Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-14 / 21. szám

2 NÓGRÁDI népújság 1959. március 14 fl pártszervezet legyen kezdeményezője a helyes légkör kialakításának — MEGJEGYZÉSEK A NÓGRÁDMEGYERI PARTSZERVEZET MUNKÁJÁHOZ — Nógrádmegyer termelőszö- - vetkezeti község lett. Új fel­adatok előtt áll a pártszerve­zet, még nagyobb munka vár a korábban is meglévő és jól működő Peőfi Termelőszövet­kezetre. Az ünnepi aktusok, a felvilágosító és meggyőző mun­ka után új kérdés foglalkoz­tatja a nógrádmegyerieket: hogyan tovább? Hiszen a ta­vaszi munkákat már 1500 ka­taszteri holdon, több mint 100 taggal kezdték meg, de felké­szülnek az őszre is, amikor a most belépett, de csak ősszel kezdő új tagokat is fogadni kell, amikor 3000 kataszteri holdra és 135 főre nő a ter­melőszövetkezet vagyona, tag­létszáma. A most megkezdő­dött nagy munkában ezeket is figyelembe kell venni, ezek­kel is számolni kell. Ebből pedig nagyrészt a falu, a ter­melőszövetkezet kommunistái­nak, a pártszervezetnek kell vállalniok. Nagyon helyes, hogy a nóg- rádmegyeri kommunistákat a „hogyan tovább” kérdése fog­lalkoztatja. Mert a jó munka- szervezéssel a régi és új ta­gok magasabb jövedelmét biz­tosíthatják, mindjárt az első évben bebizonyíthatják a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét. A Petőfi Termelőszövetke­zet tagjai a korábbi évek so­rán lerakták gazdaságuk alap­jait. Nagyszerű állatállomá­nyuk, jól jövedelmező kerté­szetük, méhészetük felhívta magára nemcsak a község, de a környező falvak egyénileg dolgozó parasztjainak figyel­mét is. Ezért volt nagy a szimpátia a parasztok részé­ről, ezért kérték felvételüket a Petőfi Termelőszövetkezet­be — többen már tavaszra, néhányan az őszre. Ez szabja meg a pártszervezet további munkáját, itt keressék a fele­letet a „hogyan tovább”-ra. Szükséges, hogy a pártta­gok példát mutassanak a munka végzésében, hogy meg­szüntessék a korábbi hibákat, őszinte légkört, egymást segí­tő szándékot kell meghonosí­tani. Mindjárt kezdhetik az­zal, hogy felszámolják a hely­telen nézeteket. Az olyan helytelenségeket, mint azt, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok is lenézték egymást, sőt a korábbi középparasztokat gyakran — akár viccesen, akár komolyan — „kulákoknak” ne­vezték. Értessék meg a tagok­kal; hogy a termelőszövetke­zetben mindenki egyenlő jog­gal bír; mindenki az elvég­zett munkája után részesül a javakból. Az új tagokat se­gítsék, barátkoztassák meg a közösség gondolatával. — A jo légkör munkakedvhez, a munkakedv jó munkához, a jó munka feltétlen a termésátlag növekedéséhez vezet majd. Ebben a munkában, magatar­tásban pedig a kommunisták járjanak az élen. A további munkához tarto­zik, hogy mielőbb hozzák lét­re az egységes pártszerveze­tet. Erősítsék a pártot új ta­gokkal, olyanokkal, akik egyetértenek a párt politiká­jával, akik a párthatározatok megvalósítását elősegítik. Eh­hez minden lehetőség megvan, mert azok a korábban egyéni­leg dolgozó parasztok, akik ugyan szimpatizáltak a párt­tal — de félve a közösség gon­dolatától, távol tartották ma­gukat a kommunistáktól, — ma már a termelőszövetkezet tagjai. Őket pedig soron kívül fel lehet venni a párttagok soraiba. Azoknak az új ta­goknak pedig, akik csak ősz­szel kezdik a közös munkát, magyarázzák a szervezeti sza­bályzatot, magyarázzák to­vább a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét — hogy fenntart­sák a termelési kedvet, hogy olyan táblás gazdálkodást ala­kítsanak ki már a tavasszal, amelyet ősszel a termelőszö­vetkezetben tudnak hasznosí­tani. A pártszervezet feladata Nógrádmegy erben csakúgy, mint másutt, hogy: segítse az új tagokat terveik kialakításá­ban. Szervezzék már most a közös tevékenységet, új istál­lók létesítését, a közösbe ősz­szel bevitt állatok takarmány­biztosítását, hogy könnyebb legyen az őszi indulás. Ezzel a meggyarapodott földterület és taglétszám, a jól előkészí­tett közös munkával egyetem­ben, biztosítja a termelőszö­vetkezet jó eredményeit, a ta­gok nagyobb részesedését. A pártszervezet — mint azt Mucs István elvtárs, a tsz Képviselői beszámoló volt Balassagyarmaton Március 11-én délután a Balassagyarmati Városi Ta­nács nagytermében nagyszá­mú hallgatóság előtt ország- gyűlési képviselői beszámolót tartott Jakab Sándor elviére, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő. Bevezetőiként az ország gyűlés februári ülésszakának lefolyásáról mondóit tájékoz­tatót, majd rátért a legjelen­tősebb megyei proDlémák is­mertetésére. Beszélt a megyed kereskedelmi áruforgalom je­lentős eseményéről, a taka­rékbetétállomány ugrásszerű növekedéséről. Elmondotta, hogy 1953-ban 1735 lakást építettek megyénkben. Ma­gánszemélyek 57 darab gép­kocsit vásároltak. Szólt Ba­lassagyarmat lakásügyi hely­zetéről. Nagy tetszést váltott ki az a bejelentése, hogy Ba­lassagyarmat ebben az esz­tendőben egy új 12 lakásos bérházat kap. Ezt követően Jakab elv- társ ismertette a megye egészségügyi helyzetét. Utalt arra, hogy a közelmúltban megnyílt nógrádgárdonyi tbc szanatórium jövőre újabb 100 ággyal gyarapodik. A hallga­tóság osztatlan lelkesedés­sel fogadta azt a bejelen­tést, hogy Balassagyarmaton még ebben az évben új böl­csőde építését kezdik meg, jövőre pedig két tantermes iskolát kap a város. Jakab elvtárs beszéde to­vábbi részében az ellenfor­radalom leverése óta elért gazdasági eredményeinket méltatta. pártszervezetének titkára is mondotta — ne kullogjon az események után, hanem szer­vezője, irányítója legyen a felvilágosító, a politikai mun­kának. Ezért tartozik az is ide, hogy az új tagok mellett azokat is hívják meg a köz­gyűlésekre, szabad pártnapok­ra. akik ősszel kezdenek dol­gozni a termelőszövetkezetben. Hadd lássák, milyen a közös­ségi élet, győződjenek meg saját maguk — mennyivel lesz más. mennyivel lesz gondtala­nabb az életük a nagyüzemi gazdálkodással. Ennek gyü­mölcsét feltétlenül a közösség érzi majd. A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet újabb nagy feladatok megoldását vállalta magára. Meggyarapo­dott földterületével, nagyobb taglétszámával ebben az év­ben 50 forintot kíván egy munkaegységre fizetni. Az összeg 60 százalékát kész­pénzben. Ezek az emberek valóra is váltják terveiket, hiszen az állattenyésztésre, a tejhozam növelésére, gyapjú és aprómag termesztésre ren­dezkedtek be. Márpedig: ha elvégzik a gazdasági munka mellett a politikai irányítást is, a „hogyan tovább”-ra még több választ kapnák: az élet maga adja majd meg rá a feleletet. Somogyvári László Algériai fiatalok Nógrád községben i Az elmúlt héten Nógrád j községiben a KISZ szerve­♦ zet meghívására algériai♦ 5 fiatalok látogattak. A ven­; dégek fogadása nem csu- ; pán a KISZ szervezet éle­• tében volt jelentős, ha- | nem magával ragadta az í egész falut. Eddig még { nem volt példa arra, hogy í Nógrád községbe tenge- I rentúlról jöttek volna eiv­í társak. Az ünnepségen i I üdvözlő beszédek hangzót- ♦ f tak el, amelyeken a fiata- * lóik kifejtették, hogy nagy | szeretettel fogadták a ven- ; ♦ dégeiket és a találkozó j I igaz barátok találkozója. ♦ Felszólalt egy algériai S küldött is, aki köszönetét * mondott azért a baráti r szeretetért, amellyel a fa- ; luban körülfogták őket. • Majd a küldötteik ismer-1 tették hazájuk életét, s t népük szabadságharcát a • francia gyarmatosítók el- 5 len. A hivatalos beszédek j után a község fiataljai és * az algériai küldöttek kö- { zött közvetlen hangú, me- . * leg baráti beszélgetés ala- | * kult ki. Ennek során a f l helybeliek a kérdések hal-f l mázát tették fel az algé- * J riai fiataloknak, | A találkozó mindvégig t nagyon meleg, baráti han- * gulatban folyt le. Óvjuk erdeinket a tűzkártól A hó elolvadásával a tava- szias nap fokozatosan szárítja fel erdeinkben és a mellettük elterülő részeken a füvet, gazt, elkorhadt ágakat A száraz fű és gaz hamar meggyullad, kis szél gyorsan tovaviszi a tü­zet, de gyorsan terjed is az. Az erdőtüzek legnagyobb része az emberek gondatlan­ságából ered. A fennálló tiltó rendeletek ellenére is az er­dőben, vagy annak közelében dohányoznak, nyílt lángot használnak, eldobnak égő gyufa — vagy cigaretta véget, erdőben, vagy annak közelé­ben raknak nyílt tüzet, azt felügyelet nélkül hagyják és nem gondoskodnak a tűz kellő megsemmisítéséről. Gazdálko­dó emberek földjükön a gazt égetik, felügyelet nélkül hagy­ják a tüzet, s így átterjedve más földterületekre, belátha­tatlan károkat okozhat. Ezekből a gondatlanságok­ból keletkezett erdei tüzeknél elpusztult és igen nehezen pó­tolható faállományunk nem­zetgazdálkodásunknak súlyos veszteséget jelent. Mindezek megakadályozásá­ra törvényünk szigorú bünte­téssel sújtja azt, aki gondat­lansága, vagy hanyagsága ál­tal erdőtüzet idéz elő, vagy aki erdőben és annak közelé­ben elhagyott tüzet talál, s nem oltja el, vagy ha avar- és erdőégést vesz észre és azt azonnal a hatóságnak, vagy tűzoltóságnak nem jelenti. Nógrád megyei Tűzrendészen Osztály parancsnokság Szélesítsük tovább a takarékossági mozgalmat A forradalmi munkás­paraszt . kormány 1958. már­cius 19-én határozatot hozott a takarékossági mozgalom szé­lesítésére. E határozathoz ipari üzemeink dolgozói is lckesen csatlakoztak és meg­tették vállalásaikat. Ahol a párt- és szakszervezet, vala­mint a gazdasági vezetők megfelelően foglalkoztak a vállalások teljesítésével, an­nak értékelésével, ott meg is volt az eredmény. 1958-ban az anyagtakarckos- sági vállalások teljesítésében a legjobb eredményt az Erő­mű dolgozói érték el, akik 405 ezer forinttal szemben 700 ezer forintra teljesítették vállalásukat. Az EMÄSZ dol­gozói 105 ezer forintot vál­laltak és 178 ezer forintot teljesítettek. Az építőipai- dolgozói a vállalt 1600 000 forint helyett 1 700 000 fo­rintot teljesítettek. Ugyanakkor azonban a Salgótarjáni Acélárugyár dol­gozói 7 millió forintot vál­laltak, s csak 2 millió 530 ezer forintot értek el. Hason­ló lemaradás tapasztalható a Salgótarjáni Tűzhelygyárban, ahol egymillió 800 ezer fo­rintot vállaltak és csak 800 ezer forintot teljesítettek. Äz üveggyár dolgozói 1 millió 400 ezer forintot vállaltak és csak 745 ezer forint meg­takarítást értek el. A Vas- ötvözetgyárban 637 ezer fo­rint helyett, csak 410 ezer forint a megtakarítás ősz- szege. A felsorolt üzemekben az anyagtakarékossági vállalá­sok nem teljesítéséhez hoz­zájárult az is. hogy a párt, szakszervezet aktivistái, va­lamint a gazdasági vezetők nem tekintették szívügyük­nek a mozgalmat, így for­dulhatott elő az az eset is, hogy például a Vasötvözet- gyár dolgozó az importanya­goknál elért megtakarítási eredményeit lerontotta az áramfelhasználás, amely az engedélyezettnél 3 és félmil­lió kW órával volt több. Ezeknél az üzemeknél nem értékeltek negyedévenként a vállalások teljesítését és a termelési tanácskozásokon sem tudatosították a dolgo­zókkal a lemaradás okait, nem mozgósították a dogozókat megfelelően a vállalások tel­jesítésére. E tapasztalatok alapján, melyek a feladatok a ta­karékossági mozgalom kiszé­lesítésében, az 1959. évi vály lalások elkészítésében? Üzemeink párt-, szakszer­vezeti és gazdasági vezetői aktíva értekezleten értékel­jék az 1958. évi lemaradás okait és szabják meg a fel­adatokat az 1959. évi anyag­takarékossági vállalásra. Minél előbb állítsák ősz- sze az 1959. évi takarékos sági feladatokat, termelési ta­nácskozásokon tárgyalják meg a dolgozókkal. Ezen túl ne­gyedévenként ismertessék a dolgozókkal termelési tanács­kozáson az anyagtakarékos­sági vállalás teljesítését, vagy a lemaradását. Az anyagtakarékossági mozgalom kiszélesítésében komoly helyet kap a szo­cialista munkaverseny felien dítése. Dolgozóink vállalá­saikat az importanyagok megtakarítására, a selejt, az energiafogyasztás csökkenté­sére, a minőség megjavítá­sára tegyék úgy, hogy az szorosan kapcsolódjon a ta­karékossági mozgalom felada­taihoz. Továbbá helyes lenne, ha az aktívák nap, mint nap foglalkoznának a mozgalom problémáival s így időnként is részletes tájékoztatást kap­nának a dolgozók a takaré kosság helyzetéről. Hogy az anyagtakarékossá- gi mozgalmat megfelelően értékelhessék, fontos, hogy minden vállalatnál felelős személy irányítsa, értékelje a vállalások teljesítését. B. Gy. Mintegy 240-250 ktsz tagot érint megyénkben az új nyugdíjtörvény A kormány legutóbbi ren­delet« újabb, jelentős támo­gatást nyújtott a kisipari ter­melőszövetkezetek tagságá­nak. Mint ismeretes, jó né­hány ktsz már 1948-ban meg­alakult. Akkor azonban tag­ságuk nem volt bekapcsol­va a társadalombiztosításba. 1949. május 1-től önkéntes alapon és csoportosan már részt vehettek a biztosítás­ban. Csak később, 1951-ben jelent meg a kötelező biztosí­tásról szóló rendelkezés, 1955. január 1-től pedig az 1954. évi nyugdíjtörvényt alkal­mazták a ktsz-ek tagságára. Ennek az eljárásnak a fo­gyatékosságait küszöbölte ki a mostani minisztertanácsi rendelet. Ugyanis folyamatos szövetkezeti tagság esetén a nyugdíj várományi időbe beszá­mítják a biztosítás nél­küli időt is. Megyénkben, elsősorban a Salgótarjáni Cipész KTSZ-t, illetve a sóshartyáni, nóg­rádmegyeri szegkovácsokat, a Balassagyarmati Szabó KTSZ m: m Cjf-eleiLkeieiL&n tuániusok >GGOGGOGOOOOOOOOOOOOOOOGOGGOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOGOQOOGGOOGr 1 ii/lß tavaszán Európán IUtHJ forradalmi hullám söpört végig. Válságba került a monarchia, a népek dönget­ték az évezredes kiváltságok mohos pilléreit. Láncaikat rázták a Prometheusok. A Szent Szövetség elnyomása alatt görnyedő Európában ma­gasra emelték a szabadság zászlaját. Hazánkban is vé­gigsüvöltött a kiáltás: „Egyen­lőség, szabadság, testvériség.” Napirendre került nálunk is a feudalizmus megszüntetése, az ország polgári átalakulása előtt tornyosuló gátak szétsza­kítása, a jobbágykérdés- A nemzet haladó rétegei: politi­kusok, írók, tudósok, értelmi­ségiek, ügyvédek és jurátusok, nemesi házitanítók, diákok, gazdatisztek érezték, hogy a feudalizmus bilincseiben már nem lehet tovább élni. — Sze­génysorsú nemesek fiai, job­bágy és polgársorsból szárma­zók keveredtek az értelmiség­be, ezek tisztán látták a kike- rülhetetlent. Ez az értelmiség volt, — mint országgyűlési if­júság — a forradalom kitöré­se előtt is a néptömegek első képviselője. Belőle kerülnek ki Petőfi, Vörösmarty, Arany, Vasvári, Jókai Mór, Madarász, a forradalom balszárnyának ideológusai és politikai veze­tői. Petőfi, a forradalom nagy tanúja érezte és tudta, hogy ez a szabadságharc nemzetkö­zi jelentőségű. . S március 15-én az ország szívében megmozdult a föld. Mit kíván a magyar nem­zet? Talpra magyar ... Viharzott az utca s Petőfiék vezetésével felkelt a pesti nép, kitört a pesti munkások és kis­emberek forradalma. Viharos gyorsasággal alakultak az ese­mények: megalakult a felelős magyar kormány, felszabadí­tották a jobbágyokat, kimond­ták az „áprilisi” törvényeket. A reakció, a Habsburg monarchia azonban szervezkedett, a kivívott jo­gok és eredmények ellen. Ki­tört a szabadságharc. Ezrek és tízezrek álltak fegyverbe, hogy a kivívott jogokat meg­védjék. Ebben is nagy szere­pet vállalt az ifjúság, azok a fiatalok, akikről ezt írja Vas­vári Pál: „S ha kérditek, mit tesz most a márciusi ifjúság? el­mondom: az egyik réseit vesz a honkormánylat ügyeiben. A másik rész visszatért előbbi életfelfogásához, a kedvező időkre vár. A harmadik rész a hadi nemzetőrök közé állott, s az új seregbe átvivé a sza­badságszeretet magas szelle­mét. Ezek vagy győzni fog­nak, vagy az első ágyúk előtt halomra "hullani.” A történelmi feladatokért: a polgári demokratikus forra­dalom megvalósításáért, a nemzetiségek egyenjogúsítá­sáért, az állami függetlenség kivívásáért hullatták vérüket az egyszerű, igaz emberek tö­megei. S ez a harc, mely „világcsoda” volt, elbukott. A félgyarmati függésben lévő or­szág társadalmi berendezett­sége nem volt képes megol­dani a polgári demokratikus forradalom nagyon várt cél­kitűzéseit: saptószabadság. fe­lelős minisztérium, stb. A köznemesség, s a már em­lített értelmiség sem tudta megoldani a feladatok gordius csomóját, hiszen egyik alap­vető tévedésük, a proletariá­tustól való félelmük volt. A köznemesség, amely ezt a nagyszerű nemzeti mozgalmat vezette, ingadozott. A szabadság elnyomása után a kapitalizálódás küszöbén álló Magyarország fejlődését gátolta a Habsburg abszolu­tizmus. Az ország függősége ellenére is lassan-lassan fej­lődött az ipar. Az egyre erő­södő ipari üzemekben a mun­kások gyorsan felismerték ér­dekeik közösségét a kapita­lizmus ellen vívott harcban. A külföldi példák nyo- mán: az Internacioná- iék, az orosz forradalom, Marx tanainak alapján meg­változtatták követeléseiket. A munkásság politikai öntudata mindinkább erősödött, s kez­dett kialakulni az egymás iránti szolidaritás érzése is. A 48-as forradalmak bukása miatt átmeneti hanyatlás kö­vetkezett be a munkásmozga­lomban. Azonban a bekövet­kezett általános ipari fellen­dülés rendkívül kifejlesztette a termelési erőket és megte­remtette a munkásmozgalom új fellendülésének előfeltéte­leit. A fejlődő magyar gyár­ipar a munkásság fokozatos elnyomorodása, az abszolutiz­mus korának válsága az 1905-ös, majd az 1917-es for­radalom nálunk is rávezette népünk sorsának szekerét a bekövetkező Tanácsköztársa­ság útjára. Az élet megváltoz­tatására szervezkedő munká­sok nem találtak támaszt á tagjait érinti a rendelkezés. Ezek a ktsz-ek ugyanis még a kötelező biztosítás kimon­dása előtt jöttek létre, ösz- szesen az előzetes számítások szerint mintegy 240—250 ktsz tagot érint kedve­zően az új határozat. A ktsz-ekben rövidesen megkezdik a tagsági idő fel­mérését, s minden tagról kü­lön nyilvántartási lapot fek­tetnek majd fel. Szociáldemkrata Pártban. A; ifjúság harcát - amely a: egyik legforradalmibb erővoli — Alpári Gyula, a szociálde­mokrata baloldal legkiemel­kedőbb tagja vezette, s hatá­rolta el a jobboldali félresik- lástól. Az imperializmus kona forradalmi feszültséggel ve­tettével a magyar társadalom 1848-ban megoldatlan kérdé­seit. A monarchia gazdasági és politikai kudarcai, az else világháború keservei idézték elő 1919. március 21 esemé­nyeit. A forradalmi örökség, ame­lyet 1848 hagyptt a nép­re, először ekkor valósult meg: a néphatalom. 1848. március 15 előremutató szerepét ' sokan nem ismerték fel és sokan tu­datosan elferdítették. Még ma sem ismerik fel sokan, hogy mi a leglényegesebb: 1848. március 15 igazi hagyománya, hogy minden haladó szellemű és forradalmi törekvés csak a munkásosztály harcával, a munkásosztály vezető szerepé­vel juthat győzelemre. A zászló, amelyet a szabadság- harcosok 1848-ban lobogtattak először 1919-bén került fel méltó helyre történelmünk­ben. S hirdette a munkások és parasztok szabadságát, amely a 48-as szabadsághar­cosok lelkében is lobogva égett, s amelyet Petőfi is Pádár András

Next

/
Oldalképek
Tartalom