték a tartalékos elvtársaknak katonai szolgála­tukat. A Kiegészítő parancs­nok elvtárs kérte őket, hogy a munka frontján továbbra is teljesítsék becsülettel állam- polgári kötelezettségüket. A búcsúzó elvtársak nz em­léklapok átvétele után ígére­tet tettek arra, hogy ha szük­séges, továbbra is készséggel állnak a munkáshatalom meg­védésének ügye mellett, s ha szükség van rájuk, fegyverrel a kézben is harcolnak a munkás-paraszt kormány mel­lett. Az ünnepély után kul- túrcsoport szórakoztatta a hadkötelességtől búcsúzó idős elvtársakat. ISTVÁN VILMOS főhadnagy SZABADPOLCOS KÖLCSÖNZŐ — Március 15-én nyílik a Megyei Könyvtár szabadpol­cos kölcsönző részlege. A rész­legen mintegy 20 ezer kötet szépirodalmi, szakmai és poli­tikai mű áll az olvasók ren­delkezésére. f Uj filmek a mozik műsorán Március és április hónap­ban is változatos, sok mai problémát és dicső múltún­kat megelevenítő film kerül bemutatásra. A „munkásmozgalmi film­napok” alkalmából ke­rül bemutatásra „A 39-es dandár” című új magyar film. A monumentális tő- megjelenetek, — barátok, harcostársak megkapó ta­lálkozása, merész akarások, hősi csaták — kisemberek, nagy tettek magával ragadó történet a Tanácsiköztársa­ság idejéből. Makk Károly mesteri rendezése ragyogó felvétele, kitűnő alakítások teszik érdekessé „A 39-es dandár” című filmet. A másik magyar film, amely ebből az alkalomból bemutatásra kerül az „Ál­matlan évek.” Máriássy há­zaspár legújabb filmje, amely izgalmas emberi sorsokat, szerelmeket villant fel. A Csepeli emberekről szól, s öt történetet mond el iz­galmas, érdekes feldolgozás­ban a régi időkről. Ruttkai Éva, Barsi Béla és még szá­mos kiváló színész jeleníti meg. A szovjet filmesek Alek- szej Tolsztoj „Golgotha” cí­mű világhírű regényének filmrevaló átültetésével újabb jelentős alkotással Megszervezték a cigányok oktatását Salgótarjánban A Hazafias Népfront mellett hónapok óta sikeresen műkö­dik Salgótarjánban is a ci­gánybizottság. Féléves munkájuk értékelé­sére pénteken került sor. Meg­állapították, hogy a nemrég alakult cigány együttes tagjai sok községben bemutatták már a régi cigányéletet megörökítő táncaikat és a mai életet be­mutató művészi számaikat. A 39 tagból álló együttes, mint­egy 30—40 helyen mutatta már be műsorát. Fegyelmezett, művészi játékuknak komoly nevelő hatása van a falun. A falvak cigánysága — amellett, hogy elragadtatással gyönyör­ködik a cigányéletet tükröző művészi számokban, — sokat is tanul, fejlődik a példás együttes magatartásából, elő­rehaladásából. A cigánybizottság a napok­ban szervezte meg 28 analfa­béta cigány részére az analfa­béta tanfolyamot. Ezen a tan­folyamon csak írni, olvasni nem tudó cigányok vesznek részt, akik kéthónapos tanulási idő alatt megszerzik azt a mi­nimális tudást, amelyre szük­ség van, további fejlődésük­höz. Elsajátítják az írás, olva­sás legalapvetőbb tudnivalóit. Amennyiben a tanfolyam sikeres eredménnyel jár, má­sutt is megszervezik az anal­fabéta cigányok oktatását. Ez jelentős lépést jelent előre a cigányok felemelkedésének útján, hogy ők is lépést tud janak tartani népi demokra­tikus rendünk dolgozóinak fejlődésével. Akik as elsők között kezdték••• Az után ben M ország felszabadulása — elsőnek a megyé- — alakult meg Salgó­tarjániban a Cipész KTSZ. Heten voltak alapító tagok, akik a jövőt a közös mun­kában látták. Saját szer­számaikat hordták össze, s amikor már minden egybe volt, kimondták a szövetke­zet megalakulását. Az eltelt évek az alapító tagok elhatározásának he­lyességét igazolták. S amikor szombaton délután mér­legzáró közgyűlésre jött össze a ma már nagy­számú tagság, mintegy 200 vendég és tag öröm­mel hallgatta az elmúlt év eredményeit. Míg megyei viszonylatban az elmúlt évben a kisipari szövetkezetek össztermelé­sük 30 százalékát juttatták a lakosságnak, addig a Ci­pész KTSZ ezt a számot megduplázta; termelésük 60 százaléka jutott a lakosság­hoz. Az egykor 7 taggal alakult szövetkezetnek ma 5 javítórészlege van. Nem­csak Salgótarjánban, Jianem Cereden, Karancslapujtőn, és Saigon. Az elmúlt évben, mint a korábbi százalékos arány is bizonyítja, nem dolgoztak rosszul. Havonta átlagosan 350 pár cipőt készítettek mérték után, egy év alatt összesen 3413 pá­rat, s ezenkívül a keres­kedelemnek is 6000 pár cipő készült. S ezenkívül számtalan ja­vítási munkát végeztek el. A jó munka eredménye: a tagok közel egyhavi fizetés­nek megfelelő nyereségrésze­sedést kaptak. Több hozzá­szóló elmondta, mennyire előnyösebb a nagyüzemi ter­melés. De olyan is akadt, aki arról szólott, nem válna meg semmi pénzért már a szövetkezettől, mert nem­csak a ma, hanem a holnap is biztosított számára. A meghatottság hangján szól­tak a nyugdíjasok, — mert ^coooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Megkezdődött a 400.- Ft-os Szol tüzelőanyag akció! Vállalatok, közületek, Intézmények dolgozói részére ezen utalványokat a legközelebbi TÜZEP-telepen átvehetik. Eger—Salgótarjáni TÜZEP-vállalat. ilyenek is vannak. A szövetke­zetből már hét dolgozónak van gondtalan öregkora. A jó munlka, az elért si­kerek a szövetkezet dolgo­zóit még jobb munkára serkentik. Ezévi tervük fő célja a lakosság ellátásának to­vábbi megjavítása. Áp­rilisban a régi vásárté­ren lévő részlegüket gyorsjavító részleggé fejlesztik, ahol kisebb javítást azon­nal elvégeznek. Ezenkívül tervükben jelentős helyet foglal el a választékbővítés és a minőségjavítás. — ág — gyarapították a világ film- művészetét. Kedves színfoltja a mozik műsorának a „Gitáros lány’5 című színes, zenés szovjet film, melyben viszontláthat­ja a közönség a Karneváli éjszakában nagy népszerű­séget aratott Ljudmila Gru- csenkót. „Az ügyetlen kapus”, szí­nes magyarul beszélő cseh­szlovák ifjúsági film. „A többé nem balkezes” című színes, szovjet film, az „Ide« genben” című jugoszláv flim, az „öt ország, öt ass' szony” című DEFA film és a számos érdekesnek Ígér­kező film, amely március éa április hónapokban kerül bemutatásra, minden bizony« nyal megnyeri a mozilátoga­tó közönség tetszését is. |az ém nögrádmegyei; | All. építőipari vál*i |lalat salgútarjAni! |és váci MUNKATEREM Íletére i gyakorlott festő szaksnunki sokat felvesz 3jelentkezni lehet j I SALGÓTARJÁN, REGI! | VÁSÁRTÉR a válla* |lat munkaügyi os*-; ItALYAN, VÁCI FÖÉPl.f Jtésvezetöségén. Szerezzen örömet gyerme­kének A gyermek öröme —■ a szülök boldogsága! VÁSÁROLJON CUKORKÁT, MOST Bö A VÁLASZTÉK A BOLTOKBAN! OOOOOCOOOOOCXXJOOOOCOOOOOOOOOriOOOOOOOOOCKXyd Ma lépnek színpadra Zagyvaszántón a palotási KISZ-fiats* lók „Fehér Anna" című nagysikerű vlgjátékukkaH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom