Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-14 / 21. szám
2 NÓGRÁDI népújság 1959. március 14 fl pártszervezet legyen kezdeményezője a helyes légkör kialakításának — MEGJEGYZÉSEK A NÓGRÁDMEGYERI PARTSZERVEZET MUNKÁJÁHOZ — Nógrádmegyer termelőszö- - vetkezeti község lett. Új feladatok előtt áll a pártszervezet, még nagyobb munka vár a korábban is meglévő és jól működő Peőfi Termelőszövetkezetre. Az ünnepi aktusok, a felvilágosító és meggyőző munka után új kérdés foglalkoztatja a nógrádmegyerieket: hogyan tovább? Hiszen a tavaszi munkákat már 1500 kataszteri holdon, több mint 100 taggal kezdték meg, de felkészülnek az őszre is, amikor a most belépett, de csak ősszel kezdő új tagokat is fogadni kell, amikor 3000 kataszteri holdra és 135 főre nő a termelőszövetkezet vagyona, taglétszáma. A most megkezdődött nagy munkában ezeket is figyelembe kell venni, ezekkel is számolni kell. Ebből pedig nagyrészt a falu, a termelőszövetkezet kommunistáinak, a pártszervezetnek kell vállalniok. Nagyon helyes, hogy a nóg- rádmegyeri kommunistákat a „hogyan tovább” kérdése foglalkoztatja. Mert a jó munka- szervezéssel a régi és új tagok magasabb jövedelmét biztosíthatják, mindjárt az első évben bebizonyíthatják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A Petőfi Termelőszövetkezet tagjai a korábbi évek során lerakták gazdaságuk alapjait. Nagyszerű állatállományuk, jól jövedelmező kertészetük, méhészetük felhívta magára nemcsak a község, de a környező falvak egyénileg dolgozó parasztjainak figyelmét is. Ezért volt nagy a szimpátia a parasztok részéről, ezért kérték felvételüket a Petőfi Termelőszövetkezetbe — többen már tavaszra, néhányan az őszre. Ez szabja meg a pártszervezet további munkáját, itt keressék a feleletet a „hogyan tovább”-ra. Szükséges, hogy a párttagok példát mutassanak a munka végzésében, hogy megszüntessék a korábbi hibákat, őszinte légkört, egymást segítő szándékot kell meghonosítani. Mindjárt kezdhetik azzal, hogy felszámolják a helytelen nézeteket. Az olyan helytelenségeket, mint azt, hogy a termelőszövetkezeti tagok is lenézték egymást, sőt a korábbi középparasztokat gyakran — akár viccesen, akár komolyan — „kulákoknak” nevezték. Értessék meg a tagokkal; hogy a termelőszövetkezetben mindenki egyenlő joggal bír; mindenki az elvégzett munkája után részesül a javakból. Az új tagokat segítsék, barátkoztassák meg a közösség gondolatával. — A jo légkör munkakedvhez, a munkakedv jó munkához, a jó munka feltétlen a termésátlag növekedéséhez vezet majd. Ebben a munkában, magatartásban pedig a kommunisták járjanak az élen. A további munkához tartozik, hogy mielőbb hozzák létre az egységes pártszervezetet. Erősítsék a pártot új tagokkal, olyanokkal, akik egyetértenek a párt politikájával, akik a párthatározatok megvalósítását elősegítik. Ehhez minden lehetőség megvan, mert azok a korábban egyénileg dolgozó parasztok, akik ugyan szimpatizáltak a párttal — de félve a közösség gondolatától, távol tartották magukat a kommunistáktól, — ma már a termelőszövetkezet tagjai. Őket pedig soron kívül fel lehet venni a párttagok soraiba. Azoknak az új tagoknak pedig, akik csak őszszel kezdik a közös munkát, magyarázzák a szervezeti szabályzatot, magyarázzák tovább a nagyüzemi gazdálkodás fölényét — hogy fenntartsák a termelési kedvet, hogy olyan táblás gazdálkodást alakítsanak ki már a tavasszal, amelyet ősszel a termelőszövetkezetben tudnak hasznosítani. A pártszervezet feladata Nógrádmegy erben csakúgy, mint másutt, hogy: segítse az új tagokat terveik kialakításában. Szervezzék már most a közös tevékenységet, új istállók létesítését, a közösbe őszszel bevitt állatok takarmánybiztosítását, hogy könnyebb legyen az őszi indulás. Ezzel a meggyarapodott földterület és taglétszám, a jól előkészített közös munkával egyetemben, biztosítja a termelőszövetkezet jó eredményeit, a tagok nagyobb részesedését. A pártszervezet — mint azt Mucs István elvtárs, a tsz Képviselői beszámoló volt Balassagyarmaton Március 11-én délután a Balassagyarmati Városi Tanács nagytermében nagyszámú hallgatóság előtt ország- gyűlési képviselői beszámolót tartott Jakab Sándor elviére, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő. Bevezetőiként az ország gyűlés februári ülésszakának lefolyásáról mondóit tájékoztatót, majd rátért a legjelentősebb megyei proDlémák ismertetésére. Beszélt a megyed kereskedelmi áruforgalom jelentős eseményéről, a takarékbetétállomány ugrásszerű növekedéséről. Elmondotta, hogy 1953-ban 1735 lakást építettek megyénkben. Magánszemélyek 57 darab gépkocsit vásároltak. Szólt Balassagyarmat lakásügyi helyzetéről. Nagy tetszést váltott ki az a bejelentése, hogy Balassagyarmat ebben az esztendőben egy új 12 lakásos bérházat kap. Ezt követően Jakab elv- társ ismertette a megye egészségügyi helyzetét. Utalt arra, hogy a közelmúltban megnyílt nógrádgárdonyi tbc szanatórium jövőre újabb 100 ággyal gyarapodik. A hallgatóság osztatlan lelkesedéssel fogadta azt a bejelentést, hogy Balassagyarmaton még ebben az évben új bölcsőde építését kezdik meg, jövőre pedig két tantermes iskolát kap a város. Jakab elvtárs beszéde további részében az ellenforradalom leverése óta elért gazdasági eredményeinket méltatta. pártszervezetének titkára is mondotta — ne kullogjon az események után, hanem szervezője, irányítója legyen a felvilágosító, a politikai munkának. Ezért tartozik az is ide, hogy az új tagok mellett azokat is hívják meg a közgyűlésekre, szabad pártnapokra. akik ősszel kezdenek dolgozni a termelőszövetkezetben. Hadd lássák, milyen a közösségi élet, győződjenek meg saját maguk — mennyivel lesz más. mennyivel lesz gondtalanabb az életük a nagyüzemi gazdálkodással. Ennek gyümölcsét feltétlenül a közösség érzi majd. A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet újabb nagy feladatok megoldását vállalta magára. Meggyarapodott földterületével, nagyobb taglétszámával ebben az évben 50 forintot kíván egy munkaegységre fizetni. Az összeg 60 százalékát készpénzben. Ezek az emberek valóra is váltják terveiket, hiszen az állattenyésztésre, a tejhozam növelésére, gyapjú és aprómag termesztésre rendezkedtek be. Márpedig: ha elvégzik a gazdasági munka mellett a politikai irányítást is, a „hogyan tovább”-ra még több választ kapnák: az élet maga adja majd meg rá a feleletet. Somogyvári László Algériai fiatalok Nógrád községben i Az elmúlt héten Nógrád j községiben a KISZ szerve♦ zet meghívására algériai♦ 5 fiatalok látogattak. A ven; dégek fogadása nem csu- ; pán a KISZ szervezet éle• tében volt jelentős, ha- | nem magával ragadta az í egész falut. Eddig még { nem volt példa arra, hogy í Nógrád községbe tenge- I rentúlról jöttek volna eiví társak. Az ünnepségen i I üdvözlő beszédek hangzót- ♦ f tak el, amelyeken a fiata- * lóik kifejtették, hogy nagy | szeretettel fogadták a ven- ; ♦ dégeiket és a találkozó j I igaz barátok találkozója. ♦ Felszólalt egy algériai S küldött is, aki köszönetét * mondott azért a baráti r szeretetért, amellyel a fa- ; luban körülfogták őket. • Majd a küldötteik ismer-1 tették hazájuk életét, s t népük szabadságharcát a • francia gyarmatosítók el- 5 len. A hivatalos beszédek j után a község fiataljai és * az algériai küldöttek kö- { zött közvetlen hangú, me- . * leg baráti beszélgetés ala- | * kult ki. Ennek során a f l helybeliek a kérdések hal-f l mázát tették fel az algé- * J riai fiataloknak, | A találkozó mindvégig t nagyon meleg, baráti han- * gulatban folyt le. Óvjuk erdeinket a tűzkártól A hó elolvadásával a tava- szias nap fokozatosan szárítja fel erdeinkben és a mellettük elterülő részeken a füvet, gazt, elkorhadt ágakat A száraz fű és gaz hamar meggyullad, kis szél gyorsan tovaviszi a tüzet, de gyorsan terjed is az. Az erdőtüzek legnagyobb része az emberek gondatlanságából ered. A fennálló tiltó rendeletek ellenére is az erdőben, vagy annak közelében dohányoznak, nyílt lángot használnak, eldobnak égő gyufa — vagy cigaretta véget, erdőben, vagy annak közelében raknak nyílt tüzet, azt felügyelet nélkül hagyják és nem gondoskodnak a tűz kellő megsemmisítéséről. Gazdálkodó emberek földjükön a gazt égetik, felügyelet nélkül hagyják a tüzet, s így átterjedve más földterületekre, beláthatatlan károkat okozhat. Ezekből a gondatlanságokból keletkezett erdei tüzeknél elpusztult és igen nehezen pótolható faállományunk nemzetgazdálkodásunknak súlyos veszteséget jelent. Mindezek megakadályozására törvényünk szigorú büntetéssel sújtja azt, aki gondatlansága, vagy hanyagsága által erdőtüzet idéz elő, vagy aki erdőben és annak közelében elhagyott tüzet talál, s nem oltja el, vagy ha avar- és erdőégést vesz észre és azt azonnal a hatóságnak, vagy tűzoltóságnak nem jelenti. Nógrád megyei Tűzrendészen Osztály parancsnokság Szélesítsük tovább a takarékossági mozgalmat A forradalmi munkásparaszt . kormány 1958. március 19-én határozatot hozott a takarékossági mozgalom szélesítésére. E határozathoz ipari üzemeink dolgozói is lckesen csatlakoztak és megtették vállalásaikat. Ahol a párt- és szakszervezet, valamint a gazdasági vezetők megfelelően foglalkoztak a vállalások teljesítésével, annak értékelésével, ott meg is volt az eredmény. 1958-ban az anyagtakarckos- sági vállalások teljesítésében a legjobb eredményt az Erőmű dolgozói érték el, akik 405 ezer forinttal szemben 700 ezer forintra teljesítették vállalásukat. Az EMÄSZ dolgozói 105 ezer forintot vállaltak és 178 ezer forintot teljesítettek. Az építőipai- dolgozói a vállalt 1600 000 forint helyett 1 700 000 forintot teljesítettek. Ugyanakkor azonban a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói 7 millió forintot vállaltak, s csak 2 millió 530 ezer forintot értek el. Hasonló lemaradás tapasztalható a Salgótarjáni Tűzhelygyárban, ahol egymillió 800 ezer forintot vállaltak és csak 800 ezer forintot teljesítettek. Äz üveggyár dolgozói 1 millió 400 ezer forintot vállaltak és csak 745 ezer forint megtakarítást értek el. A Vas- ötvözetgyárban 637 ezer forint helyett, csak 410 ezer forint a megtakarítás ősz- szege. A felsorolt üzemekben az anyagtakarékossági vállalások nem teljesítéséhez hozzájárult az is. hogy a párt, szakszervezet aktivistái, valamint a gazdasági vezetők nem tekintették szívügyüknek a mozgalmat, így fordulhatott elő az az eset is, hogy például a Vasötvözet- gyár dolgozó az importanyagoknál elért megtakarítási eredményeit lerontotta az áramfelhasználás, amely az engedélyezettnél 3 és félmillió kW órával volt több. Ezeknél az üzemeknél nem értékeltek negyedévenként a vállalások teljesítését és a termelési tanácskozásokon sem tudatosították a dolgozókkal a lemaradás okait, nem mozgósították a dogozókat megfelelően a vállalások teljesítésére. E tapasztalatok alapján, melyek a feladatok a takarékossági mozgalom kiszélesítésében, az 1959. évi vály lalások elkészítésében? Üzemeink párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői aktíva értekezleten értékeljék az 1958. évi lemaradás okait és szabják meg a feladatokat az 1959. évi anyagtakarékossági vállalásra. Minél előbb állítsák ősz- sze az 1959. évi takarékos sági feladatokat, termelési tanácskozásokon tárgyalják meg a dolgozókkal. Ezen túl negyedévenként ismertessék a dolgozókkal termelési tanácskozáson az anyagtakarékossági vállalás teljesítését, vagy a lemaradását. Az anyagtakarékossági mozgalom kiszélesítésében komoly helyet kap a szocialista munkaverseny felien dítése. Dolgozóink vállalásaikat az importanyagok megtakarítására, a selejt, az energiafogyasztás csökkentésére, a minőség megjavítására tegyék úgy, hogy az szorosan kapcsolódjon a takarékossági mozgalom feladataihoz. Továbbá helyes lenne, ha az aktívák nap, mint nap foglalkoznának a mozgalom problémáival s így időnként is részletes tájékoztatást kapnának a dolgozók a takaré kosság helyzetéről. Hogy az anyagtakarékossá- gi mozgalmat megfelelően értékelhessék, fontos, hogy minden vállalatnál felelős személy irányítsa, értékelje a vállalások teljesítését. B. Gy. Mintegy 240-250 ktsz tagot érint megyénkben az új nyugdíjtörvény A kormány legutóbbi rendelet« újabb, jelentős támogatást nyújtott a kisipari termelőszövetkezetek tagságának. Mint ismeretes, jó néhány ktsz már 1948-ban megalakult. Akkor azonban tagságuk nem volt bekapcsolva a társadalombiztosításba. 1949. május 1-től önkéntes alapon és csoportosan már részt vehettek a biztosításban. Csak később, 1951-ben jelent meg a kötelező biztosításról szóló rendelkezés, 1955. január 1-től pedig az 1954. évi nyugdíjtörvényt alkalmazták a ktsz-ek tagságára. Ennek az eljárásnak a fogyatékosságait küszöbölte ki a mostani minisztertanácsi rendelet. Ugyanis folyamatos szövetkezeti tagság esetén a nyugdíj várományi időbe beszámítják a biztosítás nélküli időt is. Megyénkben, elsősorban a Salgótarjáni Cipész KTSZ-t, illetve a sóshartyáni, nógrádmegyeri szegkovácsokat, a Balassagyarmati Szabó KTSZ m: m Cjf-eleiLkeieiL&n tuániusok >GGOGGOGOOOOOOOOOOOOOOOGOGGOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOGOQOOGGOOGr 1 ii/lß tavaszán Európán IUtHJ forradalmi hullám söpört végig. Válságba került a monarchia, a népek döngették az évezredes kiváltságok mohos pilléreit. Láncaikat rázták a Prometheusok. A Szent Szövetség elnyomása alatt görnyedő Európában magasra emelték a szabadság zászlaját. Hazánkban is végigsüvöltött a kiáltás: „Egyenlőség, szabadság, testvériség.” Napirendre került nálunk is a feudalizmus megszüntetése, az ország polgári átalakulása előtt tornyosuló gátak szétszakítása, a jobbágykérdés- A nemzet haladó rétegei: politikusok, írók, tudósok, értelmiségiek, ügyvédek és jurátusok, nemesi házitanítók, diákok, gazdatisztek érezték, hogy a feudalizmus bilincseiben már nem lehet tovább élni. — Szegénysorsú nemesek fiai, jobbágy és polgársorsból származók keveredtek az értelmiségbe, ezek tisztán látták a kike- rülhetetlent. Ez az értelmiség volt, — mint országgyűlési ifjúság — a forradalom kitörése előtt is a néptömegek első képviselője. Belőle kerülnek ki Petőfi, Vörösmarty, Arany, Vasvári, Jókai Mór, Madarász, a forradalom balszárnyának ideológusai és politikai vezetői. Petőfi, a forradalom nagy tanúja érezte és tudta, hogy ez a szabadságharc nemzetközi jelentőségű. . S március 15-én az ország szívében megmozdult a föld. Mit kíván a magyar nemzet? Talpra magyar ... Viharzott az utca s Petőfiék vezetésével felkelt a pesti nép, kitört a pesti munkások és kisemberek forradalma. Viharos gyorsasággal alakultak az események: megalakult a felelős magyar kormány, felszabadították a jobbágyokat, kimondták az „áprilisi” törvényeket. A reakció, a Habsburg monarchia azonban szervezkedett, a kivívott jogok és eredmények ellen. Kitört a szabadságharc. Ezrek és tízezrek álltak fegyverbe, hogy a kivívott jogokat megvédjék. Ebben is nagy szerepet vállalt az ifjúság, azok a fiatalok, akikről ezt írja Vasvári Pál: „S ha kérditek, mit tesz most a márciusi ifjúság? elmondom: az egyik réseit vesz a honkormánylat ügyeiben. A másik rész visszatért előbbi életfelfogásához, a kedvező időkre vár. A harmadik rész a hadi nemzetőrök közé állott, s az új seregbe átvivé a szabadságszeretet magas szellemét. Ezek vagy győzni fognak, vagy az első ágyúk előtt halomra "hullani.” A történelmi feladatokért: a polgári demokratikus forradalom megvalósításáért, a nemzetiségek egyenjogúsításáért, az állami függetlenség kivívásáért hullatták vérüket az egyszerű, igaz emberek tömegei. S ez a harc, mely „világcsoda” volt, elbukott. A félgyarmati függésben lévő ország társadalmi berendezettsége nem volt képes megoldani a polgári demokratikus forradalom nagyon várt célkitűzéseit: saptószabadság. felelős minisztérium, stb. A köznemesség, s a már említett értelmiség sem tudta megoldani a feladatok gordius csomóját, hiszen egyik alapvető tévedésük, a proletariátustól való félelmük volt. A köznemesség, amely ezt a nagyszerű nemzeti mozgalmat vezette, ingadozott. A szabadság elnyomása után a kapitalizálódás küszöbén álló Magyarország fejlődését gátolta a Habsburg abszolutizmus. Az ország függősége ellenére is lassan-lassan fejlődött az ipar. Az egyre erősödő ipari üzemekben a munkások gyorsan felismerték érdekeik közösségét a kapitalizmus ellen vívott harcban. A külföldi példák nyo- mán: az Internacioná- iék, az orosz forradalom, Marx tanainak alapján megváltoztatták követeléseiket. A munkásság politikai öntudata mindinkább erősödött, s kezdett kialakulni az egymás iránti szolidaritás érzése is. A 48-as forradalmak bukása miatt átmeneti hanyatlás következett be a munkásmozgalomban. Azonban a bekövetkezett általános ipari fellendülés rendkívül kifejlesztette a termelési erőket és megteremtette a munkásmozgalom új fellendülésének előfeltételeit. A fejlődő magyar gyáripar a munkásság fokozatos elnyomorodása, az abszolutizmus korának válsága az 1905-ös, majd az 1917-es forradalom nálunk is rávezette népünk sorsának szekerét a bekövetkező Tanácsköztársaság útjára. Az élet megváltoztatására szervezkedő munkások nem találtak támaszt á tagjait érinti a rendelkezés. Ezek a ktsz-ek ugyanis még a kötelező biztosítás kimondása előtt jöttek létre, ösz- szesen az előzetes számítások szerint mintegy 240—250 ktsz tagot érint kedvezően az új határozat. A ktsz-ekben rövidesen megkezdik a tagsági idő felmérését, s minden tagról külön nyilvántartási lapot fektetnek majd fel. Szociáldemkrata Pártban. A; ifjúság harcát - amely a: egyik legforradalmibb erővoli — Alpári Gyula, a szociáldemokrata baloldal legkiemelkedőbb tagja vezette, s határolta el a jobboldali félresik- lástól. Az imperializmus kona forradalmi feszültséggel vetettével a magyar társadalom 1848-ban megoldatlan kérdéseit. A monarchia gazdasági és politikai kudarcai, az else világháború keservei idézték elő 1919. március 21 eseményeit. A forradalmi örökség, amelyet 1848 hagyptt a népre, először ekkor valósult meg: a néphatalom. 1848. március 15 előremutató szerepét ' sokan nem ismerték fel és sokan tudatosan elferdítették. Még ma sem ismerik fel sokan, hogy mi a leglényegesebb: 1848. március 15 igazi hagyománya, hogy minden haladó szellemű és forradalmi törekvés csak a munkásosztály harcával, a munkásosztály vezető szerepével juthat győzelemre. A zászló, amelyet a szabadság- harcosok 1848-ban lobogtattak először 1919-bén került fel méltó helyre történelmünkben. S hirdette a munkások és parasztok szabadságát, amely a 48-as szabadságharcosok lelkében is lobogva égett, s amelyet Petőfi is Pádár András
