Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-11 / 20. szám

'4959. március 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Uj tavaszi jU1 a még hivatalosan *"*nem is érkezett meg, azért mégis it van a kertek "alatt a tél jegét elolvasztó, ’rügyfakasztó szép tavasz. A langyossá enyhült böjti sze­lek ébresztik a széles határ téli álomba merült szántó­földjeit. Az azúrkék ég bol­tozatos menyezetén újra ott a kis pacsirta, s önfeledten lengedezi a szép tavasz da­lát, A napsugár kicsalja az éb­redező határba az ébredező ‘falvak új tavaszra serkent népét. Mert hát új tavasz ez az idei, az új életet kezdők ••első tavasza. Sók vívódás, álmatlanul töltött téli éjsza­kák után, amikor megyénk 'dolgozó parasztságának jó része úgy döntött, hogy a ’sok ezer mesgye, keskeny 'nadrágszíj parcella terebé­lyesedjék egy hatalmas táb­lával, köszöntött ránk az el- 'ső tavaszi napsugár. Sok ezer egy célért küzdő parasztember indul el most vállvetve, hogy közös erő­vel keresse magának és 'hozzátartozóinak boldogulá­sát. Vidámabb, népesebb lesz a határ, mert a kö­dösen végzett munkának több a sava-borsa. A közös- ■ség hatalmas erő, amely lelkesít, szórakoztatja az jnatkozót, orvosolja a pa­naszt, eloszlatja a 'bánatot, s megtetézi az örömet. Más a mostani tavasz, - mint az eddigiéig mert ez "sorsfordulót jelent a parasz- ‘4i társadalom életében. Az ♦elmaradottnak nevezett ma- tsyar parasztok bebizonyítot­ták, nem maradiak, nem egy­helyben topogók, mert legkivá­lóbb; aik, legbátrabbjaik léptek egy hatalmasat. A paraszt ember nahe- zen határoz, de amire egyszer kimondta az igent, abból nem enged. Az idei télen sok ezer paraszt mond­ta ki az igent, de még több az a paraszt, aki keservesen vajúdik, nem akar „megvál­ni” az összeikuporgatott, ve- rejtékes munkával szerzett kis vagyontól. A ma még egyénileg gazdálkodó parasz­tot a kis parcellák ezernyi szállal kötik. Az apák, nagyapák földjét sajnálják attól a közöstől, amelyben az ősi föld is jobban terem. A paraszti társadalom hatal­mas forradalmi átalakuláson megy át, ezért a paraszt- ember nem ereszti el füle mellett az új tavasz hívó szavát, meghallja azt, s tet­tekkel válaszol. A héhalmi, a palotási, az erdőtarcsai dol­gozó parasztság határban való szorgoskodása minden­nél szebben beszélő tett. A zok, akik még nem tépték el a régi vi­lágihoz fűződő szálak töm­kelegét, nem zárkóznak egyéni érdekeik szűk kalit­kájába, hanem a párt és a kormány hívó szavára hall­gatva végzik a rájuk eső munkát azzal a gondolattal; jövőre már én ás ott dolgo­zom, ahol a falu legjobbjai. Gondoktól terhes, szép, ta- vaszias napok ezek. Gondok között él az is, aki még nem lépett az új útra, meg az is, aki maga mögött hagy­ta régi világát. Az új helyzet egy sor megoldatlannak tűnő prob­lémát állít az első lépése­ket tevők elé. Nem szabad visszariadni, az első nehéz­ségtől, mert az élet harc. Harc nélkül nincs boldogság. Az igen, a határozottan ki­Hasznos tanácsadó dolgozó parasztoknak 1 tsz-tagek betegbiztosítása és családi pótléka A 3220/1959. sz. Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek tag­jainak és azok igényjogosult •SsMádtajainak betegellátása céljából az SZTK területileg 'Illetékes helyi szerveivel meg­állapodást létesítsenek. A be­tegellátási díjat a kormány ‘személyenként havi G forint­ban, vagyis évi 72 forintban -állapította meg. Ez az ösz- -szeg természetesen nem elég -a költségekre, ezért a többit államunk pótolja, hogy a 'termelőszövetkezetbe tömörtí- fíö dolgozó parasztok is hoz­zájussanak állandó orvosi -kezeléshez, az egészséget vé­dő és helyreállító gyógysze­rekkel együtt gondos kórhá- •si és egészségügyi ápoláshoz. Mire jogosít a betegségi biztosítás a 6 forintos térí­tésért. 1. Orvosi, szakorvosi, ren­delőintézeti gyógykezelésre. 'S. A szükséges gyógyszerek és gyógyvizek biztosítására. i AZ ÉM NÖGRÄD MEGYEI | Háll. építőipari vAl-1 •£= E ijgLALAT SALGÖTARJÄNll ÍÉS VÄCI MUNKATERÜ-I ’§ LETÉRE 1 gyakorlott j festő szakmunka-) sokat felvesz || JELENTKEZNI LEHET I 1 SALGÓTARJÁN, RÉGI | IVÁSÁRTÉR A VÁLLA-1 j§LAT MUNKAÜGYI ŐSZ I JtALYAN, VÁCI FÖÉPI-1 Stésvezetőségén. E 3. Kórházi, illetve gyógyin­tézeti ápolásra. Ha csak egy napi kórházi ápolási költséget számolunk fel, nép­gazdaságunknak egy személy­nél egy napi kórházi kezelés, elhelyezés, vagyis teljes egy napi ellátás G5-70 forintba kerül. Tehát, az egy évben befizetett 72 forint jóformán az egy napi ellátást téríti meg. Nem beszélve az in­gyenes orvosi kezelésről és a csekély térítéssel járó gyógyszer jogosultságról. Az illetékes SZTK alköz­pont, vagy kirendeltség a tsz vezetőség és tagság kérelmé­re azonnal hajlandó ilyen megállapodást kötni. Termeloszövekezeti tag csaláli pótlékára abban az esetben jogosult, ha legalább három, 10 éven aluli gyer­meke van, akiket saját ház­tartásban tart el. Saját gyer­mekkel egy elbírálás alá esik az örökbefogadott gyermek, mostohagyermeK, nevellgyer- mek és az unoka. Terhiésze- tesen, ha eltartásra kötelezett és képes hozzátartozója nincs. Termelőszövetkezeti tagnaK családi pótlék egyéb telté­telek fennforgása esetén ab­ban az esetben jár, ha az előző gazdasági ébven lega­lább 120 munkaegységet tel­jesített. Ha az anya saját! tagsága alapján jogosult csa-t ládi pótlékra, 80 munkaegy­ség igazolása elegendő. A családi pótlék összege: 3 gyermek után 144 forint, 4 gyermek után 208 forint, 5 gyermek után 280 forint és 6 gyemek után 360 forint. Minden további 10 éven alu­li gyermek, vagy unoka után havi 60 forinttal emelkedik a családi pótlék. Azok a gyermekek, akiknek testi, vagy szellemi fogyatkozása 10 éves koruk előtt kezdő­dött. munkaképesség csök­kenésük tartósan a 67 szá­zalékot eléri, vagy megha­ladja, ugyancsak 10 éven aluli gyermekeknek soroljuk be, vagyis ha ezzel együtt három 10 éven aluli gyer­mek van, jogosult családi pótlékra. Ez mondott igen, csak a kez­det, amely csak az első lép­cső, ettől messze van még a torony teteje. Csak el kell indulni felfelé, nem olyan nehéz, járt ezen az úton már más is, sokan vannak, akik már a toronyból nyúj­tanak segítő kezet az első lépcsőin topogóknak. Űj termelőszövetkezeti köz­ségeink dolgozó parasztsága, most ismerkedik a közös munka első örömeivel. A közösen kihordott trágya, az először köblsen megszántott föld, az első közös vetés, mind mind öröm a falu né­pének. Beszéltem a szilas- pogonyi Űj Élet Tsz elnöké­vel, tele van tervvel, re­ménységgel. De nemcsak az elnök akar nagyot, hanem a tagság is. Gyönyörű terveik — tudják — csak munká­val valósulhatnak meg, mert olyan föld nincs, amely munka nélkül teremné a kenyeret. z a gondolat vezérli az új útra lépett pa­lotási gazdákat is, s ez a gondolat csal mosolyt a pásztói Szabadság Tsz új tagjainak az arcára. Szép dolog a közös munka, erről beszélnek azok -a 'ma még egyénileg gazdálkodók, akik testvéreikkel, sógoraikkal fognak össze vetés, kaszálás, aratás idején, hogy egyesült erővel végezzék a munkát, mert hát közösen azért mé­gis könnyebb. Akik így hoz­zászoktak a közös munká­hoz, azoknak a nagy közös­ségben sem megy majd rosz- szul. A mostani tavasz a nehéz kezdet tavasza mégsem az elcsüggedt emberek ta­vasza, mert minden nehéz­séget leküzd a szebb életre vágyó emberek lázas igye­kezete, hagyományos szor­galma. A mi parasztságunk tudja, rajta az ország sze­me, s az első lépéseket tevő termelőszövetkezeteken pe­dig a ma még egyénileg gazdálkodók fürkésző, bá­torítást váró tekintete. Ha valaha igaz volt, ma százszorosán az, hogy a ta­vaszi munkák sikeres elvég­zésén múlik a parasztember őszi öiröme. Újonnan alakult termelőszövetkezeteink tud­ják ezt, megtudják a kívül­állók is, ezért járja a ha­tárit a munkára kész embe­rek tömege. ¥>eményt keltő, új tavasz az idei. Szebb, töb­bet ígérő lesz a tavalyinál, mert több benne a nagyot- aíkarás szándéka. Most, hogy merészen,. habozás nélkül munkához látott a falvak népe, növekszik a remény, hogy az ősz is szebb lesz a tavalyinál. Ha pedig szebb lesz az ősz. több lesz a ke­nyér az asztalon, meg az öröm az emberek arcán. K. J. Tjaiiaiz a Katárszt ml ín a pásztói járásban A tovaszálló szürke felhők mögül néha kikukucskál a nap, s langyos sugaraival si­mogatja a tájat és új életre kelti az elpusztultnak hitt fű­szálat, s rügyet pattant az idős fák vékony gallyain. Fenn a magasban pacsirta zengi koratavaszi bájos éne­két, hogy felvidítsa a még sá­ros földön dolgozó földműves szívét. A szántóföldeken fá­radtan, a téltől elcsigázva emelik az ég felé kis levelei* két a gabonafélék, hogy aztán a melegben szárba szökken- hessenek. A szellő földszagot hord, s ez a földszag már a tavasz ígérete. Ez csalta ki a mezőre, a Zagyva partjára a pásztói Szabadság Tsz vidám asszony-csapa­tát is. A hatalmas tábla végén tarka ru­háikban szorgalmasan hajlongnak. Menjünk csak közelebb, vajon mivel foglalatoskodik a szorgoskező asszonyhad? Az idegenek kö­zeledtére csendesül a csevegés, s lassul a kezek munkája, hogy aztán, mikor jól vé­gignéztek, annál serényebben folytassák. Egy férfi van az asszonyok között, a ker­tész-brigád szeretett Péter bácsija. Bort néni a fő tréfamester nem fogy ki a jókedvéből estig sem. Az asszonyok, akik nem régen léptek be a tsz-be. még újoncok a közös munkáiban. Mégis az első pár nap munkája után úgy érzik magukat a tsz földjein, mintha örökké itt dolgoztak volna. Az egyik pirosarcú, csinos kis menyecske szégyenkezve süti le a szemét, amikor meg­kérdezzük, hogy tetszik a közös munka? — Hát tetszik — mondja mosolyogva —, mert ha nem tetszene, be sem léptünk volna a közösbe, hiszen férjeink megkeresik a család megélhetéséhez szükséges pénzt. Amit mi keresünk az a ráadás, amelyből több szép ruha és több élelem jut az asztal­ra. A fiatalasszonyok büszkén mutatják a 10 kh mákot, amit elvetettek. Most jelen­leg a barázdákat egyengetik és kannából szórják a műtrágyát. Búcsúzáakor a vidám asszonycsapat meg­kért, látogasssuk meg később is őket, amikor a 10 holdas kertészet a sok palántától lesz ékes. * A pásztói járás déli részén megvál­tozik a kép. Tele van a határ szántó-vető emberekkel. Az országúttól nem messze, a palotási határ Szarvasgedéhez közel eső részén, egy pár lóval vet fiával együtt Szabó Ferenc 9,5 holdas egyénileg dolgozó paraszt: Egyikük a lovakat hajtja, az idősebbik meg a vető­gép után ballag. Tavaszi árpát vetnek. Itt másfél holdat, s délután még egy félholdat. De mit csinálnak az új termelőszövetkezeti csoport tagjai? Ezek közül is találunk né­hányat a falu végén, a Páskomban. Illés Antal (markolt) és testvérei szintén a ta­vaszi árpa vetésével foglalatoskodnak. — Még úgy dolgozunk mint régen — mondják az Illés testvérek. — Közösen ve­tünk, közösen aratunk, most még lovakkal, de őszre már gépekkel dolgozunk. Azt, hogy a Búzakalász Tszcs hogyan működik majd, még nem tudják az Illés testvérek. A leg­fontosabb feladat most a vetés. Ha már földben a mag, akkor lehet a részletkérdé­sekről is beszélni. Megmondom őszintén tel­jesen igazuk van az Illés testvéreknek, meg mindazoknak, a palotási gazdáknak, akik a vetéssel foglaltaskodnak. Ha már Palotáson járunk, ne kerüljük eí a Május 1. Termelőszövetkezetet sem. Alig találunk valakit a központi majorban. — Az emberek zöme vetni van — mondja Kiss. János gyümölcskertész csak mi vagyunk itthon, akik a permetlevet főzzük, mert most, hogy a 20 holdas gyümölcsös metszé­sét befejeztük, megkezdjük a permetezést. Amint láttuk, az új termelőszövetkezeti községben pezseg a munka a határ minden részén, mert a gazdag aratást most kell megalapozni. * A lavaszi napsugár !SS,r. ““í Sziráki Állami Gazdaság 60 holdas szőlő­jébe is- A hatalmas szőlő a télen hatvan vagon trágyát kapott. A tőkék között mély gödrök tátongnak. Zelnik elvtárs az üzem­egység vezetője elmondja, 30 ezer gödröt kellett kiásni a szőlőben, mert ennyi a hiányzó tőke. Ha ezt bepótolják, befejez­ték a szőlő felújítását, elkezdhetik újabbak telepítését. A hatalmas szőlő két részén találunk szorgalmas szőlő-munkásokat, Az egyik ré­szen a vanyarci kislányok egy része a nyitást végzi, a másik részén férfiak, nők vegyesen metszenek. Egy-két hét és kés* lesznek a metszéssel is. Sok függ a met­széstől, tudják ezt a metszők is, ezért min« den egyes vesszőt, mielőtt lemetszik, gondo­san megvizsgálnak. A vanyarci halár £££**,*££ részen két traktor, távolabb három hasítja a jó zsíros földet. A falutól nem messze ax erdőkürti gépállomás traktorosai szántanak a domboldalon, a Béke Tsz letrágyázott föld­jén. Távolabb a föld végében éppen most fejezte be a trágya szétterítését a tsz egyik munkacsapata. Mivel estefelé jár az idő, villájukat vállukra téve elindulnak haza­felé. De még mielőtt otthagynák a leendő 10 holdas kukoricatáblát, megnézik, hogyan szántanak a traktorosok. Amikor látják« hagy nincs semmi baj a szántással, elége­detten indulnak haza. Az Ipoly mentén, is, de megindult a tavaszi munka. A balassagyarmati Előre Tsz tagjai már a kertészetben tevékenyked­nek. Néhány ipolyvecei gazda műtrágyát szőr a szépen zöldellő vetésre, mások meg a trágyát terítik a földeken. Dejtáron & József Attila Tsz tagjai is a vetéssel fog­lalatoskodnak, hiszen Dejtáron is érzik a tavasz leheletét. Amint látjuk a falvak népe megérezte a tavasz hí­vó szavát, ha még minde­nütt nem is, da a megye nagy részén elkezdődött a tavaszi munka legszebbje: a Hogyan lenne jobb? Grázik Pál az újonnan ala­kult mohorai Mikszáth Ter­melőszövetkezet elnöke igen sokat forgolódik mostanában a tanácsházán. Mélyen bent jár az idő az estében, nyolc óra is van már, de még sem­mi jel nem mutat arra, hogy hazakészül. Űtmutatást, ta­nácsot kér azoktól, akik már jobban ismerik a szövetkezést, ezt az új életet, nálánál. Mert érti ő a gazdálkodás módját, nem is azért választották el­nöknek, hogy 11 holdján nem tudott volna boldogulni. De ez a mostani tisztség mégiscsak más. Ezentúl 500 holdat kell majd igazgatnia, emberekkel bánni, egyszóval nemcsak a 11 hold gondját, baját kell majd ellátni ezek után. Erről beszélgettünk, a kö­zös munkáról, meg a tervek­ről, melyekkel a’ Mikszáth Termelőszövetkezet indul az új útra. — Igazában csak ősszel kezdhetjük a munkát — ma­gyarázza Grázik Pál, amikor a földjeink már egy táblában 1 lesznek. De már most beszél­getünk, tervezgetünk, hogyan is lenne a legjobb. Ügy gon­doljuk, az állattenyésztésre fordítanánk a legnagyobb gon­dot. Ez lenne a legfontosabb. — S állatok? — Lóból lenne elegendő, mert valamennyi gazda be­hozta fogatát a közösbe. A szarvasmarhánál, különösen a tehénnél már nem ilyen jó a helyzet. Legtöbb helyen meg­marad a háztáji gazdaságban. Éppen ezért először a szüksé­ges állatállományt vásárolnánk meg, mert enélkül nem indul­hatunk. S ha ezzel már egyenesbe leszünk, szerződésen sen hizlalunk állatokat. Mert nagyon megéri, kifi­zeti magát a szerződéses ál­lathizlalás. Mohorán foglalkoz­nak vele sokan. De Grázik Pál csak a maga példáját em­líti. — Én a 11 holdon még min­den esztendőben leadtam egy hízott marhát. Tavaly közel 7 ezer forintot kaptam érte. Az idén is van egy, az értéke meglesz 8 ezer forint is. Így alakul, formálódik az új termelőszövetkezet tagjai­ban a közös gondjav Tavasz- szal már megkezdik a közös munkát. Pillangós takar­mányt vetnek, hogy az ősszel az állatoknak már legyen ele­gendő. — Aztán kertészetet szeret­nénk, meg dohányt termelni — szövi tovább a gondolat fo­nalát Grázik Pál. — A dohány nagyon szereti a moharai ta­lajt. Az elmúlt évben is 20 ezer forintot jövedelmezett egy-egy holdja. Ezek lennének nagyvonalakban a terveink. Csak hát rendbe lennénk már a földdel — s a szomszéd szo­bába mutat, ahol a földren­dezők dolgoznak. Bagyinszki Józsefné már napok óta kartonok halmaza között végzi munkáját. — Jelenleg még a termelő­szövetkezeti tagok földjének nyilvántartása folyik. Megál­lapítjuk, kinek mennyi földje van, melyik határrészben, s * vetés. Az új kenyér vetése .... Kata János aztán arra is szükség vaui, hogy megnézzük az összterü­letnél mennyi a szántó, a le­gelő, stb. Ezért adják egymásnak a kilincset a falu gazdái nap­nap után a tanácsházán. Ak­kor este is, hogy kinn jártunk Krajcsi Pál 16 holdas közép­paraszt ült a kályha mellett. Egyeztették, mennyi földet használt eddig, mert most már ő is a Mikiszáth-ot vá­lasztotta. — Először a termelőszövet­kezeti tagok földjét vesszük számba. S ha ezzel végeztünk, jönnek a még egyénileg dol­gozó parasztok. Azért van er­re szükség, mert az ősszel a szövetkezeti gazdálkodás meg­indulásához már ki kell ala­kítani a nagyüzemi táblát. Az ősszel már egészen új életet kezdenek a Mikszáth Termelőszövetkezet tagjai Mo­horán. Milyen lesz ez az új élet — mert ezt most még na­gyon sokan találgatják — az teljesen a tagok hozzáértésé­től, szorgalmától függ. S ahogy hallottam, e téren nincs hiba az új -termelőszövetkezet tagjainál. ű.-né

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom