Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-11 / 20. szám
4 nógrádi werú/sAa 1959. március 11 Egy este Egyházasgergén J óleső érzés visszagondolni arra a napra, mikor mint járási népművelő ellátogattam Egyházasgergére. Hideg, téli délután volt, amikor váralanul megérkeztem a községbe. Nem vártak, nem is gondoltak' rám, s én mégis éreztem, hogy örülnek neki, hogy éppen most érkeztem. Az iskolában még folyt a tanítás. Mosolygó képű fiúk és leányok figyelmesen hallgatták tanítójuk magyarázatát. A tanítás még nem ért véget, amikor a gyermekek gyülekeztek az iskola folyosóján és várták pajtásaikat. Beszélgetésükből kivettem, hogy úttörők és már gondoltam, hogy mi következik a tanítás után. Úttörő összejövetel, de nem akármilyen: ünnepélyesebb lesz, mint a többi. Az úttörő pajtások megkérték ^csapatvezetőjüket, Gordos János tanárt, hogy kérje meg László Andris bácsit, a Tanácsköztársaság egyik harcosát, jöjjön el közéjük és meséljen nekik a Tanácsköztársaságról és az ő szerepéről. László Andris bácsi, a direktórium volt elnöke eljött a kis érdeklődők közé, akik valamennyien füzetet és ceruzát szorongattak a kezükben, de eljött László István tanár bácsi is, a direktórium volt titkára. teremben csend volt. A pajtások tisztelettudóan, tágranyílt szemekkel úgy hallgatták Andris bácsit, mintha valamennyiük édesapja lenne. Érezték ezek a mindent tudni akaró kis szívek, hogy Andris bácsi az ő jövőjükért is harcolt 40 évvel ezelőtt. S mikor Andris bácsi beszélni kezdett, úgy serceg- tek, ropogtak a tollak a füzeteken, mint valami kis fegyverek. Mintha azok is az első világháború hangulatát akarnák felidézni, amivel Andris bácsi megkezdte harcos munkásságának elmesélését. — 1916-ot írtunk. Az első világháború pusztította sorainkat, amikor március elején mégkezdtük a szervezkedést a bányászok között. Áprilisban már 650 bányász zárkózott fel mögénk. 1917-ben nagyon rossz helyzetben voltunk, nehéz volt mesélni, de nem csüggedtünk. Tovább szervezkedtünk, s követeltük a béremelést, amit csak hosszú harc eredményeként kaptunk meg. Nekünk azonban kevés volt már a béremelés. — 1918 augusztus 9-én 5000 munkás tette le a szerszámot, mi a Karancs-hegységben bujdostunk, hogy szervezzük sorainkat. 1919 elején folytattuk harcunkat, amelynek meg is lett az eredménye. Megalakítottuk a Tanácsköztársaságot. Az intervenciós csapatok azonban rövidesen ránk törtek. Fegyvert ragadtunk s szerveztük a Vörös Hadsereget Salgótarjánban. Harcunk azonban ekkor még elbukott. Az ellenforradalom 16 csendőre jött értem s többi társamért, hogy leszámoljanak velünk. Korbáccsal vertek meg bennünket, s ami még rettenetesebb, leszögeztek a padlóhoz. E becstelen kínzás megbélyegezte két kezemet. Andris bácsi elbeszélése ezzel még nem ért véget. A pajtások még a tanteremben ülnek, feszült figyelemmel várják, hogy mit írhatnának még ie füzeteikbe az elbeszélésből. Kint koromsötét este volt már, csak az utcai lámpák fénye ülte meg a lomha ködöt, mikor hét óra tájban ki.3 csoportokban jöttek az emberek, nők, férfiak, kiszesek az iskolába. Az iskola folyosója lassan benépesült, s a várakozó felnőttek beszélgeté- geitől lett hangos! Türelmesen várták, hogy gyermekeik, akik Andris bácsi elbeszélését hallgatták, átadják nekik a meleg tantermet, amelyben ők is tanulni kívánnak. — Tanulni? — Igen tanulni jöttek! Valamennyien az esti népfőiskola hallgatói. Tanulni jöttek azoktól, akik gyermekeiket is tanítják, László István, Szabó Árpád, Gordos János tanároktól. Nem szégyenkeznek érte. Érzik, hogy gyermekeik jövőjéért nemcsak dolgozni, de tanulni is kell: 35 felnőtt ember ül most a kispadokban. Az előadó, Szabó Árpád a Hazafias Népfront szerepéről és a tanácsok szervezéséről beszél... Az előadás véget ér, a hallgatók megelégedetten várják fiatal tanárukat, Gordos Jánost, aki a második világháború előzményeiről tart előadást. Az óra már kilencet mutat. A népfőiskola hallgatói türelmesen várják az előadás végét, hogy néhány dolgot megkérdezhessenek a minden tudást átadni akaró előadóktól. A választ megkepják. Elégedetten távoznak az iskolából, ahová nagyon sokszor kívánnak még visszatérni. Jövőre talán már kétszerannyian, mint az idén. K ésőre jár az idő. Az est már éjszakába hajlott, amikor végre érdeklődhettem volna a község kulturális életéről. Egy szó nem sok, any- nyit sem kérdeztem. Szívemben melegség volt. Megszorítottam kartársaim kezét. Nem szóltam, s ők érezték: ezt akarjuk, csak így tovább! Z. S. Á szovjet könyv ünnepe^ LENIN V. I.: A revizioniznius ellen Lenin írásaiból megismerhetjük a revizionizmus lényegét, gazdasági és társadalmi alapját, Lenin bebizonyítja, hogy a revizionisták elméleti kérdésekben már legelső lépéseiknél szembe helyezkedtek a forradalmi marxizmussal. GOGOL: Holt lelkek A regény főszereplője, Csi- csikov, holt lelkeket, azaz halott jobbágyokat vásárol, de a „holt lelkek” kifejezés jelképesen a feudalizmus holt lelkeit, kiszáradt szíveit, eltorzult jellemeit is jelenti. Gogol regénye a szemléletesség remekműve. Az elmaradott cári Oroszország élete bontakozik ki az olvasó előtt. Hasznos volt a bírálat — A SOMOSKŐÚJFALUI MŰVELŐDÉSI OTTHONRÓL — HARMADSZOR — Még az elmúlt év decemberében bíráló cikket írtunk a Somoskőújfalui művelődési otthon munkájáról. Ebben a cikkben feltártuk azokat a hiányosságokat, amelyeket a vezetésben találtunk, amelyek KIHATOTTAK AZ EGÉSZ FALU MŰVELŐDÉSI ÉLETÉRE. Megírtuk azt is, hogy azok a szakisörök, amelyeket a művelődési otthon nyilván tart, csali papíron léteznek — azok aktív munkát nem fejtenek ki. Bíráltuk a művelődési otthont, mert ténykedésével nem segítette elő a párt művelődési politikájának megvalósítását. Akkor, — a mint a december 17-én megjelent cikkünk is bizonyítja, — a címben azt kértük: „Segítsük talpraállítani a művelődési otthon munkáját!“ Jól eső érzés volt hallani megérkezésünk első percében, még az állomáson Mocsári Ferenc elvtárstól, a színjátszó csoport vezetőjétől: „Most jókor jönnek az elvtársak. Lényeges változás van. Hasznos volt a bírálat, van élet, tartalmas munka folyik a művelődési otthonban.“ így nyilatkozott Czikora Józsefné elvtársnő, a községi tanács vb. elnöke és Jakab Ernő, az iskola igazgatója is. Mi azért — elnézést a bizalmatlanságért — mégis úgy kezdtünk munkához, hogy megnéztük: rendbe tették-e szénájukat, új alapokra helyezték-e a vezetést, tettek-e valamit a párt művelődési politikájának maradéktalan teljesítéséért. Mindezek után lássuk a tényeket, azokat, amelyeket egy nap alatt meg lehetett állapítani. Elöljáróban kell elmondani, hogy a munka jobbá tétele érdekében létrehozták, s A palotósi fiatalok vendégszereplése Zagyvaszántón A palotást IilSZ-fiatalok saját falujukban nagy sikert arattak Gárdonyi: „Fehér Anna” című vígjátékával. Három telt ház előtt szereztek megbecsülést és elismerést maguknak. A faluban büszkén beszélnek a fiatal kultúr- gárda tehetségéről. Reviczki Páltól, a vígjáték „csendőrjétől” tudtuk meg, hogy ma sem kisebb az izgalom a kultúrcsoportban, mint amikor első előadásukra készültek. Sikerük híre eljutott Zagyvaszántóra is, s most innen kaptak meghívást, hogy szombaton, 14-én ott is mutassák be a „Fehér Annát”. Most már csak néhány nap van hátra a vendégszereplésig. Noha bíznak a zagyvaszántói sikerben is, Habán Zsuzsa, a falu fiatal tanítónője, a darab rendezője, Pintér Jánossal, a Fehér Anna „betyárjával" együtt „drukkol” a vendégszereplés sikeréért. A csoportban azonban mindenki a tőle telhető legjobb alakítást akarja nyújtani, ezért mind a 24 szereplő teljes tudásával jelenik majd meg a zagyva- szántói színpadon. TEVÉKENYKEDIK IS, A 14 FŐBŐL ÄLLÖ MŰVELŐDÉSI TANÁCS. Tagjai olyanok, akik szív- vel-lélekkel dolgoznak a falu dolgozóinak művelődéséért, akik ténykedésükkel segítik elő az ember átformálását. A művelődési tanács természetesen nagy segítséget kap a íalu pedagógusaitól is, akik tevékenyen vesznek részt a színjátszásban, az ismeretterjesztő előadásokban stb. Nézzük hát a tényeket. A Somoskőújfalui otthonban — bírálatunk után — 235 aktívát tartanak nyilván, olyanokat, akik vagy a tánccsoportban, vagy a színjátszásban, vagy a meglevő szakkörökben dolgoznak. A színjátszók most három színdarabot is tanulnak. Jelentős Julius Fucsik: „Üzenet az élőknek” című dámája és a „Vándormadarak” című lírai vígjáték. A művelődési otthon tánccsoportja díjat nyert a Határőrség körzeti versenyén. Ehhez pedig becsületes, komoly előkészületekre volt szükség. A fotószakkör is dolgozik már. Élére Gőz Sándor fiatal pedagógus állt — s ma már kiállításra készülnek a szakkör tagjai által készített fényképekkel. Igen jelentős az a fejlődés, amit a párt művelődési politikájáról szóló határozata után AZ ISMERETTERJESZTÉSI ELŐADÁSOKNÁL értek el. Az iskolával közösen szervezték meg a „Szülők iskoláját“, ahol a gyermeknevelésről tartanak hasznos előadásokat. A tervezett 16 előadás közül már megtartották „A serdülő lányok lelki sajátosságai, problémái“, „Munkára nevelés az iskolában“, „Övods korú gyermekek nevelése“ című előadásokat. Jó az előadások látogatottsága is — átlagosan 50—66 szülő vesz azokon részt. Nagy volt az érdeklődés egyéb, más ismeretterjesztő eladásokon is. Sokan jelentek meg „A vallás keletkezése“, „A televízió működése“, „Az űrrakétá“-ról tartott előadásokon. Ma, a gazdakör, amely harminc tagot számlál, sokkal tevékenyebb munkát fejt ki, mint bármikor máskor. Előadásokat tartanak, az „Állategészségügy“ c. anyag előadójának dr. Hagara járási állatorvost kérték fel „A nagyüzemi gazdálkodás előnyé“-t és még sok hasznos tudnivalót beszélnek meg a szakköri foglalkozásokon. Nem lehet szó nélkül hagy ni a szimfonikus és tánczene kar, énekkar munkáját, a asztalitenisz, a méhész, él csillagászati szakosztály tévé kenységét sem. Ezek a szak' körök is, csak úgy mint s többiek, most már rendszere' sen megtartják heti foglalkozásukat, működésük mögöt feltétlen hasznos munka áll A most már túlsúlyba! levő jó mellett, mégis két néhány kérdést feltenni s Somoskőújfalui művelődés: otthon munkájával kapcsolat' ban. Mégpedig: hogy NEM KAMPÁNYSZERÜSÉG-E AZ, AMI MOST OTT VÉGBE MEGY? Nem azért van-e ez a nags „hajrá“, mert határidőt szabott meg a hibák kijavítására a megyei művelődési osztály. És ennek a feltevésnél! megvan az alapja is. Ugyani! ott jártunkkor éppen Rác2 Pál elvtárs, a művelődési otthon gondnoka, vezetőségi tag tett olyan kijelentést, hogy „... alig várom a jó icF mással leszek elfoglalva. S félő, hogy mások is f gondolkodnak. Akkor ped kirakatpolitika az égé kampányszerű volt a muni s a visszaesés be nem hozíu károkat okoz majd. Beszéli, kell a még mindig meglevf szervezetlenségről, amit éppen azon a vezetőségi ülését tapasztaltunk, amelyen rés; is vettünk. Ugyanis Dankt András elvtárs, az igazgató mindenről beszélt, csak arró nem, hogy ezt a munkát ho gyan lehetne fokozni, vágj legalábbis tartani az ered ményeket. Pedig a művel dési otthonok munkáját ho szú időre megszabta most tavaszi ünnepségek sorozata elsősorban a Tanácsköztársa ság 40. évfordulójának meg üneplése. Erről viszont égj árva szó sem esett. A jelek azt mutatják, hogj kisebb hibákkal JÓ ÜTŐN HALADNAK SOMOSKŐÚJFALUBAN Hogy még jobb legyen, hiva- tásszeretettel végezzék mun kájukat az otthon vezetői. Akkor majd boldogabban újságolhatják: betöltötték feladatukat, dolgoztak a párt művelődési politikájának megvalósításáért, az egész falu kulturális felemelkedéséért. Ehhez a segítséget pedig — ha igénylik — meg it kapják. SOMOGYVÁRl LÁSZLÓ Szerezzen örömet gyermekének c l Tjü hú esU öfítái'sa s ág diem na piaiból Tallózás korabeli sajtókban A gyermek öröme — a szülők boldogsága! VÁSÁROLJON CUKORKÁT, MOST BÖ A VÁLASZTÉK A BOLTOKBAN! Lapunk március 4-1 számában megkezdtük azt a tallózást, amelyet a Tanácsköztársaság idején a korabeli lapok e dicső napokról íeljegyeztek. Bemutattuk a korabeli sajtótermékekből azt a mozzanatot, amikor 1919-ben hős bányászaink a dicsőséges Vörös Hadseregbe jelentkeztek. Azok a bányászok, akik fegyvert fogtak a Tanácsköztársaság védelméért, hősiesen helyt is álltak a frontokon. Erről idézzük az 1919-es „Est” című lap helyzetjelentését. VASÁRNAPI JELENTÉS A VÖRÖS HADSEREG HELYZETÉRŐL A Tisza-vonalát szilárdan kezünkben tartjuk. A csehek Miskolc felől nem folytatták előnyomulásukat. Eger irányában Dédesre jutottak a csehek, ahonnan azt az üzenetet küldték Egerbe, hogy a Vörös Hadsereg csapatai ürítsék ki a várost. Csapataink azonban a felszólítást nem véve tudomásul, Egertől északra állanak. A csehek Fülek és Salgótarján között folytatták támadásukat. Előretolt osztagaink a támadás folytán Salgótarjántól északra, a kijelölt fő védelmi vonalra mentek vissza. Az Ipoly mentén a helyzet változatlan. Tegnap, az esti órákban azokat a cseh csapatokat, amelyek Kékesnél átlépték az lpolyt, ellentámadással visszaűztük az északi partra. Az átcsoportosítás folytán visszavont csapataink az elrendelt pontokon gyülekeztek. A hadsereg területén és magában a Vörös Hadseregben helyre állott a rend. * A cseh intervenciós csapatok támadták a fiatal Tanácsköztársaságot. A magyarok áUták a sarat. Bizakodást jelentett számukra a cseh és szlovák proleatariátus szolidaritása. Április 2-án, 1919-ben erről Így ír az „Est”: A CSEH—SZLOVÁK PROLETÄRSÄG A MOZGÓSÍTÁS ELLEN A szociáldemokrata munkásság tegnapi gyűlésén javaslatot emeltek határozattá, amely kimondja a nagybirtok, a bányák, a vasutak és mo- nopolisztikus üzemek haladéktalan elkobzását, tiltakozik azzal szemben, hogy Magyarország ellen esetleg mozgósítás történjék s a csehek átlépjék a demarkációs vonalat. A nemzetközi szolidaritás nevében, amely a proletársá- got összefűzi, kimondja a határozat, hogy az egész csehszlovák proletárság az ilyen esetleges mozgósítás ellen minden módon szembe fog szállani! — írja az újság. * Bármilyen volt a cseh és szlovák munkások ellenállása, a tőkések, a kapitalisták érdeke a fiatal Magyar Tanácsköztársaság leverése volt. Az intervenciós csapatok meg is Indultak Salgótarján ellen. Hogyan ír erről az akkori újság? CSEH CSAPATOK INDULTAK SALGÓTARJÁN ELLEN? Dr. Módly László kormány- biztos tegnap délután a hatvani főszolgabírótól telefonértesítést kapott, hogy Szécsény felől cseh csapatok indultak el Pásztó irányában, hogy Pásztói megkerülve megszállják Salgótarjánt. A főszolgabíró utasítást kért a kormánybiztostól, akinek azonnali intézkedésére az lglóról Hatvanba helyezett géppuskások elindultak a csehek ellen, hogy őket a demorkációs vonalnál feltartóztassák. * Egy nappal később már ar_ ról adnak hírt, hogy annak- ellenére: intervenciós csapatok támadják Salgótarjánt, a Vörös Hadsereg már Balassagyarmat visszafoglalásáért vfv kemény, de győzedelmes harcot. BALASSAGYARMAT VÉRES VISSZAFOGLALÁSA Tegnap hajnalban benyomultak katonáink Balassagyarmatra. A magyar katonák megrohanták a kaszárnyaépületet és a vasúti állomást, a cseh őröket rövid harc után lefegyverezték és körülvették a kaszárnyákat. A csehek, akik beszorultak 'a kaszárnyába, védekeztek. Estig szakadatlanul lövöldöztek a csehek és a kaszárnyát körülzáró magyar katonák, míg végre este megérkezett egy gépfegyver- osztag, mire a csehek megadták magukat. Körülbelül huszonöt halottjuk van a cseheknek, köztük a parancsnokuk, egy főhadnagy és igen sok sebesültjük. A kaszárnyában és a vasúti állomáson mintegy 90 cseh katona megadta magát. A magyar csapat vesztesége 13 halott és 27 sebesült. A hatóságok vezetői, Büchner Zsigmond főszolgabíró ét Nógrád vármegye főjegyzője mindent elkövettek, hogy Balassagyarmaton zavargás ne törjön ki. Kiváló segítségükre volt ebben a munkásgárda, amely a komoly helyzetben minden fenntartás nélkül a hatóságok mellé állott és feltűnő szolgálatokat tett a rend fenntartása körül. E feladató* ban sajnos, három halottja it volt a munkásgárdának. A magyar katonák Támadd* sa a legnagyobb meglepetés volt úgy a hatóságok, mint a város lakossága számára. Most izgatottan várják a köveihez* ményeket. Hír szerint a ese- hek a szomszédos Hont »érmegyében csapatokat gyüjte* nek és újból a város ellen fog* nak vonulni. Ebben az esetben Balassa- gyamat a legnagyobb elszánt* sággal fog védekezni, mert at* tói félnek, hogy ha a város ismét a csehek kezébe jut, s lakosságon állnának bosszút m kiontott vérért, bár a lakos* ság teljesen ártatlan a törtért* tekben. A város védelmét ha* tározta el a munkásgárda ét a rendelkezésre álló katona* ság is. Segítséget kértek « belügyminisztériumtól is. Különös gondot fordítanak arrOi hogy kétes elemek az izgatott hangulatot fel ne használhat* sák és eddig sikerült is a rendet a legteljesebb mértékben fenntartani.
