Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-14 / 21. szám
H959. március 14. NÓGSADI NÍPCjSAG 5 r Tavaszi szemle Ersekvadkerten fiz Ipsly völgyében is megindul lassan a tavaszi munka. A hegyek felől fújó úavaszias szellők kiszárítják a szántóföld sarát, s a földeken megjelennek a dolgozó parasztok ökreikkel, lovaikkal, s végzik a soron levő szántási, vetési munkákat. Ahogy •Balassagyarmat felé közele- .dünk, az őszi vetések élénk zSÜ színükkel rcmntiha mon- - danák: jól teleltünk, most mái- erőteljes növekedésnek indulhatunk. A dejtári József Attila Termelőszövetkezet hatalmas fozstábláján juhnyáj legel, ■mert olyan dús és hosszú- szárú a gabona, hogy azt meg lehetne kaszálni. De nemcsak termelőszövetkezet földjein zöld a gabona, hanem a környék nadrágszíj parcelláin is. \z érsekvadkerti határban traktorok zúgása üti meg az arra haladó ember fülét. A 'Dimitrov Termelőszövetkezet jól trágyázott földjein két Eetor is szántogat. Ahogy elhagyjuk Érsekvadkertet, a ■gépállomás felől erőteljes SSraktarzúgás hallatszik. Befordulunk a kapun, ahol kapus feszes vigyázzállásában tiszteleg nekünk. Azonnal érzem, valami rendkívüli !á«l*g színhelye a gépállomás. ■:3rről tanúskodnak a gépek is, amelyek katonás rendben ‘sorakoznak az udvaron, mintha valakit várnának. A gépállomás épületén belül, ellentétben az udvar fegyelmezett rendjével, bábeli zűrzavar fogad. A folyosókon bútorok ‘■egymásra rakva, a szobák megszokott rendje felkavarva. A fejlődés nehézségei ezek •— mondja nevetve Dudás 'slvtárs, a gépállomás jól ■megtermett igazgatója. Most azért van felfordulás, rendetlenség az épületen belül, hogy aztán annál nagyobb rend, tisztaság uralkodjék itt. Egy-két szobái megmutatnak, amelyek már elkészültek. Gyönyörű az új •festés, s ami még gyönyörűbb, hogy nem sokba kerül, mert s gépállomás egyik do'gozója végzi a szobák festését. No, -de nem ez a fontos Ersekvad- •kerten, nem ezért jelentek faaeg a megyei és járási tanács, valamint a gépállomási igazgatóság képviselői, valami más fontosabb, az egész körzetet érdeklő dologról, a gépek állapotáról érdeklődnek az említett szervek képviselői. Ilyenkor tavasz táján ellenőrzik a gépállomásokon, hogyan sikerült a tél folyamán kijavítani az elmúlt gazdasági évben használt és -ssetleg megrongálódott gépeket. Ezért ez a nagy rend az udvaron, mert tavaszi szemle yen a gépállomáson. Harsányi elvtárs, a gépál- iemási igazgatóság főmérnöke aprólékos pontossággal vizs- 'lálgatja a kijavított gépeket. 'Először az erőgépeken a sor. Jákubeez János műhelyvezető Izgatottan mutogatja a kijaví- -sott traktorokat. Az izgalom lírthető is, hiszen nyolcvan ember minden mozdulatát nehéz ellenőrizni. Ahogy a -kijavított gépek között járunk, egyik-másik traktort megjegyzik fehér krétával. Itt a hengerfejet, amott a dugattyút szeretné megnézni a főmérnök. Alig, hogy elmentek a szakértők, megjelentek a szerelők, s máris szedik szét a gépet, hogy belülről is megnézhessük a kérdéses részeket. A kerítés mellett szépen ápolva sorakoznak a váltva forgató keletnémet ekék. Ugyanilyen ekéjük van még 8 darab, öt magyar gyártmányú, három saját készítésű. Megnyerő külsejűek a TE 380-as ekére szerelhető tarlóhántó betétek is. E betétek munkája elismerést szerzett a gépállomásnak. Távolabb a tárcsák, hengerek sorakoznak katonás rendben, lezsírozva. A Kolbai- féle gyűrűs hengerekre le- gyintve mutat Földi elvtárs, a gépállomás főmérnöke. — Nem sokat érnek, két éve nem is használjuk. Legjobb lenne, ha kiselejtezhetnénk. Annál nagyobb büszkeséggel beszél az UTU 24-es új gumikerekes vetőgépről, amely jelenleg Balassagyarmaton dolgozik. A burgonyaültető és szedőgépek szintén hibátlanul, kijavítva várják a tavaszt. A legnagyobb jelentősége az egyetlen négyzetbevetőgépnek van, mivel a környék termelőszövetkezeteinél 100 kh négyzetesen vetett kukorica lesz az idén. Újdonság a gépállomáson a trágyaszóró gép, amelyet £*• helyi tsz-ben sikeresen próbáltak ki. Dudás elvtárs, az igazgató nagyon büszke az új gépre, nevetve mondja: bár 25 lenne belőle, no meg a többi jó gépből is. Természetes, most olyan gépekkel kell dolgoznunk, amilyenek vannak, azért nagyjelentőségű a meglevő gépek helyes karbantartása, javítása. Megkérdeztem: — Mi a véleménye Harsányi elvtársnak a gépállomás kijavított gépeiről? — így felelt: — örvendetesen csökkentek a hibák. Egy-két tárcsánál, ekénél találtunk laza csavarokat, amelyeket megjelöltünk. Általában a gépek javítása jól sikerült, amelyben nagy szerepe van a gépállomás főmérnökének, Földi elvtársnak és a művezetőnek, Jakubecz elvtársnak. Teljesen egyetértek az értékeléssel én is, mert a gépállomás az elmúlt évihez képest sokat fejlődött, szépült, s külsőleg is mutatősabb. A gépjavítás nagy csatáját sikeresen vívták meg az érsekvadkerti traktorosok. Most már a mezei munkákon a sor. Reméljük, a jól kijavított gépekkel zökkenőmentesen elvégzik majd ezeket is. Kata János Egy évben 30 szarvasmarhát hizlalt a ludányhalászi Alkotmány Tsz Nem az elmúlt évben, hanem már jóval előbb megalapozta jó hírnevét a környéken a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezet. A község egyénileg gazdálkodói mindig féltékenyen tekintettek az eredményesen gazdálkodó szövetkezetre. Pedig mennyi nehézségük volt, amelyet le kellett küzdeniük. Éveken keresztül készült a szarvasmarha istállójuk, amelynek haszna még mindig nem látszik, mert hiába adták át, ha a belső villanyszerelési munka egyenlő a nullával, és nem biztosított a jószágok vízellátása sem. A tagoik elitélik a tervezést is, hiszen minek az olyan istálló, amely mellett nincs takarmányos helyiség, amelyben nincs villany, vízvezeték, sőt mi több, még szennyvízlevezető sem. Az ehhez hasonló elkeserítő apróságok ellenére, a termelőszövetkezet tagsága becsületesen nekifogott a tavaszi munkák végzéséhez. Agronómusuik, — Nagy István — még februáriban felmérte a határban, hová mit kellene vetniük, ültetaiöik. Az idén a tavalyi 12 kh-al szemben 22 kh-ra növelik a kukorica vetésterületét. Jelentős a szerződéses kukorica termesztés is, hiszen nem kevesebb mint 15 kh- n termelnek lengyel kukoricát. Nem feledkeznek el a silókukorica termesztésről sem, hisz ebben az évben számbelileg nagyot nő az állatállomány. Az idén 8 kh-on vetnek négyzetesen silókukoricát. Amint említettük, növelik a szairvasanarha állományt, s ezen belül a tehénállomány a jelenlegi 17- ről 25-re nő. Az idén 30 szarvasmarhát hizlalnak. Már meg is vettek 25 növendékmarhát és két ökröt hizlalásra. Ha a szarvasmarha hizlalás sikerül, nem lesz őszre pénzben hiány az Alkotmány Tsz tagságánál. Hibridkukoricát termesztenek Nemtiben] Nemti község határában is< megindult a tavaszi munka. ‘ Egyre több dolgozó paraszt in-í dúlt ekével, hengerrel, boro- J nával a határba, hogy a szántási és vetési munkákat ide-5 jében elvégezze. A határ < egyes részein a tél folyamán í felfagyott a gabona. Az idő-í beni hengerezés még segít aí bajon. Tudják ezt a községi dolgozó parasztjai, ezért vég-i zik ilyen szorgalmasan a hen-Ji gerezést. A tanácsházán is nagy a? forgalom. Ide futottak össze a műtrágya és vetőmag igény- £ lések. A tanács a földművesszövetkezettel karöltve, bizto-£ sította a műtrágya igények ki-«j elégítését, valamint a vetőmagvak kicserélését is. A dol-< gozó parasztok nagy megértés-5 sei fogadták a hibridkukorica s termesztési felhívást és vetőmagjukat időben kicserélték.' Közel 1809 hold tavaszi árpa< vetés a pásztói járásban A pásztói járás termelő- szövetkezetei, és egyénileg < dolgozó parasztjai a hét ele- £ jén már közel 1800 hol-c dón vetették el a tavaszi' árpát. A járás termelőszö- < vetkezeteinél befejezéshez' közeledik az őszi vetések < fejtrágyázása is. Héhalomban, az Április 4. c Termelőszövetkezet befejez- < te a tavaszi árpa vetését, c Szurdokpüspökiben, a Béke ] Tsz-iraél ugyancsak földben < van már teljes egészében a S, tavaszi árpa. <J> Pásztón a Szabadság Termelőszövetkezet tagjai a hét elején elvetették 6 holdon a mákot. 14 holdon földben van már a borsó is. A 20 holdas táblán, amelybe a tavaszi árpa került * vöröshere f e.ülvetéssel, két < gép dolgozott, hogy időben J végezzenek. A hét végére a i pásztói Szabadság Termelő- szövetkezet is befejezte a tavaszi árpa vetését. a szilaspogsnvi Új Élet Tsz-ben Megtörtént a termelőszövetkezetbe bevitt értékek árának megbecslése. Képünkön: Varga (b) Miklós takarmányát becsli a bizottság. Varga István (flór!) két lováért 7600, csikójáért pedig 1700 forintot kap. Fásítanak megyénk fiataljai — A tavaszi fásítás során' megyénk KISZ fiataljai mint- < egy 29 000 darab suhángot és j 339 000 darab facsemetét sze- ( retnének elültetni a tanácsok« és legelőbizottságok külterü-1 létéin és a belterületeken. Amíg az állatok és felszerelések értékét becsülték, a tagság egy- része a gépállomás vontatóival megkezdte a trágya kihordását. Szabó Ferenc és családja jó 9 hold földet művel Palotás határában. Szabóék úgy határoztak, még a tavaszon nem lépnek be a termelőszövetkezetbe, hanem egyénileg dolgoznak tovább. Amikor ott jártunk, vetéshez készült a család. A vő — mert az öregekkel lakik az MAJD ŐSSZEL... hogyan élnek, megelégsze- gyermekek között, mindössze nek-e azzal az élettel, amit ez 40 kvadráttal károsította meg a 9 hold nyújt a családnak. — Hót egyelőre igen, — így kezdi a gazda —, bírjuk a munkát, vagyunk hozzá elegen. Elég jó a föld is, mert az egyiket. Nem szánt-szándékkal, így jutott a földből. Mondta is neki a jegyző, meg az emberek, akik a földdel dolgoznak sem tudják ilyen rezni az anyagot, mert ugye a gazdaságra is mindig van kiadás. Itt van az adó, aztán a szerszámokat, a felszerelést is javíttatni kell idővel... Kis szünet következett* majd a termelőszövetkezetről beszélgettünk. Arról, hogy jobb lenne ott a Szabó-csa- Iádnak is. egyik leány — nem is volt van három marhám, trágyáz- pontossággal elosztani, otthon. Árpát vetett. Az asz- ni tudom rendesen. szonyok meg babot válogattak a főzéshez, meg borsót tisztítottak a vetéshez, s a kemény borsószemek egyforma koppanással hullottak a zománctálba. Aztán arról érdeklődünk, mit termel, miből van jövedelme a családnak? Megyénk termelőszövetkezeteinek 1958. évi baromfitenyésztése — Hát mindenből egy keveset. Búzából annyit termelünk, ami aratástól-aratásig Beszélgetni kezdtünk arról, kitart a családnak, meg aztán az adóba is kell. Most vetettünk két holdon árpát. Ez kell majd az állatoknak. A lovaknak, meg az aprójószágnak. A cukorrépa meg a borsó az, amiből pénzt szerzünk. Borsóból már elvetettünk egy holdat, a répa majd csak most következik, fél hold lesz belőle. — Ezt már a 77 éves Szabó mama mondta, aki eziftcy ív Mennyi Baromfiak száma — Minden esztendőben szerződött állatot is nevelek, — magyarázta tovább a gazda. — Az elmúlt évben 4000 forintot kaptam érte. Az idén is lesz, de hogy mennyit ér majd, még nem tudom. adót egy ben? — Azt megint csak a mama tudja, — felelte mosolyogva Szabó gazda —, mert ö fizeti, nem engedi senkinek sem. — Amíg én élek — mondta oktatólag a mama — én vagyok a gazda. — Pontosan 6880 forint volt az elmúlt évben az adó — fordul aztán felénk de nem kellett ennyit hím idáig az ablaknál font, s szót- fizetnünk, mert az elmúlt év- lanul figyelte a beszélgetést. Aztán látta, nem lesz rossz vége a dolognak, beszédes lett ő is. A fold haszonélvezete még az övé, de ről volt túlfizetés, meg a szerződött borjúra is kedvezményt kaptunk. Nem kellett csak valami 6000 forintot fizetni. Aztán tudnak-e valamit — Mondtam én az uramnak hogy menjünk be mi is — szolt az asszony. — Mert ha a többiek megélnek, nekünk se lenne rosszabb, mint így* mert dolgozni tudunk. Ott meg segítenének is bennünket. Most a magunk 9 holdja fizetnek mellett még felesbe is dolgo- esztendő- zunk másoknak. MCsak hit tudja, nagyon nehéz megvéd- ni a földtől, amiért rongyos- kodtunk, koplaltunk, míg így összejött. Egészen fiatal voltam, amikor megbetegedett az apám. Már úgy volt, hogy rámegy a föld az orvosra, a patikára. De inkább gürcói-. tünk, szenvedtünk, mégsem engedtük a földet... Most meg már vettünk is hozzá egy ki* csit. Hát ezért nehéz a ni* lasztás... így éln8k a fia dolgozza. Azért tudja félre tenni? Már olyan na....... á m Szabó mama a 9 hold minden darabjáról, hogy melyik mit terem, melyik darabnak mennyi a területe. OlySzabóék. Bőin napjukat leköti a 9 hold, ha azt akarják, hogy ne csak megéljenek belőle, hanem gyarapodjanak gyobb dologra gondolok, mint is. De ahogy Szabó bácsi sxaa házépítés? — Hát készülünk építeni jó ideje már, de az idén megint annyira, hogy amikor annak- csak nem lesz belőle semmi- idején elosztotta a főidet a Aprónként tudjuk csak beszevaiból kivettük, már nem sokáig tart ez így. Talán az ősa- szel ők is belépnek a terme* lőszöveikezetbe. V.-né
